Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Igazság (filozófia)

Index Igazság (filozófia)

Antonio Canova: Iustitia (1792) – Milánó, Piazza Scala Képtár Az igazság a valóság ellenőrizhető tényei, és az erről szóló állítások megfelelése egymásnak.

119 kapcsolatok: A létező, Absztrakt, Adatbányászat, Adatbázis, Allegória, Antoine Lavoisier, Aquinói Szent Tamás, Arisztotelész, Arthur Schopenhauer, Ateizmus, Ádám és Éva, Ítéletlogika, Édenkert, BASIC, Bűn, Bertrand Russell, Bolyai János, Buda (városrész), Civilizáció, Daniel Clement Dennett, David Hilbert, Démokritosz, Dedukció, Egzisztencializmus, Elmosódott halmazok logikája, Elsőrendű logika, Epheszoszi Hérakleitosz, Eukleidész (matematikus), Evolúció, Felvilágosodás, Fenomenológia, Filozófia, Fogalom, Galileo Galilei, Geometria, Georg Cantor, Georg Friedrich Bernhard Riemann, George Berkeley, Gottfried Wilhelm Leibniz, Gottlob Frege, Halmazelmélet, Húrelmélet, Henry David Thoreau, I. e. 475, I. e. 535, Idealizmus, Immanuel Kant, Ind filozófia, Indukció (tudományfilozófia), Ismeretelmélet, ..., Isten, Iustitia, James, János-hegy, Jézus, Jób könyve, Jean-Paul Sartre, Jog, Karl Jaspers, Karl Popper, Kékes, Kína, Kulturális forradalom, Kurt Gödel, Logika, Ludwig Wittgenstein, Magyar nyelv, Mao Ce-tung, Matematika, Materializmus, Maurice Merleau-Ponty, Moritz Schlick, Nikolausz Kopernikusz, Nominalizmus, Nyikolaj Ivanovics Lobacsevszkij, Paradoxon, Pest (történelmi település), Philip K. Dick, Platón, Pluto (törpebolygó), Posztmodern, Pragmatizmus, Pszichiátria, Quintus Pontius Pilatus, Relativizmus, René Descartes, Rendszerdinamika, Samuel Taylor Coleridge, Skizofrénia, Szakértői rendszer, Szatja, Szépség, Szókratész, Thomas Kuhn, Tudomány, Valóság, Vallás, Willard van Orman Quine, William Shakespeare, 1225, 1274, 1473, 1543, 1564, 1642, 1646, 1716, 1743, 1777, 1802, 1817, 1855, 1860, 1862, 1922, 1996, 20. század, 21. század, 300. Bővíteni index (69 több) »

A létező

A filozófiában a létező problémájának a kérdése a metafizika problémakörébe tartozik.

Új!!: Igazság (filozófia) és A létező · Többet látni »

Absztrakt

#ÁtirányításAbsztrakció.

Új!!: Igazság (filozófia) és Absztrakt · Többet látni »

Adatbányászat

Az adatbányászat a nagy mennyiségű adatokban rejlő információk félautomatikus feltárása különféle algoritmusok alkalmazásával.

Új!!: Igazság (filozófia) és Adatbányászat · Többet látni »

Adatbázis

Az adatbázis azonos minőségű (jellemzőjű), többnyire strukturált adatok összessége, amelyet egy tárolására, lekérdezésére és szerkesztésére alkalmas szoftvereszköz kezel.

Új!!: Igazság (filozófia) és Adatbázis · Többet látni »

Allegória

Dürer: ''Melankólia I.'', 1514) Az allegória a metafora kiterjesztése, szókép, melynek segítségével az ábrázolt események, személyek vagy elvont fogalmak kapnak egy második, rejtett jelentést, értelmezést.

Új!!: Igazság (filozófia) és Allegória · Többet látni »

Antoine Lavoisier

Antoine Laurent de Lavoisier (Párizs, 1743. augusztus 26. – Párizs, 1794. május 8.) francia vegyész.

Új!!: Igazság (filozófia) és Antoine Lavoisier · Többet látni »

Aquinói Szent Tamás

Aquinói Szent Tamás, (Roccasecca, 1225. január 28. – Fossanova, 1274. március 7.) olasz teológus, skolasztikus filozófus, Domonkos-rendi szerzetes, a keresztény misztika egyik képviselője.

Új!!: Igazság (filozófia) és Aquinói Szent Tamás · Többet látni »

Arisztotelész

Arisztotelész (ógörögül); (Sztageira, i. e. 384 – Khalkísz, i. e. 322. március 7.) görög tudós és filozófus, a modern európai tudomány atyja és előfutára.

Új!!: Igazság (filozófia) és Arisztotelész · Többet látni »

Arthur Schopenhauer

Arthur Schopenhauer (Danzig, 1788. február 22. – Frankfurt am Main, 1860. szeptember 21.) német metafizikus, aki ismertségét főként A világ mint akarat és képzet (Die Welt als Wille und Vorstellung) című fő művének és a maró hangulatú esszéinek köszönhette.

Új!!: Igazság (filozófia) és Arthur Schopenhauer · Többet látni »

Ateizmus

Újtestamentumban egy korai, 4. századból származó papiruszon (Pál levele az epheszosziakhoz (2:12) ''„Ti abban az időben Krisztus nélkül éltetek, Izráel közösségétől elkülönítve, és mint az ígéret szövetségein kívül álló idegenek, reménység nélkül és '''Isten nélkül éltetek''' a világban.”'') Az ateizmus az isten, istenek vagy más természetfeletti lények létezésébe vetett hitet elutasító eszmei irányzatok csoportja.

Új!!: Igazság (filozófia) és Ateizmus · Többet látni »

Ádám és Éva

A Biblia, valamint a Korán szerint Ádám és Éva voltak az első emberpár, akiket Isten teremtett.

Új!!: Igazság (filozófia) és Ádám és Éva · Többet látni »

Ítéletlogika

Az ítéletlogika vagy ítéletkalkulus a formális logika azon ága, mely az egyértelműen igaz vagy hamis kijelentő mondatokkal, az ítéletekkel vagy – más szóhasználattal – kijelentésekkel foglalkozik.

Új!!: Igazság (filozófia) és Ítéletlogika · Többet látni »

Édenkert

Az Édenkert.(Limbourg fivérek: Les Très Riches Heures kódex, 15. század) Így képzelte el az Édenkertet Hieronymus Bosch Id. Jan Brueghel Édenkert-víziója Giovanni di Paolo: Kiűzetés a Paradicsomból Az Édenkert vagy Paradicsom (más nevein Éden, Paradicsomkert, héber nyelven: גן עדן, Gán-'Éden) azon vidék neve, ahol a héber Biblia (Ószövetség) elbeszélése szerint az első emberpár, Ádám és Éva lakott a bűnbeesés előtt.

Új!!: Igazság (filozófia) és Édenkert · Többet látni »

BASIC

A BASIC (Beginner's All-purpose Symbolic Instruction Code) általános célú programozási nyelvet 1964-ben készítette Kemény János és Thomas Kurtz a Dartmouth College-ben, oktatási céllal.

Új!!: Igazság (filozófia) és BASIC · Többet látni »

Bűn

Hieronymus Bosch: A hét főbűn és a négy utolsó dolog A bűn filozófiai-erkölcsi fogalom, amely valamely erkölcsi előírás megszegését („a bűn elkövetése”) vagy az erkölcsi előírás megszegésével felálló állapotot („a bűnben élés”) jelöli, gyakran vallásos szövegkörnyezetben használt.

Új!!: Igazság (filozófia) és Bűn · Többet látni »

Bertrand Russell

Bertrand Russell (Ravenscroft (Monmouthshire), Wales, 1872. május 18. – Penrhyndeudraeth, Wales, 1970. február 2.) angol matematikus, logikatudós, filozófus és szociológus, Kingston III.

Új!!: Igazság (filozófia) és Bertrand Russell · Többet látni »

Bolyai János

Bolyai János (Kolozsvár, 1802. december 15. – Marosvásárhely, 1860. január 27.) magyar matematikus és hadmérnök.

Új!!: Igazság (filozófia) és Bolyai János · Többet látni »

Buda (városrész)

Buda Budapest Dunától nyugatra eső dombos, hegyvidékes része, annak összefoglaló elnevezése, olykor ideértve Óbudát is.

Új!!: Igazság (filozófia) és Buda (városrész) · Többet látni »

Civilizáció

A Hold Piramis Teotihuacán városában, Mexikóban. Ekkora méretű építmény csak a civilizációkra jellemző társadalmi szervezettséggel készülhetett. A civilizáció a (mindenkori) társadalomfejlődés, illetve az anyagi műveltség legmagasabb foka, melyben a társadalmi-gazdasági alakulat, igényeinek megfelelően, szelektíven és módosítva magába olvasztja a korábbi korok eredményeit, tökéletesíti és továbbfejleszti őket.

Új!!: Igazság (filozófia) és Civilizáció · Többet látni »

Daniel Clement Dennett

Daniel Clement Dennett (Boston, 1942. március 28. –) amerikai filozófus és ateista gondolkodó.

Új!!: Igazság (filozófia) és Daniel Clement Dennett · Többet látni »

David Hilbert

David Hilbert (Königsberg, Poroszország, 1862. január 23. – Göttingen, Németország, 1943. február 14.) német matematikus.

Új!!: Igazság (filozófia) és David Hilbert · Többet látni »

Démokritosz

Démokritosz (görög betűkkel: Δημόκριτος), (Abdéra, I. e. 470 és I. e. 460 között – Abdéra, I. e. 370 körül), ókori görög atomista filozófus, az antik materializmus kiemelkedő képviselője.

Új!!: Igazság (filozófia) és Démokritosz · Többet látni »

Dedukció

Dedukció vagy levezetés, bizonyítás logikai fogalom.

Új!!: Igazság (filozófia) és Dedukció · Többet látni »

Egzisztencializmus

Az egzisztencializmus egy modern polgári idealista filozófiai és irodalmi irányzat, kezdetét egyesek Martin Heidegger Lét és idő című művének megjelenésétől (1927) számítják, mások már Søren Aabye Kierkegaard Vagy-vagy című művétől.

Új!!: Igazság (filozófia) és Egzisztencializmus · Többet látni »

Elmosódott halmazok logikája

Az elmosódott halmazok logikája (angolul: fuzzy logic) a többértékű logikai szemantikák egyike.

Új!!: Igazság (filozófia) és Elmosódott halmazok logikája · Többet látni »

Elsőrendű logika

Az elsőrendű logika a matematikai logikának az elsőrendű nyelvekkel foglalkozó ága.

Új!!: Igazság (filozófia) és Elsőrendű logika · Többet látni »

Epheszoszi Hérakleitosz

Epheszoszi Hérakleitosz (kb. Kr. e. 535 – Kr. e. 475), (görögül: Ἡράκλειτος ὁ Ἐφέσιος) az Égei-tenger partján található Epheszoszban született preszókratikus filozófus.

Új!!: Igazság (filozófia) és Epheszoszi Hérakleitosz · Többet látni »

Eukleidész (matematikus)

Alexandriai Eukleidész (görög betűkkel: Εὐκλείδης; régiesen: Euklidész; i. e. 300 körül született) görög matematikus, akit később a geometria atyjaként is emlegettek.

Új!!: Igazság (filozófia) és Eukleidész (matematikus) · Többet látni »

Evolúció

Az élővilág evolúciója azt jelenti, hogy az élővilág összetétele folyamatosan változik, a fajok folyamatosan átalakulnak, új fajok keletkeznek és halnak ki.

Új!!: Igazság (filozófia) és Evolúció · Többet látni »

Felvilágosodás

A felvilágosodás a 18. század eszmeáramlatát jelöli a nyugati filozófiában, illetve világnézeteinek mozgalmát és a kort amelyben lejátszódott.

Új!!: Igazság (filozófia) és Felvilágosodás · Többet látni »

Fenomenológia

A fenomenológia szubjektív idealista filozófiai irányzat, amelyet Edmund Husserl alapított és amely nagy hatással volt a 20.

Új!!: Igazság (filozófia) és Fenomenológia · Többet látni »

Filozófia

Raffaello Sanzio: ''Az athéni iskola'' (1509. Vatikán, Stanza della Segnatura) 20 neves ókori filozófus (J.W. Cook metszete, 1825) A filozófia, régebben magyarítva bölcselet a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó tudományág.

Új!!: Igazság (filozófia) és Filozófia · Többet látni »

Fogalom

A fogalmak dolgok, tárgyak, személyek tulajdonságai, közöttük fennálló vélt vagy valós kapcsolatok, összefüggések (relációk).

Új!!: Igazság (filozófia) és Fogalom · Többet látni »

Galileo Galilei

Galileo Galilei (Pisa, 1564. február 15. – Arcetri, 1642. január 8.) itáliai fizikus, csillagász, matematikus, természettudós.

Új!!: Igazság (filozófia) és Galileo Galilei · Többet látni »

Geometria

Geometria tanítása a középkori Franciaországban (1300-as évek eleje) Cyclopaediában.'' A geometria vagy mértan a matematika térbeli törvényszerűségek, összefüggések leírásából kialakult ága, melynek a tér mennyiségi viszonyainak leírása még ma is fontos alkalmazása.

Új!!: Igazság (filozófia) és Geometria · Többet látni »

Georg Cantor

right Georg Ferdinand Ludwig Philipp Cantor (1845. március 3. – 1918. január 6.) matematikus.

Új!!: Igazság (filozófia) és Georg Cantor · Többet látni »

Georg Friedrich Bernhard Riemann

Georg Friedrich Bernhard Riemann (Breselenz, 1826. szeptember 17. – Selasca, 1866. július 20.) német matematikus, aki rövid élete ellenére úttörő munkát végzett a matematikai analízis, differenciálgeometria, matematikai fizika és analitikus számelmélet területén.

Új!!: Igazság (filozófia) és Georg Friedrich Bernhard Riemann · Többet látni »

George Berkeley

George Berkeley (Kilkrin, Írország, 1685. március 12. – Oxford, 1753. január 14.) brit empirista filozófus, teológus és püspök.

Új!!: Igazság (filozófia) és George Berkeley · Többet látni »

Gottfried Wilhelm Leibniz

Gottfried Wilhelm Leibniz (Lipcse, 1646. július 1. – Hannover, 1716. november 14.) német polihisztor: jogász, diplomata, történész, matematikus, fizikus és filozófus.

Új!!: Igazság (filozófia) és Gottfried Wilhelm Leibniz · Többet látni »

Gottlob Frege

Friedrich Ludwig Gottlob Frege (Wismar, Mecklenburg-Schwerin, 1848. november 8. – Bad Kleinen, 1925. július 26.) német matematikus, logikatudós, filozófus, a modern matematikai logika és analitikus filozófia megalapítója, művelője.

Új!!: Igazság (filozófia) és Gottlob Frege · Többet látni »

Halmazelmélet

A halmazelmélet - a matematikai logikával együtt - a matematika legalapvetőbb tudományága, mely a halmaz fogalmát tanulmányozza.

Új!!: Igazság (filozófia) és Halmazelmélet · Többet látni »

Húrelmélet

Az anyag különböző szinteken, egészen a feltételezett húrok szintjéig.'''Magyarázat''' 1 Anyag, 2 Molekulaszerkezet (atomok), 3 Atom (proton, neutron, elektron), 4 Elektron, 5 Kvark, 6 Húr A húrelmélet és az M-elmélet két egymásra épülő részecskefizikai modell, mely a részecskéket nem pontszerű, hanem kiterjedt objektumokként kezeli (húrok, membránok).

Új!!: Igazság (filozófia) és Húrelmélet · Többet látni »

Henry David Thoreau

Henry David Thoreau (USA, Massachusetts, Concord, 1817. július 12. – 1862. május 6.) amerikai író, filozófus.

Új!!: Igazság (filozófia) és Henry David Thoreau · Többet látni »

I. e. 475

Nincs leírás.

Új!!: Igazság (filozófia) és I. e. 475 · Többet látni »

I. e. 535

Nincs leírás.

Új!!: Igazság (filozófia) és I. e. 535 · Többet látni »

Idealizmus

Konfuciusz Platón Hegel Az idealizmus a léttel szemben a tudat elsőbbségét hirdető filozófiai irányzat.

Új!!: Igazság (filozófia) és Idealizmus · Többet látni »

Immanuel Kant

Immanuel Kant (Königsberg, 1724. április 22. – Königsberg, 1804. február 12.) német filozófus, a német idealizmus megteremtője, a königsbergi egyetem professzora volt.

Új!!: Igazság (filozófia) és Immanuel Kant · Többet látni »

Ind filozófia

Hindu szimbólum Az indiai filozófiának – ez a filozófia általában vallásos irányultságú, a filozófusok egyben szent emberek is – nincsen tulajdonképpeni története: csak a „szent írások" történetéről beszélhetünk.

Új!!: Igazság (filozófia) és Ind filozófia · Többet látni »

Indukció (tudományfilozófia)

A tudományfilozófiában az indukció a megismerés, a gondolkodás egyik legtöbbet tanulmányozott területe.

Új!!: Igazság (filozófia) és Indukció (tudományfilozófia) · Többet látni »

Ismeretelmélet

Az ismeretelmélet (más néven episztemológia (episztémé.

Új!!: Igazság (filozófia) és Ismeretelmélet · Többet látni »

Isten

Isten fogalma azon természetfeletti lényt jelenti, aki a világegyetemet teremtette, és/vagy annak működését, történéseit irányítja vagy ellenőrzi.

Új!!: Igazság (filozófia) és Isten · Többet látni »

Iustitia

Iustitia (erasmida átírással Justicia) az igazság, igazságszolgáltatás) az erkölcsi erő istennője a római mitológiában.

Új!!: Igazság (filozófia) és Iustitia · Többet látni »

James

A James Karácsony János második albuma, mely a 3T PolyGram kiadásában jelent meg 1996-ban.

Új!!: Igazság (filozófia) és James · Többet látni »

János-hegy

A János-hegy a Budai-hegység negyedik legmagasabb csúcsa (a Nagy-Kopasz, Kutya-hegy és Nagy-Szénás után), egyben Budapest legmagasabb pontja és egyik legismertebb kilátóhelye.

Új!!: Igazság (filozófia) és János-hegy · Többet látni »

Jézus

Názáreti Jézus vagy Jézus Krisztus, gyakran csak Jézus, héberül: יהשוה (Betlehem, i. e. 4 körül – Jeruzsálem, i. sz. 30–33 körül) a kereszténység alapítója, az iszlám egyik kulcsfontosságú alakja.

Új!!: Igazság (filozófia) és Jézus · Többet látni »

Jób könyve

thumb Jób könyve (rövidítve: Jób) (Ijjóv, Iev) a Biblia egyik protokanonikus ószövetségi irata, a zsidó bölcsességi irodalom kiemelkedő alkotása, amely legkésőbb Kr. e. 5. és 3. század között keletkezett.

Új!!: Igazság (filozófia) és Jób könyve · Többet látni »

Jean-Paul Sartre

Jean-Paul Sartre (teljes nevén Jean-Paul Charles Aymard Sartre; Párizs, 1905. június 21. – Párizs, 1980. április 15.) francia dráma- és regényíró, irodalomkritikus, politikai aktivista, valamint az ateista egzisztencializmus képviselőjeként a 20. századi francia filozófia vezéralakja.

Új!!: Igazság (filozófia) és Jean-Paul Sartre · Többet látni »

Jog

mérleget tart, ez jelenti a jogi eljárásban részt vevő felek azonos jogait, azt, hogy a jog előtt mindenki egyenlő. A jog kifejezést mind a jogtudományban, mind a köznyelvben több értelemben használjuk, épp ezért sokféle jog meghatározással találkozhatunk.

Új!!: Igazság (filozófia) és Jog · Többet látni »

Karl Jaspers

Karl Theodor Jaspers (Oldenburg, 1883. február 23. – Bázel, 1969. február 26.) német filozófus és pszichiáter volt.

Új!!: Igazság (filozófia) és Karl Jaspers · Többet látni »

Karl Popper

Sir Karl Raimund Popper (Bécs, 1902. július 28. – London, 1994. szeptember 17.) osztrák származású angol-zsidó filozófus.

Új!!: Igazság (filozófia) és Karl Popper · Többet látni »

Kékes

A Kékes Magyarország legmagasabb hegye.

Új!!: Igazság (filozófia) és Kékes · Többet látni »

Kína

A Kínai Népköztársaság, ismertebb nevén csak Kína (egyszerűsített kínai írásmóddal 中华人民共和国(中国), pinjin: Zhōnghuá Rénmín Gónghéguó (Zhōngguó), magyaros átírásban: Csunghua Zsenmin Kunghokuo (Csungkuo)) Kelet-Ázsia legnagyobb országa, amely egyben túlmutat régióján, mivel mind Közép-Ázsiában, mind a tengeren vannak területei.

Új!!: Igazság (filozófia) és Kína · Többet látni »

Kulturális forradalom

A kínai kulturális forradalom, teljes hivatalos nevén Nagy Proletár Kulturális Forradalom (kínai nyelven 无产阶级文化大革命, vagy röviden 文革, pinjin, hangsúlyjelekkel: wéngé) a kínai kommunista vezetésen belüli, által kezdeményezett hatalmi harc volt 1966 és 1976 között, ami a bürokrácia elleni harc jegyében elsősorban a Kínai Kommunista Párt addigi intézményei, szervezete, funkcionáriusai ellen irányult.

Új!!: Igazság (filozófia) és Kulturális forradalom · Többet látni »

Kurt Gödel

Kurt Gödel (Brünn, 1906. április 28. – Princeton, USA, 1978. január 14.) világhírű osztrák matematikus, logikus és tudományfilozófus.

Új!!: Igazság (filozófia) és Kurt Gödel · Többet látni »

Logika

Gregor Reisch, Typus logicae, ''Margarita Philosophica'', 1503/08(?). A logika alapszituációját ábrázoló metszet. Az ''igazság'' és a ''hamisság'' mint vadászebek hajszolják a nyúl képében menekülő következtetési problémát. A vadász fegyverei a helyes következtetési szabályok, a szillogizmusok. A logika az érvényes következtetések és bizonyítások, illetve az ezzel összefüggő filozófiai, matematikai, nyelvészeti és tudományos módszertani kérdések tudománya.

Új!!: Igazság (filozófia) és Logika · Többet látni »

Ludwig Wittgenstein

Ludwig Josef Johann Wittgenstein (IPA) (Bécs, 1889. április 26. – Cambridge, 1951. április 29.) osztrák filozófus, a huszadik század egyik legnagyobb hatású gondolkodója, jelentősen hozzájárult a logika, a matematikafilozófia és a nyelvfilozófia fejlődéséhez.

Új!!: Igazság (filozófia) és Ludwig Wittgenstein · Többet látni »

Magyar nyelv

A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.

Új!!: Igazság (filozófia) és Magyar nyelv · Többet látni »

Mao Ce-tung

Mao Ce-tung (egyszerűsített kínai: 毛泽东; hagyományos kínai: 毛澤東; pinjin: Máo Zédōng) (Kína, 1893. december 26. – Peking, 1976. szeptember 9.) kínai forradalmár, politikus, költő, kommunista vezér, a Kínai Népköztársaság teljhatalmú vezetője annak megalapításától haláláig (1949–1976).

Új!!: Igazság (filozófia) és Mao Ce-tung · Többet látni »

Matematika

Pszeudoszféra Marosvásárhelyen, a Bolyai téren Euklidész: ''Elemek'' c. híres geometria-tankönyvéhez (Franciaország, XIV. szd. első évtizedei) A matematika, tárgyát és módszereit tekintve, sajátos tudomány, mely részben a többi tudomány által vizsgált, részben pedig a matematika „belső” fejlődéséből adódóan létrejött (felfedezett, ill. feltalált) rendszereket, struktúrákat, azok absztrakt, közösen meglévő tulajdonságait vizsgálja.

Új!!: Igazság (filozófia) és Matematika · Többet látni »

Materializmus

Lao-ce Démokritosz Denis Diderot Ludwig Feuerbach A materializmus filozófiai irányzat, amely a filozófia alapkérdésében abból indul ki, hogy az anyag, a természeti-társadalmi objektív lét, a létező valóság az elsődleges.

Új!!: Igazság (filozófia) és Materializmus · Többet látni »

Maurice Merleau-Ponty

Maurice Merleau-Ponty (Rochefort-sur-Mer, 1908. március 14. – Párizs, 1961. május 4.) francia fenomenológus, akire főleg Edmund Husserl és Martin Heidegger filozófiája volt nagy hatással (ide sorolhatjuk még Descartes, Kant, Hegel, Kierkegaard, Nietzsche, Bergson írásait).

Új!!: Igazság (filozófia) és Maurice Merleau-Ponty · Többet látni »

Moritz Schlick

Moritz Schlick (Berlin, 1882. április 14. – Bécs, 1936. június 22.) filozófus, az ún.

Új!!: Igazság (filozófia) és Moritz Schlick · Többet látni »

Nikolausz Kopernikusz

„Ki ne csodálhatná minden dolgok alkotómesterét, akiben nyugszik a legfőbb boldogság és minden jó” – (Kopernikusz) Nikolausz Kopernikusz, (Toruń, 1473. február 19. – Frombork, 1543. május 24.) lengyel csillagász.

Új!!: Igazság (filozófia) és Nikolausz Kopernikusz · Többet látni »

Nominalizmus

A nominalizmus (a latin nomen (név) szóból származik), középkori filozófiai irányzat, amely az általános fogalmakat csupán az egyedi tárgyak neveinek tekintette.

Új!!: Igazság (filozófia) és Nominalizmus · Többet látni »

Nyikolaj Ivanovics Lobacsevszkij

Nyikolaj Lobacsevszkij Nyikolaj Ivanovics Lobacsevszkij (Николaй Ивaнович Лобачeвский) (Nyizsnyij Novgorod, 1792. december 1. – Kazán, 1856. február 24.) kiemelkedő orosz matematikus, aki Bolyai Jánossal egyidőben, de tőle függetlenül, a nemeuklideszi geometria egyik megteremtője.

Új!!: Igazság (filozófia) és Nyikolaj Ivanovics Lobacsevszkij · Többet látni »

Paradoxon

Paradoxon alatt állítások olyan halmazát értjük, amelyek ellentmondásra vezetnek, vagy a józan észnek ellentmondó következtetés vonható le belőlük.

Új!!: Igazság (filozófia) és Paradoxon · Többet látni »

Pest (történelmi település)

Buda ostromakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel sziget északi fele A Római Birodalom határa a Duna keleti oldalán Contra-Aquincum erődjénél volt, amelynek néhány feltárt falmaradványa ma is látható a mai budapesti Március 15.

Új!!: Igazság (filozófia) és Pest (történelmi település) · Többet látni »

Philip K. Dick

m³ Philip Kindred Dick (Chicago, 1928. december 16. – Santa Ana, 1982. március 2.) amerikai sci-fi író, aki a műfajt alapjaiban változtatta meg.

Új!!: Igazság (filozófia) és Philip K. Dick · Többet látni »

Platón

Platón (görögül: Πλάτων), (régiesen Plátó, eredetileg: Arisztoklész; Kr. e. 427. május 7.Pecz, i. m.,, Athén vagy Aigina – Kr. e. 347, Athén), ókori görög filozófus, iskolaalapító.

Új!!: Igazság (filozófia) és Platón · Többet látni »

Pluto (törpebolygó)

Charonnal, jobb oldalon az ilyen távolságban már csak halványan pislákoló Nappal '' A Hubble űrtávcső felvétele, mely a kis holdak felfedezését jelentette A Pluto (régebben Plútó bolygó) plutoida törpebolygó.

Új!!: Igazság (filozófia) és Pluto (törpebolygó) · Többet látni »

Posztmodern

A posztmodern a modernizmus utáni korszak megnevezése, amelyet nagyjából az 1960-as évek végétől használnak.

Új!!: Igazság (filozófia) és Posztmodern · Többet látni »

Pragmatizmus

A pragmatizmus amerikai eredetű filozófiai irányzat, mely szerint egy elmélet igazsága vagy helyessége annak gyakorlati működőképességében és eredményességében nyilvánul meg.

Új!!: Igazság (filozófia) és Pragmatizmus · Többet látni »

Pszichiátria

A pszichiátria (a görög ψυχιατρική, pszihiátrikí – a lelki betegségek tudománya, psziché – a lélek/szellem és iatrós – az orvos) egy hármas jelentésréteggel rendelkező fogalom.

Új!!: Igazság (filozófia) és Pszichiátria · Többet látni »

Quintus Pontius Pilatus

Munkácsy Mihály: ''Krisztus Pilátus előtt'' (1881) Quintus Pontius Pilatus, magyarosan gyakran Poncius Pilátus 26–36 között Tiberius császár procuratori rangú helytartója volt Iudaea provinciában.

Új!!: Igazság (filozófia) és Quintus Pontius Pilatus · Többet látni »

Relativizmus

A relativizmus (a latin relativus szóból, jelentése viszonylagos).

Új!!: Igazság (filozófia) és Relativizmus · Többet látni »

René Descartes

René Descartes (ejtsd: röné dékárt), latinosított nevén Renatus Cartesius (La Haye (ma Descartes), Touraine, Franciaország, 1596. március 31. – Stockholm, 1650. február 11.) francia filozófus, természetkutató és matematikus.

Új!!: Igazság (filozófia) és René Descartes · Többet látni »

Rendszerdinamika

A rendszerdinamika a körülöttünk lévő világ tanulmányozásának egy módszere.

Új!!: Igazság (filozófia) és Rendszerdinamika · Többet látni »

Samuel Taylor Coleridge

Samuel Taylor Coleridge (Ottery St. Mary, Devon megye, 1772. október 21. – 1834. július 25.) angol költő, kritikus, és filozófus.

Új!!: Igazság (filozófia) és Samuel Taylor Coleridge · Többet látni »

Skizofrénia

A skizofrénia, szkizofrénia vagy hasadásos elmezavar olyan kóros mentális állapot, amelyet a mentális folyamatok összeomlása, a gondolatok, érzések és cselekedetek közötti összhang felbomlása, rossz érzelmi alkalmazkodás, érzékcsalódások és téveszmék jellemeznek.

Új!!: Igazság (filozófia) és Skizofrénia · Többet látni »

Szakértői rendszer

Szakértői rendszernek (expert system) vagy más néven tudásalapú rendszernek olyan rendszert nevezünk, amely tartalmaz szakértő ember/munkavállaló által birtokolt feladat-specifikus tudást és analitikus képességet, melyek nélkül az adott feladat nem valósítható meg.

Új!!: Igazság (filozófia) és Szakértői rendszer · Többet látni »

Szatja

A szatja (szanszkrit: सत्य, átírva: szatjá, nyugati átírás: satya) jelentése: eredeti, igaz, igazság stb.

Új!!: Igazság (filozófia) és Szatja · Többet látni »

Szépség

268x268px A szépség olyan jellemzője a személyeknek, tárgyaknak vagy elképzeléseknek, amely miatt a puszta megfigyelés során örömöt tapasztalhatunk.

Új!!: Igazság (filozófia) és Szépség · Többet látni »

Szókratész

Szókratész, (Alópeké démosz, ókori Görögország, i. e. 469 eleje – Athén, i. e. 399 májusa) ókori görög filozófus.

Új!!: Igazság (filozófia) és Szókratész · Többet látni »

Thomas Kuhn

Thomas Samuel Kuhn (Cincinnati, Ohio, 1922. július 18. – Cambridge, Massachusetts, 1996. június 17.) amerikai tudománytörténész és a tudományok filozófusa volt, akinek vitatott 1962-es könyve, A tudományos forradalmak szerkezete, rendkívül befolyásos volt mind akadémiai (irányító jellegű tudományos intézményi), mind azon kívüli körökben.

Új!!: Igazság (filozófia) és Thomas Kuhn · Többet látni »

Tudomány

A tudomány a bennünket körülvevő világ megismerésére irányuló tevékenység és az ezen tevékenység során szerzett igazolt (tesztelt vagy bizonyított) ismeretek gondolati rendszere.

Új!!: Igazság (filozófia) és Tudomány · Többet látni »

Valóság

A valóság a tudatunktól függetlenül létező dolgok összessége: minden, ami létezik; tágabb értelemben pedig minden, ami valaha létezett és minden, ami jelenleg is létezik.

Új!!: Igazság (filozófia) és Valóság · Többet látni »

Vallás

A vallás olyan egyetemes és átfogó fogalom, amelyre nehezen adható meghatározás: „élményszerű találkozás a szenttel és a szenttől meghatározott ember válasz-cselekménye.” (Gustav Mensching, 1959) vagy másképpen: „szellemi lényekbe vetett hit” (Edward Burnett Tylor, 1871).

Új!!: Igazság (filozófia) és Vallás · Többet látni »

Willard van Orman Quine

Willard van Orman Quine (Ohio, Akron, 1908. június 25. – Massachusetts, Boston, 2000. december 25.) amerikai filozófus, logikus, nevéhez fűződik több olyan híres elmélet a nyelvfilozófia területéről, mint például a Duhem–Quine-tézis, a radikális fordítás elmélete, vagy a referencia problémája, azaz a Quine-paradoxon.

Új!!: Igazság (filozófia) és Willard van Orman Quine · Többet látni »

William Shakespeare

William Shakespeare (1564. április 26. (keresztelő) – 1616. április 23.) angol drámaíró, költő, színész.

Új!!: Igazság (filozófia) és William Shakespeare · Többet látni »

1225

Nincs leírás.

Új!!: Igazság (filozófia) és 1225 · Többet látni »

1274

Nincs leírás.

Új!!: Igazság (filozófia) és 1274 · Többet látni »

1473

Nincs leírás.

Új!!: Igazság (filozófia) és 1473 · Többet látni »

1543

Nincs leírás.

Új!!: Igazság (filozófia) és 1543 · Többet látni »

1564

Nincs leírás.

Új!!: Igazság (filozófia) és 1564 · Többet látni »

1642

Nincs leírás.

Új!!: Igazság (filozófia) és 1642 · Többet látni »

1646

Nincs leírás.

Új!!: Igazság (filozófia) és 1646 · Többet látni »

1716

Nincs leírás.

Új!!: Igazság (filozófia) és 1716 · Többet látni »

1743

Nincs leírás.

Új!!: Igazság (filozófia) és 1743 · Többet látni »

1777

Nincs leírás.

Új!!: Igazság (filozófia) és 1777 · Többet látni »

1802

Nincs leírás.

Új!!: Igazság (filozófia) és 1802 · Többet látni »

1817

Nincs leírás.

Új!!: Igazság (filozófia) és 1817 · Többet látni »

1855

Nincs leírás.

Új!!: Igazság (filozófia) és 1855 · Többet látni »

1860

Nincs leírás.

Új!!: Igazság (filozófia) és 1860 · Többet látni »

1862

Nincs leírás.

Új!!: Igazság (filozófia) és 1862 · Többet látni »

1922

Nincs leírás.

Új!!: Igazság (filozófia) és 1922 · Többet látni »

1996

Nincs leírás.

Új!!: Igazság (filozófia) és 1996 · Többet látni »

20. század

Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek A 20.

Új!!: Igazság (filozófia) és 20. század · Többet látni »

21. század

Évtizedek: 2000-es évek – 2010-es évek – 2020-as évek – 2030-as évek – 2040-es évek – 2050-es évek – 2060-as évek – 2070-es évek – 2080-as évek – 2090-es évek ---- A 21.

Új!!: Igazság (filozófia) és 21. század · Többet látni »

300

Nincs leírás.

Új!!: Igazság (filozófia) és 300 · Többet látni »

Átirányítja itt:

Igaz, Igazság, .

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »