Iulianus római császár

Flavius Claudius Iulianus (Konstantinápoly, 331. április 7. – Tigris menti Maranga, 363. június 26., pénzérméin FL CL IVLIA-NVS, Φλάβιος Κλαύδιος Ἰουλιανός, Flawiosz Klaudiosz Julianosz) a Római Birodalom császára volt másfél évig, 361 és 363 között.

Agedincum

Agedincum (néha Agendicum) ókori város a Római Birodalom Gallia provinciájában, azon belül Lugdunensis tartományban, a mai Yonne folyó partján.

Új!!: Iulianus római császár és Agedincum · Többet látni »

Alemannok

Az alemannok (alamannok) a Rajna-Majna-Neckar folyók vidékére érkező és ott élő germán törzsek törzsszövetsége az ókorban, később a németek egyik nagy etnikai csoportja.

Új!!: Iulianus római császár és Alemannok · Többet látni »

Amida

#ÁTIRÁNYÍTÁS Diyarbakır (település).

Új!!: Iulianus római császár és Amida · Többet látni »

Ammianus Marcellinus

Ammianus Marcellinus (330 körül – 395/400 körül) a késő római császárkor legkiemelkedőbb történetírója.

Új!!: Iulianus római császár és Ammianus Marcellinus · Többet látni »

Antikrisztus

Az Antikrisztus és az ördög - részlet Luca Signorelli https://en.wikipedia.org/wiki/File:Luca_signorelli,_cappella_di_san_brizio,_predica_e_punizione_dell%27anticristo_01.jpg Az Antikrisztus prédikációja című festményéből (1501) Az antikrisztus a görög ἀντίχριστος antikhrisztosz fordítatlan átvétele, keresztény fogalom.

Új!!: Iulianus római császár és Antikrisztus · Többet látni »

Antiokheia

Mozaik Antiokheia városából, Louvre, Franciaország Antiokheia (latinosan Antiochia, magyarosan Antiókia) a hellenisztikus világ egyik jelentős városa a mai Törökország és Szíria határvidékén.

Új!!: Iulianus római császár és Antiokheia · Többet látni »

Antissiodorum

#ÁTIRÁNYÍTÁS Auxerre Kategória:A Római Birodalom városai.

Új!!: Iulianus római császár és Antissiodorum · Többet látni »

Apollón

Apollón Apollón (görögül: Άπόλλων; a rómaiaknál Apollo) a görög mitológiában Zeusz és Létó gyermeke, Artemisz ikertestvére.

Új!!: Iulianus római császár és Apollón · Többet látni »

Aranyszájú Szent János

Aranyszájú Szent János ereklyéit Konstantinápolyba viszik a Szent Apostolok templomába Khrüszosztomosz János vagy egyházi nevén Aranyszájú Szent János (görög betűkkel Ἰωάννης ὁ Χρυσόστομος, Jóannész Khrüszosztomosz, latinul Iohannes Chrysostomos), (Antiokheia, 344–347 között – Komana (Pontosz), 407. szeptember 14.) prédikátor, teológus, egyházatya, egyháztanító, 398-tól 404-ig I. János néven konstantinápolyi pátriárka.

Új!!: Iulianus római császár és Aranyszájú Szent János · Többet látni »

Argentoratum

#ÁTIRÁNYÍTÁS Strasbourg Kategória:A Római Birodalom városai.

Új!!: Iulianus római császár és Argentoratum · Többet látni »

Arianizmus

Arius püspök Ariánus keresztelőkápolna mennyezeti mozaikja, körben az apostolok alakjaival, Ravenna, Olaszország Az arianizmus Arius püspök követőinek (ariánusok) mozgalma és a kereszténység egyik ága volt a 4. századtól.

Új!!: Iulianus római császár és Arianizmus · Többet látni »

Arintheus

Arintheus (vagy Flavius Arintheus fl. 355–378) nevéből ítélve görög származású római hadvezér, 366–378 között magister peditum, a 372.

Új!!: Iulianus római császár és Arintheus · Többet látni »

Arius

Arius vagy Areios (kb. 260, Líbia – 336, Konstantinápoly) presbiter, az arianizmus tanának szellemi létrehozója.

Új!!: Iulianus római császár és Arius · Többet látni »

Armenia Magna

Arménia i. e. 80-ban Armenia Magna (azaz Mec Hajk) ókori ország Kis-Ázsiában, a mai Törökország északkeleti, illetve Örményország és Azerbajdzsán területén.

Új!!: Iulianus római császár és Armenia Magna · Többet látni »

Asszíria

Asszíria ókori történelmi régió Észak-Mezopotámiában, a Tigris és az Eufrátesz felső szakasza között.

Új!!: Iulianus római császár és Asszíria · Többet látni »

Ateizmus

Újtestamentumban egy korai, 4. századból származó papiruszon (Pál levele az epheszosziakhoz (2:12) ''„Ti abban az időben Krisztus nélkül éltetek, Izráel közösségétől elkülönítve, és mint az ígéret szövetségein kívül álló idegenek, reménység nélkül és '''Isten nélkül éltetek''' a világban.”'') Az ateizmus bármilyen isten, istenség vagy más természetfeletti lények létezésébe vetett vallásos hitet elutasító eszmei irányzatok csoportja.

Új!!: Iulianus római császár és Ateizmus · Többet látni »

Athén

Athén (görög: Αθήνα, Athína; IPA, ógörögül:, Athénai, IPA, régi középkori magyar neve: Athénás) Görögország fővárosa.

Új!!: Iulianus római császár és Athén · Többet látni »

Athéni Priszkosz

Athéni Priszkosz vagy épeiroszi Priszkosz (305 körül – 395/396) újplatonista bölcselő.

Új!!: Iulianus római császár és Athéni Priszkosz · Többet látni »

August von Kotzebue

August von Kotzebue (Weimar, 1761. május 3. – Mannheim, 1819. március 23.) német író, drámaíró.

Új!!: Iulianus római császár és August von Kotzebue · Többet látni »

Augustobona

#ÁTIRÁNYÍTÁS Troyes Kategória:A Római Birodalom városai.

Új!!: Iulianus római császár és Augustobona · Többet látni »

Augustus (cím)

Caius Octavianus Caesar Augustus császárt Diocletianus császár képével és feliratával, jobbra az ''Augustus'' felirattal Augustus (latin „fenséges”, „tiszteletreméltó”, többes száma augusti, nőnemben Augusta) a Római Birodalom császárainak egyik címe volt.

Új!!: Iulianus római császár és Augustus (cím) · Többet látni »

Autun

Autun település Franciaországban, Saône-et-Loire megyében.

Új!!: Iulianus római császár és Autun · Többet látni »

Auxerre

Auxerre (kiejtés) város Franciaország középső részén, Burgundiában, Yonne megye központja.

Új!!: Iulianus római császár és Auxerre · Többet látni »

Ókori görög irodalom

Töredékek Hésziodosz műveiből ''(Papyrus Oxyrhynchus)'' Ókori görög irodalom név alatt tartják számon az ókor (hagyományosan Kr. e. 3000 körül – Kr. u. 476) során a mai Görögország, illetve az azon kívül eső területeken ógörög nyelven keletkezett irodalmi alkotások (szépirodalmi, irodalomtudományi, nyelvészeti, történeti, filozófiai, földrajzi, matematikai, csillagászati, orvostudományi, és szónoki művek) összességét.

Új!!: Iulianus római császár és Ókori görög irodalom · Többet látni »

Belgium

Belgium vagy hivatalos nevén Belga Királyság nyugat-európai ország, a Benelux államok tagja.

Új!!: Iulianus római császár és Belgium · Többet látni »

Besançon

Látkép a városra a Doubs folyóról Besançon Besançon (kiejtés) nagyváros Franciaország keleti részén, Franche-Comté régió illetve Doubs megye székhelye.

Új!!: Iulianus római császár és Besançon · Többet látni »

Bingen

#ÁTIRÁNYÍTÁS Bingen (Baden-Württemberg).

Új!!: Iulianus római császár és Bingen · Többet látni »

Caesar (cím)

A caesar (többes száma caesarok, latinul: Caesar, többes számban Caesares) császári uralkodói cím a Római Birodalomban, amely Caius Julius Caesar római dictator nevéből ered.

Új!!: Iulianus római császár és Caesar (cím) · Többet látni »

Caius Iulius Caesar

Caius Iulius Caesar (vagy Gaius Julius Caesar; Kr. e. 100. július 12./13. – Kr. e. 44. március 15.) római hadvezér és politikus.

Új!!: Iulianus római császár és Caius Iulius Caesar · Többet látni »

Carinus római császár

Marcus Aurelius Carinus (257 körül – Nagy-Morava, 285 márciusa), a Római Birodalom társcsászára volt 283 vége és 285 eleje között.

Új!!: Iulianus római császár és Carinus római császár · Többet látni »

Carus római császár

Marcus Aurelius Numerius Carus (Narbo?, 223 körül – Perzsia, 283 júliusa) a Római Birodalom császára volt 282-től haláláig, 283-ig.

Új!!: Iulianus római császár és Carus római császár · Többet látni »

Casus belli

A casus belli (latin) a háború oka, vagy rosszhiszeműen ürügy a hadüzenetre.

Új!!: Iulianus római császár és Casus belli · Többet látni »

Cinikusok

Diogenész Jean-Léon Gérôme festményén A cinikusok egy ókori görög filozófiai iskolát alkottak, amelyet Szókratész egyik legjelentősebb tanítványa, Antiszthenész alapított az i. e. 4. században.

Új!!: Iulianus római császár és Cinikusok · Többet látni »

Cinquecento

Cinquecento (olaszul a. m. ötszáz) az itáliai reneszánsz művészet kb.

Új!!: Iulianus római császár és Cinquecento · Többet látni »

Codex Theodosianus

A Codex Theodosianus az I. Constantinustól II. Theodosius római császár uralkodásáig kiadott császári rendeleteket foglalta össze, gyűjtötte egy kódexbe.

Új!!: Iulianus római császár és Codex Theodosianus · Többet látni »

Constans római császár

Galliát, Britanniát és Hispániát. Constans Itália, Illyricum, az afrikai provinciák és Macedónia felett uralkodott, míg II. Constantius a birodalom keleti felét kapta. Ezeken kívül mostohatestvére, Dalmatius hasonló nevű fiának és idősebb Dalmatius öccsének, Hannibalianus hercegnek is juttatott egy-egy országrészt. Flavius Iulius Constans vagy I. Constans (Italia, 320 vagy 323 – Vicus Helena, 350 januárja) római császár 337-től haláláig.

Új!!: Iulianus római császár és Constans római császár · Többet látni »

Constantinus-dinasztia

I. Constantius római császár, Musei Capitolini, Róma A Constantinus-dinasztia I. Constantius római császár és Flavius Iulianus római császár közötti időszakban adta a Római Birodalom uralkodóit.

Új!!: Iulianus római császár és Constantinus-dinasztia · Többet látni »

Consul

A consulok voltak az ókori Róma legfőbb magistratusai (tisztviselői) a köztársasági időkben.

Új!!: Iulianus római császár és Consul · Többet látni »

Cui bono

A cui bono (latin; voltaképpen egy hiányos mondat, jelentése nagyjából: „Na és kinek jó az?”) kérdése mögött rejlő elv arra céloz, hogy lehetnek rejtett, kapásból nem nyilvánvaló motívumok egy történés mögött, és hogy lehet, hogy nem az az igazi felelős a történtekért, aki elsőre annak látszik.

Új!!: Iulianus római császár és Cui bono · Többet látni »

Delphoi

Delphoi (görögül Δελφοί) régészeti terület és modern város Görögországban.

Új!!: Iulianus római császár és Delphoi · Többet látni »

Diocletianus római császár

Caius Aurelius Valerius Diocletianus, általánosan elterjedt néven Diocletianus császár (Salona (Antica Salona)/Solin, 244. december 22. – Spalatum (Split), 311. december 3.), eredeti nevén Διοκλής (Dioklész) 284.

Új!!: Iulianus római császár és Diocletianus római császár · Többet látni »

Diyarbakır (település)

Diyarbakır (oszmán-törökül: دیاربکر, Diyâr-ı Bekr, kurdul:ئامه‌د, Amed) Törökország Délkelet-anatóliai régiójában, a Tigris folyó partján található város, Diyarbakır tartomány székhelye, nagyvárosi önkormányzattal (Büyükşehir Belediyesi) rendelkezik.

Új!!: Iulianus római császár és Diyarbakır (település) · Többet látni »

Dualizmus (filozófia)

William Blake: A gonosz és a Jó egy angyallal A dualizmus a filozófiai gondolkodásban, mint neve is mutatja, két szubsztancia létezését állító elméletek összességét foglalja magában.

Új!!: Iulianus római császár és Dualizmus (filozófia) · Többet látni »

Duna

A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.

Új!!: Iulianus római császár és Duna · Többet látni »

Dura-Európosz

Dura-Európosz, Palmyra kapu Dura-Európosz a szíriai sivatagban, az Eufrátesz mellett, Szálhije közelében az Eufrátesz jobb partja fölött emelkedő 90 méter magas meredek lejtőn található ókori romváros, mely régészeti szempontból rendkívül fontosnak tekinthető, mivel azt már 257-360 körül elhagyták, és érintetlenül feküdt a sivatag homokja alatt egészen 1921 márciusáig, véletlennek köszönhető felfedezéséig.

Új!!: Iulianus római császár és Dura-Európosz · Többet látni »

Egyházatya

Nagy Szent Gergely és Szent Jeromos a szárnyakon Az egyházatya (tbsz.: святые отцы) egy megtisztelő cím bizonyos keresztény egyházakban, amelyet a keresztény ókor és a korai középkor (I. sz. vége–VIII. század) kiemelkedő egyházi teológusa kapott meg, akinek írásai különleges jelentőséggel bírtak a dogmatika létrejöttében és az egyházi kánonok kialakításában.

Új!!: Iulianus római császár és Egyházatya · Többet látni »

Ephesusi Maximus

Latinosan Ephesusi Maximus, görögösen Epheszoszi Maximosz (Epheszosz, 310 körül – Epheszosz, 372) újplatonikus filozófus, gazdag család sarja.

Új!!: Iulianus római császár és Ephesusi Maximus · Többet látni »

Epheszosz

Epheszosz (hettita nyelven: Apasza, régi magyar nevén: Efezosz vagy Efézsoa, régi latin nevén: Efezus) görög polisz volt Kis-Ázsia nyugati partvidékén.

Új!!: Iulianus római császár és Epheszosz · Többet látni »

Eretnekség

Az eretnekség (herezis) valamely vallás alapvető hittételeivel való szándékos és lényeges szembehelyezkedés.

Új!!: Iulianus római császár és Eretnekség · Többet látni »

Eufrátesz

Dura-Európosznál, Szíria Az Eufrátesz (helyesebben Euphratész Εὐφράτης, sumerül Buranunna,,, (al-Furát), örményül Եփրատ (Yeṗrat), (Perath), kurdul Ferat,, óperzsául Ufrat, szírül ܦܪܘܬ vagy ܦܪܬ (Frot vagy Prâth)) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik a Tigris).

Új!!: Iulianus római császár és Eufrátesz · Többet látni »

Eutropia Galeria Valeria

Eutropia Galeria Valeria (Szíria, 252 – Mediolanum, 342) szíriai görög család gyermeke.

Új!!: Iulianus római császár és Eutropia Galeria Valeria · Többet látni »

Fausta Flavia Maxima

Fausta Flavia Maxima (Róma, 290 után – Konstantinápoly, 325) Maximianus császár és Eutropia Galeria Valeria leánya, Maxentius testvére.

Új!!: Iulianus római császár és Fausta Flavia Maxima · Többet látni »

Felix Dahn

Felix Dahn (teljes nevén: Ludwig Julius Sophus Felix Dahn) (Hamburg, 1834. február 9. – Breslau, 1912. január 3.) német jogtudós, történetbúvár és költő.

Új!!: Iulianus római császár és Felix Dahn · Többet látni »

Filozófia

Raffaello: ''Az athéni iskola'' (1509. Vatikán, Stanza della Segnatura) 20 neves ókori filozófus (J. W. Cook metszete, 1825) A filozófia, régebben magyarítva bölcselet a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó tudományág.

Új!!: Iulianus római császár és Filozófia · Többet látni »

Filozófus

#ÁTIRÁNYÍTÁS Filozófia.

Új!!: Iulianus római császár és Filozófus · Többet látni »

Flavia Basilina

Flavia Basilina (meghalt 332/333, Konstantinápoly) a görög származású Flavius Iulius Iulianus leánya, Flavius Iulius Constantius második felesége.

Új!!: Iulianus római császár és Flavia Basilina · Többet látni »

Flavia Eusebia

Flavia Eusebia (Thessalonici, ? – Mediolanum, 361 előtt) 352–353 telétől II. Constantius római császár második felesége.

Új!!: Iulianus római császár és Flavia Eusebia · Többet látni »

Flavia Helena

Helena arcképe egy pénzérmén Flavia Helena és Iulianus Flavia Helena (326 előtt – 360/361) I. Constantinus római császár és második felesége, Fausta Flavia Maxima házasságából született gyermek.

Új!!: Iulianus római császár és Flavia Helena · Többet látni »

Flavia Maximiana Theodora

Flavia Maximiana Theodora Eutropia Galeria Valeria és Flavius Afranius Hannibalianus leánya, majd Eutropia második házassága után Marcus Maximianus hadvezér, későbbi császár fogadott leánya.

Új!!: Iulianus római császár és Flavia Maximiana Theodora · Többet látni »

Flavius Ablabius

Flavius Ablabius (görögül Αβλάβιος, Kréta, ? – Konstantinápoly, 338) a Római Birodalom consulja, politikus.

Új!!: Iulianus római császár és Flavius Ablabius · Többet látni »

Flavius Afranius Hannibalianus

Flavius Afranius Hannibalianus (Szíria, 251 – 292?) római katona, politikus, a 292.

Új!!: Iulianus római császár és Flavius Afranius Hannibalianus · Többet látni »

Flavius Claudius Iovianus római császár

#ÁTIRÁNYÍTÁS Iovianus római császár.

Új!!: Iulianus római császár és Flavius Claudius Iovianus római császár · Többet látni »

Flavius Constantius Gallus

Gallus solidusa Flavius Gallus (teljes nevén Flavius Claudius Constantius Gallus) a Constantinus-dinasztia tagja, a Római Birodalom keleti részének caesarja.

Új!!: Iulianus római császár és Flavius Constantius Gallus · Többet látni »

Flavius Dagalaifus

Flavius Dagalaifus (vagy Dagalaif, görögül Γλαἵφος) 4. századi germán származású római katona, hadvezér, a magister equitum rang birtokosa, a 366.

Új!!: Iulianus római császár és Flavius Dagalaifus · Többet látni »

Flavius Dalmatius

Flavius Dalmatius (? – 337) a Római Birodalom caesarja, a Constantinus-dinasztia tagja, Flavius Iulius Dalmatius fia, aki féltestvére volt I. Constantinus római császárnak.

Új!!: Iulianus római császár és Flavius Dalmatius · Többet látni »

Flavius Eutropius

Flavius Eutropius vagy teljes nevén Marcus Eutropius Gordianus (Dardania, 218 – Eboracum, ?) a Historia Augusta szerint előkelő családból származó nemesember.

Új!!: Iulianus római császár és Flavius Eutropius · Többet látni »

Flavius Florentius (361)

Flavius Florentius (? – 361 után) a Római Birodalom politikusa és főtisztviselője.

Új!!: Iulianus római császár és Flavius Florentius (361) · Többet látni »

Flavius Gallicanus

Flavius Gallicanus (? – Alexandria, 362) római politikus, a Római Birodalom consulja 330-ban.

Új!!: Iulianus római császár és Flavius Gallicanus · Többet látni »

Flavius Hannibalianus

Flavius Hannibalianus (? – 337. szeptember) a Constantinus-dinasztia tagja, Flavius Iulius Dalmatius második fia, aki féltestvére volt I. Constantinus római császárnak.

Új!!: Iulianus római császár és Flavius Hannibalianus · Többet látni »

Flavius Iovinus

A szarkofág nagyobb részlete Flavius Iovinus (vagy Valerius Iovinus) római katona, hadvezér.

Új!!: Iulianus római császár és Flavius Iovinus · Többet látni »

Flavius Iulius Constans

#ÁTIRÁNYÍTÁS Constans római császár.

Új!!: Iulianus római császár és Flavius Iulius Constans · Többet látni »

Flavius Iulius Constantius

Flavius Iulius Constantius (született ismeretlen helyen, 289 után – Konstantinápoly, 337 szeptembere) Constantius Chlorus és Flavia Maximiana Theodora (Maximianus örökbefogadott leánya) fia, apai féltestvére I. Constantinusnak.

Új!!: Iulianus római császár és Flavius Iulius Constantius · Többet látni »

Flavius Iulius Crispus

Flavius Iulius Crispus (299–305 között – 326, Pola, névváltozatai Flavius Claudius Crispus és Flavius Valerius Crispus) I. Constantinus és Minervina fia.

Új!!: Iulianus római császár és Flavius Iulius Crispus · Többet látni »

Flavius Iulius Dalmatius

Flavius Iulius Dalmatius (? 289 után – Konstantinápoly, 337) a Constantinus-dinasztia tagja, Constantius Chlorus és második felesége, Flavia Maximiana Theodora fia, féltestvére I. Constantinusnak.

Új!!: Iulianus római császár és Flavius Iulius Dalmatius · Többet látni »

Flavius Iulius Iulianus

Flavius Iulius Iulianus a 4. század elejének politikusa a Római Birodalomban.

Új!!: Iulianus római császár és Flavius Iulius Iulianus · Többet látni »

Flavius Magnus Magnentius

Flavius Magnus Magnentius (Samarobriva, 303 – Lyon, 353. augusztus 11.) elrómaiasodott frank hadvezér.

Új!!: Iulianus római császár és Flavius Magnus Magnentius · Többet látni »

Flavius Nevitta

Flavius Nevitta (? – 363 után) frank származású római katona, hadvezér a 4. század közepén.

Új!!: Iulianus római császár és Flavius Nevitta · Többet látni »

Flavius Victor

Flavius Victor szarmata származású római katona, hadvezér, a magister equitum rang birtokosa, a 369.

Új!!: Iulianus római császár és Flavius Victor · Többet látni »

Frankok

A frank törzsek a 3. században A frankok nyugati germán eredetű nép, Európa egyik legjelentősebb kora középkori államalakulatának, a Frank Birodalomnak a létrehozói.

Új!!: Iulianus római császár és Frankok · Többet látni »

Friedrich de la Motte Fouqué

Friedrich Heinrich Karl de la Motte Fouqué (írói álnevei Pellegrin és A.L.T. Frank), * (Brandenburg an der Havel, 1777. február 12. – Berlin, 1843. január 23.) német romantikus író, a „romanticizmus Don Quijote-ja”.

Új!!: Iulianus római császár és Friedrich de la Motte Fouqué · Többet látni »

Gallia

Gallia térképe Kr.e.58 körül Gallia (latinul Gallia, görögül Galatia) az ókori világnak az a része, amelyet jórészt kelta (latin nyelven gall) törzsek népesítettek be Róma terjeszkedésének időszaka előtt és a Római Birodalomban.

Új!!: Iulianus római császár és Gallia · Többet látni »

Gótok

A Római Birodalom területe A gótok (gótul gutans, Gutans, latinul gotones) germán törzs volt, mely a Római Birodalom (keleti és nyugati) sorsára a későbbi időben nagy befolyást gyakorolt.

Új!!: Iulianus római császár és Gótok · Többet látni »

Görög nyelv

A görög nyelv az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozó nyelv.

Új!!: Iulianus római császár és Görög nyelv · Többet látni »

Germánok

Germánoknak nevezik azt a nyelvi közösséget, melynek tagjai a Kr. e. 1. és Kr. u. 3. század között Skandinávia déli területeiről kiindulva benépesítették és uralmuk alá hajtották Közép- és Kelet-Európa vidékeit.

Új!!: Iulianus római császár és Germánok · Többet látni »

Gore Vidal

Gore Vidal 1948-ban Gore Vidal (születési nevén Eugene Luther Vidal) (West Point, New York, 1925. október 3. – Hollywood Hills, Kalifornia, 2012. július 31.) amerikai író és politikus, időnként színész.

Új!!: Iulianus római császár és Gore Vidal · Többet látni »

Hadrianus római császár

Hadrianus (teljes nevén Caesar Traianus Hadrianus; születési nevén Publius Aelius Hadrianus; 76. január 24. – 138. július 10.) a Római Birodalom császára 117-től 138-as haláláig.

Új!!: Iulianus római császár és Hadrianus római császár · Többet látni »

Harrán

Harrán, (sumer nyelven URUKASKAL) észak-mezopotámiai város volt, közel Anatólia és a történelmi Szíria határához.

Új!!: Iulianus római császár és Harrán · Többet látni »

Határ Győző

Határ Győző (szül. Hack Viktor, Gyoma, 1914. november 13. – London, 2006. november 27.) Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító, filozófus, a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) alapító tagja, építész.

Új!!: Iulianus római császár és Határ Győző · Többet látni »

Héliosz

#ÁTIRÁNYÍTÁS Héliosz (egyértelműsítő lap).

Új!!: Iulianus római császár és Héliosz · Többet látni »

Héliosz (mitológia)

jobbra Héliosz (Ἥλιος) a mindent látó fényes Nap istene a görög mitológiában.

Új!!: Iulianus római császár és Héliosz (mitológia) · Többet látni »

Hecebolius

Hecebolius vagy – helytelenül – Ecebolius (görögül Ἑκηβὸλῳς, Hekébolósz) a 4. század kiváló szónoka Konstantinápolyban.

Új!!: Iulianus római császár és Hecebolius · Többet látni »

Henrik Ibsen

Henrik Johan Ibsen (Skien, 1828. március 20. – Kristiania, 1906. május 23.) norvég drámaíró, színházi rendező, költő.

Új!!: Iulianus római császár és Henrik Ibsen · Többet látni »

Hippói Szent Ágoston

Hippói Ágoston vagy egyházi nevén Szent Ágoston (Thagaste, Észak-Afrika, 354. november 13. – Hippo Regius, 430. augusztus 28.) hippói püspök, egyházatya, filozófus.

Új!!: Iulianus római császár és Hippói Szent Ágoston · Többet látni »

I. Constantinus római császár

I. Constantinus 313-ban vert érméje, a pogány római vallás Napistenével ''(Sol Invictus)'' ábrázolva I. Constantinus 310-ben vert érméje. Körirata: IMP CONSTANTINVS P F AVG és SOLI INVIC-TO COMITI I. Constantinus 337-ben vert pénzérméje, rajta a Krisztus monogram a Labarum vagy Konstantin-kereszt, krisztogram, chi-rho szimbólum, XP szimbólum. Marcus Aurelius Valerius Maxentius háromszoros túlerőben lévő seregét. Ezzel a győzelmével ő lett Nyugaton az úr. I. Constantinus vagy Nagy Konstantin, teljes nevén: Caius Flavius Valerius Aurelius Constantinus; a keleti katolikus egyházakban és az ortodox egyházakban: Szent Konstantin (Naissus, 280. körül– Nicomedia, 337. május 22.), a Római Birodalom császára.

Új!!: Iulianus római császár és I. Constantinus római császár · Többet látni »

I. Constantius római császár

Flavius Valerius Constantius, általánosan elterjedt néven I. Constantius császár (Dardania, kb. 250. március 31. – Eboracum, 306. július 25.) a Nyugatrómai Birodalom császára volt (305–306).

Új!!: Iulianus római császár és I. Constantius római császár · Többet látni »

I. Gergely pápa

Új!!: Iulianus római császár és I. Gergely pápa · Többet látni »

I. Pál konstantinápolyi pátriárka

Új!!: Iulianus római császár és I. Pál konstantinápolyi pátriárka · Többet látni »

I. Theodosius római császár

Új!!: Iulianus római császár és I. Theodosius római császár · Többet látni »

I. Valentinianus római császár

Új!!: Iulianus római császár és I. Valentinianus római császár · Többet látni »

Iamblikhosz

Iamblikhosz (arámi nyelven ya-mlku, „Ő egy király”), (Khalkisz, Szíria, Coelosyria, 250 körül – 330 körül) szíriai, valószínűleg arameus származású, görögül író filozófus.

Új!!: Iulianus római császár és Iamblikhosz · Többet látni »

II. Claudius Gothicus római császár

Marcus Aurelius Claudius Augustus Gothicus, általánosan elterjedt néven (II.) Claudius Gothicus császár (Sirmium, 213. május 10. – Róma, 270 januárja) római császár volt 268 és 270 között.

Új!!: Iulianus római császár és II. Claudius Gothicus római császár · Többet látni »

II. Constantinus római császár

caesari címet. II.

Új!!: Iulianus római császár és II. Constantinus római császár · Többet látni »

II. Constantius római császár

Flavius Magnus Magnentius érméje, ő volt, aki meggyilkolta Constantius öccsét Constans császárt II.

Új!!: Iulianus római császár és II. Constantius római császár · Többet látni »

II. Sápúr szászánida király

II.

Új!!: Iulianus római császár és II. Sápúr szászánida király · Többet látni »

III. Alexandrosz makedón király

ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i. e. 323. június 10.) előbb Makedónia királya, majd Egyiptom fáraója és Perzsia nagykirálya. Az általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt; atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva a görögök által akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette. Alexandrosz volt Napóleon koráig az európaiak számára a világtörténelem leghíresebb hadvezére, de ismertsége ma is nagyon nagy, s a hadvezetés második legnagyobb ikonja. Alexandroszról a mai Észak-Macedóniában sajátos kép él. A délszláv macedónok magukat előszeretettel azonosítják az ő makedón népével. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az igazi makedónok a görögökkel rokon népcsoport volt, a mostani macedón nép, amely ugyan nyelvében makedoncinak mondja magát, de nyelvileg és más szempontok miatt a bolgárokhoz áll közel, nem leszármazottja az ókori makedónoknak. Görögország és (a mostanra már) Észak-Macedónia között emiatt már többször pattanásig feszültek az ellentétek.

Új!!: Iulianus római császár és III. Alexandrosz makedón király · Többet látni »

Illíria

Illíria, latinosan Illyria (ógörögül Ἰλλυρία, azaz Illíria, Illürisz vagy Illürikon, latinul Illyria) ókori történelmi régió.

Új!!: Iulianus római császár és Illíria · Többet látni »

Iovianus római császár

Flavius Claudius Iovianus (Singidunum, 331 – Dadastana, 364. február 17.), a római katonacsászárok egyike, uralkodott 363-tól 364-ig.

Új!!: Iulianus római császár és Iovianus római császár · Többet látni »

Irodalom

Benczúr Gyula: Olvasó nő az erdőben (1875) Az irodalom, régiesen literatúra az emberiség szellemi munkásságának az a területe, amely maradandó nyelvi alkotások (rendszerint írásba foglalt nyelvi termékek) létrehozásában jelenik meg, illetve ilyen nyelvi alkotások bizonyos egésze is.

Új!!: Iulianus római császár és Irodalom · Többet látni »

Istenség

Az istenség a vallások megszemélyesített, természetfeletti létezője, amelyet legtöbbször szentnek tekintenek és a vallások tiszteletének tárgya.

Új!!: Iulianus római császár és Istenség · Többet látni »

Jézus

Názáreti Jézus vagy Jézus Krisztus, gyakran csak Jézus vagy Krisztus (Yēšūaʿ; Betlehem, i. e. 7 körül – Jeruzsálem, i. sz. 33 körül) a kereszténység központi alakja, a világtörténelem egyik legismertebb és legnagyobb hatású személye.

Új!!: Iulianus római császár és Jézus · Többet látni »

Jézus Társasága

A Jézus Társasága ((SJ, vagy S.J.) vagy jezsuita rend a római katolikus egyház legnagyobb létszámú szerzetesrendje, amely a 2010-es évek végén világszerte, 112 országban mintegy 16 000 szerzetest számlált. A jezsuiták elsősorban lelkigyakorlatokkal, neveléssel és oktatással, médiával foglalkoznak, valamint szociális és egyéb lelkipásztori tevékenységet végeznek. Jelmondatuk: Mindent Isten nagyobb dicsőségére!, illetve A hit szolgálata és az igazságosság előmozdítása.

Új!!: Iulianus római császár és Jézus Társasága · Többet látni »

Júdea

zsidó honfoglaláskor Júdeai Királyság Júda, vagy Júdea (Jehúda) egy történelmi régió a Közel-Keleten, a történelmi Izrael földjének déli, hegyes-dombos része.

Új!!: Iulianus római császár és Júdea · Többet látni »

Június 26.

Névnapok: János, Pál + Adeodát, Ádin, Adon, Adonisz, Adony, Dakó, Deodát, Dókus, Dózsa, Kirill, Morgan, Morgána, Pável, Pelágiusz, Pénelopé, Pósa, Upor.

Új!!: Iulianus római császár és Június 26. · Többet látni »

Jeruzsálemi templom

A jeruzsálemi templom az az épületegyüttes, mely az ókori Izrael vallási központját jelentette Jeruzsálemben.

Új!!: Iulianus római császár és Jeruzsálemi templom · Többet látni »

Joseph von Eichendorff

Báró Joseph Karl Benedikt von Eichendorff (Lubowitz-kastély, Ratibor mellett, 1788. március 10. – Neiße, 1857. november 26.) 19. századi német romantikus költő.

Új!!: Iulianus római császár és Joseph von Eichendorff · Többet látni »

Kaiszareia

#ÁTIRÁNYÍTÁS Caesarea (egyértelműsítő lap).

Új!!: Iulianus római császár és Kaiszareia · Többet látni »

Kappadókia

Kappadókia (görögül: Καππαδοκία; törökül Kapadokya) egy Kis-Ázsiában (ma Törökország) fekvő terület ősi neve, melyet délen a Torosz-hegység, északon a Fekete-tenger, keleten az Eufrátesz határolt.

Új!!: Iulianus római császár és Kappadókia · Többet látni »

Köln

Köln (helyi nyelvjárás szerint: Kölle, az ókorban: Colonia Agrippina, franciául és angolul: Cologne, hollandul: Keulen, régi magyar neve: Kolonya) Németország negyedik legnagyobb városa (Berlin, Hamburg és München után); az Észak-Rajna-Vesztfália szövetségi tartomány legnagyobb városa.

Új!!: Iulianus római császár és Köln · Többet látni »

Könyvégetés

Charles Alexandre Lesueur: Pál apostol és az epheszoszi könyvégetők A könyvégetés a könyvek megsemmisítését jelenti, amelyet általában különböző okokból szoktak megvalósítani.

Új!!: Iulianus római császár és Könyvégetés · Többet látni »

Középkor

A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.

Új!!: Iulianus római császár és Középkor · Többet látni »

Kereszténység

A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.

Új!!: Iulianus római császár és Kereszténység · Többet látni »

Khalkédón

#ÁTIRÁNYÍTÁS Kadıköy.

Új!!: Iulianus római császár és Khalkédón · Többet látni »

Kolostor

Pécsvárad, bencés apátság A kolostor, monostor vagy rendház olyan összetartozó épületcsoport, amelyben valamely szerzetesrend tagjai állandóan együtt élnek.

Új!!: Iulianus római császár és Kolostor · Többet látni »

Konstantinápoly

Konstantinápoly (a mai Isztambul,,,, szláv nyelveken Carigrad): a Római, a Bizánci és az Oszmán Birodalom fővárosa, a szultánnak, a legfőbb török hatóságoknak, a sejk-ül-iszlamnak, görög, örmény és örmény-katolikus patriárkának, római katolikus érseknek és nagy rabbinusnak székhelye volt.

Új!!: Iulianus római császár és Konstantinápoly · Többet látni »

Ktésziphón

Ktésziphón, más írásmódokkal Kteszifón, Ktezifon ókori város volt a mai Irak területén, Bagdadtól kb.

Új!!: Iulianus római császár és Ktésziphón · Többet látni »

Kvádok

Az i.sz. 1. században a kvádok és a markomannok a Római Birodalommal szomszédos területek lakói voltak A kvádok a szvéb csoportba tartozó kisebb germán törzs, amely i. e. 8-ban elhagyta a Majna folyó vidékét, és a mai Morvaország területére költözött.

Új!!: Iulianus római császár és Kvádok · Többet látni »

Labarum

Jézus Krisztus monogramja, amely a 4. századtól a római hadsereg legyőzhetetlenségét, a birodalom erejét, az isteni támogatást élvező császári hatalmat hirdette A labarum római hadijelvény volt, ami egy kereszt vagy "T" alakban végződő hosszú rúd volt, amelyre a jelvényt vagy a zászlót függesztették.

Új!!: Iulianus római császár és Labarum · Többet látni »

Libaniosz

Libaniosz, (Antiokheia, ma Antakya, Törökország, 314 – 393?) görög szónok, görög szofista filozófus.

Új!!: Iulianus római császár és Libaniosz · Többet látni »

Louvre

A Louvre Párizs központi részén, a Szajna jobb partján található nemzeti múzeum, a világ egyik legismertebb és 1793 óta a francia főváros legnagyobb kiállítóhelye.

Új!!: Iulianus római császár és Louvre · Többet látni »

Lutetia

Lutetia a Kr.u. 2. században. Lutetia (ejtsd: Lutécia, neolatin nevén: Lutetia Parisiorum, franciául: Lutèce) a mai francia főváros, Párizs feltehetően belső városrészein elterülő ókori település.

Új!!: Iulianus római császár és Lutetia · Többet látni »

Marcus Aurelius Maximianus római császár

#ÁTIRÁNYÍTÁS Maximianus római császár.

Új!!: Iulianus római császár és Marcus Aurelius Maximianus római császár · Többet látni »

Marcus Aurelius római császár

Imperator Caesar Marcus Aurelius Verus Augustus, általánosan elterjedt néven Marcus Aurelius császár, született Marcus Annius Catillius Severus (Róma, 121. április 26. – Vindobona vagy Sirmium, 180. március 17.) – a Római Birodalom császára (161. március 7. – 180. március 17.).

Új!!: Iulianus római császár és Marcus Aurelius római császár · Többet látni »

Mardonius

Mardonius (fl. 320–342) Iulianus császár gót származású nevelője a Nicomediában töltött időszakában, 337–342 között.

Új!!: Iulianus római császár és Mardonius · Többet látni »

Maxentius római császár

Marcus Aurelius Valerius Maxentius, általánosan elterjedt néven Maxentius császár (278 körül – Róma, 312. október 28.) 306-tól haláláig a Római Birodalom egyik augustusa.

Új!!: Iulianus római császár és Maxentius római császár · Többet látni »

Maximianus római császár

Marcus Aurelius Valerius Maximianus Herculius, általánosan elterjedt néven Maximianus császár (Sirmium, 250 körül – Massilia, 310 júliusa), a Római Birodalom augustusza volt (Diocletianusszal együtt) 286.

Új!!: Iulianus római császár és Maximianus római császár · Többet látni »

Mágia

A mágia (ógörög: μαγεία) ógörög eredetű szó, jelentése szerint ’varázslás’, ami az óperzsa mager alakból vezethető le.

Új!!: Iulianus római császár és Mágia · Többet látni »

Mediolanum

#ÁTIRÁNYÍTÁS Mediolanum (Milánó).

Új!!: Iulianus római császár és Mediolanum · Többet látni »

Mediolanum (Milánó)

Mediolanum ókori település Itália északi részén, eredetileg Etruria kelták által lakott részén.

Új!!: Iulianus római császár és Mediolanum (Milánó) · Többet látni »

Mezopotámia

Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.

Új!!: Iulianus római császár és Mezopotámia · Többet látni »

Milánó

Milánó (olaszul Milano, lombardul Milan) Észak-Olaszország legnagyobb, Olaszország második legnagyobb metropolisza (közigazgatásilag comune), Lombardia régió székhelye.

Új!!: Iulianus római császár és Milánó · Többet látni »

Misztériumvallás

A misztériumvallás titkos, csak a beavatottak számára ismert és érthető szertartások gyakorlása révén működő kultuszok gyűjtőneve.

Új!!: Iulianus római császár és Misztériumvallás · Többet látni »

Mithrász

Bikaölő Mithrász (British Museum, London). A szobrász Mithrászt perzsa ruhában ábrázolta. Három segítője a Skorpió, a Kutya és a Kígyó. A bika legyőzése a Világ teremtésének aktusa Mithrász-templomok a Római Birodalom területén és környezetében Mithra vagy Mithrász (मित्र, proto-indoiráni alanyesetben *mitras) több vallásban és kultúrában is tisztelt istenség.

Új!!: Iulianus római császár és Mithrász · Többet látni »

Nagy Szent Vazul

Magyar egyházi nevén Nagy Szent Vazul, másképp Cézáreai Bazil, görögösen Baszileiosz (görög betűkkel Ἅγιος Βασίλειος ὁ Μέγας, ógörögül Hagiosz Baszileiosz o Megasz, latinos névformája Basilius Magnus, középgörög névformája Vaszileiosz, innen a magyar név, Kaiszareia, Kappadókia, 329/330 – Kaiszareia, 379. január 1.) az egyházatyák egyik legjelentősebb képviselője, a keleti típusú keresztény szerzetesség egyik kialakítója volt.

Új!!: Iulianus római császár és Nagy Szent Vazul · Többet látni »

Nazianzi Szent Gergely

I. Constantinus álma és a Milvius-hídi csata (Nazianzi Szent Gergely homíliájának illusztrációja (879-882) Nazianzi vagy Nazianzoszi Gergely (görög: Γρηγόριος ὁ Ναζιανζηνός, Grégoriosz ho Nazianzénosz), egyházi nevén Nazianzi Szent Gergely (Arianz (Nazianz közelében) Kappadókia, 329/330 – Arianz, 389/390. január 25.) teológus, Konstantinápoly püspöke 379-től 381-ig I. Gergely néven.

Új!!: Iulianus római császár és Nazianzi Szent Gergely · Többet látni »

Niš

Niš (régi magyar forrásokban Nissa) város Szerbiában.

Új!!: Iulianus római császár és Niš · Többet látni »

Nicomedia

Nicomedia (görögül Νικομήδεια, Nikomédeia) vagy Nikodémia, a mai İzmit közelében, Törökországban fekvő ókori város.

Új!!: Iulianus római császár és Nicomedia · Többet látni »

Nikoklész (filozófus)

Spártai Nikoklész (görögül Νικοκλής, latinosan Nicocles, Spárta, 310 – 388) görög nyelvész (grammatikus), szónok (rétor) és filozófus.

Új!!: Iulianus római császár és Nikoklész (filozófus) · Többet látni »

Nikomédiai Euszebiosz

Nikomédiai Eusebius (Ευσέβιος ο Νικομηδείας), (? – 341) ókeresztény püspök, aki a 3. század végén és a 4. század első felében élt és működött.

Új!!: Iulianus római császár és Nikomédiai Euszebiosz · Többet látni »

November 3.

Névnapok: Győző + Bálint, Bertold, Hubert, Huberta, Hubertusz, Ida, Malakiás, Szilvia, Szilvió, Szilviusz, Valentin.

Új!!: Iulianus római császár és November 3. · Többet látni »

Nyelvtan

A nyelvtan (latinul grammatica), vagy más néven általános nyelvészet, a nyelvészet egyik ága; egy nyelv elemeivel, szerkezetével, törvényszerűségeivel foglalkozó tudomány.

Új!!: Iulianus római császár és Nyelvtan · Többet látni »

Oribasziosz

Oribasziosz (latinos alakban Oribasius, Pergamon, 326 – Konstantinápoly, 403) görög orvos.

Új!!: Iulianus római császár és Oribasziosz · Többet látni »

Ortodox kereszténység

Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.

Új!!: Iulianus római császár és Ortodox kereszténység · Többet látni »

Panegyricus

A panegyricus emelkedett hangvételű ünnepi beszéd, amelyet közönség előtt tartottak.

Új!!: Iulianus római császár és Panegyricus · Többet látni »

Parthia

Parthia területe az Óperzsa Birodalomban Párthia eredetileg az Óperzsa Birodalom egyik szatrapiájának neve volt, amelynek lakója, a pártusok elődei, a dahák törzsszövetségébe tartozó iráni parni törzs volt.

Új!!: Iulianus római császár és Parthia · Többet látni »

Párizs

Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.

Új!!: Iulianus római császár és Párizs · Többet látni »

Pártus Birodalom

A Pártus Birodalom, vagy Arszakida Birodalom az iráni népek közé tartozó pártusok birodalma volt a Kr. e. 3. századtól a Kr. u. 3. századig, részben a mai Irán és Irak területein.

Új!!: Iulianus római császár és Pártus Birodalom · Többet látni »

Póla

Póla (horvátul Pula, olaszul Pola) város és község (járás) Horvátországban, Isztria megyében.

Új!!: Iulianus római császár és Póla · Többet látni »

Pergamon

A pergamoni akropolisz (fellegvár) német nyelvű térképe Pergamon (vagy Pergamosz, latinul: Pergamus vagy Pergamum; ma Bergama, Törökország) egy ókori görög város volt Kis-Ázsia északnyugati partvidékén.

Új!!: Iulianus római császár és Pergamon · Többet látni »

Platón

Platón (görögül: Πλάτων), (régiesen Plátó, eredetileg: Arisztoklész; sz.: Kr. e. 427 körül, Athén vagy Aigina – † Kr. e. 347, Athén), ókori görög filozófus, iskolaalapító.

Új!!: Iulianus római császár és Platón · Többet látni »

Plótinosz

Plótinosz, régiesen Plótinos, (Lükopolisz, Egyiptom, Kr. u. 203 – Campania tartomány, Itália, Kr. u. 269) filozófus, az újplatonizmus megalapítója.

Új!!: Iulianus római császár és Plótinosz · Többet látni »

Porphüriosz

Porphüriosz, eredeti nevén Malkhosz (Türosz, 232/233 – Róma, 304 körül) késő ókori görög újplatonista filozófus.

Új!!: Iulianus római császár és Porphüriosz · Többet látni »

Praefectus

A praefectus a Római Birodalomban, nem választott, hanem kinevezett (prae 'elé' + facere 'tenni, csinálni') polgári és katonai tisztségviselők megnevezése volt.

Új!!: Iulianus római császár és Praefectus · Többet látni »

Praetorianusok

Praetorianusnak nevezték a Római Birodalomban a cohors praetoria katonáit, akik eredetileg a hadvezér testőrségét képezték, és a szövetségesek válogatott legénységéből alakították meg a testületet.

Új!!: Iulianus római császár és Praetorianusok · Többet látni »

Principatus

A principatus a Római Császárság első uralmi berendezkedése volt.

Új!!: Iulianus római császár és Principatus · Többet látni »

Raetia

Raetia (egyes forrásokban Rhaetia) provincia volt a Római Birodalomban, amelyet a területet lakó rét népről neveztek el.

Új!!: Iulianus római császár és Raetia · Többet látni »

Rajna

A Rajna (németül Rhein, franciául Rhin, hollandul Rijn, pfalzi nyelven Rhoi) Nyugat-Európa legfontosabb folyóinak egyike.

Új!!: Iulianus római császár és Rajna · Többet látni »

Rétor

A rétor (görög eredetű szó) az ókori görögöknél egyaránt jelentette a szónokokat is, az ékesszólás tanítóját is; a rómaiaknál csakis az utóbbit, akivel szemben a gyakorlati szónoknak orator volt a neve.

Új!!: Iulianus római császár és Rétor · Többet látni »

Római Birodalom

Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.

Új!!: Iulianus római császár és Római Birodalom · Többet látni »

Római légió

A légió (latinul legio, kiejtése „legió”) a Római Birodalom története folyamán hosszú ideig a római hadsereg alapvető szervezeti egysége volt.

Új!!: Iulianus római császár és Római légió · Többet látni »

Római–szászánida háborúk

A Római Birodalom keleti határvidéke A római–szászánida háborúk katonai konfliktusok sorozata, melyekben a Római Birodalom (majd később a Keletrómai Birodalom) harcolt a Szászánida Birodalom ellen a 3.

Új!!: Iulianus római császár és Római–szászánida háborúk · Többet látni »

Reims

Reims (kiejtve: „remsz”) város Franciaországban Párizstól 144 km-re, keletre.

Új!!: Iulianus római császár és Reims · Többet látni »

Reneszánsz

Leonardo da Vinci: Vitruvius-tanulmány, példa művészet és tudomány ötvözésére a reneszánszból Benozzo Gozzoli: A Háromkirályok vonulása, freskó, Palazzo Medici-Riccardi-kápolna, Firenze A reneszánsz (a francia renaissance a. m. újjászületés szóból) tudományos forradalmat, művészeti átalakulást, megújulást hozó, meghatározó kulturális mozgalom volt Európa újkori történelmének hajnalán.

Új!!: Iulianus római császár és Reneszánsz · Többet látni »

Saturninius Secundus Salutius

Saturninius Secundus Salutius (4. század) gall származású római tisztviselő.

Új!!: Iulianus római császár és Saturninius Secundus Salutius · Többet látni »

Senatus

A senatus, magyarosan szenátus az egész római történelmet végigkísérő, az idők előrehaladtával más-más jogokkal felruházott, és sokszor változó létszámú testület volt.

Új!!: Iulianus római császár és Senatus · Többet látni »

Sens

Sens település Franciaországban, Yonne megyében.

Új!!: Iulianus római császár és Sens · Többet látni »

Sextus Aurelius Victor

Sextus Aurelius Victor, általánosan elterjedt nevén Aurelius Victor (320 körül – 390 körül), pogány római történetíró, aki a 4. század második felében alkotott.

Új!!: Iulianus római császár és Sextus Aurelius Victor · Többet látni »

Steiger Kornél

Steiger Kornél (Elek, 1945. április 16. –) magyar filozófus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudomány Kar, Filozófiai Intézet, Ókori és Középkori Filozófia Tanszék tanára.

Új!!: Iulianus római császár és Steiger Kornél · Többet látni »

Strasbourg

A Strasbourgi Egyetem főépülete, melyben az Európa Tanács első ülését tartotta Strasbourg (maɡyar kiejtés:, francia kiejtés (IPA):,, elzásziul Strossburi vagy Schdroosburi, rajnai frankul Strossburch, deákul Argentoratum) város Franciaország keleti határán, ahol az Ill-folyó a Rajnába torkollik.

Új!!: Iulianus római császár és Strasbourg · Többet látni »

Szalusztiosz

Szalusztiosz (Σαλούστιος, vagy latinosan Sallustius, 4. század közepe) görög származású, görögül író római filozófus.

Új!!: Iulianus római császár és Szalusztiosz · Többet látni »

Szamarra

Szamarra város Irakban, Bagdadtól mintegy 100 km-re északra, lakossal (2005. január 1-jei állapot), Szaláh ad-Dín tartomány területén.

Új!!: Iulianus római császár és Szamarra · Többet látni »

Szarmaták

II. Tiberius Julius Sauromates pénzérméje (kb. 172–211.) A szauromatáknak vagy szarmatáknak nevezett ókori, kelet-európai népesség elsődleges források szerint iráni, közelebbről madai, avagy méd származású volt.

Új!!: Iulianus római császár és Szarmaták · Többet látni »

Szászánida Birodalom

A Szászánida Birodalom A Szászánida Birodalom vagy Újperzsa Birodalom (korabeli középső perzsa hivatalos nevén: Éránsahr – Iráni Birodalom) egy ókori iráni központú birodalom volt.

Új!!: Iulianus római császár és Szászánida Birodalom · Többet látni »

Szíria

Szíria (arabul سوريا – Sūriyā vagy سورية – Sūriya, ejtsd Szúrija, régebben használatos elnevezése الشام– aš-Šām – as-Sám) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.

Új!!: Iulianus római császár és Szíria · Többet látni »

Szókratész

Szókratész, (Alópeké démosz, ókori Görögország, i. e. 469 eleje – Athén, i. e. 399. február 15. vagy május) ókori görög filozófus.

Új!!: Iulianus római császár és Szókratész · Többet látni »

Szókratész Szkholasztikosz

Szókratész Szkholasztikosz, (Konstantinápoly, 380 körül – 440/450 körül) görög egyházi történetíró, aki ismeretes Konstantinápolyi Szókratész néven is.

Új!!: Iulianus római császár és Szókratész Szkholasztikosz · Többet látni »

Szónoklattan

A szónoklattan, ékesszólástan vagy retorika (görögül rhétoriké, latinul ars oratoria) a szónoklat tudománya, eredetileg díszes külsőségek között előadott beszédeket, ékes stílusú, nyilvános megszólalásokat jelentett.

Új!!: Iulianus római császár és Szónoklattan · Többet látni »

Szent Ambrus

Szent Ambrus jelképe a méhkas Szent Ambrus mozaikképe a milánói St. Ambrogio katedrálisban (valószínűleg még életében készült) Milánói Ambrus (Ambrosziosz Mediolanón), vagy katolikus nevén Milánói Szent Ambrus (Trier, 339 – Milánó, 397. április 4.) kormányzó, majd Milánó püspöke, egyháztanító, Szent Marcellina testvére.

Új!!: Iulianus római császár és Szent Ambrus · Többet látni »

Szent Ilona

Cima da Conegliano: Konstantinápolyi Szent Ilona. Hagiográfiai források szerint az első nikaiai zsinat idején Ilona Jeruzsálembe ment és az ottani keresztények segítségével kereste azt a helyet, ahol Jézust keresztre feszítették. Mélyen a földbe ásva egy sziklaüregben megtalálták Jézus és a két lator keresztjét. A kép fiatalnak ábrázolja Ilonát, habár a kereszt feltételezett megtalálásának idejében Helena már 80 éves volt. bazilikában A betlehemi Születés Temploma, amit Szent Ilona építtetett Flavia (Fulvia) Iulia Helena, vagy egyházi nevén Szent Ilona, Szent Heléna (Drepanum, ma: Trapani, Szicilia, vagy a kis-ázsiai Hersekből) 248 – 330 körül) Constantius Chlorus első felesége, Nagy Konstantin császár édesanyja. Az egyházi hagyomány neki tulajdonítja Jézus keresztjének megtalálását, ezért lett a régészek védőszentje.

Új!!: Iulianus római császár és Szent Ilona · Többet látni »

Történettudomány

A történettudomány az emberi történelem rendszerbe foglalásával foglalkozó tudomány.

Új!!: Iulianus római császár és Történettudomány · Többet látni »

Tetrarchia

A tetrarchia (görögül négyes uralom) a Római Császárság néhány évtizedig működő kísérlete volt a birodalom irányítására.

Új!!: Iulianus római császár és Tetrarchia · Többet látni »

Teurgia

A teurgia vagy theurgia (ógörög:, theourgía) Isten vagy az istenségek közvetlen beavatkozásának kieszközlése emberi közvetítéssel.

Új!!: Iulianus római császár és Teurgia · Többet látni »

Theodorétosz

Küroszi Theodorétosz, (Antiokheia, 393 – Kürrhosz, 458) görög egyháztörténetíró, Kürosz város püspöke.

Új!!: Iulianus római császár és Theodorétosz · Többet látni »

Thesszaloniké

#ÁTIRÁNYÍTÁS Szaloniki.

Új!!: Iulianus római császár és Thesszaloniké · Többet látni »

Tigris (folyó)

A Tigris (arabul دجلة Didzsla, törökül Dicle Nehri, sumerül Idigina, akkádul Idiglat) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik az Eufrátesz).

Új!!: Iulianus római császár és Tigris (folyó) · Többet látni »

Titus római császár

Imperator Titus Caesar Vespasianus Augustus, általánosan elterjedt néven Titus császár, született Titus Flavius Vespasianus (Róma, 39. december 30. – Róma, 81. szeptember 13.) a Flavius-dinasztia második római császára (uralkodott 79. június 24-étől haláláig), Vespasianus fia és Domitianus bátyja volt.

Új!!: Iulianus római császár és Titus római császár · Többet látni »

Tolerancia

A tolerancia latin eredetű szó, elsősorban türelmességet jelent mások véleménye, főleg vallása, világnézete, etnikai vagy nemzeti hovatartozása, illetve más egyebek iránt.

Új!!: Iulianus római császár és Tolerancia · Többet látni »

Tours-i Szent Gergely

Tours-i Szent Gergely, Gregorius Turonensis (Averna, 538. vagy 539. november 30. – Tours, 593. vagy 594. november 17.) latin nyelven író középkori frank egyházi író, Tours püspöke 573-tól haláláig.

Új!!: Iulianus római császár és Tours-i Szent Gergely · Többet látni »

Tours-i Szent Márton

264px 264px 264px 264px 264px 264px 264px Tours-i Szent Márton (Savaria, 316 vagy 317 – Tours, 397. november 8.) Pannonia provinciában született püspök, Tours harmadik püspöke.

Új!!: Iulianus római császár és Tours-i Szent Márton · Többet látni »

Traianus római császár

Traianus (teljes nevén Caesar Nerva Traianus; 53. szeptember 18. - 117. augusztus 11.) a Római Birodalom császára volt 98-tól 117-es halálig.

Új!!: Iulianus római császár és Traianus római császár · Többet látni »

Tribunus militum

A tribunus militum a Római Birodalom hadseregében a legio legmagasabb rangú főtisztjeinek megjelölése volt.

Új!!: Iulianus római császár és Tribunus militum · Többet látni »

Troyes

Az üvegfestészet remekei a katedrális déli falán Troyes (kiejtés) Szajna parti város Franciaország északkeleti részén, Champagne-Ardenne tartományban, annak Aube nevű megyéjének a központja.

Új!!: Iulianus római császár és Troyes · Többet látni »

Valens római császár

Flavius Iulius Valens (latinul: IMPERATOR CAESAR FLAVIVS IVLIVS VALENS AVGVSTVS; 328 – Hadrianopolisz, 378. augusztus 9.) római császár volt 364 és 378 között.

Új!!: Iulianus római császár és Valens római császár · Többet látni »

Vallás

A vallás olyan egyetemes és átfogó fogalom, amelyre nehezen adható meghatározás.

Új!!: Iulianus római császár és Vallás · Többet látni »

Vallásüldözés

A vallásüldözés egy egyénnel vagy bizonyos csoporttal szembeni szisztematikus rossz bánásmód, a vallási meggyőződésükre vagy hovatartozásukra vagy ezek hiányára adott válaszként.

Új!!: Iulianus római császár és Vallásüldözés · Többet látni »

Vienne (település)

Vienne (latinul Vienna Allobrogum vagy Galliae): város Franciaországban (nem tévesztendő össze Bécs, francia nyelven Vienne nevével).

Új!!: Iulianus római császár és Vienne (település) · Többet látni »

Zószimosz (alkimista)

Panopoliszi Zószimosz (Ζώσιμος ο Πανοπολίτης) egyiptomi vagy görög alkimista volt, aki i. sz.

Új!!: Iulianus római császár és Zószimosz (alkimista) · Többet látni »

Zoroasztrizmus

Az iráni Jazd zoroasztrista temploma A zoroasztrizmus vagy egyéb nevein: zoroasztrianizmus, mazdaizmus, a világ egyik legrégebbi, máig létező vallása, amely az Iráni-felföldön keletkezett.

Új!!: Iulianus római császár és Zoroasztrizmus · Többet látni »

Zsidó vallás

A zsidó vallás (izraelita vallás vagy judaizmus) a világ egyik legősibb és legelterjedtebb vallása, a három fő ábrahámi vallás egyike.

Új!!: Iulianus római császár és Zsidó vallás · Többet látni »

17. század

A 17.

Új!!: Iulianus római császár és 17. század · Többet látni »

19. század

Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.

Új!!: Iulianus római császár és 19. század · Többet látni »

20. század

14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.

Új!!: Iulianus római császár és 20. század · Többet látni »

283

Nincs leírás.

Új!!: Iulianus római császár és 283 · Többet látni »

330

Nincs leírás.

Új!!: Iulianus római császár és 330 · Többet látni »

331

Nincs leírás.

Új!!: Iulianus római császár és 331 · Többet látni »

335

Nincs leírás.

Új!!: Iulianus római császár és 335 · Többet látni »

337

Nincs leírás.

Új!!: Iulianus római császár és 337 · Többet látni »

338

Nincs leírás.

Új!!: Iulianus római császár és 338 · Többet látni »

341

Nincs leírás.

Új!!: Iulianus római császár és 341 · Többet látni »

346

Nincs leírás.

Új!!: Iulianus római császár és 346 · Többet látni »

350

Nincs leírás.

Új!!: Iulianus római császár és 350 · Többet látni »

351

Nincs leírás.

Új!!: Iulianus római császár és 351 · Többet látni »

355

Nincs leírás.

Új!!: Iulianus római császár és 355 · Többet látni »

356

Nincs leírás.

Új!!: Iulianus római császár és 356 · Többet látni »

357

Nincs leírás.

Új!!: Iulianus római császár és 357 · Többet látni »

358

Nincs leírás.

Új!!: Iulianus római császár és 358 · Többet látni »

359

Nincs leírás.

Új!!: Iulianus római császár és 359 · Többet látni »

360

Nincs leírás.

Új!!: Iulianus római császár és 360 · Többet látni »

361

Nincs leírás.

Új!!: Iulianus római császár és 361 · Többet látni »

362

Nincs leírás.

Új!!: Iulianus római császár és 362 · Többet látni »

363

Nincs leírás.

Új!!: Iulianus római császár és 363 · Többet látni »

365

Nincs leírás.

Új!!: Iulianus római császár és 365 · Többet látni »

380

Nincs leírás.

Új!!: Iulianus római császár és 380 · Többet látni »

387

Nincs leírás.

Új!!: Iulianus római császár és 387 · Többet látni »

395

Nincs leírás.

Új!!: Iulianus római császár és 395 · Többet látni »

Uniópédia egy koncepció térkép vagy szemantikai hálózat szervezésében, mint egy enciklopédia vagy szótár. Ez ad egy rövid meghatározása minden fogalom és kapcsolatokat.

Ez egy hatalmas internetes mentális térképet, amely alapul szolgál a koncepció rajzok. Ez szabadon használhatják, és minden cikket, vagy dokumentum letölthető. Ez egy eszköz, forrás, vagy hivatkozás tanulmányok, a kutatás, az oktatás, a tanulás vagy tanítás, amely felhasználható a tanárok, oktatók, tanulók vagy hallgatók; A tudományos világ: az iskola, általános iskolai, középiskolai, középiskolai, középső, főiskola, műszaki végzettség, főiskola, egyetem, egyetemi, mester- vagy doktori fokozatot; A papírok, jelentések, projektek, ötletek, dokumentáció, felmérések, összefoglalók, vagy dolgozat. Itt az a meghatározás, magyarázat, leírás, illetve értelmében minden jelentős amelyen információra van szüksége, és egy listát a hozzájuk kapcsolódó fogalmak, mint a szószedet. Elérhető a magyar, angol, spanyol, portugál, japán, kínai, francia, német, olasz, lengyel, holland, orosz, arab, hindi, svéd, ukrán, katalán, cseh, héber, dán, finn, indonéz, norvég, román, török, vietnami, koreai, thai, görög, bolgár, horvát, szlovák, litván, filippínó, lett, észt és szlovén. Több nyelven hamarosan.

Minden információ kivontuk a Wikipédia, és ez elérhető a Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc.

Az Uniópédia a Wikimedia Foundation nem támogatja, és nem áll kapcsolatban vele.

A Google Play, Android és a Google Play-logó a Google Inc. védjegyei.

Adatvédelmi irányelvek