Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

II. Uahibré

Index II. Uahibré

Uahibré fekete bazaltból faragott szoborfeje. Az orr és az állcsúcs (a szakáll helye) rongálásai valószínűleg szándékosak, és II. Jahmesz idejéből származnak. Az arckifejezés és a stílus az I. Pszammetik óta hagyományos szaiszi munka. II. Uahibré Haaibré ókori egyiptomi uralkodó i. e. 589-től i. e. 570-ig.

79 kapcsolatok: A Pallas nagy lexikona, Anhnesznoferibré, Újbabiloni Birodalom, Ámon (isten), Ámon isteni felesége, Ízisz, Ószövetség, Babiloni fogság, Brüsszel, Cidkija júdai király, Ciprus (sziget), Diocletianus római császár, Diodórosz (történetíró), Dombormű, Dzsedhór, Elephantiné, Földközi-tenger, Fönícia, Flinders Petrie, Geógraphika hüpomnémata, Hérodotosz, I. e. 566, I. e. 569, I. e. 570, I. e. 570-es évek, I. e. 574, I. e. 580-as évek, I. e. 586, I. e. 587, I. e. 589, I. e. 594, I. e. 597, I. e. 601, I. Nitókrisz, I. Pszammetik, II. Jahmesz, II. Nabú-kudurri-uszur, II. Nékó, II. Pszammetik, Júdea, Jeremiás könyve, Jeruzsálem, Kabúdzsija perzsa király, Kártus, Közel-Kelet, Küréné, Lüdia, Manethón, Médek, Mészkő (kőzet), ..., Múmia, Memphisz, Metropolitan Művészeti Múzeum, Moáb (terület), Naosz (szentély), Nílus, Núbia, Obeliszk, Pülón, Ptah, , Róma, Septuaginta, Szaisz, Szíria, Szidón, Szphinx, Sztélé, Sztrabón, Szuezi-csatorna, Tahuit, Türosz, Vöröshomokkő, XIII. dinasztia, XXVI. dinasztia, XXX. dinasztia, Zsidók, 1909, 2011. Bővíteni index (29 több) »

A Pallas nagy lexikona

A Pallas nagy lexikona, alcímén Az összes ismeretek enciklopédiája a 19. század legvégének nagy irodalmi alkotása, az első önálló vállalkozású, nem fordításon alapuló magyar nagylexikon.

Új!!: II. Uahibré és A Pallas nagy lexikona · Többet látni »

Anhnesznoferibré

Anhnesznoferibré (uralkodói neve: Hekatnoferumut) ókori egyiptomi papnő, Ámon isteni felesége a XXVI. dinasztia idején.

Új!!: II. Uahibré és Anhnesznoferibré · Többet látni »

Újbabiloni Birodalom

A berlini Pergamonmuseumban rekonstruált Istár-kapu Az Újbabiloni Birodalom (KURḫal-du/di, URUḫal-da/dà-a-a, görögül Χαλδαία, Khaldaia, latinosan Chaldaea) (i. e. 612 – i. e. 539) az ókori Mezopotámia utolsó helyben létrejövő birodalma volt, amely az Újasszír Birodalom pusztulásával párhuzamosan alakult ki, majd belső ellentéteit kihasználva az Óperzsa Birodalom kebelezte be.

Új!!: II. Uahibré és Újbabiloni Birodalom · Többet látni »

Ámon (isten)

__notoc__ Ámon'' kosként való ábrázolása a karnaki templomban'' Ámon (más elnevezések: Ámun, Ámen, Imen, Ammon, Amon, Hammon) egyike volt a legrégibb isteneknek az ókori Egyiptomban.

Új!!: II. Uahibré és Ámon (isten) · Többet látni »

Ámon isteni felesége

Ámon isteni felesége magas rangú főpapnő volt az ókori Egyiptomban; a XVII. dinasztia végétől kezdve gyakorlatilag Ámon főpapjának női párja.

Új!!: II. Uahibré és Ámon isteni felesége · Többet látni »

Ízisz

Balról jobbra: Hórusz, Ozirisz és Ízisz hármas szoborcsoportja a XX. dinasztia korából (Louvre, Párizs) Ízisz (ókori egyiptomi nyelven: Iszet vagy Aszet, 3s.t) az ókori Egyiptom egyik legjelentősebb istensége, anyaistennő, a varázslás, a termékenység, a víz és szél, a tengerhajózás istennője, a nőiesség és a hűség szimbóluma, Ozirisz testvére és felesége, Hórusz anyja.

Új!!: II. Uahibré és Ízisz · Többet látni »

Ószövetség

#ÁTIRÁNYÍTÁS Héber Biblia.

Új!!: II. Uahibré és Ószövetség · Többet látni »

Babiloni fogság

A megmaradt zsidók fogságba hurcolása (illusztráció) A babiloni fogság vagy babiloni száműzetés a zsidó történelemnek az a szakasza, volt amikor a Júdai Királyságból Nabukodonozor (II. Nabú-kudurri-uszur) a zsidókat Babilonba hurcoltatta.

Új!!: II. Uahibré és Babiloni fogság · Többet látni »

Brüsszel

Brüsszel város közigazgatási területének elhelyezkedése Brüsszel fővárosi régión belül Brüsszel belvárosi magja, a ''Pentagon'' (ötszög) Brüsszel városa (franciául: Bruxelles-Ville vagy Ville de Bruxelles, hollandul: Brussel-stad vagy Stad Brussel) Belgium, valamint Flandria fővárosa, az EU és a NATO székhelye.

Új!!: II. Uahibré és Brüsszel · Többet látni »

Cidkija júdai király

Cidkija, vagy Cidqijáhu, eredetileg Mattanjá,Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János,, 118.

Új!!: II. Uahibré és Cidkija júdai király · Többet látni »

Ciprus (sziget)

Ciprus a Földközi-tenger harmadik legnagyobb szigete, területe 9251 km².

Új!!: II. Uahibré és Ciprus (sziget) · Többet látni »

Diocletianus római császár

Caius Aurelius Valerius Diocletianus, általánosan elterjedt néven Diocletianus császár (Salona (Antica Salona)/Solin, 244. december 22. – Spalatum (Split), 311. december 3.), eredeti nevén Διοκλής (Dioklész) 284.

Új!!: II. Uahibré és Diocletianus római császár · Többet látni »

Diodórosz (történetíró)

Diodórosz Szikulosz (a. m. "Szicíliai Diodórosz"), (Kr. e. 90 körül – Kr. e. 27 körül) ókori görög történetíró.

Új!!: II. Uahibré és Diodórosz (történetíró) · Többet látni »

Dombormű

Kőbe vésett hieroglif írás, ókori Egyiptom, mélydombormű, Kr. e. 27-8. sz. A dombormű vagy idegen (francia) szóval relief (IPA:, kb. /rölijef/) olyan szobrászati vagy iparművészeti mű, amely alacsony plasztikával emelkedik ki az alapsíkból a térbe.

Új!!: II. Uahibré és Dombormű · Többet látni »

Dzsedhór

Dzsedhór, görögösen Teósz, Takhósz, uralkodói nevén Irmaatenré ókori egyiptomi fáraó Kr. e. 362-től Kr. e. 360-ig.

Új!!: II. Uahibré és Dzsedhór · Többet látni »

Elephantiné

Elephantiné szigete (egyiptomi nyelven: Jeb), a rajta lévő, hasonló nevű várossal Asszuán mellett található, nevét a szigetet körülvevő, fürdőző elefántokra hasonlító szürke gránit-sziklákról kapta.

Új!!: II. Uahibré és Elephantiné · Többet látni »

Földközi-tenger

A Földközi-tenger az Atlanti-óceánhoz a Gibraltári-szorossal kapcsolódó melléktenger, amelyet három kontinens vesz körbe: északról Európa, keletről Ázsia, délről pedig Afrika.

Új!!: II. Uahibré és Földközi-tenger · Többet látni »

Fönícia

Fönícia (föníciai nyelven: כנענ) egy ókori civilizáció Kánaán északi részén, mely a mai Libanon nagy részét valamint Izrael, Szíria és Palesztina egyes területeit foglalta magába.

Új!!: II. Uahibré és Fönícia · Többet látni »

Flinders Petrie

Sir William Matthew Flinders Petrie (Charlton, 1853. június 3. – Jeruzsálem, 1942. július 28.) angol egyiptológus, a régészet tudományos módszertanának egyik úttörője volt.

Új!!: II. Uahibré és Flinders Petrie · Többet látni »

Geógraphika hüpomnémata

Egy 1620-as kiadás címlapja Sztrabón alapján rajzolt világtérkép A Geógraphika hüpomnémata, szó szerinti fordításban földrajzi feljegyzések.

Új!!: II. Uahibré és Geógraphika hüpomnémata · Többet látni »

Hérodotosz

Hérodotosz, vagy Halikarnasszoszi Hérodotosz, (Halikarnasszosz, Kis-Ázsia, ma Bodrum, Törökország, i. e. 484 körül – Thurioi, i. e. 425 körül) görög történetíró.

Új!!: II. Uahibré és Hérodotosz · Többet látni »

I. e. 566

Nincs leírás.

Új!!: II. Uahibré és I. e. 566 · Többet látni »

I. e. 569

569.

Új!!: II. Uahibré és I. e. 569 · Többet látni »

I. e. 570

Nincs leírás.

Új!!: II. Uahibré és I. e. 570 · Többet látni »

I. e. 570-es évek

Évszázadok: i. e. 7. század – i. e. 6. század – i. e. 5. század Évtizedek: i. e. 620-as évek – i. e. 610-es évek – i. e. 600-as évek – i. e. 590-es évek – i. e. 580-as évek – i. e. 570-es évek – i. e. 560-as évek – i. e. 550-es évek – i. e. 540-es évek – i. e. 530-as évek – i. e. 520-as évek Évek: i. e. 579 – i. e. 578 – i. e. 577 – i. e. 576 – i. e. 575 – i. e. 574 – i. e. 573 – i. e. 572 – i. e. 571 – i. e. 570.

Új!!: II. Uahibré és I. e. 570-es évek · Többet látni »

I. e. 574

574.

Új!!: II. Uahibré és I. e. 574 · Többet látni »

I. e. 580-as évek

Évszázadok: i. e. 7. század – i. e. 6. század – i. e. 5. század Évtizedek: i. e. 630-as évek – i. e. 620-as évek – i. e. 610-es évek – i. e. 600-as évek – i. e. 590-es évek – i. e. 580-as évek – i. e. 570-es évek – i. e. 560-as évek – i. e. 550-es évek – i. e. 540-es évek – i. e. 530-as évek Évek: i. e. 589 – i. e. 588 – i. e. 587 – i. e. 586 – i. e. 585 – i. e. 584 – i. e. 583 – i. e. 582 – i. e. 581 – i. e. 580.

Új!!: II. Uahibré és I. e. 580-as évek · Többet látni »

I. e. 586

Nincs leírás.

Új!!: II. Uahibré és I. e. 586 · Többet látni »

I. e. 587

Nincs leírás.

Új!!: II. Uahibré és I. e. 587 · Többet látni »

I. e. 589

Nincs leírás.

Új!!: II. Uahibré és I. e. 589 · Többet látni »

I. e. 594

Nincs leírás.

Új!!: II. Uahibré és I. e. 594 · Többet látni »

I. e. 597

Nincs leírás.

Új!!: II. Uahibré és I. e. 597 · Többet látni »

I. e. 601

Nincs leírás.

Új!!: II. Uahibré és I. e. 601 · Többet látni »

I. Nitókrisz

I.

Új!!: II. Uahibré és I. Nitókrisz · Többet látni »

I. Pszammetik

I.

Új!!: II. Uahibré és I. Pszammetik · Többet látni »

II. Jahmesz

II.

Új!!: II. Uahibré és II. Jahmesz · Többet látni »

II. Nabú-kudurri-uszur

II.

Új!!: II. Uahibré és II. Nabú-kudurri-uszur · Többet látni »

II. Nékó

II.

Új!!: II. Uahibré és II. Nékó · Többet látni »

II. Pszammetik

II.

Új!!: II. Uahibré és II. Pszammetik · Többet látni »

Júdea

zsidó honfoglaláskor Júdeai Királyság Júda, vagy Júdea (Jehúda) egy történelmi régió a Közel-Keleten, a történelmi Izrael földjének déli, hegyes-dombos része.

Új!!: II. Uahibré és Júdea · Többet látni »

Jeremiás könyve

A Jeremiás könyve az Ószövetség egyik protokanonikus prófétai könyve.

Új!!: II. Uahibré és Jeremiás könyve · Többet látni »

Jeruzsálem

Jeruzsálem (bibliai héber: ירושלם; Hieruszalém/Hieroszolüma) város a Közel-Keleten, a Júdeai-hegység egy fennsíkján a Földközi-tenger és a Holt-tenger között.

Új!!: II. Uahibré és Jeruzsálem · Többet látni »

Kabúdzsija perzsa király

Kabúdzsija (óperzsául:, ka-bū-ja-i-ya, normalizált alakja Kabūjiya, „az idősebb”, görögül Καμβύσης, latinul Cambyses), (? – Kr. e. 559) Ansan perzsa állam uralkodója volt körülbelül Kr. e. 602-től Kr. e. 559-ig, a Perzsa Birodalmat létrehozó II. Kurus apja.

Új!!: II. Uahibré és Kabúdzsija perzsa király · Többet látni »

Kártus

III. Thotmesz kártusa, Karnak, Egyiptom A kártus (cartouche) az a hosszúkás keret, amibe az ókori egyiptomi fáraók és királynék, esetenként a királyi család más tagjai nevét írták.

Új!!: II. Uahibré és Kártus · Többet látni »

Közel-Kelet

A Közel-Kelet (néhol helytelenül az angol kifejezést fordítva Közép-Kelet) elsősorban politikai-történelmi, nem pedig földrajzi fogalom, mely a 20. század folyamán jött létre az itt felfedezett olajkincsnek és a kialakult bonyolult etnikai-vallási-politikai ellentéteknek köszönhetően, melyek az Oszmán Birodalom felbomlásával, illetve a brit és francia mandátumok kiürítésével és Izrael Állam megalapításával párhuzamosan harapóztak el.

Új!!: II. Uahibré és Közel-Kelet · Többet látni »

Küréné

Küréné (más nevein Kiréné, Cyrene, ógörög: Κυρήνη) romváros Líbia északkeleti részén, a Földközi-tenger partvonalának közelében, a mai Shahhat (arab: شحات) település mellett található.

Új!!: II. Uahibré és Küréné · Többet látni »

Lüdia

Lüdia, latinosan Lydia, akkádul Ludu ókori anatóliai államalakulat volt, amely Phrügia bukásával párhuzamosan emelkedett fel az i. e. 7. században, azonban a rohamosan erősödő Perzsa Birodalomnak már nem tudott ellenállni.

Új!!: II. Uahibré és Lüdia · Többet látni »

Manethón

Manethón, az i. e. 4. században élt egyiptomi pap, aki történetíróként ismert.

Új!!: II. Uahibré és Manethón · Többet látni »

Médek

Méd előkelők A médek ókori indoiráni nép volt, birodalmuk központja a Kaszpi-tengertől délnyugatra elterülő hegyvidéken helyezkedett el az i. e. 1. évezred első felében.

Új!!: II. Uahibré és Médek · Többet látni »

Mészkő (kőzet)

A mészkő jellemzően monomineralikus (egyásványos) üledékes kőzet, aminek legalább 90%-a kalcium-karbonát (CaCO3), azaz kalcit vagy aragonit.

Új!!: II. Uahibré és Mészkő (kőzet) · Többet látni »

Múmia

Inka múmia Egyiptomi múmia a Louvre-ban A múmia olyan holttest, amely emberi beavatkozás (mumifikálás, balzsamozás, plasztináció) vagy különleges környezeti tényezők (jég, láp, homok, szél, só, egyedi mikroklíma) hatására nem indul oszlásnak, így a csontok, a bőr, az izmok, a haj, a körmök, de még az arcvonások is hosszabb ideig épségben megmaradnak.

Új!!: II. Uahibré és Múmia · Többet látni »

Memphisz

Memphisz (ókori egyiptomi nevein: Ineb-hedzs, Men-nofer) az alsó-egyiptomi első nomosz fővárosa volt, az Óbirodalom idején végig, az Újbirodalom idején rövidebb időszakokra Egyiptom fővárosa, az ország fő közigazgatási központja és egyik legfontosabb vallási központja.

Új!!: II. Uahibré és Memphisz · Többet látni »

Metropolitan Művészeti Múzeum

A New York-i Metropolitan Művészeti Múzeum, (Metropolitan Museum of Art, rövidítve MMA), közkeletű nevén a Met, az USA egyik legnagyobb művészeti gyűjteményével rendelkező intézménye, egyike a világ leglátogatottabb múzeumainak.

Új!!: II. Uahibré és Metropolitan Művészeti Múzeum · Többet látni »

Moáb (terület)

#ÁTIRÁNYÍTÁS Moábiták.

Új!!: II. Uahibré és Moáb (terület) · Többet látni »

Naosz (szentély)

Naosz, Ízisz templom, Philae-sziget, Egyiptom A naosz az egyiptomi templomok szentélye, amely rendszerint a templom legbelsőbb helyisége.

Új!!: II. Uahibré és Naosz (szentély) · Többet látni »

Nílus

A Nílus (- an-Nīl) a Föld leghosszabb (egyes mérések alapján az Amazonas után a második leghosszabb) folyója, hosszát 6695 és 6853 km közé teszik.

Új!!: II. Uahibré és Nílus · Többet látni »

Núbia

Núbia a mai Egyiptom és Szudán között. A történelmi '''Alsó-Núbia''' az 1. és 2. vízesés között (a képen számokkal jelezve), '''Felső-Núbia''' a 2. és 6. vízesés között feküdt Núbia pontos határokkal nem körülírható, történelmi terület Észak-Afrika keleti részén.

Új!!: II. Uahibré és Núbia · Többet látni »

Obeliszk

A karnaki obeliszk Az obeliszk (a görög ὀβελίσκος – obeliszkosz szóból, ami az ὀβελός – obelosz, 'nyárs, szög, hegyes oszlop' kicsinyítő képzős alakja) magas, felfelé keskenyedő, négyzet keresztmetszetű kőoszlop, amely gúla alakú csúcsban végződik; ókori egyiptomi napszimbólum.

Új!!: II. Uahibré és Obeliszk · Többet látni »

Pülón

Az edfui templom pülónjai A pülón (görög eredetiben πυλών, jelentése kapu, bejárat, „kapucsarnok”) az ókori egyiptomi templomok kettős kapuja; monumentális, négyszögletes alapzaton nyugvó, felfelé keskenyedő falú kaputorony.

Új!!: II. Uahibré és Pülón · Többet látni »

Ptah

Ptah az ókori egyiptomi vallás egyik legfőbb és egyik legősibb, egyik legnagyobb tiszteletben tartott istene.

Új!!: II. Uahibré és Ptah · Többet látni »

Ré (régebben Rá alakban írták át) ókori egyiptomi napisten, Egyiptom történelmének egyik legjelentősebb istene.

Új!!: II. Uahibré és Ré · Többet látni »

Róma

Róma (olaszul és latinul: Roma) Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja.

Új!!: II. Uahibré és Róma · Többet látni »

Septuaginta

Latinosan Septuaginta, magyarosan Szeptuaginta (rövidítése LXX, görögül Ἡ Μετάφραση τῶν Ἑβδομήκοντα) a Héber Biblia (Ószövetség) koiné görög nyelvű fordítása.

Új!!: II. Uahibré és Septuaginta · Többet látni »

Szaisz

Lepsius térképe Szaisz (az óegyiptomi Szau) ókori egyiptomi város a Nílus rosettei-ágának jobb partján, a mai Szán el-Hagar falutól északra.

Új!!: II. Uahibré és Szaisz · Többet látni »

Szíria

Szíria (arabul سوريا – Sūriyā vagy سورية – Sūriya, ejtsd Szúrija, régebben használatos elnevezése الشام– aš-Šām – as-Sám) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.

Új!!: II. Uahibré és Szíria · Többet látni »

Szidón

Szidón vagy Szaída (arab: صيدا, صيدون, Ṣzaydā, föníciai: צדן, óhéber írással: צִידוֹן, Ṣzīḏōn, ógörög: Σιδών) kikötőváros Libanonban, a Földközi-tenger partján.

Új!!: II. Uahibré és Szidón · Többet látni »

Szphinx

Belvedere Palota bejáratánál'' A Szphinx (görögül Σφινξ, azaz „fojtogató”) oroszlántestű, emberfejű, szárnyas mitikus lény.

Új!!: II. Uahibré és Szphinx · Többet látni »

Sztélé

II. Assur-nászir-apli az Újasszír Birodalom egyik jelentős uralkodójának alabástromsztéléje A sztélé (görög nyelven: στήλη, stēlē) faragott, vésett jelekkel vagy feliratokkal, gyakran ábrázolásokkal is ellátott nagyméretű kőtábla, kő- vagy ritkábban faoszlop, melyet többnyire emlékműnek vagy síremléknek emeltek.

Új!!: II. Uahibré és Sztélé · Többet látni »

Sztrabón

Sztrabón (elterjedt átírásai Strabón, Strabon), (Kr. e. 63 körül – Kr. u. 23 után) ókori utazó, földrajzi író.

Új!!: II. Uahibré és Sztrabón · Többet látni »

Szuezi-csatorna

A Szuezi-csatorna a vörös-tengeri Szuez városánál A csatornán a hajók útvonala a Nagy-Keserű-tavon vezet keresztül A Szuezi-csatorna (arabul: قناة السويس, azaz Kanát asz-Szuvajsz), a Sínai-félsziget nyugati és a Nílus-delta keleti szélén épült tengeri csatorna, a világ egyik legfontosabb víziútja.

Új!!: II. Uahibré és Szuezi-csatorna · Többet látni »

Tahuit

Tahuit ókori egyiptomi királyné volt a XXVI. dinasztia idején.

Új!!: II. Uahibré és Tahuit · Többet látni »

Türosz

Türosz vagy Szúr (arab صور) Libanon egyik legjelentősebb városa.

Új!!: II. Uahibré és Türosz · Többet látni »

Vöröshomokkő

A vöröshomokkő kifejezést olyan homokkövekre alkalmazzák, amelyek mállásból származó, hematit-eredetű vas-oxidtól vöröses-barnás színűek.

Új!!: II. Uahibré és Vöröshomokkő · Többet látni »

XIII. dinasztia

Az ókori egyiptomi XIII.

Új!!: II. Uahibré és XIII. dinasztia · Többet látni »

XXVI. dinasztia

Az Ókori Egyiptom XXVI.

Új!!: II. Uahibré és XXVI. dinasztia · Többet látni »

XXX. dinasztia

Az Ókori Egyiptom XXX.

Új!!: II. Uahibré és XXX. dinasztia · Többet látni »

Zsidók

A zsidók (Jehudim;, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől (izraeliták) származtató, Israelite origins and kingdom: "The first act in the long drama of Jewish history is the age of the Israelites" illetve a zsidó vallást követő, a világ minden részén élő emberek – kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű – közössége.

Új!!: II. Uahibré és Zsidók · Többet látni »

1909

Nincs leírás.

Új!!: II. Uahibré és 1909 · Többet látni »

2011

---- 2011 (MMXI) első napja és utolsó napja is szombatra esett a Gergely-naptár szerint.

Új!!: II. Uahibré és 2011 · Többet látni »

Átirányítja itt:

Apries, Apriész.

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »