Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Ikerparadoxon

Index Ikerparadoxon

Az ikerparadoxon vagy óraparadoxon egy, a speciális relativitáselméletben fellépő különös jelenség: ha két megfigyelő összehangolt órákkal ugyanabból a pontból indulva különböző mozgást végez, akkor következő találkozásukkor az óráik nem feltétlenül fogják ugyanazt mutatni.

18 kapcsolatok: Albert Einstein, Antiszemita, Fényév, Fénysebesség, Föld, Gyorsulás, Hafele–Keating-kísérlet, Idődilatáció, Inerciarendszer, Lorentz-transzformáció, Max von Laue, Műhold, Paradoxon, Speciális relativitáselmélet, Téridő, 1905, 1911, 1913.

Albert Einstein

Einstein érettségi bizonyítványa 1896-ból. A 6-os a lehetséges legjobb jegy. Látható, hogy tévhit, miszerint Einstein rossz lett volna matematikából Albert Einstein (Ulm, 1879. március 14. – Princeton, 1955. április 18.) zsidó származású német Nobel-díjas elméleti fizikus; egyes tudományos és laikus körökben a legnagyobb 20. századi tudósnak tartják.

Új!!: Ikerparadoxon és Albert Einstein · Többet látni »

Antiszemita

#ÁTIRÁNYÍTÁS Antiszemitizmus.

Új!!: Ikerparadoxon és Antiszemita · Többet látni »

Fényév

A fényév a távolság csillagászatban használatos mértékegysége: egy fényév az a távolság, amelyet a fény légüres térben egy év alatt megtesz.

Új!!: Ikerparadoxon és Fényév · Többet látni »

Fénysebesség

A napfénynek 8 perc és 17 másodperc kell, hogy megtegye a Nap és a Föld közötti átlagos távolságot A vákuumbeli fénysebesség az egyik alapvető fizikai állandó, az elektromágneses hullámok terjedési sebessége.

Új!!: Ikerparadoxon és Fénysebesség · Többet látni »

Föld

A Föld a Naptól számított harmadik bolygó a Naprendszerben, ahol a legnagyobb átmérőjű, tömegű és sűrűségű Föld-típusú bolygó.

Új!!: Ikerparadoxon és Föld · Többet látni »

Gyorsulás

A sebesség változási gyorsaságának szemléltetése. Kék: a sebesség nagysága az idő függvényében. Zöld: a sebességfüggvényhez adott időpillanatban húzott érintő meredeksége a gyorsulás A gyorsulás az a fizikai mennyiség, amely megmutatja, hogy egy testnek milyen gyorsan változik a sebessége.

Új!!: Ikerparadoxon és Gyorsulás · Többet látni »

Hafele–Keating-kísérlet

A Hafele–Keating-kísérlet a relativitáselmélet kísérleti ellenőrzése céljából végrehajtott kísérlet volt.

Új!!: Ikerparadoxon és Hafele–Keating-kísérlet · Többet látni »

Idődilatáció

Az idődilatáció az a relativisztikus jelenség, amikor két különböző vonatkoztatási rendszerből figyelve eltérés lép fel az idő múlásában.

Új!!: Ikerparadoxon és Idődilatáció · Többet látni »

Inerciarendszer

A mechanikában inerciarendszernek (a latin iners, tehetetlen szóból) nevezzük azt a vonatkoztatási rendszert, amelyhez viszonyítva egy test mozgására érvényes Newton első törvénye (a tehetetlenség törvénye).

Új!!: Ikerparadoxon és Inerciarendszer · Többet látni »

Lorentz-transzformáció

A Lorentz-transzformáció egy holland fizikus, Hendrik Lorentz (1853-1928) nevéhez fűződik.

Új!!: Ikerparadoxon és Lorentz-transzformáció · Többet látni »

Max von Laue

Max Theodor Felix von Laue (1879. október 9. – 1960. április 24.), Nobel-díjas német fizikus, a röntgenkrisztallográfia elméletének megalkotója.

Új!!: Ikerparadoxon és Max von Laue · Többet látni »

Műhold

A GPS műholdak keringésének animációja A bolygók körül keringő mesterséges égitesteket műholdaknak nevezzük.

Új!!: Ikerparadoxon és Műhold · Többet látni »

Paradoxon

Paradoxon alatt állítások olyan halmazát értjük, amelyek ellentmondásra vezetnek, vagy a józan észnek ellentmondó következtetés vonható le belőlük.

Új!!: Ikerparadoxon és Paradoxon · Többet látni »

Speciális relativitáselmélet

A speciális relativitáselmélet vagy a speciális relativitás elmélete a fizikának Albert Einstein által 1905-ben kiadott elmélete, mely feloldja a Maxwell-elméletbeli állandó fénysebesség és a newtoni mechanika sebesség összeadása közötti ellentétet.

Új!!: Ikerparadoxon és Speciális relativitáselmélet · Többet látni »

Téridő

A téridő görbületének háromdimenziós analógiája. Az anyag megváltoztatja a téridő geometriáját, a görbült téridőt gravitációként érzékeljük. A fehér vonalak a téridő koordináta-rendszerét jelölik, ami sík téridőben egy négyzetrács lenne. A Téridő minden pontjának négy paramétere van: a térbeli elhelyezkedés és az időpont. Egy megfigyelő az eseményeket mindig a saját idejének vonatkoztatási rendszerében kezeli – a tér más pontján ehhez képest torzulások észlelhetőek. A téridő a fizikában egy matematikai modell, ami egy sokaságban egyesíti a teret és az időt, a Világegyetem szerkezetét leírva.

Új!!: Ikerparadoxon és Téridő · Többet látni »

1905

Nincs leírás.

Új!!: Ikerparadoxon és 1905 · Többet látni »

1911

Nincs leírás.

Új!!: Ikerparadoxon és 1911 · Többet látni »

1913

Nincs leírás.

Új!!: Ikerparadoxon és 1913 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »