Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
31 kapcsolatok: Alekszandr Szergejevics Puskin, András László (író, 1919–1988), Élet és Irodalom, Babits Mihály, Barabás Tibor (író), Baranyi Ferenc, Benyhe János, Bruno Brehm, Budapest, Faludy György, Giovanni Verga, Impresszionizmus, Irodalmi Újság, Június 13., Kolozsvár, Komlós Aladár, Kortárs (folyóirat), Magyar Nemzet (napilap, 1938–2018), Magyarország, Május 11., Nagyvilág (folyóirat, 1956–), Nyugat (folyóirat), Osvát Ernő, Pásztortűz, Rába György, Spanyol nyelv, Szonett, Tiszatáj, 1898, 1924, 1987.
Alekszandr Szergejevics Puskin
Alekszandr Szergejevics Puskin (Moszkva, 1799. június 6. – Szentpétervár, 1837. február 10.) orosz költő, író, drámaíró, az orosz irodalom fejlődésének meghatározó alakja, aki mindhárom műnemben maradandó alkotásokat hozott létre.
Új!!: Imecs Béla és Alekszandr Szergejevics Puskin · Többet látni »
András László (író, 1919–1988)
András László, 1946-ig Fischl László, írói álneve: Falus László (Budapest, 1919. november 30. – Budapest, 1988. május 11.) író, műfordító.
Új!!: Imecs Béla és András László (író, 1919–1988) · Többet látni »
Élet és Irodalom
Az Élet és Irodalom (röviden ÉS) magyar irodalmi-közéleti – a fejléc szerint politikai és irodalmi – hetilap, Magyarország legrégebbi, több mint 65 éve (1957 óta) megjelenő hetilapja.
Új!!: Imecs Béla és Élet és Irodalom · Többet látni »
Babits Mihály
Szentistváni Babits Mihály László Ákos (Szekszárd, 1883. november 26. – Budapest, Krisztinaváros, 1941. augusztus 4.) költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja.
Új!!: Imecs Béla és Babits Mihály · Többet látni »
Barabás Tibor (író)
Barabás Tibor (Pécel, 1911. augusztus 27. – Budapest, 1984. május 1.) Kossuth- és József Attila-díjas magyar író.
Új!!: Imecs Béla és Barabás Tibor (író) · Többet látni »
Baranyi Ferenc
Baranyi Ferenc 2010-ben az Ünnepi Könyvhéten Baranyi Ferenc (írói álneve: Francesco del Sarto) (Pilis, 1937. január 24. –) Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító.
Új!!: Imecs Béla és Baranyi Ferenc · Többet látni »
Benyhe János
Benyhe János (Hódmezővásárhely, 1926. november 8. – Budapest, 2010. október 23.) József Attila-díjas magyar műfordító, tanár, publicista és irodalomtörténész.
Új!!: Imecs Béla és Benyhe János · Többet látni »
Bruno Brehm
Bruno Brehm (Laibach, 1892. július 23. – Altaussee, 1974. június 5.) osztrák író.
Új!!: Imecs Béla és Bruno Brehm · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Imecs Béla és Budapest · Többet látni »
Faludy György
Faludy György, szül.
Új!!: Imecs Béla és Faludy György · Többet látni »
Giovanni Verga
Giovanni Carmine Verga (Catania, 1840. szeptember 2. – Catania, 1922. január 27.) realista olasz író, alkotásai központjában a szicíliai élet realista ábrázolása volt, amely főképp a Cavalleria rusticana történetében jelenik meg (ebből a novellából végül színpadi darabot is ír).
Új!!: Imecs Béla és Giovanni Verga · Többet látni »
Impresszionizmus
Claude Monet: ''Impresszió, a felkelő nap'' (1872). A festmény lett az ''impresszionizmus'' névadója Az impresszionizmus a 19. század utolsó harmadának legnagyobb hatású művészeti mozgalma volt.
Új!!: Imecs Béla és Impresszionizmus · Többet látni »
Irodalmi Újság
Irodalmi Újság: irodalmi és művelődéspolitikai hetilap, a Magyar Írók Szövetségének lapja.
Új!!: Imecs Béla és Irodalmi Újság · Többet látni »
Június 13.
Névnapok: Anett, Antal + Anetta, Anéta, Anettka, Anna, Antigoné, Anton, Antos, Grácia, Netta, Netti, Tóbiás, Toni, Mica.
Új!!: Imecs Béla és Június 13. · Többet látni »
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Új!!: Imecs Béla és Kolozsvár · Többet látni »
Komlós Aladár
Komlós Aladár (született: Kredens, álnév: Koral Álmos; Alsósztregova, 1892. december 10. – Budapest, 1980. június 22.) magyar író, költő, műfordító, irodalomtörténész.
Új!!: Imecs Béla és Komlós Aladár · Többet látni »
Kortárs (folyóirat)
A Kortárs (1957–) irodalmi és kritikai folyóirat; a szerkesztés és kiadás székhelye Budapest, megjelenés havonként.
Új!!: Imecs Béla és Kortárs (folyóirat) · Többet látni »
Magyar Nemzet (napilap, 1938–2018)
A Magyar Nemzet országosan megjelenő magyar közéleti, politikai napilap volt.
Új!!: Imecs Béla és Magyar Nemzet (napilap, 1938–2018) · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Imecs Béla és Magyarország · Többet látni »
Május 11.
Névnapok: Ferenc + Fábió, Fábiusz, Fabríció, Fabríciusz, Fabríciusz, Filip, Fülöp, Gujdó, Izidor, Izidóra, Izor, Jakab, Jákó, Jákob, Jakus, Kalliszta, Majlát, Mályva, Mirandella, Mirandola.
Új!!: Imecs Béla és Május 11. · Többet látni »
Nagyvilág (folyóirat, 1956–)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nagyvilág (folyóirat, 1956–2016).
Új!!: Imecs Béla és Nagyvilág (folyóirat, 1956–) · Többet látni »
Nyugat (folyóirat)
A Nyugat a 20. századi magyar irodalom meghatározó folyóirata 1908.
Új!!: Imecs Béla és Nyugat (folyóirat) · Többet látni »
Osvát Ernő
Osvát Ernő sírja Budapesten. Kozma utcai izraelita temető: 15-35-3. Osvát Ernő-emléktábla Budapesten Osvát Ernő, születési nevén Roth Ezékiel (Nagyvárad, 1876. április 7. – Budapest, 1929. október 28.) szerkesztő, irodalomkritikus, író.
Új!!: Imecs Béla és Osvát Ernő · Többet látni »
Pásztortűz
A Pásztortűz Kolozsváron 1921–1944 között megjelent irodalmi és művészeti folyóirat, az Erdélyi Szemle utódja.
Új!!: Imecs Béla és Pásztortűz · Többet látni »
Rába György
Rába György (Budapest, 1924. június 13. – Budapest, 2011. január 29.) Kossuth- és Széchenyi-díjas magyar költő, író, műfordító, irodalomtörténész, pedagógus, kritikus, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.
Új!!: Imecs Béla és Rába György · Többet látni »
Spanyol nyelv
A spanyol vagy kasztíliai nyelv (spanyolul, illetve) a nyugati újlatin nyelvek egyike, közelebbről az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán az újlatin nyelvek iberoromán csoportjába tartozik.
Új!!: Imecs Béla és Spanyol nyelv · Többet látni »
Szonett
Francesco Petrarca szobra, Uffizi, Firenze, Olaszország A szonett (olaszul: rövid dal) középkori eredetű, a reneszánsztól egész Európában elterjedt versszerkezet.
Új!!: Imecs Béla és Szonett · Többet látni »
Tiszatáj
A Tiszatáj 1947 márciusa óta Szegeden megjelenő irodalmi, művészeti, társadalmi és tudományos folyóirat.
Új!!: Imecs Béla és Tiszatáj · Többet látni »
1898
Nincs leírás.
Új!!: Imecs Béla és 1898 · Többet látni »
1924
Nincs leírás.
Új!!: Imecs Béla és 1924 · Többet látni »
1987
Nincs leírás.
Új!!: Imecs Béla és 1987 · Többet látni »
