Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
22 kapcsolatok: Buddhizmus, Csinghaj, Csinghaj–Tibet-vasútvonal, Dalai láma, Gansu, Gelugpa, Han-dinasztia, Iszlám, Kína, Kínai nyelv, Lanzhou, Lhásza, Mongol nyelv, Pinjin, Richter-skála, Selyemút, Szuj-dinasztia, Szung-dinasztia, Tang-dinasztia, Tendzin Gyaco, Tibeti buddhizmus, Tibeti nyelv.
Buddhizmus
A buddhizmus filozófiai, gyakorlatalapú világnézet és vallás, amely bizonyos országokban vallási irányzatok kialakulását eredményezte.
Új!!: Hszining és Buddhizmus · Többet látni »
Csinghaj
Qinghai (pinjin: Qīnghǎi Shěng, magyar átírás: Csinghaj, kínaiul: 青海; tibetiül: མཚོ་སྔོན་) Kína egyik tartománya, amely a Csinghaj-tó után kapta a nevét.
Új!!: Hszining és Csinghaj · Többet látni »
Csinghaj–Tibet-vasútvonal
| Lhásza, a vonal végállomása Tanggula állomás, a világ legmagasabban fekvő vasútállomása A Qinghai–Tibet-vasútvonal (egyszerűsített kínai írással:: 青藏铁路; tradicionális kínai írással: 青藏鐵路; pinjin: Qīngzàng Tiělù; tibeti írással: mtsho bod lcags lam མཚོ་བོད་ལྕགས་ལམ།) egy 1956 km hosszú vasútvonal Kínában, amely Tibetet köti össze Kína keleti területeivel.
Új!!: Hszining és Csinghaj–Tibet-vasútvonal · Többet látni »
Dalai láma
A 14. dalai láma, Tendzin Gyaco (2012-ben) A dalai láma a tibeti buddhizmus gelugpa iskolájának legmagasabb rangú tanítója.
Új!!: Hszining és Dalai láma · Többet látni »
Gansu
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kanszu.
Új!!: Hszining és Gansu · Többet látni »
Gelugpa
''Congkapa, a Gelugpa iskola alapítójának szobra, a szülőhelyén álló Kumbum kolostor templomának oltárán. Fényképezte: Mario Biondi, 2006. július 7.'' A gelug, geluk vagy gelugpa (vagy dge lugs pa, dge-lugs-pa, vagy dgelugspa), más néven sárga kalapos szekta, egy buddhista iskola, amelyet a tibeti vallási vezető és filozófus Congkapa (1357–1419) alapított.
Új!!: Hszining és Gelugpa · Többet látni »
Han-dinasztia
A Han-dinasztia (i. e. 206 – i. sz. 220) Kína történelmében az első hosszú életű császári dinasztia volt.
Új!!: Hszining és Han-dinasztia · Többet látni »
Iszlám
Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.
Új!!: Hszining és Iszlám · Többet látni »
Kína
A Kínai Népköztársaság, röviden Kína (egyszerűsített kínai írásmóddal 中华人民共和国 (中国), pinjin: Zhōnghuá Rénmín Gònghéguó (Zhōngguó), magyaros átírásban: Csunghua Zsenmin Kunghokuo (Csungkuo)) a világ második legnépesebb és Kelet-Ázsia legnagyobb országa, amely egyben túlmutat régióján, mivel mind Közép-Ázsiában, mind a tengeren vannak területei.
Új!!: Hszining és Kína · Többet látni »
Kínai nyelv
A kínai nyelv (egyszerűsített kínai: 汉语; hagyományos kínai: 漢語; pinjin hànyǔ, magyar népszerű: han-jü, vagy 中文; pinjin zhōngwén; magyar népszerű: csung-ven) a sino-tibeti nyelvcsalád legtöbb beszélővel rendelkező tagja.
Új!!: Hszining és Kínai nyelv · Többet látni »
Lanzhou
#ÁTIRÁNYÍTÁS Lancsou.
Új!!: Hszining és Lanzhou · Többet látni »
Lhásza
A Potala palota, Lhásza egyik fő látványossága Lhásza (tibeti nyelven ལྷ་ས་, wylie átírással lha-sa, egyszerűsített kínai írásmóddal 拉萨, pinjin átírással: Lāsà) a Kínai Népköztársaság Tibeti Autonóm Területének, 1951 előtti Tibet önálló országának fővárosa, a dalai láma hagyományos székhelye.
Új!!: Hszining és Lhásza · Többet látni »
Mongol nyelv
A mongol nyelv ((mongol helA hel szóban a h úgy ejtendő, mint a magyar ihletben.), klasszikus mongol betűkkel: 17px, ejtsd: Mongɣul kele) a mongol nyelvcsalád legközismertebb tagja és Mongólia lakóinak legfontosabb nyelve, ahol hivatalosan a cirill ábécével írnak.
Új!!: Hszining és Mongol nyelv · Többet látni »
Pinjin
A pinjin átírás (汉语拼音), más néven kínai fonetikus ábécé (Hanyu pinyin wenzi – „a kínai nyelv szótaglistája”) a kínai írott nyelv (mandarin) latin betűkre való átírásának nemzetközileg használt, szabványos módszere.
Új!!: Hszining és Pinjin · Többet látni »
Richter-skála
A Richter-skála a földrengés erősségének műszeres megfigyelésen alapuló mérőszámát (a Richter-magnitúdót, vagy más szóval a méretet) adja meg.
Új!!: Hszining és Richter-skála · Többet látni »
Selyemút
A kínai selyemárukat az Ázsián átvezető karavánutakon szállították a kereskedők Európába, ahol igen nagy becsben tartották a titokzatos kelmét.
Új!!: Hszining és Selyemút · Többet látni »
Szuj-dinasztia
A -dinasztia rövid életű, de jelentős kínai dinasztia volt, amely a több mint három és fél évszázada széttagolt Kínát 589-ben újraegyesítette. A dinasztiának mindössze két uralkodója volt:, aki Szuj Ven-ti néven uralkodott (581–604), majd pedig a fia, Szuj Jang-ti (604–618). Míg konszolidálta a dinasztia hatalmát, újjáépítette az egységes igazgatási rendszert és felvirágoztatta a gazdaságot, addig költséges építkezéseivel és hadjárataival kimerítette az országot. 618-ban a dinasztiát felkelések döntötték meg, s helyére a Tang-dinasztia lépett. A -dinasztia legfontosabb öröksége az egységes kínai állam helyreállítása mellett a Nagy-csatorna felépítése volt.
Új!!: Hszining és Szuj-dinasztia · Többet látni »
Szung-dinasztia
Az Északi Szung birodalom kiterjedése 1111-ben A Szung-dinasztia (宋朝; pinjin, hangsúlyjelekkel: Sòng Cháo; Wade-Giles: Sung Ch'ao; IPA: sʊ̂ŋ tʂʰɑ̌ʊ̯) volt a Kínában 960 és 1279 között a hatalmat gyakorló uralkodóház.
Új!!: Hszining és Szung-dinasztia · Többet látni »
Tang-dinasztia
Tang Kao-cu, a dinasztia első császára A Tang-dinasztia (618–907) Kína egyik legjelentősebb császári dinasztiája, melynek időszakát a kínai civilizáció egyik aranykorának szokták nevezni.
Új!!: Hszining és Tang-dinasztia · Többet látni »
Tendzin Gyaco
Dzsepcun Dzsampal Ngagvang Loszang Jese Tendzin Gyaco (olykor Gjaco átírással is), született Lhamo Donrup (tibeti: ལྷ་མོ་དོན་གྲུབ་; Wylie: Lha-mo Don-grub), (Takcer, 1935. július 6. –) a tizennegyedik dalai láma, a tibeti emigráns kormány egykori vezetője, akinek rezidenciája az indiai Dharamszala városában található.
Új!!: Hszining és Tendzin Gyaco · Többet látni »
Tibeti buddhizmus
A tibeti buddhizmus vagy himalájai buddhizmus elsősorban Tibet és a Himalája bizonyos területeinek (Nepál, Bhután és India) buddhista vallásos tanaira és szervezeti jellemzőire vonatkozik.
Új!!: Hszining és Tibeti buddhizmus · Többet látni »
Tibeti nyelv
A tibeti nyelvet a Pamírtól kiinduló Himalája és Tien-san hegyvonulatai által körülzárt Tibetben beszélik.
Új!!: Hszining és Tibeti nyelv · Többet látni »
