Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
52 kapcsolatok: Africa, Attila hun király, Avitus római császár, Burgundok, Caesar (cím), Catalaunumi csata, Duna, Flavius Aëtius, Flavius Ardabur Aspar, Flavius Honorius római császár, Flavius Victor, Galla Placidia, Gallia, Gallia Belgica, Gótok, Geiserich vandál király, Hispania, Hunerich vandál király, Hunok, I. Theodosius római császár, II. Theodosius bizánci császár, III. Constantius, III. Constantius római császár, Ioannes római császár, Július 2., Justa Grata Honoria, Licinia Eudoxia, Magister militum, Március 16., Népvándorláskor, Nyugatrómai Birodalom, Október 23., Olybrius római császár, Patricius, Petronius Maximus római császár, Quintus Aurelius Symmachus, Rajna, Ravenna, Róma, Savoya, Szvébek, Vandálok, Worms (település), 419, 425, 426, 430, 435, 440, 445, ..., 450, 455. Bővíteni index (2 több) »
Africa
Africa római provinciát a pun háborúkban aratott győzelem után szervezte meg Róma Karthágó egykori birodalmának központi területein.
Új!!: III. Valentinianus római császár és Africa · Többet látni »
Attila hun király
Attila, kiejtés szerint Atilla, ritkábban Atli, Etzel, Etel, Etele (Kaukázus?, 410 körül – Tiszántúl?, 453 márciusa) az európai hunok leghíresebb királya.
Új!!: III. Valentinianus római császár és Attila hun király · Többet látni »
Avitus római császár
Eparchius Avitus, általánosan elterjedt néven Avitus császár (Clermont, 385 körül – Avitus Placentia (ma Piacenza), 457) nyugatrómai császár 455-től 456-ig.
Új!!: III. Valentinianus római császár és Avitus római császár · Többet látni »
Burgundok
A burgundok korai germán nép volt, amelyik a Visztula és Rajna érintésével a Rhône környékére vándorolt, ahol az 5. században létrehozta királyságát.
Új!!: III. Valentinianus római császár és Burgundok · Többet látni »
Caesar (cím)
A caesar (többes száma caesarok, latinul: Caesar, többes számban Caesares) császári uralkodói cím a Római Birodalomban, amely Caius Julius Caesar római dictator nevéből ered.
Új!!: III. Valentinianus római császár és Caesar (cím) · Többet látni »
Catalaunumi csata
A catalaunumi csata (másképp: catelaunorumi csata) a hunok és a Nyugatrómai Birodalom között zajlott a mai Franciaország területén, a mauriacumi (a mai champagne-i) síkságon, Tricassis (Trecas, ma Troyes) környékén, 451-ben.
Új!!: III. Valentinianus római császár és Catalaunumi csata · Többet látni »
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Új!!: III. Valentinianus római császár és Duna · Többet látni »
Flavius Aëtius
Flavius Aëtius (Szilisztra, kb. 396 – Ravenna, 454. szeptember 21.) római hadvezér, államférfi.
Új!!: III. Valentinianus római császár és Flavius Aëtius · Többet látni »
Flavius Ardabur Aspar
Flavius Ardabur Aspar (? – 471) alán származású keletrómai katonatiszt, hadvezér, az 5. század egyik legbefolyásosabb politikusa volt.
Új!!: III. Valentinianus római császár és Flavius Ardabur Aspar · Többet látni »
Flavius Honorius római császár
Probus Anicius, Honorius consulja. 406-ban készült Labarum ábrázolás, csúcsán a Krisztus-monogrammal Honorius Jean-Paul Laurens festményén Honoriust ábrázoló pénzérme Flavius Honorius, gyakran csak Honorius (Konstantinápoly, 384. szeptember 9. – Ravenna, 423. augusztus 15.) a kettéosztott Római Birodalom nyugati felének első császára volt 395-től haláláig.
Új!!: III. Valentinianus római császár és Flavius Honorius római császár · Többet látni »
Flavius Victor
Flavius Victor szarmata származású római katona, hadvezér, a magister equitum rang birtokosa, a 369.
Új!!: III. Valentinianus római császár és Flavius Victor · Többet látni »
Galla Placidia
Galla Placidia Aelia Galla Placidia (390-392 között – 450. november 27.) I. Theodosius római császár lánya, Honorius császár húga, Athaulf gót király felesége, majd ennek halála után Constantinus patrícius (későbbi nyugat-római császár) felesége és III. Valentinianus gyámja.
Új!!: III. Valentinianus római császár és Galla Placidia · Többet látni »
Gallia
Gallia térképe Kr.e.58 körül Gallia (latinul Gallia, görögül Galatia) az ókori világnak az a része, amelyet jórészt kelta (latin nyelven gall) törzsek népesítettek be Róma terjeszkedésének időszaka előtt és a Római Birodalomban.
Új!!: III. Valentinianus római császár és Gallia · Többet látni »
Gallia Belgica
Gallia Belgica provincia (tartomány) volt a Római Birodalomban, amely a mai Hollandia déli részét, Belgiumot, Luxemburgot, Franciaország északkeleti részét, és Németország nyugati részét fedte.
Új!!: III. Valentinianus római császár és Gallia Belgica · Többet látni »
Gótok
A Római Birodalom területe A gótok (gótul gutans, Gutans, latinul gotones) germán törzs volt, mely a Római Birodalom (keleti és nyugati) sorsára a későbbi időben nagy befolyást gyakorolt.
Új!!: III. Valentinianus római császár és Gótok · Többet látni »
Geiserich vandál király
Geiserik vagy Geiserich (389?Dr. Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott? kormányzott? (Wer regierte wann?, 1992, München); magyar kiadás: Springer Hungarica, Budapest, 1994, fordította: Hulley Orsolya és Pálinkás Mihály,, 50. oldal – 477. január 25.) a vandálok és alánok királya volt (428-tól, Afrikában 429-től – haláláig).
Új!!: III. Valentinianus római császár és Geiserich vandál király · Többet látni »
Hispania
Az Ibériai-félsziget az űrből Hispania volt az a név, melyen a rómaiak ismerték a teljes Ibériai-félszigetet (a mai Portugália, Spanyolország, Andorra és Gibraltár területét).
Új!!: III. Valentinianus római császár és Hispania · Többet látni »
Hunerich vandál király
Hunerich, más írásmóddal Hunerik (411Dr. Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott? kormányzott? (Wer regierte wann?, 1992, München); magyar kiadás: Springer Hungarica, Budapest, 1994, fordította: Hulley Orsolya és Pálinkás Mihály,, 50. oldal – 484. december 23.) a vandálok királya 477-től haláláig.
Új!!: III. Valentinianus római császár és Hunerich vandál király · Többet látni »
Hunok
Attila halála idején, a 453. évben hsziungnu és hun bronzüstök elterjedési területe Eurázsiában, Érdy Miklós gyűjtése nyomán A hunok néven ismert népességet részben kelet-európai, részben belső-ázsiai eredetű pásztorkodó lovasnépek alkották.
Új!!: III. Valentinianus római császár és Hunok · Többet látni »
I. Theodosius római császár
I.
Új!!: III. Valentinianus római császár és I. Theodosius római császár · Többet látni »
II. Theodosius bizánci császár
II.
Új!!: III. Valentinianus római császár és II. Theodosius bizánci császár · Többet látni »
III. Constantius
#ÁTIRÁNYÍTÁS III. Constantius római császár.
Új!!: III. Valentinianus római császár és III. Constantius · Többet látni »
III. Constantius római császár
Flavius Constantius, általánosan elterjedt néven III.
Új!!: III. Valentinianus római császár és III. Constantius római császár · Többet látni »
Ioannes római császár
Ioannes (? – 425 májusa) római trónbitorló császár 423 és 425 között.
Új!!: III. Valentinianus római császár és Ioannes római császár · Többet látni »
Július 2.
Névnapok: Ottó + Jenő, Manyi, Marcián, Maréza, Mária, Mia, Miett, Mietta, Odin, Ottokár, Sarolt, Várkony.
Új!!: III. Valentinianus római császár és Július 2. · Többet látni »
Justa Grata Honoria
Justa Grata Honoria korabeli pénzérmén Justa Grata Honoria (*418 körül – †Róma, 455 körül) III. Valentinianus római császár nővére, III. Constantius nyugat-római császár és Galla Placidia császárné egyetlen leánya, társcsászárnő (augusta).
Új!!: III. Valentinianus római császár és Justa Grata Honoria · Többet látni »
Licinia Eudoxia
Licinia Eudoxia (422 – 493) II. Theodosius keletrómai császár és Aelia Eudocia gyermeke volt.
Új!!: III. Valentinianus római császár és Licinia Eudoxia · Többet látni »
Magister militum
A Magister militum ("a katonák ura") a késői Római Birodalomban használt rang volt, II. Constantinus uralkodásától.
Új!!: III. Valentinianus római császár és Magister militum · Többet látni »
Március 16.
Névnapok: Henrietta + Ábris, Bálint, Cirják, Cirjék, Eszmeralda, Euzébia, Geréb, Gereben, Hamlet, Harriet, Helmut, Hendrik, Henriett, Henrik, Herbert, Hilár, Hilárion, Hiláriusz, Jetta, Jetti, Nóna, Nónusz, Őzike, Valentin, Vidor, Zádor.
Új!!: III. Valentinianus római császár és Március 16. · Többet látni »
Népvándorláskor
2–5. századi vándorlások A népvándorláskor vagy a népvándorlás kora körülbelül a 4-8. század közötti korszak Európában, a késő ókorból a kora középkorba való átmenet időszaka.
Új!!: III. Valentinianus római császár és Népvándorláskor · Többet látni »
Nyugatrómai Birodalom
A Nyugatrómai Birodalom egy közigazgatási egység utólagos elnevezése a modern történetírásban, melyet a mindenkori Római Birodalom nyugati provinciáira alkalmaznak a 395 és 476 közötti időszakra, amikor annak önálló, elkülönült igazgatása volt.
Új!!: III. Valentinianus római császár és Nyugatrómai Birodalom · Többet látni »
Október 23.
Névnapok: Gyöngyi + Gyöngyike, Gyöngyvér, Ignác, János, Kapisztrán, Katapán, Koppány, Odett, Odetta, Odil, Odília, Stefánia, Stefi, Szeverin, Szeverina, Szörénd, Szörény, Zaránd, Záred, Zerénd, Zerind.
Új!!: III. Valentinianus római császár és Október 23. · Többet látni »
Olybrius római császár
Anicius Olybrius, általánosan elterjedt néven Olybrius császár (Róma, 420 körül – ?, 472. november 2.) nyugatrómai császár 472-ben.
Új!!: III. Valentinianus római császár és Olybrius római császár · Többet látni »
Patricius
A patriciusok az ókori Róma nemesi uralkodó osztályának tagjai.
Új!!: III. Valentinianus római császár és Patricius · Többet látni »
Petronius Maximus római császár
Flavius Anicius Petronius Maximus, általánosan elterjedt néven Petronius Maximus császár (396 – Róma, 455. május 31.) nyugatrómai császár 455-ben.
Új!!: III. Valentinianus római császár és Petronius Maximus római császár · Többet látni »
Quintus Aurelius Symmachus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Symmachus.
Új!!: III. Valentinianus római császár és Quintus Aurelius Symmachus · Többet látni »
Rajna
A Rajna (németül Rhein, franciául Rhin, hollandul Rijn, pfalzi nyelven Rhoi) Nyugat-Európa legfontosabb folyóinak egyike.
Új!!: III. Valentinianus római császár és Rajna · Többet látni »
Ravenna
Ravenna város Olaszországban, Emilia-Romagna régióban.
Új!!: III. Valentinianus római császár és Ravenna · Többet látni »
Róma
Róma (olaszul és latinul: Roma) Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja.
Új!!: III. Valentinianus római császár és Róma · Többet látni »
Savoya
#ÁTIRÁNYÍTÁS Savoya (egyértelműsítő lap).
Új!!: III. Valentinianus római császár és Savoya · Többet látni »
Szvébek
Európa 411-ben Európa 511-ben Európa 569-ben A szvébek vagy szvévek (Suebi, Suevi) névetimológiájukból következően valószínűleg a svábok (Schwaben) rokonai vagy részei, a nyugati germán népek egy csoportja, amelyhez többek között a markomannok, a kvádok, a hermundurok, a szemnonok (nem keverendők össze a szenonokkal) és talán a longobárdok tartoztak.
Új!!: III. Valentinianus római császár és Szvébek · Többet látni »
Vandálok
Vandál vasfegyverek: pajzsdudor, lándzsahegyek A vandálok keleti germán népe az 5. század folyamán vette birtokába a Római Birodalom észak-afrikai területeit.
Új!!: III. Valentinianus római császár és Vandálok · Többet látni »
Worms (település)
Worms (németül: Worms) „megyei jogú város” Rajna-Pfalz tartomány délkeleti részén, a Rajna nyugati partján.
Új!!: III. Valentinianus római császár és Worms (település) · Többet látni »
419
Nincs leírás.
Új!!: III. Valentinianus római császár és 419 · Többet látni »
425
Nincs leírás.
Új!!: III. Valentinianus római császár és 425 · Többet látni »
426
Nincs leírás.
Új!!: III. Valentinianus római császár és 426 · Többet látni »
430
Nincs leírás.
Új!!: III. Valentinianus római császár és 430 · Többet látni »
435
Nincs leírás.
Új!!: III. Valentinianus római császár és 435 · Többet látni »
440
Nincs leírás.
Új!!: III. Valentinianus római császár és 440 · Többet látni »
445
Nincs leírás.
Új!!: III. Valentinianus római császár és 445 · Többet látni »
450
Európa 450-ben.
Új!!: III. Valentinianus római császár és 450 · Többet látni »
455
Nincs leírás.
Új!!: III. Valentinianus római császár és 455 · Többet látni »
