Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
47 kapcsolatok: Államosítás, Árpádhalom, ÁVH, B. Takács Sára, Békés vármegye, Békéscsaba, Békéssámson, Csongrád-Csanád vármegye, Debrecen, Derekegyház, Fehér Gárda (Magyarország), Felvidék, Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, Halálbüntetés, Hódmezővásárhely, Hódmezővásárhelyi járás, Január 31., Kardoskút, Körösök, Község, Kereszténydemokrata Néppárt, Kulák, Magyar Kommunista Párt, Magyarok, Magyarország, Maros, MÁV Magyar Államvasutak Zrt., Május 2., München, Nagymágocs, Orosháza, Székkutas vasútállomás, Szeged, Szeged vasútállomás, Szeged–Békéscsaba-vasútvonal, Szentes, Szeptember 17., 1902, 1922, 1972, 2001, 4405-ös mellékút (Magyarország), 4406-os mellékút (Magyarország), 4418-as mellékút (Magyarország), 4419-es mellékút (Magyarország), 47-es főút (Magyarország), 474-es főút (Magyarország).
Államosítás
Az államosítás (nemzetközi szóval nacionalizálás) szűkebb értelemben magántulajdonban álló javak, illetve a rájuk vonatkozó vagyoni értékű jogok állami tulajdonba vétele az állam egyoldalú jogi aktusával.
Új!!: Székkutas és Államosítás · Többet látni »
Árpádhalom
Árpádhalom község Csongrád-Csanád vármegyében, a Szentesi járásban.
Új!!: Székkutas és Árpádhalom · Többet látni »
ÁVH
#ÁTIRÁNYÍTÁS Államvédelmi Hatóság.
Új!!: Székkutas és ÁVH · Többet látni »
B. Takács Sára
B.
Új!!: Székkutas és B. Takács Sára · Többet látni »
Békés vármegye
Békés vármegye, 1950 és 2022 között Békés megye (németül: Komitat Bekesch, latinul: Comitatus Bekesiensis, románul: Comitatul Bichiș, szlovákul: Békešská stolica) közigazgatási egység Magyarország délkeleti részén, a Dél-Alföld régióban.
Új!!: Székkutas és Békés vármegye · Többet látni »
Békéscsaba
Békéscsaba, régebbi nevén Csaba, vagy Nagy-Csaba, majd Békés-Csaba, megyeszékhely, megyei jogú város, Békés vármegye gazdasági-földrajzi központja és székhelye.
Új!!: Székkutas és Békéscsaba · Többet látni »
Békéssámson
Békéssámson község a Dél-Alföldi régióban, Békés vármegyében, az Orosházi járásban, a Körös–Maros közén, a Csongrádi-síkon.
Új!!: Székkutas és Békéssámson · Többet látni »
Csongrád-Csanád vármegye
Csongrád-Csanád vármegye, 1950 és 2020 között Csongrád megye, 2020 és 2022 között Csongrád-Csanád megye közigazgatási egység Magyarország délkeleti részén, az Alföldön.
Új!!: Székkutas és Csongrád-Csanád vármegye · Többet látni »
Debrecen
Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.
Új!!: Székkutas és Debrecen · Többet látni »
Derekegyház
Derekegyház község Csongrád-Csanád vármegye Szentesi járásában.
Új!!: Székkutas és Derekegyház · Többet látni »
Fehér Gárda (Magyarország)
A Fehér Gárda földalatti antikommunista mozgalom volt 1949-ben és 1950-ben a magyar Alföldön, amely különösen a Viharsarokban, Hódmezővásárhely és Orosháza közti pusztákon volt aktív.
Új!!: Székkutas és Fehér Gárda (Magyarország) · Többet látni »
Felvidék
A felvidéki magyar koronázóváros Pozsony látképe 1638-ban Matthäus Merian metszetén A Felvidék történelmi eredetű tájnév, amelynek a múltban többféle jelentése is volt.
Új!!: Székkutas és Felvidék · Többet látni »
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (rövidített nevén Fidesz vagy Fidesz–MPSZ) jobboldali populista,Vokskabinː euroszkeptikus, párt.
Új!!: Székkutas és Fidesz – Magyar Polgári Szövetség · Többet látni »
Halálbüntetés
Bizonyos bűncselekményeknél kiszabható halálbüntetés Halálbüntetés nem szabható ki Mária Antónia francia királyné kivégzése nyaktilóval 1793-ban Rekonstruált vadnyugati kivégzőhely (Tombstone, Arizona) Méreginjekciós kivégzéshez használt szoba az Amerikai Egyesült Államokban A halálbüntetés a legsúlyosabb büntetési forma, a bűnösnek talált személy életének kioltása, az élettől való megfosztása büntetőeljárás keretében.
Új!!: Székkutas és Halálbüntetés · Többet látni »
Hódmezővásárhely
Református templom barokk stílusú Református Újtemplom, épült 1799-ben 258x258px 258x258px 257x257pxHódmezővásárhely megyei jogú város az ország délkeleti részén.
Új!!: Székkutas és Hódmezővásárhely · Többet látni »
Hódmezővásárhelyi járás
A Hódmezővásárhelyi járás Csongrád-Csanád vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Székkutas és Hódmezővásárhelyi járás · Többet látni »
Január 31.
Névnapok: Marcella + Círus, Csikó, Csörsz, Gamáliel, Geminián, Janek, János, Ludovika, Lujza, Péter, Pető, Vulfia, Zella, Zsella.
Új!!: Székkutas és Január 31. · Többet látni »
Kardoskút
Kardoskút község Békés vármegye Orosházi járásában.
Új!!: Székkutas és Kardoskút · Többet látni »
Körösök
Az összefoglalóan Körösök néven ismert folyók teljes hossza 741,3 km, Romániában, Erdélyben erednek és egyesülésük után 200 kilométerrel Magyarország területén a Tiszába vezetik vizüket.
Új!!: Székkutas és Körösök · Többet látni »
Község
Községháza a Fejér vármegyei Káloz faluban A község a közigazgatási rendszer területi és szervezeti alapegysége a legtöbb európai (és számos Európán kívüli) országban.
Új!!: Székkutas és Község · Többet látni »
Kereszténydemokrata Néppárt
A Kereszténydemokrata Néppárt (rövidített nevén KDNP) egy jobboldali magyar párt, amely 2010 óta a Fidesszel pártszövetségben Magyarország kisebbik kormánypártja.
Új!!: Székkutas és Kereszténydemokrata Néppárt · Többet látni »
Kulák
szovjet kulákellenes plakáton A kulák (orosz eredetű szó, jelentései: ököl, nagygazda, zsugori) a parasztság felső rétegét alkotó jómódú gazdák orosz eredetű megnevezése.
Új!!: Székkutas és Kulák · Többet látni »
Magyar Kommunista Párt
A Magyar Kommunista Párt (MKP) 1944 októberében, a szovjet csapatok bevonulását követően újjáalakult kommunista párt volt, amely ténylegesen csak 1944.
Új!!: Székkutas és Magyar Kommunista Párt · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Székkutas és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Székkutas és Magyarország · Többet látni »
Maros
Maros (németül Mieresch vagy Marosch) folyó Közép-Európában, a Kárpát-medencében.
Új!!: Székkutas és Maros · Többet látni »
MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
A MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MÁV Zrt.) a magyar állam tulajdonában lévő vasúttársaság, Magyarország nemzeti vasúttársasága.
Új!!: Székkutas és MÁV Magyar Államvasutak Zrt. · Többet látni »
Május 2.
Névnapok: Zsigmond + Atanáz, Aténa, Aténé, Athena, Atina, Borisz, Borocs, Minerva, Nétus, Nétusz, Pellegrin, Peregrina, Ráchel, Ráhel, Rákhel, Rákis, Zoé, Zója.
Új!!: Székkutas és Május 2. · Többet látni »
München
München (bajorul) a legnagyobb német tartomány, Bajorország fővárosa.
Új!!: Székkutas és München · Többet látni »
Nagymágocs
Nagymágocs nagyközség Csongrád-Csanád vármegyében, a Szentesi járásban.
Új!!: Székkutas és Nagymágocs · Többet látni »
Orosháza
Orosháza város Békés vármegyében, az Orosházi járás székhelye, a megye harmadik legnagyobb települése Békéscsaba és Gyula után.
Új!!: Székkutas és Orosháza · Többet látni »
Székkutas vasútállomás
Székkutas vasútállomás egy Csongrád-Csanád vármegyei vasútállomás, Székkutas településen, a MÁV üzemeltetésében.
Új!!: Székkutas és Székkutas vasútállomás · Többet látni »
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Új!!: Székkutas és Szeged · Többet látni »
Szeged vasútállomás
A szegedi pályaudvar (a közbeszédben gyakran szegedi nagyállomás) Szeged legfontosabb vasútállomása.
Új!!: Székkutas és Szeged vasútállomás · Többet látni »
Szeged–Békéscsaba-vasútvonal
| A 135-ös számú Szeged–Békéscsaba vasútvonal egy 97 kilométer hosszú, – a Szeged-Rókus és Baktó, valamint a Sártó és Kopáncs közötti szakaszok kivételével – egyvágányú, nem villamosított vasúti fővonal a Dél-Alföldön.
Új!!: Székkutas és Szeged–Békéscsaba-vasútvonal · Többet látni »
Szentes
Szentes város Csongrád-Csanád vármegyében, a Szentesi járás székhelye.
Új!!: Székkutas és Szentes · Többet látni »
Szeptember 17.
Névnapok: Zsófia + Ariadna, Ariadné, Arianna, Arienn, Galamb, Hildegárd, Ildikó, Kolomba, Lambert, Ludmilla, Oriána, Palóma, Róbert, Robertó, Robin, Robinzon, Szofi, Szófia, Zsófi.
Új!!: Székkutas és Szeptember 17. · Többet látni »
1902
Nincs leírás.
Új!!: Székkutas és 1902 · Többet látni »
1922
Nincs leírás.
Új!!: Székkutas és 1922 · Többet látni »
1972
Nincs leírás.
Új!!: Székkutas és 1972 · Többet látni »
2001
Nincs leírás.
Új!!: Székkutas és 2001 · Többet látni »
4405-ös mellékút (Magyarország)
A 4405-ös számú mellékút egy bő 25 kilométer hosszú, négy számjegyű országos közút Csongrád-Csanád vármegye keleti részén; Szentes déli részét köti össze Derekegyház és Nagymágocs települések központjával, illetve Székkutassal.
Új!!: Székkutas és 4405-ös mellékút (Magyarország) · Többet látni »
4406-os mellékút (Magyarország)
A 4406-os számú mellékút egy körülbelül 32 kilométer hosszú, négy számjegyű országos közút Békés vármegye és Csongrád-Csanád vármegye határvidékén, Orosháza és Szentes, valamint a két város közt fekvő Nagymágocs összekapcsolását biztosítja.
Új!!: Székkutas és 4406-os mellékút (Magyarország) · Többet látni »
4418-as mellékút (Magyarország)
A 4418-as számú mellékút egy több mint 28 kilométer hosszúságú, négy számjegyű országos közút Békés vármegye és Csongrád-Csanád vármegye határvidékén; Kardoskút községet köti össze Hódmezővásárhely központjával.
Új!!: Székkutas és 4418-as mellékút (Magyarország) · Többet látni »
4419-es mellékút (Magyarország)
A 4419-es számú mellékút egy rövid, mintegy 4,5 kilométer hosszúságú, négy számjegyű országos közút Csongrád-Csanád vármegye keleti szélén; Székkutas község déli külterületeit köti össze a település központjával és a 47-es főúttal, de Kardoskút Pusztaközpont nevű településrészét és a Kardoskúti Fehér-tó térségét is ezen az úton lehet elérni a főút felől.
Új!!: Székkutas és 4419-es mellékút (Magyarország) · Többet látni »
47-es főút (Magyarország)
A 47-es főút egy, a Tiszántúlon végighúzódó, másodrendű főút, amely három vármegyét és azok megyei jogú városait köti össze, Hajdú-Bihart, Békést és Csongrád-Csanádot.
Új!!: Székkutas és 47-es főút (Magyarország) · Többet látni »
474-es főút (Magyarország)
A 474-es főút az egyik újnak számító magyarországi főút, amely 2007-ben jött létre, amikor elkészült a 47-es főút orosházi elkerülő szakasza.
Új!!: Székkutas és 474-es főút (Magyarország) · Többet látni »
Átirányítja itt:
Hódmezővásárhelykutasipuszta, Vásárhelykutas.
