Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
50 kapcsolatok: Abbászida, Abu l-Miszk Káfúr, Ahmad ibn Ali ibn al-Ihsíd, Aleppó, Ali ibn al-Ihsíd, Arab nyelv, Únúdzsúr ibn al-Ihsíd, Észak-Afrika, Bagdad, Buvajhidák, Egyiptom, Egyiptomi muszlim uralkodók listája, Emír, Fátimidák, Fergana, Hamdánidák, Hidzsáz, Irán, Iszmáiliták, Kairó, Kalifa, Levante, Magreb, Medina (Szaúd-Arábia), Mekka, Moszul, Muhammad ibn Tugdzs al-Ihsíd, Mutanabbi, Nílus, Núbia, Perzsa nyelv, Rabszolga, Síiták, Szunniták, Törökök, Túlúnidák, Vezír (muszlim méltóság), 10. század, 905, 909, 923, 935, 939, 945, 946, 961, 966, 968, 969, 972.
Abbászida
#ÁTIRÁNYÍTÁS Abbászidák.
Új!!: Ihsídidák és Abbászida · Többet látni »
Abu l-Miszk Káfúr
Abu l-Miszk Káfúr al-Ihsídi (arab betűkkel أبو المسك كافور الإخشيدي; 905-910 k. – Fusztát, 968 áprilisa) fekete-afrikai eunuch rabszolgából lett egyiptomi fejedelem.
Új!!: Ihsídidák és Abu l-Miszk Káfúr · Többet látni »
Ahmad ibn Ali ibn al-Ihsíd
Abu l-Favárisz Ahmad ibn Ali ibn al-Ihsíd (arab betűkkel أبو لفوارس أحمد بن علي بن الإخشيد; 957 – ?) az Egyiptomot, Palesztinát, Szíria déli részét és a Hidzsázt uraló ihsídida dinasztia utolsó uralkodója volt.
Új!!: Ihsídidák és Ahmad ibn Ali ibn al-Ihsíd · Többet látni »
Aleppó
Aleppó (ókori nevén Ḫalap) nagy múltra visszatekintő közel-keleti város.
Új!!: Ihsídidák és Aleppó · Többet látni »
Ali ibn al-Ihsíd
Abu l-Haszan Ali ibn al-Ihsíd (arab betűkkel أبو الحسن علي بن الإخشيد; ? – Fusztát, 966 januárja) az Egyiptomot, Palesztinát, Szíria déli részét és a Hidzsázt uraló ihsídida dinasztia harmadik uralkodója volt.
Új!!: Ihsídidák és Ali ibn al-Ihsíd · Többet látni »
Arab nyelv
Az arab nyelv (العربية al-ʿarabijja; kevésbé formálisan: عربي ʿarabi) az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába tartozó, ma az északnyugati sémi nyelvekkel (héber, arámi) együtt a nyelvcsoport közép sémi ágába sorolt nyelv.
Új!!: Ihsídidák és Arab nyelv · Többet látni »
Únúdzsúr ibn al-Ihsíd
Abu l-Kászim Únúdzsúr ibn al-Ihsíd (arab betűkkel أبو القاسمأونوجور بن الإخشيد; ? – Fusztát, 961 januárja) az Egyiptomot, Palesztinát, Szíria déli részét és a Hidzsázt uraló ihsídida dinasztia második uralkodója volt.
Új!!: Ihsídidák és Únúdzsúr ibn al-Ihsíd · Többet látni »
Észak-Afrika
Észak-Afrika Afrika kontinens északi részét jelenti.
Új!!: Ihsídidák és Észak-Afrika · Többet látni »
Bagdad
Bagdad (arab írással بغداد, tudományos átiratban Baġdād) Irak fővárosa és Bagdad kormányzóság székhelye, Délnyugat-Ázsia második legnagyobb városa Teherán után.
Új!!: Ihsídidák és Bagdad · Többet látni »
Buvajhidák
A Buvajhidák vagy Bújidák egy iráni származású síita emírdinasztia tagjai voltak a 10–11. században, melyek 945–1055 között az Abbászida kalifákat is ellenőrzésük alatt tartották Bagdadban.
Új!!: Ihsídidák és Buvajhidák · Többet látni »
Egyiptom
Egyiptom (arabul: مصر,, Miszr; egyiptomi arab ejtéssel:, Maszr), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية) transzkontinentális ország, területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában található.
Új!!: Ihsídidák és Egyiptom · Többet látni »
Egyiptomi muszlim uralkodók listája
Az addig Bizánci Birodalomhoz tartozó Egyiptom 641-re, az Amr ibn al-Ász vezette arab hódítás során került muszlim fennhatóság alá.
Új!!: Ihsídidák és Egyiptomi muszlim uralkodók listája · Többet látni »
Emír
Az emír (eredetileg amír) egy arab eredetű méltóságnév.
Új!!: Ihsídidák és Emír · Többet látni »
Fátimidák
A Fátimida-dinasztia, (arabul الفاطميون, al-Fátimijjún, szó szerint fátimidák) síita, iszmáilita uralkodóház volt, amely Mohamed próféta lányától, Fátimától eredeztette magát.
Új!!: Ihsídidák és Fátimidák · Többet látni »
Fergana
''Fergana'' elhelyezkedése Üzbegisztán keleti részében. Fergana vagy Fargana (üzbégül: Fargʻona / Фарғона, oroszul: Фергана) város Közép-Ázsiában, Üzbegisztán keleti részében.
Új!!: Ihsídidák és Fergana · Többet látni »
Hamdánidák
A Hamdánidák egy arab származású közel-keleti emírdinasztia tagjai voltak a 10–11. században.
Új!!: Ihsídidák és Hamdánidák · Többet látni »
Hidzsáz
Szaúd-Arábiában Hidzsáz (Arab nyelven: الحجاز, al-Ḥiǧāz) régió a mai Szaúd-Arábia nyugati részén.
Új!!: Ihsídidák és Hidzsáz · Többet látni »
Irán
Irán, hivatalos nevén az Iráni Iszlám Köztársaság (perzsául: جمهوری اسلامی ایران), a nemzetközi diplomáciában gyakran Perzsa Államként vagy Siíta Államként hivatkozott, régebbi elnevezéssel Perzsia, közel-keleti ország Délnyugat-Ázsiában.
Új!!: Ihsídidák és Irán · Többet látni »
Iszmáiliták
Az iszmáiliták (arab: الإسماعيلية al-Iszmāʿīliyya; perzsa: اسماعیلیان; szindhi: اسماعيلي; Iszmāʿīliyān) vagy egyéb nevein iszmáílijja, hetes sía az ezoterikus tanaikról ismert muszlim csoportok összefoglaló elnevezése.
Új!!: Ihsídidák és Iszmáiliták · Többet látni »
Kairó
Kairó ((al-Káhirah), jelentése: a Győzedelmes) az Egyiptomi Arab Köztársaság fővárosa.
Új!!: Ihsídidák és Kairó · Többet látni »
Kalifa
A kalifa (jelentése: követő, utód) az iszlám legfelsőbb vallási vezetőjének kijáró cím volt, amely eleinte világi főhatalommal is párosult.
Új!!: Ihsídidák és Kalifa · Többet látni »
Levante
A szűken vett Levante hozzávetőleges elhelyezkedése Levante történelmi földrajzi régió, amely a Közel-Keleten terül el.
Új!!: Ihsídidák és Levante · Többet látni »
Magreb
Magreb, az arab világ Nyugatja Az Algériai öböl (nyugatról nézve) Tunisz éjszaka Marrákes Esz-Szavíra kikötő Marokkóban Marrákesi cserzőműhelyek Kasbah Marokkóban A Magreb vagy Magrib, ritkábban Mogreb (gyakori, angol írásmóddal Maghreb, arabul المغرب العربي) Észak-Afrika egyik nagy régiója, a Nílus folyótól nyugatra és a Szahara sivatagtól északra, gyakorlatilag az Atlasz-hegység.
Új!!: Ihsídidák és Magreb · Többet látni »
Medina (Szaúd-Arábia)
Medina (arabul: المدينة vagy المدينة المنورة) egy város Szaúd-Arábia nyugati részének Hidzsáz régiójában.
Új!!: Ihsídidák és Medina (Szaúd-Arábia) · Többet látni »
Mekka
Mekka IPA: vagy Makkah IPA: (teljes nevén: Makkah al-Mukarramah IPA: Arabul: مكة المكرمة) metropolisz Szaúd-Arábia nyugati részén, a Vörös-tengertől 80 kilométerre.
Új!!: Ihsídidák és Mekka · Többet látni »
Moszul
Moszul (arab: الموصل, kurd: الموصل) a valamikori Ninive, a hajdani Asszír Birodalom fővárosa, ma nagyváros Irak északi részén.
Új!!: Ihsídidák és Moszul · Többet látni »
Muhammad ibn Tugdzs al-Ihsíd
Abu Bakr Muhammad ibn Tugdzs – arab betűkkel أبو بكر محمد بن طغج (Abū Bakr Muḥammad ibn Ṭuġǧ) – (Bagdad, 882. február 5. – Damaszkusz, 946. július 24.), akit röviden a kalifától kapott al-Ihsíd (arab betűkkel الإخشيد) tiszteleti néven szokás emlegetni, középkori muszlim fejedelem, az Egyiptomot, Palesztinát, Dél-Szíriát és a Hidzsázt uraló Ihsídida-dinasztia alapítója volt.
Új!!: Ihsídidák és Muhammad ibn Tugdzs al-Ihsíd · Többet látni »
Mutanabbi
Abu t-Tajjib Ahmad ibn al-Huszajn al-Dzsufi (arab betűkkel أبو الطيب أحمد بن الحسين الجعفي – Abū ṭ-Ṭayyib Aḥmad ibn al-Ḥusayn al-Ǧuʿfī), közismert ragadványnevén al-Mutanabbi („a magát prófétának nyilvánító”, المتنبي – al-Mutanabbī; Kúfa, 915 – Dajr al-Ákul közelében, 965 augusztusa) középkori arab költő, az arab irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja és mindmáig legolvasottabb szerzője.
Új!!: Ihsídidák és Mutanabbi · Többet látni »
Nílus
A Nílus (- an-Nīl) a Föld leghosszabb (egyes mérések alapján az Amazonas után a második leghosszabb) folyója, hosszát 6695 és 6853 km közé teszik.
Új!!: Ihsídidák és Nílus · Többet látni »
Núbia
Núbia a mai Egyiptom és Szudán között. A történelmi '''Alsó-Núbia''' az 1. és 2. vízesés között (a képen számokkal jelezve), '''Felső-Núbia''' a 2. és 6. vízesés között feküdt Núbia pontos határokkal nem körülírható, történelmi terület Észak-Afrika keleti részén.
Új!!: Ihsídidák és Núbia · Többet látni »
Perzsa nyelv
#ÁTIRÁNYÍTÁS Újperzsa nyelv.
Új!!: Ihsídidák és Perzsa nyelv · Többet látni »
Rabszolga
#ÁTIRÁNYÍTÁS Rabszolgaság.
Új!!: Ihsídidák és Rabszolga · Többet látni »
Síiták
#ÁTIRÁNYÍTÁS Síita iszlám.
Új!!: Ihsídidák és Síiták · Többet látni »
Szunniták
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szunnita iszlám.
Új!!: Ihsídidák és Szunniták · Többet látni »
Törökök
A törökök (törökül: Türkler), azaz a török nép (Türk halkı) alatt általában a Törökország területén élő török ajkú illetve állampolgárságú embereket értjük.
Új!!: Ihsídidák és Törökök · Többet látni »
Túlúnidák
A Túlúnidák egy török származású egyiptomi emírdinasztia tagjai voltak a 9–10. században, 868 és 905 között.
Új!!: Ihsídidák és Túlúnidák · Többet látni »
Vezír (muszlim méltóság)
nagyvezíreinek jelvénye A vezír (arab és perzsa írással: وزير, vazír) magas rangú politikai vezető, miniszter a muszlim kormányzatokban.
Új!!: Ihsídidák és Vezír (muszlim méltóság) · Többet látni »
10. század
A 10.
Új!!: Ihsídidák és 10. század · Többet látni »
905
Nincs leírás.
Új!!: Ihsídidák és 905 · Többet látni »
909
Nincs leírás.
Új!!: Ihsídidák és 909 · Többet látni »
923
Nincs leírás.
Új!!: Ihsídidák és 923 · Többet látni »
935
Nincs leírás.
Új!!: Ihsídidák és 935 · Többet látni »
939
Nincs leírás.
Új!!: Ihsídidák és 939 · Többet látni »
945
Nincs leírás.
Új!!: Ihsídidák és 945 · Többet látni »
946
Nincs leírás.
Új!!: Ihsídidák és 946 · Többet látni »
961
Nincs leírás.
Új!!: Ihsídidák és 961 · Többet látni »
966
Nincs leírás.
Új!!: Ihsídidák és 966 · Többet látni »
968
Nincs leírás.
Új!!: Ihsídidák és 968 · Többet látni »
969
Nincs leírás.
Új!!: Ihsídidák és 969 · Többet látni »
972
Nincs leírás.
Új!!: Ihsídidák és 972 · Többet látni »
