Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
19 kapcsolatok: Bariton, Basszus, Batta András, Enrico Caruso, Giacomo Puccini, Giuseppe Giacosa, Japán, Librettó, Luigi Illica, Magyarország, Opera (színmű), Pietro Mascagni, Pillangókisasszony, Róma, Szoprán, Teatro dell’Opera di Roma, Tenor, William Ratcliff, Winkler Gábor (orvos).
Bariton
A bariton (az ógörög barütonosz, azaz mélyen hangzó kifejezésből; latinul: baritonans, baritonus, olaszul: baritono) a leggyakoribb, középfekvésű (a tenor és a basszus közötti) férfi hangfaj, illetve szólam.
Új!!: Iris (opera) és Bariton · Többet látni »
Basszus
A basszus a legmélyebb férfihang.
Új!!: Iris (opera) és Basszus · Többet látni »
Batta András
Batta András (Budapest, 1953. szeptember 30. –) Széchenyi- és Erkel Ferenc-díjas magyar zenetörténész, habilitált egyetemi tanár, a Magyar Zene Háza Nonprofit Kft.
Új!!: Iris (opera) és Batta András · Többet látni »
Enrico Caruso
Enrico Caruso (keresztneve nápolyi nyelven: Errico, Nápoly, 1873. február 25. – Nápoly, 1921. augusztus 2.) híres olasz operaénekes volt.
Új!!: Iris (opera) és Enrico Caruso · Többet látni »
Giacomo Puccini
Giacomo Puccini (Lucca, 1858. december 22. – Brüsszel, 1924. november 29.) a 20. század egyik legnépszerűbb olasz operaszerzője.
Új!!: Iris (opera) és Giacomo Puccini · Többet látni »
Giuseppe Giacosa
Giuseppe Giacosa (Colleretto Parella ma Colleretto Giacosa, 1847. október 21. – Colleretto Parella, 1906. szeptember 1.) olasz drámaíró, librettista.
Új!!: Iris (opera) és Giuseppe Giacosa · Többet látni »
Japán
Japán (átírással: Nippon vagy Nihon, hivatalosan: 日本国, átírással: Nippon-koku vagy Nihon-koku, vagyis Japán Állam) szigetország Kelet-Ázsiában.
Új!!: Iris (opera) és Japán · Többet látni »
Librettó
A Tosca librettója (1899) Mozart Don Giovanni c. operájához A librettó (.
Új!!: Iris (opera) és Librettó · Többet látni »
Luigi Illica
Luigi Illica (Castell'Arquato, Olaszország, 1857. május 9. – Colombarone, Olaszország, 1919. december 16.) a 19.
Új!!: Iris (opera) és Luigi Illica · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Iris (opera) és Magyarország · Többet látni »
Opera (színmű)
Magyar Állami Operaház nézőtere (részlet) Az opera olasz eredetű szó, dalművet jelent (másként: dramma per musica). Vokális-hangszeres drámai színpadi műfaj, melyben a szerepeket éneklik.
Új!!: Iris (opera) és Opera (színmű) · Többet látni »
Pietro Mascagni
Pietro Mascagni (Livorno, 1863. december 7. – Róma, 1945. augusztus 2.) olasz zeneszerző, karmester.
Új!!: Iris (opera) és Pietro Mascagni · Többet látni »
Pillangókisasszony
A Pillangókisasszony (Madama Butterfly) Giacomo Puccini egyik háromfelvonásos operája.
Új!!: Iris (opera) és Pillangókisasszony · Többet látni »
Róma
Róma (olaszul és latinul: Roma) Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja.
Új!!: Iris (opera) és Róma · Többet látni »
Szoprán
A szoprán vagy diszkant (ol. soprano) a legmagasabb, gyermek- vagy női hangfekvés.
Új!!: Iris (opera) és Szoprán · Többet látni »
Teatro dell’Opera di Roma
A Teatro dell’Opera di Roma (Római Operaház) az olasz főváros legjelentősebb operaháza, amelyet 1880 novemberében nyitottak meg Teatro Costanzi néven.
Új!!: Iris (opera) és Teatro dell’Opera di Roma · Többet látni »
Tenor
A tenor (olaszul tenore) a legmagasabb fekvésű férfihang, amelynek hangterjedelme rendszerint a c-től a c"-ig terjed, az összes közbeeső kromatikus zöngékkel.
Új!!: Iris (opera) és Tenor · Többet látni »
William Ratcliff
A William Ratcliff (olasz nyelven Guglielmo Ratcliff) Pietro Mascagni négyfelvonásos operája.
Új!!: Iris (opera) és William Ratcliff · Többet látni »
Winkler Gábor (orvos)
Winkler Gábor (Budapest, 1949. március 9. –) magyar orvos, belgyógyász, endokrinológus, akadémiai doktor, címzetes egyetemi tanár (Debreceni Egyetem OEC, Semmelweis Egyetem, Budapest), egyetemi tanár (Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar), professor emeritus (2018-). Neve széles körben szakmai (17), zenei (6) és betegoktató könyvei (7) révén vált ismertté.
Új!!: Iris (opera) és Winkler Gábor (orvos) · Többet látni »
