Tartalomjegyzék
52 kapcsolatok: Alexandria (Egyiptom), Anatólia, Athén, Ókori görög irodalom, Ókori Görögország, Óperzsa Birodalom, Babilon, Bizánci Birodalom, Bodrum, Boiótia, Dionüsziosz Halikarnasszeusz (szónok), Egyiptom, Erató, Euterpé, Fekete-tenger, Görög nyelv, Görög–perzsa háborúk, Hekataiosz (földrajztudós), Homérosz, I. Dárajavaus perzsa király, I. Khsajársá perzsa király, II. Kambüszész perzsa király, II. Kurus perzsa király, Itália, Jelentős ókori történetírók listája, Kalliopé (múzsa), Kasmír (régió), Középkor, Közel-Kelet, Kleió, Marcus Tullius Cicero, Mítosz, Múzsák, Melpomené, Mormota, Muraközy Gyula, Panüasszisz, Periklész, Pheidippidész, Plutarkhosz, Polühümnia, Számosz, Szolón, Szophoklész, Szuda-lexikon, Törökország, Történettudomány, Terpszikhoré, Thaleia, Thuküdidész, ... Bővíteni index (2 több) »
- Ázsia történelme
- Az i. e. 420-as években elhunyt személyek
- Az i. e. 480-as években született személyek
Alexandria (Egyiptom)
Alexandria (görögül Αλεξάνδρεια – Alexandríja, koptul Ⲁⲗⲉⲝⲁⲛⲇⲣⲓⲁ, Ⲣⲁⲕⲟⲧⲉ – Alexandria, Rakote, arabul الإسكندرية – el-Iszkanderíjjah) egyiptomi nagyváros a Földközi-tenger partján, a Nílus deltatorkolatában, Kairótól 208 km-re északnyugatra.
Megnézni Hérodotosz és Alexandria (Egyiptom)
Anatólia
Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.
Megnézni Hérodotosz és Anatólia
Athén
Athén (görög: Αθήνα, Athína; IPA, ógörögül:, Athénai, IPA, régi középkori magyar neve: Athénás) Görögország fővárosa.
Megnézni Hérodotosz és Athén
Ókori görög irodalom
Töredékek Hésziodosz műveiből ''(Papyrus Oxyrhynchus)'' Ókori görög irodalom név alatt tartják számon az ókor (hagyományosan Kr. e. 3000 körül – Kr. u. 476) során a mai Görögország, illetve az azon kívül eső területeken ógörög nyelven keletkezett irodalmi alkotások (szépirodalmi, irodalomtudományi, nyelvészeti, történeti, filozófiai, földrajzi, matematikai, csillagászati, orvostudományi, és szónoki művek) összességét.
Megnézni Hérodotosz és Ókori görög irodalom
Ókori Görögország
Az ókori Görögország vagy antik Görögország fogalmát – mivel sem földrajzilag összefüggő ilyen terület, sem ilyen államalakulat nem létezett – a közvélemény és a tudomány igen rugalmasan használja.
Megnézni Hérodotosz és Ókori Görögország
Óperzsa Birodalom
Az Óperzsa Birodalom vagy Akhaimenida Birodalom (óperzsául: Hakhámanesijan) volt az első perzsa birodalom, amely i. e. 550-től i. e. 330-ig állt fenn a Méd Birodalom utódaként.
Megnézni Hérodotosz és Óperzsa Birodalom
Babilon
Babilon vagy Babilón – ami a magyar nyelvbe a görög Babülón alakból került be – egy ókori mezopotámiai akkád–amorita város volt az Eufrátesz partján, és fontos szerepet játszott a korszak történetében.
Megnézni Hérodotosz és Babilon
Bizánci Birodalom
A Bizánci Birodalom, ritkábban Kelet-római Birodalom, hivatalos nevén Római Birodalom (– ógörög átírással: „Baszileia Rhómaión” vagy újgörög átírással: „Vaszilía Romaíon”, latinul Imperium Romanum) ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt.
Megnézni Hérodotosz és Bizánci Birodalom
Bodrum
Bodrum, korábbi nevein Petronium, az ókorban Halikarnasszosz (görögül: Ἁλικαρνασσός) török kikötőváros Muğla tartományban, az azonos nevű körzet központja, a török riviéra egyik népszerű turistacélpontja.
Megnézni Hérodotosz és Bodrum
Boiótia
Boiótia fekvése Görögországon belül Boiótia (latinul: Beotia, innen német közvetítéssel régi magyar néven: Beócia, újgörögül: Viotia) a mai Görögország egyik prefektúrája.
Megnézni Hérodotosz és Boiótia
Dionüsziosz Halikarnasszeusz (szónok)
Dionüsziosz Halikarnasszeusz, magyarosan Halikarnasszoszi Dionüsziosz, (Halikarnasszosz, i. e. 54 körül – Róma, i. e. 8 körül) ókori görög szónok és történetíró.
Megnézni Hérodotosz és Dionüsziosz Halikarnasszeusz (szónok)
Egyiptom
Egyiptom (arabul: مصر,, Miszr; egyiptomi arab ejtéssel:, Maszr), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية) transzkontinentális ország, területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában található.
Megnézni Hérodotosz és Egyiptom
Erató
Simon Vouet: Erató Erató ("a bűbájos") a görög mitológia istennője, a kilenc múzsa egyike.
Megnézni Hérodotosz és Erató
Euterpé
Euterpé (görögül:Ευτέρπη) ("örömet nyújtó", "gyönyörködtető") múzsa, a görög mitológia istennője, Mnémoszüné és Zeusz gyermeke.
Megnézni Hérodotosz és Euterpé
Fekete-tenger
A Fekete-tenger Délkelet-Európa és Kis-Ázsia között található.
Megnézni Hérodotosz és Fekete-tenger
Görög nyelv
A görög nyelv az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozó nyelv.
Megnézni Hérodotosz és Görög nyelv
Görög–perzsa háborúk
A görög–perzsa háborúk alatt azt az időszakot értjük, amikor a görög poliszok és az Óperzsa Birodalom hadban állt egymással (i. e. 499–449).
Megnézni Hérodotosz és Görög–perzsa háborúk
Hekataiosz (földrajztudós)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Milétoszi Hekataiosz.
Megnézni Hérodotosz és Hekataiosz (földrajztudós)
Homérosz
Homérosz (görögül, latinul Homeros, Homerus, régiesen Homér; i. e. 8. század?) görög költő.
Megnézni Hérodotosz és Homérosz
I. Dárajavaus perzsa király
Dárajavaus (óperzsa Da-a-ra-ya-va(-ha)-u-ša, normalizált alakban Dārajava(h)uš, ismert hellenizált alakban, azaz I. Dareiosz, elterjedt latinos írásmóddal Darius, magyarosan Dárius,,, babiloni Dariamuš, elámi Dariyamauiš, arameus Dryhwš, Daryaweš, i.
Megnézni Hérodotosz és I. Dárajavaus perzsa király
I. Khsajársá perzsa király
Xerxész egy napernyő alatt I. Khsajársá (óperzsául xa-ša-ya-a-ra-ša-a, normalizált alakban Xšayāršā,, azaz I. Xerxész, Kr. e. 519 – Kr. e. 465. augusztus 4. és 8. között) perzsa király Kr. e.
Megnézni Hérodotosz és I. Khsajársá perzsa király
II. Kambüszész perzsa király
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kambúdzsija perzsa király.
Megnézni Hérodotosz és II. Kambüszész perzsa király
II. Kurus perzsa király
Kurus reliefje Paszargadaiban II.
Megnézni Hérodotosz és II. Kurus perzsa király
Itália
#ÁTIRÁNYÍTÁS Itália (egyértelműsítő lap).
Megnézni Hérodotosz és Itália
Jelentős ókori történetírók listája
Az alábbi lista a jelentősebb ókori (keleti, görög, római) történetírókat tartalmazza a Kr. u. V. század végéig, akiknek fennmaradtak műveik is.
Megnézni Hérodotosz és Jelentős ókori történetírók listája
Kalliopé (múzsa)
Marcello Bacciarelli: Kalliopé Calliope a neve a gőzzel hajtott orgonának is. (plakát 1874-ből) Kalliopé (görögül: Καλλιόπη szép szavú) a görög mitológiában Zeusz és Mnémoszüné lánya, az epikus költészet múzsája.
Megnézni Hérodotosz és Kalliopé (múzsa)
Kasmír (régió)
Nanga Parbat, a világ 9. legmagasabb csúcsa a pakisztáni Kasmírban. Kasmír (urduul: کشمیر) az Indiai szubkontinens északnyugati régiója.
Megnézni Hérodotosz és Kasmír (régió)
Középkor
A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.
Megnézni Hérodotosz és Középkor
Közel-Kelet
A Közel-Kelet (néhol helytelenül az angol kifejezést fordítva Közép-Kelet) elsősorban politikai-történelmi, nem pedig földrajzi fogalom, mely a 20. század folyamán jött létre az itt felfedezett olajkincsnek és a kialakult bonyolult etnikai-vallási-politikai ellentéteknek köszönhetően, melyek az Oszmán Birodalom felbomlásával, illetve a brit és francia mandátumok kiürítésével és Izrael Állam megalapításával párhuzamosan harapóztak el.
Megnézni Hérodotosz és Közel-Kelet
Kleió
Vermeer:"A festészet allegóriája", részlet, Kleio Kleió (görög betűkkel: Κλειώ; latinosan: Clio) múzsa, a görög mitológia istennője, Zeusz és Mnémoszüné lánya.
Megnézni Hérodotosz és Kleió
Marcus Tullius Cicero
Marcus Tullius Cicero (erasmusi ejtéssel: cicero, restituált ejtéssel: kikero; Arpinum, Kr. e. 106. január 3. – Formiae, Kr. e. 43. december 7.) ókori római író, filozófus és politikus.
Megnézni Hérodotosz és Marcus Tullius Cicero
Mítosz
A mítosz (a görög μυθος.
Megnézni Hérodotosz és Mítosz
Múzsák
Eustache Le Sueur: ''A múzsák''; Kleio, Eutherpé és Thaleia A múzsák (görögül Muszai (Μουσαι): eredeti jelentése 'hegy') a görög mitológiában a mítoszok megtestesítői, a költészet, a zene, a tánc és a tudományok istennői, az emlékezés és az improvizáció ihletői.
Megnézni Hérodotosz és Múzsák
Melpomené
Melpomené (jelentése „dal, melódia”) görög mitológiai alak, a tragédia, a dráma és a gyászének múzsája, nyolc nővérével együtt Zeusz főisten és Mnémoszüné istennő lánya.
Megnézni Hérodotosz és Melpomené
Mormota
A mormota (Marmota) az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a mókusfélék (Sciuridae) családjába tartozó nem.
Megnézni Hérodotosz és Mormota
Muraközy Gyula
Muraközy Gyula (Budapest, 1892. május 13. – Budapest, 1961. augusztus 31.) református lelkész, teológus, szerkesztő, egyházi- és szépíró, műfordító.
Megnézni Hérodotosz és Muraközy Gyula
Panüasszisz
Panüasszisz (átírásváltozat: Panyassis; Panyasis; Halikarnasszosz, ma Bodrum, Törökország, i. e. 5. század első fele – Halikarnasszosz, i. e. 454.) i. e. 5.
Megnézni Hérodotosz és Panüasszisz
Periklész
Periklész (jelentése „dicsőséggel övezett”, Athén, i. e. 495 – Athén, i. e. 429) görög államférfi, szónok, uralkodó és hadvezér.
Megnézni Hérodotosz és Periklész
Pheidippidész
Romantikus festmény a marathóni hírhozóról (Luc-Olivier Merson festménye, 1869.) Pheidippidész (Φειδιππιδης) a legendabeli maratoni futó; egy vagy két létező vagy kitalált hírvivő neve a marathóni csata idejéből.
Megnézni Hérodotosz és Pheidippidész
Plutarkhosz
Plutarkhosz (Khairóneia, 46/48 – Khairóneia, 125/127) görög közép-platonista krónikás, életrajzíró, akit, miután római polgár lett, Lucius Mestrius Plutarchus névvel illették.
Megnézni Hérodotosz és Plutarkhosz
Polühümnia
Francesco del Cossa: Polühümnia, 1455-1460 Polühümnia („himnuszokban bővelkedő”) a görög mitológia istennője, a vallási, himnikus és elégiaköltészet, továbbá a pantomim múzsája.
Megnézni Hérodotosz és Polühümnia
Számosz
Számosz (görög írással Σάμος) sziget az Égei-tenger keleti részén, Görögország területén, közel a török szárazföldhöz.
Megnézni Hérodotosz és Számosz
Szolón
Szolón (Kr. e. 638 körül – Kr. e. 558 körül) ókori athéni politikus, hadvezér, költő, a hét görög bölcs egyike volt.
Megnézni Hérodotosz és Szolón
Szophoklész
Szophoklész, Sophokles (Kolónosz, ma Athén Kolokithu nevű elővárosa, i. e. 497 vagy i. e. 496 – Athén, i. e. 406 vagy i. e. 405) görög drámaíró és tragédiaköltő.
Megnézni Hérodotosz és Szophoklész
Szuda-lexikon
A Szuda vagy Szouda (görögül: Σοῦδα) egy nagy terjedelmű X. századi bizánci lexikon.
Megnézni Hérodotosz és Szuda-lexikon
Törökország
Törökország (törökül, IPA: //) állam, amelynek területe kisebbik részben Európában, nagyobbik részben Ázsia nyugati részén fekszik.
Megnézni Hérodotosz és Törökország
Történettudomány
A történettudomány az emberi történelem rendszerbe foglalásával foglalkozó tudomány.
Megnézni Hérodotosz és Történettudomány
Terpszikhoré
Terpszikhoré („táncos kedvű”) a kilenc múzsa egyike.
Megnézni Hérodotosz és Terpszikhoré
Thaleia
Thaleia (Θαλια, Θαλιη, vagy Θαλεια, Thalia, Thalié, jelentése görögül ’virulás, virágzás’) görög mitológiai alak, a komédia, a színház és a pásztorének, azaz a népies idillikus költemények múzsája.
Megnézni Hérodotosz és Thaleia
Thuküdidész
Thuküdidész, (Halimusz, i. e. 460 körül – Athén?, i. e. 395 körül) görög történetíró, A peloponnészoszi háború szerzője.
Megnézni Hérodotosz és Thuküdidész
Uránia
Uránia Uránia (a mennyei) egyike a kilenc múzsának, Zeusz és Mnémoszüné lánya, a csillagokba írt tudományok – az asztronómia és az asztrológia patrónája.
Megnézni Hérodotosz és Uránia
10. század
A 10.
Megnézni Hérodotosz és 10. század
Lásd még
Ázsia történelme
- Ázsia történelme
- Abbászida Kalifátus
- Despotizmus
- Hérodotosz
- Keleti filozófia
- Nankingi mészárlás
- Vigasznő
Az i. e. 420-as években elhunyt személyek
Az i. e. 480-as években született személyek
- Euripidész
- Hérodotosz