Tartalomjegyzék
47 kapcsolatok: Aequornithes, Antarktisz, Antarktiszi hojsza, Antarktiszi-félsziget, Ardeae, Argentína, Újmadárszabásúak, Állatok, Állkapcsosok, Bouvet-sziget, Carinatae, Charles Lucien Jules Laurent Bonaparte, Chile, Család (rendszertan), Csőr, Déli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek, Faj, Falkland-szigetek, Fejlábúak, Galambhojsza, Gerincesek, Gerinchúrosok, Halak, Jéghegy, Krill, Madarak, Magzatburkosok, Négylábúak, Nőnem (biológia), Nem (rendszertan), Nem fenyegetett faj, Neoaves, Neornithes, Osztály (rendszertan), Passerea, Puhatestűek, Rend (rendszertan), Sirályhojsza, Szárny (biológia), Szem, Természetvédelmi Világszövetség, Tojás (biológia), Toll, Viharmadár-alakúak, Viharmadárfélék, William Elford Leach, Zúzógyomor.
- Az Antarktisz madarai
- Viharmadárfélék
Aequornithes
Az aequornithes (a latin aequor, a víz kiterjedése + ógörög ornithes, madarak), vagy valódi vízi madarak a legkevésbé kiterjedt klád, melybe a búvárfélék és a kárókatonafélék tartoznak bele.
Megnézni Hóhojsza és Aequornithes
Antarktisz
Az Antarktisz térképe Antarktisz (más néven Déli-sarkvidék) a déli szélesség 60.
Megnézni Hóhojsza és Antarktisz
Antarktiszi hojsza
Az antarktiszi hojsza (Thalassoica antarctica) a madarak (Aves) osztályának a viharmadár-alakúak (Procellariiformes) rendjébe, ezen belül a viharmadárfélék (Procellariidae) családjába tartozó Thalassocia madárnem egyetlen faja.
Megnézni Hóhojsza és Antarktiszi hojsza
Antarktiszi-félsziget
Az Antarktiszi-félsziget elhelyezkedése Antarktiszon Az argentin Esperanza kutatóállomás Az Antarktiszi-félsziget az Antarktisz legnagyobb félszigete, ami a kontinens északnyugati részén nyúlik ki az Atlanti-óceán és Dél-Amerika irányába.
Megnézni Hóhojsza és Antarktiszi-félsziget
Ardeae
Az ardeae egy génelemzés alapján 2014-ben létrehozott klád a madarakon belül, melynek két alcsoportja van, az eurypygimorphae és az aequornithes.
Megnézni Hóhojsza és Ardeae
Argentína
Argentína, hivatalos nevén: Argentin Köztársaság (spanyolul: República Argentina) dél-amerikai ország.
Megnézni Hóhojsza és Argentína
Újmadárszabásúak
Az újmadárszabásúak vagy tarajos szegycsontúak (Neognathae) a madarak (Aves) osztályának egyik alosztályágát alkotják.
Megnézni Hóhojsza és Újmadárszabásúak
Állatok
Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják.
Megnézni Hóhojsza és Állatok
Állkapcsosok
Az állkapcsosok (Gnathostomata) a gerinchúrosok (Chordata) törzsének a gerincesek (Vertebrata) altörzsébe tartozó altörzság.
Megnézni Hóhojsza és Állkapcsosok
Bouvet-sziget
A Bouvet-sziget (norvégul: Bouvetøya) lakatlan, vulkanikus, sarkvidéki sziget az Atlanti-óceán déli részén, a Jóreménység fokától dél-délnyugatra.
Megnézni Hóhojsza és Bouvet-sziget
Carinatae
A madárrendszertan szerint a Carinatae vagy tarajos mellcsontúak a madarak és kihalt rokonaik közül azoknak a csoportja, melyek rendelkeznek a mellcsonton hosszanti irányban végigfutó csonttaréjjal (carina), melyről az erőteljes repülőizmok erednek.
Megnézni Hóhojsza és Carinatae
Charles Lucien Jules Laurent Bonaparte
Charles Lucien Jules Laurent Bonaparte (Párizs, 1803. május 24. – Párizs, 1857. július 29.) francia természettudós, Lucien Bonaparte és Alexandrine Jacob de Bleschamp fia, I. Napóleon francia császár unokaöccse, Canino és Musignano második hercege volt.
Megnézni Hóhojsza és Charles Lucien Jules Laurent Bonaparte
Chile
Chile, hivatalosan a Chilei Köztársaság (spanyolul: República de Chile) független köztársaság Dél-Amerikában, az Andok hegyvonulatai és a Csendes-óceán között, észak–déli irányban hosszan elnyúlva.
Megnézni Hóhojsza és Chile
Család (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a család (latinul: familia) az egyik fő kategória, amely a rend (ordo) és a nemzetségcsoport (növényeknél és gombáknál) vagy a nemzetség (állatoknál) (tribus) fő kategóriák között helyezkedik el.
Megnézni Hóhojsza és Család (rendszertan)
Csőr
Egy fakókeselyű kampós végű csőre A csőr (nyelvújításkori szóalkotás: cső + orr) egy külsődleges anatómiai képlet, a madarak szájszerve, és egyik megkülönböztető jellege.
Megnézni Hóhojsza és Csőr
Déli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek
A Déli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek az Egyesült Királyság tengerentúli területe, szigetcsoport az Atlanti-óceánon, a dél-amerikai Tűzföld és az Antarktiszi-félsziget között.
Megnézni Hóhojsza és Déli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek
Faj
A biológiában a faj (species) a biológiai rendszerezés alapegységei közé tartozik, egyben taxonómiai szint.
Megnézni Hóhojsza és Faj
Falkland-szigetek
A Falkland-szigetek az Atlanti-óceán déli részén helyezkednek el, 483 km-re Dél-Amerika partjaitól.
Megnézni Hóhojsza és Falkland-szigetek
Fejlábúak
A fejlábúak vagy lábasfejűek (Cephalopoda, görög κεφαλό + ποδα, fej + láb) a puhatestűek (Mollusca) törzsének egyik osztálya.
Megnézni Hóhojsza és Fejlábúak
Galambhojsza
A galambhojsza (Daption capense) a madarak (Aves) osztályának viharmadár-alakúak (Procellariiformes) rendjébe, ezen belül a viharmadárfélék (Procellariidae) családjába tartozó Daption madárnem egyetlen faja.
Megnézni Hóhojsza és Galambhojsza
Gerincesek
A gerincesek (Vertebrata) közé olyan kétoldali szimmetriájú, embrionális állapotban szelvényes jellegeket mutató, újszájú (Deuterostomata) állatokat sorolunk, amelyeknél az egyedfejlődés korai szakaszában megjelenő gerinchúr (chorda dorsalis) indukáló hatására (neuruláció) ektodermális csőidegrendszer, valamint ennek védelmére mezodermális eredetű gerincoszlop (columna vertebralis) és koponya (cranium) alakul ki.
Megnézni Hóhojsza és Gerincesek
Gerinchúrosok
A gerinchúrosok (Chordata) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) Újszájúak (Deuterostomia) főtörzsének egyik törzse.
Megnézni Hóhojsza és Gerinchúrosok
Halak
A halak (Pisces) a gerinchúrosok (Chordata) törzsének egy nem rendszertani csoportja.
Megnézni Hóhojsza és Halak
Jéghegy
Jéghegy (fotómontázs) A jéghegy a tengerbe nyúló gleccserekről és a szárazföldi jégtakaróról leszakadó, a tengeráramlatok által szállított jégtömeg, amely gyakran az északi szélesség 36°-ig, ill.
Megnézni Hóhojsza és Jéghegy
Krill
A krill, vagy világítórákok a rákok (Crustacea) altörzsébe és a felsőbbrendű rákok (Malacostraca) osztályába tartozó rend.
Megnézni Hóhojsza és Krill
Madarak
A madarak (Aves) meszes héjú tojással szaporodó, melegvérű gerinces állatok.
Megnézni Hóhojsza és Madarak
Magzatburkosok
A magzatburkosok (Amniota) a négylábú gerincesek egy csoportja, amelyhez az emlősszerűek (Synapsida; emlősök és emlősszerű hüllők) és a hüllőszerűek (Sauropsida; hüllők és madarak) tartoznak.
Megnézni Hóhojsza és Magzatburkosok
Négylábúak
A négylábúak (Tetrapoda) az elsődlegesen négylábú gerinces állatok összefoglaló megjelölésére szolgáló fogalom.
Megnézni Hóhojsza és Négylábúak
Nőnem (biológia)
Venus római istennő kézitükre és fésűje a nőnemet jelképezi A biológiában a nőnem a két biológiai nem (ivar) egyike.
Megnézni Hóhojsza és Nőnem (biológia)
Nem (rendszertan)
Az állatok fajainak rendszertani besorolásában a nem (latinul genus) az egyik fő kategória, amely a család és a faj fő kategóriák között helyezkedik el.
Megnézni Hóhojsza és Nem (rendszertan)
Nem fenyegetett faj
Nem fenyegetettnek nevezzük azokat a élőlényfajokat, illetve alfajokat, amelyeket nem fenyeget a kihalás veszélye, és ez a közeljövőben sem várható.
Megnézni Hóhojsza és Nem fenyegetett faj
Neoaves
A neoaves egy olyan öregrend, mely a futómadár-szabásúak és a Galloanserae (réce, tyúk és hasonlók) kivételével minden ma élő madarat magába foglal.
Megnézni Hóhojsza és Neoaves
Neornithes
A Neornithesbe tartozik az összes ma élő madárfaj.
Megnézni Hóhojsza és Neornithes
Osztály (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában az osztály (latinul: classis) az egyik fő kategória, amely a törzs (phylum vagy divisio) és a rend (ordo) fő kategóriák között helyezkedik el.
Megnézni Hóhojsza és Osztály (rendszertan)
Passerea
A passerea a Neoaves madarak egy kládja, melyet Jarvis et al.
Megnézni Hóhojsza és Passerea
Puhatestűek
Tarka kúpcsiga ''(Calliostoma zyzyphinum)'' háza A puhatestűek (Mollusca) az állatok (Animalia) országának egyik törzse.
Megnézni Hóhojsza és Puhatestűek
Rend (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a rend (latinul: ordo) az egyik fő kategória, amely az osztály (classis) és a család (familia) fő kategóriák között helyezkedik el.
Megnézni Hóhojsza és Rend (rendszertan)
Sirályhojsza
Déli sirályhojsza ''(Fulmarus glacialoides)'' A sirályhojsza (Fulmarus) a madarak (Aves) osztályának a viharmadár-alakúak (Procellariiformes) rendjébe, ezen belül a viharmadárfélék (Procellariidae) családjába tartozó nem.
Megnézni Hóhojsza és Sirályhojsza
Szárny (biológia)
cserebogár szárnyai. Az 1. pár szárny a bogaraknál másodlagosan átalakult, ez egy mechanikai védelmet szolgáló fedőszárny ''(elytra)''. A 2. pár szárny a repülést szolgálja A denevérszárnyak, mint ezé a maláj repülőrókáé is, húsosak és toll nélküliek A szárny olyan felület, ami a repülésre alkalmassá tevő felhajtóerőt biztosít a levegőben vagy más gáz halmazállapotú anyagban való mozgáshoz.
Megnézni Hóhojsza és Szárny (biológia)
Szem
Az emberi szem A szem tágabb értelemben olyan érzékszerv, amely a lehetséges ingerületek közül az elektromágneses sugárzás fény tartományának, a 200-tól terjedő spektrumának érzékelésére alkalmas.
Megnézni Hóhojsza és Szem
Természetvédelmi Világszövetség
A Természetvédelmi Világszövetség (angolul: World Conservation Union vagy International Union for Conservation of Nature and Natural Resources, röviden IUCN) a természeti értékek megőrzésére létrehozott nemzetközi szervezet.
Megnézni Hóhojsza és Természetvédelmi Világszövetség
Tojás (biológia)
Ékszerteknős tojása Strucc, tyúk és fürj tojásai A madártojás részei 1 mészhéj, 2 külső héjhártya, 3 belső héjhártya, 4 és 13 jégzsinór, 5 külső híg fehérje, 6 középső sűrű fehérje, 7 háromrétegű szikhártya, 9 csírakorong, 10 sárga szik, 11 fehér szik, 14 légkamra.
Megnézni Hóhojsza és Tojás (biológia)
Toll
Tollvariációk A toll a madarak kültakarójának jellemző része, evolúciójuk során testük egyik legtökéletesebben specializálódott képlete.
Megnézni Hóhojsza és Toll
Viharmadár-alakúak
A viharmadár-alakúak (Procellariiformes) a madarak (Aves) osztályának egyik rendje.
Megnézni Hóhojsza és Viharmadár-alakúak
Viharmadárfélék
Északi sirályhojsza ''(Fulmarus glacialis)'' Hóhojsza ''(Pagodroma nivea)'' A viharmadárfélék (Procellariidae) a madarak (Aves) osztályába és a viharmadár-alakúak (Procellariiformes) rendjébe tartozó család.
Megnézni Hóhojsza és Viharmadárfélék
William Elford Leach
''Libinia emarginata'' rajza Leach ''A Zoological Miscellany'' című könyvéből. A fajt Leach írta le, 1815-ben. William Elford Leach (Plymouth, 1790. február 2. – San Sebastiano Curone, 1836. augusztus 25.) – angol zoológus és tengerbiológus.
Megnézni Hóhojsza és William Elford Leach
Zúzógyomor
A zúzógyomor (vagy köznapi nevén zúza) a madarak gyomrának jellegzetes része.
Megnézni Hóhojsza és Zúzógyomor
Lásd még
Az Antarktisz madarai
- Állszíjas pingvin
- Adélie-pingvin
- Antarktiszi hojsza
- Bóbitás pingvin
- Barna halfarkas
- Császárpingvin
- Délsarki halfarkas
- Falklandi tokoscsőrű
- Galambhojsza
- Hóhojsza
- Szamárpingvin
Viharmadárfélék
- Antarktiszi hojsza
- Cethojsza
- Galambhojsza
- Hóhojsza
- Kék viharmadár
- Kergueleni hojsza
- Procellaria
- Viharmadárfélék
- Viharmadárfélék listája