Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
KimenőBeérkező
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Hóhojsza

Index Hóhojsza

A hóhojsza (Pagodroma nivea) a madarak (Aves) osztályának a viharmadár-alakúak (Procellariiformes) rendjébe, ezen belül a viharmadárfélék (Procellariidae) családjába tartozó Pagodroma madárnem egyetlen faja.

Tartalomjegyzék

  1. 47 kapcsolatok: Aequornithes, Antarktisz, Antarktiszi hojsza, Antarktiszi-félsziget, Ardeae, Argentína, Újmadárszabásúak, Állatok, Állkapcsosok, Bouvet-sziget, Carinatae, Charles Lucien Jules Laurent Bonaparte, Chile, Család (rendszertan), Csőr, Déli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek, Faj, Falkland-szigetek, Fejlábúak, Galambhojsza, Gerincesek, Gerinchúrosok, Halak, Jéghegy, Krill, Madarak, Magzatburkosok, Négylábúak, Nőnem (biológia), Nem (rendszertan), Nem fenyegetett faj, Neoaves, Neornithes, Osztály (rendszertan), Passerea, Puhatestűek, Rend (rendszertan), Sirályhojsza, Szárny (biológia), Szem, Természetvédelmi Világszövetség, Tojás (biológia), Toll, Viharmadár-alakúak, Viharmadárfélék, William Elford Leach, Zúzógyomor.

  2. Az Antarktisz madarai
  3. Viharmadárfélék

Aequornithes

Az aequornithes (a latin aequor, a víz kiterjedése + ógörög ornithes, madarak), vagy valódi vízi madarak a legkevésbé kiterjedt klád, melybe a búvárfélék és a kárókatonafélék tartoznak bele.

Megnézni Hóhojsza és Aequornithes

Antarktisz

Az Antarktisz térképe Antarktisz (más néven Déli-sarkvidék) a déli szélesség 60.

Megnézni Hóhojsza és Antarktisz

Antarktiszi hojsza

Az antarktiszi hojsza (Thalassoica antarctica) a madarak (Aves) osztályának a viharmadár-alakúak (Procellariiformes) rendjébe, ezen belül a viharmadárfélék (Procellariidae) családjába tartozó Thalassocia madárnem egyetlen faja.

Megnézni Hóhojsza és Antarktiszi hojsza

Antarktiszi-félsziget

Az Antarktiszi-félsziget elhelyezkedése Antarktiszon Az argentin Esperanza kutatóállomás Az Antarktiszi-félsziget az Antarktisz legnagyobb félszigete, ami a kontinens északnyugati részén nyúlik ki az Atlanti-óceán és Dél-Amerika irányába.

Megnézni Hóhojsza és Antarktiszi-félsziget

Ardeae

Az ardeae egy génelemzés alapján 2014-ben létrehozott klád a madarakon belül, melynek két alcsoportja van, az eurypygimorphae és az aequornithes.

Megnézni Hóhojsza és Ardeae

Argentína

Argentína, hivatalos nevén: Argentin Köztársaság (spanyolul: República Argentina) dél-amerikai ország.

Megnézni Hóhojsza és Argentína

Újmadárszabásúak

Az újmadárszabásúak vagy tarajos szegycsontúak (Neognathae) a madarak (Aves) osztályának egyik alosztályágát alkotják.

Megnézni Hóhojsza és Újmadárszabásúak

Állatok

Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják.

Megnézni Hóhojsza és Állatok

Állkapcsosok

Az állkapcsosok (Gnathostomata) a gerinchúrosok (Chordata) törzsének a gerincesek (Vertebrata) altörzsébe tartozó altörzság.

Megnézni Hóhojsza és Állkapcsosok

Bouvet-sziget

A Bouvet-sziget (norvégul: Bouvetøya) lakatlan, vulkanikus, sarkvidéki sziget az Atlanti-óceán déli részén, a Jóreménység fokától dél-délnyugatra.

Megnézni Hóhojsza és Bouvet-sziget

Carinatae

A madárrendszertan szerint a Carinatae vagy tarajos mellcsontúak a madarak és kihalt rokonaik közül azoknak a csoportja, melyek rendelkeznek a mellcsonton hosszanti irányban végigfutó csonttaréjjal (carina), melyről az erőteljes repülőizmok erednek.

Megnézni Hóhojsza és Carinatae

Charles Lucien Jules Laurent Bonaparte

Charles Lucien Jules Laurent Bonaparte (Párizs, 1803. május 24. – Párizs, 1857. július 29.) francia természettudós, Lucien Bonaparte és Alexandrine Jacob de Bleschamp fia, I. Napóleon francia császár unokaöccse, Canino és Musignano második hercege volt.

Megnézni Hóhojsza és Charles Lucien Jules Laurent Bonaparte

Chile

Chile, hivatalosan a Chilei Köztársaság (spanyolul: República de Chile) független köztársaság Dél-Amerikában, az Andok hegyvonulatai és a Csendes-óceán között, észak–déli irányban hosszan elnyúlva.

Megnézni Hóhojsza és Chile

Család (rendszertan)

Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a család (latinul: familia) az egyik fő kategória, amely a rend (ordo) és a nemzetségcsoport (növényeknél és gombáknál) vagy a nemzetség (állatoknál) (tribus) fő kategóriák között helyezkedik el.

Megnézni Hóhojsza és Család (rendszertan)

Csőr

Egy fakókeselyű kampós végű csőre A csőr (nyelvújításkori szóalkotás: cső + orr) egy külsődleges anatómiai képlet, a madarak szájszerve, és egyik megkülönböztető jellege.

Megnézni Hóhojsza és Csőr

Déli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek

A Déli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek az Egyesült Királyság tengerentúli területe, szigetcsoport az Atlanti-óceánon, a dél-amerikai Tűzföld és az Antarktiszi-félsziget között.

Megnézni Hóhojsza és Déli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek

Faj

A biológiában a faj (species) a biológiai rendszerezés alapegységei közé tartozik, egyben taxonómiai szint.

Megnézni Hóhojsza és Faj

Falkland-szigetek

A Falkland-szigetek az Atlanti-óceán déli részén helyezkednek el, 483 km-re Dél-Amerika partjaitól.

Megnézni Hóhojsza és Falkland-szigetek

Fejlábúak

A fejlábúak vagy lábasfejűek (Cephalopoda, görög κεφαλό + ποδα, fej + láb) a puhatestűek (Mollusca) törzsének egyik osztálya.

Megnézni Hóhojsza és Fejlábúak

Galambhojsza

A galambhojsza (Daption capense) a madarak (Aves) osztályának viharmadár-alakúak (Procellariiformes) rendjébe, ezen belül a viharmadárfélék (Procellariidae) családjába tartozó Daption madárnem egyetlen faja.

Megnézni Hóhojsza és Galambhojsza

Gerincesek

A gerincesek (Vertebrata) közé olyan kétoldali szimmetriájú, embrionális állapotban szelvényes jellegeket mutató, újszájú (Deuterostomata) állatokat sorolunk, amelyeknél az egyedfejlődés korai szakaszában megjelenő gerinchúr (chorda dorsalis) indukáló hatására (neuruláció) ektodermális csőidegrendszer, valamint ennek védelmére mezodermális eredetű gerincoszlop (columna vertebralis) és koponya (cranium) alakul ki.

Megnézni Hóhojsza és Gerincesek

Gerinchúrosok

A gerinchúrosok (Chordata) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) Újszájúak (Deuterostomia) főtörzsének egyik törzse.

Megnézni Hóhojsza és Gerinchúrosok

Halak

A halak (Pisces) a gerinchúrosok (Chordata) törzsének egy nem rendszertani csoportja.

Megnézni Hóhojsza és Halak

Jéghegy

Jéghegy (fotómontázs) A jéghegy a tengerbe nyúló gleccserekről és a szárazföldi jégtakaróról leszakadó, a tengeráramlatok által szállított jégtömeg, amely gyakran az északi szélesség 36°-ig, ill.

Megnézni Hóhojsza és Jéghegy

Krill

A krill, vagy világítórákok a rákok (Crustacea) altörzsébe és a felsőbbrendű rákok (Malacostraca) osztályába tartozó rend.

Megnézni Hóhojsza és Krill

Madarak

A madarak (Aves) meszes héjú tojással szaporodó, melegvérű gerinces állatok.

Megnézni Hóhojsza és Madarak

Magzatburkosok

A magzatburkosok (Amniota) a négylábú gerincesek egy csoportja, amelyhez az emlősszerűek (Synapsida; emlősök és emlősszerű hüllők) és a hüllőszerűek (Sauropsida; hüllők és madarak) tartoznak.

Megnézni Hóhojsza és Magzatburkosok

Négylábúak

A négylábúak (Tetrapoda) az elsődlegesen négylábú gerinces állatok összefoglaló megjelölésére szolgáló fogalom.

Megnézni Hóhojsza és Négylábúak

Nőnem (biológia)

Venus római istennő kézitükre és fésűje a nőnemet jelképezi A biológiában a nőnem a két biológiai nem (ivar) egyike.

Megnézni Hóhojsza és Nőnem (biológia)

Nem (rendszertan)

Az állatok fajainak rendszertani besorolásában a nem (latinul genus) az egyik fő kategória, amely a család és a faj fő kategóriák között helyezkedik el.

Megnézni Hóhojsza és Nem (rendszertan)

Nem fenyegetett faj

Nem fenyegetettnek nevezzük azokat a élőlényfajokat, illetve alfajokat, amelyeket nem fenyeget a kihalás veszélye, és ez a közeljövőben sem várható.

Megnézni Hóhojsza és Nem fenyegetett faj

Neoaves

A neoaves egy olyan öregrend, mely a futómadár-szabásúak és a Galloanserae (réce, tyúk és hasonlók) kivételével minden ma élő madarat magába foglal.

Megnézni Hóhojsza és Neoaves

Neornithes

A Neornithesbe tartozik az összes ma élő madárfaj.

Megnézni Hóhojsza és Neornithes

Osztály (rendszertan)

Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában az osztály (latinul: classis) az egyik fő kategória, amely a törzs (phylum vagy divisio) és a rend (ordo) fő kategóriák között helyezkedik el.

Megnézni Hóhojsza és Osztály (rendszertan)

Passerea

A passerea a Neoaves madarak egy kládja, melyet Jarvis et al.

Megnézni Hóhojsza és Passerea

Puhatestűek

Tarka kúpcsiga ''(Calliostoma zyzyphinum)'' háza A puhatestűek (Mollusca) az állatok (Animalia) országának egyik törzse.

Megnézni Hóhojsza és Puhatestűek

Rend (rendszertan)

Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a rend (latinul: ordo) az egyik fő kategória, amely az osztály (classis) és a család (familia) fő kategóriák között helyezkedik el.

Megnézni Hóhojsza és Rend (rendszertan)

Sirályhojsza

Déli sirályhojsza ''(Fulmarus glacialoides)'' A sirályhojsza (Fulmarus) a madarak (Aves) osztályának a viharmadár-alakúak (Procellariiformes) rendjébe, ezen belül a viharmadárfélék (Procellariidae) családjába tartozó nem.

Megnézni Hóhojsza és Sirályhojsza

Szárny (biológia)

cserebogár szárnyai. Az 1. pár szárny a bogaraknál másodlagosan átalakult, ez egy mechanikai védelmet szolgáló fedőszárny ''(elytra)''. A 2. pár szárny a repülést szolgálja A denevérszárnyak, mint ezé a maláj repülőrókáé is, húsosak és toll nélküliek A szárny olyan felület, ami a repülésre alkalmassá tevő felhajtóerőt biztosít a levegőben vagy más gáz halmazállapotú anyagban való mozgáshoz.

Megnézni Hóhojsza és Szárny (biológia)

Szem

Az emberi szem A szem tágabb értelemben olyan érzékszerv, amely a lehetséges ingerületek közül az elektromágneses sugárzás fény tartományának, a 200-tól terjedő spektrumának érzékelésére alkalmas.

Megnézni Hóhojsza és Szem

Természetvédelmi Világszövetség

A Természetvédelmi Világszövetség (angolul: World Conservation Union vagy International Union for Conservation of Nature and Natural Resources, röviden IUCN) a természeti értékek megőrzésére létrehozott nemzetközi szervezet.

Megnézni Hóhojsza és Természetvédelmi Világszövetség

Tojás (biológia)

Ékszerteknős tojása Strucc, tyúk és fürj tojásai A madártojás részei 1 mészhéj, 2 külső héjhártya, 3 belső héjhártya, 4 és 13 jégzsinór, 5 külső híg fehérje, 6 középső sűrű fehérje, 7 háromrétegű szikhártya, 9 csírakorong, 10 sárga szik, 11 fehér szik, 14 légkamra.

Megnézni Hóhojsza és Tojás (biológia)

Toll

Tollvariációk A toll a madarak kültakarójának jellemző része, evolúciójuk során testük egyik legtökéletesebben specializálódott képlete.

Megnézni Hóhojsza és Toll

Viharmadár-alakúak

A viharmadár-alakúak (Procellariiformes) a madarak (Aves) osztályának egyik rendje.

Megnézni Hóhojsza és Viharmadár-alakúak

Viharmadárfélék

Északi sirályhojsza ''(Fulmarus glacialis)'' Hóhojsza ''(Pagodroma nivea)'' A viharmadárfélék (Procellariidae) a madarak (Aves) osztályába és a viharmadár-alakúak (Procellariiformes) rendjébe tartozó család.

Megnézni Hóhojsza és Viharmadárfélék

William Elford Leach

''Libinia emarginata'' rajza Leach ''A Zoological Miscellany'' című könyvéből. A fajt Leach írta le, 1815-ben. William Elford Leach (Plymouth, 1790. február 2. – San Sebastiano Curone, 1836. augusztus 25.) – angol zoológus és tengerbiológus.

Megnézni Hóhojsza és William Elford Leach

Zúzógyomor

A zúzógyomor (vagy köznapi nevén zúza) a madarak gyomrának jellegzetes része.

Megnézni Hóhojsza és Zúzógyomor

Lásd még

Az Antarktisz madarai

Viharmadárfélék