Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
34 kapcsolatok: Aenor de Châtellerault, Angliai Matild német-római császárné, Aquitániai Eleonóra angol királyné, Barcelonai Berengária kasztíliai királyné, Berengária kasztíliai királynő, Burgundiai-ház, Fulkó jeruzsálemi király, I. Douce provence-i grófnő, I. Henrik angol király, I. Richárd angol király, II. Henrik angol király, III. Ferdinánd kasztíliai király, III. Sancho kasztíliai király, IX. Alfonz leóni király, IX. Vilmos aquitániai herceg, János angol király, Június 6., Kasztília, Kasztília uralkodóinak listája, Laigle-i Margit navarrai királyné, Palencia, Plantagenêt Eleonóra kasztíliai királyné, Plantagenêt-ház, Skóciai Matild angol királyné, Urraca kasztíliai királynő, V. Gottfried, Anjou grófja, Valladolid (Spanyolország), VI. García navarrai király, VII. Alfonz kasztíliai király, VIII. Alfonz kasztíliai király, X. Vilmos aquitániai herceg, 1204, 1214, 1217.
Aenor de Châtellerault
Aenor de Châtellerault (Châtellerault, 1103 körül – Talmont, 1130. március) Aquitániai Eleonóra angol királyné édesanyja.
Új!!: I. Henrik kasztíliai király és Aenor de Châtellerault · Többet látni »
Angliai Matild német-római császárné
Matild vagy angolosan Maud (London, 1102. – Rouen, 1167. szeptember 10.) angol hercegnő, német-római császárné, az Angolok úrnője. I. Henrik angol király és Matild skót hercegnő leánya, Skóciai Szent Margit unokája. II. Henrik angol király anyja. A Plantagenêt-ház ősanyja.
Új!!: I. Henrik kasztíliai király és Angliai Matild német-római császárné · Többet látni »
Aquitániai Eleonóra angol királyné
Aquitániai Eleonóra (angolul: Eleanor of Aquitaine; Poitiers, Poitou grófság, 1122 körül – Poitiers, Angevin Birodalom, 1204. április 1.), a Ramnulfid-házból való Aquitania és Gascogne hercegnője, Poitou grófnője, VII. Lajossal kötött első házassága révén Franciaország királynéja 1137-től 1152-es válásáig, majd II. Henrikkel lévő második házasságával angol királyné 1154-től hitvese 1189-es haláláig.
Új!!: I. Henrik kasztíliai király és Aquitániai Eleonóra angol királyné · Többet látni »
Barcelonai Berengária kasztíliai királyné
Barcelonai Berengária (1116 – 1149. január 15.) kasztíliai királyné.
Új!!: I. Henrik kasztíliai király és Barcelonai Berengária kasztíliai királyné · Többet látni »
Berengária kasztíliai királynő
Berengária a Burgundiai-házból származó kasztíliai királynő (1217), apja VIII. (Nemes) Alfonz (1155–1214) kasztíliai király, anyja a Plantagenêt-házból származó Eleonóra (1161? 1162? – 1214), II. Henrik angol király (1133 - 1189) és Aquitániai Eleonóra (1122 - 1204) lánya, I. (Oroszlánszívű) Richárd (1157 - 1199) királynak a húga, I. (Földnélküli) János (1167 - 1216) királynak a nővére.
Új!!: I. Henrik kasztíliai király és Berengária kasztíliai királynő · Többet látni »
Burgundiai-ház
A Burgundiai-ház (vagy Burgundi-ház) kifejezés két királyi dinasztiát is jelöl.
Új!!: I. Henrik kasztíliai király és Burgundiai-ház · Többet látni »
Fulkó jeruzsálemi király
Fulkó jeruzsálemi király, előtte V. Fulkó anjoui gróf (1090 körül – Akkon, 1143. november 10.) frank nemes, 1109–1129 között Anjou és Touraine grófja, 1110–1129 között Maine társuralkodó grófja, 1131–1143 között Jeruzsálem társuralkodó királya.
Új!!: I. Henrik kasztíliai király és Fulkó jeruzsálemi király · Többet látni »
I. Douce provence-i grófnő
I.
Új!!: I. Henrik kasztíliai király és I. Douce provence-i grófnő · Többet látni »
I. Henrik angol király
I. Henrik (1068 szeptembere – 1135. december 1.) Anglia királya 1100-tól haláláig. Henrik Hódító Vilmos negyedik fia volt. Neveltetése során megtanult latinul írni-olvasni, és valamennyire a szabad művészetekbe is beavatták, ezért a későbbi krónikák Henry Beauclerc („Könyves Henrik”) névvel illették. Apja halála után két bátyja örökölte országait: az idősebbik Róbert a Normandiai Hercegséget, Rufus Vilmos pedig Angliát. Henrik birtok nélkül maradt, de később megvásárolta Róberttől Cotentin grófságát. Miután egy ideig viszálykodó bátyjai között lavírozott, végleg Vilmos mellett kötelezte el magát. Henrik jelen volt, amikor 1100-ban Vilmos egy vadászbalesetben meghalt, és utána sietve Anglia királyává koronáztatta magát. Feleségül vette a skót király lányát, Matildot, akitől két gyereke született; emellett számos szeretőt tartott, akik több mint húsz törvénytelen gyerekkel ajándékozták meg. Róbert nem ismerte el Henrik megkoronázását. A két fivér fegyveres viszálykodásának az 1106-os tinchebrayi csata vetett véget, ahol Henrik foglyul ejtette Róbertet, és utána élete végéig fogságban tartotta. A szomszédos uralkodók (Anjou és Flandria grófjai, valamint a francia király) azonban Róbert fiát, Clito Vilmost ismerték el Normandia törvényes hercegének, ezért a következő évtizedekben fel-fellángolt a háború a szomszédokkal. Keménykezű, néha kegyetlen, de hatékony uralkodónak tartották, aki ügyesen építette ki hatalmi bázisát, és a háborúk során meg tudta osztani ellenségeit. Angliában a meglévő angolszász hagyomány alapjain továbbfejlesztette az igazságszolgáltatási rendszert, javított a közigazgatás és az adóbeszedés hatékonyságán. Henrik támogatta az egyház Gergely-féle megreformálását, de az invesztitúra kérdésében konfliktusba keveredett a nemzeti egyház fejével, Anselm canterburyi érsekkel. Egyetlen törvényes fia, Vilmos Adelin 1120-ban vízbe fulladt. Henrik lányát, Matild özvegy császárnét jelölte ki örököséül, aki ezután Anjou grófjához, Geoffroyhoz ment feleségül. Henrik 1135. december 1-jén halt meg, de tervei ellenére nem Matild örökölte a trónt, hanem unokaöccse, Blois-i István koronáztatta magát királlyá, ami közel két évtizedes polgárháborúhoz vezetett.
Új!!: I. Henrik kasztíliai király és I. Henrik angol király · Többet látni »
I. Richárd angol király
I.
Új!!: I. Henrik kasztíliai király és I. Richárd angol király · Többet látni »
II. Henrik angol király
II.
Új!!: I. Henrik kasztíliai király és II. Henrik angol király · Többet látni »
III. Ferdinánd kasztíliai király
III. (Szent) Ferdinánd, a Burgundiai-házból származó kasztíliai király (1217–1252) és leóni király (1230–1252), a királyságok történetének egyik legjelentősebb uralkodója. Kasztíliai Berengária konstantinápolyi latin császárné bátyja.
Új!!: I. Henrik kasztíliai király és III. Ferdinánd kasztíliai király · Többet látni »
III. Sancho kasztíliai király
III.
Új!!: I. Henrik kasztíliai király és III. Sancho kasztíliai király · Többet látni »
IX. Alfonz leóni király
IX. Alfonz a Burgundiai-házból származó leóni király (1188 – 1230) II. Ferdinánd (1137 - 1188) leóni király fia és utóda, akinek az édesanyja Urraca (1151 – 1188) volt, II. Ferdinánd első felesége, I. Alfonz (1109? – 1185) portugál királynak és Savoyai Matildának (1125 – 1157) a leánya, a házasságot egyébként a pápa 1175-ben érvénytelenítette.
Új!!: I. Henrik kasztíliai király és IX. Alfonz leóni király · Többet látni »
IX. Vilmos aquitániai herceg
IX.
Új!!: I. Henrik kasztíliai király és IX. Vilmos aquitániai herceg · Többet látni »
János angol király
János vagy Földnélküli János (1166/1167. december 24. – 1216. október 19.) Anglia királya 1199-től haláláig. Uralkodása során elvesztette Normandiát. Az angol bárók lázadását követően János írta alá a Magna Cartát, az angol alkotmányos rendszer történetének egyik legelső alapdokumentumát. János II. Henrik angol király ötödik és egyben legkisebb fiaként született, és emiatt sokáig nem számíthatott jelentős földbirtokokra; ekkor kapta a „Földnélküli” gúnynevet. Bátyjai 1173-ban kezdődött és 1174-ben levert lázadását követően azonban ő vált apja kedvencévé. Henrik kinevezte őt Írország urává, és tekintélyes birtokokkal látta el Angliában és a kontinensen. Amikorra bátyja, Oroszlánszívű Richárd trónra lépett, többi fiútestvére már meghalt, így ő lett az angol trón örököse. Mialatt Richárd a harmadik keresztes háború során a Szentföldön tartózkodott, János megpróbálta megszerezni a hatalmat, de nem járt sikerrel. Richárd 1199-ben gyermektelenül halt meg, így Jánost Anglia királyává koronázták. A másik jelölt, unokaöccse, Artúr bretagne-i herceg számíthatott Fülöp francia király támogatására. 1200-ban azonban a Le Goulet-i szerződésben János és Fülöp rendezték területi vitájukat a francia területeken. 1202-ben Jánosnak sikerült elfognia Artúrt, akit meggyilkoltatott, amikor szorult helyzetbe került. Hívei emiatt azonban, és azért, ahogyan a normandiai, breton és anjoui nemesekkel bánt, még inkább elpártoltak tőle. 1204-ben a franciák teljesen megszállták az angol koronához tartozó Normandiát. A következő évtized során János elsődleges célja a hercegség visszafoglalása lett, ezért új adókat vetett ki, megreformálta a hűbéri katonai szolgálat rendjét és az igazságszolgáltatást. Jogi reformjai maradandó nyomot hagytak az angol szokásjogban. 1209-ben a canterburyi érsek kinevezése fölötti vita miatt III. Ince pápa kiátkozta, Angliát pedig egyházi tilalom alá helyezte. Az interdiktumot csak 1213-ban oldották fel. 1214-ben János megindította Normandia visszafoglalását célzó hadjáratát, de a bouvines-i csatában szövetségesei döntő vereséget szenvedtek. Hazatérése után az angol bárók a magas adók és a főurakkal való bánásmódja miatt fellázadtak ellene. Az egyezkedés során mindkét fél aláírta a Magna Cartát, bár a benne foglaltakat egyik fél sem kívánta betartani. Amikor a harcokban János felülkerekedett, a bárók behívták Fülöp francia király fiát, Oroszlán Lajost. János kelet-angliai hadjáratán elkapta a vérhast és 1216. október 19-én meghalt. A trónon kilencéves fia, III. Henrik követte. János sokáig vitatott személyisége volt az angol történelemnek, a vele ellenséges középkori krónikások kegyetlennek, kapzsinak, istentelennek és bujának írták le. A reformáció után példaként tekintették a pápával szembeni kiállását. A viktoriánus irodalomban és a modern Robin Hood-történetekben negatív figuraként szerepel. Ma a történészek árnyaltabban látják alakját: bár jelleme még a kor standardjaival mérve is hagy kívánnivalót maga után, emellett művelt volt, hadseregét jól szervezte, és nagy gondot fordított a megfelelő közigazgatásra és igazságszolgáltatásra.
Új!!: I. Henrik kasztíliai király és János angol király · Többet látni »
Június 6.
Névnapok: Norbert, Cintia + Artemisz, Artemízia, Citta, Délia, Filip, Fülöp, Gilbert, Klaudia, Klaudiusz, Kolos, Kolozs, Lícia, Norberta, Norman, Norton, Szintia.
Új!!: I. Henrik kasztíliai király és Június 6. · Többet látni »
Kasztília
Extremadura Kasztília (spanyolul Castilla, óspanyolul Castiella, latinul Castella) történelmi táj az Ibériai-félszigeten, a mai Spanyolország középső és északi részén terül el.
Új!!: I. Henrik kasztíliai király és Kasztília · Többet látni »
Kasztília uralkodóinak listája
Kasztília királyainak birodalma a mai Spanyolország központi részein terült el.
Új!!: I. Henrik kasztíliai király és Kasztília uralkodóinak listája · Többet látni »
Laigle-i Margit navarrai királyné
Laigle-i Margit (1104. – 1141. május 25.) navarrai királyné, VI. García navarrai király felesége.
Új!!: I. Henrik kasztíliai király és Laigle-i Margit navarrai királyné · Többet látni »
Palencia
Palencia város Spanyolország északi részén, Palencia tartományban.
Új!!: I. Henrik kasztíliai király és Palencia · Többet látni »
Plantagenêt Eleonóra kasztíliai királyné
Plantagenêt Eleonóra aragóniai királyné (Domfront, 1162. október 13. – Burgos, 1214. október 31.) II. Henrik angol király és Aquitániai Eleonóra királyné második leányaként és hatodik gyermekeként.
Új!!: I. Henrik kasztíliai király és Plantagenêt Eleonóra kasztíliai királyné · Többet látni »
Plantagenêt-ház
A Plantagenêt-házat szokás második Anjou-háznak, vagy Angevin-dinasztiának is nevezni.
Új!!: I. Henrik kasztíliai király és Plantagenêt-ház · Többet látni »
Skóciai Matild angol királyné
Skóciai Matilda, eredeti nevén Edit (1080 körül – 1118. május 1.) skót hercegnő, angol királyné.
Új!!: I. Henrik kasztíliai király és Skóciai Matild angol királyné · Többet látni »
Urraca kasztíliai királynő
Urraca Kasztília és León királynője (1109 – 1126) a királyságoknak az utolsó uralkodója volt a Navarrai-házból.
Új!!: I. Henrik kasztíliai király és Urraca kasztíliai királynő · Többet látni »
V. Gottfried, Anjou grófja
V.
Új!!: I. Henrik kasztíliai király és V. Gottfried, Anjou grófja · Többet látni »
Valladolid (Spanyolország)
Valladolid város Spanyolországban, az azonos nevű tartomány, valamint Kasztília és León autonóm közösség fővárosa.
Új!!: I. Henrik kasztíliai király és Valladolid (Spanyolország) · Többet látni »
VI. García navarrai király
VI. (Újjáépítő, Helyreállító) García Ramirez a Pamplonai Királyság (halála után Navarrai Királyság) a Ximena-házból (más írásmód szerint a Jimena-házból avagy Jiménez-házból) származó királya (1134–1150). A forrásmunkák túlnyomó többsége őt n e m VI. García, hanem IV. García királyként jelöli, mert az Arista–Iñiga-ház két, García nevű uralkodóját nem ismerik el királynak. (E szerint a számozás szerint I. García a 931-től 970-ig uralkodott III. García, II. García a 994-től 1000-ig uralkodott IV. (Félénk) García, III. García pedig az 1035-től 1054-ig uralkodott V. (Nájerai) García volt.).
Új!!: I. Henrik kasztíliai király és VI. García navarrai király · Többet látni »
VII. Alfonz kasztíliai király
VII. (Császár) Alfonz, a Navarrai-házból származó Urraca (1080? 1082? – 1126) kasztíliai és leóni királynő, valamint Burgundiai Rajmund gróf (1050? 1059? – 1107) fia, galíciai király (1111) az első kasztíliai és leóni király (1126 – 1157) a Burgundiai-házból. A történészek által ellentmondásos személyiségként jellemzett VII. Alfonz – aki 1135-ben Leónban egész Hispánia császárává koronáztatta magát – uralkodása alatt fénykorát élte Kasztíliában a birodalmi gondolat. Tény, hogy a király többször is sikeresen vette fel a harcot a mórok ellen, de az is, hogy az ő uralkodása alatt jött létre a Portugál Grófságból az önálló Portugál Királyság. VII. Alfonz halálakor – átmenetileg – Kasztília és León ismét külön vált: Kasztília királya VII. Alfonz elsőszülött fia, III. Sancho (1134 – 1158), León királya pedig III. Sancho öccse, II. Ferdinánd (1137 – 1188) lett. Az utódok édesanyja a király első felesége, Barcelonai Berengária (1105 – 1149) volt; az Urgel – házból származó III. (Nagy) Rajmund Berengár (1082 – 1131), barcelonai gróf és Provence-i Dulcia (1090 körül – 1129 körül) leánya.
Új!!: I. Henrik kasztíliai király és VII. Alfonz kasztíliai király · Többet látni »
VIII. Alfonz kasztíliai király
VIII.
Új!!: I. Henrik kasztíliai király és VIII. Alfonz kasztíliai király · Többet látni »
X. Vilmos aquitániai herceg
X.
Új!!: I. Henrik kasztíliai király és X. Vilmos aquitániai herceg · Többet látni »
1204
Nincs leírás.
Új!!: I. Henrik kasztíliai király és 1204 · Többet látni »
1214
Nincs leírás.
Új!!: I. Henrik kasztíliai király és 1214 · Többet látni »
1217
Nincs leírás.
Új!!: I. Henrik kasztíliai király és 1217 · Többet látni »
