Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
25 kapcsolatok: Amade Antal (író), Barics Adalbert, Bán (méltóság), Habsburg–Estei Károly Ambrus főherceg, I. Mátyás magyar király, Királyi Ítélőtábla, Kopácsy József, Magyar Királyi Kúria, Magyarország, Majthényi Károly (királyi tanácsos), Mitterpacher Dániel Antal, Nádor, Németh György (kanonok), Országbíró, Pálffy Fidél (kancellár), Péchy Imre (alnádor), Prímás (püspök), Sárközy Kázmér, Simonyi János, Suhayda János, Széchényi Ferenc (politikus), Szekrényessy Endre, Teleki László (politikus, 1764–1821), Vajkay Károly, Vécsey Miklós (főispán, 1749–1829).
Amade Antal (író)
Gróf várkonyi és bősi Amade Antal Ignáchttp://genealogy.euweb.cz/hung/amade3.html (Bős, Pozsony vármegye, 1760. november 25.https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9Q97-Y39V-ZTQ?i.
Új!!: Hétszemélyes Tábla és Amade Antal (író) · Többet látni »
Barics Adalbert
Barics Adalbert (vagy Barits Adalbert, Barits Béla) (Újvidék, 1742 – Bécs, 1813. december 10.) jogász, egyetemi tanár.
Új!!: Hétszemélyes Tábla és Barics Adalbert · Többet látni »
Bán (méltóság)
A bánok a középkori Magyar Királyság különleges területi hatalommal felruházott tisztségviselői voltak.
Új!!: Hétszemélyes Tábla és Bán (méltóság) · Többet látni »
Habsburg–Estei Károly Ambrus főherceg
Károly Ambrus (Milánó, Milánói Hercegség, 1785. november 2. – Tata, Magyar Királyság, 1809. szeptember 2.), a Habsburg–Lotaringiai-ház estei ágából származó osztrák főherceg, modenai herceg, 1808-as püspökké szentelését követően esztergomi érsek 1809-ben bekövetkezett haláláig.
Új!!: Hétszemélyes Tábla és Habsburg–Estei Károly Ambrus főherceg · Többet látni »
I. Mátyás magyar király
I.
Új!!: Hétszemélyes Tábla és I. Mátyás magyar király · Többet látni »
Királyi Ítélőtábla
A Királyi Ítélőtábla (1868-ig a Pesti Királyi Ítélőtábla, majd Budapesti Királyi Ítélőtábla) a Magyar Királyi Kúriának része volt, elnöke a királyi személynök (Personalis Praesentiae Regiae in Judiciis Locumtenens), akit régi szokás szerint a köznemesek sorából neveztek ki.
Új!!: Hétszemélyes Tábla és Királyi Ítélőtábla · Többet látni »
Kopácsy József
Kopácsy József címere Kopácsy József (Veszprém, 1775. május 30. – Esztergom, 1847. szeptember 18.) székesfehérvári és veszprémi püspök, majd esztergomi érsek, hercegprímás.
Új!!: Hétszemélyes Tábla és Kopácsy József · Többet látni »
Magyar Királyi Kúria
A Magyar Királyi Kúria (más néven Magyar Kúria; röviden kir. kúria) mint felsőbíróság 1723 és 1949 között működött Magyarországon; 1848-ig Főméltóságú, Excelsa Curia (Regis), azután a magyar bírósági szervezetnek 1861-ben az országbírói értekezlet által való visszaállítása óta 1868-ig Magyarországnak országos felsőbírósága és legfőbb ítélőszéke volt.
Új!!: Hétszemélyes Tábla és Magyar Királyi Kúria · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Hétszemélyes Tábla és Magyarország · Többet látni »
Majthényi Károly (királyi tanácsos)
Keselőkői Majthényi Károly (1721 – Buda, 1792. január 6.) országbírói ítélőmester, táblabíró (septemvir, a Hétszemélyes Tábla tagja), királyi tanácsos és a Magyar Királyi Szent István-rend lovagja.
Új!!: Hétszemélyes Tábla és Majthényi Károly (királyi tanácsos) · Többet látni »
Mitterpacher Dániel Antal
Mitterpacher Dániel Antal, mitternburgi (Pécsvárad, 1745. június 4. – Pest, 1823. február 19.) római katolikus pap, cikádori apát, skutari választott püspök, császári és királyi valóságos tanácsos.
Új!!: Hétszemélyes Tábla és Mitterpacher Dániel Antal · Többet látni »
Nádor
Aba Amadé nádor pecsétje Garai László nádor pecsétje Drugeth János nádorhttps://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/d-750BB/drugeth-janos-homonnai-752D8/ Drugeth János, homonnai (1288 k. – 1333. jún. 15. után): nádor, arcanum.hu pecsétje A nádor vagy nádorispán (latinul palatinus, comes palatinus, comes palatii) a Magyar Királyságban az uralkodó után a legnagyobb országos méltóság volt a Szent Istvántól 1848-ig terjedő időszakban.
Új!!: Hétszemélyes Tábla és Nádor · Többet látni »
Németh György (kanonok)
Dömötöri Németh György (Nagyszombat, 1788. október 22. – Esztergom, 1863. május 30.) esztergomi kanonok, választott püspök.
Új!!: Hétszemélyes Tábla és Németh György (kanonok) · Többet látni »
Országbíró
Aba Amadé országbíró pecsétje, háromszögü pajzsban az Aba nemzetség címere. A körirat: † S(igillum) • OMODEI PALATINI DE GENERE OBA Az országbíró kialakult formájában a király és nádor után a régi Magyarország harmadik legfontosabb világi tisztviselője volt, országos bíró, az országgyűlésen a nádor helyettese.
Új!!: Hétszemélyes Tábla és Országbíró · Többet látni »
Pálffy Fidél (kancellár)
Vöröskői gróf Pálffy Fidél (?, 1788. augusztus 14. – Pozsony, 1864. március 12.) tárnokmester, főkancellár, aranykulcsos.
Új!!: Hétszemélyes Tábla és Pálffy Fidél (kancellár) · Többet látni »
Péchy Imre (alnádor)
Pécsújfalui Péchy Imre (Álmosd, 1753. november 14. – Pest, 1841. április 20.) alnádor, a Hétszemélyes Tábla bírája, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatótanácsának a tagja, a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka, a nemes Péchy család tagja.
Új!!: Hétszemélyes Tábla és Péchy Imre (alnádor) · Többet látni »
Prímás (püspök)
Általános sablon az érseki prímási címer felépítéséhez A prímás egyes keresztény egyházak bizonyos püspökei által viselt cím vagy hivatal, amely esetenként csak tiszteletbeli elsőbbséget jelent, máskor valamely irányítási hatalmat is jelöl.
Új!!: Hétszemélyes Tábla és Prímás (püspök) · Többet látni »
Sárközy Kázmér
Sárközy Kázmér (Nagybajom, 1799. március 10. 004706808 filmszám 33. kép – Pettend, 1876. február 16.) politikus, alnádor, zene- és táncszerző.
Új!!: Hétszemélyes Tábla és Sárközy Kázmér · Többet látni »
Simonyi János
Simonyi János (Kecskemét, 1784. december 13. — Cibakháza, 1853. augusztus 30.) városi tanácsnok, országgyűlési képviselő.
Új!!: Hétszemélyes Tábla és Simonyi János · Többet látni »
Suhayda János
Suhayda János (Miskolc, 1818. december 29. – Budapest, 1881. szeptember 18.) jogtudós, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1864).
Új!!: Hétszemélyes Tábla és Suhayda János · Többet látni »
Széchényi Ferenc (politikus)
Gróf sárvár-felsővidéki Széchényi Ferenc de Paola György (Széplak, Sopron vármegye, 1754. április 28. – Bécs, 1820. december 13.) államférfi, könyvtár- és múzeumalapító, Somogy vármegye főispánja, királyi főkamarásmester, aranygyapjas lovag, királyi küldött és biztos, Széchenyi István édesapja.
Új!!: Hétszemélyes Tábla és Széchényi Ferenc (politikus) · Többet látni »
Szekrényessy Endre
Szekrényessy Endre (székelyhídi) (Győr, 1805. november 13. – Budapest 1874. február 26.) Pest rendőrfőkapitánya, királyi tanácsos, septemvir, törvényszéki bíró, író, nyelvújító.
Új!!: Hétszemélyes Tábla és Szekrényessy Endre · Többet látni »
Teleki László (politikus, 1764–1821)
Gróf széki Teleki László (Szirák, 1764. szeptember 8. – Pest, 1821. március 24.) Somogy vármegye főispáni helytartója, főispán, aranykulcsos, utazó, császári és királyi kamarás, református főgondnok, hétszemélynök, költő, közélelmezési felügyelő, nyelvész, országgyűlési követ.
Új!!: Hétszemélyes Tábla és Teleki László (politikus, 1764–1821) · Többet látni »
Vajkay Károly
Szeredi Vajkay Károly (született: Zenger, írói álnevén: Véka Lajos) (Bécs, 1825. február 20. – Parád, 1893. augusztus 15.) jogi doktor, királyi táblai elnök, író, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Új!!: Hétszemélyes Tábla és Vajkay Károly · Többet látni »
Vécsey Miklós (főispán, 1749–1829)
Vécsei és hajnácskői báró Vécsey Miklós (Keszthely, 1749. október 10. – Pest, 1829. szeptember 12.) császári és királyi kamarás és főispán.
Új!!: Hétszemélyes Tábla és Vécsey Miklós (főispán, 1749–1829) · Többet látni »
