Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
116 kapcsolatok: Abszolút fényesség, Akkréciós korong, Androméda-galaxis, Antares, Arisztotelészi világkép, Atommag, Ősrobbanás, Béta-bomlás, Betelgeuze, Bika csillagkép, Bioszféra, Centrifugális erő, Chandra űrtávcső, Chandrasekhar-határ, Csillag, Csillagászat, Csillagközi gáz, Csillagkeletkezés, Csillagontó-galaxis, Csillagpopulációk, Csillagtérkép, December 13., Farkas csillagkép, Fénysebesség, Föld, Fehér törpe, Fekete lyuk, Fizikai Szemle, Fritz Zwicky, Galaxis, Gamma-kitörés, Gamma-sugárzás, Gravitáció, Gravitációs összeomlás, Hélium, Hidrogén, Hold, Hubble űrtávcső, Hubble-állandó, I. populációs csillag, Ia típusú szupernóva, IAU, II típusú szupernóva, II. populációs csillag, III. populációs csillag, Január 13., Johannes Kepler, Joule, Kalifornium, Kettőscsillag, ..., Kobalt, Latin nyelv, Látható fény, Lítium, Luminozitás, Magfúzió, Magnetár, Magyar Csillagászati Egyesület, Március 6., Nagy Magellán-felhő, Nap, Naprendszer, Naptömeg, NASA, Nóva, Neutron, Nikkel, Nukleáris fegyver, Nukleoszintézis, Oxigén, Plutónium, Proton, Pulzár, Radioaktív bomlás, Radioaktív izotóp, Rák-köd, Ró Cassiopeiae, SN 1006, SN 1054, SN 1987A, Spica, Spirálgalaxis, Spitzer űrtávcső, Standard gyertya, Swift műhold, Szén, Színképelemzés, Szeptember 22., Sziklarajz, Szilícium, Szupernóva-maradvány, Szupernóvák listája, Távcső, Tejútrendszer, Tycho Brahe, Tycho de Brahe, Urán, Vas, Vörös óriás, Vöröseltolódás, Világegyetem, VY Canis Majoris, Wolf–Rayet-csillag, WR 104, 1000, 1054, 1572, 1604, 185, 1885, 1994, 20. század, 2004, 2006, 2007, 2008. Bővíteni index (66 több) »
Abszolút fényesség
Az abszolút fényesség (M) egy égitest fényessége meghatározott távolságból nézve, melyet magnitúdóban mérünk.
Új!!: Szupernóva és Abszolút fényesség · Többet látni »
Akkréciós korong
A fekete lyuk körül akkréciós korongot képez a körülötte keringő fősorozati csillagból (sárga) belé áramló anyag. Az akkréciós korongra merőlegesen, annak két oldalán poláris jetek alakulnak ki. (a kép illusztráció) Az akkréciós korong (vagy anyagbefogási korong) egy központi test körül keringő diffúz anyag (általában por, gáz vagy plazma) áramlása közben létrejövő szerkezet.
Új!!: Szupernóva és Akkréciós korong · Többet látni »
Androméda-galaxis
Az Androméda-galaxis vagy Androméda-köd (M31, NGC 224) egy spirálgalaxis az Andromeda csillagképben.
Új!!: Szupernóva és Androméda-galaxis · Többet látni »
Antares
Az Antares (α Scorpii) a Skorpió csillagkép legfényesebb csillaga, szuperóriás.
Új!!: Szupernóva és Antares · Többet látni »
Arisztotelészi világkép
#ÁTIRÁNYÍTÁS Arisztotelész természetfilozófiája.
Új!!: Szupernóva és Arisztotelészi világkép · Többet látni »
Atommag
A hélium-4 atom képi ábrázolása. A magban a két protont piros, a két neutront kék szín jelöli. Az ábra egymástól elkülönülten mutatja a részecskéket, a valóságban azonban a két proton a térben egymással átfedve, nagy valószínűséggel az atommag középpontjában található meg, és ugyanez igaz a neutronokra is, így mind a négy részecske pontosan ugyanazon a helyen fordul elő a legnagyobb valószínűséggel. A különálló részecskék klasszikus képe ezért nem tudja modellezni a nagyon kis atommagokban tapasztalt töltéseloszlást Az atomok tömegének legnagyobb része egy, az atom térfogatához képest igen kis méretű, pozitív töltésű atommagban koncentrálódik.
Új!!: Szupernóva és Atommag · Többet látni »
Ősrobbanás
Az ősrobbanás elmélete szerint a világegyetem kezdetben hihetetlenül sűrű volt. Az idő múlásával a tér tágul, és a csillagászati objektumok (például galaxisok) egyre távolabb kerülnek egymástól A kozmológiában az ősrobbanás (más néven „nagy bumm”, angolul „The Big Bang”) egy olyan tudományos elmélet, mely szerint a világegyetem egy rendkívül sűrű, forró állapotból fejlődött ki nagyjából 13,8 milliárd évvel ezelőtt.
Új!!: Szupernóva és Ősrobbanás · Többet látni »
Béta-bomlás
A magfizika – és általában véve a nukleáris tudományok – területén a β-bomlás a spontán atommag-átalakulások egyik fajtáját jelenti, mely a gyenge kölcsönhatás eredménye.
Új!!: Szupernóva és Béta-bomlás · Többet látni »
Betelgeuze
fénygörbéje A Betelgeuze (kiejtve: betelgeuze Válas Péter: 2004. április 22. (Hozzáférés: 2016. január 18.)) vagy α Orionis 548 fényév távolságban lévő félszabályos változócsillag.
Új!!: Szupernóva és Betelgeuze · Többet látni »
Bika csillagkép
A Bika csillagkép illusztrált ábrázolása A Bika (latin: Taurus, 15px) csillagkép egyike a 12 állatövi csillagképnek.
Új!!: Szupernóva és Bika csillagkép · Többet látni »
Bioszféra
AVHRR adatokból. A bioszféra a Föld kőzetburkának (litoszféra), vízburkának (hidroszféra), levegőburkának (atmoszféra) azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe.
Új!!: Szupernóva és Bioszféra · Többet látni »
Centrifugális erő
A centrifugális erő egy forgó rendszerben fellépő, sugárirányban kifelé irányuló (fiktív) tehetetlenségi erő, melynek nagysága: Vektori alakban: Vektoriális szorzással: ahol \vec a szögsebességvektor.
Új!!: Szupernóva és Centrifugális erő · Többet látni »
Chandra űrtávcső
A Chandra űrtávcső (angolul: Chandra X-Ray Observatory) röntgencsillagászati műhold, az amerikai Nagy obszervatóriumok sorozat harmadik tagja.
Új!!: Szupernóva és Chandra űrtávcső · Többet látni »
Chandrasekhar-határ
A Chandrasekhar-határ a fehér törpe csillagok maximális tömege, nagyjából 30 kg, 1,44 naptömeg.
Új!!: Szupernóva és Chandrasekhar-határ · Többet látni »
Csillag
date.
Új!!: Szupernóva és Csillag · Többet látni »
Csillagászat
A Hubble űrtávcső A csillagászat vagy latinosan asztronómia az emberiség egyik legrégebbi tudományága.
Új!!: Szupernóva és Csillagászat · Többet látni »
Csillagközi gáz
#ÁTIRÁNYÍTÁS Csillagközi anyag.
Új!!: Szupernóva és Csillagközi gáz · Többet látni »
Csillagkeletkezés
A Hubble felvétele az S106 csillagképződési régióról A csillagkeletkezés az a folyamat, melynek során a csillagközi gázfelhőkben, elsősorban a gravitáció összehúzó hatására csillagok jönnek létre.
Új!!: Szupernóva és Csillagkeletkezés · Többet látni »
Csillagontó-galaxis
ütköző galaxis. A galaxisok középpontjában viharos csillagkeletkezés zajlik. A Hubble űrtávcső felvétele, a látható fény tartományában A Messier 82 szabálytalan galaxis a Nagy Medve csillagképben az egyik legismertebb csillagontó-galaxis. A Hubble űrtávcső felvételén a kékesfehér galaxis síkjára merőlegesen kifújt, vörösesen fénylő gázanyag Az NGC 1569 szabálytalan galaxis központi vidéke, fiatal, kék csillagokkal és vörösen fénylő csillagközi hidrogénfelhőkkel A csillagontó-galaxis (vagy más néven csillagvihar-galaxis) olyan galaxis, melyben a csillagkeletkezés üteme az az átlagosnál nagyságrendekkel nagyobb.
Új!!: Szupernóva és Csillagontó-galaxis · Többet látni »
Csillagpopulációk
Fejlettségük és spektrális tulajdonságaik alapján a csillagokat különböző csillagpopulációkba soroljuk.
Új!!: Szupernóva és Csillagpopulációk · Többet látni »
Csillagtérkép
''Al Sufi csillagászati atlasza A csillagtérképek (égbolt-térképek, csillagatlaszok) olyan térképek, melyek az égbolton látható csillagokat és egyéb objektumokat (csillaghalmazok, galaxisok, ködök, a Tejút stb.) ábrázolják.
Új!!: Szupernóva és Csillagtérkép · Többet látni »
December 13.
Névnapok: Luca, Otília + Éda, Edda, Elza, Enid, Kenese, Lúcia, Luciána, Odília, Oresztész, Tília, Via, Víta, Vitália.
Új!!: Szupernóva és December 13. · Többet látni »
Farkas csillagkép
A Kentaur és a Farkas csillagképek A ''Farkas csillagkép'' A Farkas (latin: Lupus) egy csillagkép.
Új!!: Szupernóva és Farkas csillagkép · Többet látni »
Fénysebesség
A napfénynek 8 perc és 17 másodperc kell, hogy megtegye a Nap és a Föld közötti átlagos távolságot A vákuumbeli fénysebesség az egyik alapvető fizikai állandó, az elektromágneses hullámok terjedési sebessége.
Új!!: Szupernóva és Fénysebesség · Többet látni »
Föld
A Föld a Naptól számított harmadik bolygó a Naprendszerben, ahol a legnagyobb átmérőjű, tömegű és sűrűségű Föld-típusú bolygó.
Új!!: Szupernóva és Föld · Többet látni »
Fehér törpe
A Csiga-köd központi csillaga tipikus fehér törpe A fehér törpe állapot a csillagfejlődés egyik, asztrofizikailag jól behatárolható, végső stádiuma.
Új!!: Szupernóva és Fehér törpe · Többet látni »
Fekete lyuk
plazmából álló akkréciós korong művészi ábrázolása. A kép közepén levő sötét gömb a fekete lyuk eseményhorizontja, ekörül kering az akkréciós korong. Az eseményhorizont pólusából kiinduló fényes nyúlványok mágneses erővonalak. (NASA) Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción HST felvételén 2019-ben az Eseményhorizont Távcső által készült kép a fekete lyuk árnyékáról A fekete lyuk a téridő olyan tartománya, ahonnan az erős gravitáció miatt semmi, még a fény sem tud távozni.
Új!!: Szupernóva és Fekete lyuk · Többet látni »
Fizikai Szemle
A Fizikai Szemle az Eötvös Loránd Fizikai Társulat havonta megjelenő szakfolyóirata.
Új!!: Szupernóva és Fizikai Szemle · Többet látni »
Fritz Zwicky
Fritz Zwicky (Várna, 1898. február 14. – Pasadena, 1974. február 8.) svájci csillagász, egyik kutatási területe az extragalaktikus csillagászat.
Új!!: Szupernóva és Fritz Zwicky · Többet látni »
Galaxis
Sculptor (szobrász) csillagképben. Korongjára ferdén látunk rá A Messier 104, a Sombrero-galaxis. A spirálgalaxisra az éléről látunk rá. A kép közepén végigfutó fekete sáv a galaxis korongjának síkjában összpontosuló csillagközi por, mely a látható fényt elnyeli. Nagyon jól látható, halvány derengésként a korong alatt és felett, a galaxis gömb alakú halója Ütköző spirálgalaxisok: NGC 2207 és IC 2163 A Messier 101 lapjáról látszó spirálgalaxis A galaxisok égitestek: csillagok, csillagközi gázok, por és a láthatatlan sötét anyag nagy kiterjedésű, gravitációsan kötött rendszerei.
Új!!: Szupernóva és Galaxis · Többet látni »
Gamma-kitörés
Fantáziakép egy gamma-kitörésről A gamma-kitörések (rövidítve: GRB, az angol gamma-ray burst-ből) látszólag véletlenszerű helyekről érkező gammafelvillanások, melyek 10-20 milliszekundumtól néhány percig tartanak, és gyakran követi őket utófénylés nagyobb hullámhosszokon (röntgen, ultraibolya, látható fény, infravörös és rádióhullám).
Új!!: Szupernóva és Gamma-kitörés · Többet látni »
Gamma-sugárzás
A gamma-sugárzás (jele γ), nagyfrekvenciájú elektromágneses sugárzás, melynek frekvenciája 1019 Hz feletti, illetve hullámhossza 20–30 pikométer alatti.
Új!!: Szupernóva és Gamma-sugárzás · Többet látni »
Gravitáció
Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción A gravitáció, más néven tömegvonzás egy kölcsönhatás, amely bármilyen két, tömeggel bíró test között fennáll, és a testek tömegközéppontjainak egymás felé ható gyorsulását okozza.
Új!!: Szupernóva és Gravitáció · Többet látni »
Gravitációs összeomlás
A gravitációs összeomlás (vagy gravitációs kollapszus) olyan asztrofizikai folyamat, melynek során egy csillag kifogy tüzelőanyagából, ennek következtében anyaga a saját gravitációja miatt a középpont felé összeomlik, átmérője akár atomnál is kisebb méretűre zsugorodik.
Új!!: Szupernóva és Gravitációs összeomlás · Többet látni »
Hélium
Hélium-neon lézer A hélium a periódusos rendszer második kémiai eleme, a legkisebb rendszámú nemesgáz.
Új!!: Szupernóva és Hélium · Többet látni »
Hidrogén
A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.
Új!!: Szupernóva és Hidrogén · Többet látni »
Hold
A Hold a Föld egyetlen holdja, a Naprendszer egyik óriásholdja.
Új!!: Szupernóva és Hold · Többet látni »
Hubble űrtávcső
A Hubble űrtávcső (angolul Hubble Space Telescope, HST) csillagászati műhold, az amerikai Nagy obszervatóriumok sorozat első tagja, mely közeli infravörös, látható fény és ultraibolya tartományban végez észleléseket.
Új!!: Szupernóva és Hubble űrtávcső · Többet látni »
Hubble-állandó
#ÁTIRÁNYÍTÁS Hubble–Lemaître-törvény.
Új!!: Szupernóva és Hubble-állandó · Többet látni »
I. populációs csillag
#ÁTIRÁNYÍTÁS Csillagpopulációk.
Új!!: Szupernóva és I. populációs csillag · Többet látni »
Ia típusú szupernóva
légköréből. A fehér törpe felé áramló anyag akkréciós korongot képez, majd folyamatosan gyorsulva zuhan a fehér törpére. Amikor a fehér törpe tömege eléri a Chandrasekhar-határt, fellángol a szupernóva. date.
Új!!: Szupernóva és Ia típusú szupernóva · Többet látni »
IAU
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nemzetközi Csillagászati Unió.
Új!!: Szupernóva és IAU · Többet látni »
II típusú szupernóva
date.
Új!!: Szupernóva és II típusú szupernóva · Többet látni »
II. populációs csillag
#ÁTIRÁNYÍTÁS Csillagpopulációk.
Új!!: Szupernóva és II. populációs csillag · Többet látni »
III. populációs csillag
#ÁTIRÁNYÍTÁS Csillagpopulációk.
Új!!: Szupernóva és III. populációs csillag · Többet látni »
Január 13.
Névnapok: Veronika + Csongor, Gotfrid, Hilmár, Hirám, Ivett, Ivetta, Judit, Jutka, Vera, Veron, Verona, Veronka, Vidor, Yvett, Zonga, Zongor.
Új!!: Szupernóva és Január 13. · Többet látni »
Johannes Kepler
Johannes Kepler Johannes Kepler arcképe, rézmetszet Kepler korai Naprendszer-modellje A Kepler által megfigyelt szupernóva az SN 1604 maradványa a Hubble-űrtávcső és a Chandra képeiből összeállítva A Kepler által készített Tabulae Rudolfinae világtérképe Kepler lakóháza Regensburgban, ma múzeum Johannes Kepler (magyarul ismert Kepler János néven is, Weil der Stadt, 1571. december 27. – Regensburg, Bajorország, 1630. november 15.) német matematikus és csillagász, aki felfedezte a bolygómozgás törvényeit, amiket róla Kepler-törvényeknek neveznek.
Új!!: Szupernóva és Johannes Kepler · Többet látni »
Joule
A joule a munka, a hőmennyiség és az energia – mint fizikai mennyiségek – mértékegysége az SI rendszerben.
Új!!: Szupernóva és Joule · Többet látni »
Kalifornium
A kalifornium a Mengyelejev-féle periódusos rendszer egyik erősen radioaktív, mesterségesen előállított eleme.
Új!!: Szupernóva és Kalifornium · Többet látni »
Kettőscsillag
A Messier 40 jelű objektum, egy kettőscsillag (Winnecke 4) Egy fedési kettős fényességváltozásaD. Gossman, ''Light Curves and Their Secrets'', Sky & Telescope (October 1989, p.410)http://instruct1.cit.cornell.edu/courses/astro101/java/eclipse/eclipse.htm Eclipsing Binary Simulation, Cornell Astronomy β Lyrae fedési kettős animációja. A rendszert akkréciós korong veszi körül Kettőscsillag alatt két olyan csillag együttesét értjük, ahol az egymáshoz képesti mozgás során a két komponens tömegvonzása meghatározható.
Új!!: Szupernóva és Kettőscsillag · Többet látni »
Kobalt
A kobalt (régi magyar nevén: kékleny vagy kobany, latinul: Cobaltum) a periódusos rendszer kémiai eleme, az átmenetifémek közé soroljuk.
Új!!: Szupernóva és Kobalt · Többet látni »
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Új!!: Szupernóva és Latin nyelv · Többet látni »
Látható fény
#ÁTIRÁNYÍTÁS Látható spektrum.
Új!!: Szupernóva és Látható fény · Többet látni »
Lítium
A lítium a periódusos rendszer I. főcsoportjába, az alkálifémek közé tartozó kémiai elem.
Új!!: Szupernóva és Lítium · Többet látni »
Luminozitás
A luminozitás valamely égitest – általában csillag – egy meghatározott időtartam alatt kibocsátott összsugárzása.
Új!!: Szupernóva és Luminozitás · Többet látni »
Magfúzió
Az egy nukleonra jutó kötési energia. Kis tömegszámú atommagok fúziója során az egy nukleonra jutó kötési energia növekszik, ezáltal energia szabadul fel A deutérium-trícium (D-T) reakció a legtöbbet ígérő energiatermelés szempontjából A magfúzió olyan magreakció, amelynek során két kisebb atommag egyesül egy nagyobbat eredményezve.
Új!!: Szupernóva és Magfúzió · Többet látni »
Magnetár
Fantáziakép a magnetárról A magnetár olyan neutroncsillag, melynek rendkívül erős a mágneses tere, ez a tér hozza létre az óriási mennyiségű elektromágneses sugárzást, mely részben röntgen-, részben gamma tartományba esik.
Új!!: Szupernóva és Magnetár · Többet látni »
Magyar Csillagászati Egyesület
A Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) a legnagyobb magyar csillagászati ismeretterjesztő egyesület.
Új!!: Szupernóva és Magyar Csillagászati Egyesület · Többet látni »
Március 6.
Névnapok: Leonóra, Inez + Aglent, Ágnes, Agnéta, Elvira, Felicita, Felicitás, Felicitász, Fridolin, Frodó, Gotlib, Kolett, Koletta, Koriolán, Kozett, Perpétua.
Új!!: Szupernóva és Március 6. · Többet látni »
Nagy Magellán-felhő
A Nagy Magellán-felhő (angolul Large Magellanic Cloud, rövidítve LMC) törpegalaxis, amely Tejútrendszerünk körül kering, nagyjából ötven kiloparszek (163 000 fényév) távolságra.
Új!!: Szupernóva és Nagy Magellán-felhő · Többet látni »
Nap
A Nap a Naprendszer központi csillaga.
Új!!: Szupernóva és Nap · Többet látni »
Naprendszer
A Naprendszer fontosabb égitestjei(nem távolságarányosan) A Naprendszer a Nap gravitációja által egyben tartott bolygórendszer, része a Tejútrendszer milliárd csillagrendszerének, amely galaxisunk Orion spirálkarjának nagyjából a felénél, a galaxis közepe és pereme között is hozzávetőleg félúton helyezkedik el.
Új!!: Szupernóva és Naprendszer · Többet látni »
Naptömeg
A naptömeg (szimbóluma M☉) a Nap tömege, ez a csillagászatban viszonyítási alap a csillagok és a náluk nehezebb égi objektumok tömegének szemléletessé tételéhez.
Új!!: Szupernóva és Naptömeg · Többet látni »
NASA
A NASA (angolul, hivatalosan: National Aeronautics and Space Administration, magyarul: Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal) az Amerikai Egyesült Államok kormányzati ügynöksége, az ország civil repüléstani, űrkutatási és űrrepülési szervezete.
Új!!: Szupernóva és NASA · Többet látni »
Nóva
Nóva a M31 galaxisban Nóva a kitöréskor és utána Fantáziarajz nóva kialakulásáról A nóva a kataklizmikus változócsillagok egyik fajtája.
Új!!: Szupernóva és Nóva · Többet látni »
Neutron
A neutron diagramja két le-kvarkkal, egy fel-kvarkkal és vörös gluonnal (a. m. ragasztó) A neutron az atommag egyik összetevője, ezért a protonnal együtt nukleonnak nevezzük.
Új!!: Szupernóva és Neutron · Többet látni »
Nikkel
A nikkel (nyelvújításkori magyar nevén: alany vagy álany) a periódusos rendszer egy kémiai eleme.
Új!!: Szupernóva és Nikkel · Többet látni »
Nukleáris fegyver
Nagaszaki bombázása, 1945. augusztus 9-én Teller Ede A nukleáris fegyver olyan fegyver, amelynek az energiája atommag-átalakulásból származik.
Új!!: Szupernóva és Nukleáris fegyver · Többet látni »
Nukleoszintézis
A nukleoszintézis az a folyamat, mely új atommagokat hoz létre magfúzió (egyesülés) vagy maghasadás (radioaktivitás, neutronsugárzás) során.
Új!!: Szupernóva és Nukleoszintézis · Többet látni »
Oxigén
Az oxigén a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.
Új!!: Szupernóva és Oxigén · Többet látni »
Plutónium
A plutónium 238-pogácsa saját fény kibocsájtására képes A plutónium (latinul: Plutonium; vegyjel: Pu) mesterséges, radioaktív, transzurán kémiai elem.
Új!!: Szupernóva és Plutónium · Többet látni »
Proton
Nincs leírás.
Új!!: Szupernóva és Proton · Többet látni »
Pulzár
A Vela pulzár A pulzár gyorsan forgó neutroncsillag, mely erős mágneses térrel rendelkezik (kb. 1011 – 1012 Gauss, ami valamivel kisebb, mint a magnetárok esetében).
Új!!: Szupernóva és Pulzár · Többet látni »
Radioaktív bomlás
#ÁTIRÁNYÍTÁS radioaktivitás.
Új!!: Szupernóva és Radioaktív bomlás · Többet látni »
Radioaktív izotóp
#ÁTIRÁNYÍTÁS izotóp.
Új!!: Szupernóva és Radioaktív izotóp · Többet látni »
Rák-köd
A Rák-köd (Messier 1, M1, NGC 1952) szupernóva-maradvány a Bika csillagképben.
Új!!: Szupernóva és Rák-köd · Többet látni »
Ró Cassiopeiae
A Ró Cassiopeiae (ρ Cas, ρ Cassiopeiae) egy sárga hiperóriás csillag a Kassziopeia csillagképben.
Új!!: Szupernóva és Ró Cassiopeiae · Többet látni »
SN 1006
SN 1006 szupernóva az emberiség írott történelmének legfényesebb csillagközi eseménye volt.
Új!!: Szupernóva és SN 1006 · Többet látni »
SN 1054
Az SN 1054 maradványa Az SN 1054 egy 1054-ben feltűnt szupernóva volt, amelyet sokfelé megfigyeltek a Földön.
Új!!: Szupernóva és SN 1054 · Többet látni »
SN 1987A
maradványa a kép közepe felé A csillagászok három különböző obszervatórium megfigyeléseit kombinálva készítették el ezt a színes képet a szupernóva bonyolult maradványairól Az SN 1987A egy II típusú szupernóva a Nagy Magellán-felhőben, a Tejútrendszert kísérő törpegalaxisban.
Új!!: Szupernóva és SN 1987A · Többet látni »
Spica
A Spica (α Vir, α Virginis, Alpha Virginis) a Szűz csillagkép legfényesebb csillaga, az éjszakai égbolt 15.
Új!!: Szupernóva és Spica · Többet látni »
Spirálgalaxis
Vadászebek csillagképben. Lapjáról látunk rá, az egyik spirálkarvégén látható legnagyobb kísérőgalaxisa, az NGC 5195. Spirálkarjaiban fiatal, kék csillagok nyílthalmazai mellett vörösen fénylenek a H II régiók, melyekben csillagkeletkezés zajlik halo, valamint középen a galaxismag A spirálgalaxisok a szabályos galaxisok egyik fő csoportja, melyeknél a galaxismagot lapos korong veszi körül, amelyben spirálkarok helyezkednek el.
Új!!: Szupernóva és Spirálgalaxis · Többet látni »
Spitzer űrtávcső
A Spitzer űrtávcső (angolul: Spitzer Space Telescope, korábbi név: Space Infrared Telescope Facility, rövidítve: SIRTF vagy SST) egy infravörös tartományban működő csillagászati műhold, az amerikai Nagy Obszervatóriumok sorozat negyedik, egyben utolsó tagja.
Új!!: Szupernóva és Spitzer űrtávcső · Többet látni »
Standard gyertya
A standard gyertya egy olyan csillagászati objektum, melynek a luminozitása (abszolút fényessége) ismert.
Új!!: Szupernóva és Standard gyertya · Többet látni »
Swift műhold
#ÁTIRÁNYÍTÁS Neil Gehrels Swift Obszervatórium.
Új!!: Szupernóva és Swift műhold · Többet látni »
Szén
A szén a periódusos rendszer hatodik kémiai eleme.
Új!!: Szupernóva és Szén · Többet látni »
Színképelemzés
Spiritusz láng, előtérben a spektruma A színképelemzés (spektrálanalízis) a megfigyelt objektumokból érkező láthatófény színképének vizsgálata.
Új!!: Szupernóva és Színképelemzés · Többet látni »
Szeptember 22.
Névnapok: Móric + Armida, Armilla, Emerita, Írisz, Marót, Maurícia, Mór, Ottó, Tamás, Zelinda, Zella, Zöldike, Zsella Ez az őszi (a déli félgömbön a tavaszi) nap-éj egyenlőség napja és az ősz (a déli félgömbön a tavasz) kezdete: ezen a napon az éjjelek és a nappalok a Föld minden pontján egyforma hosszúak.
Új!!: Szupernóva és Szeptember 22. · Többet látni »
Sziklarajz
A sziklarajzok (latin eredetű kifejezéssel petroglifák) az emberi művészet legrégebbi fennmaradt alkotásai közé tartoznak, a világ számos pontján fellelhetők.
Új!!: Szupernóva és Sziklarajz · Többet látni »
Szilícium
A szilícium a 14-es rendszámú kémiai elem, vegyjele Si, nyelvújításkori neve kovany.
Új!!: Szupernóva és Szilícium · Többet látni »
Szupernóva-maradvány
A Nagy Magellán-Felhő legismertebb szupernóva-maradványa, az N49 Az N69A szupernóva-maradvány a Nagy Magellán-Felhőben A szupernóva-maradvány (angolul supernova remnant, SNR) izzó gázfelhő, mely egy csillag szupernóvaként történő fellángolása után képződik a csillag lerobbant külső rétegeiből.
Új!!: Szupernóva és Szupernóva-maradvány · Többet látni »
Szupernóvák listája
A csillagászatilag fontosabb szupernóvák listája.
Új!!: Szupernóva és Szupernóvák listája · Többet látni »
Távcső
A távcső távoli tárgyak látószögének felnagyítására szolgáló eszköz.
Új!!: Szupernóva és Távcső · Többet látni »
Tejútrendszer
A Tejút panorámaképe a Földről nézve A Tejútrendszer ábrázolása felülnézetben (NASA) a Nap (Sun) helyzetével A Nap környezete a Tejútrendszerben Sagittariusban, a galaxis középpontja felé nézve infravörösben (a Spitzer űrtávcső képe) A Tejútrendszer a Lokális Galaxiscsoport egyik (a Hubble-féle galaxisosztályozás szerinti SBb vagy SBc típusú) küllős spirálgalaxisa, melyben a Naprendszer és ezen belül Földünk található.
Új!!: Szupernóva és Tejútrendszer · Többet látni »
Tycho Brahe
Tycho Brahe feltételezett képe Uranienborg Tycho Brahe csillagászati műszere Tycho Brahe és Johannes Kepler szobra Prágában Tycho Brahe sírja a prágai Týn-templomban Koppenhágában Tycho de Brahe, teljes nevén: Tyge Ottesen Brahe (de Knudstrup), (Knutstorp-kastély, Skåne tartomány, Dánia, 1546. december 14. – Benátky nad Jizerou, (Prága mellett) Csehország, 1601. október 24.) dán csillagász.
Új!!: Szupernóva és Tycho Brahe · Többet látni »
Tycho de Brahe
#ÁTIRÁNYÍTÁS Tycho Brahe.
Új!!: Szupernóva és Tycho de Brahe · Többet látni »
Urán
Az urán (latinul: uranium; vegyjel: U, nyelvújításkori magyar nevén: sárgany) az aktinoidák csoportjába tartozó nehéz, ezüstfehér, fémes, radioaktív, nagy sűrűségű kémiai elem, a periódusos rendszer 92.
Új!!: Szupernóva és Urán · Többet látni »
Vas
A vas fémes tulajdonságú kémiai elem, rendszáma a periódusos rendszerben 26, atomtömege 55,845 g/mol.
Új!!: Szupernóva és Vas · Többet látni »
Vörös óriás
A Hertzsprung–Russell-diagram A Hertzsprung–Russell-diagram alapján a vörös óriások nagy, nem fősorozatbeli csillagok, színképosztályuk K vagy M; elnevezésüket a hidegebb „óriások” vöröses színéről kapták.
Új!!: Szupernóva és Vörös óriás · Többet látni »
Vöröseltolódás
Egy távoli galaxishalmaz fényének vöröseltolódása a látható tartományban Vörös-, illetve kékeltolódás Vöröseltolódásnak hívjuk az elektromágneses hullámok hullámhosszának a kibocsátott hullámhosszhoz viszonyított megnövekedését.
Új!!: Szupernóva és Vöröseltolódás · Többet látni »
Világegyetem
A Hubble űrtávcső felvételén látható legtávolabbi galaxisok fénye kb. 13 milliárd évvel ezelőtt indult el felénk A világegyetem (latinosan univerzum) csillagászati fogalom, minden létező összességét jelenti.
Új!!: Szupernóva és Világegyetem · Többet látni »
VY Canis Majoris
A VY Canis Majoris (VY CMa) az egyik legnagyobb csillag, de közel sem a legfényesebb: szabad szemmel fényszennyezés-mentes helyen is csak sejthető, megfigyeléséhez távcsőre van szükség.
Új!!: Szupernóva és VY Canis Majoris · Többet látni »
Wolf–Rayet-csillag
A WR 124 Wolf-Rayet csillagot körülvevő M1–67 köd (A Hubble űrtávcső felvétele) A Wolf–Rayet-csillag (rövidebben WR-csillag, ejtsd: volf-rajé) nagy (jellemzően 7-20 naptömegű) tömegű változócsillag, az első ilyen csillagokat Charles Wolf és Georges Rayet francia csillagászok fedezték fel a 19. században, 1867-ben.
Új!!: Szupernóva és Wolf–Rayet-csillag · Többet látni »
WR 104
A WR 104 egy Wolf–Rayet típusú csillag, amit 1998-ban fedeztek fel.
Új!!: Szupernóva és WR 104 · Többet látni »
1000
1000 a 10. század utolsó éve.
Új!!: Szupernóva és 1000 · Többet látni »
1054
Nincs leírás.
Új!!: Szupernóva és 1054 · Többet látni »
1572
Nincs leírás.
Új!!: Szupernóva és 1572 · Többet látni »
1604
Nincs leírás.
Új!!: Szupernóva és 1604 · Többet látni »
185
Nincs leírás.
Új!!: Szupernóva és 185 · Többet látni »
1885
Nincs leírás.
Új!!: Szupernóva és 1885 · Többet látni »
1994
Nincs leírás.
Új!!: Szupernóva és 1994 · Többet látni »
20. század
14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.
Új!!: Szupernóva és 20. század · Többet látni »
2004
* A technológia nemzetközi éve.
Új!!: Szupernóva és 2004 · Többet látni »
2006
----.
Új!!: Szupernóva és 2006 · Többet látni »
2007
----.
Új!!: Szupernóva és 2007 · Többet látni »
2008
----.
Új!!: Szupernóva és 2008 · Többet látni »
