Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
9 kapcsolatok: Ókori görög irodalom, Görögország, I. e. 2. század, III. Alexandrosz makedón király, Lüsziasz, Makedónia, Marcus Tullius Cicero, Szónoki beszéd, Szofizmus.
Ókori görög irodalom
Töredékek Hésziodosz műveiből ''(Papyrus Oxyrhynchus)'' Ókori görög irodalom név alatt tartják számon az ókor (hagyományosan Kr. e. 3000 körül – Kr. u. 476) során a mai Görögország, illetve az azon kívül eső területeken ógörög nyelven keletkezett irodalmi alkotások (szépirodalmi, irodalomtudományi, nyelvészeti, történeti, filozófiai, földrajzi, matematikai, csillagászati, orvostudományi, és szónoki művek) összességét.
Új!!: Hégésziasz (rétor) és Ókori görög irodalom · Többet látni »
Görögország
Görögország (görögül Ελλάδα (Elláda) vagy Ἑλλάς (Ellász); ógörögösen Ἑλλάς (Hellasz)), hivatalos nevén Görög Köztársaság (görögül Ελληνική Δημοκρατία (Elinikí Dimokratía)) állam Európa délkeleti részén, a Balkán-félsziget déli részén.
Új!!: Hégésziasz (rétor) és Görögország · Többet látni »
I. e. 2. század
A világ keleti fele i. e. 100 körül (angol nyelvű).
Új!!: Hégésziasz (rétor) és I. e. 2. század · Többet látni »
III. Alexandrosz makedón király
ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i. e. 323. június 10.) előbb Makedónia királya, majd Egyiptom fáraója és Perzsia nagykirálya. Az általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt; atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva a görögök által akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette. Alexandrosz volt Napóleon koráig az európaiak számára a világtörténelem leghíresebb hadvezére, de ismertsége ma is nagyon nagy, s a hadvezetés második legnagyobb ikonja. Alexandroszról a mai Észak-Macedóniában sajátos kép él. A délszláv macedónok magukat előszeretettel azonosítják az ő makedón népével. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az igazi makedónok a görögökkel rokon népcsoport volt, a mostani macedón nép, amely ugyan nyelvében makedoncinak mondja magát, de nyelvileg és más szempontok miatt a bolgárokhoz áll közel, nem leszármazottja az ókori makedónoknak. Görögország és (a mostanra már) Észak-Macedónia között emiatt már többször pattanásig feszültek az ellentétek.
Új!!: Hégésziasz (rétor) és III. Alexandrosz makedón király · Többet látni »
Lüsziasz
Lüsziasz Lüsziasz, (Athén, i. e. 445 – Athén, i. e. 380) Athénban élő beszédíró (logographos) és szónok.
Új!!: Hégésziasz (rétor) és Lüsziasz · Többet látni »
Makedónia
Makedónia ókori államalakulat volt a Balkán északi részén, az ókori Görögország szomszédságában.
Új!!: Hégésziasz (rétor) és Makedónia · Többet látni »
Marcus Tullius Cicero
Marcus Tullius Cicero (erasmusi ejtéssel: cicero, restituált ejtéssel: kikero; Arpinum, Kr. e. 106. január 3. – Formiae, Kr. e. 43. december 7.) ókori római író, filozófus és politikus.
Új!!: Hégésziasz (rétor) és Marcus Tullius Cicero · Többet látni »
Szónoki beszéd
300x300px A szónoki beszéd vagy gyakran csak beszéd egy irodalmi műfaj.
Új!!: Hégésziasz (rétor) és Szónoki beszéd · Többet látni »
Szofizmus
A szofizmus kifejezést manapság két értelemben használjuk.
