Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
KimenőBeérkező
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Imre Sándor (nyelvész)

Index Imre Sándor (nyelvész)

Imre Sándor (Hegyközpályi, 1820. augusztus 6. – Hódmezővásárhely, 1900. december 21.) nyelvész, irodalomtörténész, folklorista.

Tartalomjegyzék

  1. 39 kapcsolatok: Arany János (költő), Augusztus 6., Beregszászi Nagy Pál (nyelvész), Debrecen, Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Debreceni Református Kollégium, December 21., Dialektus, Geleji Katona István, Gyomaendrőd, Hódmezővásárhely, Hegyközpályi, Imre József (orvos, 1851–1933), Imre József (orvos, 1884–1945), Imre Lajos (irodalomtörténész, 1858–1923), Imre Sándor (pedagógus), Irodalomtörténet, Kazinczy Ferenc, Kódex, Középkori magyar irodalom, Közmondás, Kisfaludy Társaság, Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem, Kossuth Lajos, Magyar Tudományos Akadémia, Mezőkeresztes, Morfológia (nyelvészet), Nagyvárad, Népdal, Nyelvészet, Nyelvemlék, Nyelvtörténet, Osztrák Császári Vaskorona-rend, Pest (történelmi település), Pesti Hírlap (napilap, 1841–1849), Szintaxis (nyelvészet), Trefort Ágoston, Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921), 1900.

Arany János (költő)

Arany János csoportos emlékművea Magyar Nemzeti Múzeum előtt, Strobl Alajos műve Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, lapszerkesztő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára.

Megnézni Imre Sándor (nyelvész) és Arany János (költő)

Augusztus 6.

Névnapok: Berta, Bettina + Csobán, Csobánka, Csobilla, Décse, Gécsa, Géza, Oktáv, Oktávia, Oktávián, Pasztorella, Szixtin, Szixtina, Szixtusz, Ulrika.

Megnézni Imre Sándor (nyelvész) és Augusztus 6.

Beregszászi Nagy Pál (nyelvész)

Beregszászi Nagy Pál (Nagymuzsaly, 1750 körül – Beregvégardó, 1828. május 18.) nyelvész, nyelvtörténész.

Megnézni Imre Sándor (nyelvész) és Beregszászi Nagy Pál (nyelvész)

Debrecen

Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.

Megnézni Imre Sándor (nyelvész) és Debrecen

Debreceni Református Hittudományi Egyetem

A Debreceni Református Hittudományi Egyetem (röviden: DRHE) az ősi Református Kollégium teológiai és alkalmazott bölcsészeti képzésének folytatója, a hazai protestáns teológiai oktatás, lelkész-, illetve tanítóképzés (az egykori Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola 2011-es integrációja óta újra) egyik központja.

Megnézni Imre Sándor (nyelvész) és Debreceni Református Hittudományi Egyetem

Debreceni Református Kollégium

A Debreceni Református Kollégium Debrecen egyik fő oktatási intézménye, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a Debrecenbe menekült kormány forradalmi országgyűléseinek és az 1944.

Megnézni Imre Sándor (nyelvész) és Debreceni Református Kollégium

December 21.

Névnapok: Tamás + Bodomér, Izidor, Izor, Péter, Pető, Témisz.

Megnézni Imre Sándor (nyelvész) és December 21.

Dialektus

A nyelvészetben a dialektus vagy nyelvjárás terminus egy adott nyelv azon változatát nevezi meg, amely csak a nyelvterület egy részén használatos.

Megnézni Imre Sándor (nyelvész) és Dialektus

Geleji Katona István

Geleji Katona István (Gelej, 1589 – Gyulafehérvár, 1649. december 12.) református lelkész, az Erdélyi református egyházkerület püspöke 1633-tól haláláig, egyházi író.

Megnézni Imre Sándor (nyelvész) és Geleji Katona István

Gyomaendrőd

A gyomai református templom tornya Gyomaendrőd város Békés vármegyében, a Gyomaendrődi járás székhelye.

Megnézni Imre Sándor (nyelvész) és Gyomaendrőd

Hódmezővásárhely

Református templom barokk stílusú Református Újtemplom, épült 1799-ben 258x258px 258x258px 257x257pxHódmezővásárhely megyei jogú város az ország délkeleti részén.

Megnézni Imre Sándor (nyelvész) és Hódmezővásárhely

Hegyközpályi

Hegyközpályi település Romániában, Bihar megyében.

Megnézni Imre Sándor (nyelvész) és Hegyközpályi

Imre József (orvos, 1851–1933)

Imre József (Hódmezővásárhely, 1851. december 18. Az anyakönyvi bejegyzés szerint 22-én született – Budapest, 1933. szeptember 9.) orvosdoktor, szemész, egyetemi tanár, felsőházi tag.

Megnézni Imre Sándor (nyelvész) és Imre József (orvos, 1851–1933)

Imre József (orvos, 1884–1945)

Imre József (Hódmezővásárhely, 1884. június 8. – Budapest, 1945. január 22.) orvos, szemész, egyetemi tanár.

Megnézni Imre Sándor (nyelvész) és Imre József (orvos, 1884–1945)

Imre Lajos (irodalomtörténész, 1858–1923)

Imre Lajos (Hódmezővásárhely, 1858. július 18. – Hódmezővásárhely, 1923. április 29.) irodalomtörténész, bölcseleti doktor és főgimnáziumi tanár.

Megnézni Imre Sándor (nyelvész) és Imre Lajos (irodalomtörténész, 1858–1923)

Imre Sándor (pedagógus)

Imre Sándor (Hódmezővásárhely, 1877. október 13. – Budapest, 1945. március 11.) magyar pedagógus, művelődéspolitikus.

Megnézni Imre Sándor (nyelvész) és Imre Sándor (pedagógus)

Irodalomtörténet

Az irodalomtörténet az irodalomtudomány azon ága, amely az irodalommal, az irodalmi művekkel kronologikusan, történeti sorrendben foglalkozik, az egyes korokra jellemző műfajok és korstílusok szerint csoportosítja őket, és a történelmi hátteret, az egyes írók életrajzát és egymással való kapcsolatát is vizsgálja.

Megnézni Imre Sándor (nyelvész) és Irodalomtörténet

Kazinczy Ferenc

Kazinci és alsóregmeci Kazinczy Ferenc (Érsemjén, 1759. október 27. – Széphalom, 1831. augusztus 23.) anyakönyvi adatlapja magyar író, költő, a nyelvújítás vezéralakja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Kazinczy László ezredes testvérbátyja.

Megnézni Imre Sándor (nyelvész) és Kazinczy Ferenc

Kódex

A ''Codex Amiatinus'' egy képe Chronicon Pictum'' első oldala A ''Pray-kódex'' első lapja A kódex (a latin codex, fatábla szóból ered) kézzel írott középkori könyv, a 4. században jelent meg.

Megnézni Imre Sándor (nyelvész) és Kódex

Középkori magyar irodalom

Rovásírásos középkori lelet Az ősi magyar rovásírás fennmaradt emlékei alapján feltételezhető, hogy a magyaroknak már a honfoglalás előtt is volt írásbelisége, így talán irodalma is.

Megnézni Imre Sándor (nyelvész) és Középkori magyar irodalom

Közmondás

Pieter Bruegel: Flamand közmondások c. festménye, 1559 A közmondás (lat.: proverbium) rövid, velős és gyakran használt kijelentés, amely alapigazságot vagy a gyakorlati szempontból észlelt igazság érvényesülését fejezi ki.

Megnézni Imre Sándor (nyelvész) és Közmondás

Kisfaludy Társaság

Ferenczy István alkotása, 1836) A Kisfaludy Társaság (korabeli helyesírással Kisfaludy-Társaság) Kisfaludy Károly barátai és írótársai által 1836-ban Pesten alapított társaság, amelynek célja kezdetben a költő összes művének kiadása és emlékművének felállítása volt.

Megnézni Imre Sándor (nyelvész) és Kisfaludy Társaság

Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem

Az egyetem tanrendje az 1881–82-es tanév első félévére Az egyetem almanachja és tanrendje az 1888–89-es tanév második félévére Az egyetem almanachja és tanrendje az 1903–1904-es tanév első félévére Képeslap 1940-ből Botanikus kerti belépőjegy A Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem 1872 és 1945 között működött.

Megnézni Imre Sándor (nyelvész) és Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem

Kossuth Lajos

Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. – Torino, Olaszország, 1894. március 20.) magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke.

Megnézni Imre Sándor (nyelvész) és Kossuth Lajos

Magyar Tudományos Akadémia

A Magyar Tudományos Akadémia (röviden: MTA) magyarországi tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a magyar tudomány képviselete.

Megnézni Imre Sándor (nyelvész) és Magyar Tudományos Akadémia

Mezőkeresztes

Mezőkeresztes város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőkövesdi járásban.

Megnézni Imre Sándor (nyelvész) és Mezőkeresztes

Morfológia (nyelvészet)

Morfológia, avagy alaktan, a hagyományos elnevezése a szóalkotási eszközökkel foglalkozó nyelvészeti tudománynak.

Megnézni Imre Sándor (nyelvész) és Morfológia (nyelvészet)

Nagyvárad

Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.

Megnézni Imre Sándor (nyelvész) és Nagyvárad

Népdal

Daloló orosz nők A népdal tágabb értelemben valamely énekelt dallammal szerves egységet alkotó, strofikus szerkezetű népköltészeti alkotás, szűkebb értelemben lírai folklórműfaj.

Megnézni Imre Sándor (nyelvész) és Népdal

Nyelvészet

Általánosságban a nyelvészet, latinosan grammatika az emberi nyelvekkel foglalkozó tudományág, és nyelvész az, aki ezt a tudományt műveli.

Megnézni Imre Sándor (nyelvész) és Nyelvészet

Nyelvemlék

Nyelvemléknek nevezünk minden olyan írásos művet, tekintet nélkül annak tárgyára vagy céljára, függetlenül a használt írásrendszertől, amely egy adott nyelv múltbéli megnyilvánulásainak állít hiteles emléket.

Megnézni Imre Sándor (nyelvész) és Nyelvemlék

Nyelvtörténet

A nyelv története nyelvi élettörténet, amely a múltat és a jelent egyaránt magába foglalja.

Megnézni Imre Sándor (nyelvész) és Nyelvtörténet

Osztrák Császári Vaskorona-rend

Az Osztrák Császári Vaskorona-rend 1815-ben lett újra alapítva I. Ferenc császár által.

Megnézni Imre Sándor (nyelvész) és Osztrák Császári Vaskorona-rend

Pest (történelmi település)

Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.

Megnézni Imre Sándor (nyelvész) és Pest (történelmi település)

Pesti Hírlap (napilap, 1841–1849)

A Pesti Hírlap (eredeti helyesírással Pesti Hirlap) a reformkortól, 1841-től jelent meg a szabadságharc bukásáig, 1849-ig.

Megnézni Imre Sándor (nyelvész) és Pesti Hírlap (napilap, 1841–1849)

Szintaxis (nyelvészet)

A grammatikában a szintaxis (a görög συν "közös" vagy ’együtt-’, és τάξις, ’sorrend, sorozat, elrendezés’ szavakból) fogalomnak két értelmezése van.

Megnézni Imre Sándor (nyelvész) és Szintaxis (nyelvészet)

Trefort Ágoston

Trefort Ágoston, teljes nevén: Trefort Ágoston Ádám Ignác (Homonna, 1817. február 6. – Budapest, 1888. augusztus 22.) magyar művelődéspolitikus, reformer, publicista, vallás- és közoktatásügyi miniszter, az MTA tagja, később igazgatója, majd elnöke 1885-től 1888-ig.

Megnézni Imre Sándor (nyelvész) és Trefort Ágoston

Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921)

A Vasárnapi Ujság 1854–1921 között megjelenő képes, ismeretterjesztő hetilap.

Megnézni Imre Sándor (nyelvész) és Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921)

1900

Az 1900-as év volt a 19. század utolsó éve és egyben az 1900-as évek első éve.

Megnézni Imre Sándor (nyelvész) és 1900