Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
22 kapcsolatok: Állatok, Ázsia, Carl von Linné, Család (rendszertan), Faj, Gébicsfélék, Gerincesek, Gerinchúrosok, Hanság, Himalája, Lanius, Madarak, Nem fenyegetett faj, Rend (rendszertan), Rovarok, Szubtrópusok, Természetvédelmi Világszövetség, Tojás (biológia), Trópusok, Vörös lista, Verébalakúak, Verébalkatúak.
Állatok
Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják.
Új!!: Hosszúfarkú gébics és Állatok · Többet látni »
Ázsia
Ázsia a legnagyobb és legnépesebb kontinens.
Új!!: Hosszúfarkú gébics és Ázsia · Többet látni »
Carl von Linné
Carl von Linné, eredeti latinos nevén Carolus Linnaeus (Råshult, 1707. május 23. – Hammarby, 1778. január 10.) svéd természettudós, orvos és botanikus.
Új!!: Hosszúfarkú gébics és Carl von Linné · Többet látni »
Család (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a család (latinul: familia) az egyik fő kategória, amely a rend (ordo) és a nemzetségcsoport (növényeknél és gombáknál) vagy a nemzetség (állatoknál) (tribus) fő kategóriák között helyezkedik el.
Új!!: Hosszúfarkú gébics és Család (rendszertan) · Többet látni »
Faj
A biológiában a faj (species) a biológiai rendszerezés alapegységei közé tartozik, egyben taxonómiai szint.
Új!!: Hosszúfarkú gébics és Faj · Többet látni »
Gébicsfélék
Tövisszúró gébics ''(Lanius collurio)'' Vörösvállú gébics ''(Lanius vittatus)'' A gébicsfélék (Laniidae) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe tartozó család.
Új!!: Hosszúfarkú gébics és Gébicsfélék · Többet látni »
Gerincesek
A gerincesek (Vertebrata) közé olyan kétoldali szimmetriájú, embrionális állapotban szelvényes jellegeket mutató, újszájú (Deuterostomata) állatokat sorolunk, amelyeknél az egyedfejlődés korai szakaszában megjelenő gerinchúr (chorda dorsalis) indukáló hatására (neuruláció) ektodermális csőidegrendszer, valamint ennek védelmére mezodermális eredetű gerincoszlop (columna vertebralis) és koponya (cranium) alakul ki.
Új!!: Hosszúfarkú gébics és Gerincesek · Többet látni »
Gerinchúrosok
A gerinchúrosok (Chordata) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) Újszájúak (Deuterostomia) főtörzsének egyik törzse.
Új!!: Hosszúfarkú gébics és Gerinchúrosok · Többet látni »
Hanság
Rákosi vipera a Hanságban Tündérfátyol a Hanságban A Hanság (németül Waasen vagy Wasen) a Fertő tó medencéjének folytatása keleti irányban a Duna és a Rába hordalékkúpjai között.
Új!!: Hosszúfarkú gébics és Hanság · Többet látni »
Himalája
A Himalája az Eurázsiai-hegységrendszer része, Tibet és az indiai szubkontinens között húzódik.
Új!!: Hosszúfarkú gébics és Himalája · Többet látni »
Lanius
A Lanius a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a gébicsfélék (Laniidae) családjába tartozó nem.
Új!!: Hosszúfarkú gébics és Lanius · Többet látni »
Madarak
A madarak (Aves) meszes héjú tojással szaporodó, melegvérű gerinces állatok.
Új!!: Hosszúfarkú gébics és Madarak · Többet látni »
Nem fenyegetett faj
Nem fenyegetettnek nevezzük azokat a élőlényfajokat, illetve alfajokat, amelyeket nem fenyeget a kihalás veszélye, és ez a közeljövőben sem várható.
Új!!: Hosszúfarkú gébics és Nem fenyegetett faj · Többet látni »
Rend (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a rend (latinul: ordo) az egyik fő kategória, amely az osztály (classis) és a család (familia) fő kategóriák között helyezkedik el.
Új!!: Hosszúfarkú gébics és Rend (rendszertan) · Többet látni »
Rovarok
A rovarok (Insecta) az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsének, a hatlábúak (Hexapoda) altörzsének egy osztálya.
Új!!: Hosszúfarkú gébics és Rovarok · Többet látni »
Szubtrópusok
Szubtrópusok Köppen alapján A meleg mérsékelt öv vagy szubtrópusok a Föld északi és déli féltekéjén a mérsékelt övnek a 23,5°-tól kb.
Új!!: Hosszúfarkú gébics és Szubtrópusok · Többet látni »
Természetvédelmi Világszövetség
A Természetvédelmi Világszövetség (angolul: World Conservation Union vagy International Union for Conservation of Nature and Natural Resources, röviden IUCN) a természeti értékek megőrzésére létrehozott nemzetközi szervezet.
Új!!: Hosszúfarkú gébics és Természetvédelmi Világszövetség · Többet látni »
Tojás (biológia)
Ékszerteknős tojása Strucc, tyúk és fürj tojásai A madártojás részei 1 mészhéj, 2 külső héjhártya, 3 belső héjhártya, 4 és 13 jégzsinór, 5 külső híg fehérje, 6 középső sűrű fehérje, 7 háromrétegű szikhártya, 9 csírakorong, 10 sárga szik, 11 fehér szik, 14 légkamra. A tojás (elavult nevén mony; latinul ovum) egyetlen petesejtből és az azt körülvevő tartalék tápanyagokból és védőrétegekből áll.
Új!!: Hosszúfarkú gébics és Tojás (biológia) · Többet látni »
Trópusok
A világtérkép a trópusokat rózsaszínnel jelölve mutatja Egy trópusi kép a Fülöp-szigetekről. Az árnyékokból leolvashatjuk, hogy a nap csaknem pontosan a zeniten áll. A trópusok vagy trópusi területek, trópusi öv, trópusi övezet az a földrajzi terület, amely a Ráktérítőtől (északi szélesség: körülbelül 23°30' (23,5°)) a Baktérítőig (déli szélesség: körülbelül 23°30' (23,5°)) terjed.
Új!!: Hosszúfarkú gébics és Trópusok · Többet látni »
Vörös lista
A kihalással fenyegetett fajok vörös listája (Red List of Threatened Species), vagy egyszerűen Vörös lista, az élőlények természetvédelmi státuszának legismertebb, legnagyobb múltú és legátfogóbb globális leltára, melyet a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) hozott létre 1948-ban.
Új!!: Hosszúfarkú gébics és Vörös lista · Többet látni »
Verébalakúak
A verébalakúak vagy énekesmadár-alakúak (Passeriformes) a madarak osztályának legnagyobb fajszámú rendje.
Új!!: Hosszúfarkú gébics és Verébalakúak · Többet látni »
Verébalkatúak
A verébalkatúak (Passeri) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe tartozó alrend.
Új!!: Hosszúfarkú gébics és Verébalkatúak · Többet látni »
