Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
68 kapcsolatok: Alpok, Apáca (vallás), Bakonybél, Bencések, Biharszentjános, Ciszterciek, Domonkos-rend, Eger, Egri főegyházmegye, Esztergom, Ferences rend, Görög nyelv, Győr, Harmadik lateráni zsinat, Hágó, Higiénia, I. István magyar király, II. Géza magyar király, III. Béla magyar király, Jézus, Jézus Társasága, Jeruzsálem, Káptalan, Középkor, Kereszténység, Kiváltság, Klarisszák, Kolostor, Kula Atlagić, Latin nyelv, Lepra, Ljubač (Ražanac), Lovagrend, Magyar Királyság, Magyarország, Máltai lovagrend, Mórok, Minoriták, Nyelvújítás, Ortodox kereszténység, Orvos, Orvostudomány, Pannonhalma, Pálos rend, Pápa (egyházfő), Pécs, Pécsvárad, Püspök, Pest (történelmi település), Pestis, ..., Portugália, Pozsony, Premontrei rend, Regula, Sopron, Spanyolország, Szakoly, Székesfehérvár, Szeged, Szent Lázár Lovagrend, Szentföld, Szentlélek, Szerzetes, Város, Vörös Csillagkeresztes Lovagok, Vrána, Zarándoklat, 6. század. Bővíteni index (18 több) »
Alpok
Mont Blanc, 4808 m Az Alpok (régebben, illetve ritkábban magyarul Alpesek, németül Alpen, franciául Alpes, olaszul Alpi, szlovénül Alpe) Európa középső részének magashegysége.
Új!!: Ispotály és Alpok · Többet látni »
Apáca (vallás)
A vizitációs rend apácáinak öltözete (1811) Az apáca (a lat. abbatissa, 'apátnő' szóból) vagy szerzetesnő olyan nő, aki fogadalmat tett, hogy egy vallásnak szenteli az életét.
Új!!: Ispotály és Apáca (vallás) · Többet látni »
Bakonybél
Bakonybél község Veszprém vármegyében, a Zirci járásban.
Új!!: Ispotály és Bakonybél · Többet látni »
Bencések
A bencések (másképp: Szent Benedek-rend, vagy egyszerűen: bencés rend) – teljes latin nevén: Ordo Sancti Benedicti, rövidítve: OSB – a római katolikus egyház és a nyugati kereszténység legrégebbi szerzetesrendje.
Új!!: Ispotály és Bencések · Többet látni »
Biharszentjános
Biharszentjános (románul Sântion) település Romániában, Bihar megyében.
Új!!: Ispotály és Biharszentjános · Többet látni »
Ciszterciek
A ciszterci rend vagy ciszterciták (rövidítve O.Cist., teljes latin neve Sacer Ordo Cisterciensis; magyarul gyakran cisztercita rendként említik) nagy múltú római katolikus szerzetesrend.
Új!!: Ispotály és Ciszterciek · Többet látni »
Domonkos-rend
A Domonkos-rend vagy dominikánus rend (latinul Ordo Fratrum Praedicatorum, azaz magyarul Prédikátor Testvérek Rendje) vagy Szent Domonkos-rend (közkeletű magyar nevén dömés rend, dömések) III. Honoriusz pápa által 1216-ban szentesített prédikáló- és koldulórend.
Új!!: Ispotály és Domonkos-rend · Többet látni »
Eger
Eger megyei jogú város az Észak-Magyarország-régióban, az Eger-patak völgyében, a Bükk-vidék délnyugati szélén; Heves vármegye és az Egri járás székhelye.
Új!!: Ispotály és Eger · Többet látni »
Egri főegyházmegye
Az Egri főegyházmegye a római katolikus egyházhoz tartozó egyházmegye Magyarországon.
Új!!: Ispotály és Egri főegyházmegye · Többet látni »
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Új!!: Ispotály és Esztergom · Többet látni »
Ferences rend
A ferences rend vagy más néven ferencesek, régebbi nevén franciskánusok (latin: franciscani) egy római katolikus szerzetesrend; koldulórend, melyet Assisi Szent Ferenc alapított 1209-ben.
Új!!: Ispotály és Ferences rend · Többet látni »
Görög nyelv
A görög nyelv az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozó nyelv.
Új!!: Ispotály és Görög nyelv · Többet látni »
Győr
Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.
Új!!: Ispotály és Győr · Többet látni »
Harmadik lateráni zsinat
A harmadik lateráni zsinatot 1179-ben hívta össze III. Sándor pápa az egyház belső problémáinak megoldására.
Új!!: Ispotály és Harmadik lateráni zsinat · Többet látni »
Hágó
Simplon-hágó (2005 m) Svájc és Olaszország határán A Haibár-hágó Afganisztánban A hágó olyan hegyek, havasok, dombok közt fekvő út, amelyen keresztül túl lehet jutni egy hegyláncon.
Új!!: Ispotály és Hágó · Többet látni »
Higiénia
Ókori dombormű ábrázolás, Aszklépiosz a gyógyítás istene és Hügieia a tisztaság és a közegészségügy istennője, akit az ókori művészet szép fiatal lányként ábrázol accessdate.
Új!!: Ispotály és Higiénia · Többet látni »
I. István magyar király
I.
Új!!: Ispotály és I. István magyar király · Többet látni »
II. Géza magyar király
II.
Új!!: Ispotály és II. Géza magyar király · Többet látni »
III. Béla magyar király
III.
Új!!: Ispotály és III. Béla magyar király · Többet látni »
Jézus
Názáreti Jézus vagy Jézus Krisztus, gyakran csak Jézus vagy Krisztus (Yēšūaʿ; Betlehem, i. e. 7 körül – Jeruzsálem, i. sz. 33 körül) a kereszténység központi alakja, a világtörténelem egyik legismertebb és legnagyobb hatású személye.
Új!!: Ispotály és Jézus · Többet látni »
Jézus Társasága
A Jézus Társasága ((SJ, vagy S.J.) vagy jezsuita rend a római katolikus egyház legnagyobb létszámú szerzetesrendje, amely a 2010-es évek végén világszerte, 112 országban mintegy 16 000 szerzetest számlált. A jezsuiták elsősorban lelkigyakorlatokkal, neveléssel és oktatással, médiával foglalkoznak, valamint szociális és egyéb lelkipásztori tevékenységet végeznek. Jelmondatuk: Mindent Isten nagyobb dicsőségére!, illetve A hit szolgálata és az igazságosság előmozdítása.
Új!!: Ispotály és Jézus Társasága · Többet látni »
Jeruzsálem
Jeruzsálem (bibliai héber: ירושלם; Hieruszalém/Hieroszolüma) város a Közel-Keleten, a Júdeai-hegység egy fennsíkján a Földközi-tenger és a Holt-tenger között.
Új!!: Ispotály és Jeruzsálem · Többet látni »
Káptalan
Mária Terézia 1779. november 19-én, Bécsben kelt oklevele, melyben a "Crux Tolosana" (Tolouse-i kereszt) viselésére jogosítja fel a Kalocsai Főszékeskáptalan tagjait. A képen a fűzött pergamen oklevél díszesen festett első oldala látható, az adományozott kereszt ábrázolásával. A káptalan (latin capitulum) a katolikus egyházigazgatás testületi szerve, mely egy püspökséghez vagy egyházmegyéhez tartozik.
Új!!: Ispotály és Káptalan · Többet látni »
Középkor
A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.
Új!!: Ispotály és Középkor · Többet látni »
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Új!!: Ispotály és Kereszténység · Többet látni »
Kiváltság
pannonhalmi kiváltságlevél A kiváltság (privilégium) a szónak tágabb értelmében minden kivételes jog (jus singulare), minden eltérés a rendes vagy közönséges jogtól (jus generale, commune). A kivételes jog lehet kedvező (favorabile) vagy hátrányos (odiosum) aszerint, hogy az érintett jogait a közönséges joggal szemben kitágítja vagy megszorítja.
Új!!: Ispotály és Kiváltság · Többet látni »
Klarisszák
A klarisszák vagy hivatalos nevén a Szent Klára Rend (latinul: Ordo sanctae Clarae) a katolikus egyház kontemplatív apácarendjének tagjai.
Új!!: Ispotály és Klarisszák · Többet látni »
Kolostor
Pécsvárad, bencés apátság A kolostor, monostor vagy rendház olyan összetartozó épületcsoport, amelyben valamely szerzetesrend tagjai állandóan együtt élnek.
Új!!: Ispotály és Kolostor · Többet látni »
Kula Atlagić
Kula Atlagić falu Horvátországban Zára megyében.
Új!!: Ispotály és Kula Atlagić · Többet látni »
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Új!!: Ispotály és Latin nyelv · Többet látni »
Lepra
A lepra vagy Hansen-betegség (régi magyar nevén bélpoklosság) egy idült, fertőző betegség.
Új!!: Ispotály és Lepra · Többet látni »
Ljubač (Ražanac)
Ljubač falu Horvátországban Zára megyében.
Új!!: Ispotály és Ljubač (Ražanac) · Többet látni »
Lovagrend
A lovagrendek a buzi, a papok és laikusok olyan szervezett csoportjai, a lovagi méltóság társadalmi előjogai és kiváltságai nélkül, amelyekben a lovagok jelenléte az alapvető és meghatározó elem.
Új!!: Ispotály és Lovagrend · Többet látni »
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Új!!: Ispotály és Magyar Királyság · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Ispotály és Magyarország · Többet látni »
Máltai lovagrend
230x230px alt.
Új!!: Ispotály és Máltai lovagrend · Többet látni »
Mórok
A mórok (spanyolul moros) a középkorban Maghreb, az Ibériai-félsziget, Szicília és Málta muszlim lakói voltak.
Új!!: Ispotály és Mórok · Többet látni »
Minoriták
Fiatal minorita szerzetes A minorita rend, azaz a Konventuális Kisebb Testvérek Rendje (a rend nevének rövidített formája: OFM Conv) egy pápai joghatóságú, római katolikus, kolduló, férfi szerzetesrend, melyet Assisi Szent Ferenc 1209-ben alapított.
Új!!: Ispotály és Minoriták · Többet látni »
Nyelvújítás
Kazinczy Ferenc a nyelvújítás vezéralakja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja A nyelvújítás a nyelvfejlesztés egyik fajtája, amelynek során tudatos és tömeges változtatásokat hajtanak végre egy nyelvben.
Új!!: Ispotály és Nyelvújítás · Többet látni »
Ortodox kereszténység
Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.
Új!!: Ispotály és Ortodox kereszténység · Többet látni »
Orvos
Orvos a betegágynál (Samuel Luke Fildes festménye) Az orvos a beteg emberek gyógyításával, a betegségek megelőzésével hivatásszerűen foglalkozó szakember, aki az orvostudományi egyetemet sikeresen elvégezte, ott diplomát szerzett.
Új!!: Ispotály és Orvos · Többet látni »
Orvostudomány
Avicenna perzsa-arab polihisztor, a modern orvostudomány atyja (perzsa miniatúra) Az orvostudomány célja az egészség fenntartása vagy éppen visszaállítása betegség vagy sérülés után.
Új!!: Ispotály és Orvostudomány · Többet látni »
Pannonhalma
A település az apátságból A városháza Park a városban Művelődési otthon és utazási iroda A Pannonhalmi Főapátság épülete Pannonhalma (1965-ig: Győrszentmárton, németül: Martinsberg) város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Pannonhalmi járás székhelye.
Új!!: Ispotály és Pannonhalma · Többet látni »
Pálos rend
A pálos rend magyar alapítású férfi remete szerzetesrend, amely a mai napig működik.
Új!!: Ispotály és Pálos rend · Többet látni »
Pápa (egyházfő)
A pápa (a görögből: πάππας pappas a latin: papa,.
Új!!: Ispotály és Pápa (egyházfő) · Többet látni »
Pécs
Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.
Új!!: Ispotály és Pécs · Többet látni »
Pécsvárad
Pécsvárad (vagy Petschwar) város Baranya vármegyében, a Pécsváradi járás székhelye.
Új!!: Ispotály és Pécsvárad · Többet látni »
Püspök
Gerhard Ludwig Müller római katolikus püspök A püspök a keresztény egyházak jelentős részében egy hivatali cím, mely lelki, tanításbeli és kormányzati feladatot ró annak viselőjére.
Új!!: Ispotály és Püspök · Többet látni »
Pest (történelmi település)
Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.
Új!!: Ispotály és Pest (történelmi település) · Többet látni »
Pestis
A pestis a Yersinia pestis nevű baktérium által okozott fertőző betegség.
Új!!: Ispotály és Pestis · Többet látni »
Portugália
Portugália (portugálul Portugal) Magyarországgal csaknem azonos területű európai ország, amely az Ibériai-félsziget délnyugati részén található.
Új!!: Ispotály és Portugália · Többet látni »
Pozsony
Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: Ispotály és Pozsony · Többet látni »
Premontrei rend
A premontrei vagy prémontrei kanonokrend (vagy norbertrend) a katolikus egyház egyik szerzetesrendje, amely Szent Ágoston reguláját követi.
Új!!: Ispotály és Premontrei rend · Többet látni »
Regula
reguláját az olivetánusoknak A regula a vallásokban azoknak az alapelveknek és szabályzatoknak a meghatározott gyűjteménye, amelynek célja, hogy az adott szerzetesrend tagjait segítse életeszményük egyéni és közösségi megvalósításában.
Új!!: Ispotály és Regula · Többet látni »
Sopron
Sopron (az ókorban, régies németül: Oedenburg) több mint hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a soproni borvidék központja, a Soproni járás székhelye.
Új!!: Ispotály és Sopron · Többet látni »
Spanyolország
Spanyolország, hivatalos nevén Spanyol Királyság (spanyolul és galiciai nyelven Reino de España, katalánul Regne d’Espanya, baszk nyelven Espainiako Erresuma) független állam Dél-Európában, illetve Észak- és Nyugat-Afrikában (a hozzá tartozó Ceuta és Melilla autonóm városokkal, valamint a Kanári-szigetekkel).
Új!!: Ispotály és Spanyolország · Többet látni »
Szakoly
Szakoly község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nagykállói járásban.
Új!!: Ispotály és Szakoly · Többet látni »
Székesfehérvár
Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.
Új!!: Ispotály és Székesfehérvár · Többet látni »
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Új!!: Ispotály és Szeged · Többet látni »
Szent Lázár Lovagrend
A Szent Lázár Lovagrend, Szent Lázár Keresztesek (latinul Fratres S. Lazari de Jerusalem) a bélpoklosok ápolására 1142 előtt Jeruzsálemben alapított egyházi lovagrend.
Új!!: Ispotály és Szent Lázár Lovagrend · Többet látni »
Szentföld
A Szentföld és Palesztina térképe 1759 (Kongresszusi Könyvtár Földrajz és térkép osztály Washington) A Szentföld kifejezés a Közel-Kelet azon régiójára utal, amelynek igen komoly vallási jelentősége van az ábrahámi vallásokban, azaz a keresztény és a zsidó vallásban, az iszlámban és a bahái hitben.
Új!!: Ispotály és Szentföld · Többet látni »
Szentlélek
A Szentlélek vagy másképp Szent Lélek vagy bizonyos egyházakban Szent Szellem a kereszténység több irányzatában a Szentháromság harmadik személye, ahogy a nikaia–konstantinápolyi hitvallás megfogalmazta.
Új!!: Ispotály és Szentlélek · Többet látni »
Szerzetes
Sofonisba Anguissola (1556) Ferences rendi szerzetes ábrázolása egy középkori kódex lapján A szerzetes az a személy, aki vallási fogadalmat tett vagy beavatást kapott és gyakorolja az aszkézis vagy önmegtagadás által a világtól való elvonult életet, egyedül vagy más személyekkel.
Új!!: Ispotály és Szerzetes · Többet látni »
Város
VilágvárosBudapest madártávlatból nagytemplomból Turul-emlékműtől KisvárosDorog látképe Régió fővárosaSzczecin látképe: színház, nemzeti múzeum és regionális iroda (Nyugat-pomerániai vajdaság, Lengyelország) A város olyan település, amelynek valamilyen (kulturális, ipari, kereskedelmi stb.) jelentőségénél fogva különleges, törvény szerint meghatározott jogállása van.
Új!!: Ispotály és Város · Többet látni »
Vörös Csillagkeresztes Lovagok
A prágai Assisi Szent Ferenc templom, mellette balra a rendházzal A prágai rendház bejárata A Vörös Csillagkeresztes Lovagok, másként: Verescsillagos Keresztes Ispotályosok Rendje vagy bethlemiták (latinul: Crucigeri equestris ordinis cum rubea stella, Ordo sacrorum ac militarium Crucigerorum cum rubea stella; csehül: Křižovnický řád rytířů s červenou hvězdou; németül: Kreuzherren mit dem Roten Stern) lovagrend.
Új!!: Ispotály és Vörös Csillagkeresztes Lovagok · Többet látni »
Vrána
Vrána falu Horvátországban Zára megyében.
Új!!: Ispotály és Vrána · Többet látni »
Zarándoklat
Lucas van Leyden: ''Pihenő zarándokok'' A zarándoklat vagy zarándokút (lat. peregrinatio religiosa) egy hívő vagy zarándok által tett vallási vagy spirituális jelentőségű utazás egy szentnek tartott bizonyos helyre.
Új!!: Ispotály és Zarándoklat · Többet látni »
6. század
Főbb birodalmak, államok, népek a 6. század elején (angol nyelvű) A 6.
Új!!: Ispotály és 6. század · Többet látni »
