47 kapcsolatok: Alliteráció, Androtión, Athén, Ókori görög irodalom, Ókori Görögország, Éliszi Hippiasz, Buszirisz, Démoszthenész, Dialektika, Ephorosz (történetíró), Euagorasz, Filozófia, Görög mitológia, Hangűr, Híosz, Hüpereidész, Helené, I. Dionüsziosz, I. e. 338, I. e. 436, Iaszón, II. Philipposz makedón király, Iszaiosz, Kölcsey Ferenc, Keserű Mihály, Khairóneiai csata, Lükurgosz, Leontinoi Gorgiasz, Marcus Tullius Cicero, Mauszólosz, Panathénaia, Panegürikosz, Peloponnészoszi háború, Perzsa Birodalom, Platón, Polisz, Prótagorasz, Próza, Prodikosz, Spárta, Szókratész, Szónoki beszéd, Szónoklattan, Szofizmus, Tíz attikai szónok, Thébai, Timotheosz.
Alliteráció
#ÁTIRÁNYÍTÁS Rím#Betűrím (alliteráció).
Új!!: Iszokratész és Alliteráció · Többet látni »
Androtión
Androtión (Ἀνδροτίων, latinosan: Androtion) (i. e. 4. század) görög szónok, történetíró.
Új!!: Iszokratész és Androtión · Többet látni »
Athén
Athén (görög: Αθήνα, Athína; IPA, ógörögül:, Athénai, IPA, régi középkori magyar neve: Athénás) Görögország fővárosa.
Új!!: Iszokratész és Athén · Többet látni »
Ókori görög irodalom
Töredékek Hésziodosz műveiből ''(Papyrus Oxyrhynchus)'' Ókori görög irodalom név alatt tartják számon az ókor (hagyományosan Kr. e. 3000 körül – Kr. u. 476) során a mai Görögország, illetve az azon kívül eső területeken ógörög nyelven keletkezett irodalmi alkotások (szépirodalmi, irodalomtudományi, nyelvészeti, történeti, filozófiai, földrajzi, matematikai, csillagászati, orvostudományi, és szónoki művek) összességét.
Új!!: Iszokratész és Ókori görög irodalom · Többet látni »
Ókori Görögország
Az ókori Görögország vagy antik Görögország fogalmát – mivel sem földrajzilag összefüggő ilyen terület, sem ilyen államalakulat nem létezett – a közvélemény és a tudomány igen rugalmasan használja.
Új!!: Iszokratész és Ókori Görögország · Többet látni »
Éliszi Hippiasz
Az Eliszből való Hippiasz (i. e. 460 körül – i. e. 399 körül) ókori görög szofista filozófus és matematikus volt Athénben.
Új!!: Iszokratész és Éliszi Hippiasz · Többet látni »
Buszirisz
Héraklész megöli Busziriszt és kérőit, i. e. 480 körüli alkotás Buszirisz (görögül: Βούσιρις) a görög mitológiában egyiptomi király, Poszeidón (más változat szerint: Aigüptosz) és Lüszianassza fia.
Új!!: Iszokratész és Buszirisz · Többet látni »
Démoszthenész
Démoszthenész, (Kr. e. 384 – Kr. e. 322) athéni politikus, szónok, a tíz attikai szónok egyike, II. Philipposz makedón király és Nagy Sándor ellenfele.
Új!!: Iszokratész és Démoszthenész · Többet látni »
Dialektika
A dialektika eredetileg a vitatkozás művészete az ókori görögöknél, a hét szabad művészet egyike.
Új!!: Iszokratész és Dialektika · Többet látni »
Ephorosz (történetíró)
Ephorosz (i. e. 4. század) görög történetíró.
Új!!: Iszokratész és Ephorosz (történetíró) · Többet látni »
Euagorasz
Euagorasz (görög betűkkel: Εὐαγόρας, Kr. e. 435 – Szalamisz, Kr. e. 374) Szalamisz királya.
Új!!: Iszokratész és Euagorasz · Többet látni »
Filozófia
Raffaello: ''Az athéni iskola'' (1509. Vatikán, Stanza della Segnatura) 20 neves ókori filozófus (J. W. Cook metszete, 1825) A filozófia, régebben magyarítva bölcselet a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó tudományág.
Új!!: Iszokratész és Filozófia · Többet látni »
Görög mitológia
A görög mitológia az ókori hellének vallásából származó mítoszok gyűjteménye.
Új!!: Iszokratész és Görög mitológia · Többet látni »
Hangűr
A nyelvészetben a hangűr vagy hangrés (idegen szóval hiátus) szótag végén és a következő szótag elején levő magánhangzók találkozása.
Új!!: Iszokratész és Hangűr · Többet látni »
Híosz
#ÁTIRÁNYÍTÁS Híosz (egyértelműsítő lap).
Új!!: Iszokratész és Híosz · Többet látni »
Hüpereidész
Hüpereidész, (Kollütosz, Attika, Kr. e. 389 – Athén, Kr. e. 322) görög szónok.
Új!!: Iszokratész és Hüpereidész · Többet látni »
Helené
Helené (Szép Heléna) (ógörögül Ἑλένη) a görög mitológiában Zeusz és Léda leánya. A Dioszkuroszok és Klütaimnésztra testvére, aki egy tojásból kikelve született Lakedaimón városában.
Új!!: Iszokratész és Helené · Többet látni »
I. Dionüsziosz
#ÁTIRÁNYÍTÁS: I. Dionüsziosz szürakuszai türannosz.
Új!!: Iszokratész és I. Dionüsziosz · Többet látni »
I. e. 338
Nincs leírás.
Új!!: Iszokratész és I. e. 338 · Többet látni »
I. e. 436
Nincs leírás.
Új!!: Iszokratész és I. e. 436 · Többet látni »
Iaszón
Iaszón (görög betűkkel Ἰάσων) Aiszón és Polümédé fia, Krétheusz unokája; az argonauták vezetője.
Új!!: Iszokratész és Iaszón · Többet látni »
II. Philipposz makedón király
II. Philipposz, magyarosan II. Fülöp, (Pella, i. e. 382 – Aigai, i. e. 336 októbere) Makedónia királya, i. e. 355-től 336-ig uralkodott. Hét házasságából hat gyermeke született, egyikük Alexandrosz követte a trónon. Philipposz Makedóniában született III. Amüntasz makedón király fiaként, de fiatal kora miatt nem ő volt a korona fő várományosa. A trónra bátyja, II. Alexandrosz került, aki – egy békeszerződés értelmében – i. e. 368-ban Thébaiba küldte, ahol túszként tartózkodott, egészen i. e. 365-ig. Itt görög nevelésben részesült és a görög hadi szokásokkal is megismerkedett (többek között itt sajátította el a ferde phalanx alkalmazását). I. e. 368-ban meggyilkolták II. Alexandroszt, és helyére III. Perdikkasz, a másik báty lépett. Az új uralkodó i. e. 365-ben visszahozatta öccsét Makedóniába. Ekkor az országot délről a görög városok terjeszkedése fenyegette, és a trák hódítók is jelentős makedón területeket vontak ellenőrzésük alá. Miután a harcokban III. Perdikkasz elesett (i. e. 359), átmenetileg gyámság alá került, de a hadsereg görög mintára való átszervezését elkezdhette. i. e. 355-ben került a trónra, és hozzálátott hatalmának megerősítéséhez. Új, modern, jól felszerelt hadsereget szervezett a görög phalanx hadviselés alapján. 8000 fős hadseregével sikert sikerre halmozva visszaszorította az illíriai hódítókat, visszafoglalta Makedónia megszállt területeit és gyarapította országa területét. A több évig elhúzódó hadjáratok során rátette kezét Illíriára, Trákiára és Paióniára is. Komoly pénzügyi reformja és a trák aranybányák biztosították az anyagi forrásokat a katonai expedícióihoz. Philipposz mégsem hódításaira, hanem diplomáciai sikereire volt a legbüszkébb. Görög riválisait gyakran kijátszotta egymás ellen, és a makedón érdekeket szem előtt tartva hol az egyik, hol a másik oldalon nyújtott katonai támogatást. Hamarosan a görög területek északi része is makedón fennhatóság alá került. A háborúk során felvirágzott Makedónia gazdasága és kereskedelme. II. Philipposz birodalma i. e. 336-ban I. e. 356-ban született meg fia, Alexandrosz, akit kemény fizikai és szellemi neveltetésben részesített, néhány évig a világ akkori leghíresebb tudósa, Arisztotelész volt a tanára. II. Philiphosz mellett az ifjú herceg már korán elsajátíthatta az uralkodást és a hadsereg irányítását. A görögök, hogy csökkentsék a makedónok befolyását, egyesítették erőiket és fellázadtak Philipposz uralma ellen. Az i. e. 338-ban megvívott khairóneiai sorsdöntő ütközetben azonban Philipphosz fényes győzelmet aratott a görög seregeken. Ebben az ütközetben a 18 éves Alexandrosz vezette a balszárnyon a lovassági támadást, szétzúzva a thébai szent csapatot, a kor egyik legütőképesebb elit alakulatát, jelentős segítséget nyújtva ezzel atyjának. A győzelmet követően II. Philipphosz szövetségbe kényszerítette a görög államokat, amelynek vezérül saját magát választotta meg. Miután ez megtörtént, minden figyelmét Perzsia felé fordította, mert a görögök veszélyeztetettségük megoldását a perzsa birodalom meghódításában látták, és az i. e. 490-ben megindított perzsa inváziókat is meg akarták bosszulni a gyengélkedő perzsák ellen. II. Philipposz vezetésével az i. e. 338-ban, Korinthoszban megtartott összgörög kongresszuson megalakult a Korinthoszi Szövetség. I. e. 337-ben egy hadsereget is küldött Parmenion vezetésével, hogy átkeljenek Kis-Ázsiába, előkészítve a nagy hadjáratot. A királynak azonban már nem volt lehetősége valóra váltani az álmát, mert i. e. 336-ban a tiszteletére rendezett ünnepélyen a saját testőre, Pauszaniasz meggyilkolta. A trónon kivételes képességű fia, III. Alexandrosz követte, aki seregével átkelt a Hellészpontoszon és hosszú évekig tartó katonai hadjárata során megdöntötte III. Dareiosz perzsa király hatalmát.
Új!!: Iszokratész és II. Philipposz makedón király · Többet látni »
Iszaiosz
Iszaiosz (nevének átírásváltozata Isaios), (Khalkisz, i. e. 420 körül – Athén, i. e. 340-es évek?) görög szónok, logográfus.
Új!!: Iszokratész és Iszaiosz · Többet látni »
Kölcsey Ferenc
Kölcsey Ferenc (Sződemeter, 1790. augusztus 8. – Szatmárcseke, 1838. augusztus 24.) magyar költő, politikus és nyelvújító, a Magyar Tudós Társaság, majd Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, a Kisfaludy Társaság alapító tagja, a nemzeti himnusz költője.
Új!!: Iszokratész és Kölcsey Ferenc · Többet látni »
Keserű Mihály
Keserű Mihály (gibárti; Cheserius; horvátul: Mihalj Kešerić de Chybarth) (15. század – 16. század) boszniai püspök.
Új!!: Iszokratész és Keserű Mihály · Többet látni »
Khairóneiai csata
I. e. 338-ban a boiótiai Khairóneia városa mellett ütközött meg II. Philipposz makedón király vezette sereg az athéni–thébai szövetséges sereggel.
Új!!: Iszokratész és Khairóneiai csata · Többet látni »
Lükurgosz
#ÁTIRÁNYÍTÁS Lükurgosz (egyértelműsítő lap).
Új!!: Iszokratész és Lükurgosz · Többet látni »
Leontinoi Gorgiasz
Gorgiasz, (Kr. e. 485 – Kr. e. 380) görög szónok, szofista filozófus.
Új!!: Iszokratész és Leontinoi Gorgiasz · Többet látni »
Marcus Tullius Cicero
Marcus Tullius Cicero (erasmusi ejtéssel: cicero, restituált ejtéssel: kikero; Arpinum, Kr. e. 106. január 3. – Formiae, Kr. e. 43. december 7.) ókori római író, filozófus és politikus.
Új!!: Iszokratész és Marcus Tullius Cicero · Többet látni »
Mauszólosz
Mauszólosz vagy Mausszólosz (görögül: Μαύσωλος; káriai nyelven Mauśoλ; † i. e. 353) az Óperzsa Birodalom kis-ázsiai Kária tartományának szatrapája, gyakorlatilag önálló uralkodója.
Új!!: Iszokratész és Mauszólosz · Többet látni »
Panathénaia
A Panathénaia az antik Athén egyik ünnepsége volt, amelyet Pallasz Athéné tiszteletére rendeztek évente.
Új!!: Iszokratész és Panathénaia · Többet látni »
Panegürikosz
#ÁTIRÁNYÍTÁS Panegyricus.
Új!!: Iszokratész és Panegürikosz · Többet látni »
Peloponnészoszi háború
A peloponnészoszi háborút Athén (és szövetségi rendszere) vívta a Peloponnészoszi Szövetség államaival az ókori Görögország feletti uralomért Kr. e. 431–404 között.
Új!!: Iszokratész és Peloponnészoszi háború · Többet látni »
Perzsa Birodalom
Az Óperzsa Birodalom legnagyobb kiterjedése Perzsa nemes perzsa katonákkal A Perzsa Birodalom több birodalom neve, melyek az idők során az Iráni-fennsík (Irān – "az árják földje") vidékét uralták.
Új!!: Iszokratész és Perzsa Birodalom · Többet látni »
Platón
Platón (görögül: Πλάτων), (régiesen Plátó, eredetileg: Arisztoklész; sz.: Kr. e. 427 körül, Athén vagy Aigina – † Kr. e. 347, Athén), ókori görög filozófus, iskolaalapító.
Új!!: Iszokratész és Platón · Többet látni »
Polisz
Az athéni Akropolisz. Athén a klasszikus korszak egyik legjelentősebb városállama volt A polisz (πολις) – többes számban: poleisz (πολεις) – ókori görög város vagy városállam.
Új!!: Iszokratész és Polisz · Többet látni »
Prótagorasz
Prótagorasz (kb. i. e. 480 Abdéra – i. e. 410?) az egyik legjelentősebb szofista gondolkodó.
Új!!: Iszokratész és Prótagorasz · Többet látni »
Próza
A próza az irodalmi mű két formája közül az egyik, míg a másik a költészet.
Új!!: Iszokratész és Próza · Többet látni »
Prodikosz
#ÁTIRÁNYÍTÁS Keoszi Prodikosz.
Új!!: Iszokratész és Prodikosz · Többet látni »
Spárta
Sisakos hoplita harcos, Spárta I. e. 5. század Spárta (ógörögül Σπάρτη, Σπάρτα, azaz Szparté, Szparta) az ókori Görögország egyik, szigoráról és katonaságáról nevezetes dór állama volt a Peloponnészoszi-félszigeten, amely hosszú ideig Hellasz egyik legnagyobb és legjelentősebb polisza volt.
Új!!: Iszokratész és Spárta · Többet látni »
Szókratész
Szókratész, (Alópeké démosz, ókori Görögország, i. e. 469 eleje – Athén, i. e. 399. február 15. vagy május) ókori görög filozófus.
Új!!: Iszokratész és Szókratész · Többet látni »
Szónoki beszéd
300x300px A szónoki beszéd vagy gyakran csak beszéd egy irodalmi műfaj.
Új!!: Iszokratész és Szónoki beszéd · Többet látni »
Szónoklattan
A szónoklattan, ékesszólástan vagy retorika (görögül rhétoriké, latinul ars oratoria) a szónoklat tudománya, eredetileg díszes külsőségek között előadott beszédeket, ékes stílusú, nyilvános megszólalásokat jelentett.
Új!!: Iszokratész és Szónoklattan · Többet látni »
Szofizmus
A szofizmus kifejezést manapság két értelemben használjuk.
Új!!: Iszokratész és Szofizmus · Többet látni »
Tíz attikai szónok
A tíz attikai szónok i. e. 5–4.
Új!!: Iszokratész és Tíz attikai szónok · Többet látni »
Thébai
Thébai (újgörögül Θήβα) az ókori Görögország egyik legjelentősebb városállama volt.
Új!!: Iszokratész és Thébai · Többet látni »
Timotheosz
#ÁTIRÁNYÍTÁS Timotheosz (egyértelműsítő lap).
Új!!: Iszokratész és Timotheosz · Többet látni »