Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Iszokratész

Index Iszokratész

Iszokratész (nevének átírásváltozata Isokrates), (Athén, i. e. 436 – Athén, i. e. 338. augusztus) ókori görög szónok.

44 kapcsolatok: Androtión, Athén, Augusztus, Ókori görög irodalom, Ókori Görögország, Éliszi Hippiasz, Buszirisz, Cheserius Mátyás, Démoszthenész, Dialektika, Ephorosz (történetíró), Euagorasz, Filozófia, Görög mitológia, Hangűr, Híosz (egyértelműsítő lap), Hüpereidész, Helené, I. Dionüsziosz szürakuszai türannosz, I. e. 338, I. e. 436, Iaszón, II. Philipposz makedón király, Iszaiosz, Kölcsey Ferenc, Khairóneiai csata, Lükurgosz (egyértelműsítő lap), Leontinoi Gorgiasz, Marcus Tullius Cicero, Panegyricus, Peloponnészoszi háború, Perzsa Birodalom, Platón, Polisz, Prótagorasz, Próza, Rím, Spárta, Szókratész, Szónoklattan, Szofizmus, Tíz attikai szónok, Thébai, Timotheosz (egyértelműsítő lap).

Androtión

Androtión (Ἀνδροτίων, latinosan: Androtion) (i. e. 4. század) görög szónok, történetíró Athéni polgár, Andrón fia.

Új!!: Iszokratész és Androtión · Többet látni »

Athén

Athén (görög: Αθήνα, Athína; IPA, ógörögül:, Athénai, IPA, régi középkori magyar neve: Athénás) Görögország.

Új!!: Iszokratész és Athén · Többet látni »

Augusztus

Augusztus az év nyolcadik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos.

Új!!: Iszokratész és Augusztus · Többet látni »

Ókori görög irodalom

Töredékek Hésziodosz műveiből (''Papyrus Oxyrhynchus'') Ókori görög irodalom név alatt tartják számon az ókor (hagyományosan Kr. e. 3000 körül – Kr. u. 476) során a mai Görögország, illetve az azon kívül eső területeken görög nyelven keletkezett irodalmi alkotások (szépirodalmi-, irodalomtudományi-, nyelvészeti-, történeti-, filozófiai-, földrajzi-, matematikai-, csillagászati-, orvostudományi-, és szónoki művek) összességét.

Új!!: Iszokratész és Ókori görög irodalom · Többet látni »

Ókori Görögország

Az ókori Görögország vagy antik Görögország fogalmát – mivel sem földrajzilag összefüggő ilyen terület, sem ilyen államalakulat nem létezett – a közvélemény és a tudomány igen rugalmasan használja.

Új!!: Iszokratész és Ókori Görögország · Többet látni »

Éliszi Hippiasz

Az Eliszből való Hippiasz (i. e. 460 körül – i. e. 399 körül) ókori görög szofista filozófus és matematikus volt Athénben.

Új!!: Iszokratész és Éliszi Hippiasz · Többet látni »

Buszirisz

Héraklész megöli Busziriszt és kérőit, i. e. 480 körüli alkotás Buszirisz (görögül: Βούσιρις) a görög mitológiában egyiptomi király, Poszeidón (más változat szerint: Aigüptosz) és Lüszianassza fia.

Új!!: Iszokratész és Buszirisz · Többet látni »

Cheserius Mátyás

Cheserius Mátyás (Gibárti Keserű Mátyás) (15. század – 16. század) boszniai püspök Gibárti Keserű István alnádor fia.

Új!!: Iszokratész és Cheserius Mátyás · Többet látni »

Démoszthenész

Démoszthenész, (Kr. e. 384 – Kr. e. 322) athéni politikus, szónok, a tíz attikai szónok egyike, II. Philipposz makedón király és Nagy Sándor ellenfele.

Új!!: Iszokratész és Démoszthenész · Többet látni »

Dialektika

A dialektika eredetileg a vitatkozás művészete az ókori görögöknél, a hét szabad művészet egyike.

Új!!: Iszokratész és Dialektika · Többet látni »

Ephorosz (történetíró)

Ephorosz (i. e. 4. század) görög történetíró.

Új!!: Iszokratész és Ephorosz (történetíró) · Többet látni »

Euagorasz

Euagorasz (görög betűkkel: Εὐαγόρας, Kr. e. 435 – Szalamisz, Kr. e. 374) Szalamisz királya.

Új!!: Iszokratész és Euagorasz · Többet látni »

Filozófia

Raffaello Sanzio: ''Az athéni iskola'' (1509. Vatikán, Stanza della Segnatura) 20 neves ókori filozófus (J.W. Cook metszete, 1825) A filozófia, régebben magyarítva bölcselet a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó tudományág.

Új!!: Iszokratész és Filozófia · Többet látni »

Görög mitológia

Zeusz mellszobra, (Sala Rotonda, Museo Pio-Clementino, Vatikán) Paióniosz Niké szobra. A fennmaradt felirat szerint a messzénéiek és a naupaktosziak ajánlották Zeusznak i.e. 425-ben, a péloponnészoszi háborúban a spártaiak feletti győzelmük hadizsákmányának a tizedéből A görög mitológia az ókori hellének vallásából származó mítoszok gyűjteménye.

Új!!: Iszokratész és Görög mitológia · Többet látni »

Hangűr

A hangűr, hangrés vagy hiátus (latinul hiatus) a kettőshangzó ellentétje, vagyis két egymás melletti magánhangzó olyan kapcsolata, amelyben azok két különböző szótaghoz tartoznak.

Új!!: Iszokratész és Hangűr · Többet látni »

Híosz (egyértelműsítő lap)

* Híosz prefektúra, Görögország közigazgatási egysége.

Új!!: Iszokratész és Híosz (egyértelműsítő lap) · Többet látni »

Hüpereidész

Hüpereidész, (Kollütosz, Attika, Kr. e. 389 – Athén, Kr. e. 322) görög szónok.

Új!!: Iszokratész és Hüpereidész · Többet látni »

Helené

Helené (Szép Heléna) a görög mitológiában Zeusz és Léda leánya. A Dioszkuroszok és Klütaimnésztra testvére, aki egy tojásból kikelve látta meg először a napvilágot Lakedaimón városában.

Új!!: Iszokratész és Helené · Többet látni »

I. Dionüsziosz szürakuszai türannosz

I.

Új!!: Iszokratész és I. Dionüsziosz szürakuszai türannosz · Többet látni »

I. e. 338

Nincs leírás.

Új!!: Iszokratész és I. e. 338 · Többet látni »

I. e. 436

Nincs leírás.

Új!!: Iszokratész és I. e. 436 · Többet látni »

Iaszón

Iaszón elhozta az aranygyapjút Peliásznak Iaszón (görög betűkkel Ἰάσων) Aiszón és Polümédé fia, Krétheusz unokája; az argonauták vezetője.

Új!!: Iszokratész és Iaszón · Többet látni »

II. Philipposz makedón király

II. Philipposz, magyarosan II. Fülöp, (Pella, i. e. 382 – Aigai, i. e. 336 októbere) Makedónia királya, i. e. 355-től 336-ig uralkodott. Hét házasságából hat gyermeke született, egyikük Alexandrosz követte a trónon. Philipposz Makedóniában született III. Amüntasz makedón király fiaként, de fiatal kora miatt nem ő volt a korona fő várományosa. A trónra bátyja, II. Alexandrosz került, aki – egy békeszerződés értelmében – i. e. 368-ban Thébaiba küldte, ahol túszként tartózkodott, egészen i. e. 365-ig. Itt görög nevelésben részesült és a görög hadi szokásokkal is megismerkedett (többek között itt sajátította el a ferde phalanx alkalmazását). I. e. 368-ban meggyilkolták II. Alexandroszt, és helyére III. Perdikkasz, a másik báty lépett. Az új uralkodó i. e. 365-ben visszahozatta öccsét Makedóniába. Ekkor az országot délről a görög városok terjeszkedése fenyegette, és a trák hódítók is jelentős makedón területeket vontak ellenőrzésük alá. Miután a harcokban III. Perdikkasz elesett (i. e. 359), átmenetileg gyámság alá került, de a hadsereg görög mintára való átszervezését elkezdhette. i. e. 355-ben került a trónra, és hozzálátott hatalmának megerősítéséhez. Új, modern, jól felszerelt hadsereget szervezett a görög phalanx hadviselés alapján. 8000 fős hadseregével sikert sikerre halmozva visszaszorította az illíriai hódítókat, visszafoglalta Makedónia megszállt területeit és gyarapította országa területét. A több évig elhúzódó hadjáratok során rátette kezét Illíriára, Trákiára és Paióniára is. Komoly pénzügyi reformja és a trák aranybányák biztosították az anyagi forrásokat a katonai expedícióihoz. Philipposz mégsem hódításaira, hanem diplomáciai sikereire volt a legbüszkébb. Görög riválisait gyakran kijátszotta egymás ellen, és a makedón érdekeket szem előtt tartva hol az egyik, hol a másik oldalon nyújtott katonai támogatást. Hamarosan a görög területek északi része is makedón fennhatóság alá került. A háborúk során felvirágzott Makedónia gazdasága és kereskedelme. II. Philipposz birodalma i. e. 336-ban I. e. 356-ban született meg fia, Alexandrosz, akit kemény fizikai és szellemi neveltetésben részesített, néhány évig a világ akkori leghíresebb tudósa, Arisztotelész volt a tanára. II. Philiphosz mellett az ifjú herceg már korán elsajátíthatta az uralkodást és a hadsereg irányítását. A görögök, hogy csökkentsék a makedónok befolyását, egyesítették erőiket és fellázadtak Philipposz uralma ellen. Az i. e. 338-ban megvívott khairóneiai sorsdöntő ütközetben azonban Philipphosz fényes győzelmet aratott a görög seregeken. Ebben az ütközetben a 18 éves Alexandrosz vezette a balszárnyon a lovassági támadást, szétzúzva a thébai szent csapatot, a kor egyik legütőképesebb elit alakulatát, jelentős segítséget nyújtva ezzel atyjának. A győzelmet követően II. Philipphosz szövetségbe kényszerítette a görög államokat, amelynek vezérül saját magát választotta meg. Miután ez megtörtént, minden figyelmét Perzsia felé fordította, mert a görögök veszélyeztetettségük megoldását a perzsa birodalom meghódításában látták, és az i. e. 490-ben megindított perzsa inváziókat is meg akarták bosszulni a gyengélkedő perzsák ellen. II. Philipposz vezetésével az i. e. 338-ban, Korinthoszban megtartott összgörög kongresszuson megalakult a Korinthoszi Szövetség. I. e. 337-ben egy hadsereget is küldött Parmenion vezetésével, hogy átkeljenek Kis-Ázsiába, előkészítve a nagy hadjáratot. A királynak azonban már nem volt lehetősége valóra váltani az álmát, mert i. e. 336-ban a tiszteletére rendezett ünnepélyen a saját testőre, Pauszaniasz meggyilkolta. A trónon kivételes képességű fia, III. Alexandrosz követte, aki seregével átkelt a Hellészpontoszon és hosszú évekig tartó katonai hadjárata során megdöntötte III. Dareiosz perzsa király hatalmát.

Új!!: Iszokratész és II. Philipposz makedón király · Többet látni »

Iszaiosz

Iszaiosz (nevének átírásváltozata Isaios), (Khalkisz, i. e. 420 körül – Athén, i. e. 340-es évek?) görög szónok, logográfus.

Új!!: Iszokratész és Iszaiosz · Többet látni »

Kölcsey Ferenc

Kölcsey Ferenc (Sződemeter, 1790. augusztus 8. – Szatmárcseke, 1838. augusztus 24.) magyar költő, politikus és nyelvújító, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Kisfaludy Társaság alapító tagja, a nemzeti himnusz költője.

Új!!: Iszokratész és Kölcsey Ferenc · Többet látni »

Khairóneiai csata

I. e. 338-ban a boiótiai Khairóneia városa mellett ütközött meg II. Philipposz makedón király vezette sereg az athéni–thébai szövetséges sereggel.

Új!!: Iszokratész és Khairóneiai csata · Többet látni »

Lükurgosz (egyértelműsítő lap)

* Lükurgosz, Spárta alkotmányának létrehozója.

Új!!: Iszokratész és Lükurgosz (egyértelműsítő lap) · Többet látni »

Leontinoi Gorgiasz

Gorgiasz, (Kr. e. 485 – Kr. e. 380) görög szónok, szofista filozófus.

Új!!: Iszokratész és Leontinoi Gorgiasz · Többet látni »

Marcus Tullius Cicero

Marcus Tullius Cicero (Arpinum, Kr. e. 106. január 3. – Formiae, Kr. e. 43. december 7.) ókori római író, filozófus és politikus.

Új!!: Iszokratész és Marcus Tullius Cicero · Többet látni »

Panegyricus

A panegyricus emelkedett hangvételű ünnepi beszéd, amelyet közönség előtt tartottak.

Új!!: Iszokratész és Panegyricus · Többet látni »

Peloponnészoszi háború

A peloponnészoszi háborút Athén (és szövetségi rendszere) vívta a Peloponnészoszi Szövetség államaival az ókori Görögország feletti uralomért Kr. e. 431–404 között.

Új!!: Iszokratész és Peloponnészoszi háború · Többet látni »

Perzsa Birodalom

Az Óperzsa Birodalom legnagyobb kiterjedése. Perzsa nemes perzsa katonákkal A Perzsa Birodalom több birodalom neve, melyek az idők során az Iráni-fennsík (Irān – "az árják földje") vidékét uralták.

Új!!: Iszokratész és Perzsa Birodalom · Többet látni »

Platón

Platón (görögül: Πλάτων), (régiesen Plátó, eredetileg: Arisztoklész; Kr. e. 427. május 7.Pecz, i. m.,, Athén vagy Aigina – Kr. e. 347, Athén), ókori görög filozófus, iskolaalapító.

Új!!: Iszokratész és Platón · Többet látni »

Polisz

A polisz (πολις) – többes számban: poleisz (πολεις) – ókori görög város vagy városállam.

Új!!: Iszokratész és Polisz · Többet látni »

Prótagorasz

Prótagorasz (kb. i. e. 480 Abdéra – i. e. 410?) az egyik legjelentősebb szofista gondolkodó volt.

Új!!: Iszokratész és Prótagorasz · Többet látni »

Próza

A próza az irodalmi mű két formája közül az egyik, míg a másik a költészet.

Új!!: Iszokratész és Próza · Többet látni »

Rím

A rím az irodalomban egy stilisztikai eszköz, alapja a különböző ritmikai szakaszok vagy sorok végének (vagy akár a sorok közbeni szavak) hangjainak egyezése, „összecsengése”.

Új!!: Iszokratész és Rím · Többet látni »

Spárta

Az ókori Spárta területe Sisakos hoplita harcos, Spárta I. e. 5. század Spárta (ógörögül Σπάρτη, Σπάρτα, azaz Szparté, Szparta) az ókori Görögország egyik, szigoráról és katonaságáról nevezetes dór állama volt a Peloponnészoszi-félszigeten, amely hosszú ideig Hellasz egyik legnagyobb és legjelentősebb polisza volt.

Új!!: Iszokratész és Spárta · Többet látni »

Szókratész

Szókratész, (Alópeké démosz, ókori Görögország, i. e. 469 eleje – Athén, i. e. 399 májusa) ókori görög filozófus.

Új!!: Iszokratész és Szókratész · Többet látni »

Szónoklattan

A retorika allegóriája A szónoklattan, ékesszólástan vagy retorika (görögül rhétoriké, latinul ars oratoria) a szónoklat tudománya, eredetileg díszes külsőségek között előadott beszédeket, ékes stílusú, nyilvános megszólalásokat jelentett.

Új!!: Iszokratész és Szónoklattan · Többet látni »

Szofizmus

A szofizmus kifejezést manapság két értelemben használjuk.

Új!!: Iszokratész és Szofizmus · Többet látni »

Tíz attikai szónok

A tíz attikai szónok i. e. 5–4.

Új!!: Iszokratész és Tíz attikai szónok · Többet látni »

Thébai

Thébai (újgörögül Θήβα) az ókori Görögország egyik legjelentősebb városállama volt.

Új!!: Iszokratész és Thébai · Többet látni »

Timotheosz (egyértelműsítő lap)

Timotheosz (Τιμόθεος): görög név, jelentése „istent tisztelő”.

Új!!: Iszokratész és Timotheosz (egyértelműsítő lap) · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »