Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
32 kapcsolatok: Bakony, Baróti Szabó Dávid, Börzsöny (hegység), Bükk-vidék, Boglárkafélék, Boglárkavirágúak, Család (rendszertan), Cserhát, Diószegi Sámuel (botanikus), Erdélyi hérics, Faj (biológia), Fazekas Mihály, Gerecse, Kétszikűek, Levél (botanika), Magyarország, Mátra, Mecsek, Növények, Nemzetség (rendszertan), Nyári hérics, OGYÉI, Pilis (hegység), Szövetes növények, Tavaszi hérics, Tinta Könyvkiadó, Vértes (hegység), Veszelszki Antal, Virág (botanika), Virágos növények, Zárvatermők, Zempléni-hegység.
Bakony
A Bakony (régiesen: Bakonyerdő, németül: Bakonyer Wald, Buchenwald) mintegy 4000 négyzetkilométer kiterjedésű karsztos röghegység, a Dunántúli-középhegység legnyugatibb és legnagyobb tagja.
Új!!: Hérics és Bakony · Többet látni »
Baróti Szabó Dávid
Baróti Szabó Dávid (Barót, 1739. április 10. – Virt, 1819. november 22.) magyar költő és nyelvújító, jezsuita, később világi pap és tanár.
Új!!: Hérics és Baróti Szabó Dávid · Többet látni »
Börzsöny (hegység)
A Börzsöny hegység Magyarország északi részén, Pest és Nógrád vármegyében fekszik.
Új!!: Hérics és Börzsöny (hegység) · Többet látni »
Bükk-vidék
A Bükk-vidék (régebben csak Bükk) az Északi-középhegységben található földrajzi középtáj, Magyarország legnagyobb átlagmagasságú, barlangokban bővelkedő karszthegysége.
Új!!: Hérics és Bükk-vidék · Többet látni »
Boglárkafélék
Színes haranglábak ''(Aquilegia sp.)'' A boglárkafélék (Ranunculaceae) a boglárkavirágúak rendjébe (Ranunculales) tartozó család.
Új!!: Hérics és Boglárkafélék · Többet látni »
Boglárkavirágúak
A boglárkavirágúak (Ranunculales) a valódi kétszikűek csoportba tartozó rend.
Új!!: Hérics és Boglárkavirágúak · Többet látni »
Család (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a család (latinul: familia) az egyik fő kategória, amely a rend (ordo) és a nemzetségcsoport (növényeknél és gombáknál) vagy a nemzetség (állatoknál) (tribus) fő kategóriák között helyezkedik el.
Új!!: Hérics és Család (rendszertan) · Többet látni »
Cserhát
A Cserhát az Északi-középhegység egyik tagja.
Új!!: Hérics és Cserhát · Többet látni »
Diószegi Sámuel (botanikus)
Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály szobra Debrecenben Diószegi Sámuel, olykor Diószeghi Sámuel formában is (Debrecen, 1761. január 5. – Debrecen, 1813. augusztus 2.) református lelkész, esperes, botanikus.
Új!!: Hérics és Diószegi Sámuel (botanikus) · Többet látni »
Erdélyi hérics
Az erdélyi hérics (Adonis x hybrida vagy Adonis transsylvanica) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályának a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjéhez, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjához tartozó, Magyarországon fokozottan védett, reliktum-endemikusTurcsányi G. (szerk.): Természet- és tájvédelem.
Új!!: Hérics és Erdélyi hérics · Többet látni »
Faj (biológia)
#ÁTIRÁNYÍTÁS faj.
Új!!: Hérics és Faj (biológia) · Többet látni »
Fazekas Mihály
Fazekas Mihály (Debrecen, 1766. január 6. – Debrecen, 1828. február 23.) magyar költő, botanikus.
Új!!: Hérics és Fazekas Mihály · Többet látni »
Gerecse
A Gerecse, illetve Gerecse hegység (gyakran hibásan Gerecse-hegység) röghegység a Dunántúlon.
Új!!: Hérics és Gerecse · Többet látni »
Kétszikűek
A kétszikűek (Magnoliopsida, v. Dicotyledoneae) a hagyományos rendszerezés szerint a növények egy osztálya.
Új!!: Hérics és Kétszikűek · Többet látni »
Levél (botanika)
Páfránylevél Lepke petéi egy levélen A levél (folium) a növények hajtástengelyének korlátolt növekedésű, zöld színtestben – s így klorofillban – gazdag, fotoszintetizálást végző oldalszerve.
Új!!: Hérics és Levél (botanika) · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Hérics és Magyarország · Többet látni »
Mátra
Téli bükkös a Mátrában A Mátra az Északi-középhegység egyik, vulkanikus eredetű tagja, amely 900 négyzetkilométeren terül el a Cserhát és a Bükk-vidék között.
Új!!: Hérics és Mátra · Többet látni »
Mecsek
A Mecsek középhegység a Dél-Dunántúlon, Pécstől északra.
Új!!: Hérics és Mecsek · Többet látni »
Növények
A növények (Plantae) az élőlények egyik nagy, több százezer fajt felölelő országa.
Új!!: Hérics és Növények · Többet látni »
Nemzetség (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a nemzetség (latinul: genus, illetve tribus) egy taxon, azaz rendszertani kategória.
Új!!: Hérics és Nemzetség (rendszertan) · Többet látni »
Nyári hérics
A nyári hérics (Adonis aestivalis) Európában, Észak-Afrikában és Nyugat-Ázsiában elterjedt, a boglárkafélékhez tartozó szántóföldi gyomnövény.
Új!!: Hérics és Nyári hérics · Többet látni »
OGYÉI
#ÁTIRÁNYÍTÁS Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet.
Új!!: Hérics és OGYÉI · Többet látni »
Pilis (hegység)
A Pilis vagy Pilis hegység (gyakran hibásan: Pilis-hegység) földrajzi kistáj és röghegység a Duna jobb partján, Budapest (Békásmegyer, Csillaghegy) és Esztergom között.
Új!!: Hérics és Pilis (hegység) · Többet látni »
Szövetes növények
A szövetes növények, edényes növények vagy magasabb rendű növények (Tracheophyta vagy Tracheobionta, illetve Cormophyta vagy Cormobionta) a növények országának (Plantae) egyik csoportja.
Új!!: Hérics és Szövetes növények · Többet látni »
Tavaszi hérics
A tavaszi hérics (Adonis vernalis) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjéhez, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjához tartozó, Magyarországon védett növényfaj.
Új!!: Hérics és Tavaszi hérics · Többet látni »
Tinta Könyvkiadó
A Tinta Könyvkiadó magyar tulajdonú nyelvészeti szakkönyv- és szótárkiadó, piacvezető a magyar egynyelvű szótárkiadás és a hazai nyelvészeti szakkönyvkiadás területén.
Új!!: Hérics és Tinta Könyvkiadó · Többet látni »
Vértes (hegység)
A Vértes, vagy ritkábban Vértes hegység, gyakran és helytelenül Vértes-hegység szűken vett területe, amely a Dunántúli-középhegység 314 négyzetkilométer nagyságú része a Bakony és a Gerecse között terül el a Velencei-hegység és a Velencei-tó szomszédságában, két megyeszékhely, Székesfehérvár és Tatabánya közötti területen.
Új!!: Hérics és Vértes (hegység) · Többet látni »
Veszelszki Antal
Veszelszki Antal (Sopron?, 1730 körül – Óbuda, 1798. április 29.) magyar orvos és botanikus.
Új!!: Hérics és Veszelszki Antal · Többet látni »
Virág (botanika)
12 különböző növénycsalád képviselőjének virága vagy virágzata A virág (flos) egy növényi szaporító szerv, a növényeken belül csak a virágos növényekre (Spermatophytina) jellemző, eredete a szárazföldi növények kialakulásához köthető.
Új!!: Hérics és Virág (botanika) · Többet látni »
Virágos növények
A virágos vagy magvas növények (Spermatophyta, Anthophyta, Embryophyta siphogama) a szövetes növények (Tracheophyta) egyik nagy csoportja.
Új!!: Hérics és Virágos növények · Többet látni »
Zárvatermők
A zárvatermők (Magnoliophyta) a növények legkésőbb (mintegy 120 millió éve) kifejlődött és jelenleg legváltozatosabb törzse.
Új!!: Hérics és Zárvatermők · Többet látni »
Zempléni-hegység
A Zempléni-hegység vagy Tokaji-hegység a Bodrog és a Hernád között húzódó Eperjes–Tokaji-hegység déli, Magyarországon található része.
Új!!: Hérics és Zempléni-hegység · Többet látni »
