Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

I. Constantinus római császár

Index I. Constantinus római császár

I. Constantinus 313-ban vert érméje, a pogány római vallás Napistenével (''Sol Invictus'') ábrázolva I. Constantinus 310-ben vert érméje. Körirata: IMP CONSTANTINVS P F AVG és SOLI INVIC-TO COMITI I. Constantinus 337-ben vert pénzérméje, rajta a Krisztus monogram a Labarum vagy Konstantin-kereszt, krisztogram, chi-rho szimbólum, XP szimbólum. Marcus Aurelius Valerius Maxentius háromszoros túlerőben lévő seregét. Ezzel a győzelmével ő lett Nyugaton az úr. I. Constantinus vagy Nagy Konstantin, teljes nevén: Caius Flavius Valerius Aurelius Constantinus; a keleti katolikus egyházakban és ortodox egyházban: Szent Konstantin (Naissus, kb. 272. február 27. – Nicomedia, 337. május 22.), a Római Birodalom császára.

162 kapcsolatok: Alemannok, Alexandriai Szent Atanáz, Alpok, Ammianus Marcellinus, Angel (egyértelműsítő lap), Anglia, Aphrodité, Apollón, Arianizmus, Arius, Arles, Augustus (cím), İzmit, Üsküdar, Ókeresztény egyház, Bizánci Birodalom, Boszporusz, Britannia (provincia), Caesar (cím), Carnuntum, Colchester, Constans római császár, Constantinus diadalíve, Constantinus-dinasztia, Constantinusi adománylevél, Corpus Iuris Civilis, Crispus (egyértelműsítő lap), Cursus honorum, Dacia (egyértelműsítő lap), Dante Alighieri, Dardanellák, Diadalív (épülettípus), Diocletianus római császár, Donatizmus, Első nikaiai zsinat, Europe, Eutropius, Fausta, Fausta Flavia Maxima, Földgömb, Február 27., Flavia Maximiana Theodora, Flavius Gallicanus, Flavius Iulius Constantius, Flavius Iulius Crispus, Flavius Iulius Iulianus, Flavius-dinasztia, Frankok, Galerius római császár, Gallia, ..., Görög nyelv, Geoffrey of Monmouth, Germánok, Hadrianopolisi csata (324), Hagia Szophia, Húsvét, Hispania, Historia Regum Britanniae, I. Constantius római császár, I. Szilveszter pápa, II. Claudius Gothicus római császár, II. Constantinus római császár, II. Constantius római császár, Ikon (festészet), Ikonográfia, Illyricum, Iulianus római császár, Iulius–Claudius-dinasztia, Július 25., Jeruzsálem, Jesus, Kaiszareiai Euszebiosz, Köln, Keleti katolikus egyházak, Keresztényüldözés, Kereszténység, King Arthur, Konstantinápoly, Labarum, Lactantius, Lateráni bazilika, Latin nyelv, Lepra, Leprosy, Licinius római császár, Marcus Valerius Romulus, Mars (isten), Maxentius római császár, Maximianus római császár, Maximinus Daia római császár, Május 20., Május 22., Március 7., Mediolanumi ediktum, Megara (egyértelműsítő lap), Milánó, Milvius-hídi csata, Napisten, Niš, Nicomedia, Nikaia–konstantinápolyi hitvallás, Nyugatrómai Birodalom, Október 28., Ortodox kereszténység, Pészah, Piktek, Pogrom, Pope, Quintillus római császár, Raffaello Sanzio, Rajna, Róma, Római Birodalom, Rome (egyértelműsítő lap), San Paolo fuori le mura, Scriptores historiae Augustae, Severus római császár, Szent Ilona, Szent kereszt, Szent Péter-bazilika, Szent Sír-templom, Szerbia, Szinkretizmus, Tetrarchia, Tisá beáv, Torino, Trier, Valerius Licinianus Licinius, Vasárnap, Vatikán, Verona (Olaszország), York, Zsidók, Zsinat, 2. század, 272, 273, 292, 293, 300, 305, 306, 307, 308, 309, 310, 311, 312, 313, 314, 315, 316, 317, 319, 320, 321, 324, 325, 326, 329, 330, 337. Bővíteni index (112 több) »

Alemannok

Az alemannok (alamannok) a Rajna-Majna-Neckar folyók vidékére érkező és ott élő germán törzsek törzsszövetsége az ókorban, később a németek egyik nagy etnikai csoportja.

Új!!: I. Constantinus római császár és Alemannok · Többet látni »

Alexandriai Szent Atanáz

kairói Szent Márk székesegyházban Alexandriai Szent Atanáz vagy Nagy Szent Atanáz,a Kopt Egyházban Apostoli Szent Atanáz, görögösen Athanasziosz (latin betűkkel Athanásziosz Alexandríasz), (Alexandria, 298 körül – Alexandria, 373. május 2.) Alexandria törvényes püspöke 328-tól haláláig, egyháztanító, az arianizmus harcos ellenfele.

Új!!: I. Constantinus római császár és Alexandriai Szent Atanáz · Többet látni »

Alpok

Az Alpok (régebben, illetve ritkábban magyarul Alpesek, németül Alpen, franciául Alpes, olaszul Alpi, szlovénül Alpe) egy magashegység Európa középső részén.

Új!!: I. Constantinus római császár és Alpok · Többet látni »

Ammianus Marcellinus

Ammianus Marcellinus (330 körül – 395/400 körül) a késő római császárkor legkiemelkedőbb történetírója.

Új!!: I. Constantinus római császár és Ammianus Marcellinus · Többet látni »

Angel (egyértelműsítő lap)

*Angel (televíziós sorozat).

Új!!: I. Constantinus római császár és Angel (egyértelműsítő lap) · Többet látni »

Anglia

Anglia (angolul England, kiejtése IPA) a Brit-sziget legismertebb területe, az Egyesült Királyság legnagyobb és legnépesebb országrésze, egyben az Európai Unió és a NATO tagja.

Új!!: I. Constantinus római császár és Anglia · Többet látni »

Aphrodité

"Szégyenlős Aphrodité" (Aphorodite pudica), Athéni Nemzeti Régészeti Múzeum Aphrodité („a habokból kiemelkedő”) a szerelem és a szépség istennője a görög mitológiában.

Új!!: I. Constantinus római császár és Aphrodité · Többet látni »

Apollón

Apollón Apollón (görögül: Άπόλλων; a rómaiaknál Apollo) a görög mitológiában Zeusz és Létó gyermeke, Artemisz ikertestvére.

Új!!: I. Constantinus római császár és Apollón · Többet látni »

Arianizmus

Arius püspök Ariánus keresztelőkápolna mennyezeti mozaikja, körben az apostolok alakjaival, Ravenna, Olaszország Az arianizmus Ariusnak és követőinek (az ariánusoknak) mozgalma és a kereszténység egyik ága volt a 4. századtól.

Új!!: I. Constantinus római császár és Arianizmus · Többet látni »

Arius

Arius Arius vagy Areios (kb. 260, Líbia – 336, Konstantinápoly) presbiter, az arianizmus tanának szellemi létrehozója.

Új!!: I. Constantinus római császár és Arius · Többet látni »

Arles

Arles (provanszálul: Arle) egy délkelet-franciaországi történelmi város.

Új!!: I. Constantinus római császár és Arles · Többet látni »

Augustus (cím)

Caius Octavianus Caesar Augustus császárt Diocletianus császár képével és feliratával, jobbra az ''Augustus'' felirattal Augustus (latin „fenséges”, „tiszteletreméltó”, többes száma augusti, nőnemben Augusta) a Római Birodalom császárainak egyik címe volt.

Új!!: I. Constantinus római császár és Augustus (cím) · Többet látni »

İzmit

İzmit (korábbi nevén Nikomédia, Bithünia fővárosa) Törökország több mint 200 ezer lakosú városa, az egyúttal büyükşehir belediyesivel (nagyvárosi önkormányzattal) rendelkező Kocaeli tartomány egyik körzete.

Új!!: I. Constantinus római császár és İzmit · Többet látni »

Üsküdar

Üsküdar Isztambul egyik ázsiai kerülete (szemt).

Új!!: I. Constantinus római császár és Üsküdar · Többet látni »

Ókeresztény egyház

A keresztény ókor az 1. századtól a 7. század végéig terjedő időszakaszt jelöli.

Új!!: I. Constantinus római császár és Ókeresztény egyház · Többet látni »

Bizánci Birodalom

A Bizánci Birodalom, ritkábban Keletrómai Birodalom (- ógörög átírással: „Baszileia Rhómaión” vagy újgörög átírással: „Vaszilía Romaíon”) ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt.

Új!!: I. Constantinus római császár és Bizánci Birodalom · Többet látni »

Boszporusz

A Boszporusz (görögül: Βόσπορος, törökül: Boğaziçi vagy İstanbul Boğazı) Európát Ázsiától elválasztó tengerszoros, amely a Fekete-tengert (törökül: Karadeniz, görögül: Μαύρη Θάλασσα) a Márvány-tengerrel (törökül: Marmara Denizi, görögül: Θάλασσα του Μαρμαρά) köti össze.

Új!!: I. Constantinus római császár és Boszporusz · Többet látni »

Britannia (provincia)

Ez a szócikk Britannia római provincia történelmével és kultúrájával foglalkozik.

Új!!: I. Constantinus római császár és Britannia (provincia) · Többet látni »

Caesar (cím)

A caesar (többes száma caesarok, latinul: Caesar, többes számban Caesares) császári uralkodói cím a Római Birodalomban, amely Caius Julius Caesar római dictator nevéből ered.

Új!!: I. Constantinus római császár és Caesar (cím) · Többet látni »

Carnuntum

diadalíve (Heidentor) Carnuntum a Római Birodalom Pannonia, majd Pannonia superior provinciájának fővárosa, katonai tábor és polgárváros volt az ókorban.

Új!!: I. Constantinus római császár és Carnuntum · Többet látni »

Colchester

Colchester város az Egyesült Királyságban, Délkelet-Angliában, Essex megyében.

Új!!: I. Constantinus római császár és Colchester · Többet látni »

Constans római császár

Galliát, Britanniát és Hispániát. Constans Itália, Illyricum, az afrikai provinciák és Macedónia felett uralkodott, míg II. Constantius a birodalom keleti felét kapta. Ezeken kívül mostohatestvére, Dalmatius hasonló nevű fiának és idősebb Dalmatius öccsének, Hannibalianus hercegnek is juttatott egy-egy országrészt. Flavius Iulius Constans vagy I. Constans (Italia, 320 vagy 323 – Vicus Helena, 350 januárja) római császár 337-től haláláig.

Új!!: I. Constantinus római császár és Constans római császár · Többet látni »

Constantinus diadalíve

Constantinus diadalíve 315-ben épült Rómában a szenátus utasítására Constantinus császár trónra lépésének tizedik évfordulójára, és a Maxentius felett aratott győzelem emlékére.

Új!!: I. Constantinus római császár és Constantinus diadalíve · Többet látni »

Constantinus-dinasztia

I. Constantius római császár, Musei Capitolini, Róma A Constantinus-dinasztia I. Constantius római császár és Flavius Iulianus római császár közötti időszakban adta a Római Birodalom uralkodóit.

Új!!: I. Constantinus római császár és Constantinus-dinasztia · Többet látni »

Constantinusi adománylevél

A constantinusi adománylevél egy, feltehetően a 8. században hamisított oklevél, az ál-izidori gyűjtemény része, melyben I. Constantinus római császár állítólag a pápaságnak, annak fejének Szilveszter pápának, adományozta Itália területét, és ezzel megalapozta az egyházi államot.

Új!!: I. Constantinus római császár és Constantinusi adománylevél · Többet látni »

Corpus Iuris Civilis

A glosszátorok korától Corpus iuris civilis néven ismert a római jog első kodifikált gyűjteménye, az ezt alkotó könyvek anyaga azonban először csak 1583-ban, Genfben, a francia humanista jogtudós, Dionysius Gothofredus kiadásában jelentek meg e közös cím alatt, a kifejezés pedig csak ezt követően vált a törvénymű bevett megjelölésévé.

Új!!: I. Constantinus római császár és Corpus Iuris Civilis · Többet látni »

Crispus (egyértelműsítő lap)

A crispus latin szó jelentése „fodros, borzas”.

Új!!: I. Constantinus római császár és Crispus (egyértelműsítő lap) · Többet látni »

Cursus honorum

Cursus honorumnak nevezzük a tisztségek, kezdetben a magistratusok, betöltésének sorrendjét az ókori Rómában.

Új!!: I. Constantinus római császár és Cursus honorum · Többet látni »

Dacia (egyértelműsítő lap)

Dacia lehetséges jelentései.

Új!!: I. Constantinus római császár és Dacia (egyértelműsítő lap) · Többet látni »

Dante Alighieri

Dante Alighieri, eredetileg Durante Alighieri, gyakran csak Dante (Firenze, 1265. május második fele – Ravenna, 1321. szeptember 14.) itáliai költő, filozófus, az olasz és a világirodalom nagy klasszikusa.

Új!!: I. Constantinus római császár és Dante Alighieri · Többet látni »

Dardanellák

A Dardanellák (törökül: Çanakkale Boğazı, görögül: Δαρδανέλλια, Dardanellia), korábbi nevén Hellészpontosz, görögül Eλλήσποντος, Hellespontos) az Égei-tengert a Márvány-tengerrel összekötő tengerszoros. Hossza 70 km, szélessége kb. 1200 és 6000 méter között váltakozik. Átlagos mélysége 55 méter, legmélyebb pontja 82 méter. A tengerszoros elválasztja Európát (a Gallipoli-félszigetet) Ázsiától. Nevét Dardania városáról kapta, mely az ókorban az ázsiai oldalon feküdt. A Dardanellák legnagyobb városa Çanakkale, és itt található az első világháborúban fontos szerepet betöltő Gallipoli (törökül Gelibolu) is.

Új!!: I. Constantinus római császár és Dardanellák · Többet látni »

Diadalív (épülettípus)

Rómában. A diadalív szabadon álló, nyitott kapuív, amit valakinek vagy valaminek a tiszteletére, gyakran győzelem alkalmával emelnek.

Új!!: I. Constantinus római császár és Diadalív (épülettípus) · Többet látni »

Diocletianus római császár

Caius Aurelius Valerius Diocletianus, általánosan elterjedt néven Diocletianus császár (Salona, 244. december 22. – Spalato, 311. december 3.), eredeti nevén Διοκλής (Dioklész) 284.

Új!!: I. Constantinus római császár és Diocletianus római császár · Többet látni »

Donatizmus

A donatizmus észak-afrikai mozgalom és keresztény egyházi szervezet volt a 4. században és az 5. század elején.

Új!!: I. Constantinus római császár és Donatizmus · Többet látni »

Első nikaiai zsinat

Az első nikaiai zsinatot (vagy niceai zsinatot) I. Konstantin római császár hívta össze 325-ben, Nikaiaban.

Új!!: I. Constantinus római császár és Első nikaiai zsinat · Többet látni »

Europe

A Europe (IPA: yur-əp) egy svéd rockegyüttes, melyet 1979-ben a svédországi Upplands Väsby-ben Force néven alapított meg Joey Tempest énekes és John Norum gitáros.

Új!!: I. Constantinus római császár és Europe · Többet látni »

Eutropius

Eutropius (4. század – 387 után) római történetíró.

Új!!: I. Constantinus római császár és Eutropius · Többet látni »

Fausta

A Fausta Gaetano Donizetti kétfelvonásos operája (opera seria).

Új!!: I. Constantinus római császár és Fausta · Többet látni »

Fausta Flavia Maxima

Fausta Flavia Maxima (Róma, 290 után – Konstantinápoly, 325) Maximianus császár és Eutropia Galeria Valeria leánya, Maxentius testvére.

Új!!: I. Constantinus római császár és Fausta Flavia Maxima · Többet látni »

Földgömb

Német földgömb 1725-ből A földgömb a Föld méretarányosan kicsinyített, háromdimenziós ábrázolása.

Új!!: I. Constantinus római császár és Földgömb · Többet látni »

Február 27.

Névnapok: Ákos, Bátor + Akács, Antea, Antigoné, Balambér, Balda, Baldó, Éneás, Gábor, Gabos, Gábriel, Lándor, Lantos, László, Leander, Orfeusz, Valdemár.

Új!!: I. Constantinus római császár és Február 27. · Többet látni »

Flavia Maximiana Theodora

Flavia Maximiana Theodora Eutropia Galeria Valeria és Flavius Afranius Hannibalianus leánya, majd Eutropia második házassága után hadvezér, későbbi császár fogadott leánya.

Új!!: I. Constantinus római császár és Flavia Maximiana Theodora · Többet látni »

Flavius Gallicanus

Flavius Gallicanus (? – Alexandria, 362) római politikus, a Római Birodalom consulja 330-ban.

Új!!: I. Constantinus római császár és Flavius Gallicanus · Többet látni »

Flavius Iulius Constantius

Flavius Iulius Constantius (született ismeretlen helyen, 289 után – Konstantinápoly, 337 szeptembere) Constantius Chlorus és Flavia Maximiana Theodora (Maximianus örökbefogadott leánya) fia, apai féltestvére I. Constantinusnak.

Új!!: I. Constantinus római császár és Flavius Iulius Constantius · Többet látni »

Flavius Iulius Crispus

Flavius Iulius Crispus (299–305 között – 326, Pola, névváltozatai Flavius Claudius Crispus és Flavius Valerius Crispus) I. Constantinus és Minervina fia.

Új!!: I. Constantinus római császár és Flavius Iulius Crispus · Többet látni »

Flavius Iulius Iulianus

Flavius Iulius Iulianus a 4. század elejének politikusa a Római Birodalomban.

Új!!: I. Constantinus római császár és Flavius Iulius Iulianus · Többet látni »

Flavius-dinasztia

Flaviusok a római birodalmat 69 és 96 között kormányzó dinasztia.

Új!!: I. Constantinus római császár és Flavius-dinasztia · Többet látni »

Frankok

A frank törzsek a 3. században A frankok nyugati germán eredetű nép, Európa egyik legjelentősebb kora középkori államalakulatának, a Frank Birodalomnak a létrehozói.

Új!!: I. Constantinus római császár és Frankok · Többet látni »

Galerius római császár

Galerius Maximianus, általánosan elterjedt néven Galerius császár (Gamzigrad, 260 körül – Nicomedia, 311. május 5.) teljes nevén Caius Galerius Valerius Maximianus, római császár, azaz augustus 305-től 311-ig.

Új!!: I. Constantinus római császár és Galerius római császár · Többet látni »

Gallia

Gallia térképe Kr.e.58 körül Gallia (latinul Gallia, görögül Galatia) az ókori világnak az a része, amelyet jórészt kelta (latin nyelven gall) törzsek népesítettek be Róma terjeszkedésének időszaka előtt és a Római Birodalomban.

Új!!: I. Constantinus római császár és Gallia · Többet látni »

Görög nyelv

A görög nyelv az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozik, közvetlen rokona nincsen.

Új!!: I. Constantinus római császár és Görög nyelv · Többet látni »

Geoffrey of Monmouth

Monmouth-i Gottfried, angolosan Geoffrey of Monmouth (Gruffudd ap Arthur, Sieffre o Fynwy), (1100 körül – 1155 körül) latin nyelven író középkori angol krónikás, egyházi ember, akinek hírnevét fő munkája, a Historia Regum Britanniae alapozta meg, amely a maga idejében nagyon népszerű volt és a 16.

Új!!: I. Constantinus római császár és Geoffrey of Monmouth · Többet látni »

Germánok

Germánoknak nevezik azt a nyelvi közösséget, melynek tagjai a Kr. e. 1. és Kr. u. 3. század között Skandinávia déli területeiről kiindulva benépesítették és uralmuk alá hajtották Közép- és Kelet-Európa vidékeit.

Új!!: I. Constantinus római császár és Germánok · Többet látni »

Hadrianopolisi csata (324)

A 324.

Új!!: I. Constantinus római császár és Hadrianopolisi csata (324) · Többet látni »

Hagia Szophia

A Hagia Szophia (görög betűkkel: Ἁγία Σοφία; latinul: Sancta Sophia; törökül: Ayasofya; újgörögösen: Ajía Szofía; a név jelentése: Szent Bölcsesség) bizánci építésű hajdani ortodox bazilika Isztambulban, Törökországban.

Új!!: I. Constantinus római császár és Hagia Szophia · Többet látni »

Húsvét

A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, a Krisztus-központú kalendárium központi főünnepe.

Új!!: I. Constantinus római császár és Húsvét · Többet látni »

Hispania

A méridai római színház Hispania volt az a név, melyen a rómaiak ismerték a teljes Ibériai-félszigetet (a mai Portugália, Spanyolország, Andorra és Gibraltár területét).

Új!!: I. Constantinus római császár és Hispania · Többet látni »

Historia Regum Britanniae

A Historia Regum Britanniae (Britannia királyainak története) Geoffrey of Monmouth történelmi művének a címe.

Új!!: I. Constantinus római császár és Historia Regum Britanniae · Többet látni »

I. Constantius római császár

Flavius Valerius Constantius, általánosan elterjedt néven I. Constantius császár (Dardania, kb. 250. március 31. – Eboracum, 306. július 25.) a Nyugatrómai Birodalom császára volt (305–306).

Új!!: I. Constantinus római császár és I. Constantius római császár · Többet látni »

I. Szilveszter pápa

I. Szilveszter pápa I. Szent Szilveszter, (? – 335. december 31.) volt a 33.

Új!!: I. Constantinus római császár és I. Szilveszter pápa · Többet látni »

II. Claudius Gothicus római császár

Marcus Aurelius Claudius Augustus Gothicus, általánosan elterjedt néven (II.) Claudius Gothicus császár (Sirmium, 213. május 10. – Róma, 270 januárja) római császár volt 268 és 270 között.

Új!!: I. Constantinus római császár és II. Claudius Gothicus római császár · Többet látni »

II. Constantinus római császár

caesari címet. II.

Új!!: I. Constantinus római császár és II. Constantinus római császár · Többet látni »

II. Constantius római császár

Flavius Magnus Magnentius érméje, ő volt, aki meggyilkolta Constantius öccsét Constans császárt II.

Új!!: I. Constantinus római császár és II. Constantius római császár · Többet látni »

Ikon (festészet)

Szűz Mária és Jézus ábrázolása aranyozott keretű ikonon, a Görög Ortodox Egyház templomában, Thesszalonikiben orosz ikon Az ikon görög eredetű szó, εικόνα, ikóna, „kép“, „képmás“ (ellentétben a είδωλο, ídolo, „lidérc“, „álomkép“ és είδος, ídos, „őskép“, „alak“).

Új!!: I. Constantinus római császár és Ikon (festészet) · Többet látni »

Ikonográfia

Jelenések Könyvében említett négy lelkes állat egyike, Lukács evangélista egyik ismert attribútuma. Az ikonográfia a képtartalmak tudománya, a művészettörténet olyan tudományos eszköze, amely a műtárgyak tartalmának értelmezésével és meghatározásával foglalkozik.

Új!!: I. Constantinus római császár és Ikonográfia · Többet látni »

Illyricum

Dalmatia provincia (az i. e. 9 előtti Illyricum) a Római Birodalomban Illyricum provincia (tartomány) volt a Római Birodalomban, amelyet az illír törzsek által lakott korábbi Illíria helyén hoztak létre.

Új!!: I. Constantinus római császár és Illyricum · Többet látni »

Iulianus római császár

Flavius Claudius Iulianus (Konstantinápoly, 331. április 7. – Tigris menti Maranga, 363. június 26., pénzérméin FL CL IVLIA-NVS, Φλάβιος Κλαύδιος Ἰουλιανός, Flawiosz Klaudiosz Julianosz) a Római Birodalom császára volt másfél évig, 361 és 363 között.

Új!!: I. Constantinus római császár és Iulianus római császár · Többet látni »

Iulius–Claudius-dinasztia

A Iulius–Claudius-dinasztia Róma első császári családja, uralkodott i. e. 27-től 68-ig.

Új!!: I. Constantinus római császár és Iulius–Claudius-dinasztia · Többet látni »

Július 25.

Névnapok: Jakus, Kristóf, Dalibor, Jakab, Jákó, Jákob, Jakobina, Krisztofer, Szindbád, Talabér, Talabor, Talbot, Timur, Tomor, Valencia, Valentin, Valentina, Zsaklin.

Új!!: I. Constantinus római császár és Július 25. · Többet látni »

Jeruzsálem

Jeruzsálem (bibliai héber: ירושלם; Hieruszalém/Hieroszolüma) város a Közel-Keleten, a Júdeai-hegység egy fennsíkján a Földközi-tenger és a Holt-tenger között.

Új!!: I. Constantinus római császár és Jeruzsálem · Többet látni »

Jesus

A Jesus a kilencedik dal a brit Queen együttes 1973-as bemutatkozó albumáról, a Queenről.

Új!!: I. Constantinus római császár és Jesus · Többet látni »

Kaiszareiai Euszebiosz

Kaiszareiai Euszebiosz (Euszebiosz tész Kaiszareiász, latinosan caesareai Eusebius vagy Eusebius Pamphili, 265 körül – 339 májusa) keresztény történetíró és püspöke a Római Birodalomhoz tartozó palesztinai Kaiszareiának (Caesarea Maritima).

Új!!: I. Constantinus római császár és Kaiszareiai Euszebiosz · Többet látni »

Köln

Köln (régi magyar neve: Kolonya) Németország negyedik legnagyobb (Berlin, Hamburg és München után), Észak-Rajna-Vesztfália szövetségi tartomány legnagyobb városa.

Új!!: I. Constantinus római császár és Köln · Többet látni »

Keleti katolikus egyházak

A máriapócsi „Könnyező Szűzanya” A keleti katolikus egyházak a keleti keresztény egyházak egyik csoportja.

Új!!: I. Constantinus római császár és Keleti katolikus egyházak · Többet látni »

Keresztényüldözés

Caravaggio: ''Péter apostol keresztre feszítése'' (egy legenda szerint Pétert a saját kérésére fejjel lefelé feszítették a keresztre, mert nem akarta magát Jézussal egyenrangúvá tenni a halálban)http://www.katolikus.hu/szentek/0629.html Szent Péter apostol, katolikus.hu A keresztények által – hitük megvallása miatt – elszenvedett támadások összességét nevezzük keresztényüldözésnek. Legfőképp az időszámításunk utáni első három évszázadra utal, amikor a Római Birodalom tiltott vallása volt, és államilag vádolt keresztényeket végeztek ki hitük megvallása miatt.

Új!!: I. Constantinus római császár és Keresztényüldözés · Többet látni »

Kereszténység

A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában a názáreti Jézus élete és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Mintegy kétmilliárd követőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt a bibliai Ábrahámhoz visszavezethető egyistenhívő vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. A keresztények hite szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett istenembernek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és számos különféle hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult keresztény felekezetek több fő ágazatba: az ókeleti, az ortodox, katolikus, ókatolikus, illetve a protestáns (és neoprotestáns) egyházakba csoportosíthatók.

Új!!: I. Constantinus római császár és Kereszténység · Többet látni »

King Arthur

A King Arthur egy valós idejű stratégiai- és szerepjáték amit a magyar illetőségű Neocore Games készített és a Paradox Interactive adott ki.

Új!!: I. Constantinus római császár és King Arthur · Többet látni »

Konstantinápoly

Konstantinápoly (a mai Isztambul,,,, szláv nyelveken Carigrad): a Római, a Bizánci és az Oszmán Birodalom fővárosa, a szultánnak, a legfőbb török hatóságoknak, a sejk-ül-iszlamnak, görög, örmény és örmény-katolikus patriárkának, római katolikus érseknek és nagy rabbinusnak székhelye volt.

Új!!: I. Constantinus római császár és Konstantinápoly · Többet látni »

Labarum

Jézus Krisztus monogramja, amely a 4. századtól a római hadsereg legyőzhetetlenségét, a birodalom erejét, az isteni támogatást élvező császári hatalmat hirdette A labarum római hadijelvény volt, ami egy kereszt vagy "T" alakban végződő hosszú rúd volt, amelyre a jelvényt vagy a zászlót függesztették.

Új!!: I. Constantinus római császár és Labarum · Többet látni »

Lactantius

Lucius Caecilius Firmianus Lactantius vagy röviden csak Lactantius (kb. 250 – kb. 325) ókori keresztény szónok, teológus, apologéta, író.

Új!!: I. Constantinus római császár és Lactantius · Többet látni »

Lateráni bazilika

A lateráni bazilika vagy Lateráni Keresztelő Szent János-főszékesegyház (olaszul Basilica di San Giovanni in Laterano) a Római egyházmegye székesegyháza, Róma püspöke – azaz a pápa – címtemploma.

Új!!: I. Constantinus római császár és Lateráni bazilika · Többet látni »

Latin nyelv

A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó holt nyelv.

Új!!: I. Constantinus római császár és Latin nyelv · Többet látni »

Lepra

A lepra vagy Hansen-betegség (régi magyar nevén bélpoklosság) egy idült, fertőző betegség.

Új!!: I. Constantinus római császár és Lepra · Többet látni »

Leprosy

A Leprosy az amerikai Death együttes második nagylemeze, amely 1988-ban jelent meg.

Új!!: I. Constantinus római császár és Leprosy · Többet látni »

Licinius római császár

Flavius Galerius Valerius Licinianus Licinius, általánosan elterjedt néven Licinius császár (Moesia Superior, 263 – Thessalonica, 325) 308-tól 324-ig római császár.

Új!!: I. Constantinus római császár és Licinius római császár · Többet látni »

Marcus Valerius Romulus

Marcus Valerius Romulus (Róma, 292–295 körül – Róma, 309) Marcus Valerius Maxentius és Valeria Maximilla első fia.

Új!!: I. Constantinus római császár és Marcus Valerius Romulus · Többet látni »

Mars (isten)

Mars, római bronzszobor A római Mars eredetileg növényi termékenységisten, a mezők, erdők, a termés és a tavasz védnöke volt.

Új!!: I. Constantinus római császár és Mars (isten) · Többet látni »

Maxentius római császár

Marcus Aurelius Valerius Maxentius, általánosan elterjedt néven Maxentius császár (278 körül – Róma, 312. október 28.) 306-tól haláláig a Római Birodalom egyik augustusa.

Új!!: I. Constantinus római császár és Maxentius római császár · Többet látni »

Maximianus római császár

Marcus Aurelius Valerius Maximianus Herculius, általánosan elterjedt néven Maximianus császár (Sirmium, 250 körül – Massilia, 310 júliusa), a Római Birodalom augustusza volt (Diocletianusszal együtt) 286.

Új!!: I. Constantinus római császár és Maximianus római császár · Többet látni »

Maximinus Daia római császár

Gaius Valerius Galerius Maximinus, általánosan elterjedt néven Maximinus Daia császár, némelykor II.

Új!!: I. Constantinus római császár és Maximinus Daia római császár · Többet látni »

Május 20.

Névnapok: Bernát, Balabán, Bernárd, Bernarda, Bernardina, Felícia, Galamb, Gerle, Hanna, Hannadóra, Hannaliza, Hannaróza, Johanna, Kolomba, Kolombina, Palóma, Tália.

Új!!: I. Constantinus római császár és Május 20. · Többet látni »

Május 22.

Névnapok: Júlia, Rita, Annarita, Atos, Boáz, Bogárka, Bogdána, Emil, Fiametta, Julián, Juliána, Julianna, Juliánusz, Julilla, Julinka, Julitta, Júliusz, Renáta, Ritta, Román, Romána, Romina, Ugocsa, Ugron, Uljána, Zsüliett.

Új!!: I. Constantinus római császár és Május 22. · Többet látni »

Március 7.

Névnapok: Tamás, Perpétua, Rupert, Ubul.

Új!!: I. Constantinus római császár és Március 7. · Többet látni »

Mediolanumi ediktum

Raffaello Sanzio: I. Constantinus római császár megkeresztelése Maxentius seregét.http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/312_oktober_27_nagy_konstantin_csaszar_latomasa 312. október 27. Nagy Konstantin császár látomása, rubicon.hu Vatikán A mediolanumi ediktum, melyet I. Constantinus nyugati és uralkodótársa, Licinius keleti császár adott ki, engedélyezi minden ember, így a keresztények számára is a szabad vallásgyakorlást.

Új!!: I. Constantinus római császár és Mediolanumi ediktum · Többet látni »

Megara (egyértelműsítő lap)

Megara több ókori személy és görög település neve.

Új!!: I. Constantinus római császár és Megara (egyértelműsítő lap) · Többet látni »

Milánó

Milánó (olaszul Milano, lombardul Milan) Észak-Olaszország legnagyobb, Olaszország második legnagyobb városa (közigazgatásilag comune), Lombardia régió székhelye.

Új!!: I. Constantinus római császár és Milánó · Többet látni »

Milvius-hídi csata

A Milvius-hídi csata (latin: Proelium pontis Milvii) i. sz.

Új!!: I. Constantinus római császár és Milvius-hídi csata · Többet látni »

Napisten

A napisten (vagy napistennő) egy égi istenség, aki a Napot képviseli vagy egy aspektusát.

Új!!: I. Constantinus római császár és Napisten · Többet látni »

Niš

Niš (régi magyar forrásokban Nissa) város Szerbiában.

Új!!: I. Constantinus római császár és Niš · Többet látni »

Nicomedia

Nicomedia (görögül Νικομήδεια, Nikomédeia), a mai İzmit közelében, Törökországban fekvő ókori város.

Új!!: I. Constantinus római császár és Nicomedia · Többet látni »

Nikaia–konstantinápolyi hitvallás

A nikaia–konstantinápolyi hitvallás (Nikaia régies latinos közvetítéssel magyarosodott alakját használva gyakran előfordul nicea–konstantinápolyi hitvallás, illetve röviden niceai hitvallás formában is; latinul: Symbolum Nicaeno-Constantinopolitanum) a kereszténység egyik legfontosabb és legismertebb hitvallása, melyet szinte minden keresztény felekezet és közösség elfogad, és gyakran hangzik el istentiszteleteiken (a római katolikus egyház szentmiséin minden egyes alkalommal, a homília/prédikáció után).

Új!!: I. Constantinus római császár és Nikaia–konstantinápolyi hitvallás · Többet látni »

Nyugatrómai Birodalom

A Nyugatrómai Birodalom I. Theodosius római császár (uralkodott 379-től 395-ig) halálát követően, a Római Birodalom felosztása révén jött létre.

Új!!: I. Constantinus római császár és Nyugatrómai Birodalom · Többet látni »

Október 28.

Névnapok: Simon, Acél, Alfréd, Alfréda, Cirilla, Júdás, Sion, Szalvia, Szalviusz, Szimóna, Szimonett, Szimonetta, Taddeus, Tádé, Tömör, Zsálya.

Új!!: I. Constantinus római császár és Október 28. · Többet látni »

Ortodox kereszténység

Az ortodox kereszténység (más néven pravoszláv egyház, régiesen görög(keleti) egyház, óhitűek, görög nem egyesültek) mind történelmileg, mind híveinek létszámát tekintve a keleti keresztény egyházak egyik fő irányzata, amely földrajzilag elsősorban az egykori Keletrómai Birodalom területén, illetve attól keletre számít meghatározónak.

Új!!: I. Constantinus római császár és Ortodox kereszténység · Többet látni »

Pészah

A zsidó naptár szerint.

Új!!: I. Constantinus római császár és Pészah · Többet látni »

Piktek

A piktek törzsszövetség volt Skócia középső és északi részein a 3. század és a 10. század között.

Új!!: I. Constantinus római császár és Piktek · Többet látni »

Pogrom

Egy frankfurti pogrom 1819-ben A pogrom valamely kisebbség ellen irányuló, irányítatlan (noha nem feltétlenül spontán), csoportos vagy tömeges erőszakcselekmény.

Új!!: I. Constantinus római császár és Pogrom · Többet látni »

Pope

Pope, település Szerbiában, a Raškai körzet Novi Pazar-i községében.

Új!!: I. Constantinus római császár és Pope · Többet látni »

Quintillus római császár

Marcus Aurelius Claudius Quintillus, általánosan elterjedt néven Quintillus császár (Szerémség, 220 körül – Aquileia, 270 áprilisa) a Római birodalom császárának, Claudius Gothicusnak a bátyja, a szenátus 270-ben császárrá választotta.

Új!!: I. Constantinus római császár és Quintillus római császár · Többet látni »

Raffaello Sanzio

Krisztus feltámadása (1499–1502) Madonna Tóbiással, Raffael arkangyallal és Szent Jeromossal (1509) Galatea diadala (1511) ''Sixtus Madonna'' (1513–14) 265×196cm, olaj ''Trasfigurazione'' (Krisztus színeváltozása) (1519–20)http://www.museivaticani.va/content/museivaticani/it/collezioni/musei/la-pinacoteca/sala-viii---secolo-xvi/raffaello-sanzio--trasfigurazione.html Raffaello Sanzio, Trasfigurazione, museivaticani.va Raffaello Sanzio (gyakran csak Raffaello, más névváltozatban Raffaello Santi, Raffaello Sanzi, Raffaello da Urbino, Raffaello di Giovanni Santi, latinosan Raphael Sanctius) (Urbino, 1483. március 28.? – Róma, 1520. április 6.) reneszánsz kori olasz festő és építész.

Új!!: I. Constantinus római császár és Raffaello Sanzio · Többet látni »

Rajna

A Rajna (németül Rhein, franciául Rhin, hollandul Rijn, pfalzi nyelven Rhoi) Nyugat-Európa legfontosabb folyóinak egyike.

Új!!: I. Constantinus római császár és Rajna · Többet látni »

Róma

farkas a Capitoliumon Róma Olaszország fővárosa, Lazio régió központja (közigazgatásilag comune), a hajdani Római Birodalom központja.

Új!!: I. Constantinus római császár és Róma · Többet látni »

Római Birodalom

Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom (latinul Imperium Romanum) az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.

Új!!: I. Constantinus római császár és Római Birodalom · Többet látni »

Rome (egyértelműsítő lap)

*Rome párizsi metróállomás.

Új!!: I. Constantinus római császár és Rome (egyértelműsítő lap) · Többet látni »

San Paolo fuori le mura

A San Paolo fuori le mura bazilika, magyarul a Falakon kívüli Szent Pál-bazilika Róma második legnagyobb bazilikája.

Új!!: I. Constantinus római császár és San Paolo fuori le mura · Többet látni »

Scriptores historiae Augustae

Scriptores historiae Augustae (röviden Historia Augusta), azaz „Fenséges történetek” néven nevezik azt az ókori császáréletrajz-gyűjteményt, mely Hadrianus császártól Numerianus császárig 30 császár életrajzát tartalmazza.

Új!!: I. Constantinus római császár és Scriptores historiae Augustae · Többet látni »

Severus római császár

Flavius Valerius Severus, általánosan elterjedt néven Severus császár (Illyricum, ? – Ravenna, 307. szeptember 16.) 306-tól 307.

Új!!: I. Constantinus római császár és Severus római császár · Többet látni »

Szent Ilona

Cima da Conegliano: Konstantinápolyi Szent Ilona. Hagiográfiai források szerint az első nikaiai zsinat idején Ilona Jeruzsálembe ment és az ottani keresztények segítségével kereste azt a helyet, ahol Jézust keresztre feszítették. Mélyen a földbe ásva egy sziklaüregben megtalálták Jézus és a két lator keresztjét. A kép fiatalnak ábrázolja Ilonát, habár a kereszt feltételezett megtalálásának idejében Helena már 80 éves volt. bazilikában A betlehemi Születés Temploma, amit Szent Ilona építtetett Flavia (Fulvia) Iulia Helena, más néven Szent Ilona, Szent Heléna (Drepanum, ma: Trapani, Szicilia, vagy a Kis-Ázsiai Hersekből) 248 – 330 körül) Constantius Chlorus első felesége, Nagy Konstantin császár édesanyja. A hagyomány neki tulajdonítja Jézus keresztjének megtalálását, ezért lett a régészek védőszentje.

Új!!: I. Constantinus római császár és Szent Ilona · Többet látni »

Szent kereszt

Jan van Eyck festménye, Szent Ilona megtalálja a szent keresztet (''15. század'') A szent kereszt, egy vagy több fából készült gerenda, amelyen a keresztény hagyomány és a Biblia szerint Jézus Krisztust megfeszítették és kínhalált szenvedett.

Új!!: I. Constantinus római császár és Szent kereszt · Többet látni »

Szent Péter-bazilika

A Szent Péter tér A bazilika kupolája A Szent Péter-bazilika a római katolikus egyház első számú szentélye, a négy nagy bazilika (basilica maior) egyike, a világ második legnagyobb keresztény temploma.

Új!!: I. Constantinus római császár és Szent Péter-bazilika · Többet látni »

Szent Sír-templom

Szent Sír-templomnak hívják azt a keresztény templomot (latin: Ecclesia Sancti Sepulchri) amely Jeruzsálemben található, a feltételezett Golgota helyszínén épülve.

Új!!: I. Constantinus római császár és Szent Sír-templom · Többet látni »

Szerbia

Szerbia, hivatalos nevén Szerbia Köztársaság (Szerbiában magyarul hivatalosan Szerb Köztársaság, szerbül cirill írással Република Србија, latin írással Republika Srbija) délkelet-európai állam.

Új!!: I. Constantinus római császár és Szerbia · Többet látni »

Szinkretizmus

A szinkretizmus a vallástudományban, vagy a politikában az eltérő vagy ellentmondó nézetek összeegyeztetésére irányuló törekvés neve.

Új!!: I. Constantinus római császár és Szinkretizmus · Többet látni »

Tetrarchia

A tetrarchia (görögül négyes uralom) a Római Császárság néhány évtizedig működő kísérlete volt a birodalom irányítására.

Új!!: I. Constantinus római császár és Tetrarchia · Többet látni »

Tisá beáv

A zsidó naptár szerint.

Új!!: I. Constantinus római császár és Tisá beáv · Többet látni »

Torino

A Medusa feje a királyi palota kapuján Torino (piemontiul, valamint több európai nyelven Turin) Olaszország negyedik legnépesebb városa (közigazgatásilag comune), Róma, Milánó és Nápoly után 900 609 (2006) lakossal, a harmadik legfontosabb gazdasági központ Róma és Milánó után, Piemont és Torino megye székhelye, fontos üzleti, kulturális, és oktatási központ.

Új!!: I. Constantinus római császár és Torino · Többet látni »

Trier

Trier (ejtsd: trír, franciául Trèves, luxemburgiul Tréier, latinul Augusta Treverorum) németországi város, amely a Mosel folyó mentén helyezkedik el.

Új!!: I. Constantinus római császár és Trier · Többet látni »

Valerius Licinianus Licinius

Idősebb és ifjabb Licinius egy aranypénzen Valerius Licinianus Licinius (315. július vagy augusztus – 326) Flavius Galerius Licinius császár fia, kétszeres consul, a Római Birodalom keleti részeinek caesarja.

Új!!: I. Constantinus római császár és Valerius Licinianus Licinius · Többet látni »

Vasárnap

A vasárnap a hét – a napjainkban általános, Európa keresztény részein szokásos felosztás szerinti – hetedik, záró napja, a nyugalomnap.

Új!!: I. Constantinus római császár és Vasárnap · Többet látni »

Vatikán

A Vatikán, hivatalos nevén Vatikánvárosi Állam, gyakran Vatikánváros független állam, teokratikus, választásos abszolút monarchia.

Új!!: I. Constantinus római császár és Vatikán · Többet látni »

Verona (Olaszország)

Verona az észak-itáliai Veneto régió Verona megyéjének közigazgatási központja.

Új!!: I. Constantinus római császár és Verona (Olaszország) · Többet látni »

York

York (kiejtése) város az Egyesült Királyságban, Anglia északkeleti részén.

Új!!: I. Constantinus római császár és York · Többet látni »

Zsidók

A zsidók (más néven héberek vagy izraeliták;, Jehudim;, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől származtató, illetve a zsidó vallást követő, kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű emberek közössége a világ minden részén.

Új!!: I. Constantinus római császár és Zsidók · Többet látni »

Zsinat

hitvallás közösen elfogadott szövegének részletét tartja a kezében, együtt az egyházatyákkal ikon) A zsinat (görögül σύνοδος; latinul concilium) avagy szinódus, mely a görög "σύνοδος" (synodos) szóból ered, "gyűlést", "találkozót" jelent, és a latin "concilium", azaz tanács szóval szinonima.

Új!!: I. Constantinus római császár és Zsinat · Többet látni »

2. század

A világ keleti fele a 2. század elején (angol nyelvű) A 2.

Új!!: I. Constantinus római császár és 2. század · Többet látni »

272

Nincs leírás.

Új!!: I. Constantinus római császár és 272 · Többet látni »

273

Nincs leírás.

Új!!: I. Constantinus római császár és 273 · Többet látni »

292

Nincs leírás.

Új!!: I. Constantinus római császár és 292 · Többet látni »

293

Nincs leírás.

Új!!: I. Constantinus római császár és 293 · Többet látni »

300

Nincs leírás.

Új!!: I. Constantinus római császár és 300 · Többet látni »

305

Nincs leírás.

Új!!: I. Constantinus római császár és 305 · Többet látni »

306

Nincs leírás.

Új!!: I. Constantinus római császár és 306 · Többet látni »

307

Nincs leírás.

Új!!: I. Constantinus római császár és 307 · Többet látni »

308

Nincs leírás.

Új!!: I. Constantinus római császár és 308 · Többet látni »

309

Nincs leírás.

Új!!: I. Constantinus római császár és 309 · Többet látni »

310

Nincs leírás.

Új!!: I. Constantinus római császár és 310 · Többet látni »

311

Nincs leírás.

Új!!: I. Constantinus római császár és 311 · Többet látni »

312

Nincs leírás.

Új!!: I. Constantinus római császár és 312 · Többet látni »

313

Nincs leírás.

Új!!: I. Constantinus római császár és 313 · Többet látni »

314

Nincs leírás.

Új!!: I. Constantinus római császár és 314 · Többet látni »

315

Kategória:4. század.

Új!!: I. Constantinus római császár és 315 · Többet látni »

316

Nincs leírás.

Új!!: I. Constantinus római császár és 316 · Többet látni »

317

Létrejön a Keleti-Jin dinasztia Kínában.

Új!!: I. Constantinus római császár és 317 · Többet látni »

319

Kategória:4. század.

Új!!: I. Constantinus római császár és 319 · Többet látni »

320

Nincs leírás.

Új!!: I. Constantinus római császár és 320 · Többet látni »

321

Nincs leírás.

Új!!: I. Constantinus római császár és 321 · Többet látni »

324

Nincs leírás.

Új!!: I. Constantinus római császár és 324 · Többet látni »

325

Nincs leírás.

Új!!: I. Constantinus római császár és 325 · Többet látni »

326

Kategória:4. század.

Új!!: I. Constantinus római császár és 326 · Többet látni »

329

Kategória:4. század.

Új!!: I. Constantinus római császár és 329 · Többet látni »

330

Nincs leírás.

Új!!: I. Constantinus római császár és 330 · Többet látni »

337

Nincs leírás.

Új!!: I. Constantinus római császár és 337 · Többet látni »

Átirányítja itt:

I. Constantinus, Nagy Constantinus, Nagy Konstantin.

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »