Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
18 kapcsolatok: Albert Einstein, Általános relativitáselmélet, Ehrenfest-paradoxon, Fénysebesség, George FitzGerald, Hendrik Lorentz, Hermann Minkowski, Idődilatáció, Joseph Larmor, Klasszikus mechanika, Létraparadoxon, Lorentz-tényező, Lorentz-transzformáció, Michelson–Morley-kísérlet, Oliver Heaviside, Relativitáselmélet, Speciális relativitáselmélet, Téridő.
Albert Einstein
Einstein érettségi bizonyítványa 1896-ból. A 6-os a lehetséges legjobb jegy. Látható, hogy tévhit, miszerint Einstein rossz lett volna matematikából Albert Einstein (Ulm, 1879. március 14. – Princeton, 1955. április 18.) zsidó származású német Nobel-díjas elméleti fizikus; egyes tudományos és laikus körökben a legnagyobb 20. századi tudósnak tartják.
Új!!: Hosszkontrakció és Albert Einstein · Többet látni »
Általános relativitáselmélet
accessdate.
Új!!: Hosszkontrakció és Általános relativitáselmélet · Többet látni »
Ehrenfest-paradoxon
Az Ehrenfest-paradoxon egy merev korong forgásának leírásával foglalkozik a relativitáselmélet szemszögéből.
Új!!: Hosszkontrakció és Ehrenfest-paradoxon · Többet látni »
Fénysebesség
A napfénynek 8 perc és 17 másodperc kell, hogy megtegye a Nap és a Föld közötti átlagos távolságot A vákuumbeli fénysebesség az egyik alapvető fizikai állandó, az elektromágneses hullámok terjedési sebessége.
Új!!: Hosszkontrakció és Fénysebesség · Többet látni »
George FitzGerald
#ÁTIRÁNYÍTÁS George Francis FitzGerald.
Új!!: Hosszkontrakció és George FitzGerald · Többet látni »
Hendrik Lorentz
Hendrik Antoon Lorentz (Arnhem, 1853. július 18. – Haarlem, 1928. február 4.) holland fizikus, 1902-ben megosztott Nobel-díjat kapott Pieter Zeemannal együtt a Zeeman-hatás felfedezéséért és elméleti magyarázatáért.
Új!!: Hosszkontrakció és Hendrik Lorentz · Többet látni »
Hermann Minkowski
Hermann Minkowski (Kaunas, 1864. június 22. – Göttingen, 1909. január 12.) litván születésű német matematikus, aki megalkotta és kidolgozta a számok geometriáját és geometriai módszereket alkalmazott bonyolult problémák megoldására a számelméletben, a matematikai fizikában és a relativitáselméletben.
Új!!: Hosszkontrakció és Hermann Minkowski · Többet látni »
Idődilatáció
Az idődilatáció az a relativisztikus jelenség, amikor két különböző vonatkoztatási rendszerből figyelve eltérés lép fel az idő múlásában.
Új!!: Hosszkontrakció és Idődilatáció · Többet látni »
Joseph Larmor
Joseph Larmor Sír (Magheragall, County Antrim, 1857. július 11. – Holywood, County Down, 1942. május 19.) ír fizikus, matematikus.
Új!!: Hosszkontrakció és Joseph Larmor · Többet látni »
Klasszikus mechanika
A klasszikus, vagy newtoni mechanika a testek mozgásának leírásával és az azokat okozó törvényekkel foglalkozik.
Új!!: Hosszkontrakció és Klasszikus mechanika · Többet látni »
Létraparadoxon
A létraparadoxon egy gondolatkísérlet a speciális relativitáselmélet témakörében.
Új!!: Hosszkontrakció és Létraparadoxon · Többet látni »
Lorentz-tényező
A Lorentz-tényező számos speciális relativitáselmélettel kapcsolatos fogalomban szerepel, mint az idődilatáció, hosszkontrakció és a relativisztikus tömeg.
Új!!: Hosszkontrakció és Lorentz-tényező · Többet látni »
Lorentz-transzformáció
A Lorentz-transzformáció egy holland fizikus, Hendrik Lorentz (1853-1928) nevéhez fűződik.
Új!!: Hosszkontrakció és Lorentz-transzformáció · Többet látni »
Michelson–Morley-kísérlet
A Michelson–Morley-kísérletet 1887-ben végezte el Albert Michelson és Edward Morley a mai Case Western Reserve University-n. A kísérlet célja az volt, hogy megmérjék a Földnek az éterhez, illetve az abszolút térhez viszonyított sebességét.
Új!!: Hosszkontrakció és Michelson–Morley-kísérlet · Többet látni »
Oliver Heaviside
Oliver Heaviside (Camden Town, London, Nagy-Britannia, 1850. május 18. – Torquay, Devon megye, 1925. február 3.) autodidakta angol villamosmérnök, matematikus, fizikus.
Új!!: Hosszkontrakció és Oliver Heaviside · Többet látni »
Relativitáselmélet
Albert Einstein relativitáselmélete a fizika egyik részterülete, mely a klasszikus mechanika általánosítása.
Új!!: Hosszkontrakció és Relativitáselmélet · Többet látni »
Speciális relativitáselmélet
A speciális relativitáselmélet vagy a speciális relativitás elmélete a fizikának Albert Einstein által 1905-ben kiadott elmélete, mely feloldja a Maxwell-elméletbeli állandó fénysebesség és a newtoni mechanika sebesség összeadása közötti ellentétet.
Új!!: Hosszkontrakció és Speciális relativitáselmélet · Többet látni »
Téridő
A téridő görbületének háromdimenziós analógiája. Az anyag megváltoztatja a téridő geometriáját, a görbült téridőt gravitációként érzékeljük. A fehér vonalak a téridő koordináta-rendszerét jelölik, ami sík téridőben egy négyzetrács lenne. A Téridő minden pontjának négy paramétere van: a térbeli elhelyezkedés és az időpont. Egy megfigyelő az eseményeket mindig a saját idejének vonatkoztatási rendszerében kezeli – a tér más pontján ehhez képest torzulások észlelhetőek. A téridő a fizikában egy matematikai modell, ami egy sokaságban egyesíti a teret és az időt, a Világegyetem szerkezetét leírva.
