Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
76 kapcsolatok: Afganisztán, Ajjúbidák, Amu-darja, Anatólia, Aral-tó, Asszimiláció (szociológia), Avicenna, Az iszlám története, Üzbegisztán, Bagdad, Buhara, Dzsingisz mongol nagykán, Egyiptom, Gaznavidák, Gázai csata, Gúridák, Grúzia, Herát, Hvárezmi sahok listája, II. Mohammed hvárezmi sah, Ikóniumi Szultánság, India, Irak, Irán, Iszlám, Július 11., Jeruzsálem, Kalifa, Karahánidák, Kaszpi-tenger, Kína, Keresztes háborúk, Kunya-Urgencs, Merv, Mezopotámia, Monarchia, Mongol hadjárat Hvárezm ellen, Nagyszeldzsuk Birodalom, Omar Hajjám, Otrar, Perzsa nyelv, Perzsiai muszlim uralkodók listája, Sah, Síita, Szamarkand, Szandzsar nagyszeldzsuk szultán, Szíria, Szeldzsuk-dinasztia, Szunnita iszlám, Török nyelv, ..., Törökök, Türk népek, Türkmenisztán, Turkesztán, 1042, 1065, 1077, 1097, 1128, 1135, 1141, 1153, 1156, 1160, 1170, 1172, 1192, 1199, 1200, 1206, 1208, 1215, 1218, 1220, 1231, 1244. Bővíteni index (26 több) »
Afganisztán
Afganisztán, hivatalos nevén Afganisztáni Iszlám Emirátus (pastu nyelven د افغانستان اسلامي امارت, perzsául امارت اسلامی افغانستان) Ázsia szívében fekvő, szárazfölddel határolt ország.
Új!!: Hvárezmi Birodalom és Afganisztán · Többet látni »
Ajjúbidák
Az Ajjúbida Birodalom a 12. században (sárgával) Az Ajjúbidák (Kurd nyelven: دەوڵەتی ئەییووبی Dewleta Eyûbiyan; Arab nyelven:: الأيوبيون al-ʾAyyūbiyyūn), vagy Ajjúbida-dinasztia (államuk neve: Ajjúbida Birodalom, Ajjúbida Szultanátus) kurd származású dinasztia, akik először mint a Zangidák katonai vezető rétege szereztek ismertséget Szíriában a 12.
Új!!: Hvárezmi Birodalom és Ajjúbidák · Többet látni »
Amu-darja
Az Amu-darja (az ókorban ógörögül Ὦξος, latinul Oxus, tádzsikul Омударё vagy дарёи Ому, perzsául, üzbégül Amudarjo) Közép-Ázsia két leghosszabb folyója közül az egyik (a másik a vele szinte párhuzamosan folyó Szir-darja).
Új!!: Hvárezmi Birodalom és Amu-darja · Többet látni »
Anatólia
Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.
Új!!: Hvárezmi Birodalom és Anatólia · Többet látni »
Aral-tó
Az Aral-tó vízgyűjtő területe Az Aral-tó (kazakul Арал теңізі / Aral tengizi, üzbégül Orol dengizi) Kazahsztán és Üzbegisztán határvidékén, a Kaszpi-tengertől keletre, a Turáni-alföldön elhelyezkedő lefolyástalan sóstó.
Új!!: Hvárezmi Birodalom és Aral-tó · Többet látni »
Asszimiláció (szociológia)
Az asszimiláció vagy beolvadás etnikai szempontból az a jelenség, amikor egy etnikum (népcsoport, nemzet, nemzetiség) vagy annak tagja nem képes saját értékeinek megtartására, és a többségi vagy más etnikum részévé válik.
Új!!: Hvárezmi Birodalom és Asszimiláció (szociológia) · Többet látni »
Avicenna
Ibn Szína, teljes nevén: Abu Ali al-Huszajn bin Abdallah ibn Szína,, (Abu Ali Szína), latinosan: Avicenna (Afsóna, 980. augusztus 22. – Hamadán, 1037. június 21.) világhírű perzsa származású polihisztor.
Új!!: Hvárezmi Birodalom és Avicenna · Többet látni »
Az iszlám története
Mohamed születése. Középkori miniatúra (Dzsámi at-taváríh, Irán, Tabriz, 1314–15) Az iszlám története a 7. században az Arab-félszigeten kifejlődött, és onnan robbanásszerűen terjeszkedő monoteista vallás története, amely úgy történelemformáló erejénél fogva, mint hatásaiban ma is százmilliók mindennapi életét és kultúráját határozza meg.
Új!!: Hvárezmi Birodalom és Az iszlám története · Többet látni »
Üzbegisztán
Üzbegisztán független állam Közép-Ázsiában.
Új!!: Hvárezmi Birodalom és Üzbegisztán · Többet látni »
Bagdad
Bagdad (arab írással بغداد, tudományos átiratban Baġdād) Irak fővárosa és Bagdad kormányzóság székhelye, Délnyugat-Ázsia második legnagyobb városa Teherán után.
Új!!: Hvárezmi Birodalom és Bagdad · Többet látni »
Buhara
A buharai Miri Arab medresze Buhara Üzbegisztán Buhara tartományának (üzbégül viloyat) székhelye az ország déli részén.
Új!!: Hvárezmi Birodalom és Buhara · Többet látni »
Dzsingisz mongol nagykán
Dzsingisz (magyaros átírásban: Csingisz haan; kínai nevén: 成吉思汗; pinjin: Chéngjísīhán; magyaros átírásban: Csengcsiszihan), eredeti nevén Temüdzsin vagy Temudzsin (1162. április 16. – 1227. augusztus 18.) az első mongol nagykán (császár), a világtörténelem egyik legnagyobb hódítója.
Új!!: Hvárezmi Birodalom és Dzsingisz mongol nagykán · Többet látni »
Egyiptom
Egyiptom (arabul: مصر,, Miszr; egyiptomi arab ejtéssel:, Maszr), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية) transzkontinentális ország, területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában található.
Új!!: Hvárezmi Birodalom és Egyiptom · Többet látni »
Gaznavidák
A Gaznavidák egy török eredetű emírdinasztia tagjai voltak a 10–12. században.
Új!!: Hvárezmi Birodalom és Gaznavidák · Többet látni »
Gázai csata
A gázai csata 1244.
Új!!: Hvárezmi Birodalom és Gázai csata · Többet látni »
Gúridák
A Gúrida Birodalom kiterjedése 1200 körül A Gúridák (1148–1215) (perzsa:سلسله غوریان) a Sánszabani családból származó iráni eredetű afgán hegyi törzsfőnökök voltak, akik kezdetben mint a Gaznavidák vazallusai a közép-afganisztáni Gúr hegység környékén alakítottak ki kisebb hatalmi centrumot.
Új!!: Hvárezmi Birodalom és Gúridák · Többet látni »
Grúzia
Grúzia vagy Georgia (grúz nyelven: საქართველო / Szakartvelo) állam a Kaukázusban, Kelet-Európa és Délnyugat-Ázsia határán,Európai Parlament,, 17/07/2014: "...pursuant to Article 49 of the Treaty on European Union, Georgia, Moldova and Ukraine – like any other European state – have a European perspective and may apply to become members of the Union provided that they adhere to the principles of democracy, respect fundamental freedoms and human and minority rights and ensure the rule of law..."" a Fekete-tenger keleti partján.
Új!!: Hvárezmi Birodalom és Grúzia · Többet látni »
Herát
Herát (pastu: هرات, perzsa: هرات, angolul: Herat) város Afganisztán nyugati részén, az iráni határtól mintegy 120 kilométerre keletre.
Új!!: Hvárezmi Birodalom és Herát · Többet látni »
Hvárezmi sahok listája
Az alábbi lista a Hvárezmi Birodalom uralkodóit tartalmazza.
Új!!: Hvárezmi Birodalom és Hvárezmi sahok listája · Többet látni »
II. Mohammed hvárezmi sah
Alá ad-Dín Mohamed (علاءالدين محمد ʿ, Alā al-Dīn Muḥammad), (1169 – 1220 decembere) 1200 és 1220 között a Hvárezmi Birodalom uralkodója (sah) volt.
Új!!: Hvárezmi Birodalom és II. Mohammed hvárezmi sah · Többet látni »
Ikóniumi Szultánság
Az Ikóniumi vagy görögösen Ikonioni Szultánság, törökösen Rúmi Szultánság vagy Rüm szeldzsuk török állam volt, amely Anatóliát uralta 1077 és 1307 között.
Új!!: Hvárezmi Birodalom és Ikóniumi Szultánság · Többet látni »
India
India (hindi nyelven भारत, ISO: Bhārat), hivatalosan Indiai Köztársaság (hindi nyelven भारत गणराज्य, ISO Bhārat Gaṇarājya), dél-ázsiai független ország, a Föld hetedik legnagyobb és legnépesebb országa, fővárosa Újdelhi.
Új!!: Hvárezmi Birodalom és India · Többet látni »
Irak
Irak (arabul, kurd nyelven Êraq) teljes nevén Iraki Köztársaság (Arabul: جمهورية العراق Jumhūriyyat al-‘Irāq; Kurd nyelven: كۆماری عێراق Komar-i ‘Êraq) állam Ázsia délnyugati részén, a Közel-Keleten.
Új!!: Hvárezmi Birodalom és Irak · Többet látni »
Irán
Irán, hivatalos nevén az Iráni Iszlám Köztársaság (perzsául: جمهوری اسلامی ایران), a nemzetközi diplomáciában gyakran Perzsa Államként vagy Siíta Államként hivatkozott, régebbi elnevezéssel Perzsia, közel-keleti ország Délnyugat-Ázsiában.
Új!!: Hvárezmi Birodalom és Irán · Többet látni »
Iszlám
Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.
Új!!: Hvárezmi Birodalom és Iszlám · Többet látni »
Július 11.
Névnapok: Lili, Nóra + Amábel, Bence, Bende, Bene, Benedek, Benediktusz, Csende, Csendike, Eleonóra, Elga, Félix, Helga, Helka, Helma, Helza, Holda, Hulda, Lilian, Liliróza, Lilla, Nella, Nelli, Norina, Olga, Olivér, Piusz, Placid, Placida, Ráchel, Ráhel, Rákhel, Rákis, Szederke, Szende, Szendike, Ulrik.
Új!!: Hvárezmi Birodalom és Július 11. · Többet látni »
Jeruzsálem
Jeruzsálem (bibliai héber: ירושלם; Hieruszalém/Hieroszolüma) város a Közel-Keleten, a Júdeai-hegység egy fennsíkján a Földközi-tenger és a Holt-tenger között.
Új!!: Hvárezmi Birodalom és Jeruzsálem · Többet látni »
Kalifa
A kalifa (jelentése: követő, utód) az iszlám legfelsőbb vallási vezetőjének kijáró cím volt, amely eleinte világi főhatalommal is párosult.
Új!!: Hvárezmi Birodalom és Kalifa · Többet látni »
Karahánidák
A Karahánidák és szomszédaik 1025 körül A Karahánidák vagy Ilakhánidák egy Közép-Ázsiában uralkodó, török eredetű dinasztia tagjai voltak.
Új!!: Hvárezmi Birodalom és Karahánidák · Többet látni »
Kaszpi-tenger
Razin Sztenyka (Vaszilij Ivanovics Szurikov) A Kaszpi-tenger vagy Kaszpi-tó a Föld legnagyobb tava kb.
Új!!: Hvárezmi Birodalom és Kaszpi-tenger · Többet látni »
Kína
A Kínai Népköztársaság, röviden Kína (egyszerűsített kínai írásmóddal 中华人民共和国 (中国), pinjin: Zhōnghuá Rénmín Gònghéguó (Zhōngguó), magyaros átírásban: Csunghua Zsenmin Kunghokuo (Csungkuo)) a világ második legnépesebb és Kelet-Ázsia legnagyobb országa, amely egyben túlmutat régióján, mivel mind Közép-Ázsiában, mind a tengeren vannak területei.
Új!!: Hvárezmi Birodalom és Kína · Többet látni »
Keresztes háborúk
A keresztes háborúk a római katolikus egyház és a pápa által szentesített, középkori, nagyarányú hadjáratok voltak a 11. századtól kezdődően.
Új!!: Hvárezmi Birodalom és Keresztes háborúk · Többet látni »
Kunya-Urgencs
Kunya-Urgencs, a 32 ezer lakosú északkeleti türkmén város, 500 km-re északra fekszik a fővárostól, Aşgabattól.
Új!!: Hvárezmi Birodalom és Kunya-Urgencs · Többet látni »
Merv
Merv (türkmén nyelven: Merw, Мерв, perzsa nyelven: مرو; Marro, Marv) oázis és város Közép-Ázsiában, Türkmenisztánban, a történelmi selyemút mellett, Mary közelében.
Új!!: Hvárezmi Birodalom és Merv · Többet látni »
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Új!!: Hvárezmi Birodalom és Mezopotámia · Többet látni »
Monarchia
A monarchia azon államforma, melyben az államfő uralkodó, idegen szóval monarcha, aki a hatalmat egyszemélyben gyakorolja.
Új!!: Hvárezmi Birodalom és Monarchia · Többet látni »
Mongol hadjárat Hvárezm ellen
A mongol hadjárat Hvárezm ellen 1219-ben kezdődött és 1221-ig, a Hvárezmi Birodalom teljes meghódításáig tartott.
Új!!: Hvárezmi Birodalom és Mongol hadjárat Hvárezm ellen · Többet látni »
Nagyszeldzsuk Birodalom
A Nagyszeldzsuk Birodalom (néha egyszerűen Szeldzsuk Birodalom, 1037–1194) a török eredetű dinasztiaalapító Szeldzsuk unokája, Togril bég által létrehozott birodalom, amely legnagyobb kiterjedése idején Anatóliától Kínáig húzódott, a mai Afganisztánt, Perzsiát, Kelet-Anatóliát, Irakot, Szíriát és az Arab-félszigetet foglalta magába Merv és Iszfahán fővárosokkal.
Új!!: Hvárezmi Birodalom és Nagyszeldzsuk Birodalom · Többet látni »
Omar Hajjám
Omar Hajjám (Omar Khajjám; Nisápúr, 1048. május 18. — 1131. december 4.) perzsa költő, matematikus, filozófus, csillagász.
Új!!: Hvárezmi Birodalom és Omar Hajjám · Többet látni »
Otrar
Otrar vagy Utrar (kazah nyelven: Отырар, Otyrar, vagy más néven Farab, az egykori Közép-Ázsia történelmének fontos városa, amely egykor a betelepült és mezőgazdasági civilizációk határán egy nagy oázis központja volt, egy olyan kulcsfontosságú pont, amely összekötötte Kazahsztánt Kínával, Európával, a Közel-Kelettel, Szibériával és az Urállal. Az Otrar oázis nem egyetlen várost, hanem egy 200 négyzetkilométeres területet foglal magába, ahol középkori városok régészeti maradványai és öntözési létesítményei találhatók. A fő város Otrar volt, további városok Kuyruk-Tobe, Altyn - Tobe, Pshakshi-Tobe, Mardan-Kuyk, Kok-Mardan. Az egykor virágzó oázis városok helyén azonban ma már csak fűvel benőtt romok maradtak. A mai Otrar környékére érkezőket csupán a homokba temetett városok és települések fennmaradt romjai, kastélyainak és őrtornyainak maradványai fogadják.
Új!!: Hvárezmi Birodalom és Otrar · Többet látni »
Perzsa nyelv
#ÁTIRÁNYÍTÁS Újperzsa nyelv.
Új!!: Hvárezmi Birodalom és Perzsa nyelv · Többet látni »
Perzsiai muszlim uralkodók listája
Perzsia 651-ben lett az Arab Birodalom része, s bár az iszlám elterjedt a területén, és az arab nyelv is erősen hatott a lakosságára, mindig megőrizte kulturális különállását.
Új!!: Hvárezmi Birodalom és Perzsiai muszlim uralkodók listája · Többet látni »
Sah
A sah a király iráni neve újperzsa nyelven (Šāh (شاه)).
Új!!: Hvárezmi Birodalom és Sah · Többet látni »
Síita
#ÁTIRÁNYÍTÁS Síita iszlám.
Új!!: Hvárezmi Birodalom és Síita · Többet látni »
Szamarkand
Szamarkand (üzbégül Samarqand, cirill betűkkel Самарқанд, arabul) félmillió lakosú nagyváros Üzbegisztánban, a Szamarkandi vilajet székhelye.
Új!!: Hvárezmi Birodalom és Szamarkand · Többet látni »
Szandzsar nagyszeldzsuk szultán
Szandzsar (سنجر), muszlim nevén Abu l-Hárisz Ahmad (أبو الحارث أحمد), uralkodói nevein Adud ad-Daula (عضد الدولة), Burhán Amír al-Muminín (برهان أمير المؤمنين) és Muizz ad-Dunja va d-Dín (معز الدنيا والدين, Szindzsár, 1084 vagy 1086 novembere – Merv, 1157 tavasza) a Szeldzsuk-család tagja, Maliksáh nagyszeldzsuk szultán fia, Horászán alárendelt szultánja (1097–1118), majd 1119-től haláláig nagyszeldzsuk szultán volt.
Új!!: Hvárezmi Birodalom és Szandzsar nagyszeldzsuk szultán · Többet látni »
Szíria
Szíria (arabul سوريا – Sūriyā vagy سورية – Sūriya, ejtsd Szúrija, régebben használatos elnevezése الشام– aš-Šām – as-Sám) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.
Új!!: Hvárezmi Birodalom és Szíria · Többet látni »
Szeldzsuk-dinasztia
A Szeldzsuk Birodalom kiterjedése 1092-ben A Szeldzsuk-dinasztia egy, az oguzokból kivált törzs(szövetség) vezető dinasztiája volt, amelyik a dinasztiaalpító Szeldzsuk nevét adta a törzsszövetségnek, amelyet egyszerűen szeldzsukok vagy szeldzsuk törökök (törökül Selçuklular; perzsául سلجوقيان Szaldzsúkiján; arabul سلجوق Szaldzsúk, vagy السلاجقة asz-Szaládzsika) néven emlegetünk.
Új!!: Hvárezmi Birodalom és Szeldzsuk-dinasztia · Többet látni »
Szunnita iszlám
háridzsita felekezeti többség van jelölve A szunnita iszlám az iszlám legnagyobb ága: a muszlimok mintegy 90%-a a követői közé tartozik.
Új!!: Hvárezmi Birodalom és Szunnita iszlám · Többet látni »
Török nyelv
A török nyelv, pontosabban törökországi török nyelv (Türkçe vagy Türk dili) az altaji nyelvcsalád török ágán belül a köztörök nyelvek oguz csoportjába tartozik.
Új!!: Hvárezmi Birodalom és Török nyelv · Többet látni »
Törökök
A törökök (törökül: Türkler), azaz a török nép (Türk halkı) alatt általában a Törökország területén élő török ajkú illetve állampolgárságú embereket értjük.
Új!!: Hvárezmi Birodalom és Törökök · Többet látni »
Türk népek
#ÁTIRÁNYÍTÁS Török népek.
Új!!: Hvárezmi Birodalom és Türk népek · Többet látni »
Türkmenisztán
Türkmenisztán egy közép-ázsiai ország, amely Afganisztánnal, Iránnal, Kazahsztánnal, Üzbegisztánnal határos, nyugaton pedig a Kaszpi-tenger mossa partját.
Új!!: Hvárezmi Birodalom és Türkmenisztán · Többet látni »
Turkesztán
Turkisztán vagy más írással Turkesztán a történelemben Közép-Ázsia régióit jelezte, amelyet északon Szibéria, délen Tibet, India, Afganisztán és Perzsia (Irán); keleten a Góbi-sivatag; nyugaton pedig a Kaszpi-tenger határolt.
Új!!: Hvárezmi Birodalom és Turkesztán · Többet látni »
1042
Nincs leírás.
Új!!: Hvárezmi Birodalom és 1042 · Többet látni »
1065
Nincs leírás.
Új!!: Hvárezmi Birodalom és 1065 · Többet látni »
1077
Nincs leírás.
Új!!: Hvárezmi Birodalom és 1077 · Többet látni »
1097
Nincs leírás.
Új!!: Hvárezmi Birodalom és 1097 · Többet látni »
1128
Nincs leírás.
Új!!: Hvárezmi Birodalom és 1128 · Többet látni »
1135
Nincs leírás.
Új!!: Hvárezmi Birodalom és 1135 · Többet látni »
1141
Nincs leírás.
Új!!: Hvárezmi Birodalom és 1141 · Többet látni »
1153
Nincs leírás.
Új!!: Hvárezmi Birodalom és 1153 · Többet látni »
1156
Nincs leírás.
Új!!: Hvárezmi Birodalom és 1156 · Többet látni »
1160
Nincs leírás.
Új!!: Hvárezmi Birodalom és 1160 · Többet látni »
1170
Nincs leírás.
Új!!: Hvárezmi Birodalom és 1170 · Többet látni »
1172
Nincs leírás.
Új!!: Hvárezmi Birodalom és 1172 · Többet látni »
1192
Nincs leírás.
Új!!: Hvárezmi Birodalom és 1192 · Többet látni »
1199
Nincs leírás.
Új!!: Hvárezmi Birodalom és 1199 · Többet látni »
1200
Eurázsia térképe 1200 körül a mongolok hadjáratai előtt.
Új!!: Hvárezmi Birodalom és 1200 · Többet látni »
1206
Nincs leírás.
Új!!: Hvárezmi Birodalom és 1206 · Többet látni »
1208
Nincs leírás.
Új!!: Hvárezmi Birodalom és 1208 · Többet látni »
1215
Nincs leírás.
Új!!: Hvárezmi Birodalom és 1215 · Többet látni »
1218
Nincs leírás.
Új!!: Hvárezmi Birodalom és 1218 · Többet látni »
1220
Nincs leírás.
Új!!: Hvárezmi Birodalom és 1220 · Többet látni »
1231
Nincs leírás.
Új!!: Hvárezmi Birodalom és 1231 · Többet látni »
1244
Nincs leírás.
Új!!: Hvárezmi Birodalom és 1244 · Többet látni »
