Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

I. Theodosius római császár

Index I. Theodosius római császár

I.

92 kapcsolatok: Alemannok, Alexandria (Egyiptom), Antiokheia, Apostol, Appennini-félsziget, Aquileia, Arbogast, Arianizmus, Balkán-félsziget, Bizánci Birodalom, Coca (község), Decimus Magnus Ausonius, Duna, Egyházatya, Első konstantinápolyi zsinat, Első nikaiai zsinat, Eutropius bizánci miniszter, Flavius Arcadius bizánci császár, Flavius Eugenius, Flavius Honorius római császár, Flavius Stilicho, Galicia, Galla Placidia, Gallia, Gótok, Görög nyelv, Görögország, Gratianus római császár, Hadrianopolisi csata (378), Halálbüntetés, Hippói Szent Ágoston, I. Constantinus római császár, I. Leó pápa, I. Valentinianus római császár, II. Theodosius bizánci császár, II. Valentinianus római császár, III. Sápúr szászánida király, Iordanes, Január 11., Január 17., Január 19., Katolicizmus, Keresztényüldözés, Kereszténység, Khalkédóni zsinat, Konstantinápoly, Ljubljana, Magister equitum, Milánó, Moesia, ..., Nikaia–konstantinápolyi hitvallás, Nyugatrómai Birodalom, Péter apostol, Piktek, Ptuj, Római Birodalom, Római Köztársaság, Skótok, Szaloniki, Szarmaták, Szávaszentdemeter, Szent Ambrus, Szentháromság, Sziszek, Törökország, Valens római császár, Vandálok, Vienne (település), Vipava (folyó), Vipava (település), 1836, 325, 347, 378, 379, 380, 381, 382, 383, 385, 387, 388, 390, 391, 392, 393, 394, 395, 429, 438, 450, 451. Bővíteni index (42 több) »

Alemannok

Az alemannok (alamannok) a Rajna-Majna-Neckar folyók vidékére érkező és ott élő germán törzsek törzsszövetsége az ókorban, később a németek egyik nagy etnikai csoportja.

Új!!: I. Theodosius római császár és Alemannok · Többet látni »

Alexandria (Egyiptom)

Alexandria (görögül Αλεξάνδρεια – Alexandríja, koptul Ⲁⲗⲉⲝⲁⲛⲇⲣⲓⲁ, Ⲣⲁⲕⲟⲧⲉ – Alexandria, Rakote, arabul الإسكندرية – el-Iszkanderíjjah) Egyiptom második legnépesebb városa a Földközi-tenger partján a Nílus deltatorkolatában, Kairótól 208 km-re északra.

Új!!: I. Theodosius római császár és Alexandria (Egyiptom) · Többet látni »

Antiokheia

Mozaik Antiokheia városából, Louvre, Franciaország Antiokheia (latinosan: Antiochia; magyarosan: Antiókia) a hellenisztikus világ egyik jelentős városa a mai Törökország és Szíria határvidékén.

Új!!: I. Theodosius római császár és Antiokheia · Többet látni »

Apostol

ortodox ikon) Tizenkét apostolnak nevezzük a keresztény hagyomány alapján azokat a férfiakat, akiket a Názáreti Jézus tanítványainak kiválasztott és küldetést adott nekik.

Új!!: I. Theodosius római császár és Apostol · Többet látni »

Appennini-félsziget

Az Appennini-félsziget (olaszul Penisola appenninica) egyike Dél-Európa három nagy félszigetének (az Ibériai- és a Balkán-félsziget mellett).

Új!!: I. Theodosius római császár és Appennini-félsziget · Többet látni »

Aquileia

Az ókori Aquileia Forumának maradványai Aquileia, Nürnbergi Krónika, 1493 Aquileia (friuliul: Aquilee) ókori római eredetű város Olaszországban, közel az Adriai-tengerhez, a Natissa folyó partján.

Új!!: I. Theodosius római császár és Aquileia · Többet látni »

Arbogast

Flavius Arbogastes vagy Arbogast (? – 394. szeptember 6.) frank származású hadvezér, II. Valentinianus császár idején a magister militium tisztséget viselte, 392–394-ig a Nyugatrómai Birodalom tényleges uralkodója.

Új!!: I. Theodosius római császár és Arbogast · Többet látni »

Arianizmus

Arius püspök Ariánus keresztelőkápolna mennyezeti mozaikja, körben az apostolok alakjaival, Ravenna, Olaszország Az arianizmus Ariusnak és követőinek (az ariánusoknak) mozgalma és a kereszténység egyik ága volt a 4. századtól.

Új!!: I. Theodosius római császár és Arianizmus · Többet látni »

Balkán-félsziget

A Balkán-félsziget Európa délkeleti részén található félsziget: keleten a Fekete-tenger, délen és nyugaton a Földközi-tenger (Márvány-tenger, Égei-tenger, Jón-tenger, Adriai-tenger) mossa partjait.

Új!!: I. Theodosius római császár és Balkán-félsziget · Többet látni »

Bizánci Birodalom

A Bizánci Birodalom, ritkábban Keletrómai Birodalom (- ógörög átírással: „Baszileia Rhómaión” vagy újgörög átírással: „Vaszilía Romaíon”) ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt.

Új!!: I. Theodosius római császár és Bizánci Birodalom · Többet látni »

Coca (község)

Coca egy község Spanyolországban, Segovia tartományban.

Új!!: I. Theodosius római császár és Coca (község) · Többet látni »

Decimus Magnus Ausonius

Ausonius, teljes nevén Decimus Magnus Ausonius (Burdigala, ma: Bordeaux, 310 – 392) ókeresztény latin költő.

Új!!: I. Theodosius római császár és Decimus Magnus Ausonius · Többet látni »

Duna

A Duna a második leghosszabb folyam Európában (a Volga után).

Új!!: I. Theodosius római császár és Duna · Többet látni »

Egyházatya

Nagy Szent Gergely és Szent Jeromos a szárnyakon Az egyházatya (latin: pater Ecclesiae; görögül: πατὴρ εκκλησιαστίκος; oroszul: святой отец, tbsz.:святые отцы) egy megtisztelő cím a keresztény egyházakban, amelyet a keresztény ókor és a korai középkor (I–VIII. század) kiemelkedő egyházi teológusa kapott meg, akinek írásai különleges jelentőséggel bírtak a dogmatika létrejöttében és az egyházi kánonok kialakításában.

Új!!: I. Theodosius római császár és Egyházatya · Többet látni »

Első konstantinápolyi zsinat

Az első konstantinápolyi zsinat (381 májusa – júliusa) a kereszténység második egyetemes zsinata.

Új!!: I. Theodosius római császár és Első konstantinápolyi zsinat · Többet látni »

Első nikaiai zsinat

Az első nikaiai zsinatot (vagy niceai zsinatot) I. Konstantin római császár hívta össze 325-ben, Nikaiaban.

Új!!: I. Theodosius római császár és Első nikaiai zsinat · Többet látni »

Eutropius bizánci miniszter

Eutropius (? – 399) római politikus, eunuch, Arcadius császár befolyásos kegyence.

Új!!: I. Theodosius római császár és Eutropius bizánci miniszter · Többet látni »

Flavius Arcadius bizánci császár

Flavius Arcadius, görögösen Arkadiosz (Hispania, 377 – Konstantinápoly, 408. május 1.) a Keletrómai Birodalom első császára 395-től haláláig, I. (Nagy) Theodosius és Flacilla idősebbik fia, Honorius nyugatrómai császár bátyja volt.

Új!!: I. Theodosius római császár és Flavius Arcadius bizánci császár · Többet látni »

Flavius Eugenius

Flavius Eugenius (345 körül – 394. szeptember 6.) Római Birodalomban trónbitorlóként lépett fel (392–394).

Új!!: I. Theodosius római császár és Flavius Eugenius · Többet látni »

Flavius Honorius római császár

Probus Anicius, Honorius consulja. 406-ban készült Labarum ábrázolás, csúcsán a Krisztus-monogrammal Honorius Jean-Paul Laurens festményén Honoriust ábrázoló pénzérme Flavius Honorius, gyakran csak Honorius (Konstantinápoly, 384. szeptember 9. – Ravenna, 423. augusztus 15.) a kettéosztott Római Birodalom nyugati felének első császára volt 395-től haláláig.

Új!!: I. Theodosius római császár és Flavius Honorius római császár · Többet látni »

Flavius Stilicho

Stilicho és családja egy diptychonon (Monza) Flavius Stilicho (359 körül – 408. augusztus 22.) a Nyugatrómai Birodalom vandál származású hadvezére, egyben legbefolyásosabb politikusa volt.

Új!!: I. Theodosius római császár és Flavius Stilicho · Többet látni »

Galicia

Galicia (spanyolul és galiciai nyelven Galicia, régi galiciai nyelven Galiza) Spanyolország egyik történelmi régiója, 1980-tól autonóm közösség.

Új!!: I. Theodosius római császár és Galicia · Többet látni »

Galla Placidia

Galla Placidia Aelia Galla Placidia (390-392 között – 450. november 27.) I. Theodosius római császár lánya, Honorius császár húga, Athaulf gót király felesége, majd ennek halála után Constantinus patrícius (későbbi nyugat-római császár) felesége és III. Valentinianus gyámja.

Új!!: I. Theodosius római császár és Galla Placidia · Többet látni »

Gallia

Gallia térképe Kr.e.58 körül Gallia (latinul Gallia, görögül Galatia) az ókori világnak az a része, amelyet jórészt kelta (latin nyelven gall) törzsek népesítettek be Róma terjeszkedésének időszaka előtt és a Római Birodalomban.

Új!!: I. Theodosius római császár és Gallia · Többet látni »

Gótok

A Római Birodalom területe A gótok (gótul gutans, Gutans, latinul gotones) germán törzs volt, mely a Római Birodalom (keleti és nyugati) sorsára a későbbi időben nagy befolyást gyakorolt.

Új!!: I. Theodosius római császár és Gótok · Többet látni »

Görög nyelv

A görög nyelv az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozik, közvetlen rokona nincsen.

Új!!: I. Theodosius római császár és Görög nyelv · Többet látni »

Görögország

Görögország (görögül Ελλάδα vagy Ἑλλάς; ógörögösen Ἑλλάς, újgörög kiejtéssel), hivatalos nevén Görög Köztársaság (görögül Ελληνική Δημοκρατία) állam Európa délkeleti részén, a Balkán-félsziget déli végén.

Új!!: I. Theodosius római császár és Görögország · Többet látni »

Gratianus római császár

Gratianus, teljes nevén Flavius Gratianus (Sirmium, 359. április 18. vagy május 23. – Lugdunum, 383. augusztus 25.) római császár (367/375 – 383), I. Valentinianus nagyobbik fia, II. Valentinianus bátyja.

Új!!: I. Theodosius római császár és Gratianus római császár · Többet látni »

Hadrianopolisi csata (378)

A hadrianapoliszi csata (ami adrianapolisi csataként is ismert) 378.

Új!!: I. Theodosius római császár és Hadrianopolisi csata (378) · Többet látni »

Halálbüntetés

Bizonyos bűncselekményeknél kiszabható halálbüntetés Halálbüntetés nem szabható ki Marie Antoinette királyné kivégzése nyaktilóval Rekonstruált vadnyugati kivégzőhely (Tombstone, Arizona) Méreginjekciós kivégzéshez használt szoba az Amerikai Egyesült Államokban A halálbüntetés a legsúlyosabb büntetési forma, a bűnösnek talált személy életének kioltása, az élettől való megfosztása büntetőeljárás keretében.

Új!!: I. Theodosius római császár és Halálbüntetés · Többet látni »

Hippói Szent Ágoston

Hippói Szent Ágoston, teljes nevén (Thagaste, Észak-Afrika, 354. november 13. – Hippo Regius, 430. augusztus 28.) hippói püspök, egyházatya, filozófus.

Új!!: I. Theodosius római császár és Hippói Szent Ágoston · Többet látni »

I. Constantinus római császár

I. Constantinus 313-ban vert érméje, a pogány római vallás Napistenével (''Sol Invictus'') ábrázolva I. Constantinus 310-ben vert érméje. Körirata: IMP CONSTANTINVS P F AVG és SOLI INVIC-TO COMITI I. Constantinus 337-ben vert pénzérméje, rajta a Krisztus monogram a Labarum vagy Konstantin-kereszt, krisztogram, chi-rho szimbólum, XP szimbólum. Marcus Aurelius Valerius Maxentius háromszoros túlerőben lévő seregét. Ezzel a győzelmével ő lett Nyugaton az úr. I. Constantinus vagy Nagy Konstantin, teljes nevén: Caius Flavius Valerius Aurelius Constantinus; a keleti katolikus egyházakban és ortodox egyházban: Szent Konstantin (Naissus, kb. 272. február 27. – Nicomedia, 337. május 22.), a Római Birodalom császára.

Új!!: I. Theodosius római császár és I. Constantinus római császár · Többet látni »

I. Leó pápa

I.

Új!!: I. Theodosius római császár és I. Leó pápa · Többet látni »

I. Valentinianus római császár

I.

Új!!: I. Theodosius római császár és I. Valentinianus római császár · Többet látni »

II. Theodosius bizánci császár

II.

Új!!: I. Theodosius római császár és II. Theodosius bizánci császár · Többet látni »

II. Valentinianus római császár

II.

Új!!: I. Theodosius római császár és II. Valentinianus római császár · Többet látni »

III. Sápúr szászánida király

II. és III. Sápúr III.

Új!!: I. Theodosius római császár és III. Sápúr szászánida király · Többet látni »

Iordanes

Iordanes vagy Jordanes (?– 553. után) gót származású, írásaiban latin nyelvet használó itáliai történetíró volt.

Új!!: I. Theodosius római császár és Iordanes · Többet látni »

Január 11.

Névnapok: Ágota + Agáta, Baltazár, Honoráta, Szalvia, Tasziló, Tézeusz, Vazul, Zsálya.

Új!!: I. Theodosius római császár és Január 11. · Többet látni »

Január 17.

Névnapok: Antal, Antónia + Anton, Antos, Aszter, Leonetta, Oros, Rexana, Roxán, Roxána, Rozalinda, Toni, Uros.

Új!!: I. Theodosius római császár és Január 17. · Többet látni »

Január 19.

Névnapok: Márió, Sára + Absa, Gajána, Gréta, Gréte, Kanut, Kenéz, Margit, Margita, Margitta, Margó, Máriusz, Márta, Sári, Sarolta, Sáron, Senon, Szelli, Szulikó, Szulita, Szultána, Vázsony, Veron, Verona, Veronika,.

Új!!: I. Theodosius római császár és Január 19. · Többet látni »

Katolicizmus

A katolicizmus a kereszténység fő irányzata, a judaizmusból sarjadt vallások közül a legnagyobb múlttal és hagyománnyal bíró világvallás. A legtöbb hívőt a római katolikus egyház számlálja a keresztény és a katolikus egyházak között. A katolikus szó egyetemeset jelent. Azért egyetemes, mert a katolikus egyházhoz bárki, bármilyen származású ember csatlakozhat. Ez a felfogás a Krisztus utáni első században forradalmi volt, mert majdnem minden népnek, államnak sajátos hitvilága volt. Így például a zsidó valláshoz csak izraeliták - a választott nép tagjai - tartozhattak. Katolikus az, akit megkereszteltek - szentelt vízzel a katolikus egyház keretein belül. Elfogadja, hogy tagjai különféle nemzetekhez tartoznak, de elveti a nacionalizmust, vagy azt, hogy egy nyelvet az ördög nyelvének nyilvánítsanak. Továbbá helyteleníti azt, hogy a nemzet érdekét az egyház érdeke elé helyezzék. Jehova Tanúi nem értenek egyet a katolikus egyház magyarázatával az elnevezés eredetével. Szerintük a név azt jelenti, hogy házanként prédikáló. A katolikus egyház intézményes megjelenési formában, hierarchikusan van jelen a társadalomban. Összesen 24 eltérő szertartású és különböző hagyományokkal rendelkező autonóm részegyházból áll, amelyek közül a legnagyobb a nyugati katolikus egyház, (pontosabban latin rítusú katolikus egyház). A többi közösséget összefoglaló néven keleti autonóm részegyházaknak, régebbi kifejezéssel unitus (azaz egyesült) egyházaknak nevezik – ezek a nagy egyházszakadás után a keleti egyházak azon kisebb részei, melyek később csatlakoztak a római katolikus egyházhoz, megtartva saját liturgikus és egyházfegyelmi hagyományaikat. Ezek közül Magyarországon legismertebb a görögkatolikus egyház. A katolikus egyház feje Róma mindenkori püspöke, a pápa, akit Péter apostolnak, a katolikus hagyomány szerint Róma első püspökének, a legfőbb apostol utódjának tekintenek. A katolicizmus egységét három alapvető kötelék biztosítja.

Új!!: I. Theodosius római császár és Katolicizmus · Többet látni »

Keresztényüldözés

Caravaggio: ''Péter apostol keresztre feszítése'' (egy legenda szerint Pétert a saját kérésére fejjel lefelé feszítették a keresztre, mert nem akarta magát Jézussal egyenrangúvá tenni a halálban)http://www.katolikus.hu/szentek/0629.html Szent Péter apostol, katolikus.hu A keresztények által – hitük megvallása miatt – elszenvedett támadások összességét nevezzük keresztényüldözésnek. Legfőképp az időszámításunk utáni első három évszázadra utal, amikor a Római Birodalom tiltott vallása volt, és államilag vádolt keresztényeket végeztek ki hitük megvallása miatt.

Új!!: I. Theodosius római császár és Keresztényüldözés · Többet látni »

Kereszténység

A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában a názáreti Jézus élete és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Mintegy kétmilliárd követőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt a bibliai Ábrahámhoz visszavezethető egyistenhívő vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. A keresztények hite szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett istenembernek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és számos különféle hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult keresztény felekezetek több fő ágazatba: az ókeleti, az ortodox, katolikus, ókatolikus, illetve a protestáns (és neoprotestáns) egyházakba csoportosíthatók.

Új!!: I. Theodosius római császár és Kereszténység · Többet látni »

Khalkédóni zsinat

A khalkédoni (khalkedóni, kalkedoni, kalcedoni, chalcedoni) zsinat a kereszténység negyedik egyetemes zsinata, amelyet 451.

Új!!: I. Theodosius római császár és Khalkédóni zsinat · Többet látni »

Konstantinápoly

Konstantinápoly (a mai Isztambul,,,, szláv nyelveken Carigrad): a Római, a Bizánci és az Oszmán Birodalom fővárosa, a szultánnak, a legfőbb török hatóságoknak, a sejk-ül-iszlamnak, görög, örmény és örmény-katolikus patriárkának, római katolikus érseknek és nagy rabbinusnak székhelye volt.

Új!!: I. Theodosius római császár és Konstantinápoly · Többet látni »

Ljubljana

Ljubljana (németül: Laibach, olaszul: Lubiana vendül: Lüblana) 1991.

Új!!: I. Theodosius római császár és Ljubljana · Többet látni »

Magister equitum

A magister equitum (latinul szó szerint: „a lovasok parancsnoka”) a Római Köztársaság rendkívüli tisztviselője, a dictator közvetlen és teljes jogú helyettese volt.

Új!!: I. Theodosius római császár és Magister equitum · Többet látni »

Milánó

Milánó (olaszul Milano, lombardul Milan) Észak-Olaszország legnagyobb, Olaszország második legnagyobb városa (közigazgatásilag comune), Lombardia régió székhelye.

Új!!: I. Theodosius római császár és Milánó · Többet látni »

Moesia

Moesia Superior Moesia Inferior Moesia és környezete (Droysens Historischem Handatlas, 1886) Moesia a Római Birodalom provinciája (tartománya) volt a mai Szerbia és Bulgária területén.

Új!!: I. Theodosius római császár és Moesia · Többet látni »

Nikaia–konstantinápolyi hitvallás

A nikaia–konstantinápolyi hitvallás (Nikaia régies latinos közvetítéssel magyarosodott alakját használva gyakran előfordul nicea–konstantinápolyi hitvallás, illetve röviden niceai hitvallás formában is; latinul: Symbolum Nicaeno-Constantinopolitanum) a kereszténység egyik legfontosabb és legismertebb hitvallása, melyet szinte minden keresztény felekezet és közösség elfogad, és gyakran hangzik el istentiszteleteiken (a római katolikus egyház szentmiséin minden egyes alkalommal, a homília/prédikáció után).

Új!!: I. Theodosius római császár és Nikaia–konstantinápolyi hitvallás · Többet látni »

Nyugatrómai Birodalom

A Nyugatrómai Birodalom I. Theodosius római császár (uralkodott 379-től 395-ig) halálát követően, a Római Birodalom felosztása révén jött létre.

Új!!: I. Theodosius római császár és Nyugatrómai Birodalom · Többet látni »

Péter apostol

Giovanni Lanfranco: Az angyal kivezeti Szent Pétert a börtönből Péter apostol vagy Szent Péter (Kr. e. 1 ?– Kr. u. 67. június 29.? a római kat. hagyomány szerint) a tizenkét apostol egyike.

Új!!: I. Theodosius római császár és Péter apostol · Többet látni »

Piktek

A piktek törzsszövetség volt Skócia középső és északi részein a 3. század és a 10. század között.

Új!!: I. Theodosius római császár és Piktek · Többet látni »

Ptuj

Ptuj (archaikus magyar nevén Potoly, németül Pettau, latinul Poetovio, vendül Ptüj) város és az azonos nevű alapvető közigazgatási egység, azaz község körpontja Szlovéniában, Maribortól 25 km-re délkeletre, a Dráva partján.

Új!!: I. Theodosius római császár és Ptuj · Többet látni »

Római Birodalom

Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom (latinul Imperium Romanum) az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.

Új!!: I. Theodosius római császár és Római Birodalom · Többet látni »

Római Köztársaság

A Római Köztársaság az ókori Róma i. e. 509-től i. e. 27-ig tartó második korszaka, mely a Római Királyságot váltotta le, és amely után a Római Császárság időszaka következett.

Új!!: I. Theodosius római császár és Római Köztársaság · Többet látni »

Skótok

A skótok Skóciában élő kelta eredetű nép.

Új!!: I. Theodosius római császár és Skótok · Többet látni »

Szaloniki

Szaloniki (görögül σαλονίκη szaloníki, ógörög ejtéssel Thesszaloniké,,, Szláv nyelveken Сoлун,, vagy Selaniki) Görögország második legnagyobb városa és legforgalmasabb kikötője, Közép-Makedónia régió székhelye.

Új!!: I. Theodosius római császár és Szaloniki · Többet látni »

Szarmaták

II. Tiberius Julius Sauromates pénzérméje (kb. 172–211.) A szauromatáknak vagy szarmatáknak nevezett ókori, kelet-európai népesség elsődleges források szerint iráni, közelebbről madai, avagy méd származású volt.

Új!!: I. Theodosius római császár és Szarmaták · Többet látni »

Szávaszentdemeter

Szávaszentdemeter (szerbül Сремска Митровица / Sremska Mitrovica, horvátul Srijemska Mitrovica, Mitrovica, németül Syrmisch Mitrowitz), az ókori Sirmium, város Szerbiában, a Vajdaságban, a Szerémségi körzetben.

Új!!: I. Theodosius római császár és Szávaszentdemeter · Többet látni »

Szent Ambrus

Szent Ambrus jelképe a méhkas Szent Ambrus mozaikképe a milánói St. Ambrogio katedrálisban (valószínűleg még életében készült) Milánói Szent Ambrus (Ambrosziosz Mediolanón), (Trier, 339 – Milánó, 397. április 4.) kormányzó, majd Milánó püspöke, egyháztanító, Szent Marcellina testvére.

Új!!: I. Theodosius római császár és Szent Ambrus · Többet látni »

Szentháromság

Luca Rossetti da Orta: Szentháromság (Ivrea, Olaszország) Albrecht Dürer: A Szentháromság imádása 1511, Bécs, Szépművészeti Múzeum Piero di Cosimo: Inkarnáció (''incarnatio''), a szeplőtelen fogantatás A Szentháromság megkoronázza a Szent Istenanyát (Diego Velázquez, 1641-44, Museo del Prado, Madrid) A Szentháromság (latinul Sancta Trinitas) a legtöbb keresztény felekezet tanítása szerint a három isteni személy (Atya, Fiú, Szentlélek).

Új!!: I. Theodosius római császár és Szentháromság · Többet látni »

Sziszek

Sziszek (horvátul Sisak, latinul Siscia, németül Sisseg) város Horvátországban Sziszek-Monoszló megye székhelye.

Új!!: I. Theodosius római császár és Sziszek · Többet látni »

Törökország

Törökország (törökül, IPA: //) állam, amelynek területe kisebbik részben Európában, nagyobbik részben Ázsia délnyugati részén fekszik.

Új!!: I. Theodosius római császár és Törökország · Többet látni »

Valens római császár

Flavius Iulius Valens (latinul: IMPERATOR CAESAR FLAVIVS IVLIVS VALENS AVGVSTVS; 328 – Hadrianopolisz, 378. augusztus 9.) római császár volt 364 és 378 között.

Új!!: I. Theodosius római császár és Valens római császár · Többet látni »

Vandálok

Vandál vasfegyverek: pajzsdudor, lándzsahegyek A vandálok egy keleti germán nép tagjai voltak, akik az 5. század folyamán vették birtokukba a Római Birodalom észak-afrikai területeit.

Új!!: I. Theodosius római császár és Vandálok · Többet látni »

Vienne (település)

Vienne (latinul Vienna Allobrogum vagy Galliae): város Franciaországban (nem tévesztendő össze Bécs, francia nyelven Vienne nevével).

Új!!: I. Theodosius római császár és Vienne (település) · Többet látni »

Vipava (folyó)

A Vipava (olaszul Vipacco, németül Wippach, latinul Frigidus) egy kisebb, főleg Szlovénia területén futó folyó, mely a San Lorenzo (1019 méter) hegyen ered, és Olaszország területén folyik bele Gorizia városa mellett az Isonzóba.

Új!!: I. Theodosius római császár és Vipava (folyó) · Többet látni »

Vipava (település)

Vipava (szlovénül: Občina Vipava) város és község Nyugat-Szlovéniában, 19 km-re az olasz határtól.

Új!!: I. Theodosius római császár és Vipava (település) · Többet látni »

1836

Nincs leírás.

Új!!: I. Theodosius római császár és 1836 · Többet látni »

325

Nincs leírás.

Új!!: I. Theodosius római császár és 325 · Többet látni »

347

Nincs leírás.

Új!!: I. Theodosius római császár és 347 · Többet látni »

378

Nincs leírás.

Új!!: I. Theodosius római császár és 378 · Többet látni »

379

Nincs leírás.

Új!!: I. Theodosius római császár és 379 · Többet látni »

380

Nincs leírás.

Új!!: I. Theodosius római császár és 380 · Többet látni »

381

Nincs leírás.

Új!!: I. Theodosius római császár és 381 · Többet látni »

382

Nincs leírás.

Új!!: I. Theodosius római császár és 382 · Többet látni »

383

Nincs leírás.

Új!!: I. Theodosius római császár és 383 · Többet látni »

385

Nincs leírás.

Új!!: I. Theodosius római császár és 385 · Többet látni »

387

Nincs leírás.

Új!!: I. Theodosius római császár és 387 · Többet látni »

388

A Száva menti csata során I. Theodosius megsemmisíti Magnus Maximus seregeit.

Új!!: I. Theodosius római császár és 388 · Többet látni »

390

Nincs leírás.

Új!!: I. Theodosius római császár és 390 · Többet látni »

391

Nincs leírás.

Új!!: I. Theodosius római császár és 391 · Többet látni »

392

Nincs leírás.

Új!!: I. Theodosius római császár és 392 · Többet látni »

393

Nincs leírás.

Új!!: I. Theodosius római császár és 393 · Többet látni »

394

Nincs leírás.

Új!!: I. Theodosius római császár és 394 · Többet látni »

395

Nincs leírás.

Új!!: I. Theodosius római császár és 395 · Többet látni »

429

Nincs leírás.

Új!!: I. Theodosius római császár és 429 · Többet látni »

438

Nincs leírás.

Új!!: I. Theodosius római császár és 438 · Többet látni »

450

Európa 450-ben.

Új!!: I. Theodosius római császár és 450 · Többet látni »

451

Nincs leírás.

Új!!: I. Theodosius római császár és 451 · Többet látni »

Átirányítja itt:

I. (Nagy) Theodosius, I. Theodosius, Nagy Theodosius.

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »