Kommunikáció

307 kapcsolatok: A nyugati császárok listája, A Szent Liga háborúja, A török kiűzése Magyarországról, Abszolút monarchia, Alsókismartonhegy, Amnesztia, Antonio Caraffa, Artikuláris hely, Újszerzeményi Bizottság, Augsburgi liga, Augusztus 1., Ausztria uralkodó hercegeinek és főhercegeinek listája, Érsekújvár, Északi háború (1655–60), Badeni Őrgrófság, Bajor Választófejedelemség, Balázsfalvi paktum, Barokk, Bánffy György (1661–1708), Bécs, Belgrád, Birodalmi gyűlés, Bocskai-felkelés, Brandenburgi Választófejedelemség, Buda visszafoglalása, Császári kripta, Csehország uralkodóinak listája, Csernojevics Arzén, Csolnok, Dél-Németalföld, Diego Velázquez, Diploma Leopoldinum, Dorog, Draskovits Miklós (országbíró), Ellenállási jog, Ellenreformáció, Elzász, Eperjesi vésztörvényszék, Erdélyi Fejedelemség, Erdélyi szász univerzitás, Ernst Rüdiger von Starhemberg, Esterházy család, Esterházy Pál (nádor), Esztergom, Esztergomi érsekek listája, Ezüst, Ezred, Fülöp Vilmos pfalzi választófejedelem, Február 27., Fekete-erdő, ..., Felső-Magyarország, Felső-magyarországi felkelés, Ferdinánd Károly osztrák főherceg, Fogarasi nyilatkozat, Fontainebleau-i ediktum, Francia Királyság, Francia–holland háború, Francia–spanyol háború (1683–1684), Frankföld, Frankfurt am Main, Frigyes Vilmos brandenburgi választófejedelem, Galambóc, Gümőkór, Golyva, Graz, Gubernium, Habsburg Anna bajor hercegné, Habsburg Anna spanyol királyné, Habsburg Birodalom, Habsburg Margit spanyol királyné, Habsburg Mária Anna magyar királyné, Habsburg Mária Anna portugál királyné, Habsburg Mária Anna spanyol királyné, Habsburg Mária Antónia főhercegnő, Habsburg Mária Erzsébet főhercegnő, Habsburg Mária Magdolna főhercegnő, Habsburg Mária magyar királyné (1528–1603), Habsburg Németalföld kormányzóinak listája, Habsburg-család, Habsburg-ház, Habsburg–Lotaringiai Károly Lajos tescheni herceg, Habsburg–török háború (1663–64), Harmincéves háború, Höchstädti csata (1704), Hegyaljai felkelés, Henri de La Tour d’Auvergne de Turenne, História (folyóirat), Horvát bánok listája, Horvátország uralkodóinak listája, I. Apafi Mihály, I. Ferdinánd magyar király, I. Frigyes porosz király, I. József magyar király, II. Apafi Mihály, II. Ágost lengyel király, II. Fülöp spanyol király, II. Ferdinánd magyar király, II. János Kázmér lengyel király, II. Károly osztrák főherceg, II. Károly spanyol király, II. Louis de Bourbon-Condé, II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem, II. Rákóczi Ferenc, II. Rákóczi György, II. Viktor Amadé szárd–piemonti király, III. Fülöp spanyol király, III. Ferdinánd magyar király, III. János lengyel király, III. Károly magyar király, III. Lipót osztrák őrgróf, Imázs, Innsbruck, Interregnum, Isztambul, IV. Fülöp spanyol király, IV. Ferdinánd magyar király, IV. Mehmed oszmán szultán, Jagelló Anna magyar királyné, Január 25., János Fülöp mainzi érsek, Jézus Társasága, Június 27., Június 30., Johann Caspar von Ampringen, Johann Joachim Becher, Johann von Sporck, John Churchill, Jules Mazarin, Kahlenbergi csata, Kara Musztafa, Karlócai béke, Katolicizmus, Katonai határőrvidék, Köprülü Ahmed, Köprülü Mehmed, Köprülü Musztafa, Kecskeméti Károly, Kecskeméti Károly (történész), Kemény János erdélyi fejedelem, Kiváltság, Klaudia Felicitász magyar királyné, Kollonich Lipót, Konföderáció, Konvenciós tallér, Krajcár, Krisztina dán királyi hercegnő, Kurucok, Labancok, Lajos Vilmos badeni őrgróf, Lengyel–Litván Unió, Linz, Lippa, Magyar Királyság, Magyar Udvari Kancellária, Magyarország uralkodóinak listája, Mainz, Mainzi Választófejedelemség, Margit Terézia magyar királyné, Mária Anna bajor hercegnő (1551–1608), Mária Anna bajor hercegnő (1574–1616), Máriavölgy (Szlovákia), Média (kommunikáció), Medici Anna tiroli grófné, Merkantilizmus, Miksa magyar király, Millenniumi emlékmű, Nagyharsányi csata, Nagyvárad, Nádasdy Ferenc (főúr), Nádor, Német királyok listája, Német-római Birodalom, Nijmegeni béke, Október 16., Olaszok, Olomouc, Oross András, Orosz Birodalom, Oszmán Birodalom, Oszmán hadsereg, Osztrák örökös tartományok, Paris von Spankau, Passau, Párkányi csata, Pfalz–Neuburgi Eleonóra magyar királyné, Pfalzi örökösödési háború, Pika, Pilisvörösvár, Poroszország és Brandenburg uralkodóinak listája, Portugáliai Izabella német-római császárné, Pozsony, Pozsonyi vértörvényszék, Prága, Protestantizmus, Raimondo Montecuccoli, Rajna, Rajnai Palotagrófság, Rajnai Szövetség (1658), Rába, Rákóczi-szabadságharc, Római katolikus egyház, Regálé, Regensburgi fegyverszünet, Renáta lotaringiai hercegnő, Rend (feudalizmus), Rendi országgyűlés, Rendszerváltás Magyarországon, Rijswijki béke, Román görögkatolikus egyház, Rudolf magyar király, Savoyai Jenő, Sigbert Heister, Sopron, Soproni országgyűlés, Spanyol örökösödési háború, Spanyol Birodalom, Spanyolország uralkodóinak listája, Status quo ante bellum, Stockeraui Szent Colman, Svábföld, Svédország, Szalánkeméni csata, Szász Választófejedelemség, Szászfenes, Széchényi Pál (érsek), Szendrő (Szerbia), Szent Bertalan-dóm, Szent István-székesegyház (Bécs), Szent Korona, Szent Liga (1684), Szent Márton-dóm (Pozsony), Szent Vitus-székesegyház, Szentgotthárd, Szentgotthárdi csata (1664), Szeptember 12., Szeptember 27., Téli hadjárat (1664), Török hódoltság, Török porta, Törökkanizsa, Temesköz, Thököly Imre, Tizenhét Tartomány, Tokaj, Udvari Haditanács, Udvari Kamara, V. Albert bajor herceg, V. Fülöp spanyol király, V. János portugál király, V. Károly lotaringiai herceg, V. Károly német-római császár, Vas vármegye, Vasvári béke, Választófejedelem, Velencei Köztársaság, Vezír (muszlim méltóság), Wenzel Eusebius Lobkowitz, Wesselényi Ferenc (nádor), Wesselényi Pál, Wesselényi-összeesküvés, Wittelsbach-ház, Wolfgang Friedrich Cob von Nüdingen, Wrocław, XI. Ince pápa, XIV. Lajos francia király, Zalánkemén, Zentai csata, Zrínyi Miklós (költő), Zrínyiújvár, Zsidók, Zsigmond Ferenc osztrák főherceg, 1596, 1608, 1654, 1655, 1656, 1657, 1658, 1660, 1660-as évek, 1662, 1663, 1664, 1666, 1668, 1670, 1671, 1672, 1673, 1674, 1681, 1682, 1683, 1684, 1685, 1686, 1687, 1688, 1689, 1690, 1691, 1693, 1694, 1697, 1700, 1701, 1754. Bővíteni index (257 több) » « Shrink index

A nyugati császárok listája

Az alábbiakban azon uralkodóknak a névsorát olvashatjuk, akik a Frank Birodalomnak vagy valamely utódállamának, a Középső Frank Királyságnak, a Nyugati Frank Királyságnak, a Keleti Frank Királyságnak, a Burgundiai Királyságnak, az Itáliai Királyságnak; továbbá a Szent Római Birodalomnak, olyan uralkodói voltak, akik elnyerték a császár címet; őket tekintjük a nyugati császároknak.

Új!!: I. Lipót magyar király és A nyugati császárok listája · Többet látni »

A Szent Liga háborúja

A Szent Liga háborúja 1684-től (a szövetség létrehozásától) egészen 1700-ig folytatta a harcot az oszmán-török hatalom kiűzésére az egész európai kontinensről.

Új!!: I. Lipót magyar király és A Szent Liga háborúja · Többet látni »

A török kiűzése Magyarországról

A török kiűzése Magyarországról (más szóval nagy török háború vagy török elleni visszafoglaló háború) annak a nagy hadjáratsorozatnak volt az eredménye, amellyel a történelmi Magyar Királyság területének nagy részéről kiszorították az Oszmán Birodalmat.

Új!!: I. Lipót magyar király és A török kiűzése Magyarországról · Többet látni »

Abszolút monarchia

Az abszolutizmus vagy abszolút monarchia a monarchia egy olyan formája, amelyben az uralkodó autokratikus hatalommal rendelkezik, nem korlátozzák az írott törvények, törvényhozás vagy szokások.

Új!!: I. Lipót magyar király és Abszolút monarchia · Többet látni »

Alsókismartonhegy

Alsókismartonhegy (horvátul Železno Dolni Brig) Kismarton településrésze Ausztriában, Burgenland tartományban.

Új!!: I. Lipót magyar király és Alsókismartonhegy · Többet látni »

Amnesztia

Az amnesztia, magyarul közkegyelem (a görög közbocsánat szóból) a bűncselekmények vagy bűntettesek egész kategóriáira kiterjedő kegyelem.

Új!!: I. Lipót magyar király és Amnesztia · Többet látni »

Antonio Caraffa

Gróf Antonio Caraffa (Ugento, 1642. augusztus 8. – Bécs, akkori Habsburg Birodalom, 1693. március 6.) itáliai zsoldosvezér, a Szent Liga seregeinek egyik tábornoka.

Új!!: I. Lipót magyar király és Antonio Caraffa · Többet látni »

Artikuláris hely

Artikuláris helynek nevezték azokat a magyarországi helységet, amelyeket az 1681.

Új!!: I. Lipót magyar király és Artikuláris hely · Többet látni »

Újszerzeményi Bizottság

A Magyar Királyság ''(Hungaria Regnum)'', az 1600-as évek közepén Az Újszerzeményi Bizottság a török kiűzése utáni birtokjogi helyzet rendezésére 1688-ban létrehozott osztrák császári tanácsadó szervezet volt, mely 1690-1709-ig viselte ezt a nevet.

Új!!: I. Lipót magyar király és Újszerzeményi Bizottság · Többet látni »

Augsburgi liga

Az augsburgi liga vagy augsburgi szövetség 1686.

Új!!: I. Lipót magyar király és Augsburgi liga · Többet látni »

Augusztus 1.

Névnapok: Boglárka + Alfonz, Bogdána, Boglár, Ete, Fodor, Galatea, Gusztáv, Kála, Kleopátra, Kökény, Magnólia, Mahália, Majoranna, Makabeus, Médea, Ménrót, Nadin, Nadinka, Nádja, Nimród, Orchidea, Pálma, Pénelopé, Peónia, Péter, Pető, Remény, Reményke, Tulipán, Zsófi, Zsófia.

Új!!: I. Lipót magyar király és Augusztus 1. · Többet látni »

Ausztria uralkodó hercegeinek és főhercegeinek listája

Nincs leírás.

Új!!: I. Lipót magyar király és Ausztria uralkodó hercegeinek és főhercegeinek listája · Többet látni »

Érsekújvár

Érsekújvár (szlovákul: Nové Zámky, németül: Neuhäus(e)l, latinul: Novum Castrum, törökül: Uyvar) város Szlovákiában.

Új!!: I. Lipót magyar király és Érsekújvár · Többet látni »

Északi háború (1655–60)

Az északi háború (1655–60) Svédország 1655-60 között a dánok, lengyelek és oroszok ellen folytatott háborújának közismert neve.

Új!!: I. Lipót magyar király és Északi háború (1655–60) · Többet látni »

Badeni Őrgrófság

A Badeni Őrgrófság a 12–18.

Új!!: I. Lipót magyar király és Badeni Őrgrófság · Többet látni »

Bajor Választófejedelemség

A Bajor Választófejedelemség (németül: Kurfürstentum Bayern) történelmi állam a mai Németország területén.

Új!!: I. Lipót magyar király és Bajor Választófejedelemség · Többet látni »

Balázsfalvi paktum

Balázsfalvi paktum, szerződés vagy egyezmény néven ismert az a megállapodás, amelyet 1687.

Új!!: I. Lipót magyar király és Balázsfalvi paktum · Többet látni »

Barokk

A barokk a reneszánsz után következő stílustörténeti korszak, az építészet, a zene, festészet, szobrászat, tánc és más művészetek korstílusa.

Új!!: I. Lipót magyar király és Barokk · Többet látni »

Bánffy György (1661–1708)

Losonczi báró, majd gróf Bánffy György (1661 – Nagyszeben, 1708. november 15.): Habsburg-párti főúr, az osztrák birodalomhoz csatolt Erdély első főkormányzója (gubernátor).

Új!!: I. Lipót magyar király és Bánffy György (1661–1708) · Többet látni »

Bécs

Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.

Új!!: I. Lipót magyar király és Bécs · Többet látni »

Belgrád

Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.

Új!!: I. Lipót magyar király és Belgrád · Többet látni »

Birodalmi gyűlés

#ÁTIRÁNYÍTÁSNémet-római Birodalom#Reichstag.

Új!!: I. Lipót magyar király és Birodalmi gyűlés · Többet látni »

Bocskai-felkelés

A Bocskai-felkelés vagy Bocskai-szabadságharc 1604–1606 között zajlott.

Új!!: I. Lipót magyar király és Bocskai-felkelés · Többet látni »

Brandenburgi Választófejedelemség

A Brandenburgi Választófejedelemség egy történelmi államalakulat volt, mely 1356 és 1806 között állt fenn, (1157 és 1815 között mint Brandenburgi Őrgrófság. A Német-római Birodalom egyik legfontosabb állama és választófejedelme volt. Élén a Brandenburgi választófejedelm állt, aki egyúttal az birodalmi főkamarás címet is viselte.

Új!!: I. Lipót magyar király és Brandenburgi Választófejedelemség · Többet látni »

Buda visszafoglalása

Buda visszafoglalása a töröktől 1686.

Új!!: I. Lipót magyar király és Buda visszafoglalása · Többet látni »

Császári kripta

A császári kripta (Kaisergruft, de emlegetik kapucinuskripta, néven is) a kapucinusok bécsi temploma alatt található.

Új!!: I. Lipót magyar király és Császári kripta · Többet látni »

Csehország uralkodóinak listája

Ez a lap Csehország uralkodóinak a listája.

Új!!: I. Lipót magyar király és Csehország uralkodóinak listája · Többet látni »

Csernojevics Arzén

Csernojevics Arzén (III. Arsenije Čarnojević, Csarnojevics Arszenije, Arsenius; – Арсеније III Чарнојевић – Аесеније III Црнојевић – Αρσένιος Τσιρνόγεβιτς) (Cetinje-Bajice, 1633 körül – Bécs, 1706. október 27.) ipeki (ma Peja) pátriárka, majd szentendrei (krusedoli) metropolita.

Új!!: I. Lipót magyar király és Csernojevics Arzén · Többet látni »

Csolnok

Csolnok község Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban.

Új!!: I. Lipót magyar király és Csolnok · Többet látni »

Dél-Németalföld

Dél-Németalföld, egy kora újkori történelmi régió volt Németalföld korábban egységes államának, a Tizenhét Tartománynak déli, katolikusok lakta részén, amely történelme során mindvégig a Német-római Birodalom részét képezte, a Burgundiai körzet részeként.

Új!!: I. Lipót magyar király és Dél-Németalföld · Többet látni »

Diego Velázquez

Diego Rodriguez de Silva y Velázquez (Sevilla, 1599. június 6. – Madrid, 1660. augusztus 6.) többnyire Diego Velázquez néven ismert spanyol festő.

Új!!: I. Lipót magyar király és Diego Velázquez · Többet látni »

Diploma Leopoldinum

A diploma első oldala Diploma Leopoldinum név alatt ismeretes a közjogban az a hitlevél, melyet I. Lipót német-római császár és magyar király 1690.

Új!!: I. Lipót magyar király és Diploma Leopoldinum · Többet látni »

Dorog

Dorog (németül Drostdorf) Komárom-Esztergom vármegye keleti részén, az Esztergomi járásban, a Pilis és a Gerecse által közrefogott Dorogi-medence északi bejáratánál található iparváros.

Új!!: I. Lipót magyar király és Dorog · Többet látni »

Draskovits Miklós (országbíró)

Draskovits Miklós (trakostyáni gróf) (1630 körül – 1687. november 8.) országbíró.

Új!!: I. Lipót magyar király és Draskovits Miklós (országbíró) · Többet látni »

Ellenállási jog

Az ellenállási jog (latinul: ius resistendi) feudális jogintézmény, mely a király és a nemesség közötti hatalommegosztást és hatalmi egyensúlyt szolgálta.

Új!!: I. Lipót magyar király és Ellenállási jog · Többet látni »

Ellenreformáció

Pasquale Cati: A tridenti zsinat Az ellenreformáció (latin: Contrareformatio), más néven katolikus megújulás (latin: Reformatio Catholica) a katolicizmus törekvése volt mind vallási, mind társadalmi téren a protestantizmus térnyerése ellen cselekedni, és elvesztett pozícióit visszaszerezni.

Új!!: I. Lipót magyar király és Ellenreformáció · Többet látni »

Elzász

Elzász (elzászi nyelven Elsàss) Franciaország egyik északkeleti régiója volt 2016-ig, ma a Nagy Keleti régió (Grand Est) része, amelynek székhelye Strasbourg.

Új!!: I. Lipót magyar király és Elzász · Többet látni »

Eperjesi vésztörvényszék

Justus van der Nypoort: Eperjes vára 1686-ban Az Eperjesi vésztörvényszék 1687.

Új!!: I. Lipót magyar király és Eperjesi vésztörvényszék · Többet látni »

Erdélyi Fejedelemség

#ÁTIRÁNYÍTÁS Erdélyi Fejedelemség (1570–1711).

Új!!: I. Lipót magyar király és Erdélyi Fejedelemség · Többet látni »

Erdélyi szász univerzitás

Az erdélyi szász univerzitás vagy szász universitas vagy szász egyetem (latinul universitas saxonum, németül Nationsuniversität) az erdélyi szászok önkormányzati szerve volt 1486-tól 1876-ig; ezt követően alapítványként működött 1937-ig.

Új!!: I. Lipót magyar király és Erdélyi szász univerzitás · Többet látni »

Ernst Rüdiger von Starhemberg

Heinrich Ernst Rüdiger von Starhemberg gróf (Graz, 1638. január 12. – Vösendorf, Alsó-Ausztria, 1701. január 4.); a Starhemberg család grófi ágának tagja, osztrák főnemes, császári tábornok.

Új!!: I. Lipót magyar király és Ernst Rüdiger von Starhemberg · Többet látni »

Esterházy család

A család fraknói hercegi ágának birodalmi címere a kőszegi vár falán Az Esterházy család (más írásmóddal Eszterházy), a Salamon nemzetségből eredő hercegi és grófi ranggal rendelkező régi magyar főnemesi család, amely a 17. századtól meghatározó szereppel bírt a magyar történelem során.

Új!!: I. Lipót magyar király és Esterházy család · Többet látni »

Esterházy Pál (nádor)

Galántai herceg Esterházy Pál (Kismarton, Habsburg Birodalom, 1635. szeptember 8. – Kismarton, Habsburg Birodalom, 1713. március 26.), a magyar arisztokrata Esterházy családból származó magyar gróf és birodalmi herceg, előbb Moson vármegye ispánja, majd a Magyar Királyság nádora 1681-től 1713-as haláláig.

Új!!: I. Lipót magyar király és Esterházy Pál (nádor) · Többet látni »

Esztergom

Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.

Új!!: I. Lipót magyar király és Esztergom · Többet látni »

Esztergomi érsekek listája

Az Esztergomi érsekek listája az esztergomi, illetve esztergom-budapesti érsekeket, azaz az Esztergomi, illetve Esztergom-Budapesti főegyházmegye vezetőit sorolja fel az egyházmegye megalapításától napjainkig.

Új!!: I. Lipót magyar király és Esztergomi érsekek listája · Többet látni »

Ezüst

Az ezüst (INN: silver) egy kémiai elem a periódusos rendszerben, jele Ag (latin: argentum), rendszáma 47, nyelvújításkori neve ezüstany.

Új!!: I. Lipót magyar király és Ezüst · Többet látni »

Ezred

NATO térképészeti jelölése baráti ezredre. Az ezred több zászlóaljból, illetve parancsnoki és támogató alegységekből álló katonai egység.

Új!!: I. Lipót magyar király és Ezred · Többet látni »

Fülöp Vilmos pfalzi választófejedelem

Fülöp Vilmos (Neuburg an der Donau, 1615. november 24. – Bécs, 1690. szeptember 2.) a Rajnai Palotagrófság uralkodója (1685–1690), az első katolikus rajnai palotagróf.

Új!!: I. Lipót magyar király és Fülöp Vilmos pfalzi választófejedelem · Többet látni »

Február 27.

Névnapok: Ákos, Bátor + Akács, Antea, Antigoné, Balambér, Balda, Baldó, Éneás, Gábor, Gabos, Gábriel, Lándor, Lantos, László, Leander, Orfeusz, Valdemár.

Új!!: I. Lipót magyar király és Február 27. · Többet látni »

Fekete-erdő

A Fekete-erdő (németül Schwarzwald) erdővel borított hegyvidék Baden-Württembergben, Németország délnyugati részén.

Új!!: I. Lipót magyar király és Fekete-erdő · Többet látni »

Felső-Magyarország

Közép-Európa 1572-ben Közép-Európa 1683-ban Felső-Magyarország vagy Felföld a történelmi Magyar Királyság északi, magasabban elterülő területeinek neve volt a 19. századig, amikortól e neveket fokozatosan kiszorította a Felvidék elnevezés.

Új!!: I. Lipót magyar király és Felső-Magyarország · Többet látni »

Felső-magyarországi felkelés

A felső-magyarországi felkelés (korábbi történeti munkákban kuruc felkelés vagy bujdosó mozgalom) az 1670-es években zajlott.

Új!!: I. Lipót magyar király és Felső-magyarországi felkelés · Többet látni »

Ferdinánd Károly osztrák főherceg

Habsburg-Tiroli Ferdinánd Károly főherceg (Innsbruck, 1628. május 17. – Kaltern, Tirol, 1662. december 30.), 1646-tól 1662-ig Tirol grófja.

Új!!: I. Lipót magyar király és Ferdinánd Károly osztrák főherceg · Többet látni »

Fogarasi nyilatkozat

Teleki Mihály Bethlen Miklós Antonio Caraffa Fogarasi nyilatkozat vagy fogarasi deklaráció vagy Declaratio in Protectionem Cesareo-Regiam néven ismert az 1688.

Új!!: I. Lipót magyar király és Fogarasi nyilatkozat · Többet látni »

Fontainebleau-i ediktum

A fontainebleau-i ediktum egy lapja A fontainebleau-i ediktumot 1685 októberében adta ki XIV. Lajos francia király.

Új!!: I. Lipót magyar király és Fontainebleau-i ediktum · Többet látni »

Francia Királyság

A Francia Királyság egy történelmi feudális, majd abszolutista monarchia, az európai történelem egyik legerősebb és legmeghatározóbb nagyhatalma a közép- és kora újkor során.

Új!!: I. Lipót magyar király és Francia Királyság · Többet látni »

Francia–holland háború

A francia–holland háború (vagy holland háború) egy európai nagyhatalmi konfliktus volt, amely 1672–1679 között folyt.

Új!!: I. Lipót magyar király és Francia–holland háború · Többet látni »

Francia–spanyol háború (1683–1684)

Az 1683–84-es francia–spanyol háború, francia szóhasználatban „(újra)egyesítési háború” (guerre des réunions) egy viszonylag rövid ideig tartó katonai konfliktus volt a Francia Királyság és a Spanyol Királyság között.

Új!!: I. Lipót magyar király és Francia–spanyol háború (1683–1684) · Többet látni »

Frankföld

Frankföld címere Frankföld (németül: Franken) a középkori Németország egykori tartománya volt, a mai Bajorország északi részén.

Új!!: I. Lipót magyar király és Frankföld · Többet látni »

Frankfurt am Main

Frankfurt am Main (rövidítve Frankfurt a. M., magyarul Majna-Frankfurt vagy egyszerűen csak Frankfurt) Hessen tartomány legnagyobb, Németország ötödik legnagyobb városa több mint 761 ezer, az agglomerációval együtt kb.

Új!!: I. Lipót magyar király és Frankfurt am Main · Többet látni »

Frigyes Vilmos brandenburgi választófejedelem

I.

Új!!: I. Lipót magyar király és Frigyes Vilmos brandenburgi választófejedelem · Többet látni »

Galambóc

Galambóc falu és község Szerbiában.

Új!!: I. Lipót magyar király és Galambóc · Többet látni »

Gümőkór

Mycobacterium tuberculosis A gümőkór vagy tuberkulózis (tbc) olyan fertőző betegség, melyet a Mycobacterium tuberculosis baktérium okoz, és amely leggyakrabban a tüdőt károsítja (pulmonáris tbc), de megtámadhatja a központi idegrendszert, agyhártyagyulladást (meningitis tuberculosa) okozva, illetve a nyirokrendszert és a vérkeringést is, amelyek a fő terjedési útvonalai (pl. a miliaris tbc esetében).

Új!!: I. Lipót magyar király és Gümőkór · Többet látni »

Golyva

A strúma megnyilvánulása A golyva vagy strúma pajzsmirigy-megnagyobbodást jelent.

Új!!: I. Lipót magyar király és Golyva · Többet látni »

Graz

Graz osztrák város, Stájerország szövetségi tartomány székhelye.

Új!!: I. Lipót magyar király és Graz · Többet látni »

Gubernium

Az Erdélyi Királyi Gubernium (kormányzóság) a magyarországi Helytartótanács erdélyi megfelelője volt.

Új!!: I. Lipót magyar király és Gubernium · Többet látni »

Habsburg Anna bajor hercegné

Habsburg Anna (németül Anna von Österreich; Prága, 1528. július 7. – München, 1590. október 16.) Habsburg főhercegnő, a Habsburg-ház osztrák ágának sarja, 1550-től 1579-ig Bajorország hercegnéja.

Új!!: I. Lipót magyar király és Habsburg Anna bajor hercegné · Többet látni »

Habsburg Anna spanyol királyné

#ÁTIRÁNYÍTÁS Ausztriai Anna spanyol királyné.

Új!!: I. Lipót magyar király és Habsburg Anna spanyol királyné · Többet látni »

Habsburg Birodalom

A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.

Új!!: I. Lipót magyar király és Habsburg Birodalom · Többet látni »

Habsburg Margit spanyol királyné

#ÁTIRÁNYÍTÁS Ausztriai Margit spanyol királyné.

Új!!: I. Lipót magyar király és Habsburg Margit spanyol királyné · Többet látni »

Habsburg Mária Anna magyar királyné

Ausztriai Mária Anna (El Escorial, Spanyol Királyság, 1606. augusztus 18. – Linz, Osztrák Főhercegség, 1646. május 13.), Habsburg-házi spanyol és portugál infánsnő, főhercegnő, aki unokatestvére, III. Ferdinánd császár és király hitveseként német-római császárné, német, magyar és cseh királyné, valamint az uralkodó távollétében többször is a Birodalom régense 1637-től 1646-ban bekövetkezett haláláig.

Új!!: I. Lipót magyar király és Habsburg Mária Anna magyar királyné · Többet látni »

Habsburg Mária Anna portugál királyné

Ausztriai Mária Anna (Linz, 1683. szeptember 7. – Lisszabon 1754. augusztus 14.) Habsburg-házi osztrák főhercegnő, V. János királlyal kötött házassága révén Portugália királynéja 1708-tól hitvese 1750-ben bekövetkezett haláláig, valamint az ország régense férje betegségét követően 1742 és 1750 között.

Új!!: I. Lipót magyar király és Habsburg Mária Anna portugál királyné · Többet látni »

Habsburg Mária Anna spanyol királyné

#ÁTIRÁNYÍTÁS Ausztriai Mária Anna spanyol királyné.

Új!!: I. Lipót magyar király és Habsburg Mária Anna spanyol királyné · Többet látni »

Habsburg Mária Antónia főhercegnő

Ausztriai Mária Antónia (Bécs, Habsburg Birodalom, 1669. január 18. – Bécs, Habsburg Birodalom, 1692. december 24.) Habsburg-házból való osztrák főhercegnő, II. Miksa Emánuellel 1685-ben kötött házassága révén bajor választófejedelemné 1692-ben bekövetkezett korai haláláig, valamint 1673-tól anyai nagybátyja, II. Károly spanyol király örököse a spanyol trónon.

Új!!: I. Lipót magyar király és Habsburg Mária Antónia főhercegnő · Többet látni »

Habsburg Mária Erzsébet főhercegnő

Habsburg Mária Erzsébet főhercegnő (németül Maria Elisabeth von Österreich), (Bécs, 1680. december 13. – Morlanwelz, Hainaut, 1741. augusztus 26.) osztrák főhercegnő, magyar és cseh királyi hercegnő, 1724–1741 között az Osztrák Németalföld császári helytartója.

Új!!: I. Lipót magyar király és Habsburg Mária Erzsébet főhercegnő · Többet látni »

Habsburg Mária Magdolna főhercegnő

Ausztriai Mária Magdolna (Bécs, Habsburg Birodalom, 1689. március 26. – Bécs, Habsburg Birodalom, 1743. május 1.), Habsburg-házból származó osztrák főhercegnő, I. Lipót német-római császár és harmadik felesége, Pfalz–Neuburgi Eleonóra Magdolna legfiatalabb életben maradt leánya, a későbbi I. József és VI. Károly császárok húga.

Új!!: I. Lipót magyar király és Habsburg Mária Magdolna főhercegnő · Többet látni »

Habsburg Mária magyar királyné (1528–1603)

Habsburg Mária, ismert még mint Spanyolországi Mária,, (Madrid, Spanyol Birodalom 1528. június 21. – Madrid, Spanyol Birodalom, 1603. február 26.) a Habsburg-házból származó osztrák főhercegnő és spanyol infánsnő, V. Károly német-római császár és spanyol király és Portugáliai Izabella legidősebb leánya, aki unokatestvérével, Miksa főherceggel kötött házassága révén német és cseh királyné 1562-től, magyar királyné 1563-tól, valamint német-római császárné 1564-től 1576-os haláláig.

Új!!: I. Lipót magyar király és Habsburg Mária magyar királyné (1528–1603) · Többet látni »

Habsburg Németalföld kormányzóinak listája

A németalföldi Tizenhét Tartomány zászlója Habsburg Németalföld név alatt a Habsburg-ház uralma alatt álló Németalföld területét értjük, amely lényegében a mai Belgium és Luxemburg területét, és 1581 előtt a mai Hollandia területét is magában foglalta.

Új!!: I. Lipót magyar király és Habsburg Németalföld kormányzóinak listája · Többet látni »

Habsburg-család

#ÁTIRÁNYÍTÁS Habsburg-ház.

Új!!: I. Lipót magyar király és Habsburg-család · Többet látni »

Habsburg-ház

A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta.

Új!!: I. Lipót magyar király és Habsburg-ház · Többet látni »

Habsburg–Lotaringiai Károly Lajos tescheni herceg

Habsburg–Tescheni Károly Lajos (született Habsburg–Lotaringiai Károly Lajos főherceg, teljes nevén Károly Lajos János József Lőrinc,; Firenze, 1771. szeptember 5. – Bécs, 1847. április 30.), a Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák főherceg, II. Lipót német-római császár és Spanyolországi Mária Lujza gyermeke, aki Teschen első hercege, császári tábornagy, a napóleoni háborúk jelentős hadvezére és hadszervezője, továbbá katonai szakíró, az Osztrák–Németalföld kormányzója a fleurusi csatavesztésig (1794), valamint a Német Lovagrend 54. Nagymestere.

Új!!: I. Lipót magyar király és Habsburg–Lotaringiai Károly Lajos tescheni herceg · Többet látni »

Habsburg–török háború (1663–64)

Az 1663–64-es Habsburg–török háború vagy hetedik Habsburg–török háború a magyarországi török harcok egyik nagy epizódja.

Új!!: I. Lipót magyar király és Habsburg–török háború (1663–64) · Többet látni »

Harmincéves háború

A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.

Új!!: I. Lipót magyar király és Harmincéves háború · Többet látni »

Höchstädti csata (1704)

A höchstädti csata (angolszász irodalomban blenheimi csata) a spanyol örökösödési háború fordulópontja volt, melyben a John Churchill és Savoyai Jenő vezette szövetséges osztrák-angol-holland erők megsemmisítő vereséget mértek a Camille de Tallard marsall által irányított francia-bajor csapatokra.

Új!!: I. Lipót magyar király és Höchstädti csata (1704) · Többet látni »

Hegyaljai felkelés

A hegyaljai felkelés Habsburg-ellenes kuruc felkelés volt 1697-ben.

Új!!: I. Lipót magyar király és Hegyaljai felkelés · Többet látni »

Henri de La Tour d’Auvergne de Turenne

Henri de La Tour d’Auvergne-Bouillon, Turenne várgrófja (Sedan, Ardennes megye, 1611. szeptember 11. – Sasbach, Badeni Őrgrófság, 1675. július 27.); hugenotta családból származó francia főnemes, Bouillon hercegének fia, Orániai Vilmos herceg unokája.

Új!!: I. Lipót magyar király és Henri de La Tour d’Auvergne de Turenne · Többet látni »

História (folyóirat)

A História 1979 és 2012 között előbb nyomtatott, majd online is megjelent magyar történelmi tudományos ismeretterjesztő folyóirat volt.

Új!!: I. Lipót magyar király és História (folyóirat) · Többet látni »

Horvát bánok listája

#ÁTIRÁNYÍTÁS Horvát bán.

Új!!: I. Lipót magyar király és Horvát bánok listája · Többet látni »

Horvátország uralkodóinak listája

right Az alábbi táblázat Horvátország uralkodóinak sorát tartalmazza.

Új!!: I. Lipót magyar király és Horvátország uralkodóinak listája · Többet látni »

I. Apafi Mihály

Apanagyfalvi I. Apafi Mihály (Ebesfalva, 1632. november 3. – Fogaras, 1690. április 15.) erdélyi fejedelem 1661-től haláláig, II. Apafi Mihály apja.

Új!!: I. Lipót magyar király és I. Apafi Mihály · Többet látni »

I. Ferdinánd magyar király

I.

Új!!: I. Lipót magyar király és I. Ferdinánd magyar király · Többet látni »

I. Frigyes porosz király

I.

Új!!: I. Lipót magyar király és I. Frigyes porosz király · Többet látni »

I. József magyar király

I. József (Bécs, 1678.

Új!!: I. Lipót magyar király és I. József magyar király · Többet látni »

II. Apafi Mihály

Az Apafiak címere 200px Apanagyfalvi II.

Új!!: I. Lipót magyar király és II. Apafi Mihály · Többet látni »

II. Ágost lengyel király

II.

Új!!: I. Lipót magyar király és II. Ágost lengyel király · Többet látni »

II. Fülöp spanyol király

II.

Új!!: I. Lipót magyar király és II. Fülöp spanyol király · Többet látni »

II. Ferdinánd magyar király

II.

Új!!: I. Lipót magyar király és II. Ferdinánd magyar király · Többet látni »

II. János Kázmér lengyel király

II.

Új!!: I. Lipót magyar király és II. János Kázmér lengyel király · Többet látni »

II. Károly osztrák főherceg

II.

Új!!: I. Lipót magyar király és II. Károly osztrák főherceg · Többet látni »

II. Károly spanyol király

Habsburg Károly, ragadványnevén Babonás Károly (Madrid, 1661. november 6. – Madrid, 1700. november 1.), II.

Új!!: I. Lipót magyar király és II. Károly spanyol király · Többet látni »

II. Louis de Bourbon-Condé

II.

Új!!: I. Lipót magyar király és II. Louis de Bourbon-Condé · Többet látni »

II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem

II.

Új!!: I. Lipót magyar király és II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem · Többet látni »

II. Rákóczi Ferenc

Felsővadászi II.

Új!!: I. Lipót magyar király és II. Rákóczi Ferenc · Többet látni »

II. Rákóczi György

Felsővadászi II.

Új!!: I. Lipót magyar király és II. Rákóczi György · Többet látni »

II. Viktor Amadé szárd–piemonti király

II.

Új!!: I. Lipót magyar király és II. Viktor Amadé szárd–piemonti király · Többet látni »

III. Fülöp spanyol király

III.

Új!!: I. Lipót magyar király és III. Fülöp spanyol király · Többet látni »

III. Ferdinánd magyar király

III.

Új!!: I. Lipót magyar király és III. Ferdinánd magyar király · Többet látni »

III. János lengyel király

Jan Sobieski (Oleszko, Lengyelország, 1629. augusztus 17. – Varsó, Lengyelország, 1696. június 17.), Lengyelország királya és Litvánia nagyfejedeleme III.

Új!!: I. Lipót magyar király és III. János lengyel király · Többet látni »

III. Károly magyar király

III.

Új!!: I. Lipót magyar király és III. Károly magyar király · Többet látni »

III. Lipót osztrák őrgróf

III.

Új!!: I. Lipót magyar király és III. Lipót osztrák őrgróf · Többet látni »

Imázs

Az imázs általános értelemben „meggyőződések, elgondolások és benyomások összessége, amelyekkel az egyén bármiről (tárgy, ember, csoport stb.) rendelkezik.” Az imázs a tudatban „lakozik”, mint a tapasztalatok bizonyos tükörképe, leképeződése.

Új!!: I. Lipót magyar király és Imázs · Többet látni »

Innsbruck

Innsbruck Ausztria Tirol tartományának székhelye.

Új!!: I. Lipót magyar király és Innsbruck · Többet látni »

Interregnum

Interregnum vagy hatalmi szünet az uralkodó halála és az új uralkodó trónra lépte közötti átmeneti időszak.

Új!!: I. Lipót magyar király és Interregnum · Többet látni »

Isztambul

Isztambul (régiesen Sztambul, előző történelmi nevein Bizánc vagy Konstantinápoly) 15 milliós agglomerációs lakosságával (2017) a Föld egyik legnépesebb, és Törökország legnépesebb települése.

Új!!: I. Lipót magyar király és Isztambul · Többet látni »

IV. Fülöp spanyol király

Habsburg Fülöp (ismert ragadványnevén Nagy Fülöp,; Valladolid, Spanyol Birodalom, 1605. április 8. – Madrid, Spanyol Birodalom, 1665. szeptember 17.), a Habsburg-házból származó spanyol infáns és asztúriai herceg, Jámbor Fülöp spanyol király és Ausztriai Margit királyné legidősebb fiúgyermeke, aki 1621-től spanyol király IV.

Új!!: I. Lipót magyar király és IV. Fülöp spanyol király · Többet látni »

IV. Ferdinánd magyar király

IV.

Új!!: I. Lipót magyar király és IV. Ferdinánd magyar király · Többet látni »

IV. Mehmed oszmán szultán

IV.

Új!!: I. Lipót magyar király és IV. Mehmed oszmán szultán · Többet látni »

Jagelló Anna magyar királyné

Jagelló Anna (Buda, 1503. július 23. – Prága, 1547. január 27.) magyar és cseh királyi hercegnő, osztrák főhercegné, magyar, cseh, valamint német királyné.

Új!!: I. Lipót magyar király és Jagelló Anna magyar királyné · Többet látni »

Január 25.

Névnapok: Pál + Apostol, Bottyán, Harriet, Hendrik, Henriett, Henrietta, Henrik, Palmer, Pável, Péter, Pető, Pósa, Saul.

Új!!: I. Lipót magyar király és Január 25. · Többet látni »

János Fülöp mainzi érsek

János Fülöp mainzi érsek (németül: Johann Philipp von Schönborn, Laubuseschbach, 1605. augusztus 6. – Würzburg, 1673. február 12.) mainzi érsek és egyben választófejedelem, a Würzburgi és a Wormsi egyházmegye vezetője és a Rajnai Szövetség elnöke.

Új!!: I. Lipót magyar király és János Fülöp mainzi érsek · Többet látni »

Jézus Társasága

A Jézus Társasága ((SJ, vagy S.J.) vagy jezsuita rend a római katolikus egyház legnagyobb létszámú szerzetesrendje, amely a 2010-es évek végén világszerte, 112 országban mintegy 16 000 szerzetest számlált. A jezsuiták elsősorban lelkigyakorlatokkal, neveléssel és oktatással, médiával foglalkoznak, valamint szociális és egyéb lelkipásztori tevékenységet végeznek. Jelmondatuk: Mindent Isten nagyobb dicsőségére!, illetve A hit szolgálata és az igazságosság előmozdítása.

Új!!: I. Lipót magyar király és Jézus Társasága · Többet látni »

Június 27.

Névnapok: László + Bársonyka, Dalia, Dalton, Deli, Eufémia, Ladiszla, Olga, Sámson, Torda, Tordas, Tordos, Ulászló.

Új!!: I. Lipót magyar király és Június 27. · Többet látni »

Június 30.

Névnapok: Pál + Apostol, Bese, Emiliána, Március, Pável, Pósa.

Új!!: I. Lipót magyar király és Június 30. · Többet látni »

Johann Caspar von Ampringen

Johann Caspar von Ampringen, magyar forrásokban báró Ampringen János Gáspár (1619. március 20. (v.19.) – Boroszló, 1684. szeptember 9.) a Német Lovagrend 48. nagymestere, a Magyar Királyság császári kormányzója.

Új!!: I. Lipót magyar király és Johann Caspar von Ampringen · Többet látni »

Johann Joachim Becher

Johann Joachim Becher (Speyer, 1635. május 6. – London, 1682. október) mainzi orvos, közgazdász és tanár.

Új!!: I. Lipót magyar király és Johann Joachim Becher · Többet látni »

Johann von Sporck

Johann von Sporck (Sporckhof, 1600. január 6. – Hermannstädtel, 1679. augusztus 6.) vesztfáliai porosz származású német gróf és báró, a lovasság tábornoka a bajor, majd az osztrák hadseregben.

Új!!: I. Lipót magyar király és Johann von Sporck · Többet látni »

John Churchill

John Churchill, Marlborough első hercege, a Térdszalagrend díszöltözetében John Churchill (1650. május 18. – 1722. június 16.), Marlborough első hercege, a Térdszalagrend lovagja, királyi titkos tanácsos, a brit hadsereg főparancsnoka a spanyol örökösödési háborúban.

Új!!: I. Lipót magyar király és John Churchill · Többet látni »

Jules Mazarin

Jules Mazarin (született Giulio Raimondo Mazarino) (Pescina, 1602. július 14. – Vincennes, 1661. március 9.) olasz-francia diplomata, egyházi politikus, államférfi.

Új!!: I. Lipót magyar király és Jules Mazarin · Többet látni »

Kahlenbergi csata

A kahlenbergi csata 1683.

Új!!: I. Lipót magyar király és Kahlenbergi csata · Többet látni »

Kara Musztafa

#ÁTIRÁNYÍTÁS Kara Musztafa pasa.

Új!!: I. Lipót magyar király és Kara Musztafa · Többet látni »

Karlócai béke

A karlócai békeszerződést 1699.

Új!!: I. Lipót magyar király és Karlócai béke · Többet látni »

Katolicizmus

A katolicizmus a kereszténység fő irányzata, a judaizmusból sarjadt vallások közül a legnagyobb múlttal és hagyománnyal bíró világvallás. A legtöbb hívőt a római katolikus egyház számlálja a keresztény és a katolikus egyházak között. A katolikus szó egyetemest, általánost jelent. Azért egyetemes, mert a katolikus egyházhoz bárki, bármilyen származású ember csatlakozhat. Ez a felfogás a Krisztus utáni első században forradalmi volt, mert majdnem minden népnek, államnak sajátos hitvilága volt. Így például a zsidó valláshoz csak izraeliták – a választott nép tagjai – tartozhattak. Katolikus az, akit megkereszteltek – szentelt vízzel a katolikus egyház keretein belül. Elfogadja, hogy tagjai különféle nemzetekhez tartoznak, de helyteleníti azt, hogy a nemzet érdekét az egyház érdeke elé helyezzék.

Új!!: I. Lipót magyar király és Katolicizmus · Többet látni »

Katonai határőrvidék

A határőrvidék ''(militärgrenze)'' nyugati része (Erdély nélkül) a 19. században Az Adriai-tengertől Erdélyig terjedő keskeny földrész a határőrvidék térképe (1780) A katonai határőrvidék a Habsburg Birodalom délkeleti, balkáni határvidékének őrzésére szervezett, katonai igazgatás alatt álló speciális közigazgatási terület volt a történelmi Magyarország déli vidékein.

Új!!: I. Lipót magyar király és Katonai határőrvidék · Többet látni »

Köprülü Ahmed

Képe az 1898-as kiadású ''Magyarország vármegyéi városai: Vasvármegye'' c. könyvből Köprülü Ahmed törökül Köprülü Fazıl Ahmed, horvátosan Ahmed Ćuprilić (1635 k. – Konstantinápoly 1676. október 19.) albán származású oszmán nagyvezír.

Új!!: I. Lipót magyar király és Köprülü Ahmed · Többet látni »

Köprülü Mehmed

#ÁTIRÁNYÍTÁS Köprülü Mehmed pasa.

Új!!: I. Lipót magyar király és Köprülü Mehmed · Többet látni »

Köprülü Musztafa

#ÁTIRÁNYÍTÁS Köprülü Musztafa pasa.

Új!!: I. Lipót magyar király és Köprülü Musztafa · Többet látni »

Kecskeméti Károly

#ÁTIRÁNYÍTÁS Kecskeméti Károly (egyértelműsítő lap).

Új!!: I. Lipót magyar király és Kecskeméti Károly · Többet látni »

Kecskeméti Károly (történész)

Kecskeméti Károly (Budapest, 1933. augusztus 19. – Párizs, 2021. április 2.) franciaországi magyar levéltáros-történész.

Új!!: I. Lipót magyar király és Kecskeméti Károly (történész) · Többet látni »

Kemény János erdélyi fejedelem

Magyargyerőmonostori Kemény János (Magyarbükkös, 1607. december 14. – Nagyszőlős, 1662. január 23.) erdélyi fejedelem.

Új!!: I. Lipót magyar király és Kemény János erdélyi fejedelem · Többet látni »

Kiváltság

pannonhalmi kiváltságlevél A kiváltság (privilégium) a szónak tágabb értelmében minden kivételes jog (jus singulare), minden eltérés a rendes vagy közönséges jogtól (jus generale, commune). A kivételes jog lehet kedvező (favorabile) vagy hátrányos (odiosum) aszerint, hogy az érintett jogait a közönséges joggal szemben kitágítja vagy megszorítja.

Új!!: I. Lipót magyar király és Kiváltság · Többet látni »

Klaudia Felicitász magyar királyné

Habsburg–Tiroli Klaudia Felicitász (ismert még mint Ausztriai Klaudia Felicitász főhercegnő,; Innsbruck, 1653. május 30. – Bécs, 1676. április 8.), a Habsburg-ház tiroli ágából származó osztrák főhercegnő, Ferdinánd Károly főherceg és Medici Anna egyetlen felnőttkort megért gyermeke, aki I. Lipót császár második hitveseként német-római császárné, német, magyar és cseh királyné.

Új!!: I. Lipót magyar király és Klaudia Felicitász magyar királyné · Többet látni »

Kollonich Lipót

Gróf kollegrádi Kollonich Lipót (Leopold Karl von Kollonitsch, Leopold Kolonič) (Komárom, 1631. október 26. – Bécs, 1707. január 20.) horvát–osztrák származású magyar gróf, 1685-től Győr püspöke, 1688-tól bíboros, 1691-től kalocsai, 1695-tól esztergomi érsek, 1692-től császári államminiszter, udvari kamarai elnök, a magyarországi ellenreformáció vezéralakja, az abszolutisztikus berendezkedés egyik legfőbb képviselője, az Einrichtungswerk című államszervezési reformjavaslat szerzője.

Új!!: I. Lipót magyar király és Kollonich Lipót · Többet látni »

Konföderáció

A Német Szövetség uralkodóinak találkozója Frankfurtban, 1863. A konföderáció államjogi értelemben szuverén államok vagy közösségek olyan együttműködő csoportja, melynek tagjai megőrzik nemzetközi jogalanyiságukat, nem hoznak létre új, a tagállamok felett álló állami szervezetet, csak közös, illetve közössé tett ügyeik intézésére létesítenek közös szervezet(ek)et.

Új!!: I. Lipót magyar király és Konföderáció · Többet látni »

Konvenciós tallér

A konvenciós tallér (németül: Konventionstaler, 1901 előtt -thaler, lásd: német helyesírás) az 1753-ban bevezetett konvenciós pénzláb szerint vert tallérok megnevezése volt.

Új!!: I. Lipót magyar király és Konvenciós tallér · Többet látni »

Krajcár

Tiroli garas 1280-ból, a krajcár névadója 1868-as egykrajcáros érme 18–19. századi osztrák krajcárérmék A krajcár (korabeli magyar helyesírással krajczár, németül Kreuzer, latinul cruciferus) kis értékű ezüst- és rézpénz, amit az Osztrák Császárságban, Svájc német nyelvű kantonjaiban és a délnémet államokban használtak a 16–19.

Új!!: I. Lipót magyar király és Krajcár · Többet látni »

Krisztina dán királyi hercegnő

Krisztina dán, norvég és svéd királyi hercegnő (Nyborg (vagy Koppenhága), 1521. – Alessandria (vagy Tortona), 1590. december 10.), az Oldenburg-házból született dán királyi hercegnő, II. Keresztély dán, norvég és svéd király leánya, V. Károly német-római császár unokahúga.

Új!!: I. Lipót magyar király és Krisztina dán királyi hercegnő · Többet látni »

Kurucok

Greguss Imre: Rákóczi lovon id. Georg Philipp Rugendas: Kuruc-labanc lovas párbaj Kuruc-labanc csatajelenet (ismeretlen festő) Rákóczi-címeres kuruc zászló A kurucok a 17-18. századi Magyarország területén vívott, Habsburg-ellenes felkelésekben részt vevő katonák, illetve a velük rokonszenvezők.

Új!!: I. Lipót magyar király és Kurucok · Többet látni »

Labancok

Herendi Porcelánmúzeum tulajdonahttp://www.irodalmiradio.hu/femis/muveszetek/4muveszek/m_menu/madarasz/01madarasz.htm Kuruc és labanc, irodalmiradio.hu Kuruc-labanc összecsapás Kuruc-labanc csatajelenet A labancok (laboncok, loboncok) a 17–18. században, elsősorban a Thököly vezette felkelés és a Rákóczi-szabadságharc idején Magyarországon tartózkodó, többségében német Habsburg-hű csapatok és a dinasztia magyar párthíveinek elnevezése volt.

Új!!: I. Lipót magyar király és Labancok · Többet látni »

Lajos Vilmos badeni őrgróf

Lajos Vilmos badeni őrgróf (Ludwig Wilhelm Markgraf von Baden), (Párizs; 1655.

Új!!: I. Lipót magyar király és Lajos Vilmos badeni őrgróf · Többet látni »

Lengyel–Litván Unió

Lengyel–Litván Unió – a Lengyel Királyság és a Litván Nagyfejedelemség uniója, hivatalos neve: Lengyel Királyság és Litván Nagyfejedelemség (lengyelül: Królestwo Polskie i Wielkie Księstwo Litewskie, latinul: Regnum Poloniae Magnusque Ducatus Lithuaniae).

Új!!: I. Lipót magyar király és Lengyel–Litván Unió · Többet látni »

Linz

Linz (ejtsd: linc) Ausztria Felső-Ausztria tartományának székhelye.

Új!!: I. Lipót magyar király és Linz · Többet látni »

Lippa

Az egykori zárda, a mai elméleti líceum épülete Az 1896-ban épült vashíd a Maroson A lippai római katolikus templom Lippa város Romániában, Arad megyében.

Új!!: I. Lipót magyar király és Lippa · Többet látni »

Magyar Királyság

vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.

Új!!: I. Lipót magyar király és Magyar Királyság · Többet látni »

Magyar Udvari Kancellária

A mohácsi csatavesztés után a Magyar Királyság a Habsburg Birodalom egyik belső állama lett.

Új!!: I. Lipót magyar király és Magyar Udvari Kancellária · Többet látni »

Magyarország uralkodóinak listája

Ezen a lapon Magyarország uralkodóinak listája látható, mely a törzsfőket, a Magyar Fejedelemség fejedelmeit és a Magyar Királyság királyait tartalmazza uralkodóházanként beosztva.

Új!!: I. Lipót magyar király és Magyarország uralkodóinak listája · Többet látni »

Mainz

Mainz Németország Rajna-Pfalz szövetségi tartományának legnagyobb városa és egyben fővárosa.

Új!!: I. Lipót magyar király és Mainz · Többet látni »

Mainzi Választófejedelemség

A Mainzi Választófejedelemség egy történelmi államalakulat volt, mely 780 és 1803 között állt fenn.

Új!!: I. Lipót magyar király és Mainzi Választófejedelemség · Többet látni »

Margit Terézia magyar királyné

Ausztriai Margit Terézia (Madrid, Spanyol Királyság, 1651. augusztus 12. – Bécs, Habsburg Monarchia, 1673. március 12.), Habsburg-házi spanyol infánsnő, aki rokonával, I. Lipót császárral kötött 1666-os házasságát követően német-római császárné, valamint német, magyar és cseh királyné 1673-ban bekövetkezett korai haláláig.

Új!!: I. Lipót magyar király és Margit Terézia magyar királyné · Többet látni »

Mária Anna bajor hercegnő (1551–1608)

Szépművészeti Múzeum, Bécs Bajorországi Mária Anna (németül: Maria Anna von Bayern; München, 1551. március 21. – Graz, 1608. április 29.), a Wittelsbach-házból származó, V. Albert bajor herceg és Habsburg Anna hercegné negyedik gyermekeként született bajor hercegnő, házassága révén osztrák főhercegné, Belső-Ausztria hercegnéje.

Új!!: I. Lipót magyar király és Mária Anna bajor hercegnő (1551–1608) · Többet látni »

Mária Anna bajor hercegnő (1574–1616)

Bajorországi Mária Anna (München, Német-római Birodalom, 1574. december 8. – Graz, Német-római Birodalom, 1616. március 8.) a Wittelsbach-házból származó bajor hercegnő, V. Vilmos bajor herceg és Lotaringiai Renáta leánya, aki Ferdinánd osztrák főherceg (később német-római császár) első hitveseként osztrák főhercegné.

Új!!: I. Lipót magyar király és Mária Anna bajor hercegnő (1574–1616) · Többet látni »

Máriavölgy (Szlovákia)

Máriavölgy (szlovákul Marianka, németül Marient(h)al, Mariathal, latinul Vallis Mariana) község Szlovákiában, a Pozsonyi kerület Malackai járásában.

Új!!: I. Lipót magyar király és Máriavölgy (Szlovákia) · Többet látni »

Média (kommunikáció)

A kommunikációban a média vagy médium az információ rögzítésére és közvetítésére használt eszközöket jelenti.

Új!!: I. Lipót magyar király és Média (kommunikáció) · Többet látni »

Medici Anna tiroli grófné

Medici Anna (Firenze, 1616. július 21. – Bécs, 1676. szeptember 11.), a befolyásos Medici-családból származó toszkánai nagyhercegnő, II. Cosimo nagyherceg és Habsburg Mária Magdaléna leánya, aki Habsburg–Tiroli Ferdinánd Károly főherceggel kötött házassága révén osztrák főhercegné és tiroli grófné 1646-tól férje 1665-ös haláláig.

Új!!: I. Lipót magyar király és Medici Anna tiroli grófné · Többet látni »

Merkantilizmus

Festmény egy francia kikötőről 1638-ban, a merkantilizmus korában A merkantilizmus egy olyan gazdaságpolitika, amelynek célja az export maximalizálása és az import minimalizálása a gazdaság számára.

Új!!: I. Lipót magyar király és Merkantilizmus · Többet látni »

Miksa magyar király

Ausztriai Miksa (Bécs, Ausztria, Német-római Birodalom, 1527. július 31. – Regensburg, Bajorország, Német-római Birodalom, 1576. október 12.), osztrák uralkodó főherceg, német-római császár és német király II.

Új!!: I. Lipót magyar király és Miksa magyar király · Többet látni »

Millenniumi emlékmű

A millenniumi emlékmű avagy ezredévi emlékmű Budapesten, a városligeti Hősök terén található emlékmű, mely a magyar honfoglalás ezeréves jubileumának állít emléket.

Új!!: I. Lipót magyar király és Millenniumi emlékmű · Többet látni »

Nagyharsányi csata

A nagyharsányi csata vagy Szársomlyó hegyi csata (más nevein második mohácsi csata, villányi csata) 1687.

Új!!: I. Lipót magyar király és Nagyharsányi csata · Többet látni »

Nagyvárad

Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.

Új!!: I. Lipót magyar király és Nagyvárad · Többet látni »

Nádasdy Ferenc (főúr)

Nádasdy Ferenc országbíró és neje, Esterházy Julianna Nádasdi és fogarasföldi gróf Nádasdy III.

Új!!: I. Lipót magyar király és Nádasdy Ferenc (főúr) · Többet látni »

Nádor

Aba Amadé nádor pecsétje Garai László nádor pecsétje Drugeth János nádorhttps://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/d-750BB/drugeth-janos-homonnai-752D8/ Drugeth János, homonnai (1288 k. – 1333. jún. 15. után): nádor, arcanum.hu pecsétje A nádor vagy nádorispán (latinul palatinus, comes palatinus, comes palatii) a Magyar Királyságban az uralkodó után a legnagyobb országos méltóság volt a Szent Istvántól 1848-ig terjedő időszakban.

Új!!: I. Lipót magyar király és Nádor · Többet látni »

Német királyok listája

Ez a lista a Frank Birodalom 843-as a Verduni szerződésben történő felosztása következtében létrejött Keleti Frank Királyság – amelyet a 10.

Új!!: I. Lipót magyar király és Német királyok listája · Többet látni »

Német-római Birodalom

A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.

Új!!: I. Lipót magyar király és Német-római Birodalom · Többet látni »

Nijmegeni béke

A nijmegeni béketárgyalások résztvevői (Henri Gascard festménye) A nijmegeni békeszerződés tulajdonképpen több egymáshoz kapcsolódó szerződés sorozata, amelyeket 1678–1679-ben kötöttek a kelet-németalföldi Nijmegen városában.

Új!!: I. Lipót magyar király és Nijmegeni béke · Többet látni »

Október 16.

Névnapok: Gál + Ambos, Ambró, Ambrus, Aranka, Aurélia, Auróra, Bedecs, Bedő, Gallusz, Gálos, Gellért, Gerhárd, Hédi, Hedvig, Lehel, Lél, Lelle, Margit.

Új!!: I. Lipót magyar király és Október 16. · Többet látni »

Olaszok

Az olaszok, taliánok vagy taljánok egy dél-európai etnikai csoport, melynek a tagjai leginkább Olaszországban és a főként Dél-Amerikára, Nyugat-Európára, Amerikára és Ausztráliára kiterjedő diaszpóráikban találhatóak meg.

Új!!: I. Lipót magyar király és Olaszok · Többet látni »

Olomouc

Olomouc (németül Olmütz, magyarul Alamóc, lengyelül Ołomuniec, latinul Eburum vagy Olomucium, morvául Holomóc vagy Olomóc) város a Cseh Köztársaságban, Morvaország középső részén.

Új!!: I. Lipót magyar király és Olomouc · Többet látni »

Oross András

Oross András (Győr, 1979. –) levéltáros, történész.

Új!!: I. Lipót magyar király és Oross András · Többet látni »

Orosz Birodalom

Az Orosz Birodalom nagycímere Orosz Birodalom (magyaros átírásban: Rosszijszkaja imperija) Oroszország hivatalos elnevezése 1721 és 1917 között.

Új!!: I. Lipót magyar király és Orosz Birodalom · Többet látni »

Oszmán Birodalom

Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.

Új!!: I. Lipót magyar király és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Oszmán hadsereg

Az oszmán hadsereg felvonulása Szigetvár ellen I. Szulejmán oszmán szultán vezetésével Az oszmán hadseregen általában az Oszmán Birodalom javarészt irreguláris egységekből álló, nagy tömegű haderejét értjük.

Új!!: I. Lipót magyar király és Oszmán hadsereg · Többet látni »

Osztrák örökös tartományok

A Habsburg örökös tartományok, 1648 Az osztrák örökös tartományok kifejezés a Habsburg-család által uralt ausztriai területeket jelentette.

Új!!: I. Lipót magyar király és Osztrák örökös tartományok · Többet látni »

Paris von Spankau

Báró Paris von Spankau (Spantkow; 1610 - Kassa, 1675. július 13.?) császári tábornok.

Új!!: I. Lipót magyar király és Paris von Spankau · Többet látni »

Passau

Passau (latinul: Batavis vagy Batavia, ill. Passavium; olaszul: Passavia; csehül és szlovákul: Pasov) Németország egyik legfontosabb városa, Alsó-Bajorországban.

Új!!: I. Lipót magyar király és Passau · Többet látni »

Párkányi csata

Párkányi csata néven ismert az az ütközet, amely 1683.

Új!!: I. Lipót magyar király és Párkányi csata · Többet látni »

Pfalz–Neuburgi Eleonóra magyar királyné

Pfalz–Neuburgi Eleonóra Magdolna (teljes nevén Eleonóra Magdolna Teréza,; Düsseldorf, 1655. január 6. – Bécs, 1720. január 19.), a Wittelsbach-házból származó pfalz–neuburgi hercegnő, Fülöp Vilmos pfalzi választófejedelem leánya, aki I. Lipót császár harmadik feleségeként német-római császárné, német, magyar és cseh királyné.

Új!!: I. Lipót magyar király és Pfalz–Neuburgi Eleonóra magyar királyné · Többet látni »

Pfalzi örökösödési háború

A pfalzi örökösödési háború (1688–1697), más neveken az augsburgi liga háborúja, a Nagy Szövetség háborúja vagy kilencéves háború 1688-ban robbant ki, amikor XIV. Lajos francia király magának követelte elhunyt sógora, II. Károly pfalzi választófejedelem örökségét, és csapatokat küldött a Pfalzi Választófejedelemségbe. Franciaországgal szemben az augsburgi liga szövetsége vonult fel, amelyet 1685-ben a Német-római Birodalom, a Spanyol Királyság és a Savoyai Hercegség hozott létre, ehhez Bajorország, Brandenburg, a Pfalzi Választófejedelemség, Portugália, a Szász Választófejedelemség, Svédország és a Holland Köztársaság (az Egyesült Tartományok), majd 1689-ben Anglia is csatlakozott. (Brit történészek a háborúnak ezt a szakaszát Vilmos király háborújának is nevezik). A fő hadműveletek a Rajna mentén, Pfalz és a Baden területén folytak, de a háború kiterjedt Spanyolországra, Észak-Itáliára, Írországra és az észak-amerikai gyarmatokra is. Az európai háborút főleg nagy ostromműveletek jellemezték (Philippsburg, Mainz, Mons, Namur, Charleroi, Barcelona), ritkán került sor nagy nyílt ütközetekre (fleurusi és marsagliai csata). 1696-ra a hadviselő felek kimerültek, és 1697-ben megkötötték a ryswicki békeszerződést, amelyben Franciaország megszerezte Elzászt és Strassburgot, de a többi hódításáról le kellett mondania. Az 1701-ben kitört spanyol örökösödési háború a pfalzi háború közvetlen folytatásának tekinthető.

Új!!: I. Lipót magyar király és Pfalzi örökösödési háború · Többet látni »

Pika

Svájci lándzsások harca a német pikás landsknechtek ellen A pika (angolul: pike, németül: Pike, Spiess, ill. Spieß, franciául és portugálul: pique, hollandul: piek, svéd és norvég nyelven pik) a hosszú lándzsák típusai közé tartozó szálfegyver.

Új!!: I. Lipót magyar király és Pika · Többet látni »

Pilisvörösvár

Pilisvörösvár város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Pilisvörösvári járás székhelye.

Új!!: I. Lipót magyar király és Pilisvörösvár · Többet látni »

Poroszország és Brandenburg uralkodóinak listája

Az alábbi lista a Brandenburg-Poroszország területén létrejött, különböző megnevezésű államalakulatok uralkodóinak listáját tartalmazza.

Új!!: I. Lipót magyar király és Poroszország és Brandenburg uralkodóinak listája · Többet látni »

Portugáliai Izabella német-római császárné

Portugáliai Izabella (1503. október 23. – 1539. május 1.), az Avis-házból származó portugál infánsnő, aki V. Habsburg Károllyal kötött házassága révén többek között német-római császárné, majd az első spanyol királyné.

Új!!: I. Lipót magyar király és Portugáliai Izabella német-római császárné · Többet látni »

Pozsony

Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.

Új!!: I. Lipót magyar király és Pozsony · Többet látni »

Pozsonyi vértörvényszék

A Pozsonyi vértörvényszék a protestánsok üldözésének hírhedt eszköze volt Magyarországon a 17. század végén.

Új!!: I. Lipót magyar király és Pozsonyi vértörvényszék · Többet látni »

Prága

Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14.

Új!!: I. Lipót magyar király és Prága · Többet látni »

Protestantizmus

A protestantizmus mint gyűjtőnév alatt a kereszténység azon egyik fő ágát szokták érteni, amely a reformáció teológiai alapelveit követi.

Új!!: I. Lipót magyar király és Protestantizmus · Többet látni »

Raimondo Montecuccoli

Gróf Raimondo Montecuccoli (Modena, 1609. február 21. – Linz, 1680. október 16.) olasz származású német-római császári hadvezér, hadtudós.

Új!!: I. Lipót magyar király és Raimondo Montecuccoli · Többet látni »

Rajna

A Rajna (németül Rhein, franciául Rhin, hollandul Rijn, pfalzi nyelven Rhoi) Nyugat-Európa legfontosabb folyóinak egyike.

Új!!: I. Lipót magyar király és Rajna · Többet látni »

Rajnai Palotagrófság

A Rajnai Palotagrófság (németül Kurpfalz, vagy Pfalzgrafschaft bei Rhein, hollandul Rijn-Palts, franciául Palatinat du Rhin, pfalziul: Kurpalz); a hét német választófejedelemség egyike, amely Északnyugat-Németország területén létezett 1085 és 1803 között.

Új!!: I. Lipót magyar király és Rajnai Palotagrófság · Többet látni »

Rajnai Szövetség (1658)

A Német-római Birodalom államai 1648-ban, a vesztfáliai békeszerződés után. János Fülöp mainzi érsek Az 1658-as Rajnai Szövetség, más néven Rajnai Liga (németül Rheinischer Bund, Rheinische Allianz, néha Erster Rheinbund, franciául Ligue du Rhin) Mazarin bíboros szervező munkája eredményeképpen jött létre a francia érdekek támogatására, a Német-római Birodalom fejedelemségei közül 50 rajnai herceg és a Mainzi Érsekség részvételével, részben a török, részben a Habsburgok ellen.

Új!!: I. Lipót magyar király és Rajnai Szövetség (1658) · Többet látni »

Rába

A Rába (németül Raab, latinul Arrabo) Magyarország 3.

Új!!: I. Lipót magyar király és Rába · Többet látni »

Rákóczi-szabadságharc

A Rákóczi-szabadságharc (1703–1711) az oszmán uralom alól felszabaduló Magyarország első jelentős szabadságharca volt a Habsburg abszolutizmus ellen.

Új!!: I. Lipót magyar király és Rákóczi-szabadságharc · Többet látni »

Római katolikus egyház

A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.

Új!!: I. Lipót magyar király és Római katolikus egyház · Többet látni »

Regálé

A regálé (latinul iura regalia), királyi haszonvétel volt a neve az államkincstárt illető, királyi felségjogon szedett jövedelmeknek.

Új!!: I. Lipót magyar király és Regálé · Többet látni »

Regensburgi fegyverszünet

A regensburgi fegyverszünet egy három oldalú megállapodás volt, amelyet 1684.

Új!!: I. Lipót magyar király és Regensburgi fegyverszünet · Többet látni »

Renáta lotaringiai hercegnő

Renáta lotaringiai hercegnő (Nancy, 1544. április 20. – München, 1568. február 22.) Bajorország hercegnéje.

Új!!: I. Lipót magyar király és Renáta lotaringiai hercegnő · Többet látni »

Rend (feudalizmus)

harmadik rend ábrázolása egy középkori kódexből Rendnek nevezi a történetírás az európai feudalizmusban az azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezők csoportját.

Új!!: I. Lipót magyar király és Rend (feudalizmus) · Többet látni »

Rendi országgyűlés

A rendi országgyűlésben a főurak és az egyházi vezetők mellett a magyar nemesség és a szabad királyi városok képviselői is helyet kaptak.

Új!!: I. Lipót magyar király és Rendi országgyűlés · Többet látni »

Rendszerváltás Magyarországon

Hősök terén több ezer fő részvételével. A rendszerváltás Magyarországon (avagy rendszerváltozás, vagy rendszerváltoztatás) szűkebb értelemben Magyarország történelmének azon korszakát jelöli, mely során a magyar állam az egypártrendszerrel és annak kulturális, ideológiai relációival szakítva demokratikus állammá vált, s felszámolva az államszocialista rendszert, békés úton átalakult egy demokratikus, pluralista, köztársasági berendezkedésű állammá.

Új!!: I. Lipót magyar király és Rendszerváltás Magyarországon · Többet látni »

Rijswijki béke

A Huis ter Nieuwburg palota, 1697. A rijswijki békeszerződések, amelyeket 1697.

Új!!: I. Lipót magyar király és Rijswijki béke · Többet látni »

Román görögkatolikus egyház

A román görögkatolikus egyház (románul Biserica Română Unită cu Roma) 1697-ben jött létre, amikor az ungvári unióval az erdélyi Ortodox Mitropolia csatlakozott a katolikus egyházhoz, elismerve a pápa fennhatóságát.

Új!!: I. Lipót magyar király és Román görögkatolikus egyház · Többet látni »

Rudolf magyar király

Ausztriai Rudolf (Bécs, Osztrák Főhercegség, 1552. július 18. – Prága, Cseh Királyság, 1612. január 20.), osztrák uralkodó főherceg, 1576-tól német-római császár és német király II.

Új!!: I. Lipót magyar király és Rudolf magyar király · Többet látni »

Savoyai Jenő

Savoyai Jenő vagy Savoyai Eugén, eredeti teljes francia nevén Eugène-François de Savoie-Carignano gróf (Párizs, 1663. október 18. – Bécs, 1736. április 21.) a Savoyai-dinasztia carignanói ágából származó főnemes, Carignano hercege, német-római császári hadvezér.

Új!!: I. Lipót magyar király és Savoyai Jenő · Többet látni »

Sigbert Heister

Sigbert Heister, 1692-től gróf (Kirchberg an der Raab, Stíria, 1646. augusztus 6. – Kirchberg an der Raab, 1718. február 22.) osztrák gróf, tábornagy, a Habsburg-ház szolgálatában álló császári hadvezér.

Új!!: I. Lipót magyar király és Sigbert Heister · Többet látni »

Sopron

Sopron (az ókorban, régies németül: Oedenburg) több mint hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a soproni borvidék központja, a Soproni járás székhelye.

Új!!: I. Lipót magyar király és Sopron · Többet látni »

Soproni országgyűlés

A soproni országgyűlés az 1681-es évben I. Lipót magyar király által Sopronba összehívott országgyűlés volt.

Új!!: I. Lipót magyar király és Soproni országgyűlés · Többet látni »

Spanyol örökösödési háború

A spanyol örökösödési háború (1701–1714) az utolsó Habsburg-házi spanyol király, az utód nélküli II. Károly halála után kezdődött 1701-ben, és az utrechti (1713), majd a rastatti és a badeni békeszerződések (1714) zárták le.

Új!!: I. Lipót magyar király és Spanyol örökösödési háború · Többet látni »

Spanyol Birodalom

A Spanyol Birodalom (ismert még mint Hispán Monarchia vagy Katolikus Monarchia), Spanyolország és elődállamai által irányított gyarmatbirodalom volt 1492 és 1898 között.

Új!!: I. Lipót magyar király és Spanyol Birodalom · Többet látni »

Spanyolország uralkodóinak listája

Ez a lap Spanyolország uralkodóinak listáját tartalmazza.

Új!!: I. Lipót magyar király és Spanyolország uralkodóinak listája · Többet látni »

Status quo ante bellum

Status quo ante bellum latin kifejezés.

Új!!: I. Lipót magyar király és Status quo ante bellum · Többet látni »

Stockeraui Szent Colman

Stockearui Szent Colman vagy Kálmán (Koloman, Colman, Coloman, Colomannus), († 1012. október 18.) a katolikus egyház szentje, akit zarándokútján gyilkoltak meg az ausztriai Stockeraunál, mikor Jeruzsálem felé tartott.

Új!!: I. Lipót magyar király és Stockeraui Szent Colman · Többet látni »

Svábföld

Schwaben körzete. Svábföld Németország egyik történeti, nyelvi, etnikai régiója, nagyjából a mai Baden-Württemberg tartományt és Bajorország nyugati részét valamint Svájc északabbi részét foglalja magában.

Új!!: I. Lipót magyar király és Svábföld · Többet látni »

Svédország

Svédország (), vagy hivatalos nevén a Svéd Királyság, skandináv ország Észak-Európában.

Új!!: I. Lipót magyar király és Svédország · Többet látni »

Szalánkeméni csata

A szalánkeméni csata 1691. augusztus 19-én zajlott le a délvidéki Szalánkemén falu mellett, a Duna jobb partján. A Szent Liga szövetségében harcoló, Bádeni Lajos őrgróf vezette Habsburg- és német-római császári haderő nagy győzelmet aratott a Köprülü Musztafa nagyvezír által irányított, jelentős számbeli fölényben lévő török hadak fölött. Mindkét haderőt tapasztalt hadvezérek vezették; a török tisztikart francia tanácsadók is segítették. Badeni Lajos csapatai Szalánkeménnél egy dombháton foglaltak állást. A Zimonyból kimozduló törökök az ütközet előtti éjszaka briliáns manőverrel körülzárták a császári tábort, elvágva annak utánpótlását és visszavonulási útvonalait. A kitörési kísérletek igen súlyos véráldozatokkal jártak, mert a janicsárok minden rohamot visszavertek, de végül a korszerűbben felszerelt, jól kiképzett és fegyelmezett, modern tüzérségük erejére támaszkodó császári egységek az őrgróf által személyesen vezetett lovasrohammal, véres küzdelemben felülkerekedtek. A csatában elesett maga Köprülü nagyvezír, számos pasa és török katonai méltóság. A keresztény oldalon életét vesztette (sokak mellett) Holstein hercege, Charles-Louis de Souches táborszernagy és Zrínyi Ádám magyar zászlósúr, Zrínyi Miklós egyetlen fia. A keresztény koalíció szalánkeméni győzelme a Magyarország területének a töröktől elhódítására indított Habsburg–török háborúk egyik legvéresebb ütközete volt. A vereség több évvel visszavetette az újabb török hadjáratokat a Balkánon, tehermentesítve a Habsburgoknak a rajnai fronton háborúzó haderejét.

Új!!: I. Lipót magyar király és Szalánkeméni csata · Többet látni »

Szász Választófejedelemség

A Szász Választófejedelemség a 14.-19.

Új!!: I. Lipót magyar király és Szász Választófejedelemség · Többet látni »

Szászfenes

Szászfenes (románul Florești, korábban Feneș) falu Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.

Új!!: I. Lipót magyar király és Szászfenes · Többet látni »

Széchényi Pál (érsek)

Gróf Széchényi Pál (Gyöngyös, 1645. július 28. (vagy 1642) július 28. – Sopron, 1710. május 22.) katolikus főpap; veszprémi püspök, kalocsai érsek.

Új!!: I. Lipót magyar király és Széchényi Pál (érsek) · Többet látni »

Szendrő (Szerbia)

Szendrő város Szerbiában, a Dunai körzet székhelye.

Új!!: I. Lipót magyar király és Szendrő (Szerbia) · Többet látni »

Szent Bertalan-dóm

A frankfurti Szent Bertalan-dóm vagy ismertebb nevén Kaiserdom a város legnagyobb és egyik legnevezetesebb temploma.

Új!!: I. Lipót magyar király és Szent Bertalan-dóm · Többet látni »

Szent István-székesegyház (Bécs)

A Szent István-székesegyház (németül Stephansdom, Stephanskirche, elterjedt becenevén Steffl) az első keresztény vértanú és Mindenszentek tiszteletére felszentelt, a 12. századtól több évszázadon át épített gótikus székesegyház Bécs belvárosában, a Stephansplatzon.

Új!!: I. Lipót magyar király és Szent István-székesegyház (Bécs) · Többet látni »

Szent Korona

date.

Új!!: I. Lipót magyar király és Szent Korona · Többet látni »

Szent Liga (1684)

A Szent Liga 1684.

Új!!: I. Lipót magyar király és Szent Liga (1684) · Többet látni »

Szent Márton-dóm (Pozsony)

A Szent Márton-dóm (ismert még mint a pozsonyi koronázótemplom), a 15. században épült gótikus székesegyház Pozsony történelmi városrészében.

Új!!: I. Lipót magyar király és Szent Márton-dóm (Pozsony) · Többet látni »

Szent Vitus-székesegyház

A székesegyház délnyugat felől A prágai Szent Vitus-székesegyház (teljes cseh nevén: Katedrála svatého Víta, Václava a Vojtĕcha, tehát Szent Vitus, Vencel- és Adalbert-székesegyház) a Prágai főegyházmegye főtemploma, a prágai érsek székhelye a prágai vár közepén.

Új!!: I. Lipót magyar király és Szent Vitus-székesegyház · Többet látni »

Szentgotthárd

Szentgotthárd (nek, nak, nak is hívják, ami történetesen „város” jelentéssel is bír) a legnyugatabbra fekvő város Magyarországon.

Új!!: I. Lipót magyar király és Szentgotthárd · Többet látni »

Szentgotthárdi csata (1664)

A szentgotthárdi csata 1664.

Új!!: I. Lipót magyar király és Szentgotthárdi csata (1664) · Többet látni »

Szeptember 12.

Névnapok: Mária + Gujdó, Ibolya, Irma, Marion, Palóma, Szelestény, Tóbiás.

Új!!: I. Lipót magyar király és Szeptember 12. · Többet látni »

Szeptember 27.

Névnapok: Adalbert + Damján, Damos, Demény, Demjén, Denton, Döme, Dömjén, Dömös, Floransz, Florencia, Florentin, Florentina, Karola, Károly, Kósa, Kozima, Kozma, Mirabel, Mirabella, Vince.

Új!!: I. Lipót magyar király és Szeptember 27. · Többet látni »

Téli hadjárat (1664)

A téli hadjárat más néven eszéki hadjárat Zrínyi Miklós hadjárata 1664 télutóján, mely során 240 km-t hatolt be seregével török területre.

Új!!: I. Lipót magyar király és Téli hadjárat (1664) · Többet látni »

Török hódoltság

Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).

Új!!: I. Lipót magyar király és Török hódoltság · Többet látni »

Török porta

A magas porta A magas porta A török porta vagy magas porta (törökül: Bâb-ı Âli, „magas kapu”, vagy Fényes-kapu, esetleg fényes porta) volt az Oszmán Birodalom kormányzati negyedének neve, ahol többek között a nagyvezír hivatala volt.

Új!!: I. Lipót magyar király és Török porta · Többet látni »

Törökkanizsa

Törökkanizsa (szerbül Нови Кнежевац / Novi Kneževac, németül Neu-Kanischa) város és község Szerbiában, Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben.

Új!!: I. Lipót magyar király és Törökkanizsa · Többet látni »

Temesköz

A Temesköz a Maros, a Tisza és a Duna által közrezárt síkság, melyen a Temes folyik keresztül, a Bánság síkvidéki része.

Új!!: I. Lipót magyar király és Temesköz · Többet látni »

Thököly Imre

Gróf késmárki Thököly Imre (Késmárk, 1657. szeptember 25. – İzmit, 1705. szeptember 13.) magyar főnemes, kuruc hadvezér, 1682–1685 között Felső-Magyarország, majd 1690-ben Erdély fejedelme.

Új!!: I. Lipót magyar király és Thököly Imre · Többet látni »

Tizenhét Tartomány

A Tizenhét Tartomány címere A Tizenhét Tartomány néven ismert történelmi állam a 15–16.

Új!!: I. Lipót magyar király és Tizenhét Tartomány · Többet látni »

Tokaj

Tokaj észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tisza és a Bodrog találkozásánál, a Kopasz-hegy lábánál.

Új!!: I. Lipót magyar király és Tokaj · Többet látni »

Udvari Haditanács

Az Udvari Haditanács egykori épülete Bécsben, az ''Am Hof'' téren, 1775. Az Udvari Haditanács (régies írásmóddal Hofkriegsrath) volt a Habsburg Birodalom legfelső hadügyi irányító hatósága, a birodalmi haderő legfelső döntéshozó hatósága.

Új!!: I. Lipót magyar király és Udvari Haditanács · Többet látni »

Udvari Kamara

Az Udvari Kamara (eredeti nevén Hofkammer) a Habsburg Birodalom központi pénzügyigazgatási szerve volt 1526 és 1849 között.

Új!!: I. Lipót magyar király és Udvari Kamara · Többet látni »

V. Albert bajor herceg

V.

Új!!: I. Lipót magyar király és V. Albert bajor herceg · Többet látni »

V. Fülöp spanyol király

V.

Új!!: I. Lipót magyar király és V. Fülöp spanyol király · Többet látni »

V. János portugál király

V.

Új!!: I. Lipót magyar király és V. János portugál király · Többet látni »

V. Károly lotaringiai herceg

V.

Új!!: I. Lipót magyar király és V. Károly lotaringiai herceg · Többet látni »

V. Károly német-római császár

V.

Új!!: I. Lipót magyar király és V. Károly német-római császár · Többet látni »

Vas vármegye

Vas vármegye, 1950 és 2022 között Vas megye, közigazgatási terület Magyarország nyugati részén.

Új!!: I. Lipót magyar király és Vas vármegye · Többet látni »

Vasvári béke

A vasvári béke,,, a magyarországi török háborúk során, a Vas megyei Vasváron 1664.

Új!!: I. Lipót magyar király és Vasvári béke · Többet látni »

Választófejedelem

A Német-római Birodalom címere Frankfurtban. A német királyt 1356-tól hét választófejedelem választotta meghttp://mek.oszk.hu/01200/01267/html/06kotet/06r02f06.htm Nagy képes világtörténet - A császár és a választófejedelmek. Bajor Lajos. IV. Károly. Az arany bulla A választófejedelem (németül Kurfürst, latinul elector) a német királyokat, illetve a német-római császárokat választó testület tagja a Német-római Birodalomban.

Új!!: I. Lipót magyar király és Választófejedelem · Többet látni »

Velencei Köztársaság

A Velencei Köztársaság (velenceiül: Serenisima Republica de Venesia; olaszul: Serenissima Repubblica di Venezia) Itália északi részén a 8. század és 1797 között fennállott államalakulat volt.

Új!!: I. Lipót magyar király és Velencei Köztársaság · Többet látni »

Vezír (muszlim méltóság)

nagyvezíreinek jelvénye A vezír (arab és perzsa írással: وزير, vazír) magas rangú politikai vezető, miniszter a muszlim kormányzatokban.

Új!!: I. Lipót magyar király és Vezír (muszlim méltóság) · Többet látni »

Wenzel Eusebius Lobkowitz

Wenzel Eusebius Lobkowitz herceg (magyarosan Lobkowitz Vencel Ferenc) (Raudnitz, 1609. január 30. – Raudnitz, 1677. április 22.) I. Lipót király minisztere.

Új!!: I. Lipót magyar király és Wenzel Eusebius Lobkowitz · Többet látni »

Wesselényi Ferenc (nádor)

Hadadi és murányi gróf Wesselényi Ferenc (Vágtapolca, 1605 – Zólyomlipcse, 1667. március 23.) magyar főnemes, hadvezér, 1655-től haláláig Magyarország nádora.

Új!!: I. Lipót magyar király és Wesselényi Ferenc (nádor) · Többet látni »

Wesselényi Pál

Wesselényi Pál (1654? – 1694) báró, a később kurucoknak nevezett bujdosók egyik vezére volt.

Új!!: I. Lipót magyar király és Wesselényi Pál · Többet látni »

Wesselényi-összeesküvés

Wesselényi Ferenc nádor A Wesselényi-összeesküvés vagy Wesselényi-szervezkedés (horvát nyelvterületen: Zrínyi–Frangepán összeesküvés) a 17. század közepén szerveződött főnemesi konspiráció volt I. Lipót király ellen.

Új!!: I. Lipót magyar király és Wesselényi-összeesküvés · Többet látni »

Wittelsbach-ház

A Wittelsbach-ház, egy bajor származású uralkodóház, melynek tagjai a 11. századtól uralkodtak Bajorországban a királyság 1918-as fennállásáig, valamint 1214 és 1805 között a Pfalzi grófság (majd választófejedelemség) uralkodóit is adták.

Új!!: I. Lipót magyar király és Wittelsbach-ház · Többet látni »

Wolfgang Friedrich Cob von Nüdingen

Wolfgang Friedrich Cob von Nüdingen, egyes magyar nyelvű forrásokban Kobb Farkas, másként Cobb vagy Kopp (Bitburg vagy Niederweis, akkori Luxemburgi Hercegség, Német-római Birodalom, 1610 – 1679) német katonatiszt, Habsburg német-római császári ezredes, táborszernagy.

Új!!: I. Lipót magyar király és Wolfgang Friedrich Cob von Nüdingen · Többet látni »

Wrocław

Wrocław (IPA:, magyarul: Boroszló,, csehül: Vratislav, latinul: Wratislavia vagy Vratislavia) város Lengyelországban, Szilézia történelmi fővárosa.

Új!!: I. Lipót magyar király és Wrocław · Többet látni »

XI. Ince pápa

Szobra Budapesten, a Budai Várnegyedben Boldog XI.

Új!!: I. Lipót magyar király és XI. Ince pápa · Többet látni »

XIV. Lajos francia király

XIV.

Új!!: I. Lipót magyar király és XIV. Lajos francia király · Többet látni »

Zalánkemén

Zalánkemén (korábban Szalánkemén, szerbül Стари Сланкамен / Stari Slankamen) falu Szerbiában, Vajdaságban, a Szerémségi körzetben, India községben.

Új!!: I. Lipót magyar király és Zalánkemén · Többet látni »

Zentai csata

A zentai csata, 1697.

Új!!: I. Lipót magyar király és Zentai csata · Többet látni »

Zrínyi Miklós (költő)

Zrínyi Miklós, gróf (horvátul: Nikola Zrinski) (Csáktornya, 1620. május 3. – Zrínyifalva, 1664. november 18.) horvát bán, Zala és Somogy vármegyék örökös főispánja, főlovászmester, királyi tanácsos, légrádi főkapitány, nagybirtokos főnemes, költő, hadvezér és politikus, hadtudós.

Új!!: I. Lipót magyar király és Zrínyi Miklós (költő) · Többet látni »

Zrínyiújvár

A vár egy 1665-ben készült német térképen Zrínyiújvár, vagy más néven Új-Zrínyivár (horvátul Novi Zrin) egy Zrínyi Miklós magyar–horvát szabadsághős által épített erősség a Mura folyó mellett, a Somogy vármegyei Őrtilos külterületén (de a zalai Belezna vasúti megállóhelyétől közelíthető meg legkönnyebben).

Új!!: I. Lipót magyar király és Zrínyiújvár · Többet látni »

Zsidók

A zsidók (Jehudim;, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől (izraeliták) származtató, Israelite origins and kingdom: "The first act in the long drama of Jewish history is the age of the Israelites" illetve a zsidó vallást követő, a világ minden részén élő emberek – kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű – közössége.

Új!!: I. Lipót magyar király és Zsidók · Többet látni »

Zsigmond Ferenc osztrák főherceg

Habsburg–Tiroli Zsigmond Ferenc főherceg (Innsbruck, 1630. november 27. – Innsbruck, 1665. június 25.) tiroli grófként II.

Új!!: I. Lipót magyar király és Zsigmond Ferenc osztrák főherceg · Többet látni »

1596

Nincs leírás.

Új!!: I. Lipót magyar király és 1596 · Többet látni »

1608

Nincs leírás.

Új!!: I. Lipót magyar király és 1608 · Többet látni »

1654

Nincs leírás.

Új!!: I. Lipót magyar király és 1654 · Többet látni »

1655

Nincs leírás.

Új!!: I. Lipót magyar király és 1655 · Többet látni »

1656

Nincs leírás.

Új!!: I. Lipót magyar király és 1656 · Többet látni »

1657

Nincs leírás.

Új!!: I. Lipót magyar király és 1657 · Többet látni »

1658

Nincs leírás.

Új!!: I. Lipót magyar király és 1658 · Többet látni »

1660

Nincs leírás.

Új!!: I. Lipót magyar király és 1660 · Többet látni »

1660-as évek

*166 166.

Új!!: I. Lipót magyar király és 1660-as évek · Többet látni »

1662

Nincs leírás.

Új!!: I. Lipót magyar király és 1662 · Többet látni »

1663

Nincs leírás.

Új!!: I. Lipót magyar király és 1663 · Többet látni »

1664

Nincs leírás.

Új!!: I. Lipót magyar király és 1664 · Többet látni »

1666

Nincs leírás.

Új!!: I. Lipót magyar király és 1666 · Többet látni »

1668

Nincs leírás.

Új!!: I. Lipót magyar király és 1668 · Többet látni »

1670

Nincs leírás.

Új!!: I. Lipót magyar király és 1670 · Többet látni »

1671

Nincs leírás.

Új!!: I. Lipót magyar király és 1671 · Többet látni »

1672

Nincs leírás.

Új!!: I. Lipót magyar király és 1672 · Többet látni »

1673

Nincs leírás.

Új!!: I. Lipót magyar király és 1673 · Többet látni »

1674

Nincs leírás.

Új!!: I. Lipót magyar király és 1674 · Többet látni »

1681

Nincs leírás.

Új!!: I. Lipót magyar király és 1681 · Többet látni »

1682

Nincs leírás.

Új!!: I. Lipót magyar király és 1682 · Többet látni »

1683

Nincs leírás.

Új!!: I. Lipót magyar király és 1683 · Többet látni »

1684

Nincs leírás.

Új!!: I. Lipót magyar király és 1684 · Többet látni »

1685

Nincs leírás.

Új!!: I. Lipót magyar király és 1685 · Többet látni »

1686

Nincs leírás.

Új!!: I. Lipót magyar király és 1686 · Többet látni »

1687

július 18. – A keresztény sereg Eszékhez ér https://gallica.bnf.fr/ark:/12148/btv1b53041052r.item Vue de la bataille d'Esseck zoom.

Új!!: I. Lipót magyar király és 1687 · Többet látni »

1688

Nincs leírás.

Új!!: I. Lipót magyar király és 1688 · Többet látni »

1689

Az alkotmányos királyság ekkor alakult ki.

Új!!: I. Lipót magyar király és 1689 · Többet látni »

1690

Nincs leírás.

Új!!: I. Lipót magyar király és 1690 · Többet látni »

1691

Nincs leírás.

Új!!: I. Lipót magyar király és 1691 · Többet látni »

1693

Nincs leírás.

Új!!: I. Lipót magyar király és 1693 · Többet látni »

1694

Nincs leírás.

Új!!: I. Lipót magyar király és 1694 · Többet látni »

1697

Nincs leírás.

Új!!: I. Lipót magyar király és 1697 · Többet látni »

1700

Anjou Fülöp Alexander von Kotzebue – A narvai csata A nagy északi háború főbb hadmozdulatai.

Új!!: I. Lipót magyar király és 1700 · Többet látni »

1701

1701 a 18. század első éve.

Új!!: I. Lipót magyar király és 1701 · Többet látni »

1754

Nincs leírás.

Új!!: I. Lipót magyar király és 1754 · Többet látni »

Uniópédia egy koncepció térkép vagy szemantikai hálózat szervezésében, mint egy enciklopédia vagy szótár. Ez ad egy rövid meghatározása minden fogalom és kapcsolatokat.

Ez egy hatalmas internetes mentális térképet, amely alapul szolgál a koncepció rajzok. Ez szabadon használhatják, és minden cikket, vagy dokumentum letölthető. Ez egy eszköz, forrás, vagy hivatkozás tanulmányok, a kutatás, az oktatás, a tanulás vagy tanítás, amely felhasználható a tanárok, oktatók, tanulók vagy hallgatók; A tudományos világ: az iskola, általános iskolai, középiskolai, középiskolai, középső, főiskola, műszaki végzettség, főiskola, egyetem, egyetemi, mester- vagy doktori fokozatot; A papírok, jelentések, projektek, ötletek, dokumentáció, felmérések, összefoglalók, vagy dolgozat. Itt az a meghatározás, magyarázat, leírás, illetve értelmében minden jelentős amelyen információra van szüksége, és egy listát a hozzájuk kapcsolódó fogalmak, mint a szószedet. Elérhető a magyar, angol, spanyol, portugál, japán, kínai, francia, német, olasz, lengyel, holland, orosz, arab, hindi, svéd, ukrán, katalán, cseh, héber, dán, finn, indonéz, norvég, román, török, vietnami, koreai, thai, görög, bolgár, horvát, szlovák, litván, filippínó, lett, észt és szlovén. Több nyelven hamarosan.

Minden információ kivontuk a Wikipédia, és ez elérhető a Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc.

Az Uniópédia a Wikimedia Foundation nem támogatja, és nem áll kapcsolatban vele.

A Google Play, Android és a Google Play-logó a Google Inc. védjegyei.

Adatvédelmi irányelvek

KimenőBeérkező