Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
44 kapcsolatok: Amplitúdó, Cunami, Diszperzió, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Elektromágneses sugárzás, Elektromos térerősség, Elemi részecske, Energia, Fénysebesség, Földrengés, Foton, Frekvencia, Gamma-sugárzás, Gravitáció, Gravitációs hullám, Hang, Harmonikus rezgőmozgás, Hertz, Hullámhossz, Hullámlovaglás, Hullámszám, Ibolyántúli sugárzás, Infravörös sugárzás, Interferencia, Körfrekvencia, Közeg, Látható spektrum, Longitudinális hullám, Méter, Mechanikai feszültség, Mikrohullám, Nyomás, Perdület, Rádióhullám, Röntgensugárzás, Reciprok, Rendszer, Rezgés, Szórás (fizika), Szuperpozíció, Téridő, Tömeg, Törés (hullám), Transzverzális hullám.
Amplitúdó
Szinuszgörbe1.
Új!!: Hullám és Amplitúdó · Többet látni »
Cunami
A 2004-es karácsonyi szökőár A cunami partot érésének sematikus ábrázolása A szökőár vagy cunami (szó szerinti jelentése: „cu”: kikötő, „nami”: hullám, vagyis kikötői hullám) japán eredetű kifejezés, magyarul óriáshullámnak is hívják.
Új!!: Hullám és Cunami · Többet látni »
Diszperzió
A diszperzió (szétszóródás) jelensége, szűkebben színszórás (kromatikus diszperzió) valamilyen spektrumú fényimpulzus összetevőkre bomlása új közegben, pl.
Új!!: Hullám és Diszperzió · Többet látni »
Eötvös Loránd Tudományegyetem
A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Magyarország legrégebbi folyamatosan működő és az egyik legnagyobb egyeteme.
Új!!: Hullám és Eötvös Loránd Tudományegyetem · Többet látni »
Elektromágneses sugárzás
Az elektromágneses sugárzás valamely helyből (forrásból) tetszőleges irányba közvetítőközeg nélkül terjedő energiaáram; egymásra merőleges oszcilláló elektromos és mágneses teret hoz létre, s a térben hullám formájában vákuumban fénysebességgel terjed, energiát és impulzust szállítva.
Új!!: Hullám és Elektromágneses sugárzás · Többet látni »
Elektromos térerősség
Az elektromos (villamos) térerősség az elektromos (villamos) tér által töltéssel rendelkező testekre kifejtett erő hatása és annak mértéke, a villamos teret annak minden pontjában jellemző térvektor.
Új!!: Hullám és Elektromos térerősség · Többet látni »
Elemi részecske
Az elemi részecskék Standard modellje A részecskefizikában az elemi részecske kétféle értelemben használatos.
Új!!: Hullám és Elemi részecske · Többet látni »
Energia
Villámlás, az energiaátadás látványos formája Az energia a fizikában a testek egy fizikai tulajdonsága, amely átalakítható különböző megjelenési formákba és átadható a testek között a négy alapvető kölcsönhatás által, de amely soha nem jöhet újonnan létre és nem semmisülhet meg.
Új!!: Hullám és Energia · Többet látni »
Fénysebesség
A vákuumbeli fénysebesség az egyik alapvető fizikai állandó, az elektromágneses hullámok terjedési sebessége.
Új!!: Hullám és Fénysebesség · Többet látni »
Földrengés
A földrengések földrajzi eloszlása A földrengés a földfelszín egy darabjának hirtelen bekövetkező és néha katasztrofális következményekkel járó mozgása.
Új!!: Hullám és Földrengés · Többet látni »
Foton
A foton az elektromágneses sugárzások, többek között a fény elemi részecskéje, legkisebb egysége, kvantuma.
Új!!: Hullám és Foton · Többet látni »
Frekvencia
Különböző frekvenciájú szinuszhullámok; a lentebbiek magasabb frekvenciájúak A frekvencia szó szerint egy „ismétlődés gyakoriságát” jelenti, azaz hogy egy esemény hányszor ismétlődik meg egységnyi idő alatt.
Új!!: Hullám és Frekvencia · Többet látni »
Gamma-sugárzás
A gamma-sugárzás nagyfrekvenciájú elektromágneses sugárzás, melynek frekvenciája 1019 Hz feletti, illetve hullámhossza 20-30 pikométer alatti.
Új!!: Hullám és Gamma-sugárzás · Többet látni »
Gravitáció
Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción A gravitáció, más néven tömegvonzás egy kölcsönhatás, amely bármilyen két, tömeggel bíró test között fennáll, és a testek tömegközéppontjainak egymás felé gyorsulását okozza.
Új!!: Hullám és Gravitáció · Többet látni »
Gravitációs hullám
Az Einstein által leírt gravitációs hullámok ábrázolása a NASA számítógépes szimulációjában A gravitációs hullám a téridő görbületének hullámszerűen terjedő megváltozása, amelyet Albert Einstein általános relativitáselmélete jósolt meg.
Új!!: Hullám és Gravitációs hullám · Többet látni »
Hang
Egy hangforrás: bőgő sziamang A hang a hallószervünk által felfogható, a levegőben mechanikai hullámként terjedő rezgés.
Új!!: Hullám és Hang · Többet látni »
Harmonikus rezgőmozgás
Harmonikus rezgőmozgás Harmonikus rezgőmozgásnak nevezzük a két szélsőérték között, szinuszos periodicitással végzett mozgást.
Új!!: Hullám és Harmonikus rezgőmozgás · Többet látni »
Hertz
Három villogó lámpa, a legkisebb frekvenciától (felülről) a legnagyobbig (alul). Az "f" a frekvencia Hertzben (Hz). A "T" a két villogás között eltelt idő A hertz (Hz) a frekvencia SI mértékegysége, amely Heinrich Hertz német fizikus után kapta a nevét.
Új!!: Hullám és Hertz · Többet látni »
Hullámhossz
A hullámhossz az a távolság, amekkora távolságonként a hullám ismétlődik.
Új!!: Hullám és Hullámhossz · Többet látni »
Hullámlovaglás
vitorlázat nélkül, csak a víz felhajtó- és tolóerejét és saját erejüket használják a haladásra Szörfös Oahun A szörf szó angol eredetije a surf, ami bukóhullámot jelent.
Új!!: Hullám és Hullámlovaglás · Többet látni »
Hullámszám
A hullámszám a fizika legtöbb területén a hullámhossz reciprokával jellemzett hullámtulajdonság.
Új!!: Hullám és Hullámszám · Többet látni »
Ibolyántúli sugárzás
Az elektromos ívhegesztés UV-fény-kibocsátással jár, ezért a hegesztők védőpajzsot viselnek, hogy elkerüljék a hóvakság kialakulását Az ibolyántúli, ultraibolya vagy ultraviola sugárzás (röviden UV-sugárzás) a látható fénynél (400-780 nm) kisebb, de a röntgensugárzásnál (0,01–100 nm) nagyobb hullámhosszúságú; a 200–400 nanométeres tartományba eső elektromágneses sugárzás.
Új!!: Hullám és Ibolyántúli sugárzás · Többet látni »
Infravörös sugárzás
Az infravörös hullámtartomány helye a teljes elektromágneses spektrumon belül. Az alacsonyabb energiájú (hosszabb) hullámok kezdődnek bal oldalon, jobbra haladva az energiájuk (és a frekvenciájuk, azaz az 1 másodperc alatti hullámok száma) nő Az infravörös sugárzás (angol: infrared, IR, infra latin, jelentése: alatt) egy elektromágneses sugárzás: az elektromágneses sugárzásoknak azon hullámhosszú tartománya, melyeknek nagyobb a hullámhossza, mint a látható fénynek, de kisebb, mint a mikrohullámnak és a rádióhullámoknak.
Új!!: Hullám és Infravörös sugárzás · Többet látni »
Interferencia
'''Két, körben terjedő felületi hullám interferenciája''' – A felvételeken a különféle eredő hullámok láthatók (a hullámhossz lentről felfelé csökken, a hullámforrások központjának távolsága jobbra növekszik). Az idő előrehaladtával a hullámfrontok távolodni kezdenek a forrásoktól, a sötét területek (destruktív interferencia helye) viszont nem mozdulnak el. Az interferencia egy fizikai jelenség, akkor következik be, ha két különböző forrású, koherens hullám találkozik, azaz olyan hullámok, amelyek fáziskülönbsége állandó.
Új!!: Hullám és Interferencia · Többet látni »
Körfrekvencia
Hullámok jellemzésére többféle paraméter is használható, ezek a hullámhossz, a frekvencia és a körfrekvencia.
Új!!: Hullám és Körfrekvencia · Többet látni »
Közeg
Egy közeg olyan halmazállapotú anyag, mely folyamatos alakváltozást szenved nyírófeszültség alatt a feszültség nagyságától függetlenül.
Új!!: Hullám és Közeg · Többet látni »
Látható spektrum
Az emberi szem által látható fény helye az elektromágneses spektrumban A látható spektrum (vagy látható fény) az elektromágneses spektrumnak az a része, amit az emberi szem érzékelni tud.
Új!!: Hullám és Látható spektrum · Többet látni »
Longitudinális hullám
Longitudinális síkhullám Longitudinális hullám esetén a hullám terjedési iránya megegyezik a rezgésiránnyal, sűrűsödési és ritkulási helyek követik egymást.
Új!!: Hullám és Longitudinális hullám · Többet látni »
Méter
A méter (rövidítése: m) a hosszúság és a távolság alapmértékegysége az SI mértékegységrendszerben.
Új!!: Hullám és Méter · Többet látni »
Mechanikai feszültség
Mechanikai feszültség (jele σ) mechanikai, szilárdságtani mennyiség.
Új!!: Hullám és Mechanikai feszültség · Többet látni »
Mikrohullám
A mikrohullámok olyan elektromágneses hullámok, amelyeknek a frekvenciája nagyjából 0,3-300 GHz közötti, ennek megfelelően a hullámhosszuk 1 m–1 mm között van.
Új!!: Hullám és Mikrohullám · Többet látni »
Nyomás
A nyomás fizikai mennyiség, állapothatározó.
Új!!: Hullám és Nyomás · Többet látni »
Perdület
A perdület, más néven impulzusnyomaték, vagy impulzusmomentum a klasszikus fizikában egy test forgási mozgásállapotát jellemző vektormennyiség.
Új!!: Hullám és Perdület · Többet látni »
Rádióhullám
Az elektromágneses spektrum, benne a rádióhullámok tartományával Rádióhullámnak nevezzük az olyan elektromágneses sugárzást, aminek a frekvenciája 3 Hz-nél nagyobb és 300 GHz-nél kisebb.
Új!!: Hullám és Rádióhullám · Többet látni »
Röntgensugárzás
A röntgensugárzás nagyenergiájú elektromágneses sugárzás, amelynek hullámhossza a néhányszor 10 nanométer és a néhányszor 10 pikométer közé esik.
Új!!: Hullám és Röntgensugárzás · Többet látni »
Reciprok
A reciprokfüggvény képe hiperbola. A matematikában egy nem nulla szám reciprokának vagy multiplikatív inverzének azt a számot nevezik, amivel a számot szorozva az eredmény 1.
Új!!: Hullám és Reciprok · Többet látni »
Rendszer
A rendszer fogalma a tudományok és a tudományfilozófia egyik legalapvetőbb fogalma, mégis csak a huszadik században fedezték fel, a rendszerelmélet más fogalmaival együtt.
Új!!: Hullám és Rendszer · Többet látni »
Rezgés
Egytömegű, ideális lengőrendszer A mechanikai rezgés vagy lengés oszcilláló mozgást jelent egy egyensúlyi állapot körül.
Új!!: Hullám és Rezgés · Többet látni »
Szórás (fizika)
A szórás fizikai jelensége részecskék egymással vagy egy erőcentrummal való ütközése, kölcsönhatása során létrejövő rendezetlen, de matematikailag általában leírható módon történő irányváltoztatását jelenti.
Új!!: Hullám és Szórás (fizika) · Többet látni »
Szuperpozíció
A szuperpozíció elve lineáris egyenletekkel leírható fizikai rendszerre vonatkozó általános elv.
Új!!: Hullám és Szuperpozíció · Többet látni »
Téridő
A téridő görbületének háromdimenziós analógiája. Az anyag megváltoztatja a téridő geometriáját, a görbült téridőt gravitációként érzékeljük. A fehér vonalak a téridő koordináta-rendszerét jelölik, ami sík téridőben egy négyzetrács lenne. A téridő a fizikában egy matematikai modell, ami egy sokaságban egyesíti a teret és az időt, a Világegyetem szerkezetét leírva.
Új!!: Hullám és Téridő · Többet látni »
Tömeg
A tömeg a fizikai testek tulajdonsága, amely a tehetetlenségüket méri.
Új!!: Hullám és Tömeg · Többet látni »
Törés (hullám)
Hullámok törése egyenes közeghatáron Hullámtörés akkor következik be, amikor hullámtani szempontból különböző közegek határára ferdén érkező hullám terjedési iránya az új közegben megváltozik.
Új!!: Hullám és Törés (hullám) · Többet látni »
Transzverzális hullám
A fény számos különböző transzverzális hullámból tevődik össze. Transzverzális síkhullám terjedése egy 2d rácson. Transzverzális gömbhullám terjedése egy 2d rácson. A transzverzális hullám olyan hullám, ami a haladási irányára merőlegesen kelt rezgéseket a közegben, amiben terjed.
Új!!: Hullám és Transzverzális hullám · Többet látni »
