Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
38 kapcsolatok: Corneliu Zelea Codreanu, Husziták, II. Demeter moldvai fejedelem, III. István moldvai fejedelem, IV. Péter moldvai fejedelem, Magyarország, Moldva (régió), Municípium (Románia), Odessza, Pál apostol, Péter apostol, Prut, Radóc (Románia), Román nyelv, Románia, Románvásár, Ukrajna, Vasgárda, Vaslui megye, Vászló, 1438, 1487, 1497, 1598, 16. század, 1782, 1792, 1912, 1930, 1948, 1956, 1966, 1977, 1992, 1995, 1998, 2002, 2003.
Corneliu Zelea Codreanu
Corneliu Zelea Codreanu (születési nevén Corneliu Codreanu; Huszváros, 1899. szeptember 13. – Ilfov, 1938. november 30.) a román ultrajobboldali és antiszemita Vasgárda karizmatikus vezetője volt a két világháború közti időszakban.
Új!!: Huszváros és Corneliu Zelea Codreanu · Többet látni »
Husziták
Husz János a máglyán (Jénai Kódex) Luxemburgi Zsigmond és a husziták csatája, 1428 – kódexábrázolás. A husziták 1427-től kezdve támadó hadjáratokat indítottak a szomszédos országokba, így Magyarország területére is. A mindhárom országa révén érdekelt Zsigmond tárgyalásokat kezdett a mérsékelt kelyhesekkel, ennek eredményeként jött létre 1433-ban a kelyhesek és a katolikus egyház közti egyezség A Cseh Királyság a huszita háborúk idején Huszita pajzs rekonstrukciója a prágai múzeumban A husziták a Husz János által John Wycliffe nyomán elindított vallási jellegű mozgalom, a huszitizmus követői, amely az európai reformáció fontos előzményének tekinthető, de Husz és a huszitizmus kapcsolata vitatott.
Új!!: Huszváros és Husziták · Többet látni »
II. Demeter moldvai fejedelem
Szovjetunió postabélyeg, Dimitrie Cantemir, 1973 (Michel 4175, Scott 4132) II.
Új!!: Huszváros és II. Demeter moldvai fejedelem · Többet látni »
III. István moldvai fejedelem
III.
Új!!: Huszváros és III. István moldvai fejedelem · Többet látni »
IV. Péter moldvai fejedelem
IV.
Új!!: Huszváros és IV. Péter moldvai fejedelem · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Huszváros és Magyarország · Többet látni »
Moldva (régió)
Nyugat-Moldva, más néven Moldva vagy Román Moldva, a Moldvai fejedelemség történelmi és földrajzi része, Kelet-északkelet-Romániában.
Új!!: Huszváros és Moldva (régió) · Többet látni »
Municípium (Románia)
A municípium (magyarra a tartományi rendszer bevezetéséig törvényhatósági jogú város vagy hibásan törvényhatóság, újabban megyei jogú város alakban is fordítják) a közigazgatási területi egységek egyik típusa Romániában, a városi önkormányzatok egyik jogi kategóriája.
Új!!: Huszváros és Municípium (Románia) · Többet látni »
Odessza
Odessza (ukránul Одеса (odesza); oroszul Одесса (ogyessza)) város Ukrajna Odesszai területén, az Odesszai járásban.
Új!!: Huszváros és Odessza · Többet látni »
Pál apostol
Szent Pál vagy Pál apostol az őskereszténység kiemelkedő egyénisége; a „tizenharmadik apostol”.
Új!!: Huszváros és Pál apostol · Többet látni »
Péter apostol
Péter apostol vagy katolikus nevén Szent Péter (Kr. e. 1 ?– 65/67 körül) Jézus tizenkét apostolának egyike és a katolikusok szerint a korai egyház első vezetője.
Új!!: Huszváros és Péter apostol · Többet látni »
Prut
A Prut (ukránul Прут) egy 953 km hosszú folyó Kelet-Európában.
Új!!: Huszváros és Prut · Többet látni »
Radóc (Románia)
Radóc (románul Rădăuți, németül Radautz, jiddisül ראַדעװיץ, lengyelül Radowce) romániai város, jelenleg Suceava megyébe tartozik.
Új!!: Huszváros és Radóc (Románia) · Többet látni »
Román nyelv
A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.
Új!!: Huszváros és Román nyelv · Többet látni »
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Új!!: Huszváros és Románia · Többet látni »
Románvásár
Románvásár (románul Roman, németül Romanvarasch) Románia Moldva régiójának középső részén található közepes méretű város Neamț megyében.
Új!!: Huszváros és Románvásár · Többet látni »
Ukrajna
Ukrajna kelet-európai állam.
Új!!: Huszváros és Ukrajna · Többet látni »
Vasgárda
A Vasgárda (románul Garda de Fier) nacionalista, majd Corneliu Codreanu halála után 1938-tól – mikor Horia Sima és Ion Antonescu lett a vezetője – már antiszemita és magyarellenes mozgalom volt Romániában 1927-től a második világháború éveiig.
Új!!: Huszváros és Vasgárda · Többet látni »
Vaslui megye
Vaslui (magyarul: Vászló) Románia egyik megyéje Moldvában.
Új!!: Huszváros és Vaslui megye · Többet látni »
Vászló
Vászló (románul: Vaslui), város Romániában, az ország keleti részében, Vaslui megye központja.
Új!!: Huszváros és Vászló · Többet látni »
1438
Nincs leírás.
Új!!: Huszváros és 1438 · Többet látni »
1487
Nincs leírás.
Új!!: Huszváros és 1487 · Többet látni »
1497
Nincs leírás.
Új!!: Huszváros és 1497 · Többet látni »
1598
Nincs leírás.
Új!!: Huszváros és 1598 · Többet látni »
16. század
A 16.
Új!!: Huszváros és 16. század · Többet látni »
1782
Nincs leírás.
Új!!: Huszváros és 1782 · Többet látni »
1792
Tuileriák palotájának megrohamozása.
Új!!: Huszváros és 1792 · Többet látni »
1912
Nincs leírás.
Új!!: Huszváros és 1912 · Többet látni »
1930
Nincs leírás.
Új!!: Huszváros és 1930 · Többet látni »
1948
Nincs leírás.
Új!!: Huszváros és 1948 · Többet látni »
1956
Nincs leírás.
Új!!: Huszváros és 1956 · Többet látni »
1966
Nincs leírás.
Új!!: Huszváros és 1966 · Többet látni »
1977
Nincs leírás.
Új!!: Huszváros és 1977 · Többet látni »
1992
Nincs leírás.
Új!!: Huszváros és 1992 · Többet látni »
1995
Nincs leírás.
Új!!: Huszváros és 1995 · Többet látni »
1998
Nincs leírás.
Új!!: Huszváros és 1998 · Többet látni »
2002
* az ökoturizmus nemzetközi éve.
Új!!: Huszváros és 2002 · Többet látni »
2003
* A friss víz nemzetközi éve.
Új!!: Huszváros és 2003 · Többet látni »
