Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
126 kapcsolatok: A Német Lovagrend nagymestereinek listája, A nyugati császárok listája, Abszolút monarchia, Albrecht von Wallenstein, Augsburgi vallásbéke, Ausztria uralkodó hercegeinek és főhercegeinek listája, Báthory Zsigmond, Bécs, Bécsi béke (1606), Belső-Ausztria, Benda Kálmán, Bethlen Gábor, Candale-i Anna magyar királyné, Cseh felkelés (1618–1620), Csehország uralkodóinak listája, Dél-Németalföld, Ellenreformáció, Elzász, Erdélyi Fejedelemség, Főherceg, Február 15., Fehérhegyi csata, Foix Katalin navarrai hercegnő, Frankfurt am Main, Golo Mann, Gonzaga Eleonóra magyar királyné (1598–1655), Graz, Habsburg Anna bajor hercegné, Habsburg Birodalom, Habsburg Cecília Renáta lengyel királyné, Habsburg Ernő osztrák főherceg, Habsburg Erzsébet magyar hercegnő, Habsburg Lipót Vilmos főherceg, Habsburg Mária Anna bajor választófejedelemné, Habsburg Németalföld kormányzóinak listája, Habsburg-család, Habsburg-ház, Harmincéves háború, Horvátország uralkodóinak listája, I. Abbász perzsa sah, I. Fülöp kasztíliai király, I. Ferdinánd magyar király, I. Izabella kasztíliai királynő, I. Mária burgundi hercegnő, I. Miksa bajor választófejedelem, I. Miksa német-római császár, II. Ferdinánd aragóniai király, II. Gaston János candale-i gróf, II. Gusztáv Adolf svéd király, II. Johanna kasztíliai királynő, ..., II. Károly osztrák főherceg, II. Mátyás magyar király, II. Rudolf felséglevele, II. Ulászló magyar király, III. Fülöp spanyol király, III. Ferdinánd magyar király, Ingolstadt, Innsbruck, IV. Albert bajor herceg, IV. Kázmér lengyel király, IV. Keresztély dán király, IV. Murád oszmán szultán, IV. Ulászló lengyel király, IV. Vilmos bajor herceg, Jagelló Anna magyar királyné, Jézus Társasága, Johann t’Serclaes Tilly, Katolikus, Lützeni csata (1632), Magyar Királyság, Magyarország, Magyarország uralkodóinak listája, Május 18., Mária Anna bajor hercegnő (1551–1608), Mária Anna bajor hercegnő (1574–1616), Mária Krisztierna osztrák főhercegnő, Mezopotámia, Nagykanizsa, Nagyszombati Egyetem, Német királyok listája, Német Lovagrend, Nikolsburgi béke, Pázmáneum, Pázmány Péter, Pozsony, Prága, Prágai defenesztráció (1618), Protestáns, Protestáns Unió, Protokoll (illem), Római katolikus egyház, Rendiség, Rudolf magyar király, Sopron, Szent Bertalan-dóm, Szent Márton-dóm (Pozsony), Szent Vitus-székesegyház, Török Porta, Tizenöt éves háború, Unokatestvér, V. Albert bajor herceg, V. Frigyes pfalzi választófejedelem, Vadászat, Vallásszabadság, Wittelsbach-ház, Zene, Zsitvatoroki béke, 1555, 1590, 1596, 1600, 1601, 1606, 1617, 1618, 1619, 1620, 1621, 1622, 1623, 1629, 1632, 1635, 1636, 1637, 1648. Bővíteni index (76 több) »
A Német Lovagrend nagymestereinek listája
A Német Lovagrend nagymesterének címere A Német Lovagrend nagymestereinek listája a következő.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és A Német Lovagrend nagymestereinek listája · Többet látni »
A nyugati császárok listája
Az alábbiakban azon uralkodóknak a névsorát olvashatjuk, akik a Frank Birodalomnak vagy valamely utódállamának, a Középső Frank Királyságnak, a Nyugati Frank Királyságnak, a Keleti Frank Királyságnak, a Burgundiai Királyságnak, az Itáliai Királyságnak; továbbá a Szent Római Birodalomnak, olyan uralkodói voltak, akik elnyerték a császár címet; őket tekintjük a nyugati császároknak.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és A nyugati császárok listája · Többet látni »
Abszolút monarchia
Az abszolutizmus vagy abszolút monarchia a monarchia egy olyan formája, amelyben az uralkodó autokratikus hatalommal rendelkezik, nem korlátozzák az írott törvények, törvényhozás vagy szokások.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és Abszolút monarchia · Többet látni »
Albrecht von Wallenstein
Wallenstein halála Albrecht Wenzel Eusebius von Wallenstein (Hermanitz an der Elbe, 1583. szeptember 24. – Eger, 1634. február 25.) cseh katona, majd német-római császári hadvezér a harmincéves háború idején.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és Albrecht von Wallenstein · Többet látni »
Augsburgi vallásbéke
A béke nyomtatott szövegének címlapja, 1555 Az augsburgi vallásbéke zárta le a Német-római Birodalomban a 16. században dúló vallásháborúkat.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és Augsburgi vallásbéke · Többet látni »
Ausztria uralkodó hercegeinek és főhercegeinek listája
Nincs leírás.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és Ausztria uralkodó hercegeinek és főhercegeinek listája · Többet látni »
Báthory Zsigmond
Somlyai herceg Báthory Zsigmond (Várad, Erdélyi Fejedelemség, 1572. március 20. – Libochovice, Cseh Királyság, 1613. március 27.), a Báthory-családból való erdélyi fejedelem több alkalommal 1586 és 1602 között, valamint a sziléziai Racibórz és Opole hercege 1598-ban.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és Báthory Zsigmond · Többet látni »
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és Bécs · Többet látni »
Bécsi béke (1606)
Az 1606-os bécsi béke Bocskai István és Rudolf király (II. Rudolf császár) közötti megegyezés (1606. június 23.), amelyben többek között Bocskai kötelezi II.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és Bécsi béke (1606) · Többet látni »
Belső-Ausztria
Belső-Ausztria történelmi tájnév és közigazgatási egység, amely az Osztrák Hercegség tartományai közül Stájerországot, Karintiát, Krajnát (más néven Karniolát) és az Osztrák Tengermelléket (Küstenlandot) foglalta magában.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és Belső-Ausztria · Többet látni »
Benda Kálmán
Benda Kálmán (Nagyvárad, 1913. november 27. – Budapest, 1994. március 13.) Széchenyi-díjas magyar történész, levéltáros, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és Benda Kálmán · Többet látni »
Bethlen Gábor
Iktári Bethlen Gábor (Marosillye, 1580. – Gyulafehérvár, 1629. november 15.) erdélyi fejedelem (1613–1629), I. Gábor néven megválasztott magyar király (1620–1621), a 17. századi magyar történelem egyik legjelentősebb személyisége.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és Bethlen Gábor · Többet látni »
Candale-i Anna magyar királyné
Candale-i Anna (1484 – Buda, 1506. július 26.) vagy hagyományosan Candalei Anna, Kendali Anna,,,,,,,, candale-i (kendali) és benauges-i grófnő, magyar, horvát és cseh királyné.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és Candale-i Anna magyar királyné · Többet látni »
Cseh felkelés (1618–1620)
A második prágai defenesztráció, korabeli rézmetszet a ''Theatrum Europaeum''-ból A cseh felkelés (1618–1620) a Cseh Királyság rendjeinek felkelése volt a Habsburg-dinasztia uralma ellen.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és Cseh felkelés (1618–1620) · Többet látni »
Csehország uralkodóinak listája
Ez a lap Csehország uralkodóinak a listája.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és Csehország uralkodóinak listája · Többet látni »
Dél-Németalföld
Dél-Németalföld, egy kora újkori történelmi régió volt Németalföld korábban egységes államának, a Tizenhét Tartománynak déli, katolikusok lakta részén, amely történelme során mindvégig a Német-római Birodalom részét képezte, a Burgundiai körzet részeként.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és Dél-Németalföld · Többet látni »
Ellenreformáció
Pasquale Cati: A tridenti zsinat Az ellenreformáció (latin: Contrareformatio), más néven katolikus megújulás (latin: Reformatio Catholica) a katolicizmus törekvése volt mind vallási, mind társadalmi téren a protestantizmus térnyerése ellen cselekedni, és elvesztett pozícióit visszaszerezni.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és Ellenreformáció · Többet látni »
Elzász
Elzász (elzászi nyelven Elsàss) Franciaország egyik északkeleti régiója volt 2016-ig, ma a Nagy Keleti régió (Grand Est) része, amelynek székhelye Strasbourg.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és Elzász · Többet látni »
Erdélyi Fejedelemség
#ÁTIRÁNYÍTÁS Erdélyi Fejedelemség (1570–1711).
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és Erdélyi Fejedelemség · Többet látni »
Főherceg
Főherceg (Erzherzog) az osztrák Habsburg uralkodócsalád tagjainak címe.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és Főherceg · Többet látni »
Február 15.
Névnapok: Georgina, Kolos + Alfréd, Fausztia, Fausztina, Fausztusz, Gina, Györe, György, Györgyi, Györgyike, Györk, Györke, Jordán, Jordána, Jótám, Jována, Kenese, Kolozs, Szeveréd, Szigfrid, Zsorzsett.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és Február 15. · Többet látni »
Fehérhegyi csata
A fehérhegyi csata a harmincéves háború első jelentős ütközete volt, és a Prága melletti Fehér-hegyen (Bílá Hora) zajlott.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és Fehérhegyi csata · Többet látni »
Foix Katalin navarrai hercegnő
Foix Katalin (1460 után – 1494 előtt),,,,, navarrai királyi hercegnő (infánsnő).
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és Foix Katalin navarrai hercegnő · Többet látni »
Frankfurt am Main
Frankfurt am Main (rövidítve Frankfurt a. M., magyarul Majna-Frankfurt vagy egyszerűen csak Frankfurt) Hessen tartomány legnagyobb, Németország ötödik legnagyobb városa több mint 761 ezer, az agglomerációval együtt kb.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és Frankfurt am Main · Többet látni »
Golo Mann
Golo Mann (születési neve: Angelus Gottfried Thomas Mann) (München, 1909. március 27. – Leverkusen, 1994. április 7.) német–svájci történész, publicista és író.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és Golo Mann · Többet látni »
Gonzaga Eleonóra magyar királyné (1598–1655)
Gonzaga Eleonóra (olaszul Eleonora (I) Gonzaga, németül Eleonora Gonzaga von Mantua), (Mantova, 1598. szeptember 23. – Bécs, 1655. június 27.), mantovai hercegnő, II. Ferdinánd német-római császár, magyar és cseh király második feleségeként 1622–1637 között német-római császárné, magyar és cseh királyné.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és Gonzaga Eleonóra magyar királyné (1598–1655) · Többet látni »
Graz
Graz osztrák város, Stájerország szövetségi tartomány székhelye.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és Graz · Többet látni »
Habsburg Anna bajor hercegné
Habsburg Anna (németül Anna von Österreich; Prága, 1528. július 7. – München, 1590. október 16.) Habsburg főhercegnő, a Habsburg-ház osztrák ágának sarja, 1550-től 1579-ig Bajorország hercegnéja.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és Habsburg Anna bajor hercegné · Többet látni »
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és Habsburg Birodalom · Többet látni »
Habsburg Cecília Renáta lengyel királyné
Habsburg Cecília Renáta főhercegnő (németül Cäcilia Renata von Österreich, lengyelül Cecylia Renata Habsburżanka), (Graz, 1611. július 16. – Vilnius, Litvánia, 1644. március 24.) osztrák főhercegnő, a Habsburg-ház osztrák ágának tagja, házassága révén 1637 és 1644 között Lengyelország királynéja és Litvánia nagyfejedelemnéje.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és Habsburg Cecília Renáta lengyel királyné · Többet látni »
Habsburg Ernő osztrák főherceg
Habsburg Ernő (ismert még mint Ausztriai Ernő főherceg,; Bécs, Habsburg Birodalom, 1553. június 15. – Brüsszel, Spanyol Németalföld, 1595. február 20.), a Habsburg-házból származó osztrák főherceg, II. Miksa német-római császár és Spanyolországi Mária császárné második fia, aki Alsó- és Felső-Ausztria helytartója, majd a Spanyol Németalföld főkormányzója 1595-ös haláláig.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és Habsburg Ernő osztrák főherceg · Többet látni »
Habsburg Erzsébet magyar hercegnő
Ausztriai Erzsébet (Bécs, Ausztria, 1436 vége vagy 1437 eleje – Krakkó, Lengyelország, 1505. augusztus 30.), Lengyelország királynéja és Litvánia nagyfejedelemnéja 1454 és 1492 között IV. Kázmér feleségeként.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és Habsburg Erzsébet magyar hercegnő · Többet látni »
Habsburg Lipót Vilmos főherceg
Lipót Vilmos (Bécsújhely, Habsburg Birodalom, 1614. január 6. – Bécs, Habsburg Birodalom, 1662. november 20.), Habsburg-házból származó osztrák főherceg, hadvezér, Spanyol Németalföld főkormányzója 1647 és 1656 között IV. Fülöp spanyol király uralkodása alatt, valamint a Német Lovagrend 46. nagymestere 1641-től 1662-es haláláig.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és Habsburg Lipót Vilmos főherceg · Többet látni »
Habsburg Mária Anna bajor választófejedelemné
Habsburg Mária Anna (ismert még mint Ausztriai Mária Anna főhercegnő,; Graz, Habsburg Birodalom, 1610. január 13. – München, Bajor Választófejedelemség, 1665. szeptember 25.), a Habsburg-házból származó osztrák főhercegnő, II. Ferdinánd német-római császár és Bajorországi Mária Anna leánya, aki anyai nagybátyja, I. Miksa bajor választófejedelem második feleségeként bajor hercegné, majd hitvese halálát követően Bajorország régense.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és Habsburg Mária Anna bajor választófejedelemné · Többet látni »
Habsburg Németalföld kormányzóinak listája
A németalföldi Tizenhét Tartomány zászlója Habsburg Németalföld név alatt a Habsburg-ház uralma alatt álló Németalföld területét értjük, amely lényegében a mai Belgium és Luxemburg területét, és 1581 előtt a mai Hollandia területét is magában foglalta.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és Habsburg Németalföld kormányzóinak listája · Többet látni »
Habsburg-család
#ÁTIRÁNYÍTÁS Habsburg-ház.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és Habsburg-család · Többet látni »
Habsburg-ház
A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és Habsburg-ház · Többet látni »
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és Harmincéves háború · Többet látni »
Horvátország uralkodóinak listája
right Az alábbi táblázat Horvátország uralkodóinak sorát tartalmazza.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és Horvátország uralkodóinak listája · Többet látni »
I. Abbász perzsa sah
Abbász és egy bortöltő fiú. Muhammad Kászim miniatúrája 1627-ből I. (Nagy) Abbász, perzsául Abbász-i Buzurg, modern ejtéssel Abbász-e Bozorg (Herát, 1571. január 27. – Asraf, 1629. január 21.) Szultán Muhammad Hudábanda fia, Perzsia sahja (uralkodott 1588. szeptember 9-étől haláláig), a Szafavida-dinasztia egyik legkiemelkedőbb tagja volt.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és I. Abbász perzsa sah · Többet látni »
I. Fülöp kasztíliai király
I.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és I. Fülöp kasztíliai király · Többet látni »
I. Ferdinánd magyar király
I.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és I. Ferdinánd magyar király · Többet látni »
I. Izabella kasztíliai királynő
I.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és I. Izabella kasztíliai királynő · Többet látni »
I. Mária burgundi hercegnő
I.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és I. Mária burgundi hercegnő · Többet látni »
I. Miksa bajor választófejedelem
I.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és I. Miksa bajor választófejedelem · Többet látni »
I. Miksa német-római császár
I.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és I. Miksa német-római császár · Többet látni »
II. Ferdinánd aragóniai király
II.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és II. Ferdinánd aragóniai király · Többet látni »
II. Gaston János candale-i gróf
II.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és II. Gaston János candale-i gróf · Többet látni »
II. Gusztáv Adolf svéd király
II.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és II. Gusztáv Adolf svéd király · Többet látni »
II. Johanna kasztíliai királynő
II.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és II. Johanna kasztíliai királynő · Többet látni »
II. Károly osztrák főherceg
II.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és II. Károly osztrák főherceg · Többet látni »
II. Mátyás magyar király
Habsburg Mátyás vagy Ausztriai Mátyás (Bécs, 1557. február 24. – Bécs, 1619. március 20.), a Habsburg-házból származó osztrák főherceg, német, magyar és cseh királyi herceg, aki II.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és II. Mátyás magyar király · Többet látni »
II. Rudolf felséglevele
II. Rudolf felséglevele Csehország részére A vallásszabadságra vonatkozó felséglevelet (Rudolfův majestát, vagy Majestát na náboženskou svobodu, Majestätsbrief) II. Rudolf cseh király és német-római császár (Rudolf magyar király) bocsátotta ki 1609.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és II. Rudolf felséglevele · Többet látni »
II. Ulászló magyar király
II.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és II. Ulászló magyar király · Többet látni »
III. Fülöp spanyol király
III.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és III. Fülöp spanyol király · Többet látni »
III. Ferdinánd magyar király
III.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és III. Ferdinánd magyar király · Többet látni »
Ingolstadt
Ingolstadt város Németországban, Bajorországban.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és Ingolstadt · Többet látni »
Innsbruck
Innsbruck Ausztria Tirol tartományának székhelye.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és Innsbruck · Többet látni »
IV. Albert bajor herceg
IV.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és IV. Albert bajor herceg · Többet látni »
IV. Kázmér lengyel király
Jagellók családi címere IV.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és IV. Kázmér lengyel király · Többet látni »
IV. Keresztély dán király
IV.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és IV. Keresztély dán király · Többet látni »
IV. Murád oszmán szultán
IV.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és IV. Murád oszmán szultán · Többet látni »
IV. Ulászló lengyel király
IV.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és IV. Ulászló lengyel király · Többet látni »
IV. Vilmos bajor herceg
IV.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és IV. Vilmos bajor herceg · Többet látni »
Jagelló Anna magyar királyné
Jagelló Anna (Buda, 1503. július 23. – Prága, 1547. január 27.) magyar és cseh királyi hercegnő, osztrák főhercegné, magyar, cseh, valamint német királyné.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és Jagelló Anna magyar királyné · Többet látni »
Jézus Társasága
A Jézus Társasága ((SJ, vagy S.J.) vagy jezsuita rend a római katolikus egyház legnagyobb létszámú szerzetesrendje, amely a 2010-es évek végén világszerte, 112 országban mintegy 16 000 szerzetest számlált. A jezsuiták elsősorban lelkigyakorlatokkal, neveléssel és oktatással, médiával foglalkoznak, valamint szociális és egyéb lelkipásztori tevékenységet végeznek. Jelmondatuk: Mindent Isten nagyobb dicsőségére!, illetve A hit szolgálata és az igazságosság előmozdítása.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és Jézus Társasága · Többet látni »
Johann t’Serclaes Tilly
Johann t'Serclaes Tilly Johann t'Serclaes Tilly (Tilly vára, Vallon-Brabant, Belgium, 1559 februárja – Ingolstadt, 1632. április 30.) a harmincéves háború egyik híres hadvezére, vallon nemzetiségű volt.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és Johann t’Serclaes Tilly · Többet látni »
Katolikus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Római katolikus egyház.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és Katolikus · Többet látni »
Lützeni csata (1632)
A lützeni csata a harmincéves háború egyik döntő csatája volt, melyben a jobban felszerelt és lelkesebb svéd csapatok uralkodójuk elvesztésének ellenére legyőzték a Wallenstein vezette császári hadsereget.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és Lützeni csata (1632) · Többet látni »
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és Magyar Királyság · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és Magyarország · Többet látni »
Magyarország uralkodóinak listája
Ezen a lapon Magyarország uralkodóinak listája látható, mely a törzsfőket, a Magyar Fejedelemség fejedelmeit és a Magyar Királyság királyait tartalmazza uralkodóházanként beosztva.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és Magyarország uralkodóinak listája · Többet látni »
Május 18.
Névnapok: Alexandra, Erik + Alexa, Alicia, Blandina, Bódog, Erika, Erős, Félix, Hanga, Kámea, Kamilla, Klaudetta, Klaudia, Klaudiána, Szandra, Szantána, Szantina, Szendi, Toszka, Xandra.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és Május 18. · Többet látni »
Mária Anna bajor hercegnő (1551–1608)
Szépművészeti Múzeum, Bécs Bajorországi Mária Anna (németül: Maria Anna von Bayern; München, 1551. március 21. – Graz, 1608. április 29.), a Wittelsbach-házból származó, V. Albert bajor herceg és Habsburg Anna hercegné negyedik gyermekeként született bajor hercegnő, házassága révén osztrák főhercegné, Belső-Ausztria hercegnéje.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és Mária Anna bajor hercegnő (1551–1608) · Többet látni »
Mária Anna bajor hercegnő (1574–1616)
Bajorországi Mária Anna (München, Német-római Birodalom, 1574. december 8. – Graz, Német-római Birodalom, 1616. március 8.) a Wittelsbach-házból származó bajor hercegnő, V. Vilmos bajor herceg és Lotaringiai Renáta leánya, aki Ferdinánd osztrák főherceg (később német-római császár) első hitveseként osztrák főhercegné.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és Mária Anna bajor hercegnő (1574–1616) · Többet látni »
Mária Krisztierna osztrák főhercegnő
#ÁTIRÁNYÍTÁS Habsburg Mária Krisztierna.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és Mária Krisztierna osztrák főhercegnő · Többet látni »
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és Mezopotámia · Többet látni »
Nagykanizsa
Nagykanizsa országos összehasonlításban közepes méretű megyei jogú város Zala vármegyében; 14 840 hektáros kiterjedésével a megye legnagyobb közigazgatási területű települése, kiterjedése csaknem másfélszerese a megyeszékhely Zalaegerszeg területének.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és Nagykanizsa · Többet látni »
Nagyszombati Egyetem
A Nagyszombati Egyetem az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Semmelweis Egyetem jogelődje.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és Nagyszombati Egyetem · Többet látni »
Német királyok listája
Ez a lista a Frank Birodalom 843-as a Verduni szerződésben történő felosztása következtében létrejött Keleti Frank Királyság – amelyet a 10.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és Német királyok listája · Többet látni »
Német Lovagrend
Tannhäuser mint a Német Lovagrend tagja A Német Lovagrend vagy Teuton Lovagrend (latinul Ordo Teutonicus, Ordo domus Sanctae Mariae Theutonicorum Ierosolimitanorum, vagy Ordo Teutonicus Sanctae Mariae in Jerusalem, németül Orden der Brüder vom Deutschen Haus St. Mariens in Jerusalem vagy Deutscher Orden) német egyházi-katonai lovagrend volt, amelyet eredetileg Palesztinában alapítottak betegápoló tevékenység céljából.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és Német Lovagrend · Többet látni »
Nikolsburgi béke
A nikolsburgi béke II. Ferdinánd magyar király és Bethlen Gábor erdélyi fejedelem között hivatalosan 1621.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és Nikolsburgi béke · Többet látni »
Pázmáneum
A Pázmáneum (Collegium Pazmanianum) a Pázmány Péter bíboros, esztergomi érsek által 1623-ban Bécsben alapított papnevelő intézet neve.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és Pázmáneum · Többet látni »
Pázmány Péter
Pázmány Péter címere misemondó ruháján, az esztergomi főegyház kincstárában. Az eredetiről rajzolta Mühlbeck Károly Pázmány Péter, festményrészlet, Bp., ELTE Jogi kar Hont-Pázmány nembeli panaszi Pázmány Péter (Nagyvárad, 1570. október 4. – Pozsony, 1637. március 19.) esztergomi érsek, bíboros, a magyarországi katolikus megújulás vezető alakja, jezsuita szerzetes, egyházi író.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és Pázmány Péter · Többet látni »
Pozsony
Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és Pozsony · Többet látni »
Prága
Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és Prága · Többet látni »
Prágai defenesztráció (1618)
Matthäus Merian képe a második prágai defenesztrációról A második prágai defenesztráció (a latin de („-ból, -ből; ki valahonnan”) és fenestra („ablak”) szóösszetételből) azt a prágai eseményt jelöli, amikor 1618-ban a császár követeit kidobták a Hradzsin ablakán.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és Prágai defenesztráció (1618) · Többet látni »
Protestáns
#ÁTIRÁNYÍTÁS Protestantizmus.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és Protestáns · Többet látni »
Protestáns Unió
A Protestáns Unió 1608. május 14-i chartája, ma a bajor állami levéltárban A Protestáns Unió (németül Protestantische Union) a Német-római Birodalom protestáns rendjeinek szövetsége volt, amely a németországi reformáció megerősödése érdekében, a császár katolizációs törekvése elleni védekezésül jött létre.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és Protestáns Unió · Többet látni »
Protokoll (illem)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Etikett (viselkedéskultúra).
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és Protokoll (illem) · Többet látni »
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és Római katolikus egyház · Többet látni »
Rendiség
#ÁTIRÁNYÍTÁS Rend (feudalizmus).
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és Rendiség · Többet látni »
Rudolf magyar király
Ausztriai Rudolf (Bécs, Osztrák Főhercegség, 1552. július 18. – Prága, Cseh Királyság, 1612. január 20.), osztrák uralkodó főherceg, 1576-tól német-római császár és német király II.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és Rudolf magyar király · Többet látni »
Sopron
Sopron (az ókorban, régies németül: Oedenburg) több mint hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a soproni borvidék központja, a Soproni járás székhelye.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és Sopron · Többet látni »
Szent Bertalan-dóm
A frankfurti Szent Bertalan-dóm vagy ismertebb nevén Kaiserdom a város legnagyobb és egyik legnevezetesebb temploma.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és Szent Bertalan-dóm · Többet látni »
Szent Márton-dóm (Pozsony)
A Szent Márton-dóm (ismert még mint a pozsonyi koronázótemplom), a 15. században épült gótikus székesegyház Pozsony történelmi városrészében.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és Szent Márton-dóm (Pozsony) · Többet látni »
Szent Vitus-székesegyház
A székesegyház délnyugat felől A prágai Szent Vitus-székesegyház (teljes cseh nevén: Katedrála svatého Víta, Václava a Vojtĕcha, tehát Szent Vitus, Vencel- és Adalbert-székesegyház) a Prágai főegyházmegye főtemploma, a prágai érsek székhelye a prágai vár közepén.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és Szent Vitus-székesegyház · Többet látni »
Török Porta
#ÁTIRÁNYÍTÁS Török porta.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és Török Porta · Többet látni »
Tizenöt éves háború
A tizenöt éves – vagy más néven hosszú – háború (1591/1593 – 1606) a dunai Habsburg Birodalom és az Oszmán Birodalom összecsapása volt a Magyar Királyság területén.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és Tizenöt éves háború · Többet látni »
Unokatestvér
Az unokatestvér egy oldalági rokon, legáltalánosabban valamelyik szülő testvérének a gyermeke.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és Unokatestvér · Többet látni »
V. Albert bajor herceg
V.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és V. Albert bajor herceg · Többet látni »
V. Frigyes pfalzi választófejedelem
V.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és V. Frigyes pfalzi választófejedelem · Többet látni »
Vadászat
Rókavadászat A vadászat azon tevékenységek összességét jelenti, amit a vadon élő állatok felett az ember hajt végre.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és Vadászat · Többet látni »
Vallásszabadság
A vallásszabadság – más kifejezéssel szabad vallásgyakorlás – azt az alapvető emberi jogot jelenti, mely szerint az embereknek nemcsak megengedett a hitük szerinti vallásgyakorlása, hanem ezek hirdetését is szabadon gyakorolhatják (amennyiben az mások személyiségi vagy egyéb jogait nem sérti).
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és Vallásszabadság · Többet látni »
Wittelsbach-ház
A Wittelsbach-ház, egy bajor származású uralkodóház, melynek tagjai a 11. századtól uralkodtak Bajorországban a királyság 1918-as fennállásáig, valamint 1214 és 1805 között a Pfalzi grófság (majd választófejedelemség) uralkodóit is adták.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és Wittelsbach-ház · Többet látni »
Zene
Zeneóra, görög vázakép Kotta A zene a hangok és a csend érzelmeket kiváltó elrendezése, létezésének lényege az idő.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és Zene · Többet látni »
Zsitvatoroki béke
A zsitvatoroki békekötés emlékműve Zsitvatőn A zsitvatoroki béke a tizenöt éves háborút lezáró békekötés.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és Zsitvatoroki béke · Többet látni »
1555
Nincs leírás.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és 1555 · Többet látni »
1590
Nincs leírás.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és 1590 · Többet látni »
1596
Nincs leírás.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és 1596 · Többet látni »
1600
1600 a 16. század utolsó éve.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és 1600 · Többet látni »
1601
Nincs leírás.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és 1601 · Többet látni »
1606
Nincs leírás.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és 1606 · Többet látni »
1617
Nincs leírás.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és 1617 · Többet látni »
1618
Nincs leírás.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és 1618 · Többet látni »
1619
Nincs leírás.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és 1619 · Többet látni »
1620
Nincs leírás.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és 1620 · Többet látni »
1621
Nincs leírás.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és 1621 · Többet látni »
1622
Nincs leírás.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és 1622 · Többet látni »
1623
Nincs leírás.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és 1623 · Többet látni »
1629
Nincs leírás.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és 1629 · Többet látni »
1632
Nincs leírás.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és 1632 · Többet látni »
1635
Nincs leírás.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és 1635 · Többet látni »
1636
Nincs leírás.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és 1636 · Többet látni »
1637
Nincs leírás.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és 1637 · Többet látni »
1648
Nincs leírás.
Új!!: II. Ferdinánd magyar király és 1648 · Többet látni »
