Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

I. Henrik navarrai király

Index I. Henrik navarrai király

A Champagne-i házból származó I. (Kövér) Henrik (1244/1249 – 1274. július 22.) navarrai király 1270-től 1274-ig uralkodott, egyidejűleg III.

14 kapcsolatok: Artois-i Blanka navarrai királyné, Bourbon Margit navarrai királyné, I. Eduárd angol király, I. Johanna navarrai királynő, I. Theobald navarrai király, II. Theobald navarrai király, Július 22., Navarra, Navarra uralkodóinak listája, Plantagenêt-ház, 1244, 1249, 1270, 1274.

Artois-i Blanka navarrai királyné

Artois-i Blanka (1248–1302) navarrai királyné, I. Henrik navarrai király felesége és I. Johanna navarrai királynő édesanyja.

Új!!: I. Henrik navarrai király és Artois-i Blanka navarrai királyné · Többet látni »

Bourbon Margit navarrai királyné

Bourbon Margit (1211 – Provins, Franciaország, 1256. április 12.) I. Theobald navarrai király felesége.

Új!!: I. Henrik navarrai király és Bourbon Margit navarrai királyné · Többet látni »

I. Eduárd angol király

I. Eduárd (melléknevein Nyakigláb Eduárd vagy a Skótok pörölye; 1239. június 17/18. – 1307. július 7.) Anglia királya 1272-től haláláig. Eduárd III. Henrik angol király egyetlen (bizonyítottan létezett) fiaként született. Trónörökösként már fiatal korában bevonták a politikai küzdelmekbe, amely idővel a bárók lázadásává és polgárháborúvá fajult. A herceg 1259-ben ideiglenesen a főurak reformmozgalma mellé állt, de miután kibékült bizonytalan politikájú apjával, a királyi párt egyik fő támaszává lépett elő. Egy elvesztett csata után túszként tartották fogva, ám szökése után az 1265-ös eveshami csatában legyőzte és megölte a lázadók vezérét, Simon de Montfort-t. A polgárháború végeztével Eduárd csatlakozott a Szentföldre induló kilencedik keresztes hadjárathoz. A keresztes háború sikertelennek bizonyult és Eduárd a hazaúton értesült arról, hogy apja meghalt és Anglia királya lett. Lassan, másfél évig utazgatva ért haza és 1274. augusztus 19-én koronázták meg a westminsteri apátságban. 1276–77-ben elfojtott egy kisebb walesi lázadást (a walesi hercegségeket angol vazallusnak tekintette), majd amikor 1282–ben ismét fellázadtak, teljesen meghódította és angol igazgatás alá helyezte a térséget. Erről az eseményről szól Arany János A walesi bárdok c. költeménye. Hódítása megszilárdítására várakat építtetett és angol lakosságú városokat alapított. Uralkodása idején örökösödési válság tört ki Skóciában, amikor a kiskorú Margit királynő meghalt. Eduárd a helyzetet kihasználva kiterjesztette hatalmát a szomszédos országra. Döntőbíróként lépett fel a számos trónköveteleő igényének elbírálására, de miután a skótok megválasztották John Balliolt, továbbra is Skócia hűbéruraként viselkedett. Ugyanekkor háborúba keveredett IV. Fülöp francia királlyal, aki el kívánta kobozni Aquitánia hercegségét (amely addig perszonáluniót alkotott Angliával). A háborúk költségeinek fedezésére Eduárd több alkalommal különadót vetett ki, valamint kiűzte a zsidókat országából, hogy elkobzott vagyonukkal, illetve a száműzésük jelentette politikai tőkét felhasználva újabb adókat szedve feltöltse kincstárát. A főurak egy része tiltakozott a magas adóterhek miatt és a belpolitikai helyzet közel állt az újabb polgárháborúhoz, amikor a skótok William Wallace által vezetett újabb lázadása egy táborban egyesítette a királyt és báróit. A kezdeti angol sikerek után a skótok győzelmeket arattak; a rossz egészségű Eduárd erre maga indult északnak, de útközben megbetegedett és meghalt. I. Eduárd 188 cm-es testalkatával jóval kortársai fölé magasodott, emiatt kapta a Nyakigláb Eduárd gúnynevet. Heves vérmérsekletű, dühkitörésekre hajlamos férfi volt, aki könnyedén meg tudta félemlíteni ellenfeleit. Alattvalói tisztelték katonai képességei, adminisztrációs tehetsége és vallásos buzgalma miatt. Bár a walesi és skóciai hadjárataiban néha kimondottan kegyetlenül viselkedett, rátermett uralkodóként helyreállított országa apja uralma alatt szétzilálódott rendjét, végleg meghódította Walest és ideiglenesen uralma alá hajtotta Skóciát is.

Új!!: I. Henrik navarrai király és I. Eduárd angol király · Többet látni »

I. Johanna navarrai királynő

I. Johanna királynő pecsétje I. Johanna (1271. január 14. – 1305. április 4.) navarrai királynő, aki 1274-től 1305-ig uralkodott (egyidejűleg I. Johanna néven Champagne grófnője is), a Navarrai Királyság utolsó uralkodója volt a Champagne-i házból, I. (Kövér) Henrik (1249–1274) király leánya és utódja.

Új!!: I. Henrik navarrai király és I. Johanna navarrai királynő · Többet látni »

I. Theobald navarrai király

A Champagne-i házból származó I. (Utószülött, avagy Trubadúr) Theobald (franciául: Thibaut, magyarosan: Tibold), (1201. május 30. – 1253. július 8.) navarrai királyként 1234-től 1253-ig uralkodott, IV.

Új!!: I. Henrik navarrai király és I. Theobald navarrai király · Többet látni »

II. Theobald navarrai király

A Champagne-i házból származó II.

Új!!: I. Henrik navarrai király és II. Theobald navarrai király · Többet látni »

Július 22.

Névnapok: Magdolna, Léna, Lenke, Levendula, Lipót, Magda, Magdaléna, Magdó, Manda, Mária, Marica, Marléne, Médi, Platon, Verbéna, Veréna, Verita.

Új!!: I. Henrik navarrai király és Július 22. · Többet látni »

Navarra

Navarra (baszk nyelven Nafarroa) Spanyolország egyik autonóm közössége és egyben tartománya.

Új!!: I. Henrik navarrai király és Navarra · Többet látni »

Navarra uralkodóinak listája

Navarra királyai eredetileg Pamplona uralkodói voltak.

Új!!: I. Henrik navarrai király és Navarra uralkodóinak listája · Többet látni »

Plantagenêt-ház

A Plantagenêt-házat szokás második Anjou-háznak, vagy Angevin-dinasztiának is nevezni.

Új!!: I. Henrik navarrai király és Plantagenêt-ház · Többet látni »

1244

Nincs leírás.

Új!!: I. Henrik navarrai király és 1244 · Többet látni »

1249

Nincs leírás.

Új!!: I. Henrik navarrai király és 1249 · Többet látni »

1270

Nincs leírás.

Új!!: I. Henrik navarrai király és 1270 · Többet látni »

1274

Nincs leírás.

Új!!: I. Henrik navarrai király és 1274 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »