Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
42 kapcsolatok: Alumínium, Ammónia, Anyagmennyiség, Arany (kémiai elem), Argon, Belső energia, Benzin, Berillium, Derivált, Egyetemes gázállandó, Entalpia, Etanol, Grafit, Gyémánt, Halmazállapot, Hélium, Hő, Hőmérséklet, Hőtágulás, Hidrogén, Higany, Ideális gáz, Izobár állapotváltozás, Izochor állapotváltozás, Joule, Kelvin, Kilogramm, Lítium, Levegő, Mól, Neon, Nitrogén, Nyomás, Oxigén, Réz, Szilícium-dioxid, Térfogat, Térfogati munka, Tömeg, Urán, Vas, Víz.
Alumínium
Az alumínium (nyelvújításkori magyar nevén timany) a periódusos rendszer III.
Új!!: Hőkapacitás és Alumínium · Többet látni »
Ammónia
Az ammónia (vagy régies nevén légköneg) nitrogén és hidrogén vegyülete, képlete NH3.
Új!!: Hőkapacitás és Ammónia · Többet látni »
Anyagmennyiség
Az anyagmennyiség a Mértékegységek Nemzetközi Rendszere, röviden SI (Système International d’Unités) egyik alapmennyisége.
Új!!: Hőkapacitás és Anyagmennyiség · Többet látni »
Arany (kémiai elem)
Az arany a természetben elemi állapotban előforduló, a történelem kezdetei óta ismert, jellegzetesen sárga nemesfém.
Új!!: Hőkapacitás és Arany (kémiai elem) · Többet látni »
Argon
Az argon a levegőnél nehezebb, színtelen, szagtalan nemesgáz, rendszáma 18, vegyjele: Ar. A Föld légkörének 0,93%-át alkotja, ezzel a légkörben előforduló harmadik leggyakoribb gáz.
Új!!: Hőkapacitás és Argon · Többet látni »
Belső energia
A belső energia (jele: U, mértékegysége: Joule) fizikai fogalom, a termodinamika egyik alapfogalma.
Új!!: Hőkapacitás és Belső energia · Többet látni »
Benzin
Benzin befőttesüvegben A benzin a nyers, természetes kőolajból desztillálás útján kapott folyadék.
Új!!: Hőkapacitás és Benzin · Többet látni »
Berillium
A berillium (nyelvújítási nevén: édeny) a periódusos rendszer egy kémiai eleme.
Új!!: Hőkapacitás és Berillium · Többet látni »
Derivált
A derivált a függvénygörbe érintőjének meredeksége, azaz az érintő ''x'' tengellyel bezárt szögének tangense. Minél jobban nő a függvény egy adott szakaszon, annál nagyobb a derivált. A matematikában a derivált (vagy differenciálhányados) a matematikai analízis egyik legalapvetőbb fogalma.
Új!!: Hőkapacitás és Derivált · Többet látni »
Egyetemes gázállandó
Az egyetemes gázállandó jele: R Az egyesített gáztörvény szerint az ideális gáz mólnyi mennyiségére vonatkozóan a \frac.
Új!!: Hőkapacitás és Egyetemes gázállandó · Többet látni »
Entalpia
Az entalpia --> az állandó nyomáson lejátszódó folyamatok jellemzésére bevezetett – energia dimenziójú – termodinamikai állapotfüggvény (jele H, mértékegysége J), melynek értéke a rendszer belső energiája plusz a rendszer nyomásának és térfogatának szorzata.
Új!!: Hőkapacitás és Entalpia · Többet látni »
Etanol
Az etanol (etil-alkohol, borszesz vagy régiesen borlang: C2H5OH) egyértékű, telített alkohol, a homológ sor második tagja a metanol után.
Új!!: Hőkapacitás és Etanol · Többet látni »
Grafit
A grafit a terméselemek osztályába tartozó ásvány, a szén hexagonális kristályrendszerű allotrop módosulata.
Új!!: Hőkapacitás és Grafit · Többet látni »
Gyémánt
A gyémánt neve (latinosan diamans) a görög adamosz szóból származik, melynek jelentése legyőzhetetlen, ami mind a keménységére utal.
Új!!: Hőkapacitás és Gyémánt · Többet látni »
Halmazállapot
Nem minden anyag létezik plazma, légnemű, cseppfolyós és szilárd halmazállapotban is A legtöbb kémiai anyag – a hőmérséklettől és a nyomástól függően – négy halmazállapotban lehet stabil állapotú: szilárd, folyékony, gáz (másképpen légnemű) és plazmaállapot.
Új!!: Hőkapacitás és Halmazállapot · Többet látni »
Hélium
Hélium-neon lézer A hélium a periódusos rendszer második kémiai eleme, a legkisebb rendszámú nemesgáz.
Új!!: Hőkapacitás és Hélium · Többet látni »
Hő
A Nap hőmérséklete magasabb a környezeténél, ezért energiát bocsát ki magából, melynek egy része eléri a Földet. Ebben az ''energiaátadási folyamatban'' a Nap által kibocsátott energiát nevezzük hőnek. A Nap és a Föld saját energiáját viszont nem nevezzük „hőnek”, hanem belső energiának. A Nap által kibocsátott hő a földi élethez szükséges energia fő forrása A hő vagy hőmennyiség (jele: Q, mértékegysége a joule (J) fizikai fogalom, a termodinamika egyik alapfogalma. A hő a hőközlés során átadott energia. Hőnek nevezzük azt az energiát, amit egy kölcsönhatás során a magasabb hőmérsékletű test átad egy alacsonyabb hőmérsékletű testnek. (A testek által tárolt energiát viszont nem hőnek nevezzük, hanem belső energiának.) Termodinamikai megfogalmazásban a hő az energiaátadási folyamatok (hőközlés) során átadott energiát jelenti. Tehát a hő fogalmát termodinamikai rendszerek kölcsönhatásakor végbemenő energiaátadási folyamatok leírására használjuk. Spontán hőközlés, energiaátadás hőmérséklet-különbség esetén következik be. A hő minden olyan energiaváltozást magába foglal, ami nem fordítódik munkára termodinamikai rendszerek kölcsönhatása során.
Új!!: Hőkapacitás és Hő · Többet látni »
Hőmérséklet
A hőmérséklet az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó.
Új!!: Hőkapacitás és Hőmérséklet · Többet látni »
Hőtágulás
Hőtágulásnak nevezzük azt a fizikai jelenséget, amikor valamely anyag a hőmérsékletének változásával megváltoztatja a méretét.
Új!!: Hőkapacitás és Hőtágulás · Többet látni »
Hidrogén
A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.
Új!!: Hőkapacitás és Hidrogén · Többet látni »
Higany
A higany a periódusos rendszer egyik kémiai eleme.
Új!!: Hőkapacitás és Higany · Többet látni »
Ideális gáz
Az ideális gáz a fizikában használt absztrakció: a gázok olyan, egyszerűsített modelljét írja le, amelynek a termodinamikai viselkedése egyszerű kinematikai eszközökkel írható le.
Új!!: Hőkapacitás és Ideális gáz · Többet látni »
Izobár állapotváltozás
Az izobár állapotváltozás vagy izobár folyamat olyan állapotváltozás, amely során a termodinamikai rendszer nyomása nem változik.
Új!!: Hőkapacitás és Izobár állapotváltozás · Többet látni »
Izochor állapotváltozás
Az izochor állapotváltozás vagy izochor folyamat olyan állapotváltozás, amely során a termodinamikai rendszer térfogata nem változik.
Új!!: Hőkapacitás és Izochor állapotváltozás · Többet látni »
Joule
A joule a munka, a hőmennyiség és az energia – mint fizikai mennyiségek – mértékegysége az SI rendszerben.
Új!!: Hőkapacitás és Joule · Többet látni »
Kelvin
Kelvin- és Celsius-skála megállapítására alkalmas analóg hőmérő A kelvin (jele: K) a hőmérséklet SI-egysége, a hét SI-alapegység egyike.
Új!!: Hőkapacitás és Kelvin · Többet látni »
Kilogramm
A kilogramm a tömeg SI-alapegysége; jele kg.
Új!!: Hőkapacitás és Kilogramm · Többet látni »
Lítium
A lítium a periódusos rendszer I. főcsoportjába, az alkálifémek közé tartozó kémiai elem.
Új!!: Hőkapacitás és Lítium · Többet látni »
Levegő
A levegő összetétele A levegő a Földet körülvevő gázok elegye.
Új!!: Hőkapacitás és Levegő · Többet látni »
Mól
A mól az anyagmennyiség mértékegysége, egyike az SI-alapegységeknek.
Új!!: Hőkapacitás és Mól · Többet látni »
Neon
A neon kémiai elem, nemesgáz.
Új!!: Hőkapacitás és Neon · Többet látni »
Nitrogén
A nitrogén a periódusos rendszer V.A csoportjába tartozó nemfémes elemek egyike.
Új!!: Hőkapacitás és Nitrogén · Többet látni »
Nyomás
A nyomás fizikai mennyiség, állapothatározó.
Új!!: Hőkapacitás és Nyomás · Többet látni »
Oxigén
Az oxigén a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.
Új!!: Hőkapacitás és Oxigén · Többet látni »
Réz
A réz lángfestése A réz egy kémiai elem.
Új!!: Hőkapacitás és Réz · Többet látni »
Szilícium-dioxid
A szilícium-dioxid (köznyelven kova, gyakorta meglehetősen pongyola elnevezéssel kovasav) a szilícium oxigénnel alkotott vegyülete, melynek képlete SiO2.
Új!!: Hőkapacitás és Szilícium-dioxid · Többet látni »
Térfogat
A térfogat (régiesebben köbtartalom; jele: V) megadja, hogy egy adott test mekkora helyet foglal el a térben.
Új!!: Hőkapacitás és Térfogat · Többet látni »
Térfogati munka
#ÁTIRÁNYÍTÁS Termodinamikai munka.
Új!!: Hőkapacitás és Térfogati munka · Többet látni »
Tömeg
A tömeg a fizikai testek tulajdonsága, amely a tehetetlenségüket méri.
Új!!: Hőkapacitás és Tömeg · Többet látni »
Urán
Az urán (latinul: uranium; vegyjel: U, nyelvújításkori magyar nevén: sárgany) az aktinoidák csoportjába tartozó nehéz, ezüstfehér, fémes, radioaktív, nagy sűrűségű kémiai elem, a periódusos rendszer 92.
Új!!: Hőkapacitás és Urán · Többet látni »
Vas
A vas fémes tulajdonságú kémiai elem, rendszáma a periódusos rendszerben 26, atomtömege 55,845 g/mol.
Új!!: Hőkapacitás és Vas · Többet látni »
Víz
A víz, vagyis a dihidrogén-monoxid a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H2O.
Új!!: Hőkapacitás és Víz · Többet látni »
