Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

I. Ágoston mexikói császár

Index I. Ágoston mexikói császár

Agustín de Iturbide (teljes nevén: Agustín Cosme Damián de Iturbide y Arámburu, Valladolid, 1783. szeptember 27. – Padilla, 1824. július 19.) új-spanyolországi katona, sokáig a mexikói függetlenségi törekvések ádáz ellensége, majd a függetlenség megvalósítója, a létrejövő I. Mexikói Császárság első és egyetlen uralkodója I. Ágoston néven.

125 kapcsolatok: A Coruña, Acapulco, Acatempani ölelés, Acatita de Baján, Adams–Onís-egyezmény, Amerikai Egyesült Államok, Anáhuaci kongresszus, Anglia, Antonio López de Santa Anna, Új-León, Új-Mexikó, Új-Spanyolország, Ausztrália (ország), Azcapotzalco, Baszkföld (régió), Baszkok, Bath, Beszterce (település), Betegek kenete, Bourbon-ház, Calderón-hídi csata, Córdobai egyezmény, Celaya, Chihuahua (település), Chile, Chiles en nogada, Chilpancingo de los Bravo, Costa Rica, Cuernavaca, Dolores Hidalgo Cuna de la Independencia Nacional, Durango (állam), Erdély, Francisco Primo de Verdad, Francisco Xavier Mina, Grito de Dolores, Guadalajara (Mexikó), Guadalupe Victoria, Guanajuato (állam), Guanajuato (település), Hacienda, Hermenegildo Galeana, I. Mexikói Császárság, I. Miksa mexikói császár, I. Napóleon francia császár, Ibériai-félsziget, Ignacio Allende, Ignacio López Rayón, Iguala de la Independencia, Iguala-terv, II. János aragóniai király, ..., Inkvizíció, IV. Károly spanyol király, Július 19., Július 21., José de San Martín, José María Morelos, Juan Aldama, Junta, Kalifornia, Közép-Amerika, Kommunizmus, La Profesa-i összeesküvés, Las Cabezas de San Juan, Lepantói csata, Livorno, London, Madrid, Magyarország, Manila, Manuel Mier y Terán, Mariano Matamoros, Május 19., Március 19., Második bécsi döntés, Mexikó, Mexikó zászlaja, Mexikói függetlenségi háború, Mexikói-öböl, Mexikóváros, Mexikóvárosi székesegyház, Michoacán, Miguel Hidalgo y Costilla, Monte de las Cruces-i csata, Monterrey, Morelia (Mexikó), Nagypéntek, Nicolás Bravo, Oaxaca (állam), Oostende, Pauline Bonaparte, Peru, Puebla (település), Querétarói összeesküvés, Régens, Római katolikus egyház, Salvatierra (Guanajuato), Santiago de Querétaro, Sárgaláz, Sevilla, Southampton, Spanyolország, Szent Szövetség, Szeptember 27., Tamaulipas, Tampico (Mexikó), Taxco de Alarcón, Temesvár, Texas, Toluca de Lerdo, Toszkána, Tunkl család, Vatikán, Veracruz (állam), Veracruz (Mexikó), Vicente Guerrero, Victoria de Durango, VII. Ferdinánd spanyol király, Xalapa-Enríquez, XVI. Benedek pápa, Zitácuarói junta, 13. század, 1783, 1822, 1823, 1824. Bővíteni index (75 több) »

A Coruña

A Coruña (galiciai nyelven, kiejtése:;, kiejtése) város Északnyugat-Spanyolországban, Galiciában.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és A Coruña · Többet látni »

Acapulco

Acapulco öble Acapulco de Juárez város Mexikóban, az azonos nevű község (municipio) - amelyhez a városon kívül még 233 kisebb-nagyobb település is tartozik - székhelye.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Acapulco · Többet látni »

Acatempani ölelés

''Román Sagredo'' 1870-es festménye az eseményről, a bal oldali alak Agustín de Iturbide, a jobb oldali Vicente Guerrero A történelembe acatempani ölelés néven bevonult, 1821.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Acatempani ölelés · Többet látni »

Acatita de Baján

Acatita de Baján kis falu Mexikó Coahuila államának keleti részén, Új-León állam határához közel.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Acatita de Baján · Többet látni »

Adams–Onís-egyezmény

A John Quincy Adams amerikai és Luis de Onís spanyol külügyminiszterek által 1819-ben megkötött Adams–Onís-egyezmény megszüntette az Amerikai Egyesült Államok és Spanyolország közötti határvitákat Észak-Amerikában, és lecsendesítette a két hatalom között növekvő feszültséget.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Adams–Onís-egyezmény · Többet látni »

Amerikai Egyesült Államok

Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Amerikai Egyesült Államok · Többet látni »

Anáhuaci kongresszus

Festmény a kongresszusról. Balról jobbra az asztalnál: Ignacio López Rayón, José Sixto Verduzco, Andrés Quintana Roo, José María Liceaga, Carlos María de Bustamante és állva José María Morelos Az először 1813.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Anáhuaci kongresszus · Többet látni »

Anglia

Anglia (kiejtése IPA) a Brit-sziget és az Egyesült Királyság legnagyobb és legnépesebb országrésze.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Anglia · Többet látni »

Antonio López de Santa Anna

Antonio López de Santa Anna Pérez de Lebrón (Xalapa (Jalapa), 1794. február 21. – Mexikóváros, 1876. június 21.) mexikói tábornok és politikus, aki nyolcszor - illetve, ha a Valentín Gómez Farías alelnökkel történt folyamatos hivatal-váltásokat is számításba vesszük az első hivatali idejében - akkor tizenegyszer, Mexikó államfője volt.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Antonio López de Santa Anna · Többet látni »

Új-León

Új-León szövetségi állam Mexikó északi részén.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Új-León · Többet látni »

Új-Mexikó

Új-Mexikó (angolul New Mexico, spanyolul Nuevo México, navahóul Yootó Hahoodzo) az Amerikai Egyesült Államok 47.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Új-Mexikó · Többet látni »

Új-Spanyolország

Új-Spanyolország (spanyolul: Nueva España) volt a megjelölése a spanyolok újvilági kolonizációs területének az Azték Birodalom 1521-ben bekövetkezett bukását követően.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Új-Spanyolország · Többet látni »

Ausztrália (ország)

Ausztrália, hivatalos nevén az Ausztrál Államszövetség (angolul: Commonwealth of Australia) föderatív királyság, mely az ausztrál kontinenst, Tasmania szigetét és számos kisebb szigetet foglal magába.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Ausztrália (ország) · Többet látni »

Azcapotzalco

Azcapotzalco Mexikóváros egyik kerülete, lakossága 2010-ben meghaladta a 414 000 főt.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Azcapotzalco · Többet látni »

Baszkföld (régió)

Nyugat-Európában Baszkföld (baszk nyelven Euskal Herria), a baszk régió a spanyol és a francia állam között felosztva, a nyugati Pireneusok két oldalán található.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Baszkföld (régió) · Többet látni »

Baszkok

A baszkok (önelnevezésük euskaldunak, vagyis „baszkul beszélők”; spanyolul vascos, latinul Vascones) a spanyol–francia határ két oldalán, a Pireneusok nyugati részén élő elszigetelt népcsoport, Nyugat-Európa egyetlen nem indoeurópai népe.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Baszkok · Többet látni »

Bath

#ÁTIRÁNYÍTÁS Bath (Somerset) Kategória:Egyértelműsítő átirányítások.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Bath · Többet látni »

Beszterce (település)

Beszterce (románul Bistrița, németül Bistritz, korábban Nösen) város Romániában, Erdélyben.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Beszterce (település) · Többet látni »

Betegek kenete

A betegek kenete egy régi zsidó szokás formáiból kialakult keresztény szertartás.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Betegek kenete · Többet látni »

Bourbon-ház

A Bourbon-ház egyike Európa legnagyobb uralkodócsaládjainak, a Franciaországban 987-től uralkodó Capeting-ház egyik ága.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Bourbon-ház · Többet látni »

Calderón-hídi csata

A calderón-hídi csata a mexikói függetlenségi háború egyik ütközete volt, amelynek során a függetlenségért harcoló felkelők súlyos vereséget szenvedtek a spanyol hadaktól.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Calderón-hídi csata · Többet látni »

Córdobai egyezmény

A córdobai egyezmény nyomtatott változata Az 1821.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Córdobai egyezmény · Többet látni »

Celaya

Celaya város Mexikóban.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Celaya · Többet látni »

Chihuahua (település)

Chihuahua nagyváros Mexikó északi részén, Chihuahua állam fővárosa és második legnépesebb városa Ciudad Juárez után, 2010-ben mintegy 810 000 lakója volt.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Chihuahua (település) · Többet látni »

Chile

Chile, hivatalosan a Chilei Köztársaság (spanyolul: República de Chile) független köztársaság Dél-Amerikában, az Andok hegyvonulatai és a Csendes-óceán között, észak–déli irányban hosszan elnyúlva.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Chile · Többet látni »

Chiles en nogada

A chiles en nogada (ritkábban egyes számban: chile en nogada) jellegzetes mexikói étel.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Chiles en nogada · Többet látni »

Chilpancingo de los Bravo

Chilpancingo de los Bravo (röviden Chilpancingo) a mexikói Guerrero szövetségi állam fővárosa és egyben második legnagyobb városa Acapulco után.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Chilpancingo de los Bravo · Többet látni »

Costa Rica

Costa Rica (ejtsd:; jelentése spanyolul „gazdag part”) a közép-amerikai kontinenshídon elterülő ország, szárazföldön északon Nicaragua, délkeleten Panama határolja.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Costa Rica · Többet látni »

Cuernavaca

Cuernavaca (korábban Cuauhnáhuac) Mexikó Morelos szövetségi államának fővárosa, Cuernavaca község központja.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Cuernavaca · Többet látni »

Dolores Hidalgo Cuna de la Independencia Nacional

Dolores Hidalgo Cuna de la Independencia Nacional (nevének jelentése: Dolores Hidalgo, a Nemzeti Függetlenség Bölcsője), röviden Dolores Hidalgo Mexikó Guanajuato államának egyik városa.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Dolores Hidalgo Cuna de la Independencia Nacional · Többet látni »

Durango (állam)

Durango mexikói szövetségi állam, területe 123 181 km², 1 450 000 lakosa van.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Durango (állam) · Többet látni »

Erdély

A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Erdély · Többet látni »

Francisco Primo de Verdad

Francisco Primo de Verdad y Ramos (Ciénega del Rincón, 1760. június 9. – Mexikóváros, 1808. október 4.) ügyvéd, a mexikói függetlenségi háború egyik előfutára volt, már 1808-ban sürgette, hogy Új-Spanyolország irányítását egy külön, a nép képviseletében működő kormány vegye át az alkirály irányítása alatt.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Francisco Primo de Verdad · Többet látni »

Francisco Xavier Mina

Francisco Xavier (Javier) Mina (eredeti nevén Martín Xavier Mina, Otano, Navarra, Spanyolország, 1789. július 1. – Cerro del Bellaco, Pénjamo mellett, Guanajuato, 1817. november 11.) spanyol származású katona, aki 1808-tól kezdve a spanyolok oldalán vett részt a félszigeti háborúban, majd 1816-ban Észak-Amerikába hajózott és a mexikói függetlenségi háborúban a spanyolok ellen harcolt.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Francisco Xavier Mina · Többet látni »

Grito de Dolores

J. J. del Moral olajfestménye a Doloresi Kiáltásról Az 1810.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Grito de Dolores · Többet látni »

Guadalajara (Mexikó)

Guadalajara (ejtsd: gvadalahára, IPA) nagyváros Mexikóban, agglomerációjával együtt Mexikóváros után az ország második legnagyobb városa, Jalisco állam fővárosa, érseki székhely.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Guadalajara (Mexikó) · Többet látni »

Guadalupe Victoria

Guadalupe Victoria (eredeti nevén José Miguel Ramón Adaucto Fernández y Félix; Tamazula, 1786. szeptember 29. – Perote, 1843. március 21.) mexikói függetlenségi harcos volt, aki a függetlenné vált Mexikó első elnöke lett 1824.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Guadalupe Victoria · Többet látni »

Guanajuato (állam)

Guanajuato Mexikó egyik szövetségi állama.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Guanajuato (állam) · Többet látni »

Guanajuato (település)

Guanajuato a mexikói Guanajuato állam fővárosa és hatodik legnépesebb városa.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Guanajuato (település) · Többet látni »

Hacienda

Guanajuatóban Az hacienda (spanyol, ejtsd: FACIENDA ’tennivalók’) Amerikában a spanyol és portugál gyarmatosítások korában kialakult önellátó nagybirtok (latifundium)-fajta, amely általában egy személy vagy jómódú család tulajdonában állt.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Hacienda · Többet látni »

Hermenegildo Galeana

Hermenegildo Galeana (Técpan, 1762. április 13. – Coyuca, 1814. június 27.) mexikói függetlenségi harcos.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Hermenegildo Galeana · Többet látni »

I. Mexikói Császárság

Az I. Mexikói Császárság egy rövid életű államalakulat volt Észak- és Közép-Amerikában, 1822-től 1823-ig.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és I. Mexikói Császárság · Többet látni »

I. Miksa mexikói császár

Ferdinánd Miksa (teljes születési nevén: Ferdinánd Miksa József Mária,,; Bécs, Ausztria, 1832. július 6. – Santiago de Querétaro, Mexikó, 1867. június 19.), Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák főherceg, aki a rövid ideig fennálló második Mexikói Császárság egyetlen uralkodója volt I. Miksa néven 1863-tól 1867-ben történt kivégzéséig.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és I. Miksa mexikói császár · Többet látni »

I. Napóleon francia császár

Napoléon Bonaparte (Ajaccio, Korzika, Franciaország, 1769. augusztus 15. – Longwood, Szent Ilona-sziget, Nagy-Britannia, 1821. május 5.) francia tábornok, hadvezér, politikus, a Francia Köztársaság első konzulja 1799 és 1804 között, majd I. Napóleon néven a Francia Birodalom császára először 1804 és 1814 között, majd száz nap erejéig 1815 márciusa és júniusa között.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és I. Napóleon francia császár · Többet látni »

Ibériai-félsziget

Az Ibériai- vagy Pireneusi-félsziget (néha egyszerűen csak Ibéria) Európa délnyugati részén fekszik, itt található Európa legdélibb és legnyugatibb pontja is.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Ibériai-félsziget · Többet látni »

Ignacio Allende

Ignacio Allende (teljes nevén Ignacio José de Allende y Unzaga, San Miguel el Grande, 1769. január 21. – Chihuahua, 1811. június 26.) mexikói függetlenségi harcos volt.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Ignacio Allende · Többet látni »

Ignacio López Rayón

Ignacio López Rayón (teljes nevén José Ignacio Antonio López-Rayón y López-Aguado, Tlalpujahua, 1773. július 31. – Mexikóváros, 1832. február 2.) mexikói függetlenségi harcos, a felkelők egyik első kormányzati testületének, a zitácuarói juntának az összehívója és elnöke, az egyik első alkotmánytervezet szerzője.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Ignacio López Rayón · Többet látni »

Iguala de la Independencia

Iguala de la Independencia (röviden Iguala) város Mexikó Guerrero államának északi részén, lakossága 2010-ben megközelítette a 120 000 főt.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Iguala de la Independencia · Többet látni »

Iguala-terv

Az Iguala-terv (eredeti címén, spanyolul: Plan de Iguala, másik nevén Plan de las Tres Garantías vagy Plan Trigarante, vagyis A Három Garancia Terve) az a kiáltvány, melyet 1821.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Iguala-terv · Többet látni »

II. János aragóniai király

II.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és II. János aragóniai király · Többet látni »

Inkvizíció

Az inkvizíció vagy katolikus nevén a szent inkvizíció, a késő középkortól kezdve több olyan intézményre utal, amelyek célja az eretnekség felszámolása volt.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Inkvizíció · Többet látni »

IV. Károly spanyol király

IV.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és IV. Károly spanyol király · Többet látni »

Július 19.

Névnapok: Emília + Ajtonka, Alfréd, Alfréda, Ambos, Ambró, Ambrus, Aranka, Arany, Arina, Arzén, Arzénia, Aura, Aurea, Aurélia, Emili, Eperke, Esztellia, Eszténa, Golda, Goldi, Goldina, Gyémánt, Jessica, Morella, Rubin, Rubina, Rubinka, Rufina, Stella, Szederke, Varsány, Versény, Vince.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Július 19. · Többet látni »

Július 21.

Névnapok: Dániel, Daniella + Léna, Angéla, Angelina, Dalida, Dana, Daniéla, Danila, Daniló, Dános, Danuta, Darrell, Deniel, Elina, Enzó, Helén, Ilma, Ilona, Júlia, Julietta, Julilla, Julitta, Lőrinc, Zsüliett, Dzsulietta.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Július 21. · Többet látni »

José de San Martín

José de San Martín, teljes nevén José Francisco de San Martín Matorras (Yapeyú, 1778. február 25. – Boulogne-sur-Mer, 1850. augusztus 17.) argentin tábornok, a Dél-Amerika déli részén Spanyolország ellen folytatott szabadságharc első számú vezetője.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és José de San Martín · Többet látni »

José María Morelos

José María Morelos (teljes nevén José María Teclo Morelos Pérez y Pavón, Valladolid (ma Morelia), 1765. szeptember 30. – Ecatepec, 1815. december 22.) mexikói függetlenségi harcos, a függetlenségi mozgalom egyik vezéralakja.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és José María Morelos · Többet látni »

Juan Aldama

Juan Aldama (San Miguel el Grande, 1774. január 3. – Chihuahua, 1811. június 26.) mexikói függetlenségi harcos volt.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Juan Aldama · Többet látni »

Junta

Az argentin junta első embere, Jorge Rafael Videla leteszi az esküt (1976) A junta (spanyol megközelítő kiejtése hunta) szó eredeti jelentése (.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Junta · Többet látni »

Kalifornia

Kalifornia (angolul California) az Amerikai Egyesült Államok legnépesebb tagállama.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Kalifornia · Többet látni »

Közép-Amerika

Közép-Amerika kontinentális része A Karib-lemez elhelyezkedése A tágabb értelemben vett Közép-Amerika Közép-Amerika,Dél-Amerika az észak-amerikai kontinens egyik földrajzi régiója.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Közép-Amerika · Többet látni »

Kommunizmus

A kommunizmus olyan társadalmi formát jelent, melyben a társadalom tagjai szükségleteiknek megfelelően részesednek az anyagi javakból.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Kommunizmus · Többet látni »

La Profesa-i összeesküvés

A mexikóvárosi ''Néri Szent Fülöp-templom'', ismertebb nevén a La Profesa, az összeesküvés gyűléseinek fő helyszíne Az 1820-as La Profesa-i összeesküvés az új-spanyolországi arisztokrácia és a papság bizonyos képviselőinek titkos gyűléssorozata volt a mexikóvárosi Néri Szent Fülöp-templomban, ismertebb nevén a La Profesa templomban, melynek célja az volt, hogy megakadályozzák a Spanyolországban elfogadott cádizi alkotmány életbe lépését Új-Spanyolországban, akár VII. Ferdinánd spanyol király korábbi rendszerét támogatva, akár, ha a helyzet Spanyolországban nem változik, az anyaországtól való függetlenedés árán is.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és La Profesa-i összeesküvés · Többet látni »

Las Cabezas de San Juan

Las Cabezas de San Juan település Spanyolországban, Sevilla tartományban.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Las Cabezas de San Juan · Többet látni »

Lepantói csata

A lepantói csatát 1571.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Lepantói csata · Többet látni »

Livorno

Livorno kikötőváros Olaszország Toszkána régiójának nyugati határán, a Ligur-tenger partján.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Livorno · Többet látni »

London

London az Egyesült Királyság és azon belül Anglia fővárosa, a legnagyobb városi terület az Egyesült Királyságban; Európában Isztambul és Moszkva után a legnépesebb város.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és London · Többet látni »

Madrid

Madrid (latinul: Matritum vagy Madritum) Spanyolország fővárosa, legnagyobb városa és az azonos nevű tartomány székhelye.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Madrid · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Magyarország · Többet látni »

Manila

Manila (filippino nyelven: Lungsod ng Maynila) a Fülöp-szigetek fővárosa, az ország politikai, kormányzati, kereskedelmi, kulturális központja.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Manila · Többet látni »

Manuel Mier y Terán

Manuel Mier y Terán (Mexikóváros, 1789. február 18. – Padilla, 1832. július 3.) mexikói függetlenségi harcos, később politikus volt.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Manuel Mier y Terán · Többet látni »

Mariano Matamoros

Mariano Matamoros y Guridi (Mexikóváros, 1770. augusztus 14. – Valladolid (ma Morelia), 1814. február 3.) mexikói függetlenségi harcos.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Mariano Matamoros · Többet látni »

Május 19.

Névnapok: Ivó, Milán + Aldvin, Alvián, Alvin, Bernarda, Bernardina, Buda, Celeszta, Celesztin, Celesztina, Dukász, Emiliána, Ivonn, Káldor, Milton, Tuzson, Vulkán, Yvonne.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Május 19. · Többet látni »

Március 19.

Névnapok: József, Bánk + Jozefa, Jozefin, Jozefina, Józsa.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Március 19. · Többet látni »

Második bécsi döntés

bélyegkép A második bécsi döntést 1940.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Második bécsi döntés · Többet látni »

Mexikó

A Mexikói Egyesült Államok, röviden Mexikó (spanyolul Estados Unidos Mexicanos vagy México, navatl nyelven Mexihco Tlacetililli Tlahtohcayotl) Észak-Amerika déli részén elhelyezkedő ország.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Mexikó · Többet látni »

Mexikó zászlaja

Mexikó zászlaja Mexikó egyik nemzeti jelképe.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Mexikó zászlaja · Többet látni »

Mexikói függetlenségi háború

A mexikói függetlenségi háború 1810 és 1821 között zajlott le, ennek eredményeképpen jött létre a Spanyolországtól független Mexikó állam.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Mexikói függetlenségi háború · Többet látni »

Mexikói-öböl

A Mexikói-öböl Észak-Amerika délkeleti partjának nagy öble, melyet a Florida és Yucatán szoros, valamint a Karib-tenger köt össze az Atlanti-óceánnal.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Mexikói-öböl · Többet látni »

Mexikóváros

Mexikóváros (spanyolul: Ciudad de México, ejtsd) Mexikó fővárosa és legnagyobb városa, a Mexikóvárosi főegyházmegye érseki székvárosa.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Mexikóváros · Többet látni »

Mexikóvárosi székesegyház

#ÁTIRÁNYÍTÁS Mária Mennybemenetele székesegyház (Mexikóváros).

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Mexikóvárosi székesegyház · Többet látni »

Michoacán

Michoacán (teljes nevén Michoacán de Ocampo) Mexikó egyik tagállama.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Michoacán · Többet látni »

Miguel Hidalgo y Costilla

Miguel Hidalgo y Costilla (születési nevén Miguel Gregorio Antonio Ignacio Hidalgo y Costilla Gallaga Mandarte Villaseñor; Corralejo hacienda, Pénjamo mellett, 1753. május 8. – Chihuahua, 1811. július 30.) új-spanyolországi római katolikus egyházi vezető, politikus, a független Mexikó atyjaként tisztelt forradalmár (El Padre de la Independencia Mexicana).

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Miguel Hidalgo y Costilla · Többet látni »

Monte de las Cruces-i csata

A csata emlékműve, a lovas alakok balról jobbra: Ignacio Allende, Miguel Hidalgo és Mariano Jiménez Az 1810.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Monte de las Cruces-i csata · Többet látni »

Monterrey

Monterrey Mexikó egyik legnagyobb városa, Új-León tagállam fővárosa.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Monterrey · Többet látni »

Morelia (Mexikó)

Morelia (korábban évszázadokon át Valladolid) a mexikói Michoacán állam fővárosa és legnépesebb városa, 2010-ben mintegy 600 000 lakója volt.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Morelia (Mexikó) · Többet látni »

Nagypéntek

Jézus Krisztus a kereszten'', Diego Velázquez (1599–1660) festménye A nagypéntek a keresztény liturgiában a húsvét előtti péntek.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Nagypéntek · Többet látni »

Nicolás Bravo

Nicolás Bravo Rueda (Chilpancingo, 1786. szeptember 10. – Chilpancingo, 1854. április 22.) mexikói függetlenségi harcos volt, később három alkalommal rövid időre az ország elnöke lett.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Nicolás Bravo · Többet látni »

Oaxaca (állam)

Oaxaca (ejtsd: gváháká) állam Mexikó déli részén.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Oaxaca (állam) · Többet látni »

Oostende

Oostende (francia, német illetve gyakran magyar írásalakban: Ostende) kikötőváros Belgiumban.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Oostende · Többet látni »

Pauline Bonaparte

Marie-Pauline Bonaparte, eredeti olasz nevén Maria Paola Buonaparte (Ajaccio, 1780. október 20. – Firenze, 1825. június 9.) a Bonaparte-házból származó francia császári hercegnő, Guastalla uralkodó hercegnője, házassága révén Borghese hercegné, Sulmona és Rossano hercegnéje.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Pauline Bonaparte · Többet látni »

Peru

Peru Dél-Amerika harmadik legnagyobb, valamint az Andok legnagyobb területű országa.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Peru · Többet látni »

Puebla (település)

Puebla Mexikó azonos nevű szövetségi államának fővárosa, teljes nevén Heroica Puebla de Zaragoza.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Puebla (település) · Többet látni »

Querétarói összeesküvés

Az összeesküvés közvetlen következménye, az 1810. szeptember 16-án elhangzott Grito de Dolores A mexikói Querétaro városában 1810-ben szervezett összeesküvés a mexikói függetlenségi háború közvetlen előzménye volt.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Querétarói összeesküvés · Többet látni »

Régens

Régens (a latin regens.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Régens · Többet látni »

Római katolikus egyház

A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Római katolikus egyház · Többet látni »

Salvatierra (Guanajuato)

Salvatierra egy város Mexikó Guanajuato államának déli részén.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Salvatierra (Guanajuato) · Többet látni »

Santiago de Querétaro

Santiago de Querétaro (röviden Querétaro) a mexikói Querétaro állam fővárosa és legnépesebb városa.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Santiago de Querétaro · Többet látni »

Sárgaláz

A sárgaláz szúnyog által terjesztett fertőző vírusbetegség, mely emésztőrendszeri vérzést és sárgasághoz vezető májgyulladást okoz.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Sárgaláz · Többet látni »

Sevilla

Sevilla Spanyolország negyedik legnagyobb városa, Andalúzia és Sevilla tartomány fővárosa.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Sevilla · Többet látni »

Southampton

Southampton fontos kikötőváros Anglia déli partján, a Test és Itchen folyók torkolata által alkotott félszigeten.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Southampton · Többet látni »

Spanyolország

Spanyolország, hivatalos nevén Spanyol Királyság (spanyolul és galiciai nyelven Reino de España, katalánul Regne d’Espanya, baszk nyelven Espainiako Erresuma) független állam Dél-Európában, illetve Észak- és Nyugat-Afrikában (a hozzá tartozó Ceuta és Melilla autonóm városokkal, valamint a Kanári-szigetekkel).

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Spanyolország · Többet látni »

Szent Szövetség

Orosz Birodalom A Szent Szövetség az 1815.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Szent Szövetség · Többet látni »

Szeptember 27.

Névnapok: Adalbert + Damján, Damos, Demény, Demjén, Denton, Döme, Dömjén, Dömös, Floransz, Florencia, Florentin, Florentina, Karola, Károly, Kósa, Kozima, Kozma, Mirabel, Mirabella, Vince.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Szeptember 27. · Többet látni »

Tamaulipas

Tamaulipas (származtatva az apacs Ta ma ho`lipam - „ott, ahol a Lipák imádkoznak” kifejezésből) szövetségi állam Mexikó északi részén, a Río Bravo del Norte (Rio Grande) folyótól délre, a Mexikói-öböl partján.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Tamaulipas · Többet látni »

Tampico (Mexikó)

Tampico egy jelentős kikötőváros Mexikó Tamaulipas államának délkeleti részén.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Tampico (Mexikó) · Többet látni »

Taxco de Alarcón

Taxco de Alarcón (röviden: Taxco) egy város Mexikó Guerrero államának északi részén.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Taxco de Alarcón · Többet látni »

Temesvár

Temesvár (a bánsági bolgárok nyelvén: Timišvár) város Romániában, a Bánságban.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Temesvár · Többet látni »

Texas

Texas (IPA) az Amerikai Egyesült Államok egyik tagállama, amely az ország déli-délnyugati részén helyezkedik el.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Texas · Többet látni »

Toluca de Lerdo

Toluca de Lerdo (röviden Toluca) nagyváros Mexikó México államának középső részén, Mexikóvárostól nyugatra.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Toluca de Lerdo · Többet látni »

Toszkána

Toszkána (olaszul: Toscana) Észak-Olaszország közigazgatási régiója; nyugaton a Tirrén-tenger irányában helyezkedik el. Északnyugat felé Liguria, északon Emilia-Romagna, keleten Marche és Umbria, délen Lazio határolja. Közigazgatási székhelye: Firenze. Toszkána régiójához több sziget is tartozik (Arcipelago toscano), ezek nagyrészt Livorno megye, kisebb részben Grosseto megye részét képezik.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Toszkána · Többet látni »

Tunkl család

Tunkl (Tunkel) család címereAz aschbrunni és hohenstadti báró Tunkl (Tunkel) család Magyarországon, Csehországban, Ausztriában honos, sziléziai–morva eredetű főnemesi család.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Tunkl család · Többet látni »

Vatikán

A Vatikán, hivatalos nevén Vatikánvárosi Állam, gyakran Vatikánváros független városállam, teokratikus, választásos abszolút monarchia Európában, az Appennini-félszigeten.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Vatikán · Többet látni »

Veracruz (állam)

Veracruz (ejtsd) Mexikó egyik tagállama a Mexikói-öböl partján.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Veracruz (állam) · Többet látni »

Veracruz (Mexikó)

Veracruz (jelentése: igazi kereszt) egy város Mexikóban, a Mexikói-öböl partján, Veracruz állam legnagyobb városa.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Veracruz (Mexikó) · Többet látni »

Vicente Guerrero

Vicente Guerrero (teljes nevén Vicente Ramón Guerrero Saldaña; Tixtla, 1782. augusztus 9. – Cuilápam, 1831. február 14.) mexikói függetlenségi harcos volt, aki a függetlenné vált Mexikó második elnöke lett 1829.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Vicente Guerrero · Többet látni »

Victoria de Durango

Victoria de Durango egy nagyváros Mexikóban, Durango állam fővárosa.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Victoria de Durango · Többet látni »

VII. Ferdinánd spanyol király

VII.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és VII. Ferdinánd spanyol király · Többet látni »

Xalapa-Enríquez

Xalapa-Enríquez (röviden Xalapa, más írásmóddal (nem hivatalosan) Jalapa) Mexikó Veracruz államának fővárosa.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Xalapa-Enríquez · Többet látni »

XVI. Benedek pápa

Ratzinger bíboros 1988-ban Rómában. XVI.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és XVI. Benedek pápa · Többet látni »

Zitácuarói junta

A junta első hivatalos pecsétje Az 1811.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és Zitácuarói junta · Többet látni »

13. század

A 13.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és 13. század · Többet látni »

1783

Nincs leírás.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és 1783 · Többet látni »

1822

Nincs leírás.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és 1822 · Többet látni »

1823

Nincs leírás.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és 1823 · Többet látni »

1824

Nincs leírás.

Új!!: I. Ágoston mexikói császár és 1824 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »