Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

I. Napóleon francia császár

Index I. Napóleon francia császár

Bonaparte Napóleon, franciául Napoléon Bonaparte, olaszul Napoleone di Buonaparte, korzikaiul Napulione Buonaparte (Ajaccio, Korzika, 1769. augusztus 15. – Szent Ilona-sziget, 1821. május 5.), francia tábornok, hadvezér, politikus.

221 kapcsolatok: A Francia Császárság marsalljainak listája, Ajaccio, Akko (település), Alexandre de Beauharnais, Alexandria (Egyiptom), Alpok, Amiens-i béke, Andorra, Andorra társhercegeinek listája, André Masséna, Anglia, Annexió, Antibes, Antoine Christophe Saliceti, Antoine-Jean Gros, Appennini-félsziget, Arthur Wellesley, Arzén (elem), Asperni csata, Atlanti-óceán, Auerstädti csata, Augusztus 1., Augusztus 15., Augusztus 6., Austerlitzi csata, Ausztria, Autun, Auxonne, Élisa Bonaparte, Bautzeni csata, Bécs, Beauharnais Hortenzia holland királyné, Berezinai csata, Berlin, Bonaparte-ház, Borogyinói csata, Boulogne-i expedíció, Brienne-le-Château, Brumaire 18–19-i államcsíny, Caius Iulius Caesar, Campo Formió-i béke, Cannes, Carlo Buonaparte, Caroline Bonaparte, Charles Pierre François Augereau, Charles-Maurice de Talleyrand-Périgord, Ciszalpin Köztársaság, Code Napoléon, Császár (rang), December 15., ..., December 2., Dezideráta svéd királyné, Egyesült Királyság, Egyiptom, Elba (sziget), Emmanuel Joseph Sieyès, Eugène de Beauharnais, Európa, Európa országai, Félszigeti háború, Február 20., Felvilágosult abszolutizmus, Ferenc magyar király, Feudalizmus, Fontainebleau, Forradalom, Francia direktórium, Francia forradalom, Francia Köztársaság Becsületrendje, Francia nyelv, Franciaország, Friedlandi csata, Gebhard Leberecht von Blücher, Genova, Genovai Köztársaság, Grande Armée, Grenoble, Győri csata, Habsburg Birodalom, Habsburg–Lotaringiai János főherceg, Habsburg–Lotaringiai Károly Lajos tescheni herceg, Hahner Péter, Hannibál (karthágói hadvezér), Harmadik koalíciós háború, Hatodik koalíciós háború, HMS Bellerophon (1786), Hohenlindeni csata, Hollandia, Horatio Nelson, I. Lajos Fülöp francia király, I. Lajos holland király, II. Napóleon francia császár, III. Alexandrosz makedón király, India, Invalidusok háza (Párizs), Itália uralkodóinak listája, Itáliai hadjárat (1796–1797), Itáliai Királyság (1805–1814), Jacques-Louis David, Jénai csata, Jérôme Bonaparte, József nádor, Június 22., Jean Lannes, Jean Victor Moreau, Joachim Murat, Joseph Bonaparte, Joseph Fouché, Jozefina francia császárné, Kairó, Közigazgatás, Konkordátum, Kontinentális zárlat, Korzika, Korzikai nyelv, Latin nyelv, Lützeni csata (1813), Lengyelország, Letizia Ramolino, Lipcse (Németország), Lipcsei csata, Lodi csata, Lombardia, Louis Antoine de Bourbon–Condé, Louis Charles Antoine Desaix, Louis-Alexandre Berthier, Lucien Bonaparte, Lunéville-i béke, Magyar Királyság, Malmaison, Mamlúk Birodalom, Marengói csata, Maximilien de Robespierre, Május 15., Május 28., Május 5., Málta, Március 1., Március 20., Március 9., Mária Lujza francia császárné, Második koalíciós háború, Mellénybe dugott kéz, Mihail Illarionovics Kutuzov, Milánó, Monarchia, Moszkva, Nacionalizmus, Nápolyi Királyság, Német nyelv, Németalföld, Nílusi csata, Negyedik koalíciós háború, Nemesi felkelés, Nemzeti Konvent, Nizza, Notre-Dame-székesegyház (Párizs), Nyeman (folyó), Olasz nyelv, Orosz Birodalom, Oroszország, Oroszországi hadjárat (1812), Oszmán Birodalom, Pasquale Paoli, Pauline Bonaparte, Pápai állam, Párizs, Pierre-Simon de Laplace, Piramisok csatája, Plymouth, Porosz Királyság, Portugália, Puccs, Rajna, Rajnai Szövetség (1806), Róma, Rendőrség, Rendfokozat, Roger Ducos, Rubicon (folyóirat), Saint-Cloud, Spanyolország, Svájc, Svédek, Szárd Királyság, Száz nap, Szíria, Szenátus (Franciaország), Szent Ilona (terület), Szeptember, Szeptember 4., Törvény (jogszabály), Tilsiti béke, Toszkána, Toulon, Trafalgari csata, Tuileriák palotája, Ulmi csata, Valence (Drôme), Velence (Olaszország), Velencei Köztársaság, Vendémiaire, VI. Piusz pápa, VII. Piusz pápa, Vikomt, Wagrami csata, Waterloo (Belgium), Waterlooi csata, XVI. Lajos francia király, 16. század, 1769, 1799, 18. század, 1804, 1814, 1815, 1821, 1840, 19. század, 1914, 20. század. Bővíteni index (171 több) »

A Francia Császárság marsalljainak listája

Marsallbot az Első Császárság idején Az Első Francia Császárság idején I. Napóleon 26 császári marsallt nevezett ki.

Új!!: I. Napóleon francia császár és A Francia Császárság marsalljainak listája · Többet látni »

Ajaccio

Ajaccio (franciául Ajaccio, korzikai nyelven Aiacciu) város Franciaországban, Korzika szigetének fővárosa, egyúttal Corse-du-Sud megye székhelye.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Ajaccio · Többet látni »

Akko (település)

Akko vagy Akkó, Akkon, a késő ókorban görögül Ptolemaiosz (ezenkívül ismertebb nevei még: Akers, Acre, Accho, Acco, Hacco illetve St. Jean d’Acre, görögül Ἄκη, héberül ‏עכו ‘Akkô, arabul ‏عكّا ʿAkkā) több mint négyezer éve lakott város Galileában, a mai Izrael északnyugati területén, a Földközi-tenger partján.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Akko (település) · Többet látni »

Alexandre de Beauharnais

Alexandre François Marie de Beauharnais (Fort-Royal, Martinique, 1760. május 28. – Párizs, 1794. július 23.) francia arisztokrata, Beauharnais vikomtja, a francia királyi haderő tisztje, a forradalmi hadsereg tábornoka, majd a forradalmi Nemzetgyűlés elnöke.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Alexandre de Beauharnais · Többet látni »

Alexandria (Egyiptom)

Alexandria (görögül Αλεξάνδρεια – Alexandríja, koptul Ⲁⲗⲉⲝⲁⲛⲇⲣⲓⲁ, Ⲣⲁⲕⲟⲧⲉ – Alexandria, Rakote, arabul الإسكندرية – el-Iszkanderíjjah) Egyiptom második legnépesebb városa a Földközi-tenger partján a Nílus deltatorkolatában, Kairótól 208 km-re északra.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Alexandria (Egyiptom) · Többet látni »

Alpok

Az Alpok (régebben, illetve ritkábban magyarul Alpesek, németül Alpen, franciául Alpes, olaszul Alpi, szlovénül Alpe) egy magashegység Európa középső részén.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Alpok · Többet látni »

Amiens-i béke

Az amiens-i béke (1802. március 25.) Nagy-Britannia, Franciaország, Spanyolország és a Egyesült Tartományok által a franciaországi Amiens-ben aláírt szerződés, amely 14 hónapra békét teremtett Európában a napóleoni háborúk idején.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Amiens-i béke · Többet látni »

Andorra

Az Andorrai Hercegség, másként Andorrai Fejedelemség vagy Andorrai Völgység (katalánul Principat d'Andorra) a Pireneusok keleti részén, Franciaország és Spanyolország között elterülő ország, Európa legnagyobb törpeállama.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Andorra · Többet látni »

Andorra társhercegeinek listája

Ez a szócikk Andorra társhercegeinek listáját tartalmazza.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Andorra társhercegeinek listája · Többet látni »

André Masséna

André Masséna (ol. Andrea Massena) (Nizza, 1758. május 6. – Párizs, 1817. április 4.) Rivoli és Esseling hercege, Franciaország marsallja, a francia forradalmi és napóleoni háborúk kiemelkedő hadvezére.

Új!!: I. Napóleon francia császár és André Masséna · Többet látni »

Anglia

Anglia (angolul England, kiejtése IPA) a Brit-sziget legismertebb területe, az Egyesült Királyság legnagyobb és legnépesebb országrésze, egyben az Európai Unió és a NATO tagja.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Anglia · Többet látni »

Annexió

Az annexió vagy annektálás, azaz bekebelezés: egy államnak más állammal való egyesítése.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Annexió · Többet látni »

Antibes

Antibes város Dél-Franciaországban, a Francia Riviérán.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Antibes · Többet látni »

Antoine Christophe Saliceti

Antoine Christophe Saliceti (az eredeti neve Antonio Cristoforo Saliceti, korzikai nyelven: Antoniu Cristufaru Saliceti) (Saliceto, 1757. augusztus 26. - Nápoly, 1809. december 23.) francia politikus és diplomata a forradalom és az első császárság idején.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Antoine Christophe Saliceti · Többet látni »

Antoine-Jean Gros

Antoine-Jean Gros, báró (Párizs, 1771. március 16. – Meudon, 1835. június 25.) francia klasszicista festő, Jacques-Louis David egyik legkiválóbb tanítványa, Bonaparte Napóleon lelkes híve és udvari festője.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Antoine-Jean Gros · Többet látni »

Appennini-félsziget

Az Appennini-félsziget (olaszul Penisola appenninica) egyike Dél-Európa három nagy félszigetének (az Ibériai- és a Balkán-félsziget mellett).

Új!!: I. Napóleon francia császár és Appennini-félsziget · Többet látni »

Arthur Wellesley

Arthur Wellesley, Wellington hercege (Dublin, Írország, 1769. május 1. – Walmer kastély, Kent grófság, 1852. szeptember 14.), ír származású tábornok és államférfi.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Arthur Wellesley · Többet látni »

Arzén (elem)

Arzén: (légykő; nyelvújításkori magyar neve: mireny) félfém, a foszfor, az antimon és a bizmut társaságában a nitrogén-csoport (a periódusos rendszer 15. csoportjának, illetve 5. főcsoportjának) tagja.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Arzén (elem) · Többet látni »

Asperni csata

Az asperni csata más néven aspern–esslingi csata vagy esslingi csata (1809. május 21-22) a francia és osztrák csapatok között lezajlott összecsapás.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Asperni csata · Többet látni »

Atlanti-óceán

Az Atlanti-óceán a Föld második legnagyobb óceánja, a bolygó felszínének kb.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Atlanti-óceán · Többet látni »

Auerstädti csata

A auerstedti csata vagy más néven jéna-auerstedti ütközet (régebbi forrásokban jéna-auerstädti ütközet) (1806. október 14.) katonai összecsapás a francia-itáliai és porosz-szász csapatok között.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Auerstädti csata · Többet látni »

Augusztus 1.

Névnapok: Boglárka, Alfonz, Bogdána, Boglár, Ete, Fodor, Galatea, Gusztáv, Kála, Kleopátra, Kökény, Magnólia, Mahália, Majoranna, Makabeus, Médea, Ménrót, Nadin, Nadinka, Nádja, Nimród, Orchidea, Pálma, Pénelopé, Peónia, Péter, Pető, Remény, Reményke, Tulipán, Zsófi, Zsófia.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Augusztus 1. · Többet látni »

Augusztus 15.

Névnapok: Mária, Alfréd, Ali, Asszunta, Masa, Napóleon, Tarzícia, Tarzíciusz.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Augusztus 15. · Többet látni »

Augusztus 6.

Névnapok: Berta, Bettina, Csobán, Csobánka, Csobilla, Décse, Gécsa, Géza, Oktáv, Oktávia, Oktávián, Pasztorella, Szixtin, Szixtina, Szixtusz, Ulrika.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Augusztus 6. · Többet látni »

Austerlitzi csata

Az austerlitzi csata vagy más néven a három császár csatája a harmadik koalíciós háború ütközete, Napóleon legfényesebb győzelmeinek egyike volt 1805-ben Austerlitz (ma: Csehország).

Új!!: I. Napóleon francia császár és Austerlitzi csata · Többet látni »

Ausztria

Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, régi német nyelven Ostarrichi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai állam.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Ausztria · Többet látni »

Autun

Autun település Franciaországban, Saône-et-Loire megyében.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Autun · Többet látni »

Auxonne

Auxonne település Franciaországban, Côte-d’Or megyében.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Auxonne · Többet látni »

Élisa Bonaparte

Marie-Anne-Élisa Bonaparte eredeti olasz nevén Maria Anna Elisa Buonaparte (Ajaccio, 1777. augusztus 3. – Villa Vicentina, 1820. augusztus 7.); Bonaparte Napóleon életben maradt húgai közül a legidősebb.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Élisa Bonaparte · Többet látni »

Bautzeni csata

A bautzeni csatában (1813. május 20–21.) két napon át tartó véres csatában Napóleon császár visszaverte az orosz–porosz seregeket.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Bautzeni csata · Többet látni »

Bécs

Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Bécs · Többet látni »

Beauharnais Hortenzia holland királyné

Hortense Eugénie Cécile de Beauharnais (Párizs, 1783. április 10. – Arenenberg kastély, Thurgau kanton, 1837. október 5.); francia grófkisasszony, Joséphine de Beauharnais leánya, Louis Bonapartéval kötött házassága révén a francia császári család tagja, császári hercegné (princesse de France), III. Napóleon császár anyja, 1806–10 között Hollandia királynéja, 1814-től Saint-Leu (ma: Saint-Leu-la-Forêt) hercegnője (duchesse de Saint-Leu).

Új!!: I. Napóleon francia császár és Beauharnais Hortenzia holland királyné · Többet látni »

Berezinai csata

A berezinai csata (vagy Beresina) 1812.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Berezinai csata · Többet látni »

Berlin

Berlin Németország fővárosa, egyben Németország egyik tartománya (szövetségi állama) és a Berlin/Brandenburg Régió centruma.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Berlin · Többet látni »

Bonaparte-ház

Bonaparte, olaszul Buonaparte, I. Napóleon francia császár révén híressé vált olasz–francia család.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Bonaparte-ház · Többet látni »

Borogyinói csata

''A borogyinói csatatéren'' részlet Bozserjanov: ''A Nagy Honvédő Háború'' sorozatából 1911. Borogyinó csata emlékműve A borogyinói csata (1812. szeptember 7.; az Oroszországban használt Julián naptár szerint augusztus 26.) a napóleoni háborúk legvéresebb csatája volt.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Borogyinói csata · Többet látni »

Boulogne-i expedíció

A Boulogne-i expedíció vagy boulogne-i tábor (1804–1805) I. Napóleon francia császárnak az Egyesült Királyság ellen tervezett inváziós terve.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Boulogne-i expedíció · Többet látni »

Brienne-le-Château

Brienne-le-Château település Franciaországban, Aube megyében.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Brienne-le-Château · Többet látni »

Brumaire 18–19-i államcsíny

A brumaire 18–19-i államcsíny (1799. november 9–10.) Bonaparte Napóleon tábornok sikeres államcsínye, amellyel Franciaországban megdöntötte a direktóriumi kormányzási rendszert és a saját egyeduralmát biztosító konzulátusi rendszert állította helyébe.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Brumaire 18–19-i államcsíny · Többet látni »

Caius Iulius Caesar

Caius Iulius Caesar (vagy Gaius Julius Caesar; i. e. 100. július 12./13. – i. e. 44. március 15.) római hadvezér és politikus.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Caius Iulius Caesar · Többet látni »

Campo Formió-i béke

A Campo Formió-i békét (franciául Traité de Campo-Formio, kortárs német neve Friede von Campo Formio) 1797.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Campo Formió-i béke · Többet látni »

Cannes

Cannes (ejtsd) (okcitán nyelven: Canas, ejtsd) város a Francia Riviérán.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Cannes · Többet látni »

Carlo Buonaparte

Carlo Maria Buonaparte (korzikaiul Carlu Maria Buonaparte) (* Ajaccio, Korzika, 1746. március 29. – † Montpellier, Franciaország, 1785. február 24.) I. Napóleon apja.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Carlo Buonaparte · Többet látni »

Caroline Bonaparte

Marie-Annonciade-Caroline Bonaparte eredeti olasz nevén Maria Nunziata Carolina Buonaparte (Ajaccio, 1782. március 25. – Firenze, 1839. május 18.); Napóleon legfiatalabb húga, Joachim Murat marsall felesége, ennek révén Nápoly királynéja (1808-1815).

Új!!: I. Napóleon francia császár és Caroline Bonaparte · Többet látni »

Charles Pierre François Augereau

Charles Pierre François Augereau (Faubourg Saint-Marceau, 1757. október 21. – Párizs, 1816. június 12.) francia marsall a napóleoni háborúk idején.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Charles Pierre François Augereau · Többet látni »

Charles-Maurice de Talleyrand-Périgord

Talleyrand címere Charles-Maurice de Talleyrand-Périgord (kiejtése: ʃaʁl moʁis də tal(ɛ)ʁɑ̃ peʁiɡɔʁ; röviden, közkeletűen Talleyrand; kiejtése kb. tal(e)ran) (Párizs, 1754. február 2. – Párizs, 1838. május 17.) Autun püspöke, Périgord, majd Benevento (1806), utána Dino (1815) hercege.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Charles-Maurice de Talleyrand-Périgord · Többet látni »

Ciszalpin Köztársaság

A Ciszalpin Köztársaságban vert emlékérem Bonaparte Első Konzullá történt kinevezése alkalmából, 1800. Ciszalpin pénzérme (solidus), 1801. A Ciszalpin Köztársaság (olasz nevén Repubblica Cisalpina, franciául République Cisalpin): 1797–1802 között létező állam volt Közép-Itáliában, a francia forradalom exportjának gyümölcse, hivatalosan a Francia Köztársaság testvérköztársasága (République soeur), valójában csatlós állam, amelyet 1797-ben Napoléon Bonaparte tábornok hozott létre két korábban kreált csatlós állam – a Ciszpadániai és a Transzpadániai Köztársaság – megszüntetése és összevonása révén.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Ciszalpin Köztársaság · Többet látni »

Code Napoléon

A törvénykönyv 1804-es kiadásának első oldala A Code Napoléon vagy Napóleon törvénykönyve, eredeti címén Code civil des Français (röviden Code Civil) francia polgárjogi törvénykönyv, amelyet 1804-ben iktattak törvénybe és módosításokkal ma is hatályban van.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Code Napoléon · Többet látni »

Császár (rang)

A császár a legmagasabb világi uralkodói rang, magyar elnevezése Julius Caesar nevéből ered.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Császár (rang) · Többet látni »

December 15.

Névnapok: Valér, Detre, Dezsér, Dezsider, Dezső, Mária, Valérián.

Új!!: I. Napóleon francia császár és December 15. · Többet látni »

December 2.

Névnapok: Melinda, Vivien, Anelma, Aranka, Aura, Aurél, Aurélia, Bibiána, Dénes, Dienes, Gyenes, Szilvánusz, Viviána, Vivianna.

Új!!: I. Napóleon francia császár és December 2. · Többet látni »

Dezideráta svéd királyné

Dezideráta svéd és norvég királyné (Bernardine-Eugénie-Désirée Clary; Marseille, 1777. november 8. – Stockholm, 1860. december 17.) marseille-i selyemkereskedő család leányaként született.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Dezideráta svéd királyné · Többet látni »

Egyesült Királyság

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) – egyszerűen csak Egyesült Királyság (UK) vagy (pontatlanul) Nagy-Britannia (GB) – nyugat-európai szigetország, mely a Brit-sziget teljes területét és az Ír-sziget északkeleti részét, valamint több kisebb szigetet foglal magába. Szárazföldi határa csak Észak-Írországnak van, Írországgal, ettől eltekintve az országot az Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a La Manche és az Ír-tenger határolja. A legnagyobb szigetet, a Brit-szigetet a Csatorna-alagút köti össze Franciaországgal. Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országa Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales. Parlamentáris monarchia, államfője II. Erzsébet brit királynő. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti fővárosban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburgh-ban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak. Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van, mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. II. Erzsébet a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak. Az Egyesült Királyság fejlett ipari ország, nominális GDP-jét tekintve az ötödik, vásárlóerő-paritását illetően pedig a hatodik legfejlettebb gazdaság. A világ első iparosodott államává vált a 19. század folyamán, a 20. század elején pedig a világ legerősebb hatalma volt. A két világháború veszteségei és a birodalom széthullása megszüntette vezető szerepét. Kétségtelen azonban, hogy az ország ma is nagyhatalom, gazdasági, politikai, kulturális és katonai befolyása jelentős. Atomhatalom, honvédelmi költségvetése a harmadik legnagyobb az országok között. Az Európai Unió tagországa, az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának állandó tagja, továbbá tagja a G8-nak, a NATO-nak, az OECD-nek, a Kereskedelmi Világszervezetnek és a Nemzetközösségnek. Az Egyesült Királyság valamint függelékeinek területén az angol mellett több másikat is elismernek mint honos regionális nyelvet, melynek eljárását a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája tartalmazza. Ezeken a nyelveken a következőképp nevezik az Egyesült Királyságot.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Egyesült Királyság · Többet látni »

Egyiptom

Egyiptom (arabul مصر,, a helyi dialektus alapján), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság független ország Észak-Afrikában és Délnyugat-Ázsiában.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Egyiptom · Többet látni »

Elba (sziget)

Elba (műholdfelvétel) Az Elba az Olaszországhoz tartozó Toszkán-szigetek közül a legnagyobb.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Elba (sziget) · Többet látni »

Emmanuel Joseph Sieyès

Emmanuel Joseph Sieyès abbé (Fréjus, 1748. május 3. – Párizs, 1836. június 20.) Chartres püspöki helynöke.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Emmanuel Joseph Sieyès · Többet látni »

Eugène de Beauharnais

Eugène Beauharnais, Andrea Appiani festménye, 1800. körül Eugène Rose de Beauharnais (Párizs, 1781. szeptember 3. – München, 1824. február 21.), francia katonatiszt, Joséphine de Beauharnais fia, a forradalom és az Első Császárság tábornoka, Napóleon császár fogadott fia, a francia császári család tagja, Franciaország hercege (prince de France), az Itáliai Királyság francia alkirálya, Velence hercege (prince de Venise), Frankfurt örökös nagyhercege (grand-duc de Francfort), Leuchtenberg első címzetes hercege (Herzog von Leuchtenberg) és Eichstätt első fejedelme (Fürst zu Eichstätt). A történészek megítélése szerint Napóleon családtagjai közül ő volt az egyik legtehetségesebb politikus és hadvezér.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Eugène de Beauharnais · Többet látni »

Európa

Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Európa · Többet látni »

Európa országai

Brüsszel, Belgium és a 28 európai országot tömörítő Európai Unió fővárosa. Európának 45 független országa és 7 egyéb területe van.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Európa országai · Többet látni »

Félszigeti háború

Francisco de Goya: ''1808. május 2-a: a mamelukok támadása'' (1814) A félszigeti háború (1808–1814), amelyet Spanyolországban függetlenségi háborúnak, Portugáliában francia inváziónak, Franciaországban spanyol háborúnak, Katalóniában a franciák háborújának neveznek, a napóleoni háborúk egyik (mellék)hadszíntere volt, ahol spanyol, portugál és brit seregek küzdöttek Bonaparte Napóleon hadai ellen az Ibériai-félszigeten.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Félszigeti háború · Többet látni »

Február 20.

Névnapok: Aladár, Álmos + Amadil, Amáta, Elemér, Leó, Leon, Leona, Lionel, Paula, Pauletta, Paulin, Paulina, Polett, Szilvánusz, Tira, Tíra.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Február 20. · Többet látni »

Felvilágosult abszolutizmus

A felvilágosult abszolutizmus a polgári jellegű reformokat bevezető bürokratikus kormányzati rendszer a XVIII.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Felvilágosult abszolutizmus · Többet látni »

Ferenc magyar király

Habsburg–Lotaringiai Ferenc József Károly (Firenze, 1768. február 12. – Bécs, 1835. március 2.), a Habsburg–Lotaringiai-házból származó, II. Lipót császár és király és Burbon Mária Ludovika császárné és királyné második gyermekeként született osztrák főherceg, magyar és cseh királyi herceg, aki 1792 és 1804 között osztrák uralkodói főherceg, 1792-től magyar király I. Ferenc néven, cseh és német király, valamint német-római császár II.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Ferenc magyar király · Többet látni »

Feudalizmus

A feudalizmus (vagy hűbéri rendszer, hűbériség) olyan társadalmi, jogi, gazdasági és politikai berendezkedés (függési rendszer), amely a hűbérurak, vazallusok és szolgák közötti kölcsönös magánjogi kapcsolatok rendszerére épül.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Feudalizmus · Többet látni »

Fontainebleau

Fontainebleau (kiejtés: fɔ̃tɛnblo), franciaországi város Seine-et-Marne megyében, az azonos nevű kerület (arrondissement) és kanton központja.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Fontainebleau · Többet látni »

Forradalom

A forradalom gyorsan jövő, megrázó társadalmi jelenség, amely teljesen átalakítja a társadalmi és politikai intézményrendszert, vagy komoly kulturális, gazdasági áttörést hoz.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Forradalom · Többet látni »

Francia direktórium

A francia direktórium egy politikai rendszer és egy történelmi korszak neve, amely lezárta az 1789-ben kezdődött francia forradalom első, erőszakosabb szakaszát (1789–1791. aug. 10.), és konszolidálta az új rendszert.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Francia direktórium · Többet látni »

Francia forradalom

Eugène Delacroix: ''A Szabadság vezeti a népet'' című festménye az 1789-es forradalom szimbóluma, s valamennyi francia felkelésé (eredetileg a festő az 1830-as júliusi forradalom emlékére festette) Az emberi és a polgári jogok nyilatkozata 1789-ben A francia forradalom Európa történetének meghatározó eseménysorozata volt a 18. század végén.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Francia forradalom · Többet látni »

Francia Köztársaság Becsületrendje

A Francia Köztársaság Becsületrendje (Ordre national de la Légion d’honneur) a legmagasabb francia állami kitüntetés, melyet Napoléon Bonaparte, Franciaország Első Konzulja alapított 1802-ben.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Francia Köztársaság Becsületrendje · Többet látni »

Francia nyelv

A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvek újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Francia nyelv · Többet látni »

Franciaország

Franciaország, hivatalosan Francia Köztársaság (franciául: la France vagy République française) egy független ország.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Franciaország · Többet látni »

Friedlandi csata

A friedlandi csata (1807. június 14.) Napóleon császár győztes csatája, amely kárpótolta őt az Eylaunál elszenvedett kudarcért.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Friedlandi csata · Többet látni »

Gebhard Leberecht von Blücher

Gebhard Leberecht von Blücher, Wahlstatt hercege (Toitenwinkel (Rostock mellett, 1742. december 16. – Krieblowitz (Szilézia, ma: Krobielowice, Lengyelország, 1819. szeptember 12.) porosz tábornagy (Generalfeldmarschall), sikeres hadvezér, a Napóleon elleni háborúkban a porosz királyi haderő parancsnoka a lipcsei népek csatájában (1813) és a waterlooi csatában. Beceneve Előre marsall (Marschall Vorwärts) volt.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Gebhard Leberecht von Blücher · Többet látni »

Genova

Genova kikötőváros Észak-Olaszországban; Genova megye és Liguria régió székhelye.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Genova · Többet látni »

Genovai Köztársaság

A Genovai Köztársaság (olaszul: Repubblica di Genova) független állam volt a 11. századtól 1797-ig Itália északnyugati részén, Liguriában.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Genovai Köztársaság · Többet látni »

Grande Armée

A ''la Grande Armeé'' címere A Grande Armée I. Napóleon francia császár nagy, soknemzetiségű hadserege, amely kb.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Grande Armée · Többet látni »

Grenoble

Grenoble város Franciaország délkeleti részén, Isère megye székhelye.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Grenoble · Többet látni »

Győri csata

A győri csata (Kismegyeren) (1809. június 14.) volt a napóleoni háborúk egyetlen, a Magyar Királyság területén lezajlott ütközete, egyben az utolsó olyan összecsapás, amelyben a magyar nemesi felkelés hadai vettek részt.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Győri csata · Többet látni »

Habsburg Birodalom

jobbra Habsburg Birodalom névvel szokás illetni a Habsburg-ház kezén levő államok összességét I. Rudolf német király 13. századi uralkodásától kezdve egészen az Osztrák–Magyar Monarchia 1867-es megalakulásáig.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Habsburg Birodalom · Többet látni »

Habsburg–Lotaringiai János főherceg

Habsburg–Lotaringiai János József Fábián Sebestyén főherceg (Erzherzog Johann Baptist Joseph Fabian Sebastian von Österreich) (Firenze, 1782. január 20. – Graz, 1859. május 11.) német-római császári herceg, osztrák főherceg, magyar és cseh királyi herceg, II. Lipót császár fia, I. Ferenc császár öccse, császári-királyi tábornagy (k.k. Generalfeldmarschall), az osztrák Honi Véderő (Landwehr) szervezője, a grazi Műszaki Egyetem alapítója. A napóleoni háborúk egyik császári hadvezére, a győri csatában a magyar nemesi felkelő hadsereg parancsnoka.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Habsburg–Lotaringiai János főherceg · Többet látni »

Habsburg–Lotaringiai Károly Lajos tescheni herceg

Habsburg–Tescheni Károly Lajos (született Habsburg–Lotaringiai Károly Lajos,; Firenze, 1771. szeptember 5. – Bécs, 1847. április 30.), a Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák főherceg, II. Lipót német-római császár és Bourbon Mária Ludovika spanyol infánsnő fia, aki Teschen első hercege, császári tábornagy, a napóleoni háborúk jelentős hadvezére és hadszervezője, továbbá katonai szakíró, az Osztrák–Németalföld kormányzója a fleurusi csatavesztésig (1794), valamint a Német Lovagrend 54. Nagymestere.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Habsburg–Lotaringiai Károly Lajos tescheni herceg · Többet látni »

Hahner Péter

Hahner Péter (Budapest, 1954. június 27. –) magyar történész, tanszékvezető egyetemi docens.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Hahner Péter · Többet látni »

Hannibál (karthágói hadvezér)

Hannibál a cannaei csatában elesett római lovagok gyűrűit számlálja - Sébastien Slodtz (1655 – 1726) szobra, a Tuileriákban Hannibal Barkasz (föníciai nyelven: 𐤇𐤍𐤁𐤏𐤋 𐤁𐤓𐤒 Ḥníbˁl Brq, héber Ḥnébˁl, „Baál jó isten”; Karthágó, Kr. e. 247. – Libüssza, Bithünia, Kr. e. 183) karthágói politikus, hadvezér.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Hannibál (karthágói hadvezér) · Többet látni »

Harmadik koalíciós háború

A harmadik koalíció a napóleoni háborúk történetének egyik fejezete; 1805-ben jött létre az Egyesült Királyság, a Habsburg Birodalom, az Orosz Birodalom és Svédország szövetségeként.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Harmadik koalíciós háború · Többet látni »

Hatodik koalíciós háború

Napóleon számára az oroszországi hadjárat kudarccal végződött, mivel a Grande Armée jelentős része megsemmisült, és a vereség morálisan is rendkívül megrendítette a francia sereget.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Hatodik koalíciós háború · Többet látni »

HMS Bellerophon (1786)

HMS Bellerophon a Brit Királyi Haditengerészet Arrogant osztályú 74 ágyús sorhajója volt.

Új!!: I. Napóleon francia császár és HMS Bellerophon (1786) · Többet látni »

Hohenlindeni csata

A hohenlindeni csata a második koalíciós háború döntő ütközete a francia és osztrák csapatok között, a Münchentől keletre fekvő Hohenlinden község mellett.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Hohenlindeni csata · Többet látni »

Hollandia

Hollandia (teljes nevén Holland Királyság, hollandul Koninkrijk der Nederlanden) nyugat-európai ország.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Hollandia · Többet látni »

Horatio Nelson

Lord Horatio Nelson (Burnham Thorpe (Norfolk, Anglia), 1758. szeptember 29. – Trafalgar-fok (Cabo Trafalgar, Andalúzia délnyugati partjánál), 1805. október 21.) angol altengernagy, a földközi-tengeri brit flotta parancsnoka, a Bath-rend lovagja, a napóleoni háborúk során több fontos tengeri ütközet, köztük a döntő jelentőségű trafalgari csata győztes hadvezére (e csatában maga is életét vesztette).

Új!!: I. Napóleon francia császár és Horatio Nelson · Többet látni »

I. Lajos Fülöp francia király

Orléans-i Lajos Fülöp (Louis-Philippe d’Orléans) (Párizs, 1773. október 6. – Claremont, Surrey grófság, Anglia, 1850. augusztus 26.), Chartres grófja, a Bourbon-ház Orléans-i ágából származó francia királyi herceg, „Egyenlőség Fülöp” („Philippe-Égalité”) herceg (1747–1793) fia, 1773–1785-ig Valois hercege, 1785–1793-ig Chartres hercege, 1793–1830-ig III. Lajos Fülöp néven Orléans hercege.

Új!!: I. Napóleon francia császár és I. Lajos Fülöp francia király · Többet látni »

I. Lajos holland király

Louis Bonaparte magyarul Bonaparte Lajos (Ajaccio, 1778. szeptember 2. – Livorno, Itália, 1846. július 25.) francia katona, I. Napóleon francia császár harmadik életben maradt fivére, 1806–1810 között Hollandia királya, III. Napóleon császár apja.

Új!!: I. Napóleon francia császár és I. Lajos holland király · Többet látni »

II. Napóleon francia császár

II.

Új!!: I. Napóleon francia császár és II. Napóleon francia császár · Többet látni »

III. Alexandrosz makedón király

ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz o megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i. e. 323. június 10.) az ókor egyik emblematikus figurája, Makedónia királya, általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt. Atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva az akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette. Alexandrosz volt Napóleon koráig a világtörténelem leghíresebb hadvezére, de ismertsége ma is nagyon nagy, s a hadvezetés második legnagyobb ikonja. Alexandroszról a mai Macedóniában sajátos kép él. A délszláv macedónok magukat előszeretettel azonosítják Alexandrosz makedón népével. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az igazi makedónok a görögökkel rokon népcsoport volt, a mostani macedón nép, amely ugyan nyelvében makedoncinak mondja magát, de nyelvileg és más szempontok miatt a bolgárokhoz áll közel, nem leszármazottja az ókori makedónoknak. Görögország és Macedónia között emiatt már többször pattanásig feszültek az ellentétek.

Új!!: I. Napóleon francia császár és III. Alexandrosz makedón király · Többet látni »

India

India (hindi nyelven भारत, ISO: Bhārat), hivatalosan Indiai Köztársaság (hindi nyelven भारत गणराज्य, ISO Bhārat Gaṇarājya), dél-ázsiai független ország, földrajzilag a Föld hetedik legnagyobb és második legnépesebb országa, fővárosa Újdelhi.

Új!!: I. Napóleon francia császár és India · Többet látni »

Invalidusok háza (Párizs)

Az Invalidusok háza (franciául: Les Invalides, más nevén: Hôtel national des Invalides vagy Hôtel des Invalides) egy épületegyüttes Párizs VII. kerületében, melyben jelenleg Franciaország hadtörténetéhez kapcsolódó emlékművek és múzeumok találhatóak.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Invalidusok háza (Párizs) · Többet látni »

Itália uralkodóinak listája

Itália területe, amely többé-kevésbé a mai Olaszország államterületével esik egybe, a Nyugatrómai Birodalom 476-os bukása után megközelítőleg 1400 éven át kisebb-nagyobb államokra és városállamokra tagolódott.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Itália uralkodóinak listája · Többet látni »

Itáliai hadjárat (1796–1797)

Amióta Napoléon Bonaparte vendémiaire 13-án leverte az ellenforradalmat, a köztársaság felfigyelt rá.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Itáliai hadjárat (1796–1797) · Többet látni »

Itáliai Királyság (1805–1814)

Az Itáliai Királyság (olaszul Regno Italico vagy Regno d'Italia) 1805–1814 között fennállt történelmi állam Észak-Itáliában, a Francia Császárság csatlós állama, amelyet I. Napóleon francia császár hozott létre a megszüntetett Itáliai Köztársaság helyén 1805.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Itáliai Királyság (1805–1814) · Többet látni »

Jacques-Louis David

Jacques-Louis David (Párizs, 1748. augusztus 30. – Brüsszel, 1825. december 29.) francia festő, a klasszicizmus vezéralakja.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Jacques-Louis David · Többet látni »

Jénai csata

A jénai csata, más néven jéna-auerstedti (régebbi forrásokban jéna-auerstädti) ütközet (1806. október 14.) katonai összecsapás a francia-itáliai és porosz-szász csapatok között.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Jénai csata · Többet látni »

Jérôme Bonaparte

Jérôme Bonaparte eredeti olasz nevén Roland Buonaparte (Ajaccio, 1784. november 15. – Vilgénis kastély Massy, 1860. június 24.), Vesztfália királya, Franciaország marsallja, I. Napóleon legfiatalabb öccse, a testvérek közzül az egyetlen, akinek a pályafutása átnyúlt Charles-Louis Bonaparte (a későbbi III. Napóleon) második francia császárságába.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Jérôme Bonaparte · Többet látni »

József nádor

Habsburg József nádor, József Antal főherceg (Erzherzog Joseph Anton Johann Baptist von Österreich; (Firenze, 1776. március 9. – Buda, 1847. január 13.) német-római császári herceg, osztrák főherceg, magyar királyi herceg, császári-királyi tábornagy (k. k. Feldmarschall), a Habsburg-ház ún. magyar vagy nádori ágának megalapítója, 1796-tól haláláig Magyarország nádora, a reformkorban 1835-ig uralkodó I. Ferenc osztrák császár/magyar király öccse. A magyarok iránti szeretete és a reformkori Magyarország fejlesztéséért kifejtett történelmi léptékű érdemei miatt „a legmagyarabb Habsburg” megtisztelő néven emlegették. Reformgondolkodásában Széchenyi István eszmetársa volt. Kiemelkedő szerepe volt Pest kulturális és gazdasági központtá fejlesztésében az 1830-as évekre. Városképi jelentőségű épületek emelésének sorát kezdeményezte. Nevéhez fűződik Pest klasszicista arculata, a Nemzeti Múzeum, a Német Színház, a Gellért-hegyi csillagvizsgáló, a Ludovika Akadémia és több vasútvonal építése, a Városliget rendezése, a Margitsziget parkosítása, az új pesti és lipótvárosi negyed fejlesztése, a műszaki felsőoktatás megerősítése. Jelentős adományokkal támogatta többek közt a Nemzeti Múzeumot, a Széchényi Könyvtárat és a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását, a művészeteket, a közoktatást, haladó polgári társaságok, egyletek sorát. Ferenc császár öccseként rendkívül hasznosan képviselte a magyar érdekeket a császár felé. Ő vette rá bátyját, hogy - 13 év szünet után - hívja össze az első reform-országgyűlést. Ő eszközölte ki a kegyelmet a császárnál a börtönbüntetésre ítélt magyar jakobinusoknak, köztük Kazinczy Ferencnek, 1840-ben Kossuthnak, Wesselényinek és Lovassy Lászlónak, akadályozta meg 1843-ban a Védegylet feloszlatását. Az 1838. évi pesti árvíz idején ő a mentés irányítója, majd sokat tett az árvízkárok enyhítéséért. Megtanult magyarul, magyaros díszruhát viselt, Budán élt. 1945-1989 között, a marxista-szocialista történelemtanításban a magyar történelem nagy alakjai közül kivették, kultuszát megszüntették, így munkássága feledésbe merült, ismertsége lecsökkent.

Új!!: I. Napóleon francia császár és József nádor · Többet látni »

Június 22.

Névnapok: Paulina, Akács, Ákos, Albin, Albina, Alvina, Horácia, Jósiás, Józsiás, Józsua, Józsué, Kriszta, Krisztabella, Krisztiána, Krisztin, Krisztina, Lambert, Rozvita, Tamás, Tinka.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Június 22. · Többet látni »

Jean Lannes

Lannes marsall szülőháza (Lectoure) Jean Lannes (Lectoure (Gers), 1769. április 11. – Bécs, 1809. május 31.) francia katonatiszt, Franciaország marsallja, Montebello hercege.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Jean Lannes · Többet látni »

Jean Victor Moreau

Jean Victor Moreau (Morlaix, 1763. február 14. – Louny, Csehország, 1813. szeptember 2.) francia tábornok, Napoléon Bonaparte tábornokot segítette hatalomra, de később riválisa lett és száműzték az Amerikai Egyesült Államokba, halála után marsallá nevezték ki.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Jean Victor Moreau · Többet látni »

Joachim Murat

Joachim Murat tábornok (François Gérard festménye, 1801). Joachim Murat (*Labastide-Fortunière (ma: Labastide-Murat), 1767. március 25. – Pizzo (Calabria), 1815. október 13.) francia katonatiszt, hadvezér, a Francia Császárság marsallja, Napóleon sógora, 1806–1808-ig Berg nagyhercege, 1808–1815-ig I. Joachim néven nápolyi király.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Joachim Murat · Többet látni »

Joseph Bonaparte

Joseph Bonaparte eredeti olasz nevén Joseph Buonaparte, magyar nyelven Bonaparte József (Corte, 1768. január 7. – Firenze, 1844. július 28.), József néven nápolyi, majd spanyol király, ügyvéd, diplomata, katona, Napoléon Bonaparte bátyja.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Joseph Bonaparte · Többet látni »

Joseph Fouché

Joseph Fouché (Le Pellerin, 1759. május 21. – Trieszt, 1820. december 26.) francia politikus, az 1789-ben kirobbant francia forradalom idején jakobinus nemzetgyűlési képviselő, a Direktórium, a Konzulátus, a napóleoni császárság és a restaurált Bourbon királyság alatt rendőrminiszter, Otranto hercege (duc d’Otrante), a köpönyegforgatás és politikai túlélés nagy művésze.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Joseph Fouché · Többet látni »

Jozefina francia császárné

Jozefina császárné, vagy Joséphine de Beauharnais (1763. június 23. – 1814. május 29.); született Marie Josèphe Rose de Tascher de la Pagerie, I. Napóleon császár első felesége, Franciaország első császárnéja 1804.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Jozefina francia császárné · Többet látni »

Kairó

Kairó -, vagyis a Győzedelmes - Egyiptom fővárosa.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Kairó · Többet látni »

Közigazgatás

A közigazgatás azon szervezetek összessége, amelyek közhatalmat gyakorolva, az állam vagy az önkormányzat nevében közfeladatokat látnak el és jogszabályokat hajtanak végre.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Közigazgatás · Többet látni »

Konkordátum

A lényeg tömören: A római pápa s a világi hatalmak között az ezeknek alárendelt tartományok egyházi viszonyainak rendezése tárgyában kötött egyezmény.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Konkordátum · Többet látni »

Kontinentális zárlat

A kontinentális zárlatot Napóleon császár rendelte el a kontinentális Európa körül.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Kontinentális zárlat · Többet látni »

Korzika

Korzika (korzikaiul: Corsica) a Földközi-tenger negyedik legnagyobb szigete (Szicília, Szardínia, és Ciprus után).

Új!!: I. Napóleon francia császár és Korzika · Többet látni »

Korzikai nyelv

A korzikai nyelv vagy korz nyelv újlatin nyelvváltozat, amelyet a Franciaországhoz tartozó Korzika szigetén beszélnek.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Korzikai nyelv · Többet látni »

Latin nyelv

A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó holt nyelv.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Latin nyelv · Többet látni »

Lützeni csata (1813)

A lützeni csatában 1813.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Lützeni csata (1813) · Többet látni »

Lengyelország

A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján, amely szárazföldön nyugaton Németországgal, délen Csehországgal és Szlovákiával, keleten Ukrajnával, Fehéroroszországgal és Litvániával, északon Oroszországgal (a Kalinyingrádi terület nevű exklávé révén) határos.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Lengyelország · Többet látni »

Letizia Ramolino

Maria Letizia Bonaparte, született Ramolino, (korz kiejtésnek megfelelően Letizia Ramolinu), a francia császár, Napoléon Bonaparte édesanyja volt.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Letizia Ramolino · Többet látni »

Lipcse (Németország)

Lipcse városa, 1650-ben Lipcse: Új városháza Lipcse, németül Leipzig (e: lájpcih, szászul: lájpz's), Németország keleti részén fekvő város, a szász szövetségi tartomány legnagyobb városa, a Drezda-Meißeni egyházmegye püspöki székvárosa.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Lipcse (Németország) · Többet látni »

Lipcsei csata

A csapatok elhelyezkedése 1813. október 16-án A csapatok elhelyezkedése 1813. október 18-án A lipcsei csata vagy a népek csatája 1813.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Lipcsei csata · Többet látni »

Lodi csata

A lodi csata (1796. május 10.) Bonaparte Napóleon győztes csatája itáliai hadjárata során.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Lodi csata · Többet látni »

Lombardia

Lombardia Észak-Olaszország közigazgatási egysége, régiója.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Lombardia · Többet látni »

Louis Antoine de Bourbon–Condé

Louis Antoine Henri de Bourbon–Condé (Chantilly, 1772. augusztus 2. – Vincennes, 1804. március 21.), a Bourbon-ház Condé ágából származó francia „királyi vérből való” herceg (prince du sang), VII.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Louis Antoine de Bourbon–Condé · Többet látni »

Louis Charles Antoine Desaix

Louis Charles Antoine Desaix (Ayat-sur-Sioule (Puy-de-Dôme, Auvergne), 1768. augusztus 17. – Marengó (Piemont), 1800. június 14.) francia tábornok és katonai vezető a forradalmi és a napóleoni háborúk idején.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Louis Charles Antoine Desaix · Többet látni »

Louis-Alexandre Berthier

Louis-Alexandre Berthier (Versailles, 1753. november 20. – Bamberg, 1815. június 1.), francia tábornagy, Neuchâtel, Valangin és Wagram hercege.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Louis-Alexandre Berthier · Többet látni »

Lucien Bonaparte

Lucien Bonaparte eredeti olasz nevén Luciano Buonaparte (* Ajaccio, 1775. május 21. – † Viterbo, 1840. június 29.) Napoléon Bonaparte fivére, akinek mint az Ötszázak Tanácsa elnökének része volt abban, hogy Napoléon Bonaparte tábornokot Saint-Cloud-ban brumaire 19-én (1799. november 10.) a Köztársaság Első Konzuljává választották.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Lucien Bonaparte · Többet látni »

Lunéville-i béke

A Német-római Birodalom területi veszteségei az 1801-es lunéville-e békeszerződésben A lunéville-i béke (1801. február 9.): Franciaország és a Habsburg Birodalom által Lunéville francia városban, a Beauvau-Craon palotában megkötött különbéke a második koalíció Bonaparte Napóleon elleni háborúja idején.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Lunéville-i béke · Többet látni »

Magyar Királyság

királyi jogar osztrák-magyar kiegyezés után 1867 és 1918 között Magyar Királyság a kiegyezés után Magyar Királyság feliratú száz koronás pénzérme, 1908 A Magyar Királyság domborzati térképe 1867 és 1918 között A Magyar Királyság (középkori és újkori nevén Regnum Hungariae) 1001-től 1918.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Magyar Királyság · Többet látni »

Malmaison

A malmaisoni kastély Malmaison híres kastély Franciaországban, Párizstól 12 km-re északnyugatra, a Szajna bal partján.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Malmaison · Többet látni »

Mamlúk Birodalom

A Mamlúk Birodalom vagy Mameluk Birodalom egy középkori szunnita muszlim államalakulat volt, mely Egyiptomban jött létre a 13. század közepén az Ajjúbidák megbuktatásával, és 1517 elején szűnt meg, amikor az Oszmán Birodalom bekebelezte.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Mamlúk Birodalom · Többet látni »

Marengói csata

A marengói csata Napoléon Bonaparte tábornok második, 1799–1800-as itáliai hadjáratának döntő ütközete volt, a második koalíció elleni háború keretén belül.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Marengói csata · Többet látni »

Maximilien de Robespierre

Maximilien François Marie Isidore de Robespierre (IPA) (Arras, 1758. május 6. – Párizs, 1794. július 28.), francia ügyvéd, politikus, forradalmár, a jakobinus diktatúra vezéralakja.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Maximilien de Robespierre · Többet látni »

Május 15.

Névnapok: Zsófia, Bodza, Denissza, Deniza, Dionízia, Döníz, Fürtike, Izaura, Izidor, Izor, Izóra, Izsák, János, Médea, Rupert, Szaffi, Szofi, Szófia, Szonja, Upor, Zsófi.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Május 15. · Többet látni »

Május 28.

Névnapok: Csanád, Emil, Agmánd, Ágost, Ágosta, Ágoston, Agrippa, Bod, Elmira, Germán, Kara, Karád, Karcsa, Karsa, Lucián, Perjámos, Uránia, Vilhelma, Vilhelmina, Viliam, Vilma, Vilmos.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Május 28. · Többet látni »

Május 5.

Névnapok: Györgyi, Angelus, Angelusz, Árvácska, Erna, Ernella, Gotárd, Gothárd, Györe, György, Györgyike, Györk, Györke, Iduna, Irén, Iréne, Irina, Judit, Jutka, Jutta, Kocsárd, Merima, Nyék, Piusz, Viola.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Május 5. · Többet látni »

Málta

Málta (hivatalos nevén Máltai Köztársaság) szigetország, törpeállam Dél-Európában.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Málta · Többet látni »

Március 1.

A római és a Julián naptárban ez az új év napja.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Március 1. · Többet látni »

Március 20.

Névnapok: Klaudia, Áhim, Alexa, Alexandra, Azár, Csák, Hubert, Huberta, Hubertusz, Ipoly, Joachim, Joáhim, Joakim, Klaudetta, Klaudiána, Kötöny, Mór, Móric, Sugár, Sugárka, Volfram.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Március 20. · Többet látni »

Március 9.

Névnapok: Franciska, Ajád, Domán, Dominik, Domokos, Domonkos, Domos, Elmira, Elvira, Fáni, Fanni, Gergely, Gergő, Gerő, Györe, György, Györk, Györke, Katalin, Katarina, Katerina, Katica, Katinka, Kató, Katrin, Katrina, Metód, Rebeka.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Március 9. · Többet látni »

Mária Lujza francia császárné

Habsburg–Lotaringiai Mária Ludovika Leopoldina Franciska Terézia Jozefa Luca főhercegnő (németül Maria Ludovica Leopoldina Franziska Therese Josepha Lucia von Österreich (Bécs, 1791. december 12. – Párma, 1847. december 17.), osztrák főhercegnő, német-római császári hercegnő, magyar és cseh királyi hercegnő, II. Ferenc német-római császár leánya, József nádor unokahúga. 1810–1814-ig Mária Lujza néven I. Napóleon francia császár második feleségeként francia császárné (franciául Impératrice Marie Louise des Français), 1817-től haláláig Párma, Piacenza és Guastalla uralkodó hercegnője (olaszul Maria Luigia d’Asburgo-Lorena, Duchessa di Parma, Piacenza, e Guastalla).

Új!!: I. Napóleon francia császár és Mária Lujza francia császárné · Többet látni »

Második koalíciós háború

A második koalíciós háborúban egy több államból álló koalíció támadta meg a Francia Köztársaságot 1799-ben.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Második koalíciós háború · Többet látni »

Mellénybe dugott kéz

Jacques-Louis David 1812-ben készült festménye I. Napóleon francia császárról (1769–1821). Az alkotás a mellénybe dugott kéz gesztusának egyik leghíresebb példája William James Topley 1874 áprilisában készült fényképe Jean-Baptiste Pouliot (1816–1888) kanadai politikusról A mellénybe dugott kéz (jelentése ’kéz a mellényben’) a kézgesztusok egyik fajtája, amely a 18., valamint a 19.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Mellénybe dugott kéz · Többet látni »

Mihail Illarionovics Kutuzov

Mihail Illarionovics Golenyiscsev-Kutuzov (oroszul: Михаил Илларионович Голенищев-Кутузов; Szentpétervár, 1745. szeptember 16. – Bunzlau, 1813. április 28.) a napóleoni háborúk leghíresebb orosz tábornoka.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Mihail Illarionovics Kutuzov · Többet látni »

Milánó

Milánó (olaszul Milano, lombardul Milan) Észak-Olaszország legnagyobb, Olaszország második legnagyobb városa (közigazgatásilag comune), Lombardia régió székhelye.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Milánó · Többet látni »

Monarchia

A monarchia azon államforma, melyben az államfő uralkodó, idegen szóval monarcha, aki a hatalmat egyszemélyben gyakorolja (elvben még akkor is, ha átruházta a döntési jogokat a parlamentre, a bíróságokra és a kormányra).

Új!!: I. Napóleon francia császár és Monarchia · Többet látni »

Moszkva

Moszkva Oroszország fővárosa.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Moszkva · Többet látni »

Nacionalizmus

A nacionalizmus a nemzetek kialakulásának, a nemzetté válás folyamatának ideológiája.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Nacionalizmus · Többet látni »

Nápolyi Királyság

A Nápolyi Királyság hivatalosan a Szicíliai Királyság részét képezte és ennek az Appennini-félszigeten levő területeit foglalta magába.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Nápolyi Királyság · Többet látni »

Német nyelv

A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Német nyelv · Többet látni »

Németalföld

A Németalföld 1477-ben A Németalföld történelmi régió, amelyet a tengerszinthez mérten alacsonyan fekvő területek, illetve országok alkottak a Rajna, a Schelde és a Maas (Meuse) folyók torkolatvidékén.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Németalföld · Többet látni »

Nílusi csata

A nílusi csata, vagy más néven abukíri tengeri csata 1798.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Nílusi csata · Többet látni »

Negyedik koalíciós háború

Ausztria legyőzése után Napóleon császár tovább folytatta a harcot az Orosz Birodalom és az Egyesült Királyság ellen.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Negyedik koalíciós háború · Többet látni »

Nemesi felkelés

A nemesi felkelés vagy inszurrekció (latinul insurrectio) a közép- és újkori Magyarország egyik alapvető hadszervezési formája, amely ténylegesen az 1809-es győri csatáig maradt fenn.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Nemesi felkelés · Többet látni »

Nemzeti Konvent

Területi képviselői mandátum Nemzeti Konvent (röviden: Konvent) nevet kapta a francia forradalom idején az alkotmányos monarchia 1792.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Nemzeti Konvent · Többet látni »

Nizza

Nizza (franciául Nice, olaszul Nizza, görögül Nikaia) Franciaország ötödik legnagyobb városa.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Nizza · Többet látni »

Notre-Dame-székesegyház (Párizs)

A Notre-Dame esti kivilágítással A Notre-Dame Párizs legismertebb gótikus stílusú temploma.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Notre-Dame-székesegyház (Párizs) · Többet látni »

Nyeman (folyó)

A Nyeman (belarusz nyelven Нёман, litvánul Nemunas, lengyelül Niemen, németül Memel) a Balti-tenger Kur-öblébe ömlő európai folyó.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Nyeman (folyó) · Többet látni »

Olasz nyelv

Az olasz nyelv (olaszul lingua italiana) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül az újlatin nyelvek csoportjába tartozik.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Olasz nyelv · Többet látni »

Orosz Birodalom

Az Orosz Birodalom nagycímere Orosz Birodalom (magyaros átírásban: Rosszijszkaja imperija) Oroszország hivatalos elnevezése 1721 és 1917 között.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Orosz Birodalom · Többet látni »

Oroszország

Az Oroszországi Föderáció (Rosszijszkaja) vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig terjedő ország.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Oroszország · Többet látni »

Oroszországi hadjárat (1812)

I. Napóleon francia császár 1812-es oroszországi hadjárata a napóleoni háborúk fordulópontja volt.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Oroszországi hadjárat (1812) · Többet látni »

Oszmán Birodalom

Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt az európai erőviszonyok alakulásában.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Pasquale Paoli

Pasquale Paoli Pasquale Paoli (Pascal Paoli) (Morosaglia, Korzika, 1725. április 6. – London környéke, 1807. február 5.) korzikai szabadsághős.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Pasquale Paoli · Többet látni »

Pauline Bonaparte

Marie-Pauline Bounaparte, eredeti olasz nevén Maria Paola Buonaparte (Ajaccio, 1780. október 20. – Firenze, 1825. június 9.) a Bonaparte-házból származó francia császári hercegnő, Guastalla uralkodó hercegnője, házassága révén Borghese hercegné, Sulmona és Rossano hercegnéje.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Pauline Bonaparte · Többet látni »

Pápai állam

A pápai állam vagy egyházi állam (latinul: Status Pontificius, vagy Patrimonium Petri; olaszul: Stato Ecclesiastico, Stato della Chiesa) a pápák világi fejedelemsége volt 756-tól 1870-ig.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Pápai állam · Többet látni »

Párizs

Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Párizs · Többet látni »

Pierre-Simon de Laplace

Pierre-Simon de Laplace (Beaumont-en-Auge, Normandia, 1749. március 23. – Párizs, 1827. március 5.) francia matematikus, csillagász és fizikus (egyes források szerint születési időpontja március 28.).

Új!!: I. Napóleon francia császár és Pierre-Simon de Laplace · Többet látni »

Piramisok csatája

Mameluk harcos (1810) A piramisok csatája (1798. július 21.) az egyiptomi mamelukok és török, valamint a francia haderőnek a Nílus folyó nyugati partján fekvő Embebeh (Imbába) közelében vívott ütközete.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Piramisok csatája · Többet látni »

Plymouth

Dél-angliai kikötőváros, a királyság egyik legjelentősebb haditengerészeti támaszpontja.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Plymouth · Többet látni »

Porosz Királyság

Poroszország egy 1525 és 1934 (de jure 1947) között fennállt európai államalakulat volt, amely a Brandenburgi Választófejedelemségre és a Német Lovagrendre eredeztethető vissza.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Porosz Királyság · Többet látni »

Portugália

Portugália (portugálul Portugal) Magyarországgal csaknem azonos területű európai ország, amely az Ibériai-félsziget délnyugati részén található.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Portugália · Többet látni »

Puccs

A puccs a szélesebb néptömegek által nem támogatott, a hatalom megragadására irányuló tevékenység, többnyire fizikai erőszak, nem ritkán katonai erő alkalmazásával.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Puccs · Többet látni »

Rajna

A Rajna (németül Rhein, franciául Rhin, hollandul Rijn, pfalzi nyelven Rhoi) Nyugat-Európa legfontosabb folyóinak egyike.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Rajna · Többet látni »

Rajnai Szövetség (1806)

Rajnai Szövetségnek (n.: Rheinbund, fr.: États confédérés du Rhin) átmeneti államalakulat, mely 1806–1813 között állt fenn.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Rajnai Szövetség (1806) · Többet látni »

Róma

farkas a Capitoliumon Róma Olaszország fővárosa, Lazio régió központja (közigazgatásilag comune), a hajdani Római Birodalom központja.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Róma · Többet látni »

Rendőrség

A Magyar Rendőrség által 2009-2012-ig használt Ford Focus rendőrautók egyike A budapesti „rendőrpalota” A magyar rendőrség emblémája A rendőrség olyan állami szerv, melynek fő feladata a közbiztonság és a belső rend védelme, a törvények és bizonyos szabályok betartatása, a szabályszegőkkel szembeni eljárás megindítása.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Rendőrség · Többet látni »

Rendfokozat

A rendfokozat az egyes (főleg fegyveres) szervezeteknél a szolgálati rendben elfoglalt helyet kifejező besorolás.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Rendfokozat · Többet látni »

Roger Ducos

Pierre Roger Ducos (Dax, 1747. július 25. – Ulm, 1816. március 16.) gróf, francia államférfi.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Roger Ducos · Többet látni »

Rubicon (folyóirat)

A Rubicon történelmi ismeretterjesztő lap Magyarországon, amely átmenetet képez a tudományos folyóirat és a színes magazin között.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Rubicon (folyóirat) · Többet látni »

Saint-Cloud

Saint-Cloud város Hauts-de-Seine francia megyében, a Szajna bal partja fölött emelkedő 30–90 méter magas fennsíkon.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Saint-Cloud · Többet látni »

Spanyolország

Spanyolország, hivatalos nevén Spanyol Királyság (spanyolul és galiciai nyelven Reino de España, katalánul Regne d’Espanya, baszk nyelven Espainiako Erresuma) független állam Dél-Európában, illetve Észak- és Nyugat-Afrikában (a hozzá tartozó Ceuta és Melilla autonóm városokkal, valamint a Kanári-szigetekkel).

Új!!: I. Napóleon francia császár és Spanyolország · Többet látni »

Svájc

A Svájci Államszövetség (hivatalos nevén latinul: Confoederatio Helvetica, tükörfordításban Svájci Konföderáció; németül: Schweizerische Eidgenossenschaft, vagyis Svájci Esküszövetség) tengerparttal nem rendelkező, kantonokból (tartományokból) álló szövetségi köztársaság Közép-Európában.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Svájc · Többet látni »

Svédek

A svédek (svédül: svenskar) a skandináv népek csoportjába tartozó észak-európai germán nép, mely a mai Svédország területének déli és középső részén alakult ki.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Svédek · Többet látni »

Szárd Királyság

A Szárd–Piemonti Királyság, vagy Szárd Királyság, olykor röviden csak Szardínia itáliai állam volt 1324-től, 1720-tól Piemonti Fejedelemséggel együtt perszonálunióban 1861-ig.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Szárd Királyság · Többet látni »

Száz nap

Száz nap vagy száznapos uralom (franciául Cent-Jours) a francia történelemben az 1815.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Száz nap · Többet látni »

Szíria

Szíria (arabul سوريا – Sūriyā vagy سورية – Sūriya, ejtsd Szúrija, régebben használatos elnevezése الشام – aš-Šām – as-Sám) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Szíria · Többet látni »

Szenátus (Franciaország)

A párizsi Luxembourg-palota, a szenátus székháza A szenátus ülésterme ''(hémicycle)'' A szenátus (franciául le Sénat) a kétkamarás francia parlamenti rendszer felsőháza, amely az alsóházat jelentő nemzetgyűléssel együtt alkotja a törvényhozó hatalmat.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Szenátus (Franciaország) · Többet látni »

Szent Ilona (terület)

Szent Ilona (angolul Saint Helena), avagy Szent Ilona-sziget a Szent Ilona, Ascension és Tristan da Cunha Egyesült Királyság tengeren túli területének egyik adminisztratív része az Atlanti-óceán déli részén.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Szent Ilona (terület) · Többet látni »

Szeptember

Szeptember az év kilencedik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Szeptember · Többet látni »

Szeptember 4.

Névnapok: Rozália, Ida, Marinusz, Mór, Móric, Mózes, Muriel, Romi, Róza, Rózabella, Rózamari, Rozi, Rózsa, Rózsi, Ruszalka.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Szeptember 4. · Többet látni »

Törvény (jogszabály)

A törvény mint jogi fogalom a jogszabályok hierarchiájában az alkotmány után a legfőbb jogszabályt jelenti, amelyet csak az adott állam törvényhozása alkothat meg, módosíthat vagy helyezhet hatályon kívül.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Törvény (jogszabály) · Többet látni »

Tilsiti béke

A két császár találkozásának színhelye A tilsiti béke (1807. július 8–9.) a napóleoni háborúk idején Oroszország és Franciaország, valamint Poroszország és Franciaország közötti béke, amely lezárta a negyedik koalíciós háborúkat.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Tilsiti béke · Többet látni »

Toszkána

Toszkána (olaszul: Toscana) Észak-Olaszország közigazgatási régiója; nyugaton a Tirrén-tenger irányában helyezkedik el. Északnyugat felé Liguria, északon Emilia-Romagna, keleten Marche és Umbria, délen Lazio határolja. Közigazgatási székhelye: Firenze. Toszkána régiójához több sziget is tartozik (Arcipelago toscano), ezek nagyrészt Livorno megye, kisebb részben Grosseto megye részét képezik.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Toszkána · Többet látni »

Toulon

A város látképe a Mont Faron-ról Toulon (Okcitán nyelv provanszál dialektusában: Tolon vagy Touloun) nagyváros Franciaország déli részén, a Provence-Alpes-Côte d’Azur régióban, Var megyében.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Toulon · Többet látni »

Trafalgari csata

A trafalgari csata (1805. október 21.) a napóleoni háborúk legfontosabb tengeri ütközete volt.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Trafalgari csata · Többet látni »

Tuileriák palotája

A Tuileriák palotája 1865 környékén. Balról jobbra: déli szárny, az Óra pavilon (pavillon de l'Horloge), északi szárny, a színház pavilon, a Gépek galériája (la galerie des Machines), a Marsan pavilon (pavillon de Marsan). Jobbra a körhinta tere folytatódik. A Tuileriák palotája és kertje A Tuileriák palotája vagy röviden Tuileriák (franciául: Palais des Tuileries; (szó szerint „a cserépgyárak palotája”) a francia uralkodók lakhelye volt Párizsban. Nevét onnan kapta, hogy egy régi cserépgyár helyére épült. Ma a Tuileriák (franciául Les Tuileries, helyes kiejtéssel '', vagyis 'A Cserépgyárak') kifejezés általában ezt a palotát jelenti. Ezenkívül Les Tuileries a neve annak a párizsi központi városnegyednek is, ami a Louvre palota, a rue de Rivoli (Rivoli utca) Place de la Concorde (Egyetértés tere) és a Szajna között terül el. A városnegyed súlyponti részét a Tuileriák kertje (franciául Jardin des Tuileries) foglalja el. A palotát 1564-ben kezdték építeni Medici Katalin királyné kezdeményezésére. Építése után több egymást követő rezsim is megnagyobbította, és végül a homlokzata elérte a 266 métert. Több francia uralkodó, úgy mint IV. Henrik, XIV. Lajos, XVI. Lajos, XVIII. Lajos francia királyok, végül III. Napóleon császár lakóhelye lett. 1871-ben szélsőséges forradalmi elemek felégették. Romjainak legnagyobb részét 1882-ben távolították el.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Tuileriák palotája · Többet látni »

Ulmi csata

Az ulmi csata 1805.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Ulmi csata · Többet látni »

Valence (Drôme)

Valence város Rhône-Alpes régióban.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Valence (Drôme) · Többet látni »

Velence (Olaszország)

Velence (olaszul Venezia; velencei nyelvjárásban Venesia, latinul: Venetiae) város Olaszországban, az észak-olaszországi Veneto régió, és az egykori Velencei Köztársaság és a Velencei patriarkátus székhelye.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Velence (Olaszország) · Többet látni »

Velencei Köztársaság

A Velencei Köztársaság (velenceiül: Serenisima Republica de Venesia; olaszul: Serenissima Repubblica di Venezia) Itália északi részén a 8. század és 1797 között fennállott államalakulat volt.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Velencei Köztársaság · Többet látni »

Vendémiaire

bélyegkép Vendémiaire (ejtsd: vandémier), magyarul: Szüret hava, a francia forradalmi naptár első, őszi hónapja.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Vendémiaire · Többet látni »

VI. Piusz pápa

VI.

Új!!: I. Napóleon francia császár és VI. Piusz pápa · Többet látni »

VII. Piusz pápa

VII.

Új!!: I. Napóleon francia császár és VII. Piusz pápa · Többet látni »

Vikomt

A vikomt („algróf” latinul: vicecomes, franciául vicomte, angolul viscount, olaszul visconte, németül Vizegraf, hollandul Burggraaf „várgróf”, spanyolul vizconde) a gróf és a báró közötti főnemesi cím.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Vikomt · Többet látni »

Wagrami csata

A wagrami csata (1809. július 5–6.) a francia-lengyel-olasz-német és osztrák csapatok között lezajlott összecsapás.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Wagrami csata · Többet látni »

Waterloo (Belgium)

Waterloo belga település a vallon Vallon-Brabant tartomány területén, Nivelles körzetben található.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Waterloo (Belgium) · Többet látni »

Waterlooi csata

Az 1815.

Új!!: I. Napóleon francia császár és Waterlooi csata · Többet látni »

XVI. Lajos francia király

Bourbon Lajos Ágost (franciául: Louis-Auguste de France; Versailles, 1754. augusztus 23. – Párizs, 1793. január 21.) a Bourbon-házból származó, Lajos Ferdinánd francia királyi herceg és Wettin Mária Jozefa hercegnő harmadik gyermekeként született francia királyi herceg, 1774-től Franciaország és Navarra királya, valamint Andorra társhercege XVI.

Új!!: I. Napóleon francia császár és XVI. Lajos francia király · Többet látni »

16. század

A 16.

Új!!: I. Napóleon francia császár és 16. század · Többet látni »

1769

Nincs leírás.

Új!!: I. Napóleon francia császár és 1769 · Többet látni »

1799

Nincs leírás.

Új!!: I. Napóleon francia császár és 1799 · Többet látni »

18. század

Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.

Új!!: I. Napóleon francia császár és 18. század · Többet látni »

1804

Nincs leírás.

Új!!: I. Napóleon francia császár és 1804 · Többet látni »

1814

Nincs leírás.

Új!!: I. Napóleon francia császár és 1814 · Többet látni »

1815

Nincs leírás.

Új!!: I. Napóleon francia császár és 1815 · Többet látni »

1821

Nincs leírás.

Új!!: I. Napóleon francia császár és 1821 · Többet látni »

1840

Nincs leírás.

Új!!: I. Napóleon francia császár és 1840 · Többet látni »

19. század

Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.

Új!!: I. Napóleon francia császár és 19. század · Többet látni »

1914

Nincs leírás.

Új!!: I. Napóleon francia császár és 1914 · Többet látni »

20. század

Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek A 20.

Új!!: I. Napóleon francia császár és 20. század · Többet látni »

Átirányítja itt:

Bonaparte Napoleon, Bonaparte Napóleon, I. Napóleon, Napoleon Bonaparte, Napoleone di Buonaparte, Napoléon, Napoléon Bonaparte, Napóleon Bonaparte.

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »