Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
38 kapcsolatok: Baróti-hegység, Bákó megye, Bodoki-hegység, Brassó megye, Brassó vármegye, Csík vármegye, Erdély, Feketeügy, Felső-Fehér vármegye, Háromszék, Háromszéki-havasok, Kézdiszék, Kézdivásárhely, Község, Kovászna, Kovászna megye, Magyar Királyság, Magyarok, Magyarország, Nagyajta, Nemere-hegység, Olt, Orbaiszék, Románia, Románok, Sósmező, Sepsiszék, Sepsiszentgyörgy, Székelyföld történelmi székei, Udvarhely vármegye, Vráncsa megye, Zalán (település), 1562, 1581, 1876-os megyerendezés, 1918, 1940, 1945.
Baróti-hegység
3D - Baróti-hegység A Baróti-hegység Erdély keleti részén, Kovászna megyében elterülő középmagas hegyvonulat, amely a Keleti-Kárpátok része.
Új!!: Háromszék vármegye és Baróti-hegység · Többet látni »
Bákó megye
Bákó megye közigazgatási egység Románia keleti részén.
Új!!: Háromszék vármegye és Bákó megye · Többet látni »
Bodoki-hegység
A Bodoki-hegység a Keleti-Kárpátokból teljes egészében Kovászna megye területén helyezkedik el.
Új!!: Háromszék vármegye és Bodoki-hegység · Többet látni »
Brassó megye
Brassó megye (románul județul Brașov) Erdély keleti részén, Románia közepén helyezkedik el.
Új!!: Háromszék vármegye és Brassó megye · Többet látni »
Brassó vármegye
Brassó vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Brassó vármegye (románul: Comitatul Brașov) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság erdélyi részében.
Új!!: Háromszék vármegye és Brassó vármegye · Többet látni »
Csík vármegye
Csík vármegye (németül: Komitat Tschik, latinul: Comitatus Csikiensis) Magyarország egyik vármegyéje volt Erdély keleti határán 1876 és 1918, majd 1940 és 1945 között.
Új!!: Háromszék vármegye és Csík vármegye · Többet látni »
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Új!!: Háromszék vármegye és Erdély · Többet látni »
Feketeügy
A Feketeügy egy folyó Romániában, Erdélyben, amely teljes egészében Kovászna megye területén halad.
Új!!: Háromszék vármegye és Feketeügy · Többet látni »
Felső-Fehér vármegye
Felső-Fehér vármegye Erdély egyik vármegyéje volt, melyet a 18.
Új!!: Háromszék vármegye és Felső-Fehér vármegye · Többet látni »
Háromszék
Háromszék egyike volt a székely székeknek, vagyis a történelmi Székelyföld közigazgatási egységeinek.
Új!!: Háromszék vármegye és Háromszék · Többet látni »
Háromszéki-havasok
A Háromszéki-havasok a Kárpátkanyar legészakibb része Romániában, Kovászna megye, Vrancea megye és Buzău megye határán.
Új!!: Háromszék vármegye és Háromszéki-havasok · Többet látni »
Kézdiszék
Kézdiszék a hét ősi székely szék egyike volt.
Új!!: Háromszék vármegye és Kézdiszék · Többet látni »
Kézdivásárhely
Kézdivásárhely (románul Târgu Secuiesc, németül Szekler-Neumarkt, latinul Neoforum Siculorum, becenevén „a vargák városa” avagy a „céhek városa”) municípium Romániában Kovászna megyében, az egykori Kézdiszék központja.
Új!!: Háromszék vármegye és Kézdivásárhely · Többet látni »
Község
Községháza a Fejér vármegyei Káloz faluban A község a közigazgatási rendszer területi és szervezeti alapegysége a legtöbb európai (és számos Európán kívüli) országban.
Új!!: Háromszék vármegye és Község · Többet látni »
Kovászna
Kovászna központja Pokolsár Borvízkút Téli látkép háttérben a Kárpátokkal Művelődési Ház Belvárosi református templom Kovászna (románul Covasna, németül Kovasna) város Romániában, Kovászna megyében.
Új!!: Háromszék vármegye és Kovászna · Többet látni »
Kovászna megye
Kovászna megye Erdély délkeleti részén helyezkedik el, a Kárpát-medence legkeletebbre fekvő megyéje.
Új!!: Háromszék vármegye és Kovászna megye · Többet látni »
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Új!!: Háromszék vármegye és Magyar Királyság · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Háromszék vármegye és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Háromszék vármegye és Magyarország · Többet látni »
Nagyajta
250px Nagyajta (románul Aita Mare) falu Romániában Kovászna megyében.
Új!!: Háromszék vármegye és Nagyajta · Többet látni »
Nemere-hegység
A Nemere-hegység egy jól elkülönülő hegyvonulat a Keleti-Kárpátokban, Kovászna megye és Bákó megye határán.
Új!!: Háromszék vármegye és Nemere-hegység · Többet látni »
Olt
Az Olt (latinul: Aluta, Alutus, görögül: Alouta, Aloutaz) Románia egyik legfontosabb folyója.
Új!!: Háromszék vármegye és Olt · Többet látni »
Orbaiszék
A szék (sedes) a vármegyeszervezettől független területi, bíráskodási, közigazgatási és katonai egység, amelyre az önkormányzatiság szintjére eljutott privilegizált népelemek (a székelyeken kívül például az erdélyi szászok vagy a kunok és jászok) rendelkeztek.
Új!!: Háromszék vármegye és Orbaiszék · Többet látni »
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Új!!: Háromszék vármegye és Románia · Többet látni »
Románok
A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.
Új!!: Háromszék vármegye és Románok · Többet látni »
Sósmező
Sósmező (előfordul Soósmező néven is) falu Romániában, Bákó megyében.
Új!!: Háromszék vármegye és Sósmező · Többet látni »
Sepsiszék
Sepsiszék a Magyar Királyság egykori közigazgatási területe volt Székelyföldön, mely a Tusnádi-szoros és a Barcaság között, az Olt völgyében alakult ki.
Új!!: Háromszék vármegye és Sepsiszék · Többet látni »
Sepsiszentgyörgy
Sepsiszentgyörgy (románul Sfântu Gheorghe, szászul Gergen, németül Sankt Georgen) magyar többségű város Romániában, Erdélyben, Kovászna megyében.
Új!!: Háromszék vármegye és Sepsiszentgyörgy · Többet látni »
Székelyföld történelmi székei
A történelmi székely székek A történelmi székely székek száma 7 fő- és 5 fiúszék volt.
Új!!: Háromszék vármegye és Székelyföld történelmi székei · Többet látni »
Udvarhely vármegye
Udvarhely vármegye közigazgatási egység volt Magyarország erdélyi részében 1876 és 1918, majd 1940 és 1944 között.
Új!!: Háromszék vármegye és Udvarhely vármegye · Többet látni »
Vráncsa megye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Vrancea megye.
Új!!: Háromszék vármegye és Vráncsa megye · Többet látni »
Zalán (település)
Zalán falu Romániában, Kovászna megyében.
Új!!: Háromszék vármegye és Zalán (település) · Többet látni »
1562
Nincs leírás.
Új!!: Háromszék vármegye és 1562 · Többet látni »
1581
Nincs leírás.
Új!!: Háromszék vármegye és 1581 · Többet látni »
1876-os megyerendezés
Magyarország vármegyéi 1881 és 1918 között Az 1876-os megyerendezés Magyarország közigazgatási területi beosztásának átfogó átalakítása volt 1876-77-ben, az ország politikai és közjogi berendezkedésének a kiegyezést követő átszervezése során.
Új!!: Háromszék vármegye és 1876-os megyerendezés · Többet látni »
1918
Nincs leírás.
Új!!: Háromszék vármegye és 1918 · Többet látni »
1940
Nincs leírás.
Új!!: Háromszék vármegye és 1940 · Többet látni »
1945
A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.
Új!!: Háromszék vármegye és 1945 · Többet látni »
