Tartalomjegyzék
22 kapcsolatok: Akszúmi Királyság, Antiokheia, BBC World Service, Bizánci Birodalom, Csinghaj, Euagriosz Szkholasztikosz, Földközi-tenger, Fekete halál, Gót háború (535–554), Hsziungnuk, I. Iusztinianosz bizánci császár, Keleti gótok, Konstantinápoly, Longobárdok, Pandémia, Pelusium, Pestis, Prokopiosz (történetíró), Thuküdidész, Tien-san, Yersinia pestis, 536-os globális lehűlés.
Akszúmi Királyság
Az Akszúmi Királyság a mai Etiópia északi részén helyezkedett el az 1. és a 10. század között.
Megnézni Iusztinianoszi pestisjárvány és Akszúmi Királyság
Antiokheia
Mozaik Antiokheia városából, Louvre, Franciaország Antiokheia (latinosan Antiochia, magyarosan Antiókia) a hellenisztikus világ egyik jelentős városa a mai Törökország és Szíria határvidékén.
Megnézni Iusztinianoszi pestisjárvány és Antiokheia
BBC World Service
#ÁTIRÁNYÍTÁS A BBC Világszolgálata.
Megnézni Iusztinianoszi pestisjárvány és BBC World Service
Bizánci Birodalom
A Bizánci Birodalom, ritkábban Kelet-római Birodalom, hivatalos nevén Római Birodalom (– ógörög átírással: „Baszileia Rhómaión” vagy újgörög átírással: „Vaszilía Romaíon”, latinul Imperium Romanum) ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt.
Megnézni Iusztinianoszi pestisjárvány és Bizánci Birodalom
Csinghaj
Qinghai (pinjin: Qīnghǎi Shěng, magyar átírás: Csinghaj, kínaiul: 青海; tibetiül: མཚོ་སྔོན་) Kína egyik tartománya, amely a Csinghaj-tó után kapta a nevét.
Megnézni Iusztinianoszi pestisjárvány és Csinghaj
Euagriosz Szkholasztikosz
Euagriosz Szkholasztikosz (Ευάγριος Σχολαστικός, Evágriosz Szholasztikósz), (536 vagy 537 – 600 körül) bizánci történetiró.
Megnézni Iusztinianoszi pestisjárvány és Euagriosz Szkholasztikosz
Földközi-tenger
A Földközi-tenger az Atlanti-óceánhoz a Gibraltári-szorossal kapcsolódó melléktenger, amelyet három kontinens vesz körbe: északról Európa, keletről Ázsia, délről pedig Afrika.
Megnézni Iusztinianoszi pestisjárvány és Földközi-tenger
Fekete halál
A fekete halál (latinul: atra mors) az emberi történelem legpusztítóbb pestisjárványa volt, amelynek következtében 75-200 millió ember halt meg a 14.
Megnézni Iusztinianoszi pestisjárvány és Fekete halál
Gót háború (535–554)
A gót háború a Bizánci Birodalom és az itáliai Osztrogót Királyság között zajlott 535 és 554 között az Itáliai-félszigeten, a környező szigeteken és Dalmáciában.
Megnézni Iusztinianoszi pestisjárvány és Gót háború (535–554)
Hsziungnuk
A hsziungnuk birodalma az i. e. 1. században Faragott jáde és zsírkő lapocska. Hsziungnu ábrázolásmód A hsziungnuk – kínai: 匈奴, pinjin: xiōngnú, egykori feltételezhető kiejtése: hjungno, magyarosan: hsziungnu, törökül: Doğu Hun –, illetve ázsiai hunok elnevezés az i. e.
Megnézni Iusztinianoszi pestisjárvány és Hsziungnuk
I. Iusztinianosz bizánci császár
A császár 521-es consuli diptichonjának részlete, ahonnan a császár eredeti neve ismert Theodóra, a táncosnőből lett befolyásos császárné I. Iusztinianosz (görög Ιουστινιανός, latin Iustinianus, magyarban elterjedt Justinianus vagy Jusztinianusz; Tauresium, 483.
Megnézni Iusztinianoszi pestisjárvány és I. Iusztinianosz bizánci császár
Keleti gótok
lila színnel látható a keleti és nyugati gótok útja A Római Birodalom területe A keleti gótok (avagy osztrogótok) a Kr.
Megnézni Iusztinianoszi pestisjárvány és Keleti gótok
Konstantinápoly
Konstantinápoly (a mai Isztambul,,,, szláv nyelveken Carigrad): a Római, a Bizánci és az Oszmán Birodalom fővárosa, a szultánnak, a legfőbb török hatóságoknak, a sejk-ül-iszlamnak, görög, örmény és örmény-katolikus patriárkának, római katolikus érseknek és nagy rabbinusnak székhelye volt.
Megnézni Iusztinianoszi pestisjárvány és Konstantinápoly
Longobárdok
A longobárd királyok vaskoronája (Corona Ferrea), Európa egyik legrégebbi antik ereklyéje és királyi jelképe Theodelinda királynő A longobárd állam 526-ban, mai térképen ábrázolva Itália Alboin halálakor (572) A longobárdok vagy langobárdok, röviden lombardok a germán népek közé tartozó népcsoport.
Megnézni Iusztinianoszi pestisjárvány és Longobárdok
Pandémia
1–9 megerősített eset A pandémia (görög παν pan, „mind” + δήμος demosz, „nép”) vagy világjárvány olyan fertőző betegség okozta járvány, amely sok embert fertőz meg nagyon nagy területen, akár több kontinensen, vagy világszerte.
Megnézni Iusztinianoszi pestisjárvány és Pandémia
Pelusium
Pelusium fontos város volt a Nílus deltájának keleti részében, 30 kilométerre délkeletre fekszik Port Szaídtól, a modern kori kikötővárostól.
Megnézni Iusztinianoszi pestisjárvány és Pelusium
Pestis
A pestis a Yersinia pestis nevű baktérium által okozott fertőző betegség.
Megnézni Iusztinianoszi pestisjárvány és Pestis
Prokopiosz (történetíró)
Kaiszareiai Prokopiosz (Προκόπιος ὁ Καισαρεύς, Prokópiosz ó Kaiszareusz), (Caesarea Maritima, 500 körül – Konstantinápoly, 562 körül) kora középkori bizánci történetíró, aki legfőképpen I.
Megnézni Iusztinianoszi pestisjárvány és Prokopiosz (történetíró)
Thuküdidész
Thuküdidész, (Halimusz, i. e. 460 körül – Athén?, i. e. 395 körül) görög történetíró, A peloponnészoszi háború szerzője.
Megnézni Iusztinianoszi pestisjárvány és Thuküdidész
Tien-san
A Tien-san (kínai: 天山; Pinyin: Tiān Shān, kirgiz: Тян Шан, orosz: Тянь Шань) láncos röghegység Közép-Ázsiában, Kína, Kazahsztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán területén.
Megnézni Iusztinianoszi pestisjárvány és Tien-san
Yersinia pestis
A Yersinia pestis, korábbi nevén Pasteurella pestis egy enterobaktérium, amely a pestis kórokozója.
Megnézni Iusztinianoszi pestisjárvány és Yersinia pestis
536-os globális lehűlés
A globális átlaghőmérséklet változása az utóbbi kétezer évben Az 536-os globális lehűlés az átlaghőmérséklet hirtelen visszaesése volt, elsősorban az északi féltekén, amely i.
Megnézni Iusztinianoszi pestisjárvány és 536-os globális lehűlés