Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
59 kapcsolatok: Augusztus 8., Érsekújvár, Barcsay Ákos, Bécs, Buda visszafoglalása, Chocimi csata (1673), Dardanellák, Dráva, Edirne (település), Emetullah Rábia Gülnus szultána, Esztergom, I. Apafi Mihály, I. Lipót magyar király, Ibrahim oszmán szultán, II. Musztafa oszmán szultán, II. Rákóczi György, II. Szulejmán oszmán szultán, III. Ahmed oszmán szultán, III. János lengyel király, Isztambul, Janicsár, Január 2., Január 6., Kara Musztafa, Köprülü család, Köprülü Mehmed, Kemény János erdélyi fejedelem, Kijev, Kréta (sziget), Léva, Lengyelország, Magyarország, Nagyharsányi csata, Nagyvárad, November 8., Orosz Birodalom, Oszmán Birodalom, Raimondo Montecuccoli, Szent Liga (1684), Szentgotthárdi csata (1664), Török porta, Turhan Hatidzse szultána, Ukrajna, Vasvári béke, Velence (Olaszország), Zrínyiújvár, 1642, 1648, 1656, 1660, ..., 1664, 1672, 1674, 1676, 1681, 1683, 1686, 1687, 1693. Bővíteni index (9 több) »
Augusztus 8.
Névnapok: László + Eszmeralda, Ágost, Ágosta, Aladin, Alarik, Auguszt, Cirják, Cirjék, Domán, Dominik, Domokos, Domonkos, Domos, Gusztáv, Hartvig, Zádor.
Új!!: IV. Mehmed oszmán szultán és Augusztus 8. · Többet látni »
Érsekújvár
Érsekújvár (szlovákul: Nové Zámky, németül: Neuhäus(e)l, latinul: Novum Castrum, törökül: Uyvar) város Szlovákiában.
Új!!: IV. Mehmed oszmán szultán és Érsekújvár · Többet látni »
Barcsay Ákos
Nagybarcsai Barcsay Ákos (1619 – Kozmatelke, 1661. július eleje) erdélyi fejedelem 1658–1660 között.
Új!!: IV. Mehmed oszmán szultán és Barcsay Ákos · Többet látni »
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Új!!: IV. Mehmed oszmán szultán és Bécs · Többet látni »
Buda visszafoglalása
Buda visszafoglalása a töröktől 1686.
Új!!: IV. Mehmed oszmán szultán és Buda visszafoglalása · Többet látni »
Chocimi csata (1673)
Az chocimi csata (1673) a lengyel–litván seregnek a törökök felett aratott győzelme, a besszarábiai Chocim váránál, mely ma Ukrajnában áll, neve Hotin.
Új!!: IV. Mehmed oszmán szultán és Chocimi csata (1673) · Többet látni »
Dardanellák
A Dardanellák (törökül: Çanakkale Boğazı, görögül: Δαρδανέλλια, Dardanellia), korábbi nevén Hellészpontosz, görögül Ἑλλήσποντος, Hellespontos) az Égei-tengert a Márvány-tengerrel összekötő tengerszoros. Hossza 70 km, szélessége kb. 1200 és 6000 méter között váltakozik. Átlagos mélysége 55 méter, legmélyebb pontja 82 méter. A tengerszoros elválasztja Európát (a Gallipoli-félszigetet) Ázsiától. Nevét Dardania városáról kapta, mely az ókorban az ázsiai oldalon feküdt. A Dardanellák legnagyobb városa Çanakkale, és itt található az első világháborúban fontos szerepet betöltő Gallipoli (törökül Gelibolu) is.
Új!!: IV. Mehmed oszmán szultán és Dardanellák · Többet látni »
Dráva
A Dráva forrása Villachnál Maribor alatt A Dráva (olaszul, szlovénül és horvátul Drava, németül Drau) a Duna jobb oldali mellékfolyója 40 095 km²-es vízgyűjtő területtel és 749 km-es hosszal.
Új!!: IV. Mehmed oszmán szultán és Dráva · Többet látni »
Edirne (település)
Edirne (magyarul Drinápoly) város Európában, Törökország legnyugatibb részén, az egykori Trákia területén, közel a görög és a bolgár határhoz.
Új!!: IV. Mehmed oszmán szultán és Edirne (település) · Többet látni »
Emetullah Rábia Gülnus szultána
Haseki (később Valide) Emetullah Rabia Gülnus szultána (Réthimno, 1642 – Isztambul, 1715. november 6.) IV. Mehmed oszmán szultán hászekije, felesége.
Új!!: IV. Mehmed oszmán szultán és Emetullah Rábia Gülnus szultána · Többet látni »
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Új!!: IV. Mehmed oszmán szultán és Esztergom · Többet látni »
I. Apafi Mihály
Apanagyfalvi I. Apafi Mihály (Ebesfalva, 1632. november 3. – Fogaras, 1690. április 15.) erdélyi fejedelem 1661-től haláláig, II. Apafi Mihály apja.
Új!!: IV. Mehmed oszmán szultán és I. Apafi Mihály · Többet látni »
I. Lipót magyar király
I.
Új!!: IV. Mehmed oszmán szultán és I. Lipót magyar király · Többet látni »
Ibrahim oszmán szultán
Ibrahim, melléknevén Őrült Ibrahim, magyarosan Ábrahám (Isztambul, 1615. november 5. – Isztambul, 1648. augusztus 12.) oszmán szultán és kalifa 1640-től 1648-ig.
Új!!: IV. Mehmed oszmán szultán és Ibrahim oszmán szultán · Többet látni »
II. Musztafa oszmán szultán
II.
Új!!: IV. Mehmed oszmán szultán és II. Musztafa oszmán szultán · Többet látni »
II. Rákóczi György
Felsővadászi II.
Új!!: IV. Mehmed oszmán szultán és II. Rákóczi György · Többet látni »
II. Szulejmán oszmán szultán
II.
Új!!: IV. Mehmed oszmán szultán és II. Szulejmán oszmán szultán · Többet látni »
III. Ahmed oszmán szultán
III.
Új!!: IV. Mehmed oszmán szultán és III. Ahmed oszmán szultán · Többet látni »
III. János lengyel király
Jan Sobieski (Oleszko, Lengyelország, 1629. augusztus 17. – Varsó, Lengyelország, 1696. június 17.), Lengyelország királya és Litvánia nagyfejedeleme III.
Új!!: IV. Mehmed oszmán szultán és III. János lengyel király · Többet látni »
Isztambul
Isztambul (régiesen Sztambul, előző történelmi nevein Bizánc vagy Konstantinápoly) 15 milliós agglomerációs lakosságával (2017) a Föld egyik legnépesebb, és Törökország legnépesebb települése.
Új!!: IV. Mehmed oszmán szultán és Isztambul · Többet látni »
Janicsár
Janicsár a 15. században (Gentile Bellini rajza)A janicsár, (törökül yeniçeri (jenicseri), új sereg) az oszmán-török seregben szolgáló zsoldos gyalogság katonája.
Új!!: IV. Mehmed oszmán szultán és Janicsár · Többet látni »
Január 2.
Névnapok: Ábel + Acsád, Ákos, Aszpázia, Bazil, Bazsó, Bertold, Bodó, Ditmár, Fáni, Fanni, Gergely, Gergő, Gerő, Makár, Odiló, Odisszeusz, Stefánia, Stefi, Vászoly.
Új!!: IV. Mehmed oszmán szultán és Január 2. · Többet látni »
Január 6.
Névnapok: Boldizsár + Anasztáz, Baltazár, Epifánia, Gáspár, Gazsó, Melchior, Melhior, Menyhért.
Új!!: IV. Mehmed oszmán szultán és Január 6. · Többet látni »
Kara Musztafa
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kara Musztafa pasa.
Új!!: IV. Mehmed oszmán szultán és Kara Musztafa · Többet látni »
Köprülü család
A Köprülü család (régebbi olvasatai: Köprili, Kuprili vagy Kiuperli) tagjai között számos híres hadvezér, oszmán birodalmi nagyvezír volt.
Új!!: IV. Mehmed oszmán szultán és Köprülü család · Többet látni »
Köprülü Mehmed
#ÁTIRÁNYÍTÁS Köprülü Mehmed pasa.
Új!!: IV. Mehmed oszmán szultán és Köprülü Mehmed · Többet látni »
Kemény János erdélyi fejedelem
Magyargyerőmonostori Kemény János (Magyarbükkös, 1607. december 14. – Nagyszőlős, 1662. január 23.) erdélyi fejedelem.
Új!!: IV. Mehmed oszmán szultán és Kemény János erdélyi fejedelem · Többet látni »
Kijev
Kijev, vagy ukránul Kijiv (Київ, IPA) Ukrajna fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: IV. Mehmed oszmán szultán és Kijev · Többet látni »
Kréta (sziget)
Kréta (görögül Κρήτη, ógörög átírásban Krété, újgörögül Kríti) Görögország legnagyobb és a Földközi-tenger ötödik legnagyobb szigete, fővárosa Iráklio.
Új!!: IV. Mehmed oszmán szultán és Kréta (sziget) · Többet látni »
Léva
A lévai várjáték A lévai vár rekonstrukciós rajza Léva ostroma, 1664 júliusa Léva (szlovákul Levice, németül Lewenz) város Szlovákiában.
Új!!: IV. Mehmed oszmán szultán és Léva · Többet látni »
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
Új!!: IV. Mehmed oszmán szultán és Lengyelország · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: IV. Mehmed oszmán szultán és Magyarország · Többet látni »
Nagyharsányi csata
A nagyharsányi csata vagy Szársomlyó hegyi csata (más nevein második mohácsi csata, villányi csata) 1687.
Új!!: IV. Mehmed oszmán szultán és Nagyharsányi csata · Többet látni »
Nagyvárad
Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.
Új!!: IV. Mehmed oszmán szultán és Nagyvárad · Többet látni »
November 8.
Névnapok: Zsombor + Adeodát, Bagamér, Deodát, Gotfrid, Hódos, Kál, Kara, Karád, Kasztor, Klaudiusz, Kolos, Kolozs.
Új!!: IV. Mehmed oszmán szultán és November 8. · Többet látni »
Orosz Birodalom
Az Orosz Birodalom nagycímere Orosz Birodalom (magyaros átírásban: Rosszijszkaja imperija) Oroszország hivatalos elnevezése 1721 és 1917 között.
Új!!: IV. Mehmed oszmán szultán és Orosz Birodalom · Többet látni »
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Új!!: IV. Mehmed oszmán szultán és Oszmán Birodalom · Többet látni »
Raimondo Montecuccoli
Gróf Raimondo Montecuccoli (Modena, 1609. február 21. – Linz, 1680. október 16.) olasz származású német-római császári hadvezér, hadtudós.
Új!!: IV. Mehmed oszmán szultán és Raimondo Montecuccoli · Többet látni »
Szent Liga (1684)
A Szent Liga 1684.
Új!!: IV. Mehmed oszmán szultán és Szent Liga (1684) · Többet látni »
Szentgotthárdi csata (1664)
A szentgotthárdi csata 1664.
Új!!: IV. Mehmed oszmán szultán és Szentgotthárdi csata (1664) · Többet látni »
Török porta
A magas porta A magas porta A török porta vagy magas porta (törökül: Bâb-ı Âli, „magas kapu”, vagy Fényes-kapu, esetleg fényes porta) volt az Oszmán Birodalom kormányzati negyedének neve, ahol többek között a nagyvezír hivatala volt.
Új!!: IV. Mehmed oszmán szultán és Török porta · Többet látni »
Turhan Hatidzse szultána
Turhan Hatidzse szultána (1627 – 1683. augusztus 4.) Ibrahim szultán hitvese, annak uralkodásának idején (1640–1648) haszeki szultána, majd fia, IV. Mehmed szultán uralkodása alatt (1648–1687) válide szultána.
Új!!: IV. Mehmed oszmán szultán és Turhan Hatidzse szultána · Többet látni »
Ukrajna
Ukrajna kelet-európai állam.
Új!!: IV. Mehmed oszmán szultán és Ukrajna · Többet látni »
Vasvári béke
A vasvári béke,,, a magyarországi török háborúk során, a Vas megyei Vasváron 1664.
Új!!: IV. Mehmed oszmán szultán és Vasvári béke · Többet látni »
Velence (Olaszország)
Velence (olaszul: Venezia, velenceiül: Venesia vagy Venexia, latinul: Venetiae, angolul: Venice, németül: Venedig) város Olaszországban, az észak-olaszországi Veneto régió, az egykori Velencei Köztársaság, és a Velencei patriarkátus székhelye.
Új!!: IV. Mehmed oszmán szultán és Velence (Olaszország) · Többet látni »
Zrínyiújvár
A vár egy 1665-ben készült német térképen Zrínyiújvár, vagy más néven Új-Zrínyivár (horvátul Novi Zrin) egy Zrínyi Miklós magyar–horvát szabadsághős által épített erősség a Mura folyó mellett, a Somogy vármegyei Őrtilos külterületén (de a zalai Belezna vasúti megállóhelyétől közelíthető meg legkönnyebben).
Új!!: IV. Mehmed oszmán szultán és Zrínyiújvár · Többet látni »
1642
Nincs leírás.
Új!!: IV. Mehmed oszmán szultán és 1642 · Többet látni »
1648
Nincs leírás.
Új!!: IV. Mehmed oszmán szultán és 1648 · Többet látni »
1656
Nincs leírás.
Új!!: IV. Mehmed oszmán szultán és 1656 · Többet látni »
1660
Nincs leírás.
Új!!: IV. Mehmed oszmán szultán és 1660 · Többet látni »
1664
Nincs leírás.
Új!!: IV. Mehmed oszmán szultán és 1664 · Többet látni »
1672
Nincs leírás.
Új!!: IV. Mehmed oszmán szultán és 1672 · Többet látni »
1674
Nincs leírás.
Új!!: IV. Mehmed oszmán szultán és 1674 · Többet látni »
1676
Nincs leírás.
Új!!: IV. Mehmed oszmán szultán és 1676 · Többet látni »
1681
Nincs leírás.
Új!!: IV. Mehmed oszmán szultán és 1681 · Többet látni »
1683
Nincs leírás.
Új!!: IV. Mehmed oszmán szultán és 1683 · Többet látni »
1686
Nincs leírás.
Új!!: IV. Mehmed oszmán szultán és 1686 · Többet látni »
1687
július 18. – A keresztény sereg Eszékhez ér https://gallica.bnf.fr/ark:/12148/btv1b53041052r.item Vue de la bataille d'Esseck zoom.
Új!!: IV. Mehmed oszmán szultán és 1687 · Többet látni »
1693
Nincs leírás.
Új!!: IV. Mehmed oszmán szultán és 1693 · Többet látni »
