Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
41 kapcsolatok: Augusztus 19., Augusztus 25., Balkán-félsziget, Bánlaky József, Belgrád, Bosznia-Hercegovina, Edirne (település), Erdély, Havasalföld, I. Szulejmán oszmán szultán, Ibrahim oszmán szultán, II. Ahmed oszmán szultán, Isztambul, IV. Mehmed oszmán szultán, Június 22., Köprülü Musztafa pasa, Lajos Vilmos badeni őrgróf, Magyarország, Nagyvárad, November 8., Oszmán Birodalom, Oszmán uralkodók listája, Sigbert Heister, Szalánkeméni csata, Székesfehérvár, Szendrő (Szerbia), Szerbia, Szultán, Teleki Mihály (főgenerális), Thököly Imre, Ulema, Vezír (muszlim méltóság), Zalánkemén, Zernest, Zernyesti csata, 1642, 1687, 1688, 1690, 1691, 1692.
Augusztus 19.
Névnapok: Huba + Bernárd, Bernát, Emília, János, Lajos, Szebáld.
Új!!: II. Szulejmán oszmán szultán és Augusztus 19. · Többet látni »
Augusztus 25.
Névnapok: Lajos, Patrícia + Délibáb, Elemér, Elmira, József, Marinetta, Tamás, Tomázia, Tomazina.
Új!!: II. Szulejmán oszmán szultán és Augusztus 25. · Többet látni »
Balkán-félsziget
A Balkán-félsziget Európa délkeleti részén található félsziget: keleten a Fekete-tenger, délen és nyugaton a Földközi-tenger (Márvány-tenger, Égei-tenger, Jón-tenger, Adriai-tenger) mossa partjait.
Új!!: II. Szulejmán oszmán szultán és Balkán-félsziget · Többet látni »
Bánlaky József
Doberdói Bánlaky József, 1931-ig Breit József (Lugos, 1863. február 14. – Üllő, 1945. október 12.) honvéd altábornagy, hadtörténész.
Új!!: II. Szulejmán oszmán szultán és Bánlaky József · Többet látni »
Belgrád
Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: II. Szulejmán oszmán szultán és Belgrád · Többet látni »
Bosznia-Hercegovina
Bosznia-Hercegovina (bosnyákul, horvátul és szerbül Bosna i Hercegovina, cirill írással Босна и Херцеговина, szó szerinti fordításban Bosznia és Hercegovina) Délkelet-Európában, a Balkán-félsziget nyugati felén fekszik.
Új!!: II. Szulejmán oszmán szultán és Bosznia-Hercegovina · Többet látni »
Edirne (település)
Edirne (magyarul Drinápoly) város Európában, Törökország legnyugatibb részén, az egykori Trákia területén, közel a görög és a bolgár határhoz.
Új!!: II. Szulejmán oszmán szultán és Edirne (település) · Többet látni »
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Új!!: II. Szulejmán oszmán szultán és Erdély · Többet látni »
Havasalföld
Havasalföld (más néven: Román-alföld, régen: Munténia, Vlahföld, Oláhország, románul: Țara Românească, latinul: Valachia) Moldva mellett Románia fő történelmi tartománya.
Új!!: II. Szulejmán oszmán szultán és Havasalföld · Többet látni »
I. Szulejmán oszmán szultán
A Törvényhozó (Kanunî) és a Nagy jelzőkkel illetett I. Szulejmán (oszmán-törökül سليمان, modern törökül Süleymān) (Trabzon, 1494. november 6. – Szigetvár, 1566. szeptember 6.) apja, I. Szelim halálát (1520) követően, 26 évesen, szeptember 30-án lett az Oszmán Birodalom szultánja, egyben az iszlám kalifája, ezzel az akkori világ egyik első számú vezetője.
Új!!: II. Szulejmán oszmán szultán és I. Szulejmán oszmán szultán · Többet látni »
Ibrahim oszmán szultán
Ibrahim, melléknevén Őrült Ibrahim, magyarosan Ábrahám (Isztambul, 1615. november 5. – Isztambul, 1648. augusztus 12.) oszmán szultán és kalifa 1640-től 1648-ig.
Új!!: II. Szulejmán oszmán szultán és Ibrahim oszmán szultán · Többet látni »
II. Ahmed oszmán szultán
II.
Új!!: II. Szulejmán oszmán szultán és II. Ahmed oszmán szultán · Többet látni »
Isztambul
Isztambul (régiesen Sztambul, előző történelmi nevein Bizánc vagy Konstantinápoly) 15 milliós agglomerációs lakosságával (2017) a Föld egyik legnépesebb, és Törökország legnépesebb települése.
Új!!: II. Szulejmán oszmán szultán és Isztambul · Többet látni »
IV. Mehmed oszmán szultán
IV.
Új!!: II. Szulejmán oszmán szultán és IV. Mehmed oszmán szultán · Többet látni »
Június 22.
Névnapok: Paulina + Akács, Ákos, Albin, Albina, Alvina, Horácia, Jósiás, Józsiás, Józsua, Józsué, Kriszta, Krisztabella, Krisztiána, Krisztin, Krisztina, Lambert, Rozvita, Tamás, Tinka.
Új!!: II. Szulejmán oszmán szultán és Június 22. · Többet látni »
Köprülü Musztafa pasa
Köprülü Musztafa,, (? 1630 után – Zalánkemén, 1691. augusztus 19.) török nagyvezír.
Új!!: II. Szulejmán oszmán szultán és Köprülü Musztafa pasa · Többet látni »
Lajos Vilmos badeni őrgróf
Lajos Vilmos badeni őrgróf (Ludwig Wilhelm Markgraf von Baden), (Párizs; 1655.
Új!!: II. Szulejmán oszmán szultán és Lajos Vilmos badeni őrgróf · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: II. Szulejmán oszmán szultán és Magyarország · Többet látni »
Nagyvárad
Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.
Új!!: II. Szulejmán oszmán szultán és Nagyvárad · Többet látni »
November 8.
Névnapok: Zsombor + Adeodát, Bagamér, Deodát, Gotfrid, Hódos, Kál, Kara, Karád, Kasztor, Klaudiusz, Kolos, Kolozs.
Új!!: II. Szulejmán oszmán szultán és November 8. · Többet látni »
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Új!!: II. Szulejmán oszmán szultán és Oszmán Birodalom · Többet látni »
Oszmán uralkodók listája
Az oszmán szultánok és kalifák listája uralkodásuk sorrendjében, lent a családfával a dinasztiaalapítástól a birodalom megszűnéséig (1299–1922/1924).
Új!!: II. Szulejmán oszmán szultán és Oszmán uralkodók listája · Többet látni »
Sigbert Heister
Sigbert Heister, 1692-től gróf (Kirchberg an der Raab, Stíria, 1646. augusztus 6. – Kirchberg an der Raab, 1718. február 22.) osztrák gróf, tábornagy, a Habsburg-ház szolgálatában álló császári hadvezér.
Új!!: II. Szulejmán oszmán szultán és Sigbert Heister · Többet látni »
Szalánkeméni csata
A szalánkeméni csata 1691. augusztus 19-én zajlott le a délvidéki Szalánkemén falu mellett, a Duna jobb partján. A Szent Liga szövetségében harcoló, Bádeni Lajos őrgróf vezette Habsburg- és német-római császári haderő nagy győzelmet aratott a Köprülü Musztafa nagyvezír által irányított, jelentős számbeli fölényben lévő török hadak fölött. Mindkét haderőt tapasztalt hadvezérek vezették; a török tisztikart francia tanácsadók is segítették. Badeni Lajos csapatai Szalánkeménnél egy dombháton foglaltak állást. A Zimonyból kimozduló törökök az ütközet előtti éjszaka briliáns manőverrel körülzárták a császári tábort, elvágva annak utánpótlását és visszavonulási útvonalait. A kitörési kísérletek igen súlyos véráldozatokkal jártak, mert a janicsárok minden rohamot visszavertek, de végül a korszerűbben felszerelt, jól kiképzett és fegyelmezett, modern tüzérségük erejére támaszkodó császári egységek az őrgróf által személyesen vezetett lovasrohammal, véres küzdelemben felülkerekedtek. A csatában elesett maga Köprülü nagyvezír, számos pasa és török katonai méltóság. A keresztény oldalon életét vesztette (sokak mellett) Holstein hercege, Charles-Louis de Souches táborszernagy és Zrínyi Ádám magyar zászlósúr, Zrínyi Miklós egyetlen fia. A keresztény koalíció szalánkeméni győzelme a Magyarország területének a töröktől elhódítására indított Habsburg–török háborúk egyik legvéresebb ütközete volt. A vereség több évvel visszavetette az újabb török hadjáratokat a Balkánon, tehermentesítve a Habsburgoknak a rajnai fronton háborúzó haderejét.
Új!!: II. Szulejmán oszmán szultán és Szalánkeméni csata · Többet látni »
Székesfehérvár
Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.
Új!!: II. Szulejmán oszmán szultán és Székesfehérvár · Többet látni »
Szendrő (Szerbia)
Szendrő város Szerbiában, a Dunai körzet székhelye.
Új!!: II. Szulejmán oszmán szultán és Szendrő (Szerbia) · Többet látni »
Szerbia
Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.
Új!!: II. Szulejmán oszmán szultán és Szerbia · Többet látni »
Szultán
I. Szulejmán oszmán szultán lóháton (1526) A szultán arab eredetű uralkodói méltóságnév.
Új!!: II. Szulejmán oszmán szultán és Szultán · Többet látni »
Teleki Mihály (főgenerális)
Széki gróf Teleki Mihály (Nagyvárad, 1634. – Zernest, 1690. augusztus 21.) Erdély főgenerálisa, I. Apafi Mihály fejedelem főtanácsosa.
Új!!: II. Szulejmán oszmán szultán és Teleki Mihály (főgenerális) · Többet látni »
Thököly Imre
Gróf késmárki Thököly Imre (Késmárk, 1657. szeptember 25. – İzmit, 1705. szeptember 13.) magyar főnemes, kuruc hadvezér, 1682–1685 között Felső-Magyarország, majd 1690-ben Erdély fejedelme.
Új!!: II. Szulejmán oszmán szultán és Thököly Imre · Többet látni »
Ulema
Az ulema vagy uléma arab eredetű kifejezés (eredetileg علماء, tudományosan ʿulamā’, magyaros átiratban ulamá), amely az iszlám vallástudósainak (عالم– ʿālim – álim), azaz a vallástudomány (علم– ʿilm – ilm) művelőinek kollektív megnevezése, szó szerinti jelentése „vallástudósok”.
Új!!: II. Szulejmán oszmán szultán és Ulema · Többet látni »
Vezír (muszlim méltóság)
nagyvezíreinek jelvénye A vezír (arab és perzsa írással: وزير, vazír) magas rangú politikai vezető, miniszter a muszlim kormányzatokban.
Új!!: II. Szulejmán oszmán szultán és Vezír (muszlim méltóság) · Többet látni »
Zalánkemén
Zalánkemén (korábban Szalánkemén, szerbül Стари Сланкамен / Stari Slankamen) falu Szerbiában, Vajdaságban, a Szerémségi körzetben, India községben.
Új!!: II. Szulejmán oszmán szultán és Zalánkemén · Többet látni »
Zernest
A Királykő Zernest felől A Szent Miklós ortodox templom Az Istenanya Születése ortodox templom A papírgyár az 1900-as években Zernest (Zernyest, románul Zărnești, németül Zernescht vagy Zernen, szászul Särnescht) város Romániában, az erdélyi Barcaságban, Brassó megyében.
Új!!: II. Szulejmán oszmán szultán és Zernest · Többet látni »
Zernyesti csata
A zernyesti (zernesti) csata 1690.
Új!!: II. Szulejmán oszmán szultán és Zernyesti csata · Többet látni »
1642
Nincs leírás.
Új!!: II. Szulejmán oszmán szultán és 1642 · Többet látni »
1687
július 18. – A keresztény sereg Eszékhez ér https://gallica.bnf.fr/ark:/12148/btv1b53041052r.item Vue de la bataille d'Esseck zoom.
Új!!: II. Szulejmán oszmán szultán és 1687 · Többet látni »
1688
Nincs leírás.
Új!!: II. Szulejmán oszmán szultán és 1688 · Többet látni »
1690
Nincs leírás.
Új!!: II. Szulejmán oszmán szultán és 1690 · Többet látni »
1691
Nincs leírás.
Új!!: II. Szulejmán oszmán szultán és 1691 · Többet látni »
1692
Nincs leírás.
Új!!: II. Szulejmán oszmán szultán és 1692 · Többet látni »
