Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
120 kapcsolatok: Aelia Eudocia, Aelia Eudoxia, Alexandria (Egyiptom), Alexandriai Szent Cirill, Anthemius bizánci miniszter, Arany (kémiai elem), Armenia Magna, Aspar, Attila hun király, Balkán-félsziget, Belgrád, Bizánci Birodalom, Bizánci császárok listája, Bleda, Codex Theodosianus, Damaszkusz, Duna, Edika, Egyiptom, Epheszosz, Epheszoszi zsinat, Eutükhész, Február 15., Flavius Aëtius, Flavius Arcadius bizánci császár, Flavius Ardabur Aspar, Flavius Honorius római császár, Flavius Victor, Font (súlymérték), Galla Placidia, Gamáliel (pátriárkák), Görög nyelv, Georg Ostrogorsky, Grammatika, Gregorius (egyértelműsítő lap), Hunok, I. Celesztin pápa, I. Constantinus római császár, I. Leó pápa, II. Jazdagird szászánida király, III. Constantius római császár, III. Valentinianus római császár, Illyricum, Izraelita vallás, Január 1., Jézus Krisztus, Július 28., Kereszténység, Khalkédóni zsinat, Khrüszaphiosz Ztommasz, ..., Kolostor, Konstantinápoly, Latin nyelv, Licinia Eudoxia, Marcianus bizánci császár, Maximinus Daia római császár, Május 1., Mezopotámia, Moesia, Nestorius, Nesztoriánusok, Nyugatrómai Birodalom, Ortodox kereszténység, Pátriárka, Perzsa Birodalom, Pogányság, Priszkosz rétor, Pulkheria keletrómai császárné, Ravenna, Római Birodalom, Retorika, Sirmium, Sremska Mitrovica, Szászánida Birodalom, Szűz Mária, Szófia, Szúza, Szent, Szicília, Szkírek, Theodosziopolisz, Theotokosz, Zoroasztrizmus, Zsinagóga, Zsinat, 401, 402, 403, 407, 408, 409, 410, 411, 412, 413, 414, 415, 416, 418, 420, 421, 422, 423, 425, 426, 429, 430, 431, 433, 435, 437, 438, 439, 441, 444, 447, 448, 449, 450, 451. Bővíteni index (70 több) »
Aelia Eudocia
Aelia Eudocia képmásával ellátott pénzérme Aelia Eudocia, születési nevén Athénaisz (393/394? körül – 460/461.) II. Theodosius keletrómai császár felesége, irodalmár volt.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és Aelia Eudocia · Többet látni »
Aelia Eudoxia
Aelia Eudoxia (380 körül – 404. október 6.) Flavius Arcadius keletrómai (bizánci) császár befolyásos és a híradások szerint szépséges felesége, a frank Bauto, Gratianus császár hadvezérének gyermeke volt.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és Aelia Eudoxia · Többet látni »
Alexandria (Egyiptom)
Alexandria (görögül Αλεξάνδρεια – Alexandríja, koptul Ⲁⲗⲉⲝⲁⲛⲇⲣⲓⲁ, Ⲣⲁⲕⲟⲧⲉ – Alexandria, Rakote, arabul الإسكندرية – el-Iszkanderíjjah) egyiptomi nagyváros a Földközi-tenger partján, a Nílus deltatorkolatában, Kairótól 208 km-re északnyugatra.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és Alexandria (Egyiptom) · Többet látni »
Alexandriai Szent Cirill
#ÁTIRÁNYÍTÁS Alexandriai Kürillosz.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és Alexandriai Szent Cirill · Többet látni »
Anthemius bizánci miniszter
Anthemius (?–414?) keletrómai politikus, az ifjú II. Theodosius uralkodásának első éveiben idején a kormányzat irányítója volt.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és Anthemius bizánci miniszter · Többet látni »
Arany (kémiai elem)
Az arany a természetben elemi állapotban előforduló, a történelem kezdetei óta ismert, jellegzetesen sárga nemesfém.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és Arany (kémiai elem) · Többet látni »
Armenia Magna
Arménia i. e. 80-ban Armenia Magna (azaz Mec Hajk) ókori ország Kis-Ázsiában, a mai Törökország északkeleti, illetve Örményország és Azerbajdzsán területén.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és Armenia Magna · Többet látni »
Aspar
#ÁTIRÁNYÍTÁS Flavius Ardabur Aspar.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és Aspar · Többet látni »
Attila hun király
Attila, kiejtés szerint Atilla, ritkábban Atli, Etzel, Etel, Etele (Kaukázus?, 410 körül – Tiszántúl?, 453 márciusa) az európai hunok leghíresebb királya.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és Attila hun király · Többet látni »
Balkán-félsziget
A Balkán-félsziget Európa délkeleti részén található félsziget: keleten a Fekete-tenger, délen és nyugaton a Földközi-tenger (Márvány-tenger, Égei-tenger, Jón-tenger, Adriai-tenger) mossa partjait.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és Balkán-félsziget · Többet látni »
Belgrád
Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és Belgrád · Többet látni »
Bizánci Birodalom
A Bizánci Birodalom, ritkábban Kelet-római Birodalom, hivatalos nevén Római Birodalom (– ógörög átírással: „Baszileia Rhómaión” vagy újgörög átírással: „Vaszilía Romaíon”, latinul Imperium Romanum) ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és Bizánci Birodalom · Többet látni »
Bizánci császárok listája
A Bizánci Birodalom császárainak listája, uralkodásuk időrendjében.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és Bizánci császárok listája · Többet látni »
Bleda
Bleda - más névváltozattal Buda - (Priscus: Βλήδας; Procopius: Βλέδας) (408? – 445) a hunok nagykirálya, Bendegúz (Mundzuk) idősebb fia, Ruga unokaöccse.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és Bleda · Többet látni »
Codex Theodosianus
A Codex Theodosianus az I. Constantinustól II. Theodosius római császár uralkodásáig kiadott császári rendeleteket foglalta össze, gyűjtötte egy kódexbe.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és Codex Theodosianus · Többet látni »
Damaszkusz
Damaszkusz (arabul Dimask, teljes nevén Dimask as-Sám, röviden Dimask vagy Sám, törökül Şam, régi, ma már nem használatos magyaros elnevezése Dömöck) Szíria fővárosa és legnépesebb városa.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és Damaszkusz · Többet látni »
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és Duna · Többet látni »
Edika
Edika, Edeko vagy Edekon (? – 469) a szkírek kicsiny germán népének vezetője volt az 5. században.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és Edika · Többet látni »
Egyiptom
Egyiptom (arabul: مصر,, Miszr; egyiptomi arab ejtéssel:, Maszr), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية) transzkontinentális ország, területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában található.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és Egyiptom · Többet látni »
Epheszosz
Epheszosz (hettita nyelven: Apasza, régi magyar nevén: Efezosz vagy Efézsoa, régi latin nevén: Efezus) görög polisz volt Kis-Ázsia nyugati partvidékén.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és Epheszosz · Többet látni »
Epheszoszi zsinat
Az epheszoszi zsinat vagy efezusi zsinat (Epheszosz, 431. június 22. – szeptember) a kereszténység harmadik egyetemes zsinata, amelyen elsősorban Nesztoriosz, konstantinápolyi pátriárka ellen fogalmazott meg tantételeket.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és Epheszoszi zsinat · Többet látni »
Eutükhész
Eutükhész, latinosan Eutyches (görög: Εὐτυχής, kb. 378/380 – kb. 454/456) egy Konstantinápolyhoz közel fekvő kolostor apátja volt az 5. században.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és Eutükhész · Többet látni »
Február 15.
Névnapok: Georgina, Kolos + Alfréd, Fausztia, Fausztina, Fausztusz, Gina, Györe, György, Györgyi, Györgyike, Györk, Györke, Jordán, Jordána, Jótám, Jována, Kenese, Kolozs, Szeveréd, Szigfrid, Zsorzsett.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és Február 15. · Többet látni »
Flavius Aëtius
Flavius Aëtius (Szilisztra, kb. 396 – Ravenna, 454. szeptember 21.) római hadvezér, államférfi.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és Flavius Aëtius · Többet látni »
Flavius Arcadius bizánci császár
Flavius Arcadius, görögösen Arkadiosz (Hispania, 377 – Konstantinápoly, 408. május 1.) a Keletrómai Birodalom első császára 395-től haláláig, I. (Nagy) Theodosius és Flacilla idősebbik fia, Honorius nyugatrómai császár bátyja volt.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és Flavius Arcadius bizánci császár · Többet látni »
Flavius Ardabur Aspar
Flavius Ardabur Aspar (? – 471) alán származású keletrómai katonatiszt, hadvezér, az 5. század egyik legbefolyásosabb politikusa volt.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és Flavius Ardabur Aspar · Többet látni »
Flavius Honorius római császár
Probus Anicius, Honorius consulja. 406-ban készült Labarum ábrázolás, csúcsán a Krisztus-monogrammal Honorius Jean-Paul Laurens festményén Honoriust ábrázoló pénzérme Flavius Honorius, gyakran csak Honorius (Konstantinápoly, 384. szeptember 9. – Ravenna, 423. augusztus 15.) a kettéosztott Római Birodalom nyugati felének első császára volt 395-től haláláig.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és Flavius Honorius római császár · Többet látni »
Flavius Victor
Flavius Victor szarmata származású római katona, hadvezér, a magister equitum rang birtokosa, a 369.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és Flavius Victor · Többet látni »
Font (súlymérték)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Font (mértékegység).
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és Font (súlymérték) · Többet látni »
Galla Placidia
Galla Placidia Aelia Galla Placidia (390-392 között – 450. november 27.) I. Theodosius római császár lánya, Honorius császár húga, Athaulf gót király felesége, majd ennek halála után Constantinus patrícius (későbbi nyugat-római császár) felesége és III. Valentinianus gyámja.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és Galla Placidia · Többet látni »
Gamáliel (pátriárkák)
Gamáliel (héberül גַּמְלִיאֵל gămlîʾēl: Gamlíél) hat zsidó pátriárkának a neve.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és Gamáliel (pátriárkák) · Többet látni »
Görög nyelv
A görög nyelv az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozó nyelv.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és Görög nyelv · Többet látni »
Georg Ostrogorsky
Georg Ostrogorsky (Георгий Александрович Острогорский, 1902. január 19. Szentpétervár – 1976. október 24. Belgrád) orosz származású, túlnyomórészt Jugoszláviában élő és alkotó bizantinológus, történész, az athéni és bécsi Tudományos Akadémia levelező tagja, a Szerb Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és Georg Ostrogorsky · Többet látni »
Grammatika
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nyelvtan.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és Grammatika · Többet látni »
Gregorius (egyértelműsítő lap)
Gregorius a Gergely név latin alakja.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és Gregorius (egyértelműsítő lap) · Többet látni »
Hunok
Attila halála idején, a 453. évben hsziungnu és hun bronzüstök elterjedési területe Eurázsiában, Érdy Miklós gyűjtése nyomán A hunok néven ismert népességet részben kelet-európai, részben belső-ázsiai eredetű pásztorkodó lovasnépek alkották.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és Hunok · Többet látni »
I. Celesztin pápa
I.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és I. Celesztin pápa · Többet látni »
I. Constantinus római császár
I. Constantinus 313-ban vert érméje, a pogány római vallás Napistenével ''(Sol Invictus)'' ábrázolva I. Constantinus 310-ben vert érméje. Körirata: IMP CONSTANTINVS P F AVG és SOLI INVIC-TO COMITI I. Constantinus 337-ben vert pénzérméje, rajta a Krisztus monogram a Labarum vagy Konstantin-kereszt, krisztogram, chi-rho szimbólum, XP szimbólum. Marcus Aurelius Valerius Maxentius háromszoros túlerőben lévő seregét. Ezzel a győzelmével ő lett Nyugaton az úr. I. Constantinus vagy Nagy Konstantin, teljes nevén: Caius Flavius Valerius Aurelius Constantinus; a keleti katolikus egyházakban és az ortodox egyházakban: Szent Konstantin (Naissus, 280. körül– Nicomedia, 337. május 22.), a Római Birodalom császára.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és I. Constantinus római császár · Többet látni »
I. Leó pápa
I.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és I. Leó pápa · Többet látni »
II. Jazdagird szászánida király
II.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és II. Jazdagird szászánida király · Többet látni »
III. Constantius római császár
Flavius Constantius, általánosan elterjedt néven III.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és III. Constantius római császár · Többet látni »
III. Valentinianus római császár
Flavius Placidius Valentinianus, ismertebb nevén III.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és III. Valentinianus római császár · Többet látni »
Illyricum
Dalmatia provincia (az i. e. 9 előtti Illyricum) a Római Birodalomban Illyricum provincia (tartomány) volt a Római Birodalomban, amelyet az illír törzsek által lakott korábbi Illíria helyén hoztak létre.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és Illyricum · Többet látni »
Izraelita vallás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Zsidó vallás.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és Izraelita vallás · Többet látni »
Január 1.
ausztráliai Sydney-ben Gyakran újév napjának is nevezik.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és Január 1. · Többet látni »
Jézus Krisztus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Jézus.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és Jézus Krisztus · Többet látni »
Július 28.
Névnapok: Szabolcs + Alina, Ince, Ada, Adelina, Adelinda, Adna, Adina, Bars, Barsz, Botond, Győző, Nauzika, Szeréna, Szerénke, Viktor.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és Július 28. · Többet látni »
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és Kereszténység · Többet látni »
Khalkédóni zsinat
A khalkédoni (khalkedóni, kalkedoni, kalcedoni, chalcedoni) zsinat a kereszténység negyedik egyetemes zsinata, amelyet 451.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és Khalkédóni zsinat · Többet látni »
Khrüszaphiosz Ztommasz
Khrüszaphiosz Ztommasz, latinosan Chrysaphius Ztommas (görögül Χρυσάφιος Ζτομμάς, ? – 450) eunuch, keletrómai politikus, aki nagy befolyással bírt II. Theodosius udvarában.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és Khrüszaphiosz Ztommasz · Többet látni »
Kolostor
Pécsvárad, bencés apátság A kolostor, monostor vagy rendház olyan összetartozó épületcsoport, amelyben valamely szerzetesrend tagjai állandóan együtt élnek.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és Kolostor · Többet látni »
Konstantinápoly
Konstantinápoly (a mai Isztambul,,,, szláv nyelveken Carigrad): a Római, a Bizánci és az Oszmán Birodalom fővárosa, a szultánnak, a legfőbb török hatóságoknak, a sejk-ül-iszlamnak, görög, örmény és örmény-katolikus patriárkának, római katolikus érseknek és nagy rabbinusnak székhelye volt.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és Konstantinápoly · Többet látni »
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és Latin nyelv · Többet látni »
Licinia Eudoxia
Licinia Eudoxia (422 – 493) II. Theodosius keletrómai császár és Aelia Eudocia gyermeke volt.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és Licinia Eudoxia · Többet látni »
Marcianus bizánci császár
Marcianus, görögösen Markianosz (Illyricum, 392/396 körül – Konstantinápoly, 457. január 27.) keletrómai császár volt 450-től haláláig.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és Marcianus bizánci császár · Többet látni »
Maximinus Daia római császár
Gaius Valerius Galerius Maximinus, általánosan elterjedt néven Maximinus Daia császár, némelykor II.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és Maximinus Daia római császár · Többet látni »
Május 1.
A munka ünnepe.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és Május 1. · Többet látni »
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és Mezopotámia · Többet látni »
Moesia
Moesia Superior Moesia a Római Birodalom provinciája (tartománya) volt a mai Szerbia és Bulgária területén.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és Moesia · Többet látni »
Nestorius
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nesztoriosz.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és Nestorius · Többet látni »
Nesztoriánusok
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nesztorianizmus.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és Nesztoriánusok · Többet látni »
Nyugatrómai Birodalom
A Nyugatrómai Birodalom egy közigazgatási egység utólagos elnevezése a modern történetírásban, melyet a mindenkori Római Birodalom nyugati provinciáira alkalmaznak a 395 és 476 közötti időszakra, amikor annak önálló, elkülönült igazgatása volt.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és Nyugatrómai Birodalom · Többet látni »
Ortodox kereszténység
Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és Ortodox kereszténység · Többet látni »
Pátriárka
I. Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka A pátriárka a kereszténység ortodox ágában és egyes egyházakban a legmagasabb rangú püspök, aki a hierarchia csúcsán áll.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és Pátriárka · Többet látni »
Perzsa Birodalom
Az Óperzsa Birodalom legnagyobb kiterjedése Perzsa nemes perzsa katonákkal A Perzsa Birodalom több birodalom neve, melyek az idők során az Iráni-fennsík (Irān – "az árják földje") vidékét uralták.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és Perzsa Birodalom · Többet látni »
Pogányság
A pogányság (a latin pāgānus.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és Pogányság · Többet látni »
Priszkosz rétor
Priszkosz rétor, (410/420 körül – 472 után) késő ókori keletrómai (görög) diplomata, történetíró.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és Priszkosz rétor · Többet látni »
Pulkheria keletrómai császárné
Szent Pulcheria (399. január 19. – 453. július 28.) Flavius Arcadius keletrómai császár gyermeke, aki nagy szerepet játszott öccse, II. Theodosius kormányzásában.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és Pulkheria keletrómai császárné · Többet látni »
Ravenna
Ravenna város Olaszországban, Emilia-Romagna régióban.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és Ravenna · Többet látni »
Római Birodalom
Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és Római Birodalom · Többet látni »
Retorika
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szónoklattan.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és Retorika · Többet látni »
Sirmium
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szávaszentdemeter.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és Sirmium · Többet látni »
Sremska Mitrovica
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szávaszentdemeter.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és Sremska Mitrovica · Többet látni »
Szászánida Birodalom
A Szászánida Birodalom A Szászánida Birodalom vagy Újperzsa Birodalom (korabeli középső perzsa hivatalos nevén: Éránsahr – Iráni Birodalom) egy ókori iráni központú birodalom volt.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és Szászánida Birodalom · Többet látni »
Szűz Mária
Raffaello Sanzio Madonna a réten – Google Art Project Mária (arámiul: ܡܪܝܡ) a Biblia (Újszövetség) és a Korán egyik alakja, Jézus édesanyja.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és Szűz Mária · Többet látni »
Szófia
Szófia (София – Szofija, régi magyar nevén: Szeredőc), Bulgária fővárosa, és egyben a legnépesebb (2010-es adat szerint 1 259 446 lakosú) városa.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és Szófia · Többet látni »
Szúza
Assur-bán-apli megsemmisíti Szúzát (relief) Szúza (Sus;; szírül: ܫܘܫ, Sus; óperzsául: Çūšā-; bibliai, Shushān) az ókori Elám (a mai Irán területén fekvő ókori állam) fővárosa.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és Szúza · Többet látni »
Szent
A szent szó részint az elkülönítettség, részint a tökéletesség fogalomkörébe tartozó személyek, dolgok és fogalmak jelölésére használatos, vallási kifejezés.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és Szent · Többet látni »
Szicília
Szicília (olaszul és szicíliaiul egyaránt Sicilia, IPA) a Földközi-tenger legnagyobb, illetve Európa hetedik legnagyobb szigete, egyben Olaszország legnagyobb területű régiója.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és Szicília · Többet látni »
Szkírek
Szkírek által lakott terület 460-ban A szkírek (egykorú forrásokban Scirii vagy Skirii) egy keleti germán nép tagjai voltak, az írott források szerint az 1. századtól az 5. század végéig zajlott történelmük.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és Szkírek · Többet látni »
Theodosziopolisz
#ÁTIRÁNYÍTÁS Erzurum (település).
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és Theodosziopolisz · Többet látni »
Theotokosz
A konstantinápolyi Khóra-templom (később dzsámi, ma múzeum) Istenszülő-mozaikja Theotokosz (görög: Θεοτόκος, átírás: Theotókos; latin: Deipara, Dei genetrix; óegyh. szláv: Богородица, átírás: Bogorogyica; grúz: ღვთისმშობელი átírás: Ghvtismshobeli; román: Născătoare de Dumnezeu); magyarul: Istenszülő.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és Theotokosz · Többet látni »
Zoroasztrizmus
Az iráni Jazd zoroasztrista temploma A zoroasztrizmus vagy egyéb nevein: zoroasztrianizmus, mazdaizmus, a világ egyik legrégebbi, máig létező vallása, amely az Iráni-felföldön keletkezett.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és Zoroasztrizmus · Többet látni »
Zsinagóga
Az 1270-ben épült prágai Régi-új zsinagóga, Európa legrégebbi ma is működő zsinagógája A hajdani szolnoki zsinagóga. Ma képtárként működik. harkivi zsinagóga. Ma is üzemel, bár a város zsidóságának nagy részét elűzték vagy kiirtották. A kőszegi zsinagóga romos épülete a Várkörön A zsinagóga (héberül: בֵּית כְּנֶסֶת bét kneszet, „a gyülekezés háza”; jiddisül: שול shul) a zsidó istentisztelet helye.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és Zsinagóga · Többet látni »
Zsinat
hitvallás közösen elfogadott szövegének részletét tartja a kezében, együtt az egyházatyákkal ikon) A zsinat vagy szinódus gyűlést, találkozót jelent.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és Zsinat · Többet látni »
401
Nincs leírás.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és 401 · Többet látni »
402
Nincs leírás.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és 402 · Többet látni »
403
Nincs leírás.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és 403 · Többet látni »
407
Nincs leírás.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és 407 · Többet látni »
408
Nincs leírás.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és 408 · Többet látni »
409
Nincs leírás.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és 409 · Többet látni »
410
Nincs leírás.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és 410 · Többet látni »
411
Nincs leírás.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és 411 · Többet látni »
412
Nincs leírás.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és 412 · Többet látni »
413
Nincs leírás.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és 413 · Többet látni »
414
Nincs leírás.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és 414 · Többet látni »
415
Nincs leírás.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és 415 · Többet látni »
416
Nincs leírás.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és 416 · Többet látni »
418
Nincs leírás.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és 418 · Többet látni »
420
Nincs leírás.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és 420 · Többet látni »
421
Nincs leírás.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és 421 · Többet látni »
422
Nincs leírás.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és 422 · Többet látni »
423
Nincs leírás.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és 423 · Többet látni »
425
Nincs leírás.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és 425 · Többet látni »
426
Nincs leírás.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és 426 · Többet látni »
429
Nincs leírás.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és 429 · Többet látni »
430
Nincs leírás.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és 430 · Többet látni »
431
Nincs leírás.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és 431 · Többet látni »
433
Nincs leírás.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és 433 · Többet látni »
435
Nincs leírás.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és 435 · Többet látni »
437
Nincs leírás.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és 437 · Többet látni »
438
Nincs leírás.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és 438 · Többet látni »
439
Nincs leírás.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és 439 · Többet látni »
441
Nincs leírás.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és 441 · Többet látni »
444
Nincs leírás.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és 444 · Többet látni »
447
Nincs leírás.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és 447 · Többet látni »
448
Nincs leírás.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és 448 · Többet látni »
449
Nincs leírás.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és 449 · Többet látni »
450
Európa 450-ben.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és 450 · Többet látni »
451
Nincs leírás.
Új!!: II. Theodosius bizánci császár és 451 · Többet látni »
