Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
18 kapcsolatok: Afganisztán, Amu-darja, Baktria, Balh, Consul, Helmand (folyó), Hindukus, Hudzsand, I. Ptolemaiosz, III. Alexandrosz makedón király, Kabul, Priverno, Szamarkand, Szir-darja, Szkíták, Szogdok, Szpitamenész, V. Artakhsaszjá perzsa király.
Afganisztán
Afganisztán, hivatalos nevén Afganisztáni Iszlám Emirátus (pastu nyelven د افغانستان اسلامي امارت, perzsául امارت اسلامی افغانستان) Ázsia szívében fekvő, szárazfölddel határolt ország.
Új!!: I. e. 329 és Afganisztán · Többet látni »
Amu-darja
Az Amu-darja (az ókorban ógörögül Ὦξος, latinul Oxus, tádzsikul Омударё vagy дарёи Ому, perzsául, üzbégül Amudarjo) Közép-Ázsia két leghosszabb folyója közül az egyik (a másik a vele szinte párhuzamosan folyó Szir-darja).
Új!!: I. e. 329 és Amu-darja · Többet látni »
Baktria
Baktria régi városai Baktria (óperzsa Bāχtriš, újperzsa Balkh, görög Baktriané, Baktra, latin Bactriana regio, Bactriana terra) az ókori Belső-Ázsia történelmi régiója volt a mai Afganisztán, Üzbegisztán és Tádzsikisztán határvidékén, legnagyobbrészt a mai Észak-Afganisztánban.
Új!!: I. e. 329 és Baktria · Többet látni »
Balh
Balh (/ bælx /; pastu és perzsa nyelven: بلخ, Balkh; ősi görög nyelven: Βάκτρα, Báktra) Afganisztán Balh tartományában található.
Új!!: I. e. 329 és Balh · Többet látni »
Consul
A consulok voltak az ókori Róma legfőbb magistratusai (tisztviselői) a köztársasági időkben.
Új!!: I. e. 329 és Consul · Többet látni »
Helmand (folyó)
A Helmand (Hilmend) Afganisztán leghosszabb folyója.
Új!!: I. e. 329 és Helmand (folyó) · Többet látni »
Hindukus
A Hindukus az Eurázsiai-hegységrendszerhez tartozó, Közép-Afganisztántól Északnyugat-Pakisztánig húzódó hegység.
Új!!: I. e. 329 és Hindukus · Többet látni »
Hudzsand
Hudzsand (tádzsikul: Хуҷанд,خجند), oroszul: Худжанд, 1939-ig Hodzsent, majd 1992-ig Leninabad) Tádzsikisztán második legnagyobb városa, amely a Fergana-völgyben, a Szir-darja folyó mellett fekszik. Az ország legészakibb tartománya, Szugd székhelye. A mai Hudzsand évszázadokon át az Európából Kis-Ázsián át Indiába és Kínába vezető selyemút fontos állomása volt. Ez jelentős hatással volt a város kulturális és tudományos életére. Jelentős csillagászok, matematikusok, orvosok és egyéb írástudók éltek ott. Népessége a 2000-es népszámlálás szerint volt, ami kevesebb, mint az 1989-ben becsült -es érték.
Új!!: I. e. 329 és Hudzsand · Többet látni »
I. Ptolemaiosz
I. Ptolemaiosz Szótér (Kr. e. 367 – Kr. e. 282 áprilisa/júniusa) makedón diadokhosz, az Egyiptomban uralkodó Ptolemaida-dinasztia alapítója és első fáraója Kr. e. 305-től haláláig.
Új!!: I. e. 329 és I. Ptolemaiosz · Többet látni »
III. Alexandrosz makedón király
ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i. e. 323. június 10.) előbb Makedónia királya, majd Egyiptom fáraója és Perzsia nagykirálya. Az általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt; atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva a görögök által akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette. Alexandrosz volt Napóleon koráig az európaiak számára a világtörténelem leghíresebb hadvezére, de ismertsége ma is nagyon nagy, s a hadvezetés második legnagyobb ikonja. Alexandroszról a mai Észak-Macedóniában sajátos kép él. A délszláv macedónok magukat előszeretettel azonosítják az ő makedón népével. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az igazi makedónok a görögökkel rokon népcsoport volt, a mostani macedón nép, amely ugyan nyelvében makedoncinak mondja magát, de nyelvileg és más szempontok miatt a bolgárokhoz áll közel, nem leszármazottja az ókori makedónoknak. Görögország és (a mostanra már) Észak-Macedónia között emiatt már többször pattanásig feszültek az ellentétek.
Új!!: I. e. 329 és III. Alexandrosz makedón király · Többet látni »
Kabul
Kabul (perzsa nyelven: کابل) Afganisztán fővárosa és egyben legnépesebb városa, mely az ország keleti részén található.
Új!!: I. e. 329 és Kabul · Többet látni »
Priverno
Priverno település Olaszországban, Lazio régióban, Latina megyében.
Új!!: I. e. 329 és Priverno · Többet látni »
Szamarkand
Szamarkand (üzbégül Samarqand, cirill betűkkel Самарқанд, arabul) félmillió lakosú nagyváros Üzbegisztánban, a Szamarkandi vilajet székhelye.
Új!!: I. e. 329 és Szamarkand · Többet látni »
Szir-darja
A Szir-darja (az ókorban ógörögül Ἰαξάρτης, kazahul Сырдария, tádzsikul Сирдарё, üzbégül Sirdaryo, perzsául) egyike Közép-Ázsia két leghosszabb folyójának Üzbegisztán, Tádzsikisztán és Kazahsztán területén.
Új!!: I. e. 329 és Szir-darja · Többet látni »
Szkíták
Szkíta aranyszarvas (i. e. 400–300 körül) Az európai szkíta népek elterjedése a vaskor elején (i. e. 8–7. század) halomsírban talált elektrum edény (i. e. 4. század) Szkíta harcosok rajza a Kul Oba halomsírban talált edény alakjai nyomán Szoloha halomsírból (i. e. 4. század) A szkíták – régi magyar nevén: szittyák – nevet Magyarországon tágabb és szűkebb értelemben is használják.
Új!!: I. e. 329 és Szkíták · Többet látni »
Szogdok
Szogdok ábrázolása 550 körül az Északi Csi államból A szogdok iráni nép volt az ókorban Szogdia területén.
Új!!: I. e. 329 és Szogdok · Többet látni »
Szpitamenész
Szpitamenész (i. e. 370 – i. e. 328) perzsa arisztokrata, az i. e. 329-ben kitört szogd lázadás vezetője.
Új!!: I. e. 329 és Szpitamenész · Többet látni »
V. Artakhsaszjá perzsa király
V.
Új!!: I. e. 329 és V. Artakhsaszjá perzsa király · Többet látni »
