Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
189 kapcsolatok: Alexandria (Egyiptom), Arisztogitón, Arisztotelész, Artemón, Athanasz, Axionikosz, Ókori Róma, Óperzsa Birodalom, Babilon, Beszélgetések és mondások, Brennus (? – i. e. 390), Chavín-kultúra, Colonia, Csandragupta Maurja, Cukorbetegség, Dél-Amerika történelme, Déloszi Szövetség, Démoszthenész, Diadokhosz, Epikurosz, Etruszkok, Fekete-Afrika, Filozófusok listája, Gaugamélai csata, Görögország, Granikoszi csata, Hadakozó fejedelemségek kora (Kína), Hermarkhosz, I. e. 15. század, I. e. 290-es évek, I. e. 291, I. e. 292, I. e. 293, I. e. 294, I. e. 295, I. e. 296, I. e. 297, I. e. 298, I. e. 299, I. e. 300, I. e. 300-as évek, I. e. 301, I. e. 302, I. e. 303, I. e. 304, I. e. 305, I. e. 306, I. e. 307, I. e. 308, I. e. 309, ..., I. e. 310, I. e. 310-es évek, I. e. 311, I. e. 312, I. e. 313, I. e. 314, I. e. 315, I. e. 316, I. e. 317, I. e. 318, I. e. 319, I. e. 320, I. e. 320-as évek, I. e. 321, I. e. 322, I. e. 323, I. e. 324, I. e. 325, I. e. 326, I. e. 327, I. e. 328, I. e. 329, I. e. 330, I. e. 330-as évek, I. e. 331, I. e. 332, I. e. 333, I. e. 334, I. e. 335, I. e. 336, I. e. 337, I. e. 338, I. e. 339, I. e. 340, I. e. 340-es évek, I. e. 341, I. e. 342, I. e. 343, I. e. 344, I. e. 345, I. e. 346, I. e. 347, I. e. 348, I. e. 349, I. e. 350, I. e. 350-es évek, I. e. 351, I. e. 352, I. e. 353, I. e. 354, I. e. 355, I. e. 356, I. e. 357, I. e. 358, I. e. 359, I. e. 360, I. e. 360-as évek, I. e. 361, I. e. 362, I. e. 363, I. e. 364, I. e. 365, I. e. 366, I. e. 367, I. e. 368, I. e. 369, I. e. 370, I. e. 370-es évek, I. e. 371, I. e. 372, I. e. 373, I. e. 374, I. e. 375, I. e. 376, I. e. 377, I. e. 378, I. e. 379, I. e. 380, I. e. 380-as évek, I. e. 381, I. e. 382, I. e. 383, I. e. 384, I. e. 385, I. e. 386, I. e. 387, I. e. 388, I. e. 389, I. e. 390, I. e. 390-es évek, I. e. 391, I. e. 392, I. e. 393, I. e. 394, I. e. 395, I. e. 396, I. e. 397, I. e. 398, I. e. 399, I. e. 400, I. e. 400-as évek, I. e. 401, I. e. 402, I. e. 403, I. e. 404, I. e. 405, I. e. 406, I. e. 407, I. e. 408, I. e. 409, II. Philipposz makedón király, III. Alexandrosz makedón király, III. Dárajavaus perzsa király, Indus, Ipszoszi csata, Khairóneiai csata, Lazio, Leges Liciniae Sextiae, Legizmus, Leuktrai csata, Lex Poetelia Papiria, Magadha, Maurja-dinasztia, Mexikó, Nok kultúra, Olmékok, Pandzsáb régió, Perszepolisz, Praxagorasz, Sang Jang, Spárta, Szamniszok, Szúza, Türosz, Thébai, Thermopülai-szoros, Thesszália, Trákia, Vizelet. Bővíteni index (139 több) »
Alexandria (Egyiptom)
Alexandria (görögül Αλεξάνδρεια – Alexandríja, koptul Ⲁⲗⲉⲝⲁⲛⲇⲣⲓⲁ, Ⲣⲁⲕⲟⲧⲉ – Alexandria, Rakote, arabul الإسكندرية – el-Iszkanderíjjah) egyiptomi nagyváros a Földközi-tenger partján, a Nílus deltatorkolatában, Kairótól 208 km-re északnyugatra.
Új!!: I. e. 4. század és Alexandria (Egyiptom) · Többet látni »
Arisztogitón
Arisztogitón (i. e. 4. század) görög rétor Attikai szónok, Démoszthenész és Dinarkhosz szónokok ellenfele, aki vádjai ellen néhány, mára elveszett beszédben védekezett.
Új!!: I. e. 4. század és Arisztogitón · Többet látni »
Arisztotelész
Arisztotelész (ógörögül); (Sztageira, Kr. e. 384 – Khalkisz, Kr. e. 322. március 7.) görög tudós és filozófus, a modern európai tudomány atyja és előfutára.
Új!!: I. e. 4. század és Arisztotelész · Többet látni »
Artemón
Artemón (i. e. 4. század?) görög epigrammaköltő Élete teljesen ismeretlen.
Új!!: I. e. 4. század és Artemón · Többet látni »
Athanasz
Athanasz (Athanisz) (i. e. 4. század) görög történetíró.
Új!!: I. e. 4. század és Athanasz · Többet látni »
Axionikosz
Axionikosz (i. e. 4. század) görög komédiaköltő.
Új!!: I. e. 4. század és Axionikosz · Többet látni »
Ókori Róma
Az ókori Róma összefoglaló név alatt Róma ókori városállamát, illetve az abból kinőtt és a Földközi-tenger térségére, valamint Európa és a Közel-Kelet jelentős részére kiterjedő ókori civilizációt értjük.
Új!!: I. e. 4. század és Ókori Róma · Többet látni »
Óperzsa Birodalom
Az Óperzsa Birodalom vagy Akhaimenida Birodalom (óperzsául: Hakhámanesijan) volt az első perzsa birodalom, amely i. e. 550-től i. e. 330-ig állt fenn a Méd Birodalom utódaként.
Új!!: I. e. 4. század és Óperzsa Birodalom · Többet látni »
Babilon
Babilon vagy Babilón – ami a magyar nyelvbe a görög Babülón alakból került be – egy ókori mezopotámiai akkád–amorita város volt az Eufrátesz partján, és fontos szerepet játszott a korszak történetében.
Új!!: I. e. 4. század és Babilon · Többet látni »
Beszélgetések és mondások
A Beszélgetések és mondások (hagyományos kínai: 論語, egyszerűsített kínai: 论语, pinjin hangsúlyjelekkel: Lún yǔ, magyar népszerű: Lun jü) Konfuciusz bölcseleteit tartalmazza.
Új!!: I. e. 4. század és Beszélgetések és mondások · Többet látni »
Brennus (? – i. e. 390)
Brennus egy gall törzsnek, a szenonoknak volt a vezére.
Új!!: I. e. 4. század és Brennus (? – i. e. 390) · Többet látni »
Chavín-kultúra
Chavín de Huantar romjai Az i. e. 1. évezred alatt a mai Peru tekintélyes részén megfigyelhetők a Chavín-kultúra jellegzetességei.
Új!!: I. e. 4. század és Chavín-kultúra · Többet látni »
Colonia
A colonia a Római Birodalom teljes római polgárjoggal rendelkező - római jogú - telepesei által alapított város volt, később ez számított a legmagasabb rangú településnek a municipium és az egyéb települések előtt.
Új!!: I. e. 4. század és Colonia · Többet látni »
Csandragupta Maurja
Csandragupta Maurja (szanszkrit nyelven: चन्द्रगुप्त मौर्य) az ókori indiai Maurja-dinasztia alapítója.
Új!!: I. e. 4. század és Csandragupta Maurja · Többet látni »
Cukorbetegség
Aktív (monomer) és tárolt (hexamer) inzulin molekulák modelljei. A hexamer (jobb oldal) képén egy monomer A-lánca kék színnel, B-lánca lila színnel kiemelt A cukorbetegség, latinul diabetes mellitus, magyarosan diabétesz, a glükóz feldolgozási zavara, aminek oka a hasnyálmirigy Langerhans-szigetei által termelt inzulin nevű hormon hiánya, vagy a szervezet inzulinnal szembeni érzéketlensége (inzulinrezisztencia) esetleg mindkettő.
Új!!: I. e. 4. század és Cukorbetegség · Többet látni »
Dél-Amerika történelme
Dél-Amerika történelme a nyugati félteke kontinensének múltját vizsgálja, elsősorban az elérhető írásos forrásokat, másodsorban az orális történeteket és hagyományokat, illetve a régészet által feltárt leleteket.
Új!!: I. e. 4. század és Dél-Amerika történelme · Többet látni »
Déloszi Szövetség
A Déloszi Szövetség a peloponnészoszi háború kitörése előtt (i. e. 431) Az i. e. 478-ban alapított Déloszi Szövetség 173 görög városállam társulása, koinonja volt.
Új!!: I. e. 4. század és Déloszi Szövetség · Többet látni »
Démoszthenész
Démoszthenész, (Kr. e. 384 – Kr. e. 322) athéni politikus, szónok, a tíz attikai szónok egyike, II. Philipposz makedón király és Nagy Sándor ellenfele.
Új!!: I. e. 4. század és Démoszthenész · Többet látni »
Diadokhosz
A diadokhoszok (latinul: diadochus, görögül Διάδοχοι, diadokhoi; „utód”) azok a hadvezérek voltak, akik Nagy Sándor halála után a birodalma egyes részein királyként uralkodtak.
Új!!: I. e. 4. század és Diadokhosz · Többet látni »
Epikurosz
Epikurosz (görög: Έπίκουρος (Epikouros) kiejtve: epikúrosz, gyakran, ám helytelenül Epikürosznak is írják) (Számosz sziget, Kr. e. 341 decembere – Athén, Kr. e. 270), görög atomista filozófus, Démokritosz természetfilozófiájának követője.
Új!!: I. e. 4. század és Epikurosz · Többet látni »
Etruszkok
Az etruszkok ókori nép Közép-Itáliában, a Római Birodalom felemelkedése előtt a legjelentősebb civilizációt hozta létre.
Új!!: I. e. 4. század és Etruszkok · Többet látni »
Fekete-Afrika
Fekete-Afrika zölddel jelölve Afrika térképén Fekete-Afrika vagy Szubszaharai Afrika az afrikai kontinensnek az a része, amely a Szahara sivatagtól délre esik.
Új!!: I. e. 4. század és Fekete-Afrika · Többet látni »
Filozófusok listája
Gruber József-víztározó oldalán a Gellért-hegyenhttp://www.szeretlekmagyarorszag.hu/nyolc-kulonleges-szobor/ Nyolc különleges szobor, szeretlekmagyarorszag.hu A filozófus olyan ember, aki – akár hivatásszerűen, akár másképp – foglalkozik a filozófiával.
Új!!: I. e. 4. század és Filozófusok listája · Többet látni »
Gaugamélai csata
A gaugamélai csata i. e. 331.
Új!!: I. e. 4. század és Gaugamélai csata · Többet látni »
Görögország
Görögország (görögül Ελλάδα (Elláda) vagy Ἑλλάς (Ellász); ógörögösen Ἑλλάς (Hellasz)), hivatalos nevén Görög Köztársaság (görögül Ελληνική Δημοκρατία (Elinikí Dimokratía)) állam Európa délkeleti részén, a Balkán-félsziget déli részén.
Új!!: I. e. 4. század és Görögország · Többet látni »
Granikoszi csata
A granikoszi csata Nagy Sándor és a Perzsa Birodalom első nagy ütközete volt i. e. 334.
Új!!: I. e. 4. század és Granikoszi csata · Többet látni »
Hadakozó fejedelemségek kora (Kína)
A Hadakozó fejedelemségek kora (i. e. 453/403–i. e. 221) a Csou-dinasztia második felének, az ún.
Új!!: I. e. 4. század és Hadakozó fejedelemségek kora (Kína) · Többet látni »
Hermarkhosz
Hermarkhosz Hermarkhosz (i. e. 4. század vége – i. e. 3. század eleje) görög filozófus.
Új!!: I. e. 4. század és Hermarkhosz · Többet látni »
I. e. 15. század
Az i. e. 15.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 15. század · Többet látni »
I. e. 290-es évek
Évszázadok: i. e. 4. század – i. e. 3. század – i. e. 2. század Évtizedek: i. e. 330-as évek – i. e. 320-as évek – i. e. 310-es évek – i. e. 300-as évek – i. e. 290-es évek – i. e. 280-as évek – i. e. 270-es évek – i. e. 260-as évek – i. e. 250-es évek – i. e. 240-es évek – i. e. 230-as évek Évek: i. e. 299 – i. e. 298 – i. e. 297 – i. e. 296 – i. e. 295 – i. e. 294 – i. e. 293 – i. e. 292 – i. e. 291 – i. e. 290.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 290-es évek · Többet látni »
I. e. 291
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 291 · Többet látni »
I. e. 292
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 292 · Többet látni »
I. e. 293
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 293 · Többet látni »
I. e. 294
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 294 · Többet látni »
I. e. 295
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 295 · Többet látni »
I. e. 296
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 296 · Többet látni »
I. e. 297
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 297 · Többet látni »
I. e. 298
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 298 · Többet látni »
I. e. 299
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 299 · Többet látni »
I. e. 300
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 300 · Többet látni »
I. e. 300-as évek
Évszázadok: i. e. 5. század – i. e. 4. század – i. e. 3. század Évtizedek: i. e. 340-es évek – i. e. 330-as évek – i. e. 320-as évek – i. e. 310-es évek – i. e. 300-as évek – i. e. 290-es évek – i. e. 280-as évek – i. e. 270-es évek – i. e. 260-as évek – i. e. 250-es évek – i. e. 240-es évek Évek: i. e. 309 – i. e. 308 – i. e. 307 – i. e. 306 – i. e. 305 – i. e. 304 – i. e. 303 – i. e. 302 – i. e. 301 – i. e. 300.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 300-as évek · Többet látni »
I. e. 301
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 301 · Többet látni »
I. e. 302
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 302 · Többet látni »
I. e. 303
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 303 · Többet látni »
I. e. 304
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 304 · Többet látni »
I. e. 305
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 305 · Többet látni »
I. e. 306
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 306 · Többet látni »
I. e. 307
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 307 · Többet látni »
I. e. 308
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 308 · Többet látni »
I. e. 309
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 309 · Többet látni »
I. e. 310
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 310 · Többet látni »
I. e. 310-es évek
Évszázadok: i. e. 5. század – i. e. 4. század – i. e. 3. század Évtizedek: i. e. 350-es évek – i. e. 340-es évek – i. e. 330-as évek – i. e. 320-as évek – i. e. 310-es évek – i. e. 300-as évek – i. e. 290-es évek – i. e. 280-as évek – i. e. 270-es évek – i. e. 260-as évek – i. e. 250-es évek Évek: i. e. 319 – i. e. 318 – i. e. 317 – i. e. 316 – i. e. 315 – i. e. 314 – i. e. 313 – i. e. 312 – i. e. 311 – i. e. 310.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 310-es évek · Többet látni »
I. e. 311
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 311 · Többet látni »
I. e. 312
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 312 · Többet látni »
I. e. 313
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 313 · Többet látni »
I. e. 314
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 314 · Többet látni »
I. e. 315
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 315 · Többet látni »
I. e. 316
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 316 · Többet látni »
I. e. 317
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 317 · Többet látni »
I. e. 318
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 318 · Többet látni »
I. e. 319
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 319 · Többet látni »
I. e. 320
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 320 · Többet látni »
I. e. 320-as évek
Évszázadok: i. e. 5. század – i. e. 4. század – i. e. 3. század Évtizedek: i. e. 360-as évek – i. e. 350-es évek – i. e. 340-es évek – i. e. 330-as évek – i. e. 320-as évek – i. e. 310-es évek – i. e. 300-as évek – i. e. 290-es évek – i. e. 280-as évek – i. e. 270-es évek – i. e. 260-as évek Évek: i. e. 329 – i. e. 328 – i. e. 327 – i. e. 326 – i. e. 325 – i. e. 324 – i. e. 323 – i. e. 322 – i. e. 321 – i. e. 320.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 320-as évek · Többet látni »
I. e. 321
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 321 · Többet látni »
I. e. 322
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 322 · Többet látni »
I. e. 323
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 323 · Többet látni »
I. e. 324
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 324 · Többet látni »
I. e. 325
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 325 · Többet látni »
I. e. 326
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 326 · Többet látni »
I. e. 327
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 327 · Többet látni »
I. e. 328
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 328 · Többet látni »
I. e. 329
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 329 · Többet látni »
I. e. 330
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 330 · Többet látni »
I. e. 330-as évek
Évszázadok: i. e. 5. század – i. e. 4. század – i. e. 3. század Évtizedek: i. e. 380-as évek – i. e. 370-es évek – i. e. 360-as évek – i. e. 350-es évek – i. e. 340-es évek – i. e. 330-as évek – i. e. 320-as évek – i. e. 310-es évek – i. e. 300-as évek – i. e. 290-es évek – i. e. 280-as évek Évek: i. e. 339 – i. e. 338 – i. e. 337 – i. e. 336 – i. e. 335 – i. e. 334 – i. e. 333 – i. e. 332 – i. e. 331 – i. e. 330.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 330-as évek · Többet látni »
I. e. 331
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 331 · Többet látni »
I. e. 332
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 332 · Többet látni »
I. e. 333
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 333 · Többet látni »
I. e. 334
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 334 · Többet látni »
I. e. 335
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 335 · Többet látni »
I. e. 336
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 336 · Többet látni »
I. e. 337
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 337 · Többet látni »
I. e. 338
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 338 · Többet látni »
I. e. 339
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 339 · Többet látni »
I. e. 340
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 340 · Többet látni »
I. e. 340-es évek
Évszázadok: i. e. 5. század – i. e. 4. század – i. e. 3. század Évtizedek: i. e. 390-es évek – i. e. 380-as évek – i. e. 370-es évek – i. e. 360-as évek – i. e. 350-es évek – i. e. 340-es évek – i. e. 330-as évek – i. e. 320-as évek – i. e. 310-es évek – i. e. 300-as évek – i. e. 290-es évek Évek: i. e. 349 – i. e. 348 – i. e. 347 – i. e. 346 – i. e. 345 – i. e. 344 – i. e. 343 – i. e. 342 – i. e. 341 – i. e. 340.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 340-es évek · Többet látni »
I. e. 341
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 341 · Többet látni »
I. e. 342
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 342 · Többet látni »
I. e. 343
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 343 · Többet látni »
I. e. 344
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 344 · Többet látni »
I. e. 345
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 345 · Többet látni »
I. e. 346
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 346 · Többet látni »
I. e. 347
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 347 · Többet látni »
I. e. 348
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 348 · Többet látni »
I. e. 349
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 349 · Többet látni »
I. e. 350
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 350 · Többet látni »
I. e. 350-es évek
Évszázadok: i. e. 5. század – i. e. 4. század – i. e. 3. század Évtizedek: i. e. 400-as évek – i. e. 390-es évek – i. e. 380-as évek – i. e. 370-es évek – i. e. 360-as évek – i. e. 350-es évek – i. e. 340-es évek – i. e. 330-as évek – i. e. 320-as évek – i. e. 310-es évek – i. e. 300-as évek Évek: i. e. 359 – i. e. 358 – i. e. 357 – i. e. 356 – i. e. 355 – i. e. 354 – i. e. 353 – i. e. 352 – i. e. 351 – i. e. 350.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 350-es évek · Többet látni »
I. e. 351
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 351 · Többet látni »
I. e. 352
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 352 · Többet látni »
I. e. 353
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 353 · Többet látni »
I. e. 354
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 354 · Többet látni »
I. e. 355
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 355 · Többet látni »
I. e. 356
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 356 · Többet látni »
I. e. 357
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 357 · Többet látni »
I. e. 358
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 358 · Többet látni »
I. e. 359
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 359 · Többet látni »
I. e. 360
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 360 · Többet látni »
I. e. 360-as évek
Évszázadok: i. e. 5. század – i. e. 4. század – i. e. 3. század Évtizedek: i. e. 410-es évek – i. e. 400-as évek – i. e. 390-es évek – i. e. 380-as évek – i. e. 370-es évek – i. e. 360-as évek – i. e. 350-es évek – i. e. 340-es évek – i. e. 330-as évek – i. e. 320-as évek – i. e. 310-es évek Évek: i. e. 369 – i. e. 368 – i. e. 367 – i. e. 366 – i. e. 365 – i. e. 364 – i. e. 363 – i. e. 362 – i. e. 361 – i. e. 360.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 360-as évek · Többet látni »
I. e. 361
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 361 · Többet látni »
I. e. 362
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 362 · Többet látni »
I. e. 363
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 363 · Többet látni »
I. e. 364
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 364 · Többet látni »
I. e. 365
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 365 · Többet látni »
I. e. 366
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 366 · Többet látni »
I. e. 367
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 367 · Többet látni »
I. e. 368
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 368 · Többet látni »
I. e. 369
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 369 · Többet látni »
I. e. 370
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 370 · Többet látni »
I. e. 370-es évek
Évszázadok: i. e. 5. század – i. e. 4. század – i. e. 3. század Évtizedek: i. e. 420-as évek – i. e. 410-es évek – i. e. 400-as évek – i. e. 390-es évek – i. e. 380-as évek – i. e. 370-es évek – i. e. 360-as évek – i. e. 350-es évek – i. e. 340-es évek – i. e. 330-as évek – i. e. 320-as évek Évek: i. e. 379 – i. e. 378 – i. e. 377 – i. e. 376 – i. e. 375 – i. e. 374 – i. e. 373 – i. e. 372 – i. e. 371 – i. e. 370.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 370-es évek · Többet látni »
I. e. 371
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 371 · Többet látni »
I. e. 372
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 372 · Többet látni »
I. e. 373
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 373 · Többet látni »
I. e. 374
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 374 · Többet látni »
I. e. 375
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 375 · Többet látni »
I. e. 376
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 376 · Többet látni »
I. e. 377
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 377 · Többet látni »
I. e. 378
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 378 · Többet látni »
I. e. 379
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 379 · Többet látni »
I. e. 380
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 380 · Többet látni »
I. e. 380-as évek
Évszázadok: i. e. 5. század – i. e. 4. század – i. e. 3. század Évtizedek: i. e. 430-as évek – i. e. 420-as évek – i. e. 410-es évek – i. e. 400-as évek – i. e. 390-es évek – i. e. 380-as évek – i. e. 370-es évek – i. e. 360-as évek – i. e. 350-es évek – i. e. 340-es évek – i. e. 330-as évek Évek: i. e. 389 – i. e. 388 – i. e. 387 – i. e. 386 – i. e. 385 – i. e. 384 – i. e. 383 – i. e. 382 – i. e. 381 – i. e. 380.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 380-as évek · Többet látni »
I. e. 381
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 381 · Többet látni »
I. e. 382
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 382 · Többet látni »
I. e. 383
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 383 · Többet látni »
I. e. 384
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 384 · Többet látni »
I. e. 385
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 385 · Többet látni »
I. e. 386
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 386 · Többet látni »
I. e. 387
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 387 · Többet látni »
I. e. 388
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 388 · Többet látni »
I. e. 389
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 389 · Többet látni »
I. e. 390
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 390 · Többet látni »
I. e. 390-es évek
Évszázadok: i. e. 5. század – i. e. 4. század – i. e. 3. század Évtizedek: i. e. 440-es évek – i. e. 430-as évek – i. e. 420-as évek – i. e. 410-es évek – i. e. 400-as évek – i. e. 390-es évek – i. e. 380-as évek – i. e. 370-es évek – i. e. 360-as évek – i. e. 350-es évek – i. e. 340-es évek Évek: i. e. 399 – i. e. 398 – i. e. 397 – i. e. 396 – i. e. 395 – i. e. 394 – i. e. 393 – i. e. 392 – i. e. 391 – i. e. 390.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 390-es évek · Többet látni »
I. e. 391
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 391 · Többet látni »
I. e. 392
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 392 · Többet látni »
I. e. 393
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 393 · Többet látni »
I. e. 394
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 394 · Többet látni »
I. e. 395
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 395 · Többet látni »
I. e. 396
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 396 · Többet látni »
I. e. 397
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 397 · Többet látni »
I. e. 398
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 398 · Többet látni »
I. e. 399
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 399 · Többet látni »
I. e. 400
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 400 · Többet látni »
I. e. 400-as évek
Évszázadok: i. e. 6. század – i. e. 5. század – i. e. 4. század Évtizedek: i. e. 450-es évek – i. e. 440-es évek – i. e. 430-as évek – i. e. 420-as évek – i. e. 410-es évek – i. e. 400-as évek – i. e. 390-es évek – i. e. 380-as évek – i. e. 370-es évek – i. e. 360-as évek – i. e. 350-es évek Évek: i. e. 409 – i. e. 408 – i. e. 407 – i. e. 406 – i. e. 405 – i. e. 404 – i. e. 403 – i. e. 402 – i. e. 401 – i. e. 400.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 400-as évek · Többet látni »
I. e. 401
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 401 · Többet látni »
I. e. 402
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 402 · Többet látni »
I. e. 403
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 403 · Többet látni »
I. e. 404
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 404 · Többet látni »
I. e. 405
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 405 · Többet látni »
I. e. 406
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 406 · Többet látni »
I. e. 407
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 407 · Többet látni »
I. e. 408
II. Dareiosz továbbra is beavatkozik a görög poliszok harcába, Spártát támogatja Athénnal szemben.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 408 · Többet látni »
I. e. 409
Nincs leírás.
Új!!: I. e. 4. század és I. e. 409 · Többet látni »
II. Philipposz makedón király
II. Philipposz, magyarosan II. Fülöp, (Pella, i. e. 382 – Aigai, i. e. 336 októbere) Makedónia királya, i. e. 355-től 336-ig uralkodott. Hét házasságából hat gyermeke született, egyikük Alexandrosz követte a trónon. Philipposz Makedóniában született III. Amüntasz makedón király fiaként, de fiatal kora miatt nem ő volt a korona fő várományosa. A trónra bátyja, II. Alexandrosz került, aki – egy békeszerződés értelmében – i. e. 368-ban Thébaiba küldte, ahol túszként tartózkodott, egészen i. e. 365-ig. Itt görög nevelésben részesült és a görög hadi szokásokkal is megismerkedett (többek között itt sajátította el a ferde phalanx alkalmazását). I. e. 368-ban meggyilkolták II. Alexandroszt, és helyére III. Perdikkasz, a másik báty lépett. Az új uralkodó i. e. 365-ben visszahozatta öccsét Makedóniába. Ekkor az országot délről a görög városok terjeszkedése fenyegette, és a trák hódítók is jelentős makedón területeket vontak ellenőrzésük alá. Miután a harcokban III. Perdikkasz elesett (i. e. 359), átmenetileg gyámság alá került, de a hadsereg görög mintára való átszervezését elkezdhette. i. e. 355-ben került a trónra, és hozzálátott hatalmának megerősítéséhez. Új, modern, jól felszerelt hadsereget szervezett a görög phalanx hadviselés alapján. 8000 fős hadseregével sikert sikerre halmozva visszaszorította az illíriai hódítókat, visszafoglalta Makedónia megszállt területeit és gyarapította országa területét. A több évig elhúzódó hadjáratok során rátette kezét Illíriára, Trákiára és Paióniára is. Komoly pénzügyi reformja és a trák aranybányák biztosították az anyagi forrásokat a katonai expedícióihoz. Philipposz mégsem hódításaira, hanem diplomáciai sikereire volt a legbüszkébb. Görög riválisait gyakran kijátszotta egymás ellen, és a makedón érdekeket szem előtt tartva hol az egyik, hol a másik oldalon nyújtott katonai támogatást. Hamarosan a görög területek északi része is makedón fennhatóság alá került. A háborúk során felvirágzott Makedónia gazdasága és kereskedelme. II. Philipposz birodalma i. e. 336-ban I. e. 356-ban született meg fia, Alexandrosz, akit kemény fizikai és szellemi neveltetésben részesített, néhány évig a világ akkori leghíresebb tudósa, Arisztotelész volt a tanára. II. Philiphosz mellett az ifjú herceg már korán elsajátíthatta az uralkodást és a hadsereg irányítását. A görögök, hogy csökkentsék a makedónok befolyását, egyesítették erőiket és fellázadtak Philipposz uralma ellen. Az i. e. 338-ban megvívott khairóneiai sorsdöntő ütközetben azonban Philipphosz fényes győzelmet aratott a görög seregeken. Ebben az ütközetben a 18 éves Alexandrosz vezette a balszárnyon a lovassági támadást, szétzúzva a thébai szent csapatot, a kor egyik legütőképesebb elit alakulatát, jelentős segítséget nyújtva ezzel atyjának. A győzelmet követően II. Philipphosz szövetségbe kényszerítette a görög államokat, amelynek vezérül saját magát választotta meg. Miután ez megtörtént, minden figyelmét Perzsia felé fordította, mert a görögök veszélyeztetettségük megoldását a perzsa birodalom meghódításában látták, és az i. e. 490-ben megindított perzsa inváziókat is meg akarták bosszulni a gyengélkedő perzsák ellen. II. Philipposz vezetésével az i. e. 338-ban, Korinthoszban megtartott összgörög kongresszuson megalakult a Korinthoszi Szövetség. I. e. 337-ben egy hadsereget is küldött Parmenion vezetésével, hogy átkeljenek Kis-Ázsiába, előkészítve a nagy hadjáratot. A királynak azonban már nem volt lehetősége valóra váltani az álmát, mert i. e. 336-ban a tiszteletére rendezett ünnepélyen a saját testőre, Pauszaniasz meggyilkolta. A trónon kivételes képességű fia, III. Alexandrosz követte, aki seregével átkelt a Hellészpontoszon és hosszú évekig tartó katonai hadjárata során megdöntötte III. Dareiosz perzsa király hatalmát.
Új!!: I. e. 4. század és II. Philipposz makedón király · Többet látni »
III. Alexandrosz makedón király
ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i. e. 323. június 10.) előbb Makedónia királya, majd Egyiptom fáraója és Perzsia nagykirálya. Az általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt; atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva a görögök által akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette. Alexandrosz volt Napóleon koráig az európaiak számára a világtörténelem leghíresebb hadvezére, de ismertsége ma is nagyon nagy, s a hadvezetés második legnagyobb ikonja. Alexandroszról a mai Észak-Macedóniában sajátos kép él. A délszláv macedónok magukat előszeretettel azonosítják az ő makedón népével. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az igazi makedónok a görögökkel rokon népcsoport volt, a mostani macedón nép, amely ugyan nyelvében makedoncinak mondja magát, de nyelvileg és más szempontok miatt a bolgárokhoz áll közel, nem leszármazottja az ókori makedónoknak. Görögország és (a mostanra már) Észak-Macedónia között emiatt már többször pattanásig feszültek az ellentétek.
Új!!: I. e. 4. század és III. Alexandrosz makedón király · Többet látni »
III. Dárajavaus perzsa király
III.
Új!!: I. e. 4. század és III. Dárajavaus perzsa király · Többet látni »
Indus
Az Indus (urduul سندھ, szindhiül سنڌو, pandzsábiul (Shahmukhi: سندھ, Gurmukhi: ਸਿੰਧੂ) Sindhu, hindiül és szanszkritül सिन्धु, perzsául حندو, pastuul ّآباسن, am. „Folyók Atyja”, tibetiül, am. „Oroszlán folyó”, kínaiul 印度, görögül Ινδός) az Indiai szubkontinens, India és Pakisztán leghosszabb és legfontosabb folyója, az európai nyelvekben India névadója.
Új!!: I. e. 4. század és Indus · Többet látni »
Ipszoszi csata
Az ipszoszi csatát Kr. e. 301-ben vívták a közép-phrügiai Ipszosz közelében a diadokhoszok.
Új!!: I. e. 4. század és Ipszoszi csata · Többet látni »
Khairóneiai csata
I. e. 338-ban a boiótiai Khairóneia városa mellett ütközött meg II. Philipposz makedón király vezette sereg az athéni–thébai szövetséges sereggel.
Új!!: I. e. 4. század és Khairóneiai csata · Többet látni »
Lazio
Lazio Olaszország egyik régiója, amelyet Toszkána, Umbria, Abruzzo, Marche, Molise, Campania és a Tirrén-tenger határol.
Új!!: I. e. 4. század és Lazio · Többet látni »
Leges Liciniae Sextiae
A leges Liciniae Sextiae a Római Köztársaság i. e. 368–366 között meghozott törvényei.
Új!!: I. e. 4. század és Leges Liciniae Sextiae · Többet látni »
Legizmus
A legizmus (kínaiul: 法家; ''pin-jin'' hangsúlyjelekkel: fǎjiā; magyar népszerű: fa-csia; szó szerint: „törvények iskolája”) a kínai filozófiai iskolák egyik jelentős irányzata, amely a hadakozó fejedelemségek idején, az i. e. 4.
Új!!: I. e. 4. század és Legizmus · Többet látni »
Leuktrai csata
A leuktrai csata ütközet volt Kr. e. 371-ben a boiótiai Leuktra falu közelében, amelyben Thébai döntő vereséget mért a támadó spártaiakra, örökre véget vetve Lakedaimón (Spárta) görög hegemóniájának és előkészítve a terepet a makedón nagyhatalom felemelkedése számára.
Új!!: I. e. 4. század és Leuktrai csata · Többet látni »
Lex Poetelia Papiria
A lex Poetelia Papiria a Római Köztársaság i. e. 326-ban meghozott törvénye, amely felszámolta az adósrabszolgaságot.
Új!!: I. e. 4. század és Lex Poetelia Papiria · Többet látni »
Magadha
Magadha állam i.e. 600 körül, mielőtt területe kibővült. Magadha (szanszkrit: मगध; Magadha) a tizenhat Mahádzsanpada (szanszkrit: "Nagy ország") illetve az ősi India egyik királysága volt.
Új!!: I. e. 4. század és Magadha · Többet látni »
Maurja-dinasztia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Maurja uralkodók listája.
Új!!: I. e. 4. század és Maurja-dinasztia · Többet látni »
Mexikó
A Mexikói Egyesült Államok, röviden Mexikó (spanyolul Estados Unidos Mexicanos vagy México, navatl nyelven Mexihco Tlacetililli Tlahtohcayotl) Észak-Amerika déli részén elhelyezkedő ország.
Új!!: I. e. 4. század és Mexikó · Többet látni »
Nok kultúra
A Nok-kultúra területe Nigériában A Nok kultúra a nevét a nigériai Nok falu neve után kapta, ahol a terrakotta szobrokat fedeztek fel 1928-ban.
Új!!: I. e. 4. század és Nok kultúra · Többet látni »
Olmékok
Az olmék kultúra központjai La Venta-i bazaltfej San Lorenzó-i bazaltfej származó szobor Csecsemő-figura La Venta-i szobrocskák Áldozati oltár maradványa, La Venta Az olmékok népének közép-amerikai indián kultúrája a mai Mexikó Veracruz és Tabasco államainak területén körülbelül i. e. 1500 és i. e. 400 között, Mezoamerika kronológiája szerint a preklasszikus korban virágzott.
Új!!: I. e. 4. század és Olmékok · Többet látni »
Pandzsáb régió
Pandzsáb (Punjab) A Pandzsáb (perzsául پنجاب pandzs 'öt', áb 'víz', innen az öt folyó ti. földje; pandzsábi nyelven gurmukhi írással ਪੰਜਾਬ, sáhmukhi írással, illetve urdu nyelven پنجاب) dél-ázsiai régió, amelynek területén India és Pakisztán osztoznak.
Új!!: I. e. 4. század és Pandzsáb régió · Többet látni »
Perszepolisz
Perszepolisz (óperzsául: 𐎱𐎠𐎼𐎿 azaz Párszá, پارسه), ma: Taht-e Dzsamsid (تخت جمشید – Taḫt-e Ǧamšid), vagyis Dzsamsid trónusa) romváros Iránban, Siráztól 65 km-re, északkeletre fekszik. Neve ógörög eredetű, jelentése: a perzsák városa. I. Dárajavaus perzsa király kezdte el építeni i. e. 515-ben, de még utódai sem tudták befejezni. I. e. 330-ban Nagy Sándor meghódította a várost, ekkor tűzvész áldozata lett. Perszepolisz a szakrális főváros szerepét töltötte be. Egyes tudósok szerint a tavaszi napéjegyenlőség, a perzsa újév (Nourúz) ünnepségeinek székhelye volt. Ekkor a birodalom minden pontjáról érkeztek az alattvalók ajándékaikkal, hogy hódoljanak a királynak. Az udvar Szúzából, az adminisztratív fővárosból érkezett, és az ünnepségek után Ekbatanába ment, amely a király nyári rezidenciája volt. A három várost összekötő úthálózat volt a legjobb az egész birodalom területén. A negyedik fontos város Paszargadai, amely II. Kurus perzsa király idején főváros volt, és az Akhaimenidák alatt a koronázóváros szerepét töltötte be. 1979-ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította az I., III. és VI. kritériumok alapján.
Új!!: I. e. 4. század és Perszepolisz · Többet látni »
Praxagorasz
Praxagorasz (Kr. e. 4. század) görög orvos, aki elsőként megkülönböztette az ütőereket a vivőerektől.
Új!!: I. e. 4. század és Praxagorasz · Többet látni »
Sang Jang
(kínaiul: 商鞅; ''pinjin'' hangsúlyjelekkel: Shāng Yāng; i. e. 390 - i. e. 338), aki ura (商君) néven is ismert állambeli reformer főminiszter és gondolkodó volt, aki a legista elvek gyakorlatba ültetésével megerősítette t, és módszereivel, intézkedéseivel nagyban előremozdította a majdani birodalomegyesítést.
Új!!: I. e. 4. század és Sang Jang · Többet látni »
Spárta
Sisakos hoplita harcos, Spárta I. e. 5. század Spárta (ógörögül Σπάρτη, Σπάρτα, azaz Szparté, Szparta) az ókori Görögország egyik, szigoráról és katonaságáról nevezetes dór állama volt a Peloponnészoszi-félszigeten, amely hosszú ideig Hellasz egyik legnagyobb és legjelentősebb polisza volt.
Új!!: I. e. 4. század és Spárta · Többet látni »
Szamniszok
Karthágóiak A szamniszok vagy szamniták (latinul samnites), a déli Appenninek vidékén élő, az italikus nyelvek közé tartozó oszk nyelvet beszélő ókori itáliai nép volt.
Új!!: I. e. 4. század és Szamniszok · Többet látni »
Szúza
Assur-bán-apli megsemmisíti Szúzát (relief) Szúza (Sus;; szírül: ܫܘܫ, Sus; óperzsául: Çūšā-; bibliai, Shushān) az ókori Elám (a mai Irán területén fekvő ókori állam) fővárosa.
Új!!: I. e. 4. század és Szúza · Többet látni »
Türosz
Türosz vagy Szúr (arab صور) Libanon egyik legjelentősebb városa.
Új!!: I. e. 4. század és Türosz · Többet látni »
Thébai
Thébai (újgörögül Θήβα) az ókori Görögország egyik legjelentősebb városállama volt.
Új!!: I. e. 4. század és Thébai · Többet látni »
Thermopülai-szoros
A Thermopülai-szoros (ógörögül Θερμοπύλαι, démotikus görögül Θερμοπύλες, am. „forró kapu”) Thesszáliát és Közép-Görögországot választja el.
Új!!: I. e. 4. század és Thermopülai-szoros · Többet látni »
Thesszália
Thesszália Görögországon belüli elhelyezkedése Thesszália (görögül Θεσσαλία, ógörögösen Thesszalia) Görögország 13 közigazgatási régiójának egyike, mely 5 regionális egységre van felosztva.
Új!!: I. e. 4. század és Thesszália · Többet látni »
Trákia
Balkánon Trákia (görögül Θράκη, régiesen Thráké, latinul Thracia vagy Threcia, bolgárul Тракия, törökül Trakya) a Balkán-félsziget délkeleti részén elterülő földrajzi és koronként változó történeti régió.
Új!!: I. e. 4. század és Trákia · Többet látni »
Vizelet
A vizelet keletkezésének helye a bab alakú vese A vizelet (urina, húgy) a szervezetből kiválasztott felesleges elektrolitok és anyagcseretermékek folyékony elegye, melyet az emlősök, madarak, hüllők, halak és kétéltűek veséi választanak ki.
Új!!: I. e. 4. század és Vizelet · Többet látni »
