Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

I. Constantinus római császár

Index I. Constantinus római császár

I. Constantinus 313-ban vert érméje, a pogány római vallás Napistenével ''(Sol Invictus)'' ábrázolva I. Constantinus 310-ben vert érméje. Körirata: IMP CONSTANTINVS P F AVG és SOLI INVIC-TO COMITI I. Constantinus 337-ben vert pénzérméje, rajta a Krisztus monogram a Labarum vagy Konstantin-kereszt, krisztogram, chi-rho szimbólum, XP szimbólum. Marcus Aurelius Valerius Maxentius háromszoros túlerőben lévő seregét. Ezzel a győzelmével ő lett Nyugaton az úr. I. Constantinus vagy Nagy Konstantin, teljes nevén: Caius Flavius Valerius Aurelius Constantinus; a keleti katolikus egyházakban és az ortodox egyházakban: Szent Konstantin (Naissus, 280. körül– Nicomedia, 337. május 22.), a Római Birodalom császára.

169 kapcsolatok: Alemann, Alexandriai Szent Atanáz, Alpok, Ammianus Marcellinus, Angel, Anglia, Aphrodite, Apollón, Arianizmus, Arius, Arles, Augustus (cím), Üsküdar, Ókeresztény egyház, Bélpoklosság, Bishop, Bizánci Birodalom, Boszporusz, Britannia (provincia), Caesar (cím), Carnuntum, Colchester, Constans, Constans római császár, Constantinus diadalíve, Constantinus-dinasztia, Constantinusi adománylevél, Corpus Juris Civilis, Crispus (egyértelműsítő lap), Cursus honorum, Dacia, Dante Alighieri, Diadalív (épülettípus), Diocletianus római császár, Donatisták, Első nikaiai zsinat, Europe, Eutropius, Fausta, Fausta Flavia Maxima, Földgömb, Február 27., Flavia Maximiana Theodora, Flavius Gallicanus, Flavius Iulius Constantius, Flavius Iulius Crispus, Flavius Iulius Iulianus, Flavius-dinasztia, Frankok, Galerius római császár, ..., Gallia, Görög nyelv, Geoffrey of Monmouth, Germánok, Hadrianopolisi csata (324), Hagia Szophia, Húsvét, Hellészpontosz, Hispania, Historia Augusta, Historia Regum Britanniae, I. Constantius római császár, I. Szilveszter pápa, II. Claudius, II. Constantinus római császár, II. Constantius, II. Constantius római császár, Ikon (festészet), Ikonográfia, Illyricum, Iulianus római császár, Iulius–Claudius-dinasztia, Július 25., Jeruzsálem, Jesus, Kaiszareiai Euszebiosz, Köln, Keleti katolikus egyházak, Keresztényüldözés, Kereszténység, King Arthur, Konstantinápoly, Labarum, Lactantius, Lateráni bazilika, Latin nyelv, Leprosy, Licinius római császár, Marcus Aurelius Claudius Quintillus római császár, Marcus Aurelius Maximianus római császár, Marcus Valerius Romulus, Mars (isten), Maxentius római császár, Maximianus római császár, Maximinus Daia római császár, Május 20., Május 22., Március 7., Mediolanumi ediktum, Megara, Mercenary, Milánó, Milvius-hídi csata, Napisten, Niš, Nicomedia, Nikaia–konstantinápolyi hitvallás, Nikomédia, Nyugatrómai Birodalom, Október 28., Ortodox kereszténység, Pészah, Piktek, Pogrom, Pope, Raffaello Sanzio, Rajna, Róma, Római Birodalom, Rome, San Paolo fuori le mura, Severus római császár, Sol Invictus, Születés temploma, Szent Ilona, Szent Kereszt, Szent Péter-bazilika, Szent Sír Temploma, Szerbia, Szinkretizmus, Tetrarchia, Tisá beáv, Torino, Trier, Valerius Licinianus Licinius, Vasárnap, Vatikán, Verona (Olaszország), York, Zsidók, Zsinat, 2. század, 272, 273, 292, 293, 300, 305, 306, 307, 308, 309, 310, 311, 312, 313, 314, 315, 316, 317, 319, 320, 321, 324, 325, 326, 329, 330, 337. Bővíteni index (119 több) »

Alemann

#ÁTIRÁNYÍTÁS alemannok.

Új!!: I. Constantinus római császár és Alemann · Többet látni »

Alexandriai Szent Atanáz

ereklyéi a kairói Szent Márk székesegyházban Alexandriai Atanáz görögösen Athanasziosz (latin betűkkel Athanásziosz Alexandríasz), egyházi nevén Alexandriai Szent Atanáz vagy Nagy Szent Atanáz, a Kopt Egyházban Apostoli Szent Atanáz, (Alexandria, 298 körül – Alexandria, 373. május 2.) Alexandria törvényes püspöke 328-tól haláláig, egyháztanító, az arianizmus harcos ellenfele.

Új!!: I. Constantinus római császár és Alexandriai Szent Atanáz · Többet látni »

Alpok

Mont Blanc, 4808 m Az Alpok (régebben, illetve ritkábban magyarul Alpesek, németül Alpen, franciául Alpes, olaszul Alpi, szlovénül Alpe) Európa középső részének magashegysége.

Új!!: I. Constantinus római császár és Alpok · Többet látni »

Ammianus Marcellinus

Ammianus Marcellinus (330 körül – 395/400 körül) a késő római császárkor legkiemelkedőbb történetírója.

Új!!: I. Constantinus római császár és Ammianus Marcellinus · Többet látni »

Angel

#ÁTIRÁNYÍTÁS Angel (egyértelműsítő lap).

Új!!: I. Constantinus római császár és Angel · Többet látni »

Anglia

Anglia (kiejtése IPA) a Brit-sziget és az Egyesült Királyság legnagyobb és legnépesebb országrésze.

Új!!: I. Constantinus római császár és Anglia · Többet látni »

Aphrodite

#ÁTIRÁNYÍTÁS Aphrodité.

Új!!: I. Constantinus római császár és Aphrodite · Többet látni »

Apollón

Apollón Apollón (görögül: Άπόλλων; a rómaiaknál Apollo) a görög mitológiában Zeusz és Létó gyermeke, Artemisz ikertestvére.

Új!!: I. Constantinus római császár és Apollón · Többet látni »

Arianizmus

Arius püspök Ariánus keresztelőkápolna mennyezeti mozaikja, körben az apostolok alakjaival, Ravenna, Olaszország Az arianizmus Arius püspök követőinek (ariánusok) mozgalma és a kereszténység egyik ága volt a 4. századtól.

Új!!: I. Constantinus római császár és Arianizmus · Többet látni »

Arius

Arius vagy Areios (kb. 260, Líbia – 336, Konstantinápoly) presbiter, az arianizmus tanának szellemi létrehozója.

Új!!: I. Constantinus római császár és Arius · Többet látni »

Arles

Arles (provanszálul: Arle) egy délkelet-franciaországi történelmi város.

Új!!: I. Constantinus római császár és Arles · Többet látni »

Augustus (cím)

Caius Octavianus Caesar Augustus császárt Diocletianus császár képével és feliratával, jobbra az ''Augustus'' felirattal Augustus (latin „fenséges”, „tiszteletreméltó”, többes száma augusti, nőnemben Augusta) a Római Birodalom császárainak egyik címe volt.

Új!!: I. Constantinus római császár és Augustus (cím) · Többet látni »

Üsküdar

Üsküdar Isztambul egyik ázsiai kerülete (szemt).

Új!!: I. Constantinus római császár és Üsküdar · Többet látni »

Ókeresztény egyház

A keresztény ókor az 1. századtól a 7. század végéig, a II.

Új!!: I. Constantinus római császár és Ókeresztény egyház · Többet látni »

Bélpoklosság

#ÁTIRÁNYÍTÁS Lepra.

Új!!: I. Constantinus római császár és Bélpoklosság · Többet látni »

Bishop

#ÁTIRÁNYÍTÁS Bishop (egyértelműsítő lap).

Új!!: I. Constantinus római császár és Bishop · Többet látni »

Bizánci Birodalom

A Bizánci Birodalom, ritkábban Kelet-római Birodalom, hivatalos nevén Római Birodalom (– ógörög átírással: „Baszileia Rhómaión” vagy újgörög átírással: „Vaszilía Romaíon”, latinul Imperium Romanum) ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt.

Új!!: I. Constantinus római császár és Bizánci Birodalom · Többet látni »

Boszporusz

A Boszporusz (görögül: Βόσπορος, törökül: Boğaziçi vagy İstanbul Boğazı) Európát Ázsiától elválasztó tengerszoros, amely a Fekete-tengert (törökül: Karadeniz, görögül: Μαύρη Θάλασσα) a Márvány-tengerrel (törökül: Marmara Denizi, görögül: Θάλασσα τουΜαρμαρά) köti össze.

Új!!: I. Constantinus római császár és Boszporusz · Többet látni »

Britannia (provincia)

Ez a szócikk Britannia római provincia történelmével és kultúrájával foglalkozik.

Új!!: I. Constantinus római császár és Britannia (provincia) · Többet látni »

Caesar (cím)

A caesar (többes száma caesarok, latinul: Caesar, többes számban Caesares) császári uralkodói cím a Római Birodalomban, amely Caius Julius Caesar római dictator nevéből ered.

Új!!: I. Constantinus római császár és Caesar (cím) · Többet látni »

Carnuntum

diadalíve ''(Heidentor)'' Carnuntum a Római Birodalom Pannonia, majd Pannonia superior provinciájának fővárosa, katonai tábor és polgárváros volt az ókorban.

Új!!: I. Constantinus római császár és Carnuntum · Többet látni »

Colchester

Colchester város az Egyesült Királyságban, Délkelet-Angliában, Essex megyében.

Új!!: I. Constantinus római császár és Colchester · Többet látni »

Constans

#ÁTIRÁNYÍTÁS Constans római császár.

Új!!: I. Constantinus római császár és Constans · Többet látni »

Constans római császár

Galliát, Britanniát és Hispániát. Constans Itália, Illyricum, az afrikai provinciák és Macedónia felett uralkodott, míg II. Constantius a birodalom keleti felét kapta. Ezeken kívül mostohatestvére, Dalmatius hasonló nevű fiának és idősebb Dalmatius öccsének, Hannibalianus hercegnek is juttatott egy-egy országrészt. Flavius Iulius Constans vagy I. Constans (Italia, 320 vagy 323 – Vicus Helena, 350 januárja) római császár 337-től haláláig.

Új!!: I. Constantinus római császár és Constans római császár · Többet látni »

Constantinus diadalíve

Constantinus diadalíve 315-ben épült Rómában a szenátus utasítására Constantinus császár trónra lépésének tizedik évfordulójára, és a Maxentius felett aratott győzelem emlékére.

Új!!: I. Constantinus római császár és Constantinus diadalíve · Többet látni »

Constantinus-dinasztia

I. Constantius római császár, Musei Capitolini, Róma A Constantinus-dinasztia I. Constantius római császár és Flavius Iulianus római császár közötti időszakban adta a Római Birodalom uralkodóit.

Új!!: I. Constantinus római császár és Constantinus-dinasztia · Többet látni »

Constantinusi adománylevél

A constantinusi adománylevél egy, feltehetően a 8. században keletkezett hamisított okirat amely alapján I. Constantinus római császár a pápaságnak, illetve annak fejének, Szilveszter pápának adományozta Itália területét, és ezzel megalapozta az egyházi államot.

Új!!: I. Constantinus római császár és Constantinusi adománylevél · Többet látni »

Corpus Juris Civilis

#ÁTIRÁNYÍTÁS Corpus Iuris Civilis.

Új!!: I. Constantinus római császár és Corpus Juris Civilis · Többet látni »

Crispus (egyértelműsítő lap)

A crispus latin szó jelentése „fodros, borzas”.

Új!!: I. Constantinus római császár és Crispus (egyértelműsítő lap) · Többet látni »

Cursus honorum

Cursus honorumnak nevezzük a tisztségek, kezdetben a magistratusok, betöltésének sorrendjét az ókori Rómában.

Új!!: I. Constantinus római császár és Cursus honorum · Többet látni »

Dacia

#ÁTIRÁNYÍTÁS Dacia (egyértelműsítő lap).

Új!!: I. Constantinus római császár és Dacia · Többet látni »

Dante Alighieri

tortonai Cesare Saccaggi festőművész Dante Alighieri, eredetileg Durante Alighieri, gyakran csak Dante (Firenze, 1265. május második fele – Ravenna, 1321. szeptember 14.) itáliai költő, filozófus, az olasz és a világirodalom nagy klasszikusa.

Új!!: I. Constantinus római császár és Dante Alighieri · Többet látni »

Diadalív (épülettípus)

Rómában A diadalív szabadon álló, nyitott kapuív, amit valakinek vagy valaminek a tiszteletére, gyakran győzelem alkalmával emelnek.

Új!!: I. Constantinus római császár és Diadalív (épülettípus) · Többet látni »

Diocletianus római császár

Caius Aurelius Valerius Diocletianus, általánosan elterjedt néven Diocletianus császár (Salona (Antica Salona)/Solin, 244. december 22. – Spalatum (Split), 311. december 3.), eredeti nevén Διοκλής (Dioklész) 284.

Új!!: I. Constantinus római császár és Diocletianus római császár · Többet látni »

Donatisták

#ÁTIRÁNYÍTÁS Donatizmus.

Új!!: I. Constantinus római császár és Donatisták · Többet látni »

Első nikaiai zsinat

Az első nikaiai zsinatot (vagy niceai zsinatot) I. Konstantin római császár hívta össze 325-ben, Nikaiaban.

Új!!: I. Constantinus római császár és Első nikaiai zsinat · Többet látni »

Europe

A Europe (IPA: yur-əp) egy svéd rockegyüttes, melyet 1979-ben a svédországi Upplands Väsby-ben Force néven alapított meg Joey Tempest énekes és John Norum gitáros.

Új!!: I. Constantinus római császár és Europe · Többet látni »

Eutropius

Eutropius (4. század – 387 után) római történetíró.

Új!!: I. Constantinus római császár és Eutropius · Többet látni »

Fausta

A Fausta Gaetano Donizetti kétfelvonásos operája (opera seria).

Új!!: I. Constantinus római császár és Fausta · Többet látni »

Fausta Flavia Maxima

Fausta Flavia Maxima (Róma, 290 után – Konstantinápoly, 325) Maximianus császár és Eutropia Galeria Valeria leánya, Maxentius testvére.

Új!!: I. Constantinus római császár és Fausta Flavia Maxima · Többet látni »

Földgömb

Német földgömb 1725-ből A földgömb a Föld méretarányosan kicsinyített, háromdimenziós ábrázolása.

Új!!: I. Constantinus római császár és Földgömb · Többet látni »

Február 27.

Névnapok: Ákos, Bátor + Akács, Antea, Antigoné, Balambér, Balda, Baldó, Éneás, Gábor, Gabos, Gábriel, Lándor, Lantos, László, Leander, Orfeusz, Valdemár.

Új!!: I. Constantinus római császár és Február 27. · Többet látni »

Flavia Maximiana Theodora

Flavia Maximiana Theodora Eutropia Galeria Valeria és Flavius Afranius Hannibalianus leánya, majd Eutropia második házassága után Marcus Maximianus hadvezér, későbbi császár fogadott leánya.

Új!!: I. Constantinus római császár és Flavia Maximiana Theodora · Többet látni »

Flavius Gallicanus

Flavius Gallicanus (? – Alexandria, 362) római politikus, a Római Birodalom consulja 330-ban.

Új!!: I. Constantinus római császár és Flavius Gallicanus · Többet látni »

Flavius Iulius Constantius

Flavius Iulius Constantius (született ismeretlen helyen, 289 után – Konstantinápoly, 337 szeptembere) Constantius Chlorus és Flavia Maximiana Theodora (Maximianus örökbefogadott leánya) fia, apai féltestvére I. Constantinusnak.

Új!!: I. Constantinus római császár és Flavius Iulius Constantius · Többet látni »

Flavius Iulius Crispus

Flavius Iulius Crispus (299–305 között – 326, Pola, névváltozatai Flavius Claudius Crispus és Flavius Valerius Crispus) I. Constantinus és Minervina fia.

Új!!: I. Constantinus római császár és Flavius Iulius Crispus · Többet látni »

Flavius Iulius Iulianus

Flavius Iulius Iulianus a 4. század elejének politikusa a Római Birodalomban.

Új!!: I. Constantinus római császár és Flavius Iulius Iulianus · Többet látni »

Flavius-dinasztia

Flaviusok a római birodalmat 69 és 96 között kormányzó dinasztia.

Új!!: I. Constantinus római császár és Flavius-dinasztia · Többet látni »

Frankok

A frank törzsek a 3. században A frankok nyugati germán eredetű nép, Európa egyik legjelentősebb kora középkori államalakulatának, a Frank Birodalomnak a létrehozói.

Új!!: I. Constantinus római császár és Frankok · Többet látni »

Galerius római császár

Galerius Maximianus, általánosan elterjedt néven Galerius császár (Gamzigrad, 260 körül – Nicomedia, 311. május 5.) teljes nevén Caius Galerius Valerius Maximianus, római császár, azaz augustus 305-től 311-ig.

Új!!: I. Constantinus római császár és Galerius római császár · Többet látni »

Gallia

Gallia térképe Kr.e.58 körül Gallia (latinul Gallia, görögül Galatia) az ókori világnak az a része, amelyet jórészt kelta (latin nyelven gall) törzsek népesítettek be Róma terjeszkedésének időszaka előtt és a Római Birodalomban.

Új!!: I. Constantinus római császár és Gallia · Többet látni »

Görög nyelv

A görög nyelv az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozó nyelv.

Új!!: I. Constantinus római császár és Görög nyelv · Többet látni »

Geoffrey of Monmouth

Monmouth-i Gottfried, angolosan Geoffrey of Monmouth (Gruffudd ap Arthur, Sieffre o Fynwy), (1090 körül – 1155 körül) latin nyelven író középkori angol krónikás, egyházi ember, akinek hírnevét fő munkája, a Historia Regum Britanniae alapozta meg, amely a maga idejében nagyon népszerű volt és a 16.

Új!!: I. Constantinus római császár és Geoffrey of Monmouth · Többet látni »

Germánok

Germánoknak nevezik azt a nyelvi közösséget, melynek tagjai a Kr. e. 1. és Kr. u. 3. század között Skandinávia déli területeiről kiindulva benépesítették és uralmuk alá hajtották Közép- és Kelet-Európa vidékeit.

Új!!: I. Constantinus római császár és Germánok · Többet látni »

Hadrianopolisi csata (324)

A 324.

Új!!: I. Constantinus római császár és Hadrianopolisi csata (324) · Többet látni »

Hagia Szophia

Az Hagia Szophia (ejtsd: ajía szofía, görög betűkkel: Ἁγία Σοφία;;; újgörögösen: Ajía Szofía; a név jelentése: Szent Bölcsesség) bizánci építésű hajdani ortodox bazilika Isztambulban, Törökországban.

Új!!: I. Constantinus római császár és Hagia Szophia · Többet látni »

Húsvét

A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, a Krisztus-központú kalendárium központi főünnepe.

Új!!: I. Constantinus római császár és Húsvét · Többet látni »

Hellészpontosz

#ÁTIRÁNYÍTÁS Dardanellák.

Új!!: I. Constantinus római császár és Hellészpontosz · Többet látni »

Hispania

Az Ibériai-félsziget az űrből Hispania volt az a név, melyen a rómaiak ismerték a teljes Ibériai-félszigetet (a mai Portugália, Spanyolország, Andorra és Gibraltár területét).

Új!!: I. Constantinus római császár és Hispania · Többet látni »

Historia Augusta

#ÁTIRÁNYÍTÁS Scriptores historiae Augustae.

Új!!: I. Constantinus római császár és Historia Augusta · Többet látni »

Historia Regum Britanniae

A Historia Regum Britanniae (Britannia királyainak története) Geoffrey of Monmouth történelmi műve, mely 1136-ban íródhatott.

Új!!: I. Constantinus római császár és Historia Regum Britanniae · Többet látni »

I. Constantius római császár

Flavius Valerius Constantius, általánosan elterjedt néven I. Constantius császár (Dardania, kb. 250. március 31. – Eboracum, 306. július 25.) a Nyugatrómai Birodalom császára volt (305–306).

Új!!: I. Constantinus római császár és I. Constantius római császár · Többet látni »

I. Szilveszter pápa

I. Szilveszter pápa I. Szent Szilveszter, (? – 335. december 31.) volt a 33.

Új!!: I. Constantinus római császár és I. Szilveszter pápa · Többet látni »

II. Claudius

#ÁTIRÁNYÍTÁS II. Claudius Gothicus római császár.

Új!!: I. Constantinus római császár és II. Claudius · Többet látni »

II. Constantinus római császár

caesari címet. II.

Új!!: I. Constantinus római császár és II. Constantinus római császár · Többet látni »

II. Constantius

#ÁTIRÁNYÍTÁS II. Constantius római császár.

Új!!: I. Constantinus római császár és II. Constantius · Többet látni »

II. Constantius római császár

Flavius Magnus Magnentius érméje, ő volt, aki meggyilkolta Constantius öccsét Constans császárt II.

Új!!: I. Constantinus római császár és II. Constantius római császár · Többet látni »

Ikon (festészet)

Thesszalonikiben orosz ikon Az ikon görög eredetű szó, εικόνα, ikóna, „kép“, „képmás“ (ellentétben a είδωλο, ídolo, „lidérc“, „álomkép“ és είδος, ídos, „őskép“, „alak“).

Új!!: I. Constantinus római császár és Ikon (festészet) · Többet látni »

Ikonográfia

Jelenések Könyvében említett négy lelkes állat egyike, Lukács evangélista egyik ismert attribútuma. Az ikonográfia a képtartalmak tudománya, a művészettörténet olyan tudományos eszköze, amely a műtárgyak tartalmának értelmezésével és meghatározásával foglalkozik.

Új!!: I. Constantinus római császár és Ikonográfia · Többet látni »

Illyricum

Dalmatia provincia (az i. e. 9 előtti Illyricum) a Római Birodalomban Illyricum provincia (tartomány) volt a Római Birodalomban, amelyet az illír törzsek által lakott korábbi Illíria helyén hoztak létre.

Új!!: I. Constantinus római császár és Illyricum · Többet látni »

Iulianus római császár

Flavius Claudius Iulianus (Konstantinápoly, 331. április 7. – Tigris menti Maranga, 363. június 26., pénzérméin FL CL IVLIA-NVS, Φλάβιος Κλαύδιος Ἰουλιανός, Flawiosz Klaudiosz Julianosz) a Római Birodalom császára volt másfél évig, 361 és 363 között.

Új!!: I. Constantinus római császár és Iulianus római császár · Többet látni »

Iulius–Claudius-dinasztia

A Iulius–Claudius-dinasztia Róma első császári családja, uralkodott i. sz.

Új!!: I. Constantinus római császár és Iulius–Claudius-dinasztia · Többet látni »

Július 25.

Névnapok: Jakab, Kristóf + Dalibor, Jakus, Jákó, Jákob, Jakobina, Krisztofer, Szindbád, Talabér, Talabor, Talbot, Timur, Tomor, Valencia, Valentin, Valentina, Zsaklin.

Új!!: I. Constantinus római császár és Július 25. · Többet látni »

Jeruzsálem

Jeruzsálem (bibliai héber: ירושלם; Hieruszalém/Hieroszolüma) város a Közel-Keleten, a Júdeai-hegység egy fennsíkján a Földközi-tenger és a Holt-tenger között.

Új!!: I. Constantinus római császár és Jeruzsálem · Többet látni »

Jesus

#ÁTIRÁNYÍTÁS Jesus (egyértelműsítő lap).

Új!!: I. Constantinus római császár és Jesus · Többet látni »

Kaiszareiai Euszebiosz

Kaiszareiai Euszebiosz (Euszebiosz tész Kaiszareiász, latinosan caesareai Eusebius vagy Eusebius Pamphili, 265 körül – 339 májusa) keresztény történetíró és püspöke a Római Birodalomhoz tartozó palesztinai Kaiszareiának (Caesarea Maritima).

Új!!: I. Constantinus római császár és Kaiszareiai Euszebiosz · Többet látni »

Köln

Köln (helyi nyelvjárás szerint: Kölle, az ókorban: Colonia Agrippina, franciául és angolul: Cologne, hollandul: Keulen, régi magyar neve: Kolonya) Németország negyedik legnagyobb városa (Berlin, Hamburg és München után); az Észak-Rajna-Vesztfália szövetségi tartomány legnagyobb városa.

Új!!: I. Constantinus római császár és Köln · Többet látni »

Keleti katolikus egyházak

A keleti katolikus egyházak a keleti keresztény egyházak egyik csoportja.

Új!!: I. Constantinus római császár és Keleti katolikus egyházak · Többet látni »

Keresztényüldözés

A keresztényüldözés tág értelemben a keresztényeket ért támadások összességére utal bármely korban, a világ bármely országában, amit a hitük megvallása és megélése miatt szenvednek el.

Új!!: I. Constantinus római császár és Keresztényüldözés · Többet látni »

Kereszténység

A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.

Új!!: I. Constantinus római császár és Kereszténység · Többet látni »

King Arthur

A King Arthur egy valós idejű stratégiai- és szerepjáték amit a magyar illetőségű Neocore Games készített és a Paradox Interactive adott ki.

Új!!: I. Constantinus római császár és King Arthur · Többet látni »

Konstantinápoly

Konstantinápoly (a mai Isztambul,,,, szláv nyelveken Carigrad): a Római, a Bizánci és az Oszmán Birodalom fővárosa, a szultánnak, a legfőbb török hatóságoknak, a sejk-ül-iszlamnak, görög, örmény és örmény-katolikus patriárkának, római katolikus érseknek és nagy rabbinusnak székhelye volt.

Új!!: I. Constantinus római császár és Konstantinápoly · Többet látni »

Labarum

Jézus Krisztus monogramja, amely a 4. századtól a római hadsereg legyőzhetetlenségét, a birodalom erejét, az isteni támogatást élvező császári hatalmat hirdette A labarum római hadijelvény volt, ami egy kereszt vagy "T" alakban végződő hosszú rúd volt, amelyre a jelvényt vagy a zászlót függesztették.

Új!!: I. Constantinus római császár és Labarum · Többet látni »

Lactantius

Lucius Caecilius Firmianus Lactantius vagy röviden csak Lactantius (kb. 250 – kb. 325) ókori keresztény szónok, teológus, apologéta, író.

Új!!: I. Constantinus római császár és Lactantius · Többet látni »

Lateráni bazilika

A lateráni bazilika vagy Lateráni Keresztelő Szent János-főszékesegyház (olaszul Basilica di San Giovanni in Laterano) a Római egyházmegye székesegyháza, Róma püspöke – azaz a pápa – címtemploma.

Új!!: I. Constantinus római császár és Lateráni bazilika · Többet látni »

Latin nyelv

A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.

Új!!: I. Constantinus római császár és Latin nyelv · Többet látni »

Leprosy

A Leprosy az amerikai Death együttes második nagylemeze, amely 1988-ban jelent meg.

Új!!: I. Constantinus római császár és Leprosy · Többet látni »

Licinius római császár

Flavius Galerius Valerius Licinianus Licinius, általánosan elterjedt néven Licinius császár (Moesia Superior, 263 – Thessalonica, 325) 308-tól 324-ig római császár.

Új!!: I. Constantinus római császár és Licinius római császár · Többet látni »

Marcus Aurelius Claudius Quintillus római császár

#ÁTIRÁNYÍTÁS Quintillus római császár.

Új!!: I. Constantinus római császár és Marcus Aurelius Claudius Quintillus római császár · Többet látni »

Marcus Aurelius Maximianus római császár

#ÁTIRÁNYÍTÁS Maximianus római császár.

Új!!: I. Constantinus római császár és Marcus Aurelius Maximianus római császár · Többet látni »

Marcus Valerius Romulus

Marcus Valerius Romulus (Róma, 292–295 körül – Róma, 309) Marcus Valerius Maxentius és Valeria Maximilla első fia.

Új!!: I. Constantinus római császár és Marcus Valerius Romulus · Többet látni »

Mars (isten)

Mars, római bronzszobor A római Mars eredetileg növényi termékenységisten, a mezők, erdők, a termés és a tavasz védnöke volt.

Új!!: I. Constantinus római császár és Mars (isten) · Többet látni »

Maxentius római császár

Marcus Aurelius Valerius Maxentius, általánosan elterjedt néven Maxentius császár (278 körül – Róma, 312. október 28.) 306-tól haláláig a Római Birodalom egyik augustusa.

Új!!: I. Constantinus római császár és Maxentius római császár · Többet látni »

Maximianus római császár

Marcus Aurelius Valerius Maximianus Herculius, általánosan elterjedt néven Maximianus császár (Sirmium, 250 körül – Massilia, 310 júliusa), a Római Birodalom augustusza volt (Diocletianusszal együtt) 286.

Új!!: I. Constantinus római császár és Maximianus római császár · Többet látni »

Maximinus Daia római császár

Gaius Valerius Galerius Maximinus, általánosan elterjedt néven Maximinus Daia császár, némelykor II.

Új!!: I. Constantinus római császár és Maximinus Daia római császár · Többet látni »

Május 20.

Névnapok: Bernát, Felícia + Balabán, Bernárd, Bernarda, Bernardina, Galamb, Gerle, Hanna, Hannadóra, Hannaliza, Hannaróza, Johanna, Kolomba, Kolombina, Palóma, Tália.

Új!!: I. Constantinus római császár és Május 20. · Többet látni »

Május 22.

Névnapok: Júlia, Rita + Annarita, Atos, Boáz, Bogárka, Bogdána, Emil, Fiametta, Julián, Juliána, Julianna, Juliánusz, Julilla, Julinka, Julitta, Júliusz, Renáta, Ritta, Román, Romána, Romina, Ugocsa, Ugron, Uljána, Zsüliett.

Új!!: I. Constantinus római császár és Május 22. · Többet látni »

Március 7.

Névnapok: Tamás + Perpétua, Rupert, Ubul.

Új!!: I. Constantinus római császár és Március 7. · Többet látni »

Mediolanumi ediktum

Raffaello Sanzio: I. Constantinus római császár megkeresztelése date.

Új!!: I. Constantinus római császár és Mediolanumi ediktum · Többet látni »

Megara

#ÁTIRÁNYÍTÁS Megara (egyértelműsítő lap).

Új!!: I. Constantinus római császár és Megara · Többet látni »

Mercenary

A Mercenary dán extrém metal együttes.

Új!!: I. Constantinus római császár és Mercenary · Többet látni »

Milánó

Milánó (olaszul Milano, lombardul Milan) Észak-Olaszország legnagyobb, Olaszország második legnagyobb metropolisza (közigazgatásilag comune), Lombardia régió székhelye.

Új!!: I. Constantinus római császár és Milánó · Többet látni »

Milvius-hídi csata

A Milvius-hídi csata (latin: Proelium pontis Milvii) i. sz.

Új!!: I. Constantinus római császár és Milvius-hídi csata · Többet látni »

Napisten

A napisten egy égi istenség, aki a Napot képviseli vagy egy aspektusát.

Új!!: I. Constantinus római császár és Napisten · Többet látni »

Niš

Niš (régi magyar forrásokban Nissa) város Szerbiában.

Új!!: I. Constantinus római császár és Niš · Többet látni »

Nicomedia

Nicomedia (görögül Νικομήδεια, Nikomédeia) vagy Nikodémia, a mai İzmit közelében, Törökországban fekvő ókori város.

Új!!: I. Constantinus római császár és Nicomedia · Többet látni »

Nikaia–konstantinápolyi hitvallás

A nikaia–konstantinápolyi hitvallás (Nikaia régies latinos közvetítéssel magyarosodott alakját használva gyakran előfordul nicea–konstantinápolyi hitvallás, illetve röviden niceai hitvallás formában is) a kereszténység egyik legfontosabb és legismertebb hitvallása, amelyet a legtöbb keresztény felekezet és közösség elfogad, és gyakran hangzik el istentiszteleteiken (a római katolikus egyház szentmiséin minden ünnepi/vasárnapi alkalommal, a homília/prédikáció után).

Új!!: I. Constantinus római császár és Nikaia–konstantinápolyi hitvallás · Többet látni »

Nikomédia

#ÁTIRÁNYÍTÁS İzmit.

Új!!: I. Constantinus római császár és Nikomédia · Többet látni »

Nyugatrómai Birodalom

A Nyugatrómai Birodalom egy közigazgatási egység utólagos elnevezése a modern történetírásban, melyet a mindenkori Római Birodalom nyugati provinciáira alkalmaznak a 395 és 476 közötti időszakra, amikor annak önálló, elkülönült igazgatása volt.

Új!!: I. Constantinus római császár és Nyugatrómai Birodalom · Többet látni »

Október 28.

Névnapok: Simon, Szimonetta + Acél, Alfréd, Alfréda, Cirilla, Júdás, Sion, Szalvia, Szalviusz, Szimóna, Szimonett, Taddeus, Tádé, Tömör, Zsálya.

Új!!: I. Constantinus római császár és Október 28. · Többet látni »

Ortodox kereszténység

Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.

Új!!: I. Constantinus római császár és Ortodox kereszténység · Többet látni »

Pészah

A zsidó naptár szerint.

Új!!: I. Constantinus római császár és Pészah · Többet látni »

Piktek

A piktek törzsszövetség volt Skócia középső és északi részein a 3. század és a 10. század között.

Új!!: I. Constantinus római császár és Piktek · Többet látni »

Pogrom

Egy frankfurti pogrom 1819 - ben A pogrom valamely kisebbség ellen irányuló, irányítatlan (noha nem feltétlenül spontán), csoportos vagy tömeges erőszakcselekmény.

Új!!: I. Constantinus római császár és Pogrom · Többet látni »

Pope

#ÁTIRÁNYÍTÁS Pope (egyértelműsítő lap).

Új!!: I. Constantinus római császár és Pope · Többet látni »

Raffaello Sanzio

Krisztus feltámadása (1499–1502) Madonna Tóbiással, Raffael arkangyallal és Szent Jeromossal (1509) Galatea diadala (1511) ''Sixtus Madonna'' (1513–14) 265×196cm, olaj ''Trasfigurazione'' (Krisztus színeváltozása) (1519–20)http://www.museivaticani.va/content/museivaticani/it/collezioni/musei/la-pinacoteca/sala-viii---secolo-xvi/raffaello-sanzio--trasfigurazione.html Raffaello Sanzio, Trasfigurazione, museivaticani.va Raffaell Sanzio (gyakran Raffaello, más névváltozatban Raffaello Santi, Raffaello Sanzi, Raffaello da Urbino, Raffaello di Giovanni Santi, latinosan Raphael Sanctius) (Urbino, 1483. március 28. vagy április 6. – Róma, 1520. április 6.) reneszánsz kori olasz festő és építész.

Új!!: I. Constantinus római császár és Raffaello Sanzio · Többet látni »

Rajna

A Rajna (németül Rhein, franciául Rhin, hollandul Rijn, pfalzi nyelven Rhoi) Nyugat-Európa legfontosabb folyóinak egyike.

Új!!: I. Constantinus római császár és Rajna · Többet látni »

Róma

Róma (olaszul és latinul: Roma) Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja.

Új!!: I. Constantinus római császár és Róma · Többet látni »

Római Birodalom

Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.

Új!!: I. Constantinus római császár és Római Birodalom · Többet látni »

Rome

#ÁTIRÁNYÍTÁS Rome (egyértelműsítő lap).

Új!!: I. Constantinus római császár és Rome · Többet látni »

San Paolo fuori le mura

A San Paolo fuori le mura bazilika (Falakon kívüli Szent Pál-bazilika) Róma második legnagyobb bazilikája, amelyet állítólag Pál apostol sírja fölé emeltek, az Ostia felé vezető úton, amely akkor a városfalakon kívül esett, innen származik a templom elnevezése.

Új!!: I. Constantinus római császár és San Paolo fuori le mura · Többet látni »

Severus római császár

Flavius Valerius Severus, általánosan elterjedt néven Severus császár (Illyricum, ? – Ravenna, 307. szeptember 16.) 306-tól 307.

Új!!: I. Constantinus római császár és Severus római császár · Többet látni »

Sol Invictus

Sol Invictus ("Legyőzhetetlen Nap") a késői Római Birodalom hivatalos napistene és a katonák védnöke volt.

Új!!: I. Constantinus római császár és Sol Invictus · Többet látni »

Születés temploma

#ÁTIRÁNYÍTÁS Betlehem#Születés Temploma.

Új!!: I. Constantinus római császár és Születés temploma · Többet látni »

Szent Ilona

Cima da Conegliano: Konstantinápolyi Szent Ilona. Hagiográfiai források szerint az első nikaiai zsinat idején Ilona Jeruzsálembe ment és az ottani keresztények segítségével kereste azt a helyet, ahol Jézust keresztre feszítették. Mélyen a földbe ásva egy sziklaüregben megtalálták Jézus és a két lator keresztjét. A kép fiatalnak ábrázolja Ilonát, habár a kereszt feltételezett megtalálásának idejében Helena már 80 éves volt. bazilikában A betlehemi Születés Temploma, amit Szent Ilona építtetett Flavia (Fulvia) Iulia Helena, vagy egyházi nevén Szent Ilona, Szent Heléna (Drepanum, ma: Trapani, Szicilia, vagy a kis-ázsiai Hersekből) 248 – 330 körül) Constantius Chlorus első felesége, Nagy Konstantin császár édesanyja. Az egyházi hagyomány neki tulajdonítja Jézus keresztjének megtalálását, ezért lett a régészek védőszentje.

Új!!: I. Constantinus római császár és Szent Ilona · Többet látni »

Szent Kereszt

#ÁTIRÁNYÍTÁS Szent kereszt.

Új!!: I. Constantinus római császár és Szent Kereszt · Többet látni »

Szent Péter-bazilika

A Szent Péter tér A bazilika kupolája A vatikáni Szent Péter-bazilika (Basilica di San Pietro in Vaticano) a római katolikus egyház első számú temploma, a négy nagy bazilika (basilica maior) egyike.

Új!!: I. Constantinus római császár és Szent Péter-bazilika · Többet látni »

Szent Sír Temploma

#ÁTIRÁNYÍTÁS Szent Sír-templom.

Új!!: I. Constantinus római császár és Szent Sír Temploma · Többet látni »

Szerbia

Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.

Új!!: I. Constantinus római császár és Szerbia · Többet látni »

Szinkretizmus

A szinkretizmus különböző hitek és irányzatok ötvözése.

Új!!: I. Constantinus római császár és Szinkretizmus · Többet látni »

Tetrarchia

A tetrarchia (görögül négyes uralom) a Római Császárság néhány évtizedig működő kísérlete volt a birodalom irányítására.

Új!!: I. Constantinus római császár és Tetrarchia · Többet látni »

Tisá beáv

Tisá beáv (héberül: תשעה באב, áv kilencedike, tisha beav, tisha b'av) a jeruzsálemi szentély pusztulásának emléknapja.

Új!!: I. Constantinus római császár és Tisá beáv · Többet látni »

Torino

A Medusa feje a királyi palota kapuján Torino (piemontiul, valamint több egyéb nyelven Turin) közel 871 ezer lakosával Róma, Milánó és Nápoly után Olaszország negyedik legnépesebb városa (közigazgatásilag comune).

Új!!: I. Constantinus római császár és Torino · Többet látni »

Trier

Trier (ejtsd kb: tríör (tʁiːɐ̯),, luxemburgi nyelven: Tréier) németországi város, amely a Mosel folyó mentén helyezkedik el.

Új!!: I. Constantinus római császár és Trier · Többet látni »

Valerius Licinianus Licinius

Idősebb és ifjabb Licinius egy aranypénzen Valerius Licinianus Licinius (315. július vagy augusztus – 326) Flavius Galerius Licinius császár fia, kétszeres consul, a Római Birodalom keleti részeinek caesarja.

Új!!: I. Constantinus római császár és Valerius Licinianus Licinius · Többet látni »

Vasárnap

A vasárnap a hét – a napjainkban általános, Európa keresztény részein szokásos felosztás szerinti – hetedik, záró napja, a nyugalomnap.

Új!!: I. Constantinus római császár és Vasárnap · Többet látni »

Vatikán

A Vatikán, hivatalos nevén Vatikánvárosi Állam, gyakran Vatikánváros független városállam, teokratikus, választásos abszolút monarchia Európában, az Appennini-félszigeten.

Új!!: I. Constantinus római császár és Vatikán · Többet látni »

Verona (Olaszország)

Verona az észak-itáliai Veneto régió Verona megyéjének közigazgatási központja.

Új!!: I. Constantinus római császár és Verona (Olaszország) · Többet látni »

York

#ÁTIRÁNYÍTÁS York (Anglia) Kategória:Egyértelműsítő átirányítások.

Új!!: I. Constantinus római császár és York · Többet látni »

Zsidók

A zsidók (Jehudim;, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől (izraeliták) származtató, Israelite origins and kingdom: "The first act in the long drama of Jewish history is the age of the Israelites" illetve a zsidó vallást követő, a világ minden részén élő emberek – kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű – közössége.

Új!!: I. Constantinus római császár és Zsidók · Többet látni »

Zsinat

hitvallás közösen elfogadott szövegének részletét tartja a kezében, együtt az egyházatyákkal ikon) A zsinat vagy szinódus gyűlést, találkozót jelent.

Új!!: I. Constantinus római császár és Zsinat · Többet látni »

2. század

A világ keleti fele a 2. század elején (angol nyelvű) A 2.

Új!!: I. Constantinus római császár és 2. század · Többet látni »

272

Nincs leírás.

Új!!: I. Constantinus római császár és 272 · Többet látni »

273

Nincs leírás.

Új!!: I. Constantinus római császár és 273 · Többet látni »

292

Nincs leírás.

Új!!: I. Constantinus római császár és 292 · Többet látni »

293

Nincs leírás.

Új!!: I. Constantinus római császár és 293 · Többet látni »

300

Nincs leírás.

Új!!: I. Constantinus római császár és 300 · Többet látni »

305

Nincs leírás.

Új!!: I. Constantinus római császár és 305 · Többet látni »

306

Nincs leírás.

Új!!: I. Constantinus római császár és 306 · Többet látni »

307

Nincs leírás.

Új!!: I. Constantinus római császár és 307 · Többet látni »

308

Nincs leírás.

Új!!: I. Constantinus római császár és 308 · Többet látni »

309

Nincs leírás.

Új!!: I. Constantinus római császár és 309 · Többet látni »

310

Nincs leírás.

Új!!: I. Constantinus római császár és 310 · Többet látni »

311

Nincs leírás.

Új!!: I. Constantinus római császár és 311 · Többet látni »

312

Nincs leírás.

Új!!: I. Constantinus római császár és 312 · Többet látni »

313

Nincs leírás.

Új!!: I. Constantinus római császár és 313 · Többet látni »

314

Nincs leírás.

Új!!: I. Constantinus római császár és 314 · Többet látni »

315

Nincs leírás.

Új!!: I. Constantinus római császár és 315 · Többet látni »

316

Nincs leírás.

Új!!: I. Constantinus római császár és 316 · Többet látni »

317

Nincs leírás.

Új!!: I. Constantinus római császár és 317 · Többet látni »

319

Nincs leírás.

Új!!: I. Constantinus római császár és 319 · Többet látni »

320

Nincs leírás.

Új!!: I. Constantinus római császár és 320 · Többet látni »

321

Nincs leírás.

Új!!: I. Constantinus római császár és 321 · Többet látni »

324

Nincs leírás.

Új!!: I. Constantinus római császár és 324 · Többet látni »

325

Nincs leírás.

Új!!: I. Constantinus római császár és 325 · Többet látni »

326

Nincs leírás.

Új!!: I. Constantinus római császár és 326 · Többet látni »

329

Nincs leírás.

Új!!: I. Constantinus római császár és 329 · Többet látni »

330

Nincs leírás.

Új!!: I. Constantinus római császár és 330 · Többet látni »

337

Nincs leírás.

Új!!: I. Constantinus római császár és 337 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »