Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

I. Sápúr szászánida király

Index I. Sápúr szászánida király

I.

37 kapcsolatok: Antiokheia, Armenia Magna, Baktria, Buddhizmus, Harrán, Huzesztán tartomány, I. Ardasír szászánida király, I. Bahrám szászánida király, I. Constantinus római császár, I. Hurmuz szászánida király, III. Gordianus római császár, Kappadókia, Kereszténység, Ktezifon, Mani, Manicheizmus, Orontész, Palmüra, Perszepolisz, Philippus Arabs római császár, Római Birodalom, Szászánida Birodalom, Szíria, Szeptember, Valerianus római császár, Zarathustra, Zoroasztrizmus, 215, 240, 241, 244, 253, 256, 259, 260, 263, 273.

Antiokheia

Mozaik Antiokheia városából, Louvre, Franciaország Antiokheia (latinosan: Antiochia; magyarosan: Antiókia) a hellenisztikus világ egyik jelentős városa a mai Törökország és Szíria határvidékén.

Új!!: I. Sápúr szászánida király és Antiokheia · Többet látni »

Armenia Magna

Arménia i. e. 80-ban Armenia Magna (azaz Mec Hajk) ókori ország Kis-Ázsiában, a mai Törökország északkeleti, illetve Örményország és Azerbajdzsán területén.

Új!!: I. Sápúr szászánida király és Armenia Magna · Többet látni »

Baktria

Baktria régi városai Baktria (óperzsa Bāχtriš, újperzsa Balkh, görög Baktriané, Baktra, latin Bactriana regio, Bactriana terra) az ókori Belső-Ázsia történelmi régiója volt a mai Afganisztán, Üzbegisztán és Tádzsikisztán határvidékén, legnagyobbrészt a mai Észak-Afganisztánban.

Új!!: I. Sápúr szászánida király és Baktria · Többet látni »

Buddhizmus

A buddhizmus filozófiai, illetve gyakorlatalapú világnézet és vallás, amely bizonyos országokban vallási irányzatok kialakulását eredményezte.

Új!!: I. Sápúr szászánida király és Buddhizmus · Többet látni »

Harrán

Harrán, (sumer nyelven URUKASKAL) észak-mezopotámiai város volt, közel Anatólia és a történelmi Szíria határához.

Új!!: I. Sápúr szászánida király és Harrán · Többet látni »

Huzesztán tartomány

Huzesztán tartomány elhelyezkedése Iránban Huzesztán tartomány (perzsául استان خوزستان) Irán 31 tartományának egyike az ország délnyugati részén, a Perzsa-öböl partján.

Új!!: I. Sápúr szászánida király és Huzesztán tartomány · Többet látni »

I. Ardasír szászánida király

I.

Új!!: I. Sápúr szászánida király és I. Ardasír szászánida király · Többet látni »

I. Bahrám szászánida király

Ahura Mazdá megkoronázza I. Bahrámot BisápúrbanForrás-PerzsaReneszánsz I. Bahrám (Varhrān, ? – 277. júliusa) a Szászánida Birodalom királya (274 – 277), I. Sápúr fia, I. Hurmuz testvére volt.

Új!!: I. Sápúr szászánida király és I. Bahrám szászánida király · Többet látni »

I. Constantinus római császár

I. Constantinus 313-ban vert érméje, a pogány római vallás Napistenével (''Sol Invictus'') ábrázolva I. Constantinus 310-ben vert érméje. Körirata: IMP CONSTANTINVS P F AVG és SOLI INVIC-TO COMITI I. Constantinus 337-ben vert pénzérméje, rajta a Krisztus monogram a Labarum vagy Konstantin-kereszt, krisztogram, chi-rho szimbólum, XP szimbólum. Marcus Aurelius Valerius Maxentius háromszoros túlerőben lévő seregét. Ezzel a győzelmével ő lett Nyugaton az úr. I. Constantinus vagy Nagy Konstantin, teljes nevén: Caius Flavius Valerius Aurelius Constantinus; a keleti katolikus egyházakban és ortodox egyházban: Szent Konstantin (Naissus, kb. 272. február 27. – Nicomedia, 337. május 22.), a Római Birodalom császára.

Új!!: I. Sápúr szászánida király és I. Constantinus római császár · Többet látni »

I. Hurmuz szászánida király

I.

Új!!: I. Sápúr szászánida király és I. Hurmuz szászánida király · Többet látni »

III. Gordianus római császár

Imperator Caesar Marcus Antonius Gordianus Augustus, általánosan elterjedt néven III.

Új!!: I. Sápúr szászánida király és III. Gordianus római császár · Többet látni »

Kappadókia

Kappadókia (görögül: Καππαδοκία; törökül Kapadokya) egy Kis-Ázsiában (ma Törökország) fekvő terület ősi neve, melyet délen a Toros-hegység, északon a Fekete-tenger, keleten az Eufrátesz határolt.

Új!!: I. Sápúr szászánida király és Kappadókia · Többet látni »

Kereszténység

A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában a názáreti Jézus élete és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Mintegy kétmilliárd követőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt a bibliai Ábrahámhoz visszavezethető egyistenhívő vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. A keresztények hite szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett istenembernek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és számos különféle hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult keresztény felekezetek több fő ágazatba: az ókeleti, az ortodox, katolikus, ókatolikus, illetve a protestáns (és neoprotestáns) egyházakba csoportosíthatók.

Új!!: I. Sápúr szászánida király és Kereszténység · Többet látni »

Ktezifon

Ktezifon, más írásmóddal Ktésziphón ókori város volt a mai Irak területén, Bagdadtól kb.

Új!!: I. Sápúr szászánida király és Ktezifon · Többet látni »

Mani

Mani, magyarosan: Mání (Ktésziphón, a mai Bagdad közelében 216/217 – Gundésápúr (szír nyelven: Beth Lapat) a mai Irán területén, 276/277, görögösen Μάνης, Manész, vagy Μανιχαίος, Manikhaiosz, latinosan Manes vagy Manichaeus, középperzsa és szír ܡܐܢܝ ܚܝܐ Mānī ḥayyā) iráni vallásalapító, a manicheizmus prófétája.

Új!!: I. Sápúr szászánida király és Mani · Többet látni »

Manicheizmus

Manicheista könyv illusztrációja (Tarim-medence 8–9. század) A manicheizmus (újperzsául: آیین مانی, átírva Āyin e Māni; kínaiul: 摩尼教; pinjin: Móní Jiào) iráni eredetű, az egyik legnagyobb gnosztikus, szinkretista vallás.

Új!!: I. Sápúr szászánida király és Manicheizmus · Többet látni »

Orontész

Szíria és a környező területek domborzati térképe, melyen jól látható az Orontész Az Orontész (görög betűkkel Ορόντης, arabul العاصي, törökül Asi, asszírul Arantu) egy 450 km hosszú folyó a Közel-Keleten.

Új!!: I. Sápúr szászánida király és Orontész · Többet látni »

Palmüra

Palmüra, latinosan Palmyra az ókori Szíria egyik fontos városa volt, mely egy oázisban, Damaszkusztól 215 km-re északkeletre és az Eufrátesztől 120 km-re délnyugatra helyezkedik el.

Új!!: I. Sápúr szászánida király és Palmüra · Többet látni »

Perszepolisz

Perszepolisz (óperzsául: 𐎱𐎠𐎼𐎿 azaz Párszá, پارسه), ma: Taht-e Dzsamsid (تخت جمشید – Taḫt-e Ǧamšid), vagyis Dzsamsid trónusa) romváros Iránban, Siráztól 65 km-re, északkeletre fekszik. Neve ógörög eredetű, jelentése: a perzsák városa. I. Dárajavaus perzsa király kezdte el építeni i. e. 515-ben, de még utódai sem tudták befejezni. I. e. 330-ban Nagy Sándor meghódította a várost, ekkor tűzvész áldozata lett. Perszepolisz a szakrális főváros szerepét töltötte be. Egyes tudósok szerint a tavaszi napéjegyenlőség, a perzsa újév (Nourúz) ünnepségeinek székhelye volt. Ekkor a birodalom minden pontjáról érkeztek az alattvalók ajándékaikkal, hogy hódoljanak a királynak. Az udvar Szúzából, az adminisztratív fővárosból érkezett, és az ünnepségek után Ekbatanába ment, amely a király nyári rezidenciája volt. A három várost összekötő úthálózat volt a legjobb az egész birodalom területén. A negyedik fontos város Paszargadai, amely II. Kurus perzsa király idején főváros volt, és az Akhaimenidák alatt a koronázóváros szerepét töltötte be. 1979-ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította az I., III. és VI. kritériumok alapján.

Új!!: I. Sápúr szászánida király és Perszepolisz · Többet látni »

Philippus Arabs római császár

Imperator Caesar Marcus Iulius Philippus Augustus, általánosan elterjedt néven Philippus Arabs császár, némelykor I. Philippus, született Marcus Iulius Philippus; Arabia Petraea, 204 körül – Verona, 249.

Új!!: I. Sápúr szászánida király és Philippus Arabs római császár · Többet látni »

Római Birodalom

Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom (latinul Imperium Romanum) az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.

Új!!: I. Sápúr szászánida király és Római Birodalom · Többet látni »

Szászánida Birodalom

A Szászánida Birodalom A Szászánida Birodalom vagy Újperzsa Birodalom egy ókori iráni központú birodalom volt.

Új!!: I. Sápúr szászánida király és Szászánida Birodalom · Többet látni »

Szíria

Szíria (arabul سوريا – Sūriyā vagy سورية – Sūriya, ejtsd Szúrija, régebben használatos elnevezése الشام – aš-Šām – as-Sám) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.

Új!!: I. Sápúr szászánida király és Szíria · Többet látni »

Szeptember

Szeptember az év kilencedik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos.

Új!!: I. Sápúr szászánida király és Szeptember · Többet látni »

Valerianus római császár

Imperator Caesar Publius Licinius Valerianus Augustus, általánosan elterjedt néven Valerianus császár, született Publius Licinius Valerianus (193 körül – Bishapur, 264) a Római Birodalom császára 253-tól 260-ig.

Új!!: I. Sápúr szászánida király és Valerianus római császár · Többet látni »

Zarathustra

Zarathustra vagy Zoroaszter (avesztai Zaraθuštra, görögül Ζωροάστρης, azaz Zóroasztrész, középperzsa Zardušt, perzsa nyelven زرتشت: Zartošt; Baktria/Sistan/Urmia, ókori iráni pap, Ahura Mazdá prófétája, a zoroasztrizmus létrehozója, amelyet mazdaizmusnak is neveznek. Az iranisztikai kutatások nyilvánvalóvá tették, hogy a próféta jóval korábban élt, mint ahogy azt sokáig gondolták. A mai kutatók többnyire Kr. e. 1500 és Kr. e. 1000 közé teszik az életét. Életének nagy része a zoroasztriánus szövegekből ismert.

Új!!: I. Sápúr szászánida király és Zarathustra · Többet látni »

Zoroasztrizmus

Jazd (Irán) zoroasztrista temploma A zoroasztrizmus vagy egyéb nevein: zoroasztrianizmus, mazdaizmus, a világ egyik legrégebbi létező vallása, amely az iráni-felföldön keletkezett.

Új!!: I. Sápúr szászánida király és Zoroasztrizmus · Többet látni »

215

Kategória:3. század.

Új!!: I. Sápúr szászánida király és 215 · Többet látni »

240

Kategória:3. század.

Új!!: I. Sápúr szászánida király és 240 · Többet látni »

241

Nincs leírás.

Új!!: I. Sápúr szászánida király és 241 · Többet látni »

244

Nincs leírás.

Új!!: I. Sápúr szászánida király és 244 · Többet látni »

253

Nincs leírás.

Új!!: I. Sápúr szászánida király és 253 · Többet látni »

256

Nincs leírás.

Új!!: I. Sápúr szászánida király és 256 · Többet látni »

259

Nincs leírás.

Új!!: I. Sápúr szászánida király és 259 · Többet látni »

260

Nincs leírás.

Új!!: I. Sápúr szászánida király és 260 · Többet látni »

263

Kategória:3. század.

Új!!: I. Sápúr szászánida király és 263 · Többet látni »

273

Nincs leírás.

Új!!: I. Sápúr szászánida király és 273 · Többet látni »

Átirányítja itt:

I. Sápúr.

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »