Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
14 kapcsolatok: I. Ióannész bizánci császár, I. János aragóniai király, I. János hainaut-i gróf, I. János híjari báró, I. János jeruzsálemi király, I. János kasztíliai király, I. János lengyel király, I. János magyar király, I. János pápa, I. János portugál király, I. János svéd király, I. Jóannész trapezunti császár, II. János jeruzsálemi király, János angol király.
I. Ióannész bizánci császár
I.
Új!!: I. János (egyértelműsítő lap) és I. Ióannész bizánci császár · Többet látni »
I. János aragóniai király
I.
Új!!: I. János (egyértelműsítő lap) és I. János aragóniai király · Többet látni »
I. János hainaut-i gróf
I.
Új!!: I. János (egyértelműsítő lap) és I. János hainaut-i gróf · Többet látni »
I. János híjari báró
I.
Új!!: I. János (egyértelműsítő lap) és I. János híjari báró · Többet látni »
I. János jeruzsálemi király
I.
Új!!: I. János (egyértelműsítő lap) és I. János jeruzsálemi király · Többet látni »
I. János kasztíliai király
I.
Új!!: I. János (egyértelműsítő lap) és I. János kasztíliai király · Többet látni »
I. János lengyel király
I.
Új!!: I. János (egyértelműsítő lap) és I. János lengyel király · Többet látni »
I. János magyar király
Szapolyai János (Szepesváralja, 1480 vagy 1487 – Szászsebes, 1540. július 22.), a befolyásos Szapolyai-házból való erdélyi vajda 1510 és 1526 között, majd magyar király I. János néven 1526-tól haláláig.
Új!!: I. János (egyértelműsítő lap) és I. János magyar király · Többet látni »
I. János pápa
I.
Új!!: I. János (egyértelműsítő lap) és I. János pápa · Többet látni »
I. János portugál király
I.
Új!!: I. János (egyértelműsítő lap) és I. János portugál király · Többet látni »
I. János svéd király
I.
Új!!: I. János (egyértelműsítő lap) és I. János svéd király · Többet látni »
I. Jóannész trapezunti császár
I.
Új!!: I. János (egyértelműsítő lap) és I. Jóannész trapezunti császár · Többet látni »
II. János jeruzsálemi király
II.
Új!!: I. János (egyértelműsítő lap) és II. János jeruzsálemi király · Többet látni »
János angol király
János vagy Földnélküli János (1166/1167. december 24. – 1216. október 19.) Anglia királya 1199-től haláláig. Uralkodása során elvesztette Normandiát. Az angol bárók lázadását követően János írta alá a Magna Cartát, az angol alkotmányos rendszer történetének egyik legelső alapdokumentumát. János II. Henrik angol király ötödik és egyben legkisebb fiaként született, és emiatt sokáig nem számíthatott jelentős földbirtokokra; ekkor kapta a „Földnélküli” gúnynevet. Bátyjai 1173-ban kezdődött és 1174-ben levert lázadását követően azonban ő vált apja kedvencévé. Henrik kinevezte őt Írország urává, és tekintélyes birtokokkal látta el Angliában és a kontinensen. Amikorra bátyja, Oroszlánszívű Richárd trónra lépett, többi fiútestvére már meghalt, így ő lett az angol trón örököse. Mialatt Richárd a harmadik keresztes háború során a Szentföldön tartózkodott, János megpróbálta megszerezni a hatalmat, de nem járt sikerrel. Richárd 1199-ben gyermektelenül halt meg, így Jánost Anglia királyává koronázták. A másik jelölt, unokaöccse, Artúr bretagne-i herceg számíthatott Fülöp francia király támogatására. 1200-ban azonban a Le Goulet-i szerződésben János és Fülöp rendezték területi vitájukat a francia területeken. 1202-ben Jánosnak sikerült elfognia Artúrt, akit meggyilkoltatott, amikor szorult helyzetbe került. Hívei emiatt azonban, és azért, ahogyan a normandiai, breton és anjoui nemesekkel bánt, még inkább elpártoltak tőle. 1204-ben a franciák teljesen megszállták az angol koronához tartozó Normandiát. A következő évtized során János elsődleges célja a hercegség visszafoglalása lett, ezért új adókat vetett ki, megreformálta a hűbéri katonai szolgálat rendjét és az igazságszolgáltatást. Jogi reformjai maradandó nyomot hagytak az angol szokásjogban. 1209-ben a canterburyi érsek kinevezése fölötti vita miatt III. Ince pápa kiátkozta, Angliát pedig egyházi tilalom alá helyezte. Az interdiktumot csak 1213-ban oldották fel. 1214-ben János megindította Normandia visszafoglalását célzó hadjáratát, de a bouvines-i csatában szövetségesei döntő vereséget szenvedtek. Hazatérése után az angol bárók a magas adók és a főurakkal való bánásmódja miatt fellázadtak ellene. Az egyezkedés során mindkét fél aláírta a Magna Cartát, bár a benne foglaltakat egyik fél sem kívánta betartani. Amikor a harcokban János felülkerekedett, a bárók behívták Fülöp francia király fiát, Oroszlán Lajost. János kelet-angliai hadjáratán elkapta a vérhast és 1216. október 19-én meghalt. A trónon kilencéves fia, III. Henrik követte. János sokáig vitatott személyisége volt az angol történelemnek, a vele ellenséges középkori krónikások kegyetlennek, kapzsinak, istentelennek és bujának írták le. A reformáció után példaként tekintették a pápával szembeni kiállását. A viktoriánus irodalomban és a modern Robin Hood-történetekben negatív figuraként szerepel. Ma a történészek árnyaltabban látják alakját: bár jelleme még a kor standardjaival mérve is hagy kívánnivalót maga után, emellett művelt volt, hadseregét jól szervezte, és nagy gondot fordított a megfelelő közigazgatásra és igazságszolgáltatásra.
Új!!: I. János (egyértelműsítő lap) és János angol király · Többet látni »
