Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
KimenőBeérkező
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Hájó

Index Hájó

Hájó (Haieu), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Tartalomjegyzék

  1. 19 kapcsolatok: Árpád-kor, Bihar megye, Bihar vármegye, Félixfürdő, Fényes Elek, Geregye nembeli Pál (országbíró), Geregye nemzetség, IV. Béla magyar király, IV. László magyar király, Nagyvárad, Nagyváradi vár, Partium, Püspökfürdő, Románia, Rontó, Trianoni békeszerződés, Váradi káptalan, Váradszentmárton, 1857.

Árpád-kor

Az Árpád-kor az államalapítástól (1000-től) egészen 1301-ig, az Árpád-ház férfiágának kihalásáig tartott, mindaddig az uralkodók Árpád nagyfejedelem leszármazottai közül kerültek ki.

Megnézni Hájó és Árpád-kor

Bihar megye

Bihar megye (románul Județul Bihor) Románia északnyugati részén a Partium területén található.

Megnézni Hájó és Bihar megye

Bihar vármegye

Bihar vármegye (románul: Comitatul Bihor, németül: Komitat Bihar; latinul: Comitatus Bihariensis) Magyarország közigazgatási egysége volt 1950-ig.

Megnézni Hájó és Bihar vármegye

Félixfürdő

250px Félixfürdő (románul Băile Felix, illetve a kommunista rendszer éveiben – egy ideig – Băile Victoria, ill. 9 Mai németül Felixbad) üdülőhely Romániában, Bihar megyében.

Megnézni Hájó és Félixfürdő

Fényes Elek

Csokalyi Fényes Elek (Csokaly, 1807. július 7. – Újpest, 1876. július 23.) magyar statisztikus, közgazdasági statisztikai és földrajzi író, a honismereti szemlélet és munkálkodás hazai megteremtője, a magyarországi közgazdasági statisztika első jelentős képviselője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja 1837-től, rendes tagja (1858–1867).

Megnézni Hájó és Fényes Elek

Geregye nembeli Pál (országbíró)

#ÁTIRÁNYÍTÁS Geregye Pál.

Megnézni Hájó és Geregye nembeli Pál (országbíró)

Geregye nemzetség

A Geregye (Geregen) nemzetség ősi, Árpád-kori nemzetségeink egyike.

Megnézni Hájó és Geregye nemzetség

IV. Béla magyar király

Thuróczi-krónikában IV. Béla menekülése a tatárok elől IV. Béla ezüstdénárjának hátlapja az uralkodó trónon ülő képmásával IV.

Megnézni Hájó és IV. Béla magyar király

IV. László magyar király

IV.

Megnézni Hájó és IV. László magyar király

Nagyvárad

Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.

Megnézni Hájó és Nagyvárad

Nagyváradi vár

A nagyváradi vár műemlék Romániában, Bihar megyében.

Megnézni Hájó és Nagyváradi vár

Partium

A Partium (kiejtése a magyarországi latinságban: párcium) a mai Románia legnyugatibb részén található történelmi, földrajzi terület.

Megnézni Hájó és Partium

Püspökfürdő

Kaszinó Püspökfürdő (románul Băile 1 Mai) fürdőhely Romániában, Bihar megyében, Váradszentmárton községben.

Megnézni Hájó és Püspökfürdő

Románia

Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.

Megnézni Hájó és Románia

Rontó

Rontó egy régi térképen Rontó (Rontău), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Megnézni Hájó és Rontó

Trianoni békeszerződés

date.

Megnézni Hájó és Trianoni békeszerződés

Váradi káptalan

A Váradi káptalan a Sebes-Körös ágainak két oldalán, mint püspöki székhely alakult ki, ahol eleinte több település is állt egymás közelében, melyek valamely templom vagy kolostor köré tömörültek.

Megnézni Hájó és Váradi káptalan

Váradszentmárton

Váradszentmárton (románul Sânmartin) falu Romániában, a Partiumban, Bihar megyében, Váradszentmárton központja.

Megnézni Hájó és Váradszentmárton

1857

Az első, "a szó szűkebb értelmében vett világválság" éve.

Megnézni Hájó és 1857