Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
80 kapcsolatok: Alkotmány, Auguszta Vilma hessen–darmstadti hercegnő, Ausztria, Bajor Királyság, Bajorország, Bajorország uralkodóinak listája, Bécs, Bourbon–Szicíliai Lujza toszkánai nagyhercegné, December 12., Első világháború, Erich Ludendorff, Február 20., Frigyes Keresztély szász választófejedelem, Habsburg–Estei Ferdinánd Károly Viktor főherceg, Habsburg–Estei Mária Terézia Henrietta főhercegnő, Habsburg–Lotaringiai Gizella főhercegnő, Habsburg–Lotaringiai Mária Amália főhercegnő, Habsburg–Lotaringiai Mária Karolina Lujza főhercegnő, Habsburg–Tescheni Matild Mária főhercegnő, Habsburg–Toscanai Auguszta Ferdinanda főhercegnő, Helmstedt, Hildegárd Lujza bajor királyi hercegnő, I. Ferdinánd nápoly–szicíliai király, I. Ferdinánd parmai herceg, I. Lajos bajor király, I. Miksa bajor király, II. Károly mecklenburg–strelitzi nagyherceg, II. Lipót magyar király, II. Lipót toszkánai nagyherceg, II. Miksa bajor király, III. Ferdinánd toszkánai nagyherceg, Január 7., Jogtudomány, Közgazdaságtan, Kurt Eisner, Lajos–Miksa Egyetem, Liechtenstein, Lipót bajor királyi herceg, Luitpold bajor királyi herceg, Magyarország, Mária Anna Karolina szász királyi hercegnő, Mária Ludovika magyar királyné, München, Müncheni Egyetem, Münchner Residenz, Miasszonyunk-templom (München), Miksa szász királyi herceg, Németország, November 13., November 5., ..., November 7., Nymphenburgi kastély, Október 18., Osztrák Császárság, Ottó bajor király, Porosz Királyság, Porosz–osztrák–olasz háború, Régens, Rupprecht bajor koronaherceg, Sarolta Georgina mecklenburg–strelitzi hercegnő, Sárvár, Starnberg, Svájc, Szász–Coburg–Gothai-ház, Terézia Sarolta szász–hildburghauseni hercegnő, V. Ferenc modenai herceg, Wittelsbach-ház, 1845, 1861, 1868, 1891, 1900, 1912, 1913, 1915, 1918, 1919, 1920, 1921, 1924. Bővíteni index (30 több) »
Alkotmány
archivedate.
Új!!: III. Lajos bajor király és Alkotmány · Többet látni »
Auguszta Vilma hessen–darmstadti hercegnő
Auguszta Vilma Mária (Darmstadt, Hessen–Darmstadt, 1765. április 14. – Rohrbach, Pfalzi Választófejedelemség, 1796. március 30.), hessen–darmstadti hercegnő, Miksa József pfalz–zweibrückeni herceg (a későbbi I. Miksa bajor király) első felesége, I. Lajos bajor király és Karolina Auguszta osztrák császárné édesanyja.
Új!!: III. Lajos bajor király és Auguszta Vilma hessen–darmstadti hercegnő · Többet látni »
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Új!!: III. Lajos bajor király és Ausztria · Többet látni »
Bajor Királyság
A Bajor Királyság német államalakulat volt a mai Bajorország, Saarpfalz járás és részben Rajna-vidék-Pfalz területén, amely e néven 1805–1918 között állt fenn.
Új!!: III. Lajos bajor király és Bajor Királyság · Többet látni »
Bajorország
Bajorország (németül Bayern) Németország legnagyobb területű tartománya.
Új!!: III. Lajos bajor király és Bajorország · Többet látni »
Bajorország uralkodóinak listája
Nagy Károly a birodalmához csatolta a Bajor Hercegséget 788-ban.
Új!!: III. Lajos bajor király és Bajorország uralkodóinak listája · Többet látni »
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Új!!: III. Lajos bajor király és Bécs · Többet látni »
Bourbon–Szicíliai Lujza toszkánai nagyhercegné
Lujza Mária Amália Terézia (Nápoly, Nápolyi Királyság, 1773. július 27. – Bécs, Osztrák Főhercegség, 1802. szeptember 19.) Bourbon-házból származó származó nápoly–szicíliai királyi hercegnő, III. Ferdinánd nagyherceggel kötött házassága révén toszkánai nagyhercegné 1790-től 1801-es, a napóleoni háborúk során történt trónfosztásukig.
Új!!: III. Lajos bajor király és Bourbon–Szicíliai Lujza toszkánai nagyhercegné · Többet látni »
December 12.
Névnapok: Gabriella + Bulcsú, Csepel, Franciska, Johanna, Santál.
Új!!: III. Lajos bajor király és December 12. · Többet látni »
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Új!!: III. Lajos bajor király és Első világháború · Többet látni »
Erich Ludendorff
Erich Friedrich Wilhelm Ludendorff (Kruszewnia, 1865. április 9. – München, 1937. december 20.) az első világháború kiemelkedő német tábornoka, a müncheni sörpuccs vezetője, a nemzetiszocialista párt képviselője a Reichstagban és zavaros elveket valló vallásalapító.
Új!!: III. Lajos bajor király és Erich Ludendorff · Többet látni »
Február 20.
Névnapok: Aladár, Álmos + Amadil, Amáta, Elemér, Leó, Leon, Leona, Lionel, Paula, Pauletta, Paulin, Paulina, Polett, Szilvánusz, Tira, Tíra.
Új!!: III. Lajos bajor király és Február 20. · Többet látni »
Frigyes Keresztély szász választófejedelem
Frigyes Keresztély (Drezda, Szászország, 1722. szeptember 5. – Drezda, Szászország, 1763. december 17.), 1763 októbere és decembere között, kevesebb mint három hónapra Szászország választófejedelme.
Új!!: III. Lajos bajor király és Frigyes Keresztély szász választófejedelem · Többet látni »
Habsburg–Estei Ferdinánd Károly Viktor főherceg
Habsburg–Estei Ferdinánd Károly (ismert még mint Ausztria–Estei Ferdinánd Károly főherceg,,; Modena, 1821. július 20. – Brünn, 1849. december 15.), a Habsburg–Lotaringiai-ház estei ágából származó osztrák főherceg, modenai herceg, IV. Ferenc modenai herceg és Savoyai Mária Beatrix második fia, aki Erzsébet Franciska főhercegnővel kötött házassága révén József nádor veje.
Új!!: III. Lajos bajor király és Habsburg–Estei Ferdinánd Károly Viktor főherceg · Többet látni »
Habsburg–Estei Mária Terézia Henrietta főhercegnő
Habsburg–Estei Mária Terézia (ismert még mint Modenai Mária Terézia főhercegnő,; 1849. július 2. – 1919. február 3.), a Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák főhercegnő, modenai hercegnő, Ferdinánd Károly Viktor főherceg és Habsburg–Nádori Erzsébet Franciska leánya, III. Lajos bajor király feleségeként a Bajor Királyság utolsó királynéja 1913 és 1918 között.
Új!!: III. Lajos bajor király és Habsburg–Estei Mária Terézia Henrietta főhercegnő · Többet látni »
Habsburg–Lotaringiai Gizella főhercegnő
Habsburg–Lotaringiai Gizella (teljes nevén: Gizella Lujza Mária,; Laxenburg, 1856. július 12. – München, 1932. július 27.) a Habsburg–Lotaringiai-házból származó, I. Ferenc József császár és király valamint Erzsébet császárné és királyné második gyermekeként született osztrák főhercegnő, magyar és cseh királyi hercegnő, aki Lipót bajor királyi herceggel kötött házassága révén bajor hercegné.
Új!!: III. Lajos bajor király és Habsburg–Lotaringiai Gizella főhercegnő · Többet látni »
Habsburg–Lotaringiai Mária Amália főhercegnő
Ausztriai Mária Amália (teljes születési nevén Mária Amália Jozefa Johanna Antónia; Bécs, Ausztria, 1746. február 26. – Prága, Ausztria, 1804. június 18.), Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák főhercegnő, I. Ferenc német-római császár és Ausztriai Mária Terézia császárné nyolcadik gyermeke.
Új!!: III. Lajos bajor király és Habsburg–Lotaringiai Mária Amália főhercegnő · Többet látni »
Habsburg–Lotaringiai Mária Karolina Lujza főhercegnő
Mária Karolina (Lujza Jozefa Johanna Antónia; Bécs, Ausztria, Német-római Birodalom, 1752. augusztus 13. – Bécs, Ausztria, 1814. szeptember 8.), Nápoly és Szicília királynéja volt 1768-as házasságkötésével IV. Ferdinánd nápolyi király (III. Ferdinándként szicíliai király) feleségeként.
Új!!: III. Lajos bajor király és Habsburg–Lotaringiai Mária Karolina Lujza főhercegnő · Többet látni »
Habsburg–Tescheni Matild Mária főhercegnő
Habsburg–Tescheni Matild Mária Adelgunda Alexandra Mathilde Marie Adelgunde Alexandra von Österreich–Teschen (Bécs, 1849. január 25. – Hetzendorfi kastély, Bécs-Meidling, 1867. június 6.), osztrák főhercegnő, magyar és cseh királyi hercegnő, Habsburg–Tescheni Albert főherceg legkisebb leánya, tragikus baleset során fiatalon halt meg.
Új!!: III. Lajos bajor király és Habsburg–Tescheni Matild Mária főhercegnő · Többet látni »
Habsburg–Toscanai Auguszta Ferdinanda főhercegnő
Habsburg–Toscanai Auguszta Ferdinanda (ismert még mint Ausztriai Auguszta Ferdinanda főhercegnő, teljes nevén Auguszta Ferdinanda Lujza Mária Johanna Jozefa,,; Firenze, Toszkánai Nagyhercegség, 1825. április 1. – München, Bajor Királyság, 1864. április 26.), a Habsburg–Lotaringiai-ház toscanai ágából származó osztrák főhercegnő, toszkánai hercegnő, II. Lipót toszkánai nagyherceg és Szászországi Mária Anna egyetlen felnőttkort megért leánya, aki Luitpold bajor királyi herceggel kötött házassága révén bajor hercegné.
Új!!: III. Lajos bajor király és Habsburg–Toscanai Auguszta Ferdinanda főhercegnő · Többet látni »
Helmstedt
Helmstedt, város Németországban, Alsó-Szászországban.
Új!!: III. Lajos bajor király és Helmstedt · Többet látni »
Hildegárd Lujza bajor királyi hercegnő
Hildegárd Lujza (teljes nevén Hildegárd Lujza Sarolta Terézia Friderika,; Würzburg, 1825. június 10. – Bécs, 1864. április 2.), a Wittelsbach-házból származó bajor királyi hercegnő, I. Lajos bajor király és Szász–Hildburghauseni Terézia Sarolta leánya, aki Habsburg–Tescheni Albert főherceggel kötött házassága révén osztrák főhercegné és tescheni hercegné.
Új!!: III. Lajos bajor király és Hildegárd Lujza bajor királyi hercegnő · Többet látni »
I. Ferdinánd nápoly–szicíliai király
I.
Új!!: III. Lajos bajor király és I. Ferdinánd nápoly–szicíliai király · Többet látni »
I. Ferdinánd parmai herceg
Ferdinánd, Parma hercege (Pietro Melchiorre Ferrari festménye) Ferdinánd Bourbon–parmai herceg (Ferdinando di Borbone–Parma) (Parma, 1751. január 20. – Fontevivo, Emilia-Romagna tartomány, 1802. október 9.) a Bourbon-házból származó parmai herceg, spanyol infáns (Infante de España), 1765-től haláláig Parma, Piacenza és Guastalla uralkodó hercege (Duca di Parma e Piacenza).
Új!!: III. Lajos bajor király és I. Ferdinánd parmai herceg · Többet látni »
I. Lajos bajor király
I.
Új!!: III. Lajos bajor király és I. Lajos bajor király · Többet látni »
I. Miksa bajor király
Miksa József (teljes nevén; Schwetzingen, Pfalz–Zweibrücken, 1756. május 27. – München, Bajor Királyság, 1825. október 13.), a Wittelsbach-házból származó pfalz–zweibrückeni herceg, 1799-től Berg hercege, valamint bajor és pfalzi választófejedelem IV.
Új!!: III. Lajos bajor király és I. Miksa bajor király · Többet látni »
II. Károly mecklenburg–strelitzi nagyherceg
II.
Új!!: III. Lajos bajor király és II. Károly mecklenburg–strelitzi nagyherceg · Többet látni »
II. Lipót magyar király
II.
Új!!: III. Lajos bajor király és II. Lipót magyar király · Többet látni »
II. Lipót toszkánai nagyherceg
II.
Új!!: III. Lajos bajor király és II. Lipót toszkánai nagyherceg · Többet látni »
II. Miksa bajor király
II.
Új!!: III. Lajos bajor király és II. Miksa bajor király · Többet látni »
III. Ferdinánd toszkánai nagyherceg
III.
Új!!: III. Lajos bajor király és III. Ferdinánd toszkánai nagyherceg · Többet látni »
Január 7.
Névnapok: Attila, Ramóna + Artúr, Atilla, Bálint, Ellina, Etele, Lucián, Luciána, Melani, Melánia, Nikétás, Rajmond, Rajmund, Sziglind, Valentin.
Új!!: III. Lajos bajor király és Január 7. · Többet látni »
Jogtudomány
A jogtudomány a társadalomtudományok egyik legjelentősebb területe.
Új!!: III. Lajos bajor király és Jogtudomány · Többet látni »
Közgazdaságtan
Tonhalárverés a Cukidzsi halpiacon (Japán). A közgazdaságtan mindenekelőtt a javak – például a tonhalak – társadalmon belüli elosztásának kérdéseivel foglalkozik A közgazdaságtan olyan társadalomtudomány, amely a gazdasági rendszerrel, vagyis a javak megtermelésével, elosztásával, értékelésével és fogyasztásával foglalkozik.
Új!!: III. Lajos bajor király és Közgazdaságtan · Többet látni »
Kurt Eisner
Kurt Eisner (Berlin, 1867. május 14. – München, 1919. február 21.) német író, újságíró, szociáldemokrata politikus, forradalmár.
Új!!: III. Lajos bajor király és Kurt Eisner · Többet látni »
Lajos–Miksa Egyetem
A Lajos–Miksa Egyetem (németül Ludwig-Maximilians-Universität, LMU) a bajor főváros, München legnagyobb és Németország második legnagyobb egyeteme több mint 44 ezer hallgatóval.
Új!!: III. Lajos bajor király és Lajos–Miksa Egyetem · Többet látni »
Liechtenstein
Liechtenstein (hivatalosan Liechtensteini Hercegség vagy Liechtensteini Fejedelemség,, alemannul: Liachtaschta vagy Förschtatum Liachtaschta) európai monarchia Ausztria és Svájc között, a Rajna völgyében.
Új!!: III. Lajos bajor király és Liechtenstein · Többet látni »
Lipót bajor királyi herceg
Lipót Miksa József bajor királyi herceg (Prinz Leopold Maximilian Joseph Maria Arnulf von Bayern) (München, 1846. február 9. – München, 1930. szeptember 18.) a Wittelsbach-házból származó bajor királyi herceg, a bajor királyi hadsereg tisztje, majd a német császári hadseregben tábornagy, első világháborús hadseregparancsnok, 1916-tól Hindenburg tábornagy utódaként a keleti front főparancsnoka.
Új!!: III. Lajos bajor király és Lipót bajor királyi herceg · Többet látni »
Luitpold bajor királyi herceg
Luitpold (teljes nevén Luitpold Károly József Vilmos,; Würzburg, Bajor Királyság, 1821. március 12. – München, Bajor Királyság, 1912. december 12.), a Wittelsbach-házból származó bajor királyi herceg, I. Lajos bajor király és Terézia Sarolta szász–hildburghauseni hercegnő fia, aki a Bajor Királyság régense 1886-tól unokaöccse, II. Lajos helyett, majd az ő halálát követően az uralkodásra képtelen I. Ottó alatt.
Új!!: III. Lajos bajor király és Luitpold bajor királyi herceg · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: III. Lajos bajor király és Magyarország · Többet látni »
Mária Anna Karolina szász királyi hercegnő
Mária Anna Karolina Jozefa szász királyi hercegnő (Drezda, 1799. november 15. – Pisa, 1832. március 24.), a Wettin-házból származó szász királyi hercegnő, II. Lipót toszkánai nagyherceg első felesége, házassága révén toszkánai nagyhercegné (olaszul Maria Anna Carolina di Sassonia, Granduchessa di Toscana).
Új!!: III. Lajos bajor király és Mária Anna Karolina szász királyi hercegnő · Többet látni »
Mária Ludovika magyar királyné
Mária Ludovika (Portici, Nápoly, 1745. november 24. – Bécs, Ausztria, 1792. május 15.), Bourbon-házból származó spanyol infánsnő, Péter Lipót főherceg hitveseként Toszkána nagyhercegnéje 1765 és 1790 között, majd hitvese rövid trónra kerülésével német-római császárné, magyar és cseh királyné 1790 és 1792 között.
Új!!: III. Lajos bajor király és Mária Ludovika magyar királyné · Többet látni »
München
München (bajorul) a legnagyobb német tartomány, Bajorország fővárosa.
Új!!: III. Lajos bajor király és München · Többet látni »
Müncheni Egyetem
#ÁTIRÁNYÍTÁS Lajos–Miksa Egyetem.
Új!!: III. Lajos bajor király és Müncheni Egyetem · Többet látni »
Münchner Residenz
A Münchner Residenz az egykori bajor hercegek, választófejedelmek és királyok palotája München belvárosában.
Új!!: III. Lajos bajor király és Münchner Residenz · Többet látni »
Miasszonyunk-templom (München)
A Dom zu Unserer Lieben Frau, köznyelven Frauenkirche azaz Miasszonyunk-templom München egyik legrégebbi és legnagyobb temploma a történelmi városközpontban.
Új!!: III. Lajos bajor király és Miasszonyunk-templom (München) · Többet látni »
Miksa szász királyi herceg
Miksa Mária József szász herceg (teljes német neve Prinz Maximilian Maria Joseph Anton Johann Baptist Johann Evangelista Ignaz Augustin Xaver Aloys Johann Nepomuk Januar Hermenegild Agnellus Paschalis von Sachsen) (Drezda, 1759. április 13. – Drezda, 1838. január 3.), a Wettin-házból származó szász választófejedelmi herceg, 1806-tól királyi herceg, 1827–1830 között a Szász Királyság kijelölt trónörököse.
Új!!: III. Lajos bajor király és Miksa szász királyi herceg · Többet látni »
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
Új!!: III. Lajos bajor király és Németország · Többet látni »
November 13.
Névnapok: Szilvia + Arkád, Árkád, Bulcsú, Ené, Éne, Enéh, Enese, Enet, Eugén, Gellén, Jenő, Kilény, Kilián, Megyer, Miklós, Nikolasz, Perenna, Szaniszló, Szolón.
Új!!: III. Lajos bajor király és November 13. · Többet látni »
November 5.
Névnapok: Imre + Avarka, Bertolda, Filotea, Tétény, Töhötöm, Zakariás.
Új!!: III. Lajos bajor király és November 5. · Többet látni »
November 7.
Névnapok: Rezső + Amarant, Amaranta, Csenger, Éneás, Engelbert, Erneszt, Ernő, Florentin, Karen, Karin, Karina, Lázár, Lázó, Rados, Radován, Radvány, Ralf, Raul, Rolf, Rudolf, Szulamit.
Új!!: III. Lajos bajor király és November 7. · Többet látni »
Nymphenburgi kastély
A nymphenburgi kastély egy barokk stílusban épült kastély Münchenben.
Új!!: III. Lajos bajor király és Nymphenburgi kastély · Többet látni »
Október 18.
Névnapok: Lukács + Ambrus, Jusztusz.
Új!!: III. Lajos bajor király és Október 18. · Többet látni »
Osztrák Császárság
Az Osztrák Császárság (hivatalos neve 1804-1867 között: Osztrák Császárság (németül: Kaiserthum Oesterreich), 1867 és 1918 között: a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok (Die im Reichsrat vertretenen Königreiche und Länder), köznapi nevén, illetve egyszerűen Ausztria egy 1804-től 1918-ig létező állam volt Közép-Európában, amely állam 1804-től 1867-ig a Habsburg Monarchián belül, 1867-től pedig az Osztrák–Magyar Monarchia néven létrejövő államszövetség részeként, a reálunió két tagállama közül a Lajtán inneni része volt, más néven Ciszlajtánia vagy Lajtáninnen (németül: Cisleithanien vagy Zisleithanien, csehül: Předlitavsko, lengyelül: Przedlitawia, szlovénül: Cislajtanija, ukránul: Цислейтанія), azaz az Ausztriai Császárság nem hivatalos megnevezése volt. A Monarchia ciszlajtániai területével szemben ott volt a szintén nem hivatalosan Transzlajtánia névvel illetett Magyar Királyság, hivatalos megnevezése szerint a magyar szent korona országai, amelyet többször próbáltak beolvasztani az Osztrák Császárságba, de a magyar felfogás szerint közjogilag tőle mindig független maradt, mint ahogy az 1806-ban megszűnt elődállam Német-római Birodalomtól is.
Új!!: III. Lajos bajor király és Osztrák Császárság · Többet látni »
Ottó bajor király
Ottó (München, 1848. április 27. – Fürstenried kastély, München mellett, 1916. október 11.), Bajorország királya 1886-tól 1913-ig.
Új!!: III. Lajos bajor király és Ottó bajor király · Többet látni »
Porosz Királyság
A Porosz Királyság egy történelmi porosz államalakulat volt, ami 1701 és 1918 között állt fenn, és jelentette a német egyesítést követően 1871-ben kikiáltott Német Császárság vezető tagállamát egészen az 1918-as, első világháborút követő felbomlásáig.
Új!!: III. Lajos bajor király és Porosz Királyság · Többet látni »
Porosz–osztrák–olasz háború
Az 1866-ban lezajlott porosz–osztrák–olasz háború az a háborús konfliktus volt, amely során a poroszok az ún.
Új!!: III. Lajos bajor király és Porosz–osztrák–olasz háború · Többet látni »
Régens
Régens (a latin regens.
Új!!: III. Lajos bajor király és Régens · Többet látni »
Rupprecht bajor koronaherceg
Rupprecht bajor koronaherceg (németül: Kronprinz Rupprecht von Bayern) (München, 1869. május 18. – Starnberg, Leutstetten kastély, 1955. augusztus 2.), a Wittelsbach-házból származó bajor királyi herceg, a Bajor Királyság utolsó koronahercege. Teljes címe: „Ő királyi fensége Rupprecht Maria Luitpold Ferdinand, Bajorország koronahercege, Bajorország, Frankónia és Svábföld hercege, Rajnai palotagróf” volt.Turner, Cambrai 1917: The birth of armoured warfare, 15 Anyja II. Jakab angol király leszármazottja volt, az ő halála (1919.) után a brit jakobiták Rupprecht herceget ismerték el – I. Róbert angol és IV. Róbert skót király nevek alatt – Anglia, Skócia, Írország és Franciaország trónjának várományosaként.
Új!!: III. Lajos bajor király és Rupprecht bajor koronaherceg · Többet látni »
Sarolta Georgina mecklenburg–strelitzi hercegnő
Sarolta szász–hildburghauseni hercegné, született Sarolta mecklenburg-strelitzi hercegnő (Hannover, 1769. november 17. – Hildburghausen, 1818. május 14.).
Új!!: III. Lajos bajor király és Sarolta Georgina mecklenburg–strelitzi hercegnő · Többet látni »
Sárvár
Sárvár (németül: Kotenburg, Rotenturm an der Raab, latinul: Bassiana, szlovénul: Mala Sela) város a Nyugat-Dunántúlon, Vas vármegye második legnagyobb települése, és a Sárvári járás székhelye.
Új!!: III. Lajos bajor király és Sárvár · Többet látni »
Starnberg
Starnberg egy kisváros Németországban, Bajorország déli részén.
Új!!: III. Lajos bajor király és Starnberg · Többet látni »
Svájc
Svájc, hivatalos nevén Svájci Konföderáció, Svájci Államszövetség, Svájci Esküszövetség (rétorománul: Svizra vagy Confederaziun svizra) tengerparttal nem rendelkező, kantonokból (tartományokból) álló szövetségi köztársaság Közép-Európában.
Új!!: III. Lajos bajor király és Svájc · Többet látni »
Szász–Coburg–Gothai-ház
A Szász–Coburg–Gothai-ház eredetileg a Szász–Coburg–Gotha Hercegség uralkodói dinasztiája volt, melyből később több európai ország uralkodói is származtak.
Új!!: III. Lajos bajor király és Szász–Coburg–Gothai-ház · Többet látni »
Terézia Sarolta szász–hildburghauseni hercegnő
Szász–Hildburghauseni Terézia Sarolta (teljes nevén Terézia Sarolta Lujza Friderika Amália,; Seidingstadt, Szász–Hildburghausen Hercegség, 1792. július 8. – München, Bajor Királyság, 1854. október 26.), a Wettin-ház ernői ágából származó szász–hildburghauseni hercegnő, Frigyes szász–altenburgi herceg és Sarolta Georgina mecklenburg–strelitzi hercegnő hatodik gyermeke, aki Lajos trónörökös herceggel kötött házassága révén bajor koronahercegné 1810-től, majd férje koronázását követően a Bajor Királyság királynéja 1825-től hitvese 1848-as haláláig.
Új!!: III. Lajos bajor király és Terézia Sarolta szász–hildburghauseni hercegnő · Többet látni »
V. Ferenc modenai herceg
V.
Új!!: III. Lajos bajor király és V. Ferenc modenai herceg · Többet látni »
Wittelsbach-ház
A Wittelsbach-ház, egy bajor származású uralkodóház, melynek tagjai a 11. századtól uralkodtak Bajorországban a királyság 1918-as fennállásáig, valamint 1214 és 1805 között a Pfalzi grófság (majd választófejedelemség) uralkodóit is adták.
Új!!: III. Lajos bajor király és Wittelsbach-ház · Többet látni »
1845
Nincs leírás.
Új!!: III. Lajos bajor király és 1845 · Többet látni »
1861
A Wilson’s Creek-i ütközet (festmény).
Új!!: III. Lajos bajor király és 1861 · Többet látni »
1868
Nincs leírás.
Új!!: III. Lajos bajor király és 1868 · Többet látni »
1891
Nincs leírás.
Új!!: III. Lajos bajor király és 1891 · Többet látni »
1900
Az 1900-as év volt a 19. század utolsó éve és egyben az 1900-as évek első éve.
Új!!: III. Lajos bajor király és 1900 · Többet látni »
1912
Nincs leírás.
Új!!: III. Lajos bajor király és 1912 · Többet látni »
1913
Nincs leírás.
Új!!: III. Lajos bajor király és 1913 · Többet látni »
1915
Nincs leírás.
Új!!: III. Lajos bajor király és 1915 · Többet látni »
1918
Nincs leírás.
Új!!: III. Lajos bajor király és 1918 · Többet látni »
1919
Nincs leírás.
Új!!: III. Lajos bajor király és 1919 · Többet látni »
1920
Nincs leírás.
Új!!: III. Lajos bajor király és 1920 · Többet látni »
1921
Nincs leírás.
Új!!: III. Lajos bajor király és 1921 · Többet látni »
1924
Nincs leírás.
Új!!: III. Lajos bajor király és 1924 · Többet látni »
