Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
36 kapcsolatok: A Hungaroton könnyűzenei albumainak listája 1967-től, Amerikai Egyesült Államok, B. Nagy János (operaénekes), Beolvadás, Berlász Melinda, Boros Lajos, Bors Jenő, Budapest, Dorog, Erdős Péter (menedzser), Fotex, ITunes Store, Jandó Jenő (zongoraművész), Kalmár Magda (operaénekes), Kincses Veronika, Kocsis Zoltán, Kodály Zoltán, Kováts Kolos, Magyar Népköztársaság, Magyarország, Márkanév, Miller Lajos, Neoton Família, Polgár László (operaénekes), Ránki Dezső, Sass Sylvia, Sólyom-Nagy Sándor, Schiff András, Tallián Tibor, Tokody Ilona, 1951, 1960, 1965, 1970-es évek, 1976, 1980-as évek.
A Hungaroton könnyűzenei albumainak listája 1967-től
Ez a lista a magyar Hungaroton lemezkiadó által megjelentett könnyűzenei albumokat tartalmazza.
Új!!: Hungaroton és A Hungaroton könnyűzenei albumainak listája 1967-től · Többet látni »
Amerikai Egyesült Államok
Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.
Új!!: Hungaroton és Amerikai Egyesült Államok · Többet látni »
B. Nagy János (operaénekes)
B.
Új!!: Hungaroton és B. Nagy János (operaénekes) · Többet látni »
Beolvadás
A beolvadás a magyar jogban a jogi személy más jogi személyekkel összeolvadás, illetve beolvadás útján egyesülhet.
Új!!: Hungaroton és Beolvadás · Többet látni »
Berlász Melinda
Berlász Melinda (Károlyi Pálné) (Budapest, 1942. november 14. –) Széchenyi-díjas magyar zenetörténész.
Új!!: Hungaroton és Berlász Melinda · Többet látni »
Boros Lajos
Boros Lajos (Budapest, 1947. április 12. –) magyar zenei szerkesztő, műsorvezető, író, újságíró, szövegíró, gitáros, énekes.
Új!!: Hungaroton és Boros Lajos · Többet látni »
Bors Jenő
Bors Jenő, eredeti neve Biermann Jenő (Moszkva, 1931. január 24. – Budapest, 1999. március 26.) a magyar lemezkiadás meghatározó alakja, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat igazgatója (1965–90), a Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetsége örökös tiszteletbeli elnöke volt.
Új!!: Hungaroton és Bors Jenő · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Hungaroton és Budapest · Többet látni »
Dorog
Dorog (németül Drostdorf) Komárom-Esztergom vármegye keleti részén, az Esztergomi járásban, a Pilis és a Gerecse által közrefogott Dorogi-medence északi bejáratánál található iparváros.
Új!!: Hungaroton és Dorog · Többet látni »
Erdős Péter (menedzser)
Erdős Péter (Budapest, 1925. július 7. – Budapest, 1990. február 21.) jogász, menedzser, a teljes magyar popzenei világ irányítója a Kádár-korszakban.
Új!!: Hungaroton és Erdős Péter (menedzser) · Többet látni »
Fotex
A Fotex Rt., majd Nyrt.
Új!!: Hungaroton és Fotex · Többet látni »
ITunes Store
Az iTunes Store (eredetileg iTunes Music Store) szoftveralapú digitális média-áruház, melyet az Apple Inc. üzemeltet.
Új!!: Hungaroton és ITunes Store · Többet látni »
Jandó Jenő (zongoraművész)
Jandó Jenő (Pécs, 1952. február 1. – Budapest, 2023. július 4.) Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas magyar zongoraművész.
Új!!: Hungaroton és Jandó Jenő (zongoraművész) · Többet látni »
Kalmár Magda (operaénekes)
Kalmár Magda (Budapest, 1944. március 4. –) Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar opera-énekesnő (szoprán).
Új!!: Hungaroton és Kalmár Magda (operaénekes) · Többet látni »
Kincses Veronika
Kincses Veronika (Budapest, 1948. szeptember 8. –) Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas opera-énekesnő (lírai szoprán), érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, egyetemi tanár.
Új!!: Hungaroton és Kincses Veronika · Többet látni »
Kocsis Zoltán
Kocsis Zoltán (Budapest, 1952. május 30. – Budapest, 2016. november 6.) kétszeres Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester és zeneszerző, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar főzeneigazgatója (1997–2016), érdemes és kiváló művész, a kortárs magyar zene egyik legnagyobb alakja.
Új!!: Hungaroton és Kocsis Zoltán · Többet látni »
Kodály Zoltán
Kodály Zoltán Vilmos (Kecskemét, 1882. december 16. – Budapest, 1967. március 6.) háromszoros Kossuth-díjas, valamint kiváló művész címmel kitüntetett magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató, az MTA tagja, majd 1946-tól 1949-ig elnöke.
Új!!: Hungaroton és Kodály Zoltán · Többet látni »
Kováts Kolos
Kováts Kolos (Mohács, 1948. január 31. –) Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes (basszus), érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
Új!!: Hungaroton és Kováts Kolos · Többet látni »
Magyar Népköztársaság
A Magyar Népköztársaság Magyarország államneve volt 1949.
Új!!: Hungaroton és Magyar Népköztársaság · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Hungaroton és Magyarország · Többet látni »
Márkanév
#ÁTIRÁNYÍTÁS Márka (marketing).
Új!!: Hungaroton és Márkanév · Többet látni »
Miller Lajos
Miller Lajos (Szombathely, 1940. január 23. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes (bariton), Miller Zoltán színművész édesapja, Miller Dávid nagyapja.
Új!!: Hungaroton és Miller Lajos · Többet látni »
Neoton Família
A Neoton Família magyar vegyes könnyűzenei együttes.
Új!!: Hungaroton és Neoton Família · Többet látni »
Polgár László (operaénekes)
Polgár László (Somogyszentpál, 1947. január 1. – Zürich, 2010. szeptember 19.) Kossuth-, Liszt- és Grammy-díjas magyar operaénekes (basszus), a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
Új!!: Hungaroton és Polgár László (operaénekes) · Többet látni »
Ránki Dezső
Ránki Dezső (Budapest, 1951. szeptember 8. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar zongoraművész.
Új!!: Hungaroton és Ránki Dezső · Többet látni »
Sass Sylvia
Sass Sylvia (Budapest, 1951. július 12. –) Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar opera-énekesnő (szoprán), érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
Új!!: Hungaroton és Sass Sylvia · Többet látni »
Sólyom-Nagy Sándor
Sólyom-Nagy Sándor, 1972-ig Nagy Sándor Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes (bariton).
Új!!: Hungaroton és Sólyom-Nagy Sándor · Többet látni »
Schiff András
Schiff András (Budapest, 1953. december 21. –) Kossuth-díjas magyar származású zongoraművész.
Új!!: Hungaroton és Schiff András · Többet látni »
Tallián Tibor
Tallián Tibor (született: báró vizeki és bélaházi Tallián Tibor Béla Miklós) (Salzburg, Ausztria, 1946. április 12. –) Széchenyi- és Erkel Ferenc-díjas zenetörténész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja Zenetudományi Intézete és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem professor emeritusa.
Új!!: Hungaroton és Tallián Tibor · Többet látni »
Tokody Ilona
Tokody Ilona (Szeged, 1953. április 27. –) Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes (szoprán), érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
Új!!: Hungaroton és Tokody Ilona · Többet látni »
1951
Nincs leírás.
Új!!: Hungaroton és 1951 · Többet látni »
1960
Nincs leírás.
Új!!: Hungaroton és 1960 · Többet látni »
1965
Nyugat-Berlin.
Új!!: Hungaroton és 1965 · Többet látni »
1970-es évek
Nincs leírás.
Új!!: Hungaroton és 1970-es évek · Többet látni »
1976
Nincs leírás.
Új!!: Hungaroton és 1976 · Többet látni »
1980-as évek
Nincs leírás.
Új!!: Hungaroton és 1980-as évek · Többet látni »
