Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
21 kapcsolatok: Bouvines-i csata, December 5., Flamand grófság, Flandria grófjainak listája, Hainaut grófjainak listája, Hainaut-i grófság, I. Baldvin konstantinápolyi latin császár, I. Henrik champagne-i gróf, I. Sancho portugál király, II. Fülöp Ágost francia király, II. Margit flamand grófnő, IV. Ottó német-római császár, IX. Lajos francia király, János angol király, Keresztes háborúk, Párizs, Szentföld, VIII. Lajos francia király, 1199, 1206, 1244.
Bouvines-i csata
Az 1214.
Új!!: I. Johanna flamand grófnő és Bouvines-i csata · Többet látni »
December 5.
Névnapok: Vilma + Ábel, Bács, Bacsó, Ciklámen, Csaba, Csanád, Csobád, Dalma, Kerecsen, Sába, Sebő, Ünige.
Új!!: I. Johanna flamand grófnő és December 5. · Többet látni »
Flamand grófság
A Flamand grófság vagy Flandria grófsága a 9–14.
Új!!: I. Johanna flamand grófnő és Flamand grófság · Többet látni »
Flandria grófjainak listája
A flamand grófok címere A Flandria grófja vagy a flamand gróf (angol: Counts of Flanders, holland: Graaf van Vlaanderen, francia: Comté de Flandre) középkori nemesi cím, a németalföldi Flamand grófság urainak örökletes címe a 9. századtól kezdve.
Új!!: I. Johanna flamand grófnő és Flandria grófjainak listája · Többet látni »
Hainaut grófjainak listája
A hainaut-i grófok címere Az Hainaut-i grófság vagy Hennegaui grófság középkori államalakulat volt, nagyjából a mai belga Hainaut tartomány területén.
Új!!: I. Johanna flamand grófnő és Hainaut grófjainak listája · Többet látni »
Hainaut-i grófság
Az Hainaut-i grófság (Hainaut kiejtése kb.„eno”) vagy Hennegaui grófság a történelmi Németalföld területén található feudális állam volt.
Új!!: I. Johanna flamand grófnő és Hainaut-i grófság · Többet látni »
I. Baldvin konstantinápolyi latin császár
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. Balduin latin császár.
Új!!: I. Johanna flamand grófnő és I. Baldvin konstantinápolyi latin császár · Többet látni »
I. Henrik champagne-i gróf
I.
Új!!: I. Johanna flamand grófnő és I. Henrik champagne-i gróf · Többet látni »
I. Sancho portugál király
I.
Új!!: I. Johanna flamand grófnő és I. Sancho portugál király · Többet látni »
II. Fülöp Ágost francia király
Fülöp Ágost koronázása (14. századi ábrázolás) A köztudatban Fülöp Ágostként (franciául Philippe Auguste) ismert II.
Új!!: I. Johanna flamand grófnő és II. Fülöp Ágost francia király · Többet látni »
II. Margit flamand grófnő
Konstantinápolyi Margit (1202. június 2. – 1280. február 10.) I. Balduin latin császár fiatalabbik lánya és örököse.
Új!!: I. Johanna flamand grófnő és II. Margit flamand grófnő · Többet látni »
IV. Ottó német-római császár
IV.
Új!!: I. Johanna flamand grófnő és IV. Ottó német-római császár · Többet látni »
IX. Lajos francia király
IX.
Új!!: I. Johanna flamand grófnő és IX. Lajos francia király · Többet látni »
János angol király
János vagy Földnélküli János (1166/1167. december 24. – 1216. október 19.) Anglia királya 1199-től haláláig. Uralkodása során elvesztette Normandiát. Az angol bárók lázadását követően János írta alá a Magna Cartát, az angol alkotmányos rendszer történetének egyik legelső alapdokumentumát. János II. Henrik angol király ötödik és egyben legkisebb fiaként született, és emiatt sokáig nem számíthatott jelentős földbirtokokra; ekkor kapta a „Földnélküli” gúnynevet. Bátyjai 1173-ban kezdődött és 1174-ben levert lázadását követően azonban ő vált apja kedvencévé. Henrik kinevezte őt Írország urává, és tekintélyes birtokokkal látta el Angliában és a kontinensen. Amikorra bátyja, Oroszlánszívű Richárd trónra lépett, többi fiútestvére már meghalt, így ő lett az angol trón örököse. Mialatt Richárd a harmadik keresztes háború során a Szentföldön tartózkodott, János megpróbálta megszerezni a hatalmat, de nem járt sikerrel. Richárd 1199-ben gyermektelenül halt meg, így Jánost Anglia királyává koronázták. A másik jelölt, unokaöccse, Artúr bretagne-i herceg számíthatott Fülöp francia király támogatására. 1200-ban azonban a Le Goulet-i szerződésben János és Fülöp rendezték területi vitájukat a francia területeken. 1202-ben Jánosnak sikerült elfognia Artúrt, akit meggyilkoltatott, amikor szorult helyzetbe került. Hívei emiatt azonban, és azért, ahogyan a normandiai, breton és anjoui nemesekkel bánt, még inkább elpártoltak tőle. 1204-ben a franciák teljesen megszállták az angol koronához tartozó Normandiát. A következő évtized során János elsődleges célja a hercegség visszafoglalása lett, ezért új adókat vetett ki, megreformálta a hűbéri katonai szolgálat rendjét és az igazságszolgáltatást. Jogi reformjai maradandó nyomot hagytak az angol szokásjogban. 1209-ben a canterburyi érsek kinevezése fölötti vita miatt III. Ince pápa kiátkozta, Angliát pedig egyházi tilalom alá helyezte. Az interdiktumot csak 1213-ban oldották fel. 1214-ben János megindította Normandia visszafoglalását célzó hadjáratát, de a bouvines-i csatában szövetségesei döntő vereséget szenvedtek. Hazatérése után az angol bárók a magas adók és a főurakkal való bánásmódja miatt fellázadtak ellene. Az egyezkedés során mindkét fél aláírta a Magna Cartát, bár a benne foglaltakat egyik fél sem kívánta betartani. Amikor a harcokban János felülkerekedett, a bárók behívták Fülöp francia király fiát, Oroszlán Lajost. János kelet-angliai hadjáratán elkapta a vérhast és 1216. október 19-én meghalt. A trónon kilencéves fia, III. Henrik követte. János sokáig vitatott személyisége volt az angol történelemnek, a vele ellenséges középkori krónikások kegyetlennek, kapzsinak, istentelennek és bujának írták le. A reformáció után példaként tekintették a pápával szembeni kiállását. A viktoriánus irodalomban és a modern Robin Hood-történetekben negatív figuraként szerepel. Ma a történészek árnyaltabban látják alakját: bár jelleme még a kor standardjaival mérve is hagy kívánnivalót maga után, emellett művelt volt, hadseregét jól szervezte, és nagy gondot fordított a megfelelő közigazgatásra és igazságszolgáltatásra.
Új!!: I. Johanna flamand grófnő és János angol király · Többet látni »
Keresztes háborúk
A keresztes háborúk a római katolikus egyház és a pápa által szentesített, középkori, nagyarányú hadjáratok voltak a 11. századtól kezdődően.
Új!!: I. Johanna flamand grófnő és Keresztes háborúk · Többet látni »
Párizs
Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.
Új!!: I. Johanna flamand grófnő és Párizs · Többet látni »
Szentföld
A Szentföld és Palesztina térképe 1759 (Kongresszusi Könyvtár Földrajz és térkép osztály Washington) A Szentföld kifejezés a Közel-Kelet azon régiójára utal, amelynek igen komoly vallási jelentősége van az ábrahámi vallásokban, azaz a keresztény és a zsidó vallásban, az iszlámban és a bahái hitben.
Új!!: I. Johanna flamand grófnő és Szentföld · Többet látni »
VIII. Lajos francia király
VIII.
Új!!: I. Johanna flamand grófnő és VIII. Lajos francia király · Többet látni »
1199
Nincs leírás.
Új!!: I. Johanna flamand grófnő és 1199 · Többet látni »
1206
Nincs leírás.
Új!!: I. Johanna flamand grófnő és 1206 · Többet látni »
1244
Nincs leírás.
Új!!: I. Johanna flamand grófnő és 1244 · Többet látni »
