Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
63 kapcsolatok: Alsópáhok, András apostol, Ausztria, Balaton, Balatonszentgyörgy, Budapest, Csázma (település), E villamoskocsi-típuscsalád, Egregyi templom, Európa, Festetics család, Festetics György (mezőgazdász), Fethiye, Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, Germánok, Hévíz SK, Hévíz-Balaton nemzetközi repülőtér, Hévízi római kori oltárkő, Hévízi-gyógytó Természetvédelmi Terület, Hévízi-tó, Herbstein, Kereszténydemokrata Néppárt, Keszthely, Keszthely vasútállomás, Keszthelyi járás, Koplárovics Béla, Kujlin, M7-es autópálya (Magyarország), Magyarország, Május 1., Németország, Népvándorláskor, Oroszország, Pfungstadt, Pjatyigorszk, Pomper Tibor, Római Birodalom, Római katolikus egyház, Sarm es-Sejk, Sármellék, Somogyi Csaba, Sopron, Szent András Állami Reumatológiai és Rehabilitációs Kórház, Szentlélek, Szlávok, Szombathely–Rum-vasútvonal, Turizmus, Ustrzyki Dolne, Város, Zala (folyó), ..., Zala vármegye, Zalaegerszeg, 13. század, 1328, 1769, 18. század, 1946, 1980-as évek, 1992, 71-es főút (Magyarország), 7332-es mellékút (Magyarország), 76-os főút (Magyarország), 84-es főút (Magyarország). Bővíteni index (13 több) »
Alsópáhok
Alsópáhok község Zala vármegyében, a Keszthelyi járásban.
Új!!: Hévíz és Alsópáhok · Többet látni »
András apostol
András apostol vagy Szent András (? – 70 k.Szentek élete az év minden napjára IV., szerk. Schütz Antal, Szent István Társulat, Budapest, 1933, 275. o.) a kereszténység szerint egyike volt a tizenkét tanítványnak, akik szem- és fültanúi lettek Jézus földi művének, majd vértanúságot szenvedtek.
Új!!: Hévíz és András apostol · Többet látni »
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Új!!: Hévíz és Ausztria · Többet látni »
Balaton
Balatongyörökön, a 448 méter magas Boncsostetőn A Balaton (költői nevén: „a magyar tenger”, becenevén: Balcsi, németül: Plattensee, latinul: Lacus Pelso, horvátul: Blatno jezero) tó a Dunántúlon, Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme.
Új!!: Hévíz és Balaton · Többet látni »
Balatonszentgyörgy
Balatonszentgyörgy (németül: Sankt Georgen am Plattensee) község Somogy vármegyében, a Marcali járásban.
Új!!: Hévíz és Balatonszentgyörgy · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Hévíz és Budapest · Többet látni »
Csázma (település)
Csázma vagy Csezmice város és község Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.
Új!!: Hévíz és Csázma (település) · Többet látni »
E villamoskocsi-típuscsalád
Az E villamossorozat egyirányú, magas padlós villamosokból álló típuscsalád; három típusból áll, az E, E1 és E2.
Új!!: Hévíz és E villamoskocsi-típuscsalád · Többet látni »
Egregyi templom
Hévíz városának egyik külvárosa az egykori Egregy község Árpád-kori templomáról nevezetes.
Új!!: Hévíz és Egregyi templom · Többet látni »
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Új!!: Hévíz és Európa · Többet látni »
Festetics család
A Festetics család címere Festetics György (1755–1819) Széchényi Ferencné tolnai Festetics Julianna (1753–1824) grófnő Herceg tolnai Festetics Tasziló (1850–1933). A tolnai gróf, illetve herceg Festetics család szláv eredetű régi magyar nemesi család.
Új!!: Hévíz és Festetics család · Többet látni »
Festetics György (mezőgazdász)
Gróf tolnai Festetics György vagy Festetics (I.) György (Ság, 1755. december 31. – Keszthely, 1819. április 2.), a keszthelyi Georgikon alapítója, szabadkőműves, a Graeven huszárezred alezredese, nagybirtokos.
Új!!: Hévíz és Festetics György (mezőgazdász) · Többet látni »
Fethiye
Fethiye (IPA: //) népszerű turistacélpont a török riviérán, Törökország égei-tengeri partvidékén, Muğla tartományban.
Új!!: Hévíz és Fethiye · Többet látni »
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (rövidített nevén Fidesz vagy Fidesz–MPSZ) jobboldali populista,Vokskabinː euroszkeptikus, párt.
Új!!: Hévíz és Fidesz – Magyar Polgári Szövetség · Többet látni »
Germánok
Germánoknak nevezik azt a nyelvi közösséget, melynek tagjai a Kr. e. 1. és Kr. u. 3. század között Skandinávia déli területeiről kiindulva benépesítették és uralmuk alá hajtották Közép- és Kelet-Európa vidékeit.
Új!!: Hévíz és Germánok · Többet látni »
Hévíz SK
A Hévíz Sportkör egy 1949-ben alapított magyar labdarúgóklub.
Új!!: Hévíz és Hévíz SK · Többet látni »
Hévíz-Balaton nemzetközi repülőtér
A Hévíz-Balaton nemzetközi repülőtér Magyarország öt nemzetközi repülőterének egyike.
Új!!: Hévíz és Hévíz-Balaton nemzetközi repülőtér · Többet látni »
Hévízi római kori oltárkő
A hévízi római kori oltárkő Hévízen a Mexikói (ma József Attila) utcában talált 2-3.
Új!!: Hévíz és Hévízi római kori oltárkő · Többet látni »
Hévízi-gyógytó Természetvédelmi Terület
Hévízi-tó A Hévízi-tó fürdőépülete A védelem által közvetlenül érintett terület Magyarország dunántúli felén, 6 km-re a Balaton legnyugatibb városától, Keszthelytől nyugatra található, Hévíz város bel- ill.
Új!!: Hévíz és Hévízi-gyógytó Természetvédelmi Terület · Többet látni »
Hévízi-tó
A Hévízi-gyógytó Természetvédelmi Terület legismertebb látványossága a Hévízi-tó vagy Hévízi-gyógytó.
Új!!: Hévíz és Hévízi-tó · Többet látni »
Herbstein
Herbstein település Németországban, Hessen tartományban.
Új!!: Hévíz és Herbstein · Többet látni »
Kereszténydemokrata Néppárt
A Kereszténydemokrata Néppárt (rövidített nevén KDNP) egy jobboldali magyar párt, amely 2010 óta a Fidesszel pártszövetségben Magyarország kisebbik kormánypártja.
Új!!: Hévíz és Kereszténydemokrata Néppárt · Többet látni »
Keszthely
Keszthely város a Dunántúlon, Zala vármegye Keszthelyi járásának központja.
Új!!: Hévíz és Keszthely · Többet látni »
Keszthely vasútállomás
Keszthely vasútállomás egy Zala vármegyei vasútállomás, melyet a MÁV üzemeltet Keszthely településen.
Új!!: Hévíz és Keszthely vasútállomás · Többet látni »
Keszthelyi járás
A Keszthelyi járás Zala vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Hévíz és Keszthelyi járás · Többet látni »
Koplárovics Béla
Koplárovics Béla (Barcs, 1981. június 9. –) magyar labdarúgó.
Új!!: Hévíz és Koplárovics Béla · Többet látni »
Kujlin
Kujlin vagy pinjin írásmóddal Guilin (kínaiul: 桂林) nagyváros Kína déli részén, a Kuanghszi Csuang Nemzetiségi Autonóm Területen.
Új!!: Hévíz és Kujlin · Többet látni »
M7-es autópálya (Magyarország)
M1-es autópálya közös szakaszán Budaörs mellett Az M1-M7 közös szakasza Budapest felé Az M7-es autópálya és a 71-es / 710-es főút csomópontja Balatonfőkajárnál A Kőröshegyi völgyhíd Az M7-es Kőröshegyi völgyhídja, a Balatonról A Kőröshegyi völgyhíd Letenye felől 250px 250px Magyar-horvát határátkelő Letenyénél Az M7-es autópálya Magyarország legrégebbi autópályája, mely Budapest, a Balaton és a délnyugati magyar-horvát országhatár között teremt korszerű közúti összeköttetést.
Új!!: Hévíz és M7-es autópálya (Magyarország) · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Hévíz és Magyarország · Többet látni »
Május 1.
A munka ünnepe.
Új!!: Hévíz és Május 1. · Többet látni »
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
Új!!: Hévíz és Németország · Többet látni »
Népvándorláskor
2–5. századi vándorlások A népvándorláskor vagy a népvándorlás kora körülbelül a 4-8. század közötti korszak Európában, a késő ókorból a kora középkorba való átmenet időszaka.
Új!!: Hévíz és Népvándorláskor · Többet látni »
Oroszország
312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.
Új!!: Hévíz és Oroszország · Többet látni »
Pfungstadt
Pfungstadt település Németországban, Hessen tartományban.
Új!!: Hévíz és Pfungstadt · Többet látni »
Pjatyigorszk
Pjatyigorszk (cirill betűkkel Пятигорск) üdülőváros Oroszország Sztavropoli határterületén.
Új!!: Hévíz és Pjatyigorszk · Többet látni »
Pomper Tibor
Pomper Tibor (Budapest, 1977. október 10. –) magyar labdarúgó.
Új!!: Hévíz és Pomper Tibor · Többet látni »
Római Birodalom
Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.
Új!!: Hévíz és Római Birodalom · Többet látni »
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Új!!: Hévíz és Római katolikus egyház · Többet látni »
Sarm es-Sejk
Sarm es-Sejk (arabul: شرمالشيخ, angolos átírásban Sharm el-Sheikh) a Sínai-félsziget legnagyobb települése a félsziget déli részén, Egyiptomban.
Új!!: Hévíz és Sarm es-Sejk · Többet látni »
Sármellék
Sármellék község Zala vármegyében, a Keszthelyi járásban.
Új!!: Hévíz és Sármellék · Többet látni »
Somogyi Csaba
Somogyi Csaba (Dunaújváros, 1985. április 7. –) magyar labdarúgó,játékosa.
Új!!: Hévíz és Somogyi Csaba · Többet látni »
Sopron
Sopron (az ókorban, régies németül: Oedenburg) több mint hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a soproni borvidék központja, a Soproni járás székhelye.
Új!!: Hévíz és Sopron · Többet látni »
Szent András Állami Reumatológiai és Rehabilitációs Kórház
A Szent András Állami Reumatológiai és Rehabilitációs Kórház Hévízen található egészségügyi szolgáltató intézmény.
Új!!: Hévíz és Szent András Állami Reumatológiai és Rehabilitációs Kórház · Többet látni »
Szentlélek
A Szentlélek vagy másképp Szent Lélek vagy bizonyos egyházakban Szent Szellem a kereszténység több irányzatában a Szentháromság harmadik személye, ahogy a nikaia–konstantinápolyi hitvallás megfogalmazta.
Új!!: Hévíz és Szentlélek · Többet látni »
Szlávok
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szláv (egyértelműsítő lap).
Új!!: Hévíz és Szlávok · Többet látni »
Szombathely–Rum-vasútvonal
| Az Vas megyében fekvő Szombathely–Rum-vasútvonal a MÁV 18-as számú, egyvágányú, nem villamosított mellékvonala volt.
Új!!: Hévíz és Szombathely–Rum-vasútvonal · Többet látni »
Turizmus
velencei Szent Márk téren USA-ban Egykori utazásszervezés- angol út Párizsba - plakátja A turizmus fogalmán egyrészt az ember állandó életvitelén és munkarendjén (lakásán és munkahelyén) kívüli valamennyi helyváltoztatását és tevékenységét értjük, bármi legyen azok konkrét indítéka, időtartama és célterülete.
Új!!: Hévíz és Turizmus · Többet látni »
Ustrzyki Dolne
Ustrzyki Dolne (ukrán nyelven: Устрики-Долішні, kiejtve Ustryky Dolishn, héber nyelven: Istrik) lengyel kisváros Délkelet-Lengyelországban, közel az ukrán határhoz.
Új!!: Hévíz és Ustrzyki Dolne · Többet látni »
Város
VilágvárosBudapest madártávlatból nagytemplomból Turul-emlékműtől KisvárosDorog látképe Régió fővárosaSzczecin látképe: színház, nemzeti múzeum és regionális iroda (Nyugat-pomerániai vajdaság, Lengyelország) A város olyan település, amelynek valamilyen (kulturális, ipari, kereskedelmi stb.) jelentőségénél fogva különleges, törvény szerint meghatározott jogállása van.
Új!!: Hévíz és Város · Többet látni »
Zala (folyó)
A Zala teljes terjedelmében Magyarország területén fekvő folyó.
Új!!: Hévíz és Zala (folyó) · Többet látni »
Zala vármegye
Zala vármegye, 1950 és 2022 között Zala megye, közigazgatási egység a Dunántúl délnyugati részén.
Új!!: Hévíz és Zala vármegye · Többet látni »
Zalaegerszeg
Zalaegerszeg (németül Egersee, horvátul Jegersek vagy Jagersek; elterjedt rövidítése: „Zeg”) Zala vármegye székhelye, megyei jogú város.
Új!!: Hévíz és Zalaegerszeg · Többet látni »
13. század
A 13.
Új!!: Hévíz és 13. század · Többet látni »
1328
Nincs leírás.
Új!!: Hévíz és 1328 · Többet látni »
1769
Nincs leírás.
Új!!: Hévíz és 1769 · Többet látni »
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
Új!!: Hévíz és 18. század · Többet látni »
1946
Nincs leírás.
Új!!: Hévíz és 1946 · Többet látni »
1980-as évek
Nincs leírás.
Új!!: Hévíz és 1980-as évek · Többet látni »
1992
Nincs leírás.
Új!!: Hévíz és 1992 · Többet látni »
71-es főút (Magyarország)
A 71-es számú főút a Balaton északi partján végig haladó út, a 7-es a 76-os főutakat köti össze.
Új!!: Hévíz és 71-es főút (Magyarország) · Többet látni »
7332-es mellékút (Magyarország)
A 7332-es számú mellékút egy viszonylag rövid, négy számjegyű mellékút Zala vármegye keleti részén.
Új!!: Hévíz és 7332-es mellékút (Magyarország) · Többet látni »
76-os főút (Magyarország)
A 76-os főútvonal Balatonszentgyörgytől Zalaegerszegen át Nádasd külterületén lévő, a 86-os főúttal közös, 2015-ben átadott körforgalmú csomópontjáig tart.
Új!!: Hévíz és 76-os főút (Magyarország) · Többet látni »
84-es főút (Magyarország)
A 84-es számú főút a Nyugat-Dunántúl egyik legfontosabb közúti közlekedési útvonala.
Új!!: Hévíz és 84-es főút (Magyarország) · Többet látni »
