Tartalomjegyzék
19 kapcsolatok: Ausztria, Cseh felkelés (1618–1620), Cseh Királyság, Csehország, Evangélikus kereszténység, Fehérhegyi csata, II. Ferdinánd magyar király, II. Mátyás magyar király, Katolikus, Kálvinizmus, Magyar Királyság, Miksa magyar király, Morvaország, Prága, Rudolf magyar király, Szilézia, V. Frigyes pfalzi választófejedelem, V. Lipót osztrák főherceg, Vallásszabadság.
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Megnézni II. Rudolf felséglevele és Ausztria
Cseh felkelés (1618–1620)
A második prágai defenesztráció, korabeli rézmetszet a ''Theatrum Europaeum''-ból A cseh felkelés (1618–1620) a Cseh Királyság rendjeinek felkelése volt a Habsburg-dinasztia uralma ellen.
Megnézni II. Rudolf felséglevele és Cseh felkelés (1618–1620)
Cseh Királyság
A Cseh Királyság középkori állam volt a mai Csehország és Szilézia területén.
Megnézni II. Rudolf felséglevele és Cseh Királyság
Csehország
Csehország, hivatalos nevén Cseh Köztársaság tengerparttal nem rendelkező ország Közép-Európában. Nyugaton Németország, délen Ausztria, keleten Szlovákia, északon Lengyelország határolja.
Megnézni II. Rudolf felséglevele és Csehország
Evangélikus kereszténység
Az evangélikus kereszténység; más nevein lutheranizmus vagy evangélikus vallás egy keresztény felekezet; a protestantizmus egyik fő ága.
Megnézni II. Rudolf felséglevele és Evangélikus kereszténység
Fehérhegyi csata
A fehérhegyi csata a harmincéves háború első jelentős ütközete volt, és a Prága melletti Fehér-hegyen (Bílá Hora) zajlott.
Megnézni II. Rudolf felséglevele és Fehérhegyi csata
II. Ferdinánd magyar király
II.
Megnézni II. Rudolf felséglevele és II. Ferdinánd magyar király
II. Mátyás magyar király
Habsburg Mátyás vagy Ausztriai Mátyás (Bécs, 1557. február 24. – Bécs, 1619. március 20.), a Habsburg-házból származó osztrák főherceg, német, magyar és cseh királyi herceg, aki II.
Megnézni II. Rudolf felséglevele és II. Mátyás magyar király
Katolikus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Római katolikus egyház.
Megnézni II. Rudolf felséglevele és Katolikus
Kálvinizmus
A „Református keresztyénség”, „Református hit” és „Kegyelem tana” ide vezetnek.
Megnézni II. Rudolf felséglevele és Kálvinizmus
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Megnézni II. Rudolf felséglevele és Magyar Királyság
Miksa magyar király
Ausztriai Miksa (Bécs, Ausztria, Német-római Birodalom, 1527. július 31. – Regensburg, Bajorország, Német-római Birodalom, 1576. október 12.), osztrák uralkodó főherceg, német-római császár és német király II.
Megnézni II. Rudolf felséglevele és Miksa magyar király
Morvaország
Európai Unióban id.
Megnézni II. Rudolf felséglevele és Morvaország
Prága
Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14.
Megnézni II. Rudolf felséglevele és Prága
Rudolf magyar király
Ausztriai Rudolf (Bécs, Osztrák Főhercegség, 1552. július 18. – Prága, Cseh Királyság, 1612. január 20.), osztrák uralkodó főherceg, 1576-tól német-római császár és német király II.
Megnézni II. Rudolf felséglevele és Rudolf magyar király
Szilézia
Szilézia címere 1645. Szilézia (lengyelül: Śląsk, németül: Schlesien, csehül: Slezsko, sziléziai nyelven: Ślůnsk) közép-európai történelmi régió.
Megnézni II. Rudolf felséglevele és Szilézia
V. Frigyes pfalzi választófejedelem
V.
Megnézni II. Rudolf felséglevele és V. Frigyes pfalzi választófejedelem
V. Lipót osztrák főherceg
Habsburg–Tiroli Lipót (ismert még mint Ausztria–Tiroli Lipót főherceg,; Graz, Habsburg Birodalom, 1586. október 9. – Schwaz, Habsburg Birodalom, 1632. szeptember 13.), a Habsburg-házból származó osztrák főherceg, II. Károly főherceg és Bajorországi Mária Anna fia, aki 1598-tól a Passaui és Strassburgi egyházmegye püspöke 1625-ig, majd V.
Megnézni II. Rudolf felséglevele és V. Lipót osztrák főherceg
Vallásszabadság
A vallásszabadság – más kifejezéssel szabad vallásgyakorlás – azt az alapvető emberi jogot jelenti, mely szerint az embereknek nemcsak megengedett a hitük szerinti vallásgyakorlása, hanem ezek hirdetését is szabadon gyakorolhatják (amennyiben az mások személyiségi vagy egyéb jogait nem sérti).